Amikor a demokráciáról beszélünk, általában a képviseleti demokráciára, az országgyűlési választásokra gondolunk, vagy esetleg a közvetlen demokrácia valamilyen formája jut az eszünkbe, például egy népszavazás. A demokrácia azonban úgy is működhet, hogy a döntéshozók bizonyos kérdésekben közvetlen beleszólást biztosítanak az állampolgárok számára.

A részvételi demokrácia egyes módszerei pedig még ennél is tovább mennek. Ezekben a folyamatokban az állampolgárok arra is lehetőséget kapnak, hogy a részvétel során új ismereteket is szerezzenek a szóban forgó közügyekről, és lehetőségük nyílik ezek közös megvitatására, egymás tapasztalatainak és véleményének megismerésére, hogy aztán egy tanácskozás során közösen hozhassanak döntést.

A közösségi gyűlés a részvételi demokrácia egyik ilyen eszköze.

Az elmúlt években a világ számos országában (például Írországban, Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban is) szervezetek már közösségi gyűléseket – helyi önkormányzati és országos szinten egyaránt.

A közösségi gyűlés egy adott közösség tagjainak legalább 40-200 fős, bizonyos demográfiai mutatók mentén reprezentatív csoportja, akiket véletlenszerűen, sorsolással választanak ki a jelentkezők közül.

A gyűlés résztvevői egy előre meghatározott, a közösség szempontjából fontos kérdést tárgyalnak meg. A résztvevők először szakértők segítségével tényeken alapuló ismereteket szereznek a témáról, meghallgatják különböző érdekcsoportok álláspontját, majd ezt követően képzett és tapasztalat segítők közreműködésével közösen gondolkodnak és mérlegelik a különböző megoldási lehetőségeket. A folyamat végén pedig javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozóknak.

UTAK ÉS KIUTAK – ÉRDI KÖZÖSSÉGI GYŰLÉS – 2022

Érd a magyarországi városok közül harmadikként döntött úgy, hogy közösségi gyűlés keretében vonja be a lakosokat a város jövőjével és fejlesztésével kapcsolatos döntésekbe.

Hogyan tegyük Érdet alvóvárosból zöld élővárossá?

Ezt a kérdést boncolgatta 2022. június 11-12-én és június 25-26-án a város első közösségi gyűlése, ötven véletlenszerűen kiválasztott érdi lakos részvételével.

Népességszámát tekintve Érd az elmúlt három évtized egyik legdinamikusabban fejlődő magyar város. Ez számos kihívással is együtt jár, és a város lakói közül egyre többen érzik úgy, hogy Érd egyre nehezebben tart lépést az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésében a növekvő igényekkel.

Éppen azért  van szükség a városlakók aktív részvételére a fejlesztési elképzelések kialakításában, hogy ezekre a kihívásokra széles körben támogatott és időtálló válaszokat lehessen találni.

Tízezerből ötven

A nemzetközi módszertani ajánlásokat követve Érd önkormányzata 2022 áprilisában a Belügyminisztérium népességnyilvántartásából kérte le 10 000 véletlenszerűen kiválasztott érdi lakos címét.  Májusban nekik küldtek meghívót a közösségi gyűlésre, az erre jelentkezők közül sorsoltak ki 50 főt (és hat póttagot) úgy, hogy az alkalmazott szoftver a véletlenszerűség mellett figyelembe vette a demográfiai adatokat (kor, nem iskolai végzettség, városon belüli lakóhely) is. Így a kiválasztottak csoportja reprezentatív mintaként tükrözte Érd 18 éven felüli népességét.

A kiválasztás folyamata:

Tényeken alapuló elemzés és gondolkodás

A közösségi gyűlés tagjai két hétvégén keresztül, június 11-12-én és június 25-26-án üléseztek. Szakértők segítségével járták körbe a város infrastruktúráját, közlekedését érintő legégetőbb kérdéseket, elemezték a felmerült szempontokat, megosztották egymással a tapasztalataikat és véleményüket, majd a folyamat végén közösen fogalmaztak meg egy olyan javaslatcsomagot, amelyet Érd városvezetése elé terjesztettek, ez a következő ajánlásokat tartalmazza:

  • a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése és a gépjárműforgalom csökkentésének elősegítése Érd útrendszerének átgondolásával és a kerékpáros közlekedés támogatásával;
  • az érdi központi parkolási rend teljes újragondolása és fejlesztése, bizonyos esetekben a parkolás fizetőssé tételével, zónák kialakításával, őrzött B+R rendszer kiépítésével, továbbá a közlekedés fejlesztésével az iskolák és óvodák környékén;
  • Érd vonzóvá tétele a környezetbarát módon, kis ökológiai lábnyommal működő vállalatok számára, amelyek elősegíthetik a város adóbevételeinek növekedését és munkahelyeket teremthetnek az érdi lakosoknak, ezáltal is csökkentve a Budapest és Érd közötti ingázók számát;
  • a hatékonyabb vízfelhasználás érdekében az árokrendszer felülvizsgálata és az esővíz gyűjtésére megfelelő rendszer kiépítése Érd egész területén;
  • több városi alközpont létrehozása a közösségi terek és közterek újragondolásával és közösségépítési folyamatokkal kiegészítve;
  • több városi zöldfelület kialakítása;
  • a turizmus fejlesztése a helyi adottságok, történelmi és természeti kincsek kiaknázásával, egyúttal szabadidős lehetőségek teremtésével a helyi lakosok számára.

Az alábbi kisfilmből kiderül, hogy látták a résztvevők a közösségi gyűlést:

Független folyamat

A közösségi gyűlést az önkormányzat, a DemNet, és egy szakértőkből álló csapat közösen készítette elő. A folyamatban jelentős szerepe volt az érdi civilek, független szakértők, érdekképviseletek egy csoportjának, valamint a privát szféra képviselőinek is, de egy nyilvános felhívást követően kifejthették a véleményüket azok az agglomerációval, környezeti témákkal vagy az érdi lakosok életminőségét javító ügyekkel foglalkozó szervezetek és csoportok is, amelyek szívesen hozzájárultak gondolataikkal a gyűlés előkészítéséhez.

A gyűlés szakmai tervezésébe és lebonyolításába az önkormányzatnak nem volt beleszólása, ez biztosította a gyűlés pártatlanságát és függetlenségét.

Hogyan készítették elő a gyűlést? Milyen tanulságokat szűrtek le a szervezők és az érdi önkormányzat a folyamatból? Itt látható:

A közösségi gyűlés szakmai programját két vezető szakértő, Bart István és Édes Balázs gondozta.

Bart István klímapolitikai szakértő. Húsz éve foglalkozik éghajlatpolitikával, a klímaválság társadalmi hatásaival, a kibocsátások csökkentésével, illetve az alkalmazkodással. Az Environmental Defense Fund szakértője, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója. 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben, európai és nemzetközi klímapolitikai kérdéseken. 2002 és 2005 között a magyar államigazgatásban irányította az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevezetését. Jogi és várostervezői végzettsége van.

Édes Balázs közlekedésgazdász. Másfél évtizede vesz részt közlekedési projektekben tanácsadóként és szakértőként; munkatársa volt az önálló Magyar Vasúti Hivatalnak, a MÁV elnök-vezérigazgatói kabinetjének, 2014-ig a BKK vezérigazgatójának. 2019–022 között a BKK Felügyelőbizottságának elnöke. Gyakran vesz részt városi témájú kutatásokban és civil, közösségi együttműködésekben; a Kortárs Építészeti Központ kurátora. Diplomáját a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte.

Az érdi közösségi gyűlés részletes szakmai jelentése: