3. NAPIREND - Javaslat az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság (2030 Érd, Fehérvári út 63/B-C.) ázsiós tőkeemelésével kapcsolatos döntés meghozatalára

Dr. Csőzik László polgármester: A napirendet a ma reggeli Pénzügyi Bizottság tárgyalta. Ennek a javaslatnak két háttere, előmozdítója van. Az egyik, hogy augusztus 31-ig kell nyilatkozni arról, hogy az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű szolgáltatók esetében élni kíván-e a tulajdonosi kör az állam által felkínált lehetőséggel, vagy pedig megtartja magának. Mi nem kívánunk élni, azt gondolom, hogy ez kitűnik az előterjesztésből. Nem látom ennek szükségét, indokoltságát. A másik az, hogy pontot teszünk annak a 211 millió forintos támogatásnak a végére, amit 2020. december 24-én kapott meg a város és az érdi víziközmű szolgáltató ázsiós tőke emelésére fordítható csak. Ezt nagyjából most már tisztáztuk, körülbelül egyszerre ért révbe a két dolog, mert a támogatási okirat, illetve a vonatkozó kormánydöntés nem rímelt egymásra olyan mértékben, ahogy szükséges lett volna. Volt egy próbálkozásunk arra nézve, hogy azt másra fordítsuk, tehát önkormányzati működési célokra, de közben egyértelműen kiderült, hogy azt vagy erre fordítjuk, vagy vissza kell adnunk. Természetesen a visszaadás kötelezettségével nem kívánunk élni. Itt és most én arra kérek tehát mandátumot, hogy a társpolgármesterekkel, a társönkormányzatokkal az egyeztetések megkezdődjenek az előterjesztés szerinti tőkeemelésről, tehát, hogy ők is egyet tudjanak vele érteni. A szolgáltató lényegében egyetért vele. Köszöntöm körünkben Lanku Ildikó ügyvezető asszonyt, aki tud válaszolni egyébként a felmerülő kérdésekre.

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság 6:5 arányban támogatta a határozati javaslatokban foglaltakat. Szeretném megjegyezni, hogy kedden 23:33 perckor még nem volt fent az előterjesztés, nem csak ez, a többi se, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy kicsit elkapkodott döntési folyamat, hogy egy nappal a Közgyűlés előtt még nem látjuk, hogy miről is fogunk dönteni a Közgyűlésen. Nem lehet, vagy nagyon nehéz megalapozott döntéseket hozni ilyen körülmények között. A másik problémám, amit a Pénzügyi Bizottsági ülésen is többször elmondtam, hogy a határozati javaslat I., az nagyon nehezen fedi le azt, hogy egyébként meg a napirend az ázsiós tőkeemeléssel kapcsolatos döntés meghozataláról nyilvánul. Érdemes lett volna ezt egy külön napirendként, külön előterjesztésben megközelíteni, hogy egyértelmű legyen, hogy miről is akarunk dönteni, akár egyetértünk ezzel, akár nem értünk egyet azzal, hogy az integrációs folyamatában hogyan és miképp akarunk részt venni.

Simó Károly képviselő: A Pénzügyi Bizottsági ülésen is elhangzottak információk, amiket szeretnék mindenkivel megosztani, mert azt hiszem, hogy ez egy fontos és súlyos ügy. Kezdeném azzal, hogy magában az előterjesztésben több valótlan tényállítás van. Az egész onnan kezdődik, hogy a határozati javaslatban hivatkozás van egy ún. a közmű hivatali határozatra Az nem határozat, hanem az egy jegyzőkönyv. Az imént éppen a bizottsági tagoknak, illetve jegyző úrnak elküldtem azt a határozatot, ami viszont valóban az ÉTV működési engedélyére vonatkozó határozatról szól. Ez látszólag részletkérdés, viszont tény az, hogy az ÉTV Kft., illetve az ÉTCS Kft. is a víziközmű törvénynek kell megfeleljen, és ennek van 5-6 olyan feltétele, aminek meg kell felelnie egy cégnek ahhoz, hogy víziközmű üzemeltető legyen. Például ilyenek a vezetőség, a gazdasági, műszaki és egyéb feltételek és van egy feltétel, ez a 150.000 lakossági érték, ez lényegében azt jelenti, hogy körülbelül 150.000 lakost kellene ellátnia egy cégnek ahhoz, hogy működési engedélyt kapjon, kivéve - és itt jön a lényeg -, hogyha két feltételnek megfelel a cég. Az ÉTV Kft. és az ÉTCS Kft. esetében ez megvan. Az egyik az, hogy 2011-ben már megvolt egy üzemeltetési szerződés, a második feltétel, hogy ebben a cégben olyan tulajdonos van, aki nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények hatálya alá tartozik. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert magának az előterjesztésnek az érvelésével szemben a valóság az, hogy nem azt állapította meg a közmű hivatal, amit az előterjesztés, illetve a határozati javaslat sugall, hogy az állam nem vállalhat szerepet ebben a cégben, hanem pont azt állapította meg, hogy tekintettel arra, hogy van egy külföldi érdekeltségű befektető, nem kell alkalmazni ezt a 150.000 lakossal egyenértékű szabályt, tehát csupán erről van szó. Ez az egyik igen komoly és fontos téves információ. A másik az, hogy hivatkozik az előterjesztés a nemzeti víziközmű cég tájékoztatójára, ami a honlapján elérhető. Abban egyértelműen az van leírva, és fel is olvastam, hogy - szó nincs államosításról - az állam nem kíván több mint 5%-os tulajdonrészt szerezni. Az 5%-ot is csak azért, ha ezt kérik tőle az önkormányzatok és csak azért, hogy betehesse ázsiós tőkeemeléssel azt a tőkét, azt a pénzt, amivel a most tapasztalható energiaárak miatti veszteségeket lehet fedezni. Ugyanis az a helyzet, hogy az elhibázott szankciós politikák miatt - akarjuk, nem akarjuk - a víziközmű cégeinkhez is elérkezett az energiaár robbanás. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy idén talán még nem akkora, de jövőre várhatóan milliárdos összegben fog majd nőni az energiaköltség, ami a víziközműnél igen jelentős, 45 %-os átlagosan országosan az üzemeltetési költségekben, és ennek a fedezetéről valamilyen módon rendelkezni kellene. A lényeg az, hogy ez az energiaárrobbanás azt fogja eredményezni, hogy ennek a cégnek a működési költségei drasztikusan megnőnek. Kevés szó esett róla, de volt egy rendkívüli pénzügyi bizottsági ülésünk, amin kaptunk egy komplett tájékoztatást a cég működéséről. Ebben az is kiderült, hogy eddig a cég bevételei azok fedezték a költségeit, tehát a korábbi állításokkal szemben, hogy a víz- és csatornadíjak nem fedezik a cégek működési költségeit és ezért nem tud fejleszteni, ezek nem igazak, hisz a két cégnek együttesen 180 millió Ft-os profitja volt 2021-re. Tehát látszik az, hogy igenis volt fedezete. Ez viszont az energiaár robbanással vélhetően el fog tűnni. Az a nagy kérdés, hogy amit polgármester úr kijelentő módban mondott, hogy nem kívánjuk, hát hadd döntsön abban a Közgyűlés, hogy kívánjuk, vagy nem kívánjuk. Nyilván egyértelmű ezzel a megelőlegezéssel, hogy ezt már eldöntötték, hogy nem kívánnak élni az állami integráció lehetőségével. Ez viszont azt is jelenti, és itt azt szeretném mondani, hogy mindenki, aki amellett szavaz, hogy nem kívánja az állam által felajánlott segítséget igénybe venni, az azt is jelenti, hogy azt kockáztatja, hogy rövidesen, amikor az energiaárak megjelennek a cég költségénél, akkor a cég ellehetetlenül, meg merem kockáztatni, hogy igen-igen nehéz helyzet, talán csődhelyzet is fennállhat és akkor a tulajdonosoknak, azaz az érdi önkormányzatnak 100 milliós, esetleg milliárd forintos nagyságrendű pénzt kell beletenni tulajdonosként ebbe a cégbe. Azt gondolom, hogy ez egy igen komoly felelősség és nagyon nem javasolnám, hogy ilyen döntést hozzon az érdi önkormányzat, hisz az állam azt vállalta, hogy ha az ellátási felelősséget átadja az önkormányzat, akkor ezt a kérdést megoldja, így tehát az érdi önkormányzat mentesülhetne több milliárd Ft-os kiadási kötelezettség alól. Azt is gondolom, hogy itt az ősbűn a 2005-ös privatizációval történt, akkor alakult ki egy olyan tulajdonosi kör a befektetők belépésével, amiről most úgy tűnik, hogy polgármester úr vagy nem akar, vagy nem tud úgy tárgyalni velük, hogy ezt a helyzetet meg lehessen oldani, ami most az energiaár robbanásból ered.

Dr. Csőzik László polgármester: A helyzet az, hogy ahogy elnézi az ember a mostani kormányzást, bennem az a képzet van megfogalmazva, hogy sokkal jobb helyen van itt ez a cég, mint hogyha átadnánk az államnak ebek harmincadjára, tehát ha csődtől kell félteni, akkor az állam kezében jobban felsejlik ennek a réme. Egyébként a cégnek az összvagyona kb. 31-32 milliárd forint, azt is át kellene adnunk, ezt meg semmiképpen nem szeretnénk, az a helyzet. A 211 millió forintnak a rendelkezésre állása és annak az átutalása meg úgy gondolom, hogy kezelni képes a fotovoltaikus beruházással, tehát a napenergiára alapozó jelenlegi nem újrahasznosító energia kiváltásával azt a célt, hogy az energiaár robbanást megfékezzük. Tehát minden esély megvan arra, hogy ez a cég tovább tudjon sikeresen működni. Egyébként a 2006-os privatizációnak köszönhető az, hogy ez a cég nem került olyan helyzetbe, mint a többi, aminek az esetében most az állam kénytelen mentőövet nyújtani, tehát mi okunk lenne most változtatni ezen a helyzeten? Úgyhogy én ennek jegyében csak amellett tudok érvelni, hogy tartsuk meg ezt a tulajdonosi szerkezetet. Egyébként informálisan azért én egyeztettem a polgármesterekkel és elárulom, nem nagyon tudok olyanról, aki más véleményen lenne.

T. Mészáros András képviselő: Megmondom őszintén, az egyes napirendi ponttal az előbb elmondottak alapján nagyon foglalkozni nem akarok, ellenben a határozati javaslat kettes részén, azon érdemes elgondolkodni. Az előterjesztés tárgya, hogy az egyébként a Kormánytól, az Ön által az előbb csepült Kormánytól kapott 211 millió forintot hogyan és miképp fogjuk majd felhasználni. Itt úgy tűnik, ez a rész eléggé aránytalanul jelenik meg a tulajdoni részekben, aránytalanul jelennek meg a terhek vállalásában is. Tehát az Ön által szidott Kormány 211 millió Ft-ját mi betesszük ennek a kft.-nek a működését segítendő egyrészt a jegyzett tőkébe, másrészt pedig a tőketartalékba. Ezzel szemben a többi tulajdonos, még az a tulajdonos is, aki egyébként a szerződések alapján az osztalék 75 százalékára jogosult, az a tulajdonos is 4 egész valahány tized millió forintot tesz be ugyanebből a célból, ugyanebből a meggondolásból. Ahhoz képest, hogy a tavalyi esztendőben több mint 110 millió forint osztalékot fizettünk ki a Veoliának, ahhoz képest a Veolia tehervállaló szándéka eléggé nevetséges, hiszen 50-ed része pont annak, mint amit az önkormányzat vállal ebben a szituációban. Azt hiszem, azt gondolom, hogy már a tavalyi osztalékot is nem kifizetni kellett volna, hanem tőketartalékba helyezni és a mostani ázsiós tőkeemelésnél pedig legalább azt az egy minimális célt el kellene érni, hogy több mint 50 százalékunk legyen ebben a cégben, az ÉTV Kft.-ben. Többször igyekeztünk ezt már elérni, eddig még nem sikerült. Vásárlásokkal, egyebekkel mindig növeltük a tulajdoni arányunkat magában az ÉTV-ben is miután már szétváltak, de nagyon célszerű lenne azt 50 % fölé emelni. Ez a pénz alkalmas lenne ennek a célnak az elérésére, akár úgy is, hogy egyébként figyelembe vennénk a többi önkormányzat lesértő magatartását, de azért látni kell, hogy a többi önkormányzat isten igazából elég csekély tulajdonhányaddal vesz részt ebben a kft.-ben. Ha említhetem Pusztazámor 0,87 %, Herceghalom 1,35 %, Tárnok talán a legmagasabb a maga 7%-ával és utána már a Veolia, illetve az FCSM következik a tulajdonosi részarányban. Azt javaslom, hogy ha és amennyiben a tőkeemelésbe a Közgyűlésünk beleegyezik és elfogadja, akkor itt a számokat illene olyan szinten módosítani, illetve megváltoztatni - a többiekkel egyetértve természetesen -, hogy az 50-51-52%-ot elérjük. Ez azért is célszerű lenne, mert a későbbiekben könnyebben tudnánk dönteni abba az irányba, ami szintén egy régebbi terv, hogy az ÉTV Kft.-t illetve az ÉTCS Kft.-t újból egy cégként kezeljük és ne két kft.-ben próbáljuk meg a víz, illetve a csatornaszolgáltatást ellátni a városban. Eléggé nagy vita van azon, nemcsak itt nálunk, hanem másutt is az országban, hogy vajon részt kell-e, részt lehet-e, részt szabad-e venni az ún. integrációs folyamatban, amit az állam felajánlott. Éppen ezért tartom egyébként az első határozati javaslatot teljesen fölöslegesnek, hiszen az integrációs szándéknyilatkozat augusztus 31-éig vagy megtörténik, vagy nem. Ha a szándéknyilatkozat nincs meg, akkor világos, hogy nem kíván részt venni az önkormányzat ebben a procedúrában, ha pedig ellenkező irányú szándéknyilatkozat születne, akkor pedig részt vesz, és akkor annak a következményeivel együtt vesz részt. Úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb jelen pillanatban a határozati javaslat 2. pontjának a pénzügyi és a pénzüggyel kapcsolatos tőkeemelés arányaival kapcsolatos módosítása. A magunk részéről ezt az aránytalanságot meg kellene szüntetni ebben az előterjesztésben, illetve el kellene felejteni már azt, hogy 2005-től polgármester úr csak a Veolia érdekeit képviseli, senki másét, amikor csatornázásról vagy vízügyekről van szó.

Dr. Csőzik László polgármester: A FIDESZ és a francia beruházó között mindig is megvolt az a rejtélyes érdekszövetség, amibe szerintem a helyi erők is beszálltak. Nem én, hanem te írtad alá az ÉTCS Kft.-vel azt a konzorciumi szerződést, ami alapján az osztalék kifizetésre került, amiben semmilyen mozgásterünk nem volt és úgy gondolom, hogy nem én, hanem te mondtál le arról a fantasztikus lehetőségről, amit az MVP-ben eleinte biztosított a Kormány, hogy kivásároljuk a francia befektetőt. Amikor én polgármester lettem, erre hamar fény derült, és azok a gyanús félmosolyok is arra engednek következtetni, hogy nagyon komoly gazdasági deal lehetett ennek a hátterében. Tehát engem azzal vádolni, hogy a franciáknak lennék az érdek kijárója, ennek tükrében megmosolyogtató. Ti mondatok le erről a lehetőségről, ott volt tálcán kínálva. Ezt azért rögzítsük szerintem, mert ez az igazság. A másik, hogy azt gondolom, hogy ha nem lett volna mégiscsak ez a funkcionális privatizáció, akkor az érdi víziközmű-szolgáltatás körülbelül azt az szinte tudta volna produkálni, mint amit a Solymár környéki vezetékek, tehát akkut vízhiány állt volna elő a nyáron. A meghozott fejlesztéseknek köszönhetően a Svájci Alap most nyilván besegített, de azt gondolom, hogy a beruházónak a befektetései is segítettek abban, hogy el tudtuk kerülni azt a válságot. Egyébként Gyula FIDESZ-es polgármestere is épp azt mondta, hogy nem kíván élni a felkínált lehetőséggel, tehát nem adja oda az államnak a víziközművét.

Simó Károly képviselő: Polgármester úr az utolsó mondataiban nem mondott igazat. A beruházó nem fektetett be a víziközmű-hálózat fejlesztésébe, nyilvánvalóan a konstrukció hibás, ami 2006-ban ki lett alakítva. A víziközmű fejlesztés kizárólag önkormányzati forrásokból történik, bérleti díjat fizet az ÉTV Kft., és ezt a bérleti díjat vissza kell adni az ÉTV Kft.-nek, hogy ő abból fejlessze és még 15 százalékot ebből le is vesz kvázi általános költségként. Tehát a fejlődés kifejezetten abból ered, hogy az érdiek a vízdíjban megfizették azt a fejlesztést, és pont ez volt a probléma, ezért kértük a bizottsági ülésen, hogy tisztázzuk már, hogy akkor hogy áll az ÉTV Kft., illetve az ÉTCS Kft. gazdasági helyzete és kiderült, hogy évek óta nincs betartva az a konzorciumi vagy együttműködési megállapodás, amiben elő volt az írva, hogy milyen módon kellett volna emelni a bérleti díjat. Ez azért érdekes, mert azért van profitja az ÉTV Kft.-nek és az ÉTCS Kft.-nek is, mert az önkormányzat, polgármester úr nem érvényesítette azt, hogy a bérleti díj emelve legyen, hogy mondjuk körülbelül 100 millió Ft-tal több fejlesztési forrás legyen. Például idén nyáron nem lett volna több helyen az az alacsony víznyomás, illetve nagyon sok helyen, Érden kb. 80 kilométernyi ivóvíz csövet kellene fejleszteni, kicserélni. Azt gondolom, hogy nem jól képviselte polgármester úr az érdi önkormányzat érdekeit a beruházóval kapcsolatban és felhívnám a figyelmet az együttműködési megállapodásra, amit kevesen ismernek és voltak szívesek eltüntetni az érdi önkormányzat honlapjáról, ahol korábban közé volt téve. Kerestem, minden más ott van, csak ez nincsen ott. A helyzet az, hogy ebben van egy vis maior klauzulára hivatkozás is, tehát azt hiszem, hogy kártérítésről beszélni azért nem kellene, két oknál fogva: egyrészt azért, mert van egy vis maior klauzula, ha igazán szeretné megoldani a helyzetet polgármester úr, illetve a többség, akkor lehetne, a másik az, hogy tekintettel arra, hogy mint említettem, a gazdasági helyzet megváltozik, a cég értéke nagyon-nagyon meredeken zuhan, tehát nincs mit beszélni kártérítésről, hiszen ha ez így marad, ahogy most van, és bejönnek a többmilliárdos energiaárak, akkor ez a cég nem ér semmit.

Dr. Csőzik László polgármester: Az auditált adatok értelmében az újraelőállítási érték az ivóvíz esetében 15,3, a csatornarendszer esetében pedig 20,5 milliárd forint – ennél maradjunk. A másik, hogy nem tudom, hogy ki képviseli jobban az érdekeit. Én az Orvos utcánál, ami a képviselő úr körzetébe tartozik el tudtam érni, hogy legyen egy jó vízvezeték rekonstrukció. Ezt a képviselő úr, amíg alpolgármester volt, nem volt képes elérni, akárcsak az utca aszfaltozását sem, tehát erről lehetne hosszan beszélgetni.

Lengyel Péter képviselő: Néhány dologra szeretnék csak reflektálni Simó Károly és T. Mészáros András képviselőtársaim hozzászólásaiból. Először is, most az ÉTV Kft.-ről lesz döntés, tehát nem értem, hogy miért keveredik ide az ÉTCS Kft. Szándékos összemosást érzek folyamatosan. Másrészt pedig alapvető gazdasági ismeret, hogy a működési költségeket és a fejlesztési költségeket nem illik összekeverni. Működési szinten valószínűleg igaz ez a mondás, hogy eredményt tud elérni a cég, ellenben fejlesztések elhalasztására kényszerült. Az energiaár robbanáshoz: mint ahogy elhangzott a Pénzügyi Bizottsági ülésen is 2022. december 31-éig a jelenlegi energiaárakkal tud kalkulálni a cég, 2023-ban valóban várható egy nagyfokú költségnövekedés, éppen ezért szól a jelenlegi tőkeemelés arról, hogy megújuló energiába fektessen be a cég, ami talán a 3. vagy 4. negyedévre jövő évben meg is valósulhat, tehát egy részében az évnek valóban jelentkezni fog, amire valószínűleg fedezetet ad a tőketartalék. Azt is elmondtam Simó Károlynak a Pénzügyi Bizottság ülésén, hogy az eddigi 3 évben elég rossz jósnak bizonyult, természetesen gazdasági bon mot-val élve, a múlt eredményei semmilyen következtetésre nem adnak jogosultságot a jövőbeni eredményekre nézve, tehát lehet, hogy most bejön. Bérleti díj emelés: az is elhangzott, hogy bár minden évben az ÉTV Kft. leadja a bérleti díj emelésére vonatkozó igényét, erre lehetőség nincsen, az éppen az általatok, illetve a Kormányotok által eléggé vakvágányra futott rezsicsökkentés miatt. T. Mészáros András hozzászólására: pontosan azért kerül az 1-es javaslat is a Közgyűlés elé, hogy ne az legyen, hogy a polgármester úr adott esetben felhatalmazás nélkül mulasztotta el a választ erre a ma lejáró felhívásra. Pontosan ezért, demokratikus elveket figyelembe tartva döntünk most így.

T. Mészáros András képviselő: Csak nagyon röviden, itt az utolsó megjegyzésre: én nem azt mondtam, hogy ne kerüljön a Közgyűlés elé, hanem másik előterjesztésbe kellett volna, hiszen teljesen elviszi a hangsúlyt ez a két határozati javaslat az egy előterjesztésen belül. Nekünk itt most arról kellene beszélgetni, hogy valóban miért csak a Kormány által juttatott 211 millió Ft-os tőkeemelés fog bekövetkezni, akár ázsiósan, akár anélkül és arról kellene beszélgetnünk, hogy vajon nem lehet-e ezt jóval arányosabban megoldani, amivel a tőketartalék abszolút mennyisége is növekedni tudna. Ha és amennyiben a 47 %-os tulajdonos, aki egyébként csak az osztalék 25 %-ból részesül, tulajdoni arányosan be tud tenni 211 millió Ft-ot a Kormánynak köszönhetően, akkor vajon a menedzsment jogokat birtokló Veolia, illetve FCSM, aki egyébként 75%-ában részesül az osztalékból, legalábbis a megállapodások szerint, az vajon miért nem tudja minimum ennek a felét betenni és az arányosságnak egy kicsit jobban megfelelni. Azt mondom, hogy a 2. határozati javaslat belső arányai ebben a pillanatban nem az érdi önkormányzat, nem az érdi emberek érdekét képviselik.

Szűcs Gábor alpolgármester: Két részhez szeretnék hozzászólni. Az egyik, amit Simó Károly képviselő úr úgy hívott, hogy állami segítség, ez a halálos ölelés ebben a helyzetben. Attól azért mindenkit óvnék, aki esetleg nem kívánja támogatni az előterjesztést, hogy itt azért, amit most frakcióvezető úr mondott, az a vagyonvesztésre való úgymond felszólítás, hogy adjuk át a vagyonunkat. Ne vicceljünk! A másik része, amit frakcióvezető úr mondott, hogy azért Érden a Veolián kívül vannak más tulajdonostársak is, akiknek ugyanúgy a hozzájárulása kell ahhoz, hogy végbe tudjon menni az ázsiós tőkeemelés. Azon vitatkozhatunk, hogy milyen a jó irány, de pont Simó Károly képviselő úr mondta az energiaár robbanást, amit sajnálatos módon a Kormányzat rosszul kezel jelen pillanatban. Az ÉTV Kft. és maga a város is az előterjesztéssel is a legjobb utat választotta, azt, hogy az üzemeltetési költségeit próbálja lecsökkenteni. Ennél jobb védekezés amellett, hogy a vagyonunkat, a város vagyonát megőrizzük, szerintem nincs, úgyhogy én arra biztatom az összes képviselőtársamat, hogy azt gondolja végig, hogy a biztos üzemelés és a város vagyonának a megvédése az ebben az előterjesztésben van, és kérem, támogassák.

Dr. Csőzik László polgármester: Nézzük meg, hogy a jelentkező képviselők – Simó Károly és T. Mészáros András - kimerítették-e a hozzászólási lehetőségeiket.

T. Mészáros András képviselő: Ez a demokrácia csúcsa, amikor megpróbáljuk belefojtani a másikba a szót még akkor is, hogy az SZMSZ-ünk kifejezetten rendelkezik róla, hogy nem kell belefojtani a szót. Meg is kaptam, hála isten, különböző morfondírozások után. Higgadt vagyok és még egyszer el akarom mondani, hogy nem az a problémám, hogy tőkeemelés történik, hanem a belső arányai a problémám. Ez az egyik fele, másrészt azért kérdezzük már meg Pusztazámor polgármesterét, tehát ha nem óhajt a tőkeemelésben arányosan részt venni, akkor neki nem 0,87 %, hanem 0, 57 %-a fog maradni, és akkor mi történt? Semmi. Sem a szavazati aránya, sem pedig a tulajdonosi képviselete nem sérülne. Végig mehetnék az összesen, hogy hol sérül, ellenben hogyha Érdnek 50% fölé emelkedik az aránya, akkor az már valóban egy jelentős történet lehetne – erről beszélek. Persze ezt lehet félreérteni, meg lehet kezdeni azzal, hogy az államosítás, illetve a különböző rémhírterjesztések hogyan és miként befolyásolják az ázsiós tőkeemelésnek a létét, vagy nem létét, csak éppen nem erről döntünk a 2. határozati javaslatban, hanem arról, hogy mi ennyit és ennyi teszünk bele, ezzel szemben a Veolia fogja magát és az 50-ed részét teszi bele több joggal és több lehetőséggel bírva, mint mi magunk ebben az osztalékos történetben. Azt gondolom, hogy ezeket a belső számokat módosítani kellene. Biztos vagyok benne, hogy mind a herceghalmi, mind a többi önkormányzattal ebben egyezségre lehetne jutni, és ettől a pillanattól kezdve szerintem semmi akadálya nem volna a tőkeemelésnek. Így biztos vagyok benne, hogy mi négyen nem fogjuk tudni ezt támogatni, sőt a szavazásban sem akarunk ilyen módon részt venni, nem akarjuk tovább veletek együtt elárulni Érd lakosságát.

Dr. Csőzik László polgármester: Azt gondolom, hogy ez a része akadémikus. Akadémikus azért, mert a perdöntő vagy a fontos az lehetett volna, hogyha a Veolia kilépne a cégből, mint tag és egy új fejezet indulhatna meg, hogy ez most jó vagy rossz irány lenne, az egy más kérdés. Ez a lehetőség, ez a hajó, ez a vonat ez elment. Ez nyitva állt a 2016-2018. közötti években, ám ti nem hívtátok le ezt az opciót, ezt azért tegyük rendbe. Megkérdezhetem most a Veoliát, meg is fogom kérdezni, hogy óhajt-e ilyen irányba elmenni. Egyébként a 2. határozati javaslat erre biztosít lehetőséget. Ha végig olvasod tüzetesen, akkor az nem egy előre eldöntött tény, hanem egy irányt adtok a kezembe úgymond, vagy a Közgyűlés azzal hatalmaz föl, hogy ezzel az iránnyal menjek el tárgyalni. Hogy mivel jövök vissza, az könnyen lehet, hogy változni fog. Tehát hogy most 50 % fölé megyünk valamennyivel, és hogy alakul a többiek aránya, azt én nem érzem igazán fontosnak. Elképzelhető, hogy szimbolikusan valaki számára ebben rejlik valami fajta móka, kacagás, öröm. Szerintem a kérdés inkább az, hogy hogyan lehet ezt a céget működőképes formában fenntartani annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatás, a vízszolgáltatás kiegyensúlyozott maradjon Érden úgy, ahogy az előző években. A Veolia nem vett ki osztalékot az ÉTV Kft.-ből nem tudom hány éven keresztül, annak köszönhető a mostani nagy probléma is, hogy a rezsicsökkentéses rezsimben nem lehetett fejlesztéseket végrehajtani az országban. Azok a szegény önkormányzati cégek, amelyek ennek áldozatul estek, most kapnak egy álságos mentőövet, amiből kifolyólag gyakorlatilag egy államosítás következik be ezen a területen is, aminek a hatékonysága viszont erősen kérdéses. Ez az én véleményem.

T. Mészáros András képviselő: Ha lezárjuk az akadémikus vitát, ahogy polgármester úr fogalmazott, akkor szeretném módosítani egy 3. ponttal a határozati javaslatot: ,,A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az érdi tulajdonrész 51 % fölé emelkedjen az ázsiós tőkeemeléssel kapcsolatos megegyezés során.”

Lanku Ildikó, az Érd és Térsége Viziközmű Kft. ügyvezető igazgatója: A 2006-ban megkötött és 2010-ben módosított együttműködési megállapodásban rögzített tulajdonosi arányok azok most kötöttek, tehát az együttműködési megállapodásnak a tárgyalása meg kell, hogy előzze ezt a törekvést.

Szűcs Gábor alpolgármester: A társasági szerződés 7.§ 1. pontja alapján a taggyűlés háromnegyedes szavazataránya dönti el a törzstőkeemelést. Itt is számítanak a kisebb tulajdonosi partnerek. Frakcióvezető úr mondhatja, hogy moralizálás, de azt gondolom, hogy egy nehéz helyzetben aki az eddig vele együtt küzdő tulajdonostársainak a kiforgatásával gondolkodik, az szerintem nem jár el jól és főleg úgy, hogy ez az előterjesztés pont azt segíti elő, hogy az üzemeltetési költségek csökkenjenek és továbbra is a vízszolgáltatás biztosított legyen és hosszútávon is biztosítható legyen.

T. Mészáros András képviselő: Nem mondom azt, hogy moralizálás. Azt mondtam, hogy ha valakinek 0,87 % tulajdona van, akkor az nem nagyon sokat számít. A másik fele pedig, amit a Lanku Ildikó mondott, hogy természetesen a két legnagyobb tulajdonos egyetértése mellett, tehát az FCSM, Veolia, illetve az érdi önkormányzat megállapodása mellett a tulajdoni arányok fenntarthatók a továbbiakban is. Ha és amennyiben arányosan többet tesz be a legnagyobb tulajdonos, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, akkor természetesen a Veoliának is, ha fenn akarja tartani a tulajdoni arányokat, ilyen mértékben kell továbblépni. A kérdés az, hogy egyet tudunk-e érteni mindemellett az ún. tőkeemelésben, akár ázsiós, akár törzstőke, akár egyéb. Ennek a tárgyalásnak a lényegét nem látjuk mi. Amennyiben a módosító indítványomat elfogadja a Közgyűlés, akkor van miről tárgyalni, ha pedig a módosító indítványomat a Közgyűlés nem fogadja el, akkor pedig csak ez van, amiről tárgyalhatunk, ami már le van írva, amiben le van írva ez az ötvenszeres aránytalanság.

Dr. Csőzik László polgármester: Az a probléma a módosító indítvánnyal képviselő úr, én akár be is fogadhatom szavaztatás nélkül is, hogy ezt a szerződéses rendszert a Veolia nem fogja fölrúgni. Tehát én elmehetek ezzel, de előre borítékolható, hogy mi fog történni, hiszen ahhoz kisebbfajta csoda kellene. Az azzal jár, hogy kivonul az egészből. Kivonulni nem fog, csak akkor, hogyha megfelelő kártérítést kap, annak pedig az esélyét eljátszottátok, tehát az egész innentől kezdve akadémikus, az én logikám szerint legalábbis.

Lengyel Péter képviselő: Csak annyi, ha már polgármester úr mondta, hogy adott esetben be is fogadhatná, hogy tegyük meg, a lehetőség ott van és akkor meglátjuk a hivatalos választ esetleg.

Dr. Csőzik László polgármester: Semmilyen kockázatát nem látom, úgyhogy befogadom akkor, menjünk így tovább, ha lehet akkor szavazzátok meg így ti is. Felteszem szavazásra az első határozati javaslatot, amiben deklaráljuk, hogy nem kívánjuk felajánlani a Magyar Állam részére a víziközmű vagyonunkat. Egy pontosítás, a 2. sorban valóban jegyzőkönyvről van szó, nem határozatról.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VKEFFO/2028-3/2022. számú jegyzőkönyvében foglaltakkal, amely megállapítja, hogy az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV Kft.) az Uniós jog alapján a Lisszaboni szerződés szerint plurilaterális nemzetközi beruházásvédelmi egyezmény hatálya alatt áll, amely kizárja az ÉTV Kft. államosítását.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nem kívánja ingyenesen felajánlani a Magyar Állam részére víziközmű vagyonát, tekintettel arra, hogy ez a 2006-ban létrejött, majd 2007-ben és 2010-ben módosított Együttműködési Megállapodás alapján kártérítési kötelezettséget vonna maga után.

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 9 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

185/2022. (VIII. 31.) határozata

az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság (2030 Érd, Fehérvári út 63/B-C.) államosításával kapcsolatos döntés meghozataláról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VKEFFO/2028-3/2022. számú jegyzőkönyvében foglaltakkal, amely megállapítja, hogy az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV Kft.) az Uniós jog alapján a Lisszaboni szerződés szerint plurilaterális nemzetközi beruházásvédelmi egyezmény hatálya alatt áll, amely kizárja az ÉTV Kft. államosítását.

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Távol
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Távol
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a határozati javaslat II.-őt, a befogadott módosító javaslattal.

Az előterjesztett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: ÉTV Kft.) tagja a Belügyminisztérium által BMÖGF/1098-1/2020. iktatószámú Támogatói Okiratában az Önkormányzat részére biztosított 211.664.000,-Ft vissza nem térítendő támogatásból tőkeemelést kíván végrehajtani. A Közgyűlés felkéri a polgármestert arra, hogy megkeresse az ÉTV Kft. ügyvezetését, valamint a tulajdonostársakat és a szakmai befektetőket abból a célból, hogy az ÉTV Kft. törzstőkéjét (jegyzett tőkéjét) 22.000.000,-Ft-al emeljék meg 359.590.000,-Ft-ra, melyből Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 10.362.000,-Ft pénzbeli hozzájárulást vállalna. Ezzel egyidejűleg Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Belügyminisztériumtól erre a célra kapott keretből 201.302.000,-Ft-ot az ÉTV Kft. tőketartalékába (saját tőkéjébe) helyezne azzal, hogy azt az ÉTV Kft. köteles fotovoltaikus (napenergia) energiatermelő kapacitásának fejlesztésére fordítani annak érdekében, hogy 2023-ban a saját energiaellátását lehetőleg már önerőből tudja megvalósítani.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tulajdonostársaktól, illetve a szakmai befektetőktől beérkezett nyilatkozatok tükrében terjessze elő a Közgyűlés részére az ÉTV Kft. taggyűlése elé terjesztendő, az ázsiós tőkeemelés végrehajtására vonatkozó, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat-tervezeteket is tartalmazó javaslatot.

Határidő: 30 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

A szavazásra feltett határozati javaslat:

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tulajdonostársaktól, illetve a szakmai befektetőktől beérkezett nyilatkozatok tükrében terjessze elő a Közgyűlés részére az ÉTV Kft. taggyűlése elé terjesztendő, az ázsiós tőkeemelés végrehajtására vonatkozó, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat-tervezeteket is tartalmazó javaslatot.
A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tőkeemeléshez kapcsolódó következő Közgyűlési előterjesztésében mutassa be, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának üzletrészeihez kapcsolódó szavazati jogainak 50 % fölé emelése milyen módon valósítható meg.

Határidő: 30 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 9 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

186/2022. (VIII. 31.) határozata

az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság (2030 Érd, Fehérvári út 63/B-C.) ázsiós tőkeemelésével kapcsolatos döntés meghozataláról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: ÉTV Kft.) tagja a Belügyminisztérium által BMÖGF/1098-1/2020. iktatószámú Támogatói Okiratában az Önkormányzat részére biztosított 211.664.000,-Ft vissza nem térítendő támogatásból tőkeemelést kíván végrehajtani. A Közgyűlés felkéri a polgármestert arra, hogy megkeresse az ÉTV Kft. ügyvezetését, valamint a tulajdonostársakat és a szakmai befektetőket abból a célból, hogy az ÉTV Kft. törzstőkéjét (jegyzett tőkéjét) 22.000.000,-Ft-al emeljék meg 359.590.000,-Ft-ra, melyből Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 10.362.000,-Ft pénzbeli hozzájárulást vállalna. Ezzel egyidejűleg Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Belügyminisztériumtól erre a célra kapott keretből 201.302.000,-Ft-ot az ÉTV Kft. tőketartalékába (saját tőkéjébe) helyezne azzal, hogy azt az ÉTV Kft. köteles fotovoltaikus (napenergia) energiatermelő kapacitásának fejlesztésére fordítani annak érdekében, hogy 2023-ban a saját energiaellátását lehetőleg már önerőből tudja megvalósítani.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tulajdonostársaktól, illetve a szakmai befektetőktől beérkezett nyilatkozatok tükrében terjessze elő a Közgyűlés részére az ÉTV Kft. taggyűlése elé terjesztendő, az ázsiós tőkeemelés végrehajtására vonatkozó, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat-tervezeteket is tartalmazó javaslatot.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tőkeemeléshez kapcsolódó következő Közgyűlési előterjesztésében mutassa be, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának üzletrészeihez kapcsolódó szavazati jogainak 50 % fölé emelése milyen módon valósítható meg.

Határidő: 30 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Távol
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Távol
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Ilyen a világ, ilyen a politika és ilyen volt ez a rendkívüli Közgyűlés. Köszönöm szépen, berekesztem a rendkívüli ülést.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

rendkívüli ülése 10:55 órakor ért véget.

K.m.f.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester