A címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)
A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedo szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.
A címeres pajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb
jelentoségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült
vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth
Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a XV-XVI. században
a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek
feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni
küzdelem volt."