11. NAPIREND - Sürgős: Az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság átalakítása és az érdi sportélet támogatási rendszerének felülvizsgálata a költségcsökkentés érdekében

Dr. Csőzik László polgármester: Nagyon röviden és a lényegre térve, iszonyú bonyolult szerződéses jogviszonyok vannak. Egyrészt van egy Érdi Sport Kft.-nk, ez működteti a női kézilabda csapatot és tulajdonolja az Érd Arénát. Van egy Érdi Városfejlesztési Kft.-nk, amelyik viszont fenntartja, üzemelteti az Érd Arénát, természetesen a sportuszodával együtt és keresztbe kasul bérleti díjak, különféle finanszírozások szabják át ezeknek a működését. Nagyon-nagyon nehéz átlátni ezt. Egyébként Ujhelyi Gyula FEB elnök vette a fáradtságot és valamikor a nyár elején letett egy olyan dolgozatot az asztalra, amelyik becsülettel feltárja ezt a problémahalmazt. Azt követően pedig elhatároztuk, hogy rendet teszünk itt a cégek vonatkozásában és ennek lenne ez az első állomása, hogy elindulna a kibogozása ezeknek a szálaknak. Az lenne az elképzelés, hogy az Érdi Sport Kft., a női kézilabda csapat megmaradna egy kis kft.-ben, amelyik kizárólag – ugye ezt az NBI írja elő - működtetné a csapatot, viszont az Érd Arénát meg áttennénk, visszahoznánk az önkormányzathoz. Ez azonban - és ezt én is csak kételkedve hittem el nagy nehezen a végére, mert bonyolult jogértelmezések kellettek hozzá - két lépcsőben történhet. Létre kell hozni ehhez egy másik kft.-t, ezt viszont nem újonnan alapítjuk, hanem kiválással vagy szétválással hozzuk létre. Ez lenne az Érd Aréna Ingatlan-hasznosító Kft. Ide átjönne a tulajdonjoga ennek az egyetlen egy helyrajzi számnak és a hozzá kapcsolódó tulajdonosi jogosítvány, majd azzal a lendülettel, ahogy a másik napirendi pontnál látjuk, létrehozunk egy új intézményt, amelyik egy létesítmény üzemeltető és a későbbiek során ehhez kerülne ennek a működtetése és a tulajdonjog pedig az Önkormányzatot illetné meg, mint egyébként most is a végső tulajdonos. Gyakorlatilag ezek a döntések ide vezetnének el. Racionálisnak, célszerűnek, jogszerűnek látjuk ezt, hosszas munka előzte meg, így hoztuk be a Közgyűlés elé. Azt kérem, hogy támogassátok, hogy átláthatóbb legyen, meg rendszerszinten is jóval biztonságosabb működést hozzon ez a típusú struktúra. Illetve még egy része van, hogy a mostani megváltozott nehéz helyzetben az egyébként is járó szponzorációs díjat külön szeretném, hogyha a Közgyűlés megszavazná. Egész egyszerűen azért, mert ez egy önként vállalt feladat, viszont a helyzetünk az pokolian nehéz és ebben a szituációban úgy éreztem, hogy ezt a Közgyűlés jobb, hogyha saját felelősségi körébe vonja.

Tekauer Norbert képviselő: A racionális részével azért nem biztos, hogy egyet kell hogy értsünk, mégpedig azért nem, mert igazából nem kaptam a Pénzügyi Bizottságon sem erre választ igazából, hogy ez miért is jó? Értem, hogy intézményként szeretnék majd üzemeltetni, de azt a mostani helyzetben is megtehetné az önkormányzat, tehát akkor miért van szükség még egy kft.-re, ahova ráadásul ezt a város legértékesebb vagyonelemét kirakjuk. Érthetetlen, tehát semmi szükség rá.

Dr. Csőzik László polgármester: Azért van rá szükség, mert nem megy egy mozdulattal, pontosabban van, aki azt gondolná, hogy megy, de én a szigorúbb jogértelmezést követném, ez az államháztartási törvény, amelyeknek a rendelkezései erről szólnak és ezek a részleges feladatátadást nem teszik lehetővé, hanem a teljeset. Ha van egy önkormányzati kft. és annak az összes hatáskörét, feladatkörét, vagyonát át akarjuk tenni egy intézménybe, akkor azt csak egységesen lehetséges és egész egyszerűen nem szeretném azt, hogy a mutatvány fejre álljon a felénél. Jogi szakértők, FEB bevonásával ezt vizsgáltuk és arra jutottunk, hogy ez a legbiztonságosabb megoldás. Tulajdonképpen nem sok kockázat van benne, illetve ebben nincs kockázat, úgy fogalmaznék. A másik pedig, hogy ha belegondolsz rossz ez az egész konstrukció most. Valószínűleg az a megfontolás szülte anno domini, hogy az áfa terheknek a lepakolása megtörténhessen és áfa mentesen lehessen finanszírozni a női kézilabdát. Ez történt is vagy 5-6 éven keresztül. Most az az elképzelés, hogy az ingatlanvagyon az visszajönne az önkormányzathoz, tehát önkormányzati vagyon lenne újra, most is az, csak áttételesen és a fenntartó, az üzemeltető pedig a Zsirkai László féle új intézmény lenne, az Érdi Létesítmény-üzemeltető, és az Érdi Sport Kft. pedig kizárólag a versenysporttal foglalkozna. Ez szerintem egy sokkal tisztább helyzet, mint ami most van.

Lengyel Péter képviselő: Két dolgot szeretnék egy picit pontosítani polgármester úr, illetve aláhúzni. Az egyik az, hogy az Érdi Sport Kft. ebben az új felállásban nemcsak a versenysporttal, hanem elsősorban és kiemelten az utánpótlással és mellette a magasabb osztályokban történő szerepléssel foglalkozik. A másik pedig, szeretném nagyon egyértelművé tenni, legfőképpen a jegyzőkönyv és a hallgatóság miatt az, hogy ez két lépcsőben történne meg, közbeiktatva egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú kft.-t, majd utána fogjuk intézményesíteni az Érd Arénát. Ez még csak az esélyét és a veszélyét sem jelenti annak, hogy bárki bármikor magánkézbe kívánná adni az Érd Arénát. Minden lépésben 100 %-os önkormányzati tulajdonban marad az ingatlan.

Tekauer Norbert képviselő: Az már a múltkor elhangzott, hogy az Érd Aréna, mint létesítmény tekintetében, illetve a Gárdonyi Tanuszoda meg talán ugye a Felső-Parkvárosi Tanuszoda tekintetében kérelemmel fordultál a Honvédelmi Minisztérium éppen felkent vezetőjéhez. Lehet-e tudni valamit ezekről a dolgokról, hogy hogy állnak? Miért nem várjuk meg annak a végét, úgyis tételezzük fel, hogy a NSK üzemeltetésébe fogják adni majd a létesítményt, vagy az állam egyszerűsítve átveszi, akkor minek csináljuk meg ezeket a köröket. Ez az egyik kérdés. A másik viszont felhívnám a figyelmet, mert azért ez nem egy egyszerű jogi környezet, amiben megszületett az Érd Arénának a megvásárlása sem, meg annak idején még az építése sem. Egy-két dolgot a TAO törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek, illetve maga a TAO törvény is előír, ezeket érdemes talán erőteljesebben fókuszba helyezni most. Az egyik kérdés, ami felmerült ezzel kapcsolatosan bennem, hogy a TAO törvény szerint van egy jogosultsági kör, 5 látványcsapat sportágban meglévő sportokat illeti meg a társasági adó adókedvezményeinek a jóváírásra vagy igénybevételére. Ilyen volt az Érdi Sport Kft. a női kézilabda csapaton keresztül. Ellenben ez az Érd Aréna Kft. nem tartozik ebbe a körbe nyilvánvalóan. Ilyenkor nagy kérdés, hogy magát a tulajdont elviheti-e magával egy ilyen társaság, aki nem jogosult viszont ezekre? Ezt csak azért mondom, esetlegesen annak a megelőzésére, hogy nehogy aztán úgy járjunk, hogy végül is mi így értelmezzük, de aztán máshol másképp fogják majd értelmezni és akkor egyszer csak megjelenik egy társasági adó visszafizetési kényszer az önkormányzatnál, ami nagyjából 1,3 milliárd forint és lehet, hogy még a kamatokat is esetleg ránk verik. Ilyen szempontból én türelemre intenék, pontosan visszakanyarodva az előzőekhez, az NSK-nak az esetleges állami szerepvállalására a fenntartásban és az üzemeltetésben. Talán érdemes lenne ennek a végét megvárni, hogy még véletlenül se kerüljünk abba a csapdába, hogy utána sokkal többe kerüljön ez nekünk.

Dr. Csőzik László polgármester: Azt gondolom, hogy ez a két felvetés teljesen legitim és jogos. Azt tudom rájuk válaszolni, hogy miért most, hogy azt én nem mondtam el, de most elmondom, tehát az volt az államtitkárság kérése, hogy teremtsünk átlátható viszonyokat és rendezzük ezt a rendkívül kacifántos, bonyolult és indokolatlan helyzetet az önkormányzat két kft.-je között és erre vállalkozunk most. Ha TAO fronton bármi beakaszt, akkor természetesen ahhoz idomulunk, viszonyulunk és rögtön lépünk, de ezt néztük mi is. Most egyenlőre az van, hogy az nem jelent problémát. Természetesen én szeretném kérni nyilván írásban is a véleményét azoknak a szerveknek, amelyeknek ebben szavuk van, hogy ne legyen ez a kitettség, de induljon ez a folyamat. Aki ezt végigolvasta és látta, az azt is tapasztalta, hogy ez több lépcsőben megy, tehát decemberben újra fogunk beszélni és tárgyalni róla, addigra több információ birtokában is leszünk. Átalakulnak a Nemzeti Sportközpontok, létrejön egy Nemzeti Sport Infrastruktúra Ügynökség elnevezésű szervezet, ott is ugyanezt csinálja a Kormány, mint mi, hogy a cégeket beszippantja, intézménnyé teszi, illetve a helyettes államtitkárságokká, mint ahogy láttuk a NIF-nél meg egyéb szervezeteknél. Ez a folyamat ez elindult, épp ma jelentek meg a vonatkozó rendeletek. Nekünk is erről rendeletet kell majd hoznunk, tehát ezeket nézzük. Ha az ugrik ki, akkor természetesen mást kell csinálni és félre kell rántani a kormányt.

Tekauer Norbert képviselő: Ezt megkérdeztem a Pénzügyi Bizottságon is, de itt is felteszem a kérdést, hogy rendben van, tételezzük fel kikerül vagyonelem – nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás, ottmarad a kézilabda. Itt már sejtelmes utalások voltak arra, hogy mi fog történni az érdi női kézilabdával, vagy milyen elképzelések, vagy kényszerpályák vannak, nevezzük, aminek nevezzük. Mindenesetre érezhető a vezetés részéről, hogy az eddigi színvonalat sem fogja tudni megtartani az érdi női kézilabda csapat. Az lenne a kérdésem, hogy mi a terv a csapattal, illetve az Érdi Sport Kft. –ben maradó egyéb kézilabdával, illetve a sporttal összefüggésben?

Dr. Csőzik László polgármester: Hogy mi a mi tervünk, ezt ne válasszuk már így ketté, mert te is a Közgyűlés tagja vagy és dolgoztál ebben a sportágban eleget, meg benne is voltál a cégben. Azt kérem mindenkitől, hogy ne úgy tekintse, hogy ez a jelenlegi városvezetésre tartozik csak. El kell dönteni, és van rá, körülbelül 3 hónap, hogy milyen irányba menjünk tovább, hogy fölvállaljuk-e azt, hogy újból éves szinten bő 200 millió forintot bocsájtunk rendelkezésre a cég működéséhez és a finanszírozáshoz. Látszódik, hogy körülbelül erre a helyezésre predesztinálja a csapatot. Ahhoz, hogy az érdi női kézilabda csapat feljebb jusson, elsősorban - ezt mondja mindenki - több pénzre van szükség. Na, most hol a határ? Amikor mi jöttünk, akkor 698 millió forintos szponzorációs kérelmet tett le az akkori ügyvezető az asztalomra és akkor kellett megszakítanunk azt a folyamatot. A megszakításra azt tudom mondani, hogyha mondjuk T. Mészáros András úr maradt volna a polgármester, akkor neki is szembe kellett volna nézni azzal, hogy már áfá-t kell fizetni például, ami egy elég nagy lórúgás meg azzal is, hogy a játékosoknak a bérei, amelyek olyan másfél-kétmillió körül voltak akkor a kétéves szerződés azon részének köszönhetően, ami egy automatikus emelést írt elő, még nem tudom hány 10 milliós többletterhet róttak volna a városra. Mondanom sem kell, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok mellett ezt nem engedhetjük meg magunknak, ugyanakkor a másik oldalon meg mégiscsak egy vívmány, mégiscsak egy érték a női kézilabda csapat, illetve sportnak az elért teljesítménye. El kell majd dönteni azt, hogy hogyan kezeljük. Akinek lehet szerepe és lehetősége abban, hogy addicionális forrásokhoz juttassa a várost, gondolok itt szponzorszerzésre vagy bármilyen más jellegű külső forrás bevonására, ne legyen rest, itt az idő. Magam is egyébként az elmúlt egy hónapban elindítottam ezt a folyamatot, mert az én fejemben van egy pénzügyi határ, amit még lehet tolerálni egy ilyen megváltozott helyzetben, amit a város megengedhet magának és kifizethet, de az biztos, hogy a 200 milliós szint, vagy a bő 200 milliós szint, hacsak nem változnak meg jó irányba a dolgok, az fenntarthatatlanná teszi ezt. Tehát ezzel kell szembenéznünk, ez még nem dőlt el, viszont olyan döntési kényszer van rajtunk, hogy tényleg érezzük ennek a súlyát és itt felelősen kell bizony majd elgondolkodnunk azon, hogy hogy mi van, de addig is szerintem az a dolga mindenkinek, akinek ebben szerepet osztott a sors, vagy a választók, hogy fáradozzon azon, hogy szerezzen erre forrásokat. Úgyhogy én például ezt teszem, aztán meglátjuk, hogy mi lesz belőle.

T. Mészáros András képviselő: Az látszik, hogy ha és amennyiben az előterjesztés sikeresen meg is valósul, nemcsak megszavazzák, hanem meg is valósul, akkor előbb-utóbb Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz a közvetlen tulajdonosa az Érd Aréna intézmények épületének és a hozzá tartozó részeknek. Ez önmagában nem is lenne baj, csak az is látszik ebben a pillanatban, ha nem döntjük el előtte, hogy mit akarunk a kézilabdával, akkor bizony a kézilabdának az a támogatás, ami támogatottsága az épületből, építményből fakad, az bizony megszűnik attól a pillanattól kezdve. Magyarán kristálytisztán csak az a pénz van, amit rászán a kézilabdacsapatra az önkormányzat. Szponzorációban nagyon nehéz most még gondolkodni, mert hiszen tapasztaljuk, hogy bizonyos tekintetben olyanok tudnának szponzorálni, akik nem itt Érden érdekeltek, tehát azoknak van olyan mennyiségű pénzük. Van ugyan egy 40 hektáros terület, ahova előbb-utóbb megérkeznek majd a beruházók meg a befektetők és ezektől lehet a szponzorációt majd elvárni, de azért azt kell, hogy mondjam, hogy a jászberényi cégtől nagyon nehéz azt várni, hogy Érden szponzoráljon, hiszen Jászberényben is van elég dolga ebben az ügyben neki. Nagyon fontos lenne előtte eldönteni, hogy akarjuk-e ezt a kézilabdát. Mi, amikor az előbb említett költségvetést beterjesztette az előző ügyvezető, akkor már nem voltunk abban a helyzetben, hogy ezen a kérdésen sokat morfondírozzunk, de azt tudjuk, hogy 2019 decemberéig durván 360 millió Ft-ot költött az önkormányzat abban a szezonban arra, hogy minimum 4. helyen legyen a önkormányzatnak a csapata. Ott is volt. Ha pedig ezt az összeget csökkentjük, akkor azt is el kell dönteni, hogy hol akarja utána látni akár a Közgyűlés, akár Érd közönsége, akár egyáltalán a sportot szerető emberek hol akarják látni majd ezt a csapatot. Mert ez nagyon egyértelmű összefüggés, hogy ha több a pénz, akkor jobbak az eredmények, mert akkor jobb játékost, jobb edzőt, jobb feltételeket lehet teremteni. Felesleges teljesen feltárni, hogy mi minden múlik azon, hogy mennyi pénz van. Jelen pillanatban azt kell, hogy mondjam, hogy egy NB I B-s költségvetése van ennek a csapatnak és ez a csapat az NB I B-s szintet teljesíti. Az, hogy most kiesik-e a szezon végén, vagy nem esik ki, az szerencse meg az egymást verő más csapatoknak a történetéből következik be. Hogy aztán milyen technológiával, technikával lesz az önkormányzaté a tulajdonjog közvetlenül, az már egy második, harmadik kérdés. Még egy dolgon azért el kellene gondolkodni mielőtt teljesen megszüntetjük és szétszedjük ezt a csapatot. Van ott egyfajta tagi kölcsön, ami tagi kölcsönnek lett nevezve, de igazából az ún. TAO támogatásnak volt az önereje, és ezt a tagi kölcsönt is kezelni kell, pláne most, amikor már a kamatok egy kicsit elrugaszkodtak attól. A nullás kamatnál nem volt ez olyan nagyon nagy probléma, de ezt kezelni kell és úgy tudom, hogy ez a tagi kölcsön szerződés is lejár, tehát muszáj vele foglalkozni, hogy hogyan kezeljük ezt a problémát. A másik pedig, hogy amikor említetted, hogy elfogyott az áfa ellenértéke. Azért próbáltunk erre készülni, volt egy tervezett beruházás, amit aztán különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani, de valóban próbáltuk. Tudtuk, hogy ez előbb-utóbb el fog fogyni, de próbáltuk az edzőcsarnokot és egyebeknek a megvalósítását. Tervezési szintig el is jutott a dolog, aztán meg is volt rá ígérve egyfajta támogatás, ami támogatás aztán 2019 végén egyszerűen eltűnt, elkopott, elfelejtődött és visszavonásra került. Volt erre készülés, most úgy látom ebben a pillanatban, hogy sem a tagi kölcsönnel nem akarjuk eldönteni, hogy mi legyen, sem pedig nem akarjuk eldönteni azt, hogy hol szeretnénk látni a kézilabda csapatot. Elméletileg annak sincs akadálya, ha azt mondjuk, hogy NB II legyen, vagy NB I B-s legyen, vagy NB I-es legyen, de a 14. helyen. Ezek mind-mind eldönthető dolgok. Az egy másik kérdés, hogy én annak nem látom értelmét, hogy egy megyei jogú város egy másodosztályú kézilabdacsapattal bűvészkedjen. Annak ott kell lenni az első 3 hely között és akkor az megfelelő eredmény. Ezek a kérdések valamilyen oknál fogva nincsenek benne az előterjesztésben, érdemes lenne előbb-utóbb beletenni őket.

Dr. Csőzik László polgármester: Az a helyzet, hogy ez így egy racionális vita, szerintem erről érdemes beszélni és örülök is, hogy ilyen érvek merülnek fel. Tényleg azt gondolom, hogy ebben nincs helye nagyon az önámításnak. Hogyne szeretne bárki bajnok csapatot Érdnek. Természetesen arról van szó, hogy mindenki örülne, hogyha újra harmadikak lennénk, de ennek ma a pénzügyi feltételei nagyon-nagyon messze vannak és az egyetlen olyan város vagyunk, amelyik saját maga, közpénzből, saját adóbevételből, saját forintokból tart el egy csapatot. Iszonyú teherként nehezedik az önkormányzatra, a többiek is segítenek tudom, de az a helyzet, hogy 50-60-70 millió forint támogatásokat nyújtanak a kluboknak. Ez, ami itt van, az Érd Arénával együtt, az körülbelül 700 millió forintos tétel volt és még a szponzorációs díj körülbelül 220 millió forint, azaz nagyjából egy 1 milliárdos volument jelent. Érden nincs erős helyi gazdaság, nincsenek még olyan nagy adóerő képességű cégek, amelyek bevállalhatnának mondjuk egy névadó szponzori szerepet akár úgy, hogy az Érd Arénát is róluk nevezzük el. Bár egyébként tettem lépéseket ebbe az irányba is, hogy legyen ilyen, legalább kezdjünk el róla beszélgetni a helyi gazdaságunknak az erősebb szereplőivel, de hát ehhez nekik ugye a nyereségükből, az adózott eredményükből 100 millió forintot kell legalább betenni, hogy mozgásba induljon a rendszer. Való igaz, hogy a probléma itt van a nyakunkon és elképzelhető, hogy addig tudunk csak nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér és nem biztos, hogy van értelme erőltetni, hogy ilyen volumenű közpénzből az NB I-nek az utolsó helyezésének az egyikét csípje meg mindig a csapatunk huzamosabb időn keresztül. Ha azt látnánk mondjuk, hogy a 8., 9. helyen ott vagyunk, akkor azt mondanám, hogy van értelme, de úgy, hogy a játszott meccseknek a többsége az vereséggel végződik, az természetesen senkit nem motivál. Így döntött egyébként annak idején a futballcsapatunk, hogy inkább lesz az NB III-ban bajnok, minthogy plusz pénzt kérjen és az NB II-t végig bukdácsolja. Most kicsit túlzó ez persze, de való igaz, ezek olyan fogas, ravasz kérdések, amelyekkel foglalkoznunk kell. Tényleg erről fog szólni a következő két-három hónap. Ezt el kell dönteni, ez egy előszele. Ez azért kell, hogy rendet vágjunk itt a jogviszonyok közepette , és hogy az államtitkársággal is tudjunk úgy tárgyalni, hogy esetlegesen bevegyenek minket abba a körbe, amit most még nem indítanak el, mert most az állami sportlétesítményeket teszik be az ügynökségnek a hatókörébe, de lesz egy második kör, ahol én úgy tudom, hogy önkormányzati intézmények is szóba jöhetnek. Ezeknek a fenntartói átvételére gondolok, azért ez nekünk egy óriási könnyebbség lenne, hiszen itt maradna Érden az Aréna, itt maradna a sportuszoda, az üzemeltetés költségeit az állam, a kormányzat viselné ezen az új intézményen keresztül. Ha ezt el tudjuk érni, akkor jóval könnyebb lesz jövőre.

Lengyel Péter képviselő: Csak két dologra szeretném felhívni ismét a Pénzügyi Bizottság elnökének a figyelmét. Egyrészt az előterjesztés harmadik oldalán nagyon precízen és pontosan ott van a javaslatban, hogy mi a terv a tagi kölcsönnel, tehát nem áll a valóság talaján az, hogy nem foglalkozik vele az előterjesztés és természetesen a következő Közgyűlésen ez részletszabályozásban is meg fog mutatkozni. Másrészt pedig bárcsak úgy lenne, hogy a Közgyűlés eldönti, hogy hányadik helyen legyen a csapat és akkor az megvalósul. Ez olyan szakmai kérdés, amire nem vállalkoznék és szeretném javasolni, hogy talán egyetlen egy ember van még itt az ügyvezetőn kívül, aki erre bizonyos jogokat predesztinálhat, az éppen Tekauer Norbert képviselő társam, de én biztos, hogy nem vállalnám fel ennek az ódiumát. Másrészt pedig valamikor az 50-es években volt az divat, hogy eldöntötték, hogy a Honvéd legyen a bajnok. Ez ma már szerencsére nem így van.

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm a tagi kölcsönnel kapcsolatos kiegészítést, ez fontos volt és valóban foglalkozunk vele, csak közbe elragadott a hév. Egyébként szeretném kérni a Sport Bizottságot, hogy foglalkozzon intenzíven ezzel a témával, akár előterjesztés nélkül is. Ezt már többször javasoltam, hogy legyenek olyan ülések – én is szívesen elmegyek, ha kell – ahol ilyen műhelymunkában végig vesszük ezeket. Azért mégiscsak fontos lenne végig tárgyalni azt, hogy a bajnokságban való részvétel maradjon-e, vállaljon-e be NB II-s szereplést, az utánpótlásra mennyire helyezzen hangsúlyt stb. Valójában a döntési helyzet szerintem január első felében áll majd elő, mert akkor fogjuk tudni azt, hogy ezek az alternatívák mennyire reálisak, amikről az előbb beszéltem.

T. Mészáros András képviselő: Meggyőződésem egyébként, ha felelősen dolgozik a Sport Bizottság, vagy felelősen dolgozik a Közgyűlés és az érdi női kézilabdáról van szó, akkor igenis el kell döntenünk, hogy mit várunk tőlük. Lehet, hogy ez az 50-es években is divat volt, de most is divat minden egyes sport cégnél – külföldön is – hogy megmondják, mit várnak tőlük. Kiszámolják, hogy ahhoz mennyi pénz kell, odaadják és akkor el kell érni azt a célt. Ez így működik, másképp ez nem tud működni. A másik fele, hogy azért istenigazából azon a harmadik oldalon nem sok szó van, hogy valóban mi is fog történni a tagi kölcsönnel, de hát majd meglátjuk, hogy hogyan sikerül. A harmadik fele pedig ennek a dolognak, hogy mindegyik legális. Legális az, ha azt mondjuk, hogy nem is kell női kézilabdacsapat. Legális az is, hogyha azt mondjuk, hogy legyen NB II-s, legalábbis az is, hogyha azt mondjuk, hogy legyen ez vagy az. Csak mondjuk már egyszer ki, döntsük el, mondjuk azt, hogy így akarjuk csinálni. Amikor ez a kézilabdacsapat indult, akkor úgy játszották a meccseket hogy kezdődik a meccs, akkor hazaszaladtak még Piroskáért, aki félretolta a pörköltet és beállt játszani, mert nem voltak elegen. A NB II-ből pont akkor esett ki és ebből építettük fel tudatosan, mert azt akartuk, hogy egy olyan csapat legyen, ami körülbelül az első három helyen van a magyar bajnokságba és akkor a magyar bajnokság még az egyik a világon talán a legerősebb, de az egyik legerősebb volt bizonyára. Ezeket el kell dönteni, és lehet erről tényleg ilyen politikai jópofaságokat mondani, hogy az 50-es években volt ez divat. Nem, egyébként kidobjuk a pénz, ha ezt nem döntjük el, hogy merre megyünk és milyen vehemenciával és milyen erővel, mekkora anyagi ráfordítással, akkor bizony történik, ami történik, ahogy esik, úgy puffan és a végén csodálkozunk hogy kidobtuk a pénzt. A magam részéről a továbbiakban is csak azzal tudok jó szívvel egyetérteni, ha egy megyei jogú városnak a csapata valóban ott van az élen. Természetesen nem vonom kétségbe, ha a többség úgy dönt, hogy nem ez a szükséges, akkor másképp döntsenek. A harmadik pedig, hogy mindez az egész nyomorúság, ami ugye a háborúból, a pandémiából, előtte háborúból, most pedig a különböző áremelkedésből, inflációból adódik azért egy dolgot eszünkbe kéne juttatni, hogy miért nem teszünk már valamit azért, hogy növekedjen az iparűzési adó. Ott van 40 hektár üresen és minthogyha nem is kéne vele foglalkozni, mert majd történik valami, majd valaki megoldja helyettünk. Nem nekünk kéne ebben az ügyben bármit is tenni, hogy jöjjön meg az iparűzési adó. Világos, a mostani finanszírozás és már 30 éve így van, a finanszírozási helyzet az önkormányzatok finanszírozása azt mondatja velünk, hogy egyes egyedül fejlesztésre a helyi iparűzési adó alkalmas. Magyarán ennek a növelése teszi lehetővé, hogy az önkormányzat elkezdjen a saját esze után menni, ne pedig innen-onnan, amonnan kapott kikönyörgött egyéb pénzekkel próbáljon meg játszani. El kell döntenünk, hogy kell nekünk az a 40 hektár kell, méghozzá másik 200 hektár, mert ha és amennyiben megnézzük a mostani iparűzési adók átlagát, hogy mekkora hektárból hány forint iparűzési adó folyik be. A nagy átlagba az, hogy körülbelül 250 hektár kell ahhoz, hogy egy 15-20 milliárd forintos iparűzési adóbevétele legyen az illető városnak, településnek. Ebbe az irányba nem kéne elkezdeni gondolkodni egy kicsit – csak úgy fölvetem a kérdést, mert mi ebbe az irányba megpróbáltunk, ezért is kaptuk 2018-ban azt a 40 hektár megvásárlásának a lehetőségét. Végig kéne ezt is gondolni. Önmagától, tehát attól, hogy mindennap elmondjuk, hogy rossz a helyzet és várhatóan még egy darabig rossz marad, attól nem lesz több pénze a városnak és attól nem lesz kisebb az infláció, nem lesz jobb az áramellátás, meg nem lesz olcsóbb az energia. Attól csak az lesz, hogy hát ez se tudjuk kifizetni, meg azt se tudjuk kifizetni. Nem kéne elkezdeni dolgozni annak érdekében, hogy tényleg, ha a finanszírozás így működik, akkor ennek a finanszírozásnak azt a lábát erősítsük meg, ami minket támogat.

Dr. Csőzik László polgármester: Egyrészt a helyi iparűzési adóbevételünk nőtt. A másik pontnál úgy tudom a Pénzügyi Bizottságon pont az volt a kritika tárgya, hogy itt pénzbőség van, mert annyi az adóbevétel növekmény és lehet itt finanszírozni mindent. A másik gondolatom meg az, hogy két hónapja elég intenzív tárgyalások zajlanak egy olyan világhírű céggel, amelyik ha idejön hozzánk, ha Érden telepszik meg akkor teljesen új pályára állítja ennek a városnak a gazdaságát, ez az XCMG. Arról a kínai óriásról beszélek, ami hidrogénhajtású és elektromos hajtású mezőgazdasági gépeket, erőgépeket gyártana és szeretne itt kapni hozzáférést ingatlanokhoz, illetve a beruházáshoz, mi ezt természetesen megadjuk. Reméljük, hogy a kormány is csatlakozik ehhez a törekvéshez is, és ha ez a beruházás, ez az invesztíció megvalósul, akkor szerintem a helyi iparűzési adó frontján megnyílik egy teljesen új pálya, új lehetőségek nyílnak meg sorra. De ne menjünk előre, mert ez még képlékeny. Az a bizonyos NIPÜF-ös 40 hektár az nem a mi hatókörünk, mondanám, hogy semmi közünk hozzá, az egy kormánycégé, a NIPÜF Zrt-é 5 éve. Ott a lehetőség, hogy idehozzon beruházókat, de nem tudott még egyetlen egyet sem keríteni. Ennek nem tudom mi az oka, az utóbbi időben már jelzéseket sem kapok tőlük. Tudom, hogy ott van a 40 hektár, azt is tudom, hogy a tárnokiak nem örülnek neki, de azt meg nem tudom elfogadni, hogy az ezzel foglalkozó cég semmilyen eredményt nem tud produkálni azon a területen, akkor adja át nekünk, hogy legalább mi próbáljuk meg arra befektetőket hozni. Erről ennyit és ha nincs más, akkor kérem, hogy menjünk a szavazásuk irányába és akkor 4 határozati javaslatról kell döntenünk. Felteszem szavazásra az első határozati javaslatot a szétválással kapcsolatos általános döntés elhatározása azzal, hogy a részletszabályok a következő Közgyűlésre jönnének be.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elhatározza az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulásának kezdeményezését, melynek keretében az Érd Aréna Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság mint szétválással létrejövő új társaság veszi át a tagi kölcsönnel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint e társaság látja el a jövőben az ingatlanvagyon (Érd, Velencei út 39–41., 18778/4 helyrajzi szám) tulajdonosi és ingatlanhasznosítási feladatait, az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság pedig a jövőben kizárólag az érdi sportélet biztosításával kapcsolatos feladatokat látja el.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhívja a polgármestert, hogy – az egyedüli tag képviselőjeként is – gondoskodjon az átalakuláshoz szükséges pénzügyi és jogi dokumentumok összeállításáról, és a társaság felügyelőbizottságával történt véleményeztetést követően az átalakulási tervet és az átalakuláshoz szükséges valamennyi egyéb dokumentumot terjessze elő a Közgyűlés soron következő ülésére.

Határidő: a Közgyűlés soron következő rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester, Fenyőházi-Nagy Andrea ügyvezető”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 10 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

277/2022. (XI. 24.) határozata

az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság átalakításáról és a költségcsökkentés érdekében az érdi sportélet támogatási rendszerének felülvizsgálatáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elhatározza az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulásának kezdeményezését, melynek keretében az Érd Aréna Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság mint szétválással létrejövő új társaság veszi át a tagi kölcsönnel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint e társaság látja el a jövőben az ingatlanvagyon (Érd, Velencei út 39–41., 18778/4 helyrajzi szám) tulajdonosi és ingatlanhasznosítási feladatait, az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság pedig a jövőben kizárólag az érdi sportélet biztosításával kapcsolatos feladatokat látja el.

Határidő: a Közgyűlés soron következő rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester, Fenyőházi-Nagy Andrea ügyvezető

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Nem
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Nem
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a második határozati javaslatot, amely egy felhívást fogalmaz meg a polgármester és a jegyző irányába, hogy az Érd Aréna Ingatlanhasznosító Kft-vel kapcsolatos javaslatokat terjessze a Közgyűlés soron következő ülésére.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhívja a polgármestert és a jegyzőt, hogy gondoskodjon az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságból szétválással létrejövő Érd Aréna Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról annak érdekében, hogy annak feladatait – az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – egészében át tudja adni a megalapítani tervezett Érdi Sportlétesítmény-üzemeltető Intézménynek, és a létrehozásra vonatkozó javaslatot terjessze elő a Közgyűlés soron következő ülésére.

Határidő: a Közgyűlés soron következő rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester, dr. Feik Csaba, jegyző”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 10 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

278/2022. (XI. 24.) határozata

az Érd Aréna Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásának előkészítéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhívja a polgármestert és a jegyzőt, hogy gondoskodjon az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságból szétválással létrejövő Érd Aréna Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról annak érdekében, hogy annak feladatait – az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – egészében át tudja adni a megalapítani tervezett Érdi Sportlétesítmény-üzemeltető Intézménynek, és a létrehozásra vonatkozó javaslatot terjessze elő a Közgyűlés soron következő ülésére.

Határidő: a Közgyűlés soron következő rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester, dr. Feik Csaba, jegyző

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Nem
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Nem
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a harmadik határozati javaslatot, a szponzoráció megerősítéséről az utolsó három hónapra 57 millió Ft összegben.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az Önkormányzat az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal 2022. október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra szponzorációs szerződést köt, és kötelezettséget vállal bruttó 57.150.000 forint szponzorációs díj társaság részére történő kifizetésére.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szponzorációs szerződést kösse meg a társasággal.

Határidő: a szerződés aláírására 15 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 11 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

279/2022. (XI. 24.) határozata

az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal szponzorációs szerződés megkötéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az Önkormányzat az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal 2022. október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra szponzorációs szerződést köt, és kötelezettséget vállal bruttó 57.150.000 forint szponzorációs díj társaság részére történő kifizetésére.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szponzorációs szerződést kösse meg a társasággal.

Határidő: a szerződés aláírására 15 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a negyedik határozati javaslatot, amit ha valaki végig olvasta volna, akkor nem lett volna szükség ilyen hosszasan vitatkozni, hiszen az pont azt irányozza elő, hogy induljon meg a döntéshozatal előkészítése és a cselekvés és legkésőbb februári rendes üléshez igazodóan döntsön is róla a Közgyűlés, hogy mit szeretnénk a női kézilabda vonatkozásában kezdeni a helyzettel.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy az érdi női kézilabdasport felépítése és támogatási rendszere a Közgyűlés döntése következtében jelentősen megváltozik, a támogatási rendszer közgyűlési határozatoknak megfelelő átalakítása feltétlenül szükséges.

Erre tekintettel a Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a jelenlegi szerződésállomány felülvizsgálatához és átalakításához szükséges dokumentumokat készítse elő és terjessze a Közgyűlés 2023. február havi ülése elé

Határidő: a Közgyűlés 2023. február havi rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 11 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

280/2022. (XI. 24.) határozata

az érdi női kézilabdasport felépítésének és támogatási rendszerének átalakítása érdekében a jelenlegi szerződésállomány felülvizsgálatának előkészítéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy az érdi női kézilabdasport felépítése és támogatási rendszere a Közgyűlés döntése következtében jelentősen megváltozik, a támogatási rendszer közgyűlési határozatoknak megfelelő átalakítása feltétlenül szükséges.

Határidő: a Közgyűlés 2023. február havi rendes üléséhez igazodóan

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Távol
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Lengyel Péter képviselő ügyrendi: Egy nagyon rövid szünetet szeretnék kérni.

Dr. Csőzik László polgármester: Akkor ebédszünetet rendelek el.