Jegyzőkönyv a Közgyűlés 2022. november 24-ei Közmeghallgatásáról

 

Kiss Ferenc: Tisztelettel köszöntöm az itt megjelent hölgyeket, urakat, polgármester urat, a rendőrség képviselőjét! A problémám a következő: áldatlan állapotok uralkodnak ott a parkolás szempontjából reggel iskolakezdéskor, illetve az iskola befejezésénél. Tehát én arra gondoltam, hogy a polgárőrség segíthetne nekünk, az ott lakóknak abban, hogy a gyerekek ne életveszélyes körülmények között keljenek át az úttesten. Száguldoznak az autók. Sajnos most nincs itt a képviselő úr, de azt kértük Simó Károly képviselő úrtól, hogy mindenképpen valami megoldást találjunk arra, hogy a Szajkó utca, illetve a Pacsirta utca sarkáig legalább valamilyen rendszert építsenek ki, és ezáltal próbáljuk ezt a gyorshajtást megállítani. Én utánanéztem ennek a témának. Van olyan kamerarendszer, ami nem olyan drága és talán még az Európai Unió is fog segíteni ebben. A Szajkó utca végére föltesznek egy kamerát, a Pacsirta utca végére föltesznek egy kamerát, és ha 60 kilométerrel vagy 50 kilométerrel megy, be tudja szabályozni, hogy gyorsan jön, és le lehet fotózni. Ez volna az egyik kérésem, a másik pedig a gyerekeknek a közlekedése, mert életveszélyes, ami ott megy.

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Jó estét kívánok, köszöntöm én is a megjelenteket!  Reagálnék erre az első felvetésre. Tudomásom szerint ez a Batthyány Általános Iskola és Gimnázium. Jelen pillanatban még mindig felújítás, illetve építés alatt áll, úgyhogy még ott nincs kialakítva teljes mértékben a parkolási rend. Meg fogom vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ott milyen parkolással, illetve tábláknak a kihelyezésével tudjuk segíteni a reggeli és a délutáni időszakban ennek a problémának a kezelését. Az átlag sebességméréssel kapcsolatosan, sajnos a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az átlagsebességre bírságoljunk és szankciót alkalmazzunk. Ez tényleg egy nagyon jól működő szankciórendszer lenne, ezt jelen pillanatban Ausztriában alkalmazzák is. Nálunk ilyen mérési módszer jelen pillanatban nincs. A sebesség túllépésénél kizárólag egy Fáma Lézer típusú sebességmérő eszközzel lehet nekünk sebességet mérni és arra szankciót kiszabnunk. Ennek két módja van. Van a közigazgatási bírság, ami egyből Szombathelyre megy vagy Vásárosnaményba. Akkor ez egy nagyobb sebességtúllépés, és ez alatt van egy értékhatár, az pedig szabálysértés, annál pedig az Érdi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya hivatott eljárni és szankcionálni. Én meg fogom vizsgálni a hétfői napon ezt a felvetését, és amibe tudunk, akkor fogunk segíteni. Felveszem a kapcsolatot Macsotay úrral és reményeink szerint fogunk tudni segítséget nyújtani ott a reggeli és délutáni időszakban. Köszönöm szépen a jelzését!

 

Pajor Imre: Jó estét kívánok! Két témát szeretnék fölvetni. Az egyik a Penny Marketnél a lámpa, ahol, ha Érd központja felől közlekedünk, akkor gyakorta nem lehet látni, hogy mire váltott át. Olyan elhelyezése van annak a lámpának, hogy nagyon nehéz akár a zöldet megkülönböztetni. A másik, hogy a Penny Market parkolóban, illetve a Tesco parkolóban randalíroznak a gyerekek. Ott gyakorolnak esténként és száguldoznak körbe-körbe, meg koptatják a gumit. A harmadik kérdésem pedig az, hogy hogyan és hol lehet azt kérni, hogy 5 kilométeres vagy lakóövezeti tábla kerüljön ki egy utcába? Végezetül azt szeretném kérdezni, hogy vannak-e közös akcióik a polgárőrséggel, illetve a közterületesekkel, milyen a kapcsolat?

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Köszönöm szépen! Az első és a harmadik kérdésére a polgármester úr fog tudni válaszolni. Mi nem vagyunk közútkezelők, tehát a lámpával és a táblák kihelyezésével nekünk kizárólag szakhatósági, hozzájárulási jogkörünk van, ami annyit takar, hogy a mi véleményünket kikéri a város és akkor mi megírjuk, hogy támogatjuk vagy nem. A Penny Market és a Tesco, illetve az egyéb bevásárlóközpontok szempontjából tudunk erről a problémáról. Kollégáink rendszeresen ellenőrzik ezt. Amikor meglátják a rendőrautót, akkor hirtelen ott feszes rend szokott lenni, éppen ezért civil jellegű gépkocsikkal szoktuk ezeket az ellenőrzéseket megvalósítani, főleg pénteki és szombat esti időszakban. Ebben az időszakban volt már több olyan intézkedésünk, mely helyszíni bírsággal záródott. Aki nem fogadja el, ott természetesen feljelentéssel élünk. Van, akit már többször föl is jelentettünk ezzel kapcsolatosan. A kapcsolat a polgárőrséggel, illetve a közterület-felügyelettel kiválónak mondható. Ők itt a közbiztonság egyik pillére, ők is erősítik Érden és területén a közbiztonságot. A polgárőrséggel a kapcsolat szinte napi szintű. Nem csak a Macsotay úrral, az elnök úrral, hanem magukkal a polgárőrökkel is nagyon sokat egyeztetünk. Ők humánerőt adnak nekünk sok esetben rendezvény-biztosításokban, illetve olyan intézkedéseknél, ahol nagyobb erőt kell összecsoportosítanunk, ott segítenek nekünk, kiváltják a mi rendőreinket, illetve az éjszakai és a hétvégi járőrszolgálatban is jelentősen, tevékenyen résztvesznek.  A legutóbbi időszakban, a mindenszentek és a halottak napját szeretném kiemelni, ahol volt, hogy az ófalusi temetőbe nekünk, rendőröknek csak és kizárólag az ő jelzéseik alapján kellett lemennünk, hiszen ők az ófalusi temetőnek a biztosítását, a parkolónak a biztosítását, a forgalom terelését meg tudták oldani. Még egy esetben szeretném kiemelni és megköszönni a polgárőrségnek a munkáját, ez pedig a törökbálinti úti forgalomengedés és terelés. Ott volt egy városi beruházás, ahol egy körforgalom került kialakításra az Alsóvölgyi és a Törökbálinti út környékén, és ott szeptemberben iskolakezdésnél jelentősen feltorlódott a forgalom. Polgármester úrral többször jártunk kint és az elején nem is értettük, hogy miért dugul be egészen a Szovátai út elejéig a forgalom, mikor rájöttünk, hogy egészen a Törökbálinti út végéig kell mennünk a probléma megoldásáért.  Miután ezt ún. élőerős forgalomengedéssel és zárással megoldottuk a polgárőrség és a rendőrség kollégáival, onnantól hathatósan megoldódott ez a probléma. Ide tudnám még sorolni a közterület-felügyeletet is, velük is szorosabb a kapcsolatunk, főleg az illegális hulladéklerakás és a városon belüli, az ő hatáskörükbe tartozó szabályszegésekben nyújtanak nekünk segítséget.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Horváth Andrea főosztályvezetőt megkérem, hogy a forgalomcsillapításra meg a Budai úti jelzőlámpákra röviden reflektáljon.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: A lámpával kapcsolatosan azt szeretném mondani, hogy meg fogjuk nézni, hogy a foncsor üveggel vagy magával a jelzéssel van-e a probléma. Meg kell-e pucolni, tehát, hogy üzemeltetéssel el lehet-e érni, hogy lehessen látni a fényjelzésnek a színét, vagy van olyan napszak is, amikor a fények olyanok, hogy a nap belesüt. Olyankor nyilván nem lehet látni sajnos más kereszteződésben sem és odafigyelve kell megközelíteni ezt a csomópontot. A lakó-pihenő övezetnek a kialakítását közútkezelői hatáskörben el lehet végezni. Lakó-pihenő övezetben a megszorítások olyanok, hogy az összes övezetben lévő utcának aszfaltosnak kell lennie és ilyenkor a jobbkéz szabály érvényesül. A jelenlegi forgalomtechnikai táblákat, tehát az elsőbbség adás táblákat el lehet szedni. A lakó-pihenő övezetbe csak az mehet be, aki ott lakik, illetve vendégségbe megy. Ezt azért hangsúlyozom, mert például egy tanuló autó sem tud oda behajtani, illetve olyan megszabások vannak, hogy a közterületen nem lehet parkolni, tehát mindenki a saját kertjében parkolhat. Ezt azért mondom el, hogy ha valaki lakó-pihenő övezetet szeretne kérni, akkor tudja azt, hogy fájdalommal jár, közterület-felügyelőink joggal meg tudják büntetni. Van egy másik lehetőség, ez a 30-as zónák kialakítása. Ez már nem ennyire szigorú. Ott be is hajthatnak, meg lehet parkolni a közterületen. Itt is érvényesül a jobbkéz szabály, illetve mind a két övezetnek az a megkötése, hogy forgalom vonzó létesítmény ne legyen a közelében, tehát nem tartalmazhat óvodát, iskolát, egészségházat, ahova olyan lakó is megy, aki nem ott lakik.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Akkor ezt fölül kellene vizsgálnunk. Sajnos a gyorshajtókkal nekem az a tapasztalatom, hogy a fizikai akadályok fogják meg egyedül őket.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy mi lakunk itt, mi megyünk gyorsan.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Igen, hát nem mindenki normakövető az a helyzet. Az emberek túlnyomó többsége azért az. Biztos ismerik a driftelés jelenségét, amit csinálnak a fiatalok. Egyébként kapitány úrék abban is elévülhetetlen érdemeket szereztek, hogy valamennyire azért úrrá lettünk ezen a jelenségen.

 

Zámbóné: Azt szeretném megtudni, hogy reggel 7 óra, fél 8-tól 9 óráig akkora forgalom van a Kutyavári úton, nem tudom, hogy honnan kerül oda annyi autó. Ott van óvoda, iskola. Amikor elfogy a sor és éppen a lámpa zöldre vált, jön egy- két autó a kanyarnál olyan sebességgel, hogy életveszélyes. Nem tudom, hogy lehet-e oda lámpát vagy valamit kirakni, vagy nem tudom, hogy ehhez, hogy tudnak hozzányúlni, vagy valamilyen buktatókat letenni, mert senki nem figyel oda. A Nagy Lajos utcában nincs leaszfaltozva az út, poros, köves, murva szórással.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Képzelje, még idén meglesz!

 

Zámbóné: Rendben van, de azért azt elmondom, hogy ott például az autók úgy száguldoznak… Nyáron olyan szárazság volt, hogy óriási por, meg rumli volt. A másik pedig, amit meg szeretnék kérdezni, hogy ki van rakva a teherautó súlya, hogy mennyi súllyal hajthat be a Kutyavári útra. Ez meddig fog érvényben lenni? Most már a Fürdő utcában is ki van rakva. Életünk végéig átjárhatnak az építési anyagokat szállító autók, betont szállító autók vagy meg van-e határozva, hogy meddig mehet a Kutyavári úton keresztül ez a nagy forgalom? Köszönöm szépen!

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Ahogy polgármester úr is elmondta, a gyorshajtás az nemcsak egy utcára korlátozódik le sajnos Érden, hanem szinte az összes utcára. Ez egy általános probléma, hogy ahogy szilárd útburkolatot kap egy úttest, onnantól kezdve sajnos fel fog gyorsulni a forgalom. Mellékutakon is és főutakon is hajtunk végre sebességellenőrzést, így a Kutyavári úton is. Tudomásom szerint 30-as tábla van a Kutyavári úton, úgyhogy ott szoktunk sebességet mérni. Majd akkor visszatérünk erre a Kutyavári úti sebességmérésre. A Nagy Lajos király utcával kapcsolatosan pedig azt tudom mondani, hogy ahogy szilárd útburkolatot fog kapni, porozni nem fog az út, de gyorsan fognak menni. Nekem a sebességmérő eszközt egy értékelemzés alapján kell kihelyezni, ahova ki fogom én helyeztetni a kollégáimmal, azt nekem baleseti statisztikai adatokkal alá kell támasztanom. Tehát sajnos olyan útszakaszra fogom a kollégáimat küldeni, ahol nagyobb visszatartó erőt fogok elérni, mint egy mellékúton. Sajnos ezt el kell fogadni, hogy mellékúton kevesebbszer fogunk mérni, mint egy fő- és tömegközlekedési útvonalon, ahol ugyanúgy megvalósul a sebességtúllépés, mint a mellékutakon. Nekem nagyobb eredményt kell elérnem a baleseti statisztikákban és ezt mindenféleképpen a fő- és tömegközlekedési utakon fogom tudni elérni. A Nagy Lajos utcáról mondtam, hogy fogok sebességet méretni. A túlméretes, túlsúlyos autókkal kapcsolatosan külön fokozott ellenőrzésünk van havi szinten. Ha van engedélyük, akkor továbbengedjük, amennyiben nem, akkor megfelelő szankcióval tudjuk sújtani, ami több százezer forintos szankció a mi esetünkben.

 

Zámbóné: Ezt én értem, de ha Parkvárosba szállítanak, levágják az utat.

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Ha ott megállítjuk, neki van egy útvonalterve és mi azt ellenőrizzük a helyszínen, hogy jogszerűen hajtott-e be abba a mellékutcába vagy a Kutyavári útra.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Andrasek Mónika képviselő kérte, hogy hozzászólhasson.

 

Andrasek Mónika képviselő: Köszönöm! A Kutyavári utcával kapcsolatban már tartottunk online fórumot még a covid időszak idején kétszer is, ha jól emlékszem. A lényeg, hogy ott a gyorshajtás volt a legfőbb probléma. Most részt vesz Varga Illés Levente kollégánk is az ülésen, az ő javaslatára történt meg a kanyarban a szegély felfestése sárga-feketére. Igaz, hogy olyan nagy eredményt nem értünk el vele, de legalább valami történt és a 30-as felfestés is az ő javaslatára történt. Az már nem látszik, lekopott. Ahogy polgármester úr említette, az útburkolat javítása tervben van, és ahogy felidézem, a 2020-as év elején fogadtuk el azt a javaslatot, hogy 8 darab gyalogos átkelőhelyet majd létesítünk. Ez önhibánkon kívül még nem valósult meg, de az a Kutyavári úti óvoda előtt is tervben van. Tehát, hogyha minden jól sikerül, akkor hamarosan ez meg fog valósulni. Ez egy nagyon nagy probléma. Majd a szakemberek elmondják, hogy miért, de sajnos ilyet, hogy fekvőrendőr, nem lehet ilyen nagy forgalmú útra kihelyezni. Nem azért, mert arra vágják le az utat az emberek, hiszen a legfőbb probléma az, hogy azért rövidítik le arra az utat, mert a Diósdi útról kanyarodnak rá az érdligeti iskolához a Hóvirág utcába és a Csaba utcát elkerülik. Engem is előztek már meg, amikor 30-cal mentem az óvoda előtt. 50- 60-nal levillognak és ledudálnak. Sajnos nagyon agresszívan vezetnek, tehát aki betartja a sebességkorlátozást, azt egyszerűen utálják az utakon és rágyorsítanak. Úgyhogy még tanácstalanok vagyunk egyelőre, de azért keressük a megoldást. Abszolút foglalkozunk vele, ez napi szinten téma, hogy hogy lehetne ezt orvosolni. Az építkezéssel, a nagy gépjárművekkel kapcsolatban azt tudom, hogy a Tárnoki és a Kutyavári kereszteződésnél, ahol átvált a Tárnoki útra, ott most készülődik egy nagy építkezés, úgyhogy valószínűleg azért is járkálnak nagy járművek arra, meg az Alsóvölgyi úton is. Nem is értem, hogy miért pont arra, hiszen ott a Tárnoki úti kanyargós rész is annyira keskeny.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jó, azért ne az legyen, hogy nem tudunk hatékony megoldási javaslatot mondani. Én holnap megyek át Törökbálintra. Össze szoktunk jönni, a környékbeli polgármesterek és a rendőri vezetés kéthavonta, háromhavonta. Legutóbb abban maradtunk, hogy az önkormányzatok beruháznának sebességmérőkbe. Segítenénk a rendőrségnek. Törökbálint kezdi, és ott fölszerelték az első ilyet. Ezt holnap együtt megnézzük Elek Sándoréknál. Én azt szeretném, hogyha Érden azokban az utcákban, ahol ilyen jelenségek ütötték fel a fejüket, mi is tudnánk lépni. Valójában ez úgy néz ki, hogy körülbelül 6- 8 ilyen állomást alakítunk ki, de nincs mindegyikben kamera.  Csak egyben van, viszont az cserélődik, tehát mindig máshova kerül. Sose lehet tudni, hogy melyikben működik a kamera, tehát van benne egy csalafintaság, de teljesen mindegy, mert elég egy ilyen kamera a megelőzésre, és egy idő után beállnak az emberek, mert a megfelelő szankció, a bírság az kiszabásra kerül. Az Ürmös utca is ilyen, ilyen az Iparos út, ilyen a Szövő utca és kétségtelenül ilyen a Kutyavári út. A gyalogátkelőhely vonatkozásában tehát végre elkészültek a tervek és megkapták az engedélyt is ott a Kamilla utcánál, az ovi előtt akkor el tud kezdődni a zebra. Sajnos mindenki azt hiszi, hogy a zebra annyi, hogy fölfestünk 8 csíkot az útra, de valójában nem. Tehát ott rendezni kell mind a két oldalon a járdát, a vízelvezetést és még az egész Kamilla utcában a parkolási rendet is át kell alakítani hozzá.

 

Németh Antal: A Bajcsy-Zsilinszky út és a Vincellér utca kereszteződésénél van egy vendéglátó egység. A vendéglátó egység előtt ki van rakva a megállni tilos tábla, ennek ellenére rendszeresen állnak ott kocsik. Kimenni nagyon nagy kockázattal lehet, és ahogy a Bajcsy-Zsilinszky úton közlekednek az autók, előbb-utóbb biztos, hogy ebből baleset fog következni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez hasznos fölvetés, valóban így van, ez az egyik legnépszerűbb étterem Érden, ez a gyrosos.

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Köszönöm a jelzést, fölírtuk.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Én a Bikszádi utcában szoktam megállni, jelzem. Szemben.

 

Kónya János: Azt szeretném megkérdezni a kapitány úrtól, hogy van itt a második körforgalom a Stop Shopnál. Van egy pár fiatal, akinek sajnos sok pénze volt kocsira meg úgy látszik benzinre is vagy gázolajra, mert éjjel 1 órakor, mikor elkezd csikorogni, a tízemeletes ház nem remeg, de rettenetes hangokat tudnak kiadni. Ezek a bizonyos kamerák, a tér megfigyelők be vannak kapcsolva?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Igen, ők a driftelők.

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Köszönöm szépen a jelzést, fölírtuk, meg tudunk is erről a jelenségről. Ahogy elmondtam, ebben volt már eredményünk több is. A térfigyelő kamerák be vannak kapcsolva, figyelik a körforgalmat. Amennyiben olyan szabálysértést látunk, tapasztalunk az önkormányzattal együtt, mert ők figyelik és ők kezelik ezt a térfigyelő rendszert, akkor a feljelentést meg szoktuk kapni és meg is szoktuk írni. Mindenhol nem tudunk lenni, és erre próbáltam célozni, hogy ahol megjelenik a csíkos rendőrautó, a lámpás rendőrautó, ott pillanatok alatt rendben van minden, tudja, hogy mennyivel kell menni, és hogy ezért szoktunk civil gépkocsikkal is fokozott ellenőrzéseket tartani, amelyből könnyebben föl tudjuk ezeket a szabálysértéseket fedezni. Ezek föl vannak szerelve fedélzeti belső kamerával, rögzítjük is ezt a szabálysértést és azonnal el is járunk gyorsított eljárásban ezzel kapcsolatosan.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szeretném nagyon-nagyon megköszöni kapitány úréknak, le a kalappal a munkájuk előtt, fantasztikus a felderítési mutatójuk. Ezen a nyáron gyakorlatilag az összes bűnbandát lekapcsolták, illetve az elkövetőt, aki vagyon elleni bűncselekményeket követett el. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy nem éri meg Érden bűnözni! Csak így tovább! Köszönjük szépen!

 

Nogula Tamás, rendőrkapitány: Köszönjük a meghívást!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Kiss úr még mondta, hogy akar kérdezni.

 

Kiss Ferenc: Még egyszer szeretnék visszatérni a tavalyi évi kérdésemre. Polgármester úr tudja nagyon jól, hogy a Fácán köznek a telekmegosztása még mindig probléma. Mivel én ezt valamilyen formában felvállaltam az ott lakók közül, én azt vettem észre, hogy az ügyvéd asszony nem nagyon töri magát azért, hogy ez a megoldás meglegyen. Én az alpolgármester úrral, Szűcs úrral beszéltem, és azt az információt kaptam, hogy most már nemcsak telekmegosztás lesz, hanem az úszótelkek is. Tisztában vagyok azzal, hogy idő kell ehhez. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mikor fog eljönni, mert volt értekezlet, de értelme nem sok volt. Ott volt a képviselő úr, ott volt alpolgármester úr, ügyvéd asszony. Föltettünk egy pár kérdést is. Azt láttuk, hogy minden felé terelődik a dolog, csak pont abba a mederbe nem, amibe kellene. A másik, hogy szeretném megköszönni, hogy végre megkaptuk azt a fát, ami hiányzott.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ezt akartam kérdezni, mert tavaly volt a járda meg a fa.

 

Kiss Ferenc: A Batthyány Általános Iskolával szemben vannak lakóházak. Nem tudom kinek volt az ötlete, de a járdára fölfestették a parkolót, tehát a lakók járdáján parkoló van. Kaptunk ígéretet arra, hogy egyirányúsítva lesznek ott az utcák. Ez körülbelül 2 éve volt, sajnos nem történt meg. Lehet, hogy ez is segítség lenne a gyorshajtás kiküszöbölésére.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Fácán közi telkek esetében ügyvédnő segít. Megkértem dr. Kun Ágnest, aki jegyzője is volt a városnak és ingatlan szakjogász, hogy vezényelje le ezt az egész folyamatot, ami irtó nehéz lesz. Csak közben ő észlelte, hogy itt van az úszótelkek problémája. Van egy olyan szövetkezet, a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat Lakásfenntartó Szövetkezet, aminek se jogutódja, se fellelhető képviselője nincs, és ez a házak alatti telkeknek a tulajdonosa. Azt csináltuk a nyáron, hogy megkerestük a Földhivatal vezetőit, hogy segítsenek ezt megoldani, hogy ne kelljen még egyszer törvénymódosítást kezdeményezni, mert a törvénymódosítás nem kezelte ezt a témát. Ez most bukkant újonnan föl és a Földhivatal partnerül szegődött, elindult ez a folyamat. Ebbe bevonták a Budapest Környéki Törvényszéket, amelyik a vagyonrendezési eljárást lefolytatja, ami arról szól, hogy meg fogják állapítani, hogy nincs, nem létező jogi személy ez a szövetkezet, és innentől kezdve a Földhivatal tudja saját hatáskörben rendezni ezt a kérdést. Ez nem tudom mikor ér véget. Lehet, hogy idén, lehet, hogy jövő év elején. Ha ez megvan, akkor utána indul az a hosszas folyamat, amikor Önök, a lakók az önkormányzattal egyesével leszerződnek, hogy átkerüljön a tulajdonjog. Szerintem szerencsés esetben ez jövő év.

 

Kiss Ferenc: A törvény azt írja, hogy amint megszűnt egy szövetkezet, annak a tulajdonjogát, ami maradt vagyon, azt megkapja, vagyis örökli a lakóközösség, illetve ha a vagyonon adósság van, azt is öröklik.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Erről van szó. Tehát ezt hívják  úgy, hogy vagyonrendezési eljárás, olyan mint egy hagyatékátadó eljárás. Ez zajlik, ezt indítottuk el.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Mi egyirányúsítottuk azt az utcát, csak azt a szakaszt. Egyik oldalon kiépültek a parkolóállások. Az utcának a rekonstrukciós terve elkészült, és akkor derült ki, hogy egy vízvezeték van az út alatt, amit ki kell váltani, ezért a másik oldalon nem történt meg az építés. A jövő év folyamán szeretnénk ezt a vízvezetéket kicserélni, és akkor a másik oldal is párhuzamos parkolót kap és a burkolatot fel szeretnénk újítani. Nem az teljes utcának, hanem az iskola előtti szakasznak, ahol rámentünk a járdákra.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Én hiszek az egyirányúsításban tömegesen, de nagyon-nagyon óvatosan kell csinálni. Egy utcában megoldunk egy dolgot, de exportáljuk a problémát a többi utca környékére. Ezért akarunk csinálni egy egész városra kiterjedő forgalomtechnikát.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Nem lehet csak egy utcát egyirányúsítani, hanem a forgalomtechnikának épp az a lényege, hogy a teljes területet kell, tehát ez egy szerteágazó puzzle, a területeket össze kell hangolni.

 

Kiss Ferenc: Még egy olyan probléma van, hogy a Pintyőke utca két gépjárműnek keskeny.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Érdnek van 930 utcája, abból 850 ilyen sajnos Annak idején a Károlyi gróf túl szűkre húzta össze a telket, tehát keskenyek az utcák. Valószínűleg a megoldás az, amit látunk Budapesten a belkerületekben, amelyek ugyanettől szenvednek, hogy egyirányúsítják őket. Kanyarogni kell, de legalább a forgalom csillapodik, meg elviselhetőbb az élet. A Közlekedéstudományi Intézettel szeretnénk ezt a munkát elvégeztetni, tehát hozzáértő emberekkel.

 

Pajor Imre: Minap, amikor eső esett, bandukoltam a postára a Berta utca mészkőporos latyakjában és kerülgettem a kátyúkat meg a vizet. Ráfordultam az Ágota utca torzó járdájára, amin botladozva eljutottam a postáig és ránéztem a táblákra, az vagyon írva, hogy városközpont. Már most elgondolkoztam azon, hogy mi minden voltunk már. Voltunk már Európa legnagyobb faluja, aztán lettünk alvóváros, aztán megyei jogú város. Mondom akkor, meg fogunk lódulni, valami történt, elmozdultunk, aztán lettünk utána virágzó kertváros. Bizony Kósa úr megígért 60 milliárdot, na, mondom, végre itt most aztán jelentős ugrás lesz. Abból se lett semmi, úgyhogy most elérkeztünk a mába. Le vagyok törve, amit mondott a kolléganő, hogy nem lehet lakóövezet se az az utca, mert nincs aszfalt. Tehát még kell élnem vagy 30 évet, hogy akkorra talán lesz. Számolgattam magamban, mikor gondolkoztam, hogy lehetne pénzt előteremteni. A város megvette a Téglagyár a területét 525 millióért, furatott egy kutat, ami nem tudom mennyi volt.

 

Dr. Csőzik László polgármester: 120 millió.

 

Pajor Imre: Aztán folytatom a sort, hogy egy értékes területet átadott Balázs Attilának, és ezen kívül 450.000.000 forinttal tartozik a város másnak. Összeszámoltam, körülbelül két milliárd forint, ami halott pénz, amit nem mobilizál. Nyilván hiányzik, legalábbis úgy vélem, hogy hiányzik. Úgyhogy nem tudom, mikor lesz aszfaltozott utca a Berta utca. Amit szeretnék még mondani, hogy a Földrajz Múzeum áldatlan állapotban van. Nem igaz, hogy nem lehet a Földrajzi Múzeumra egy nem tudom mennyi, másfél milliárd forintot valahonnan kicsípni, miközben a Nemzeti Turisztikai Ügynökség százmilliárdokat visz el. Múzeumokat akarnak költöztetni: a Természettudományi Múzeumot, a Közlekedési Múzeumot vidékre, és itt van a Magyar Földrajzi Múzeum. Európai hírű vagy talán világhírű és úgy néz ki, hogy ütött- kopott. Akár a nyílászárók cseréjét vagy a fűtés korszerűsítését is meg kellene oldani. Egy kiemelkedő értéke szerintem városunknak. Nincs itt Aradszki úr, de ő nyilván tudja, hogy vajon az az átlagfogyasztás, amit nekünk benyomtak, meg az a rendszerhasználati díj, amit megemeltek, hogy is jött elő. Mint volt energetikai államtitkár nyilván tudna válaszolni. Megkérem így üzenet képpen, hogy az Érdi Újságon keresztül fejtse már ki ebbéli gondolatait, véleményét vagy válaszát. A következő témám az, hogy sajnos olyan helyzet elé nézünk, ami krízishelyzetet eredményez sok embernél, sok családnál. Tudunk-e arról a városban, hogy hány ember van, vagy hány ember kerülhet krízishelyzetbe és milyen lehetőségeinek, milyen teendőik vannak? Akár nappali melegedők, ételosztás… Végezetül a kézilabda. Kézilabda szurkoló vagyok és maradok is. Megrökönyödve hallottam a mai Közgyűlésen, hogy elfogadták a beszámolóját a Sport Kft.-nek, viszont a jövőre nézve nagyon át kell gondolni, hogy merre tovább. Én azt szeretném kérni, hogy egy olyan értéke képződött a városnak az NBI-es klubbal, amelyet utána nehéz felépíteni újra. Szüksége van a városnak erre. A fiatalok követték, rengeteg fiatal kézilabdázik és példaképeket lát a kézilabdás lányainkban. Támogassátok őket, gondoljátok végig és szerezzetek névadó szponzort, ami 12 év alatt nem sikerült az előző elnökségnek. Szerintem van rá esély. Egy kicsit neki kell feszülni és névadó szponzorral át lehetne vészelni ezt a pénzínséges helyzetet. Vagy pedig dönteni kell, hogy akkor megszűnik, és amatőrként kézilabdázgathatnak azok, akik akarnak, az nem kerül pénzbe, saját maguknak vásárolják a felszerelést, mossák és így tovább. Nagymamák, anyukák, nagypapák, testvérek szurkolnak esetleg nekik.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az aszfaltozással kezdjük. Én abban hiszek, most már keserű tapasztaltokból okolva, hogy az ember saját magára számíthat, tehát a város a saját bevételeire. Induljunk ki ebből. Ha mellé sikerül szerezni támogatást a Kormánytól, EU-tól, annak örülünk, de alapvetően arra kellene berendezkedni. Sajnos az önkormányzatok finanszírozási rendszere ma egyre kevésbé ilyen. Elvonták a gépjárműadót, nagyon nagy érvágás volt nekünk, reklámadót elvitték a hirdetőtáblákra, iparűzési adónál volt ilyen. Berakták Érdet is azok közé, akiknek kell fizetniük szolidaritási adót, tehát eddig 350 milliót kellett nekünk befizetni az államkasszába. Szóval, én már azzal is kiegyeznék, hogyha nem bántanák Érd bevételeit, mert föl tudnánk belőle mutatni jóval többet. De így is, ebben a ciklusban 45 utcát burkoltunk le, aszfaltoztunk le. Most is megy a finise, éppen a Zagyva utca lett ma kész. Igen ám, csak van még legalább 350- 400, esetleg 450 murvás utcája Érdnek. Az Ágota utca is, meg a Berta utca is közéjük tartozik, tehát nagyon nehéz eleget tenni a lakosság igényeinek, meg ekkorát robbantani. Én is szerettem volna, ha a 60 milliárd összejön. Az Aradszki úrral le is ültünk a választásokat követően. Próbáltam egy reális szcenáriót összehozni, hogy ebben működjünk együtt, hát most ez a háborús válság, a rezsiválság mindent szertefoszlatott, mondanom sem kell,  tehát marad az, hogy a mi kicsi, megtakarított pénzükből évente azért olyan 10-15 utcát meg tudunk csinálni. Ez a tendencia remélem jövőre is folytatódni fog, és azokat, ahol nagyon fáj, ahol nagyon porzik, ilyen volt a Fraknói, ahol elképesztő milyen porfelhők alakultak ki, ezt végre-valahára 50 év után le tudtuk burkolni. Vagy a Drégely is ilyen volt, de minden városrészben van. Most például Parkvárosban csináltunk meg hármat. A fiú neves utcákból írtak nekem, hogy bezzeg a Parkváros. Tehát ez nem így néz ki, megyünk mindenhova, csináljuk ezeket az aszfaltozásokat. Úgyhogy van a fejemben körülbelül 10 olyan utca, amit jövőre illene megcsinálni. Most még, ahogy mondtam, a Nagy Lajos a végén még pont bele tud férni az idei etapba. Még karácsony előtt úgy tudom, hogy meglesz. A múzeumot betettük ebbe Top Plusz programba, ami a következő EU-s ciklus. Nem sok pénz, de energiahatékonyságra van benne 480.000.000 forint és ott pont a múzeumot jelöltük meg. Amúgy persze igaz, hogy kívülről elég rosszul néz ki a homlokzata – a Budai útra gondolok -, de belül nem ennyire rossz a helyzet. Ez a múzeum kapott egy nagyobb dózisú támogatást a 2006-2010-es ciklusban. Abból lett felújítva a Fő térrel párhuzamosan. Akkor lett meg a Gesztelyi ház meg a Galéria, de kétségtelen, hogy a budai úti homlokzatot meg a nyílászáró cserét meg kellene csinálni. Ebből szeretnénk, ha megkapja Magyarország is az EU-s pénzeket és odaadják Érdnek is azt, ami jár. Most a rezsi dologba azért nem mennék bele. Ez országos politika, meg nem akarok pártpolitizálni itt. Elmondom az Aradszki úrnak, de ebbe most, ha kérhetem, ne menjünk bele, mert nem a helyi önkormányzaton múlik ez. A krízishelyzetekben élőkre természetesen figyelünk. Biztos tudják, van egy Szociális Gondozó Központ nevű önkormányzati intézményünk, ez a Topoly utcában székel, de több telephelye van. Remek emberek dolgoznak ott, nagyon kiváló munkatársak. Már amikor nyáron lehetett érezni, hogy nagyon durva dolgok jönnek, akkor elkezdtük szervezni azt, hogy hogyan tudnánk segíteni a rászorulóknak, és most én nem csak a legszegényebbekről beszélek, hanem azokról is, akik az átlagfogyasztás körül vannak és hirtelen megnő 100.000-es tételben a gázdíjuk, meg az áramdíjuk. Van egy csomó olyan család, akiknek a szabadon felhasználható jövedelme az egyszerűen elillan, tehát elviszi a rezsi. Nekik is lehetne segíteni, és akkor ebbe bevontuk a Szociális Gondozó Központot. Megjelentek hajléktalanok is Érd utcáin, őket is tudjuk segíteni, kezelni. Az emberek is elégedetlenek ezzel a jelenséggel, de én az embert látom bennük, akik segítségre szorulnak. Szóltunk az egyházaknak. El is jöttek és ők is lelkesen akarnak segíteni. Van egy koordináció, minden hétfőn a Városházán összeül ez a csapat és próbáljuk kitalálni. Van ingyenes ételosztás, ez most indult meg. Ez megy egészen kora tavaszig, ahogyan az előző években is, és körülbelül 200 családot látnak el a Családsegítőnek a munkatársai. Akinek ilyen jellegű problémája van, vagy nincs ilyen problémája, de azt látja, hogy a szomszédban, az utcájában rászoruló, beteg ember él, akinek nem segít senki, mert ilyen is egyre több van, akkor ezt a Szociális Gondozó Központnak lehet megírni, vagy nekem is akár. Mindenkire odafigyelünk, csak van látencia is, tehát valamikor nem bukik ki a dolog. Meg valaki szégyenli és nem mer szólni, viszont segítségre szorul, de nem kapja meg. Ez a legrosszabb helyzet. Tehát ilyenkor kérem Önöket, hogy próbáljanak meg besegíteni, mert erre az kell, hogy legyen mindig kapacitás, hogy meleg ételt biztosítsunk az ilyen embereknek, orvosi ellátást és a többit. Vannak az utcán sajnos olyan hajléktalanok, akik meg visszautasítják, nem kérnek az ellátásból. Ilyenkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert mi nem erőszakolhatjuk rájuk az otthont. A kézilabda nagy dilemma, mert viszi a pénzt. 200.000.000 forintba kerül a városnak, hogy van egy női kézilabda csapata és olyan 11-12. helyen vagyunk az NB1-ben. Ők már félig-meddig saját nevelésű lányaink. Volt egy nagy szakítás 3 évvel ezelőtt, amikor volt egy sztár csapatunk, de eszméletlen közpénzt emésztett fel a finanszírozásuk. Amikor én polgármester lettem, bejött a Sport Kft. ügyvezetője és azt mondta, hogy polgármester úr, 698.000.000 forint lesz a jövő év, és akkor hanyatt estem. Én nem tudtam, hogy ez ennyibe kerül. Voltak külföldi játékosok, de ők drágák.  Ezek a játékosok 1,5-2 millió forintba kerültek egy hónapban. Tehát, ha akarunk sztárcsapatot, akkor azt meg kell fizetni, de én meg annak nem vagyok nagy barátja, hogy azt a kevés pénzt, amit beszedünk adókból, látványsportra költsük. Lementünk, leszállítottuk ezt az összeget 200 millióra, ez meg arra elegendő, hogy a csapatunk épphogy bennmaradjon az NB1-ben, de valljuk be őszintén, nem olyan jó járni úgy meccsekre, hogy kikapunk, kikapunk, kikapunk, nyerünk egyet, megint kikapunk, esetleg nyerünk. Tehát ennek így nincs sok értelme. Ahhoz, hogy az élbolyba kerüljünk vissza, bele kellene tenni még egy fél milliárdot körülbelül. Szóval ez egy nagy dilemma. Szponzorok: ügyvezető asszony ebben jeleskedett, összeszedett sok-sok kis szponzort, ami mondjuk éves szinten 30-40 millió forint. Ez már nagy szó. Képzeljék el, nekem sikerült a Mészáros Lőrinctől 50 millió Ft-ot hozni az érdi sportra, a kézilabdára, de ezt csak egyszer adta oda. Ez minden évben kellene legalább dupla ekkora méretben. Mi most, mivel van ez a szomorú helyzet, ez a rezsiválság, próbálunk megtakarítani. Valóságban azt kell mondanom fájó szívvel, hogy nem tudjuk fönntartani. De azt is látom a másik oldalon, hogy az kétségtelen, hogy egy 10 éves vívmány, hogy végre Érd beverekedte magát egy sportágban a legjobbak közé, és ez volt a női kézilabda, tehát ezt nem kellene kidobni az ablakon, folytatni kellene, csak ekkora mennyiségű közpénzt én nem akarok beleadni. Ha megszavaztatnám, valószínűleg az jönne ki, hogy azt mondanák az emberek, hogy inkább költsük aszfaltra. Én nézem a másik oldalt is, hogy az is hiba lenne, ha lenulláznánk, tehát melyik ujjunkat harapjuk? Próbálunk kuncsorogni, koldulni, forrásokért - bocsánat, hogy így mondom, mert már tényleg ott tartunk. Tehát elmentem, meg írtam levelet az összes érdi nagyvállalatnak bízva abban, hogy lesz talán olyan, aki akár névadó szponzorul szegődik. Ahhoz azért bele kellene tenni éves szinten egy 100 millió forintot, és akkor akár azt is biztosítanánk, hogy az Arénát róla nevezzük el. AVL, most mondtam egy példát. Az osztrákoknak elég jól megy, de azért ez nagyon nagy pénz a cégnek az ő adózott eredményéből, ez nem TAO, hogy az adójából vonja le. Az ő nyereségéből kell odaadni egy olyan célra, amihez neki semmi köze. Én remélem, hogy lesz ilyen érdi vállalat egyszer, amelyik ezt bevállalja. Nem kaptam még meg a végleges válaszokat. Nagyon hajtjuk, nagyon rajta vagyunk. Ha önök tudnak szponzort, akkor ne röstelljék, szóljanak, utána megyünk. El szeretnék menni Kocsis Mátéhoz, ő a Kézilabda Szövetség elnöke, hogy végveszélybe kerültünk, segítsen. Ez a találkozó szervezés alatt áll. Jártam a sportért felelős államtitkár úrnál, Schmitt Ádámnál. Jelzem, egyébként segített Érdnek. Kaptunk pénzt az uszoda nyitva tartására, tehát nem kell bezárni a nagy uszodát a télre, de ő is azt mondta, hogy nem tud pénzt adni, mert a többi klub is jön, és senkinek nem adnak most. Tehát elég nehéz. Van 3 hónapunk, hogy döntsünk. A negatív forgatókönyv az, hogy elengedjük az NB1-et, NB2-es csapatunk lesz és az utánpótlásra fókuszálunk. Pozitív forgatókönyv, hogy valahonnan csak befut egy 80-100 millió forint, akkor tudjuk folytatni. Körülbelül így néz ki a dilemma.

 

Vígh Jánosné: Szeretném megkérdezni a Zámori és Fehérvári úti körforgalmat főleg gyalogos szempontjából, mert a Szajkó utcán átmenni, a buszmegállóhoz közlekedni életveszélyes főleg szürkületben és reggel. Szeretném megkérdezni, hogy legalább az mikor lesz, hogy a gyalogosoknak megcsinálják? A másik a Szajkó utcai kisposta.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Maga az első, aki szól nekem. Én gondoltam, hogy beszállok én is ebbe a lobbiba, de nem nagyon emeltek szót a kispostáért. El tudok járni, tudok segíteni, de valahogy azt tapasztaltam, hogy a lakosság nem reagált rá, úgy ahogy más helyeken.

 

Vígh Jánosné: Hát én ezért jöttem el!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jó, akkor jól tette, hogy eljött, most még helyzet van. A Zámori és Fehérvári úti körforgalomnál tudom, miről van szó. Ott lesznek gyalogátkelőhelyek is, szerintem elég jól halad. Az ütemterv szerint tavaszra juthatunk el abba a fázisba, hogy beszélhetünk értelmes gyalogos közlekedésről.

 

Vígh Jánosné: De szürkületben reggel nem lehet közlekedni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Én ezt tudom. Amikor elindult, akkor mondtuk, hogy rengeteg áldozattal fog járni. Két fő út kereszteződését alakítjuk át.

 

Vígh Jánosné: És nincsenek tekintettel a gyalogosokra, sok öreg ott áll.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Van valami szakszerű megoldás erre ideiglenesen, ami szóba jöhet?

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Az építkezés mindig fájdalommal jár. A kivitelező szokott segíteni ebben. Mindig mondjuk, minden kooperáción, hogy a gyalogos közlekedésre is legyenek figyelemmel, mert azt kell felfogni, hogy ez egy építési terület. Az építési területen nem megszokásból vezetünk, hanem különböző táblák vannak kirakva, köztük sebességcsökkentő táblák is, és ezt figyelni kellene, és a gyalogosokra is figyelemmel kell lenni. Sajnos az építés során, amikor az építési folyamat percenként változik, nem lehet fix gyalogos közlekedést ott biztosítani. Biztos, hogy sötét van, mert a közvilágítási lámpák még nem készültek el. Építés alatt van, ezt tudom hangsúlyozni, és a gyalogosátkelőhelynek az az ismérve, hogy mindkét oldalon világító berendezést kell kihelyezni, tehát közvilágítást. Régen úgy volt, hogy a gyalogátkelőhely egyik oldalán elég volt. Most, hogyha megvan a megfelelő fény, akkor is mind a két oldalra ki kell helyezni. Lesz itt még világosabb, de most tél van, az építkezés egy kicsit megáll. A fő pályát a Zámori úton megcsinálták, most ez a szakasz, tehát a Fehérvári úti szakasz lesz majd munkába fogva jobban. Mindig van kooperáció, úgyhogy fogunk szólni, hogy a gyalogosokra figyeljenek. Múltkor szóltunk, murváztak. A murva is nagydarab, nem lehet azon jól közlekedni, de ezt nézzék el ideig-óráig. Kapunk egy szép körforgalmú csomópontot és akkor párhuzamosan a Vadlúd is elindul, és akkor élvezhetjük a forgalmat.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ott legalább három gyalogátkelőhely lesz ugye? Ha jól számolom.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Igen.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez a koordináció azt jelenti, hogy minden két hétben összeül az önkormányzat, a NIF, a kivitelező cég, a Magyar Közút és akkor áttekintjük a helyzetet.

 

Lakos: Tisztelettel köszöntök mindenkit! Két kérdésem lenne. A Munkácsy utcában lakom és az utca végén van egy játszótér. A Kossuth Lajos utcán egyik oldalról a másikra átmenni szinte lehetetlenség. Ezt már 3 évvel ezelőtt is jeleztük, hogy legalább egy gyalogátkelőhelyet lehetne létesíteni, mivel ott kisbabákkal jönnek át az anyukák, tolják a kisbabát, másik kezükkel fogják a másik gyereknek a kezét. Szeretnénk oda egy gyalogátkelőhelyet, hogy biztonságosabban tudhassunk mi is átkelni, illetve a fiatalok is a kisbabákkal. Ez lenne az egyik, a másik pedig az, hogy mennyire érinti az érdi SZTK-t, illetve az ügyeleti rendet ez az átszervezés most?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez nekem is házi feladatom. Reggel pont behívtak a tévébe és erről kérdeznek majd. Egyébként kettővel a háta mögött ül Bárány Zsolt főigazgató úr. Megkérem, hogy egy kicsit beszéljen nekünk erről.

 

Bárány Zsolt, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény főigazgatója: Szeretettel köszöntök mindenkit! Tudni kell, hogy ezek tervezetek csak még egyelőre, de ha jól tudom, az Országgyűlés a mai nap tárgyalt erről, ezeknek a változtatásoknak a jogszabályi környezetéről.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Általános vita volt egyelőre, tehát a felénél tartanak.

 

Bárány Zsolt, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény főigazgatója: És azt hiszem, 24 órája tárgyalják már ezt a javaslatot. Az ügyelettel kapcsolatban rengeteg nyitott kérdés van még. Jelen pillanatban az ügyeletet Érden egy Interambulance nevezetű magán cég végzi a nap 24 órájában, a helyi háziorvosok bevonása nélkül. Most a tervezet szerint egy Hajdú-Bihar megyei modellt szeretnének megvalósítani az egész országban, amelyben a mostani rendszerrel ellentétben a helyi háziorvosok is részt vesznek az ügyeletben, sőt az Országos Mentőszolgálat is. Most azok, akik az egészségügyben dolgoznak, tényleg rengeteg kérdést tesznek fel ezzel kapcsolatban, hiszen a háziorvosok most is eléggé le vannak terhelve, az Országos Mentőszolgálat most is eléggé le van terhelve, tehát kíváncsian várjuk a részleteket, hogy az, aki ezt a törvényt, ezt az egész rendszert kitalálta, hogyan és milyen módon fogja szabályozni a részleteket. Az ügyelettel kapcsolatban egyelőre teljesen bizonytalan minden. A másik kérdésre vonatkozóan pedig, az SZTK Érd város tulajdona, Érd város fenntartásában működik, nekem a közvetlen főnököm polgármester úr. Ebben az egészségügyi tervezetben benne van az is, hogy államosítják a járóbeteg szakrendeléseket, tehát az SZTK-kat, ami azt jelentené, hogy innentől kezdve mondjuk, ahogy a Szent Imre Kórház az állam alá tartozik, úgy esetleg a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény is az állam alá tartozna. Ez számtalan dolgot jelenthet nekünk érdi lakosok számára. Akár még jót is jelenthet. Nyilván nagyon-nagyon sokan tudják, hogy bizonyos szakmákra mennyit kell várni Érden: 3 hónap kardiológiára vagy 4 hónap reumatológiára. A koncepció szerint, hogyha államosítják ezeket a járóbeteg szakrendelőket, akkor az a kórház, ahova tartozik majd, valószínűleg a Szent Imre Kórház, onnan fogják delegálni és kirendelni az orvosokat, ha lesz. Ha visszatérünk a Romics helyzetére, hogy ezt hogyan érinti ez a mostani egészségügyi változás, ez is bizonytalan még. Én azt gondolom, hogy a következő 2-3 hónapban ez tisztázódni fog. Irigykedve hallgattam, hogy volt egyszer egy közbiztonsági fórum, talán valami hasonló lehetett itt a bevezetésnél. Én azt tervezem, hogy ha ez az egész tisztába tevődik, minden jogszabályt, minden részletet ismerünk, én nagyon-nagyon szeretném, hogyha tudnánk tartani egy egészségügyi fórumot is ezzel kapcsolatban.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönjük szépen! Egyébként beszéltem a délután Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara elnökével, és azt mondja, hogy vele tartja a kapcsolatot az illetékes szaktárca, ami most a Belügyminisztérium. Részéről az van, hogy elfogadják majd a jogszabályt, és akkor majd az első hónapokban tárgyalgatunk, akkor kialakul és körülbelül majd a jövő év derekára tudni fogjuk, hogy merre van az előre. Mi azért küzdünk, hogy ne vegyék el, hogy maradjon itt a járóbeteg-ellátás.  Szerintem sokkal jobb helyen van, és hogyha az lesz, hogy minden megyében lesz egy központ, akkor úgyis az van, hogy a periféria lesz hátul a kárvallottja ennek az egésznek, mert minden központ keze a maga felé fog hajlani. Szerintem jó volt így, ahogy kitalálták ezt a rendszert. Az önkormányzatok tartsák meg szépen ezeket a járóbeteg ellátó intézményeket és a háziorvosok se jó, hogyha elkerülnek tőlünk. Egyébként, hogy megpróbálják koordinálni az egészségügy szereplőit és átirányítani innen oda ahova kell, ahol szükség van, abban nincs kivetnivaló szerintem. De mi önkormányzatok vagy polgármesterek azért szeretnénk ragaszkodni ezekhez a szereplőkhöz, mert hozzátartozik egy helyhatóság munkájához.

 

Bárány Zsolt, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény főigazgatója: Még egyetlen egy mondat hozzátehetek ehhez? Nekünk csak a kérésünk nem polgármester úrék felé, hanem az egészségügyi kormányzat felé, hogy ezt minél gyorsabban el kellene dönteni. Az összes dolgozónk olyan bizonytalan az egésszel kapcsolatban, hogy ez hihetetlen. Amikor arról van szó, hogy hol fognak dolgozni 2 hónap múlva a Romicsban vagy pedig a Szent Imre Kórházban? Nem tudok mit mondani, azt kell, hogy mondjam.

 

Kónya János: Az igazgató úrnak szeretnék csak annyit mondani, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai szerint szerintem 24 óra alatt eldöntik. Egy ülés és holnap reggel kihirdetik a törvényt erről, csak ennyi. Szerintem örüljünk annak, hogy ha meg tudjuk tartani az SZTK-t a régi nevén. Csak annyit szeretnék mondani polgármester úr, hogy nagyon szépen köszönjük a fejlesztéseket, amik ebből a kis pénzből történtek a városban. Járva a Főtéren, itt az Alsó, Felső utcán a járdákat megcsinálták, ez nem kis pénzbe került az utóbbi időben. Szerintem erre nagyon sok pénzt költött az önkormányzat, de egy kérésem lenne.  A Soós Pékséggel szemben van egy lépcső, azt legyenek olyan kedvesek megnézni, mert az nagyon-nagyon balesetveszélyes. Zárszóként engedjék meg, hogy gratuláljak a trónörököshöz és nagyon jó egészséget kívánok a családnak is!

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Soós Pékség előtti lépcsőhöz azért nem nyúltunk hozzá eddig, mert van egy pályázati pénz, egy Modern Városok Program projekt rá. Most lett kész a részletes kiviteli terve, tehát indul jövőre a kivitelezése. Gyakorlatilag az egész Soós Pékség előtti szervízút megújul, illetve a csomópont is megújul egészen a Kinga utcán is túl, a Felső utcáig, ahol most ment a járdázás. Tehát az az egész szervizút kap egy aszfaltos burkolatot, ahol nem tudtunk forgalomirányító fényjelzőkészüléket kihelyezni, de az áttáblázása meg fog történni és akkor azt a lépcsőt is föl kell majd újítani. A másik oldalon a parkoló is megújul a Zeneiskola előtt, ahol ez a murvás rész van, ha minden jól megy.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Ne hagyjuk ki, hogy a lépcsőnél a Zeneiskola felé egy gyalogátkelőhely is fog készülni, és akkor a Zeneiskola előtt ez a murvás parkoló, ahogy polgármester úr is mondta, burkolt parkoló lesz, Tehát  ott 3 gyalogátkelőhely is lesz.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az engedélyek megvannak, úgyhogy reméljük, hogy megvalósul.

 

Auerné: A temetőhöz szeretnék hozzászólni, mert annyira csúnyán néznek ki azok a nagy, öreg fák. Azokat vagy fel kellene nagyon nyesni, vagy egyáltalán megszüntetni, mert nem a temetőbe illenek azok a fák. Annyira csúnyák, és ami mocsok van tőle… Senki nem takarítja, mindenki csak a saját sírja körül, borzasztóan néz ki a temető tőle.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönjük, megnézzük!

 

Vattai Lajosné: Köszönjük szépen a Zagyva utcát! Elkészült a Zagyva utca, tényleg nagyon szép lett, de ott van tulajdonképpen egy elvezető árok, ami rettentő mély. Most meg megcsinálták az utat, még magasabb lett Nem lehetne oda egy részleges korlátot tenni? Mert van ott azért az egy olyan 3-400 méter, kb. 7-800 lakót érint.

 

Dr. Csőzik László polgármester: De, lehetne. Én ezt megrendeltem, méghozzá szegény ember vízzel főz alapon, biztos tudják sokan, vannak azok a narancssárga színű régi utca jelző táblák, nagyon magas oszlopok. Megfakultak, meg ki is törtek. Azokat szedjük össze, háromfelé fűrészelik őket és abból lesznek, lefestjük szépen.

 

Kiss Ferenc: Szeretném megkérdezni hogy, készítik ott a körforgalmat a Zámori útnál. Ott a Kárászék és az önkormányzat telephelye között direkt megvették annak idején a azt a hosszú egyenes szakaszt. Az nem lesz beépítve, hogy végre Szajkó utca tehermentesítve legyen? Az egy borzalmas dolog, ami a Szajkó utcán megy.

 

Horváth Andrea, Városfejlesztési és Beruházási Főosztály, főosztályvezető: Ez még tervbe van véve, tehát ha a helyi építési szabályzat szabályait megnézzük vagy a szabályozási tervet, akkor benne van. Csak egy részt vettünk meg, azt a részt, ami jelenleg a körforgalmú csomópont építéséhez szükséges és azért, mert ebbe a projektbe többet nem tudtunk belesajtolni, de így is lesz 4 körforgalmú csomópontunk, 3 + 1 jelzőlámpás.  Úgy alakítottuk ki, tehát úgy épül majd meg a körforgalmú csomópont, hogy amikor pénzhez jutunk, akkor meg tudjuk venni a további területet is, ott a körforgalomnak a 4. ága kialakítható lesz. Most csak háromágú lesz a körforgalmú csomópont, de nincs akadálya annak, hogy a 4. is meglegyen majd később.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Itt járt a NIF néhány vezetője nálam. Lázár János miniszter úr küldte őket. Nagyon örültünk nekik. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen fejlesztési elképzeléseink vannak. Ez egyébként is ritka dolog, hogy megkérdezik az embert, és hát persze mindent előadtunk, amit csak lehetett itt, a Szajkó utca felújítását is, meg egy leendő körforgalomnak a kiépítését ott a 7-es úton, meg az egész hetes útnak a rekonstrukcióját, ahogy elindul. Borzalmas állapotban van. Leadtuk az igényt és akkor bízom benne, hogy a következő tervezési ciklusban erre is sor kerülhet, és akkor az szervesen kapcsolódik ehhez a Zámori útfelújítási projekthez.

 

Zámbóné: Megint a Kutyavári útról lenne szó. Tavaly azt hiszem már említettem polgármester úrnak, hogy a csapadék, mikor nagyon nagy eső van, az óvodától a Balatoni útig a járdán folyik le. A másik pedig, mivel itt van a főépítész, meg szeretném kérdezni, hogy Érdnek nincs semmilyen jogosultsága az építési engedélyekkel kapcsolatban? Mindenki azt csinálhat, amit akar? Egyik példa a Kaszinó Szálló, azt hiszem a Lagzi Lajcsi tulajdona most. Földarabolta és a hátsó, Tárnok út felőli részen egy 12 lakásos, mélygarázsos társasházat építenek. Ki van rakva egy fecni, hogy ki a tervező, ki az építész, készre átadása 2024. Voltak gyönyörű nagy fenyőfák, nyírfák, kivágtak mindent. Szerencsétlen madarak nem találják a helyüket. Mikor megkérdeztem, hogy, hogy megy ez, vagy ki a vállalkozó, aki ezt készíti, elküldtek. Viszont gyönyörűen besötétítettek mindent, el van takarva minden úgy, hogy onnan semmit nem lehet tudni, látni. Az Osváth Étterem, Cukrászda eladásra került. Nem tudom mi fog oda épülni. Talán, ha a Lidl megépül, akkor Érdligetnek egy kicsit normálisabb kinézete lesz. A következő pedig nem tudom megoldódott-e? Szó volt a csatorna hozzájárulás egy részének a visszatérítéséről annak idején. Adatokat is kértek, nyilatkozni is kellett. Ezek mind megvannak nekem, viszont azóta se kép se hang erről. Főleg az építéssel kapcsolatban, építési engedélyekkel kapcsolatban szeretnék kapni valamilyen információt, mert kis telkekkel aláírásra kerülnek és az egész telket beépítik kerítéstől kerítésig. Nincs kötelező 3 méter egyik oldalon sem. Elől a bejáratnál le van minden burkolva, hátul le van minden betonozva, úgyhogy Érd kertváros volt.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az érdekeltségi hozzájárulás visszatérítéssel két dolog van. Az egyik, a mi választási ígéretünk, ami a teljes összegre vonatkozott, amit nagyon nehéz, de igyekszünk tartani. A másik viszont a 13.000 forint, ami megmaradt, tehát 200.000.000 forint maradt meg az érdekeltségi hozzájárulásokból, ez egy lakóegységre 13.000 Ft. Ezt nem az önkormányzat adja vissza, hanem az ún. csatornatársulat, amit az állampolgárok hoztak össze, választottak küldötteket és van egy vezetése. Ehhez nekünk nincs közünk. Ennek az elnöke szegény néhai Szabó Béla képviselőtársunk volt. Vele tartottam a kapcsolatot, azóta nincs tudomásom arról, hogy hogy halad a dolog, de elvileg elindultak a kifizetések és azt tudom, hogy nem értek a végére. Valószínűleg dolgoznak, dolgozzák fel ezeket az igényeket és zajlik ennek az ún. elszámolási eljárása, ami arról szól, hogy ahogy az utolsót kifizetik, úgy megszűnik ez az egész, mint jogi személy. Tehát erre ezt tudom mondani, de jó is, hogy föl tetszett hozni, mert akkor legalább egy kicsit érdeklődök, hogy most ott ki vette át a dolgokat. Hadd mutassam be Önöknek Kuslits Tibort. Ő a már nem annyira új főépítészünk. Annyit szeretnék róla mondani, hogy Sopronnak volt talán 13 évig a főépítésze, Szombathelyen is volt korábban, és legnagyobb büszkeségünkre ő egyetemi oktató is a győri egyetemen, a soproni egyetemen is oktat, tehát egy nagyon komoly szakember, aki eljött ide hozzánk, a városba, fogja a kezünket és próbál segíteni. Én azt adtam ki neki feladatul, hogy csináljon egy olyan új helyi építési szabályzatot, ami szembemegy a társasházépítési féktelen, zabolázatlan lázzal.  Nagyon nehéz a téma Nyilván kis túlzással én azt mondtam neki, hogy nagy telkeken, nagy udvarral, nagy házak legyenek Érden, legalább a mellékutcákban. Természetesen a városközpontban vagy mondjuk a Bajcsy-Zsilinszkyn, a Riminyákin el lehet képzelni a sűrűbb zömösödést, tehát magasabb társasházak építését eltűrné, elviselné az önkormányzat. A másik, hogy elvették az építéshatósági jogköröket, tehát nálunk a főépítészi feladatkörök maradtak. Mi csináljuk a helyi építési szabályzatot. Alkottunk most egy új településképi szabályzatot. Egyébként már az komoly reakciót és választ ad, szigorít a társasházakkal szemben, de az igazi nagy, a helyi építési szabályzat, félúton van. Sajnos ez egy kétéves folyamat, tehát jövőre lesz meg az új, amiben hatályon kívül helyezzük a régit és akkor amennyire csak lehet, beszigorítjuk. Ebben korlátok vannak. Már nincs is építési engedély nagyon, tehát 300 négyzetméter alatt csak bejelenteni kell. Abszolút elengedték a gyeplőt. Én ezt észrevételeztem a Lázár úrnak, azt mondta, hogy tökéletesen egyetért velem, bár ő volt az, aki elengedte annak idején a gyeplőt, de most azt látja ő is, hogy ez így parttalan és nem jó. Én azt kértem a találkozón, hogy segítsen az agglomerációnak, mert különben teljesen eltorzul a városkép, hogy jönnek-jönnek az emberek és az építési jogok kiaknázására valami olyan keletkezik a városban, amit senki nem akarna.  Én nem az ellen vagyok, hogy jöjjenek ide. Az ember örül, hogy főleg fiatalok választják lakóhelyükül, de azért ne úgy, hogy az eredeti kertvárosi karakter meg áldozatul esik ennek.

 

Zámbóné: Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy igen, Érdnek a lélekszáma megnövekedik és a víz, a csatorna…

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem bírja el a közmű.

 

Zámbóné: Az iskolák…

 

Dr. Csőzik László polgármester: Megjelentek a dugók, tapasztaltuk. Elég egy körforgalom építés és az egész város leáll, amit kapitány úr is mondott. El kell látni ezeket az embereket. Bölcsődei férőhely, óvodai férőhely, tehát infrastruktúrafejlesztés kell hozzá. Én azt mondanám, hogy most kellene húzni egy határt, hogy állj és ne tovább! Amíg infrastruktúra fejlesztéssel nem tartunk lépést, addig nem beengedni az új lakosokat, ezt nem tudom, tehát erre nem ad lehetőséget nekem a jog. Szigorításokra igen, azt mindjárt elmondja a főépítész úr, és a Fürdő utcai ingatlant is. Egyébként, mintha nekem azt mondták volna, hogy Lagzi Lajcsi vette meg az Osváth Éttermet is.

 

Kuslits Tibor, főépítész: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Érdi Polgárok! Lassan mindent elmondott polgármester úr, amit én szerettem volna. A látszat ellenére Érden nem mindenki azt épít, amit akar. Ez a Közgyűlés itt szokott hozni rendelkezéseket, szabályzatot fogad el, amely mindenki számára kötelező előírásokat tartalmaz. Abban is teljesen pontos a polgármester úr, hogy az építés engedélyezések jogkörét, azt valóban elvesztettük. Azt el kell ismerni, hogy Kormányhivatal kicsit néha talán személytelenül alkalmazza azokat a jogszabályokat, amik itt születtek. Ezek a problémák, amik például a Fürdő utcai épülettel kapcsolatban fölbukkantak, abból származnak szerintem, hogy néhány évvel ezelőtt, 2016-ban egy olyan helyi építési szabályzatot fogadott el a Közgyűlés, ami pozitívan szóval nem túl ambíciózus. Úgy érzem, hogy a túlépítés lehetőségei kerültek bele a szabályzatba és ezért azzal a helyzettel találkozunk, mikor egy-egy épület terveit véletlen behozzák hozzánk megmutatni, hogy azok a túlépített házak néha szabályosak. Az SZTK épülete mellett például döbbenten tapasztaltam, hogy valaki megvett két családi háznak való telket, összevonta és valami irgalmatlan nagy épületet hozott létre, ami egy harmonikus településképben elfogadhatatlan. Arról nem beszélve, hogy a túlzott sűrűségnek egy csomó következménye van a közmű igényeken túlmenően is. Azt is pontosan mondta el a polgármester úr, hogy épp az októberi közgyűlésen fogadtunk el egy új településképi rendeletet, amiben például van egy olyan rendelkezés, hogy az építési övezet szabályaitól függetlenül csak annyit lehet megépíteni épületben magassági értelemben, ami egy szinttel magasabb a környezeténél. Ez Az az idétlen eset a jogszabály szerint ma már nem fordulhat elő, mikor a kis kockaházak tőszomszédságában 4 emeletes épületek emelkednek az oldalhatáron. A túlépítésnek sajnos benne vannak a jelenleg hatályos HÉSZ-ben bizonyos lehetőségei, és amit a polgármester szintén pontosan mondott el, hogy most, amikor elkezdtünk augusztus végével egy új HÉSZ teljes felülvizsgálaton dolgozni, akkor az volna ennek az egyik kimondott célja, hogy ezeknél a túlépítéseknél a növekedést meg kell valamilyen mértékig engedni, de valamilyen harmonikus viszonyba kell hogy kerüljön az új épület a régivel. Talán ez a településképi rendelet már most segít azon, hogy ezek a nagyon durva kontrasztok ne keletkezzenek, de még a HÉSZ-ben nekünk dolgunk lesz ezzel. Én úgy érzem, hogy ott is vannak olyan szabályok, amit bizony felül kell vizsgálni. A Fürdő utcában ez az építés a kedélyeket a Hivatalon belül is felborzolta, úgyhogy Szűcs Gábor alpolgármester úr egy akcióba kezdett, hogy valahogy ajánljunk föl valami cseretelket az építtetőnek, hogy ne ezt a házat építsék, hanem valahol máshol egy másikat. Valameddig el is jutottunk a tárgyalásban, még hajlandóság is mutatkozott erre, de aztán valamilyen fokon elbuktuk a dolgot és kénytelenek voltunk ilyen simogatásra egyszerűsíteni a házon, de ez egy tipikus esete annak, amit a szabályzatnak nem szabadna megengedni, de sajnos e pillanatban még megengedi.

 

Zámbóné: A Kaszinó Szálló épületéhez nem tudom, hogy hozzá fog-e épülni az új ház fala. Gerendákkal ki van támasztva, valószínű, hogy nehogy valami mozgás ott legyen. Azt nem tudom, hogy nem lehet-e késleltetni az építést azzal, hogy ha új szabályt terveznek befogadni, hogy ne épüljön ott ez meg. Gondolja el, abba a pici szűk utcába 12 lakásos társasház mélygarázzsal, fejenként minimum két gépkocsival. Mi lesz ott?

 

Kuslits Tibor, főépítész: Világos. Szerintem meg nem engedhető és valószínűleg rég megtörtént telekmegosztás az, ami a legnagyobb bajt okozza. Igazából a Kaszinó épülete az Érdnek az építészeti történetéhez hozzátartozik. Szabadon álló épület volt egy zöld terület közepén. Ezeket úgy elfelezték, hogy a Kaszinó épület homlokzata mentén keletkezett egy telekhatár és a zártsorú beépítés megengedésével most egészen addig a telekhatárig el lehet menni a szomszédos épületnek is. Igazából ez egy szabadon álló karakterű terület volt, ahol egy szigetszerű épület, a Kaszinó úszott a telek közepén. Nem is értem, hogy egy homlokzatos épület tövében, hogy lehet telekmegosztást engedélyezni.

 

Zámbóné: Ott kezdődött a baj, igen. Már jó 10-15 évvel ezelőtt valamilyen jogszabályt találtak, amit ki lehetett játszani és ezzel valamilyen más építési zónába sorolták azt a részt. Erre hivatkoznak, ezért tudnak 12 lakásos társasházat építeni.  A másik, hogy az Osváth Éttermet, Cukrászdát eladták. Ott jöttek-mentek urak, nagyon szemtelen voltam, megszólítottam, hogy látom eladásra került ez az épület, mi lesz itt? Valószínű, hogy lakást akartak oda építeni, mert azt mondta az úr, hogy ne izguljon, ne ijedjen meg, nem fogják lebontani, nem lesz társasházépítés! Hát erre nagyon kíváncsi lennék, ennél többet én nem szedhettem ott ki az úrból.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ki fog derülni. Hallottam egy kósza információt, de utánajárunk. Ezt meg még próbáljuk, nem mondtunk le róla, hiszen az Aranycsapathoz kötődik, a Puskásékhoz. Ez egy olyan emblematikus épülete Érdnek, a Kaszinó, hogy amit lehet, megpróbálunk. Amit említett a főépítész úr, hogy cseretelek vagy hasonló.

 

Zámbóné: Ráadásul olyan reklámmal hirdeti a lakótelep építését, hogy a fürdő vagy a strand területén van az a gyönyörű szép park. Nagyon sokan járnak oda a játszótérre, még Parkvárosból is lejönnek gyerekekkel. Ezekkel a képekkel van kiposztolva, de a lakásról semmi nincs, úgyhogy a meg kellene nézni!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az a helyzet, hogy tényleg elfogadtunk egy új településképi rendeletet. Innentől kezdve olyan, ami a Fürdő utcában történt, már nem történhet meg.

 

Losits Teréz: Az a problémánk, hogy mióta a Szent István hidat átadták, a Kossuth Lajos utca és a Szent István utca kereszteződésében van egy lámpa. Akkor azt mondták, hogy egy egyenragú kereszteződés, mind a négy irányba mennek az autók. Azt mondták, hogy ideiglenes, ott talán lesz majd egy körforgalom, arról már letettek. A Kossuth Lajos utcának az egyik oldalán van csak járda, zebra nincs. Aki gyalog át akar ott menni, annak kicsit hátrálni kell, hogy figyelni tudja, hogy az autók milyen lámpajelzést fognak kapni és hogy merjen átmenni, mert zebra a Petőfi Sándor utca és Szent István utca kereszteződésénél van. Én nem tudom, akkor arról volt szó, hogy ez egy ideiglenes megoldás. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, még aszályos időben is, de nem történt semmi. A 2019-es választás előtt megígérték, hogy megnézik, utánajárnak, azóta sem történt semmi, tehát nem tudom, hogy ezt mikor lehetne megoldani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerencsére az van, hogy történtek dolgok, csak nem láthatóak. Ezeket elmondom, meg minden remény megvan arra, hogy megvalósuljon ez az ígért beruházás. Ide két Modern Városok Program projekt vonatkozik. Az egyik maga a csomópontnak az átalakítása, hogy legyenek zebrák, normális közlekedés és hogy a benzinkúttal is lehessen valamit kezdeni. A másik pedig a Szent László térnek a rendezése az uszoda előtt. Ezeknek a terveztetésével voltak iszonyatos nagy problémák, mert a benzinkúttal nem sikerült megegyezni. Amikor én jöttem, akkor éppen olyan állapotban volt, hogy nem volt meg a megegyezés és akkor elkezdtük újra az egészet, több körben. Akkor nagy nehezen sikerült tető alá hozni egy kompromisszumos megoldást, tehát beleegyezett. Mindent megpróbáltunk tehát, hogy kivásároljuk a benzinkutat, de nem sikerült, vagyis hát azon az áron nem sikerült, amire mi gondoltunk. Most a lényeg az, hogy megépülne végig a gyalogos közlekedés ott, ahol most behajtunk a benzinkútra és azon a kis szervizúton jönnének ki az autók. Egyszerűen nem volt jobb megoldás, tehát így kerül átszervezésre. Egyébként a közbeszerzési eljárás részletes kiviteli tervekre szerintem napok kérdése és megjelenik. A Szent István úton 3 zebrát megterveztettünk és azokat is most akarjuk megcsinálni, például az említett Kutyavári utcai járdával együtt.  Összesen 8 zebra tervei készültek el és kaptak engedélyt, ezeket szeretnénk most kivitelezni. Ez a csomóponti rendezés pedig most tervezési szakban van, nagy valószínűség szerint 4- 5 hónap mire elkészül. Akkor kiírjuk az építési, kivitelezési, közbeszerzési eljárást és akkor annak a nyertese átépíti ezt úgy, hogy mind a 4 oldalán lesz gyalogátkelőhely, és a benzinkútnak a bekapcsolása a vérkeringésbe sokkal jobb lesz, mert a gyalogos közlekedés kap elsőbbséget ott. Tehát ha jövök a Szent István úton, a hídon át és megyek tovább a Szovátai, Lőcsei felé, akkor ott nyugodtan végig tudok menni, mert most azon keresztüljárnak az autósok. Megszépül még az a pavilonsor előtti rész is, ami egészen elvezet az áruházig, illetve az uszodáig, tehát ezek vannak benne a projektben.

 

Losits Teréz: Engem annyira nem az autós közlekedés zavar, hanem az, hogy a gyalogosoknak nincs.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Igen-igen, de ezekre mind választ adtak a tervezők, tehát sok idő. Ki kell írni közbeszerzést, a benzinkúttal voltak nagy gondok, meg azzal, hogy az egész tervezési folyamat az nem úgy néz ki, hogy most szólok egy mérnökirodának, jöjjön be és akkor csinálja meg a jövő hétre. Ki kell írni egy közbeszerzést, az mire kiíródik, főleg ha EU-s pénz van benne, az 2 hónap. Akkor egy hónapig lehet jelentkezni, bírálat, szerződéskötés, és hogyha sokan jelentkeznek, mert például legutóbb 46-an adták be a jelentkezést, ők egymást is támadják. Kérdeznek, kifogásolnak, szóval őrült hosszú ideig el tud tartani egy-egy ilyen közbeszerzés. Akkor megcsinálják az engedélyes terveket, ez a vázlat tulajdonképpen a nagy egészből. Az engedélyeztetési eljárás elindul, az is eltart jó sokáig, hogyha van benne olyan, ami esővíz elvezetést érint, mert akkor vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.  Az egyéb ma az egy év, azt a fővárosi katasztrófavédelem adja ki. Utána jön a négyzetméterre lebontott részletes, aprólékos, ún. kiviteli terveknek az elkészítése és utána jön csak az építkezés. Ezért aztán, aki ebben a szakmában otthon van, az nagyjából úgy kezeli az ilyen beruházásokat, hogy átadom a munkaterületet és onnantól visszafelé számolva 3 év telik el legalább az előkészítéssel, tehát mindig a láthatatlan szakasz az, ami nagyon sokáig tart.

 

Losits Teréz: Elnézést, de kifelé a Kossuth Lajos utcának csak az egyik felén van járda. Most akkor, ha ott csinálnak egy 4-es zebrát, akkor az hova fog vezetni?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Hát ott mindenhol lesz járda összeköttetés, ott muszáj.

 

Losits Teréz: És ahol nincs járda?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ott most kiépül. Aztán ne kérdezze meg, hogy pontosan meddig, de valameddig, általában az első sarokig. Próbáljuk majd tovább vinni, mert a nagy főutaknak a járdázását meg kell oldani, de igen, ezeket elkezdtük. A Szovátait végigjárdáztuk, a Felső utcát végigjárdáztuk, az Alsó utca, a Vadlúd, Kossuth Lajos utca lenne a következő pont. Ahol nincs járda, ott meg terveztetni kell a járdát, ahol van valami járda kezdemény, ott nem kell terv, ott rögtön tudjuk cserélni térkővel.

 

Németh Antal: Amihez hozzá akarok szólni, láttam, hogy ma részönkormányzatokat alakított az önkormányzat. Meg kell mondjam, hogy ennek én rendkívül örültem. Amikor végre sikerült megnézem, hogy miről van szó, akkor láttam, hogy kevés az a részönkormányzat. Én részönkormányzati tag voltam azóta, hogy idekerültem Érdre, hosszú ideig. Antunovits Antallal is sokat vívva láttuk az előnyét és hasznát annak, hogy vannak részönkormányzatok. A részönkormányzatok a képviselőknek a munkáját is segítik és az itt élő emberekkel való kapcsolattartást is. Most kár ebbe a rendszerbe belemenni, én azt javaslom a tisztelt képviselő-testületnek, hogy nyissák meg a lehetőséget újra az összes részönkormányzatnak a megalakítására. Higgyék el, a városvezetés, az önkormányzati képviselők munkáját is segíteni fogja. A korábbi évek tapasztalata ez. Most azt látom, hogy megint csak egy patika megnyitása vagy két patika megnyitása kapcsán kellett megalakítani. Tudomásul kell venni, hogy az itt élő emberek kapcsolattartásában ez óriási előnyt jelent. Szerintem már emlegettem korábban valamelyik közgyűlésen, hogy nagyon sokfelé a parkvárosi részen is kialakítanak az utcafronton szép parkosított, kezelt, gondozott területeket.  Van, ahol csak egy villanyoszlopot kell kikerülni és van körülbelül másfél négyzetméter, az ott élő emberek beültetik virágokkal. Én úgy gondolom, hogy ezek óriási és nagy fontosságú szegletek. Azért is, mert aki ezt megcsinálja, az magáénak érzi azt a területet, meg ezt a várost is és nemcsak egymaga csinálja, hanem mások is beszállnak ebbe, közösségeket építünk, helyi mikroközösségeket. Szerintem adjuk meg a lehetőséget vagy versennyel, vagy támogatással, vagy pályázat kiírásával, hogy ezek az emberek lássák, hogy van értelme szépíteni a városunkat. Én úgy hívom ezeket a részeket, hogy különböző szögletek: vadvirágos szeglet, sásvirágos szeglet. Érdemes lenne szerintem ezzel foglalkozni. Környezetvédőként is, kertbarátként is állandó vesszőparipám a komposztálás. Ami most történik, ez egy nagyon drága és nagyon súlyos pénzeket követelő kezelése a lombnak, a levágott nyesedéknek. Én híve vagyok annak, és elég sok kertesház van Érden, hogy helyben a lakosság maga komposztáljon. Saját magunknak termelünk olyan értéket, amit így most elvisznek. Költünk rá üzemanyagot, költünk rá időt, pénzt, fáradtságot. Javaslom, hogy ezt a helyben komposztálást akár valamilyen fórummal vagy képzéssel segítsük, hiszen már sokan nem tudják, hogy ez a szó mit jelent. Próbáljuk meg segíteni! Ugyanez vonatkozik arra is, hogy beszéltek itt a sok vízről meg a kevés vízről. Én úgy gondolom, hogy a közeljövőben, és bár elég idős vagyok, nem kellene a jövőről gondolkoznom, de igazán gondunk lesz a víz.  A lakóházak, családi házak nem készülnek fel erre. Szerintem már most kezdjen el gondolkodni a városvezetés azon, hogy lehessen vizet tartalékolni, hogy megmaradjunk kertvárosnak, mert úgy gondolom, hogy ezt az előnyünket elveszíteni óriási vétség lenne. Magam is tapasztalom erdőt járó emberként, hogy egyre többen és többen választják hobbinak a gombászást. Itt Érden sajnos nincsen gomba bevizsgáló szakember. Tudom, hogy most erről egy homályos dolog jut eszébe polgármester úrnak, de higgyék el, amint az első gombamérgezett embert el kell temetni Érden, azonnal kell keresni vállalkozót, aki gomba szakellenőrként legalább hetente egyszer bevizsgálja a gombákat, amit az egyszerű hobbi gombaszedők összeszednek. Ha nem, akkor készüljünk föl arra, hogy néhány embert kórházban kell kezelni. Nem tudom, hogy ehhez a főorvos úr mit szólna, de nem hiszem, hogy kellemes lenne. Én magam a természetben járva látom és hallom, hogy hányan gombásznak és hányan lőnek bakot. Ehhez persze szakember kell szintén. Azt tudom mondani, hogy a város adjon lehetőséget pályázatra, mert a szakellenőri vizsga megszerzése sok pénzbe kerül. Azt hiszem, hogy 3- 400.000 Ft kifizetése ahhoz, hogy emberi életeket meg tudjunk menteni, simán megéri. Az erdővel kapcsolatosan amit mondani akarok, hogy a Tetőfedő utcánál és az Alsó, Felsővölgyi útnál vannak nagyon szép erdős részek, ami már nem Érd hatáskörébe tartozik.  Meg kell, mondjam, hogy az a szemét, ami az erdőszélén le van dobálva, azt mi érdiek hordjuk oda. Nem én a Parkvárosból, a Borbolya utcából, hanem akik ott a környéken - bocsánat, a csilli-villi kastélyokban vagy villákban élnek.  Abszolút rosszat tesznek vele. Azt mondták, amikor megkérdeztem, mert láttam, hogy ki vitte, hogy hát nem lesz semmi, ott az el fog korhadni, meg tönkremegy. Nem, kérem szépen! A vaddisznó meg az őz azért jön be a lakott területre, mert ott talál élelmet, ott találja meg a pajort a disznó, ott találja meg a leszedett almát, kidobott almát és a cefrét az őz. Ne csodálkozzunk azon, hogy este a Tetőfedő utcában, vagy a keresztező utcákban őzekkel, vaddisznókkal találkozzunk. Ők a saját területükön élnek, mi meg rosszul hasznosítjuk ezt a területet. Ebben mindenképpen, ha másképp nem, akkor a szomszéd önkormányzatokkal vagy a tulajdonosokkal lépni kell és meggyőzni az ott élő embereket. Szerintem, ha végigmegyek, akkor az 50%-a megérti, hogy azt nem szabad odahordani, de van egy 50%, aki notóriusan odahordja szemetet. Járdákkal kapcsolatban azt tapasztalom most, hogy többet kell gyalogosan közlekednem, hogy nagyon sokfelé kevés járda van és az úttesten kell nekem közlekedni. Azt javaslom polgármester úr, hogy amelyik utcákba nincs kiépítve járda, ott csökkentsék le 30 kilométerre a sebességet. Tudom, hogy nem mindenki tartja be, de előbb-utóbb kénytelenek lesznek betartani a saját érdekükben is az emberek. A gyalogos, a babakocsival közlekedő ember vagy a nyugdíjas, aki hozza a kulikocsiját, az nem tud máshol közlekedni csak az úttest szélén és pillanatokon belül el lehet csapni ezeket az embereket. Tehát a 30-as táblát javaslom. Vizsgálják meg a lehetőséget! Tudom, hogy a Borbolya utca és az Almafa utca sarkán már évek óta elveszett a 30-as tábla, de ott az emberek már megszokták, hogy lassítani kell, mert jobbkezes utca alakult ki. A saroktelkekkel kapcsolatban azt vettem észre - közlekedve gyalogosan és gépkocsival is -, hogy sokfelé igen szeretjük a természetet. Kiépítik a tulajdonosok az utcára a sövényt és az egy időután megnő és a kocsiból nem lehet kilátni az úttestre. Tehát van egy szabályozás, amit nemrég olvastam, hogy legalább 5 méterre kell kezdődnie ennek az építménynek. Valahol már 10 éve ott van a sövény, nagyon szépen nyírják. Én örülök annak, hogy gondozzák a sövényt és tisztelem, becsülöm azt az embert, aki ezzel foglalkozik, de hát azt is figyelembe kell venni, hogy másnak kára keletkezhet abból a sövényből. Utolsó dolog, amit még érinteni akarok. Én a korábbi években, amikor ideköltöztem akkor is, és több éven keresztül tapasztaltam nagyon-nagy aktivitást a Polgárőr Egyesület részéről. Itt nemcsak a választási plakátok kihelyezésére gondolok, hanem arról, amikor autóval éjszaka, sötétbe végigmentek egyes utcákon, a kiemelt utcákon. Én ezt most az utóbbi időben, bármennyire is csökkent a bűnözés Érden, nem tapasztalom. Számomra megnyugtató lenne, hogyha néhányszor este találkoznék a polgárőröknek a kocsijával. Egy észrevételem, amit csak nagyon halkan mondok polgármester úr. A helyi újságban föl vannak tüntetve a hatóságok, azt hiszem valami tévedés folytán került oda a polgárőrség. A polgárőrség az én tudomásom szerint soha nem volt hatóság. Az egy egyesület, ami polgári szövetséget jelent arra, hogy a közbiztonságot javítsuk. Tehát ne tévesszük meg az embereket!  

 

Dr. Csőzik László polgármester: A részönkormányzatokkal az a baj, hogy közben a törvényi szabályozás megváltozott. Ma már nem tudsz csinálni olyan részönkormányzatot, mint ami volt annak idején Ófaluban meg Felső-Parkvárosban. Ma sajnos a törvény azt mondja, hogy nem lehet több a külsős civil tagok száma, mint a belső képviselő tagok száma. Mi meg csak 18-an vagyunk, és úgy tudjuk csak megoldani, hogy 3 képviselő + 2 külsős tag.  Az M7-esen túl élőknek még 2003-ban hoztuk össze az első ilyen részönkormányzatot. Meghirdettem a fórumot és eljött rá 200 ember, 50-en beszálltak. Most nem azt mondom, hogy olyan szuper jól működött, de jó volt. Az emberek szerették, elmondták ügyes-bajos dolgaikat, próbáltuk közösen kitalálni, tehát van létjogosultsága, a közvetlen demokrácia irányába hat. Most kétségtelen, létrehoztunk kettőt és én nagyon igyekeztem nem véka alá rejteni, hogy sajnos kényszer szülte megoldás volt, mert az M7-esen túl, meg a Fundoklia tér környékén, Dombosvárosban nincs gyógyszertár. Érden 6 gyógyszertár van, 12 lehetne. Na, most a helyi patikusok meg attól félnek, hogy bejönnek külsősök és tovább szedik a piacot. A  lakosoknak viszont kell gyógyszertár. Hogy tudjuk a helyieket védve megoldani azt, hogy legyen mégis plusz gyógyszertár? Úgy, hogy részönkormányzatot csinálunk és hogyha ez létrejött, akkor annak a területén lehet patikát csinálni már. Tehát így tudtuk elérni azt, hogy Dombosvárosban valahol majd lesz egy patika, meg az M7-esen túl is reméljük, hogy lesz majd, ha már megcsináltuk ezeket. Itt most Asztalos képviselőnőre nézek. Odajött a vitát követően hozzám, hogy akkor ez most tényleg csak arról szól, hogy patika legyen? Én meg mondtam, hogy dehogyis, mert ha már megcsináltuk, akkor ezek működjenek is, tehát próbálják meg azokat a problémákat becsatornázni, megoldani, beszélni róla, ami dolga a részönkormányzatoknak. Szerintem, ha ez beválik, akkor csinálunk többet is. Annak nem látom értelmét, hogy csak úgy nekilendülünk, de a fő probléma, még egyszer mondom az, hogy megváltoztatták az önkormányzati törvényt, és már nincs benne úgy, mint ahogy régen benne volt. Hát, ahogy én látom, most ennek az egésznek a szerepét átvette a közösségi internetes média, konkrétan a Facebook, ahol viszont mindenki nagyon aktív, aki a közélettel foglalkozik. Én magam is, tehát egy kicsit helyettesíti, egy kicsit pótolja, de ez nem az igazi.. Amit itt feszegetsz, a zsűriztetés, a virágos Érd és virágos teraszok meg stb, hát erre működik egy nagyon jó szisztéma. Idén is díjaztunk a különböző portákat. Lehetett pályázni terasszal, kerttel. Itt a két képviselő asszony, Andrasek Mónika meg Csornainé Romhányi Judit részt vesznek ebben. Itt a Kertépítők Baráti Köre is, tehát ezt lehet bővíteni. Én fájlalom, hogy nem jelentkeznek olyan sokan, hiszen Érd a kertek városa. Bálint Gyuri bácsi egykor nagyon szerette Érdet, ő is mindig elmondta, hogy: „Drága fiam, hát nektek erről szól itt az élet, sok-sok kertnek a városa”. Tehát még több emberhez kellene ezt eljuttatni és egyébként jó dolgokat lehet nyerni, mert a 30.000 Ft-os vásárlási utalvány az nem egy rossz pénz annak, aki a legszebb portát produkálja, vagy a legszebb kertet. Ilyenekkel az önkormányzat próbálja ösztönözni azt, hogy az emberek szépítsék a telküket. Sajnos nem igazán sokan csinálják meg, tehát lehetnének még szebbek az érdi porták. Ebben az önkormányzat szívesen lát el ilyen spiritus rektor szerepet. A harmadik a komposztálás. Nekem van most itt, körbenézek legalább két olyan közvetlen kollégám, aki nálam sokkal sötétebb zöld - most a szó jó értelmében véve. Tetlák alpolgármester úr is ilyen, Varga Illés Levente, a Környezetvédelmi Osztálynak a vezetője is, mert ők nálam sokkal jobban tudják, meg megírták például az Érdlakón, hogy a házi komposztálásé igazából a jövő. Mi most mit csinálunk? Gyűjtjük a zöldhulladékot. Végigmegy nem tudom hány kukásautó a városon szombatonként összegyűjteni. Alpolgármester úr szokta mondani, hogy akkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után mint egy jeti, és elvisszük az összeszedett zöldhulladékot a komposzttelepünkre, ami végül is jó, mert bár hasznosul, de még jobb lenne, hogyha nem kellene összegyűjtenünk és mindenki házilag komposztálna. Amikor 20 éve alpolgármester voltam, nyertünk egy pályázatot, csomó komposztládát osztottunk szét. Most várjuk, lessük a lehetőséget, hogy mikor lesz legközelebb ilyen, mert nem mindenki engedheti meg magának. Bár megmondom őszintén, nem valami nagyon drága mulatság, tehát csak szeretném mondani, hogy ebbe érdemes-e beruházni. Meg említetted még az esővíz gyűjtőket. Különböző barkács áruházakban ezeket hozzáférhető áron lehet kapni, tehát szerintem klassz dolog ebbe beruházni, mert megéri. Az erdő… Sajnos először volt két nagy tűzeset Érden. Az egyik, a Tárnoki úti kiserdő kigyulladt, majd egy hektár terület teljesen leégett ott a vége felé, aztán az újra kigyulladt, a másik meg a Kastély domb a nyáron az óriási hőségben egyszer csak lángra kapott ott a pincerendszer fölött, és ennyi választotta el a várost attól, hogy leégjen az egész Kakukk-hegy, illetve a Kálvária domb. Utolsó pillanatban értek ide Ercsiből a tűzoltók. Én is ott voltam, helyi lakosokkal együtt próbáltuk meg lapátokkal oltani a tüzet, de talán sikerült ott épp megállítani. Ilyenek lesznek sajnos. A klímaválság ezzel jár, erre fel kell készülni. Bizony a tűzoltóságnak is csomó feladata lesz majd jövőre. Én nem tudom van-e gombaszakértő Érden, mintha lenne gombaszakértő. Meg itt valaki közbe be is kiabálta, hogy van. A Tetőfedő utca, Alsóvölgyi, Felsővölgyi rész valóban településhatár. Az utca egyik fele a miénk, a másik Törökbálinté. Ilyenkor a másik település nem nagyon érzi magáénak, annyira messze esik meg az nem önkormányzati terület ott, és kétségtelen, hogy vannak ezek a jelenségek, de annyi szemétgyűjtő akciót szerveztünk már meg, a lakosság is meg az összes civil szervezet, meg mindenféle közéleti szereplő. Nagyon nehéz a küzdelem.  Egyébként szerintem most talán nem állunk már annyira rosszul, mint álltunk, mert ebből rengeteg volt. Mintha csökkent volna a mennyiség. Az is számít, tudják, hogy itt van ez a térfigyelő kamera rendszer. Ha itt kimegyünk a folyosón és elfordulunk balra, akkor a folyosó végén van egy titkos terem, ott nézik az én kollégáim teljesen legálisan, ne ijedjenek meg, 120-130 kamerán keresztül, hogy mi történik a városban. Az, hogy a rendőrség ezeket a tolvajokat ilyen jól el tudta kapni, abban ennek a kamerahálózatnak nagyon nagy szerepe volt, mert gyakran azon keresztül jutottak az elkövetők nyomára úgy, hogy a szemetelőket le is buktatták. A Városrendészet is azon van, hogy tettenérje ezeket az illegális szemetelőket. Tudok mondani olyan példát, ahol a kollégáim voltak annyira talpraesettek, hogy visszapakoltatták a delikvensekkel a nem kevés köbméter illegális hulladékot. Meg most, amióta van a Facebook, azóta rögtön nekem is írják, küldik a képeket, és ha tudunk, azonnal megyünk. Egyszer olyan is volt, hogy pont kint voltam a mezőőrrel egy januári időszakban, hogy vasárnap délelőtt  előttünk borította ki a pali a szemetet. Utánaeredtünk, már nem tudtuk elkapni és képzeljék el, nem érdi lakos volt, hanem egy XIII. kerületi céges autó volt. Meg is bírságoltattuk. Tehát ilyenek vannak, de nehéz a küzdelem. Mindig indulunk a pályázatokon, nyerünk is rendszeresen. Most például egyébként a Gazdatiszti ház mögötti területet ganéztuk ki. Ilyen a kiserdő, amihez végre hozzányúltunk ott a Budafoki út mentén, az is egy nagy szemétlerakat. Talán kezd már enyhülni a Parkváros körüli rész, de hogyha az Iparos úton továbbmegyünk, akkor ott az a régi szemétlerakó. Minden négyzetméteren áll a szemét. Oda több 100.000.000 Ft kell, hogy az kipucoljuk rendesen. A rókák, a vaddisznók meg az őzek bizony megjelentek. Nehéz a dolog, mert az emberek fele azt mondja, hogy lőjük ki őket, a másik fele meg, hogy: „Jaj, Istenem szegény kicsi állat, akkor védjük meg őket, fogjuk be őket!”. A jogi szabályozás borzasztó nehéz ahhoz, hogyha egy vaddisznót ki akarnánk löveti a rendőr urakkal. Külön közigazgatási határozat kell, ki kell plakátolni. Valahogy mindig megoldottuk. Volt, hogy a polgárőrség segített abban, hogy a volt Levente üdülő területén, a Klímabarát parkban tanyázó vaddisznó családot sikerült kiterelni, vissza a biatorbágyi erdők felé. Utána visszatértek mondjuk, de aztán megint kivezettük őket. Akkor felszereltünk ilyen hangvédő kis alkalmatosságokat pont a Tetőfedő utcába. Nem tudom mennyit érnek, de mintha érnének azért valamit. Nekem volt olyan, hogy a Róka a kezemből ette a virslit, meg megjelent a Papi földeken, a futópályán. Ezeket igyekszünk kezelni. Járdák. Ahol nincs járda, ott legyen 30 km/h korlátozás? Én ennek barátja vagyok, mondom, megcsináljuk jövőre ezt a forgalomtechnikai koncepciót az egész városra, utcákra lebontva. Én már nem nagyon merek ebben ilyen hirtelen döntéseket hozni, mert beleszaladtunk egy olyan problémába, például Szendrői utcánál, hogy össze-vissza egyirányúsították, hogy ne legyen benne olyan erős a forgalom, aztán kiderült, hogy a Fundoklia felé lakóknak ez nem tetszik, mert exportáltuk a problémát délebbre vagy nyugatabbra. Tehát összefüggéseiben kell nézni. Ez egy szakma, ebbe a politika avatkozzon be, de mint megrendelő és a szakma mondja meg azt, hogy hogy menjen az az egyirányúsítás. Én azt a kifejezést szoktam mondani, hogy tömeges egyirányúsításban és forgalomcsillapításban hiszek, de az is nagyon jó lenne, ha az embereknek a szemlélete változna. Nem tudom, miért van az, hogy ilyen őrült módon közlekednek Érden, érdi lakosok egyébként. Hogy merészelik ezt megtenni. A polgárőrségről még annyit szeretnék szólni, hogy én őszinte ember vagyok. Igen, Macsotay Tibor fideszes beállítottságú ember. Mindenki azt gondolta, hogy én majd nem fogok vele együtt dolgozni, meg hogy összeveszünk, ennek ellenére kérem szépen, kiváló vele a kapcsolatom, és azt mondom, hogy volt, ami volt, voltak ellentétek, de most ragyogóan összedolgozunk, napi szinten, heti szinten kommunikálunk. Ott vannak, segítenek mindenben. Elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy minden áldott reggel kinn voltak a Törökbálinti úton, segítettek irányítani a forgalmat, mert a kivitelező Strabag képtelen volt ellátni ezt a feladatot. A NIF-et, a Magyar Közutat nem érdekelte, polgárőrökkel oldottuk meg házilag, de működött. Tehát ők voltak a jelzőőrök. Én megyek velük portyázni is, ha úgy tetszik. Nem sokszor, de azért végigjárom velük a várost. Önkormányzati pénztámogatás nélkül nem tudnának létezni. Valóban egy civil egyesület, de hát akkora már ma a benzinköltség, hogy látszólag sokat adunk, 10.000.000 forintot, valójában nem sok. Egy magánembernek sok, de ez egy nagy szervezet, tehát segít a városnak és én tényleg azt mondom, köszönet illeti őket is, ahogy a rendőröket is. Majd kellene fiatalítani, mert úgy látom, hogy kevés a fiatal köztük, tehát mindenkit buzdítok, bátorítok arra, hogy szálljon be a polgárőrség munkájába.

 

Pajor Imre: Az Ágota utcát nézzék meg, hogy hogy lehet ott gyalogolni. Meg lehetne csinálni szervízútként, mert ha az M7-esen beáll a dugó ott cikáznak, ha baleset van.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mi a következő EU-s ciklusra kaptunk pénzt, egyelőre 4 és fél milliárdot. Én írtam Navracsics Tibornak, meg beszéltem is vele, hogy ez kevés, minimum meg kellene duplázni, és szóban azt mondta, hogy érti az érveinket és próbál segíteni, hogy minimum a kétszerese legyen Érdnek. Nekünk így nem kell külön pályáznunk, hanem odaadják ezt a pénzt. Megvan az országgal a megállapodás és az általunk elképzelt projektekre lehet költeni. Az egyik ilyen projekt az a Budai útnak a teljes felújítása. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a Tesco körforgalomtól mennénk egészen az Arénáig és ott gyakorlatilag ezt a hosszú útszakaszt faltól-falig teljes hosszában megújítanánk, úgy, hogy az a modern viszonyoknak megfelelően nézzen ki. Ennek az egyik hangsúlyos eleme az pont a McDonald’s körforgalom, meg a Tesco körforgalom közötti négysávos útszakasz. Itt az a terv, hogy 4 sáv helyett 2 sáv legyen és csináljunk egy gyalogos promenádot ott, hogy ez egy klassz városi, belvárosi, átsétálható útszakasz legyen és az Ágota utcának a rendbetétele is beletartozna ebbe a körbe. Tehát fasor, allé és akkor egészen a Tesco körforgalomtól akár el lehessen nyugodtan mondjuk sétálni vagy biciklizni az Arénáig. Egységes kinézetű, jól kinéző 21. századi út legyen, de ezt azért nem mondom így szívesen, meg konkrétan, mert egy csomó dolognak el kell kezdődnie. Meg kell terveztetni, tanulmányterv kell, szintén engedélyeztetni, végigcsinálni, a projektpénzt megszerezni, kivitelezni, de az sok-sok év. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy egy hosszútávú terv. Azt meg tudjuk nézni, hogy azzal a típusú aszfaltozással, amit most csinálunk a mellékutcákban, ahogy 45-öt leaszfaltoztunk, ahogy mondtam, bizonyára látták, hogy elhagytuk a szegélyköveket. Sokan ezen felhorkantak, hogy micsoda dolog, pedig a szegélykő 60%-kal megdobja a költséget és valóságban van ugyan szerepe, de nem az biztosítja azt a töredezettség mentességét az aszfaltnak, hanem az erősebb alap. Tehát próbálunk olyan műszaki megoldásokat kitalálni, hogy minél több utcát lehessen leburkolni, mert valójában annyi pénzünk van, amiből egyetlen tervezett utcát tudnánk megcsinálni egy évben szegélyesen, a felszíni vízelvezetéssel, de ahogy mondtam, 500 utca burkolatlan, ezért aztán ezt találtuk ki. Az emberek először kritizálták. Én most már minden fórumon ezt próbáltam elmagyarázni. Szerintem jól átment és elfogadták. Megértik az emberek, hogy most ezt tudjuk adni, és ez is még sokkal-sokkal jobb annál, ami volt. Ha belegondolunk, az országos főutaknak sincs szegélyköve, tehát, ha ez ekkora probléma, akkor meg tudjuk azt nézni, hogy az Ágota utcának egy ilyen jellegű aszfaltozása megcsinálható-e a közeli jövőben.

 

Losits Teréz: Én nem kaptam a kérdésemre választ. A Munkácsy Mihály utcáig van egy gyalogátkelőhely. Még 2019-ben volt róla szó.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Benne van a 2. csomagban. Akkor most jó, hogy el tetszett mondani.

 

Losits Teréz: Itt vagyunk egy páran, akik közlekedünk busszal és az utcának az egyik oldaláról a másik oldalára szaladva megyünk. Ez a Kossuth és a Munkácsy utca, van ott játszótér is.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem kell jobban indokolnia, mert teljesen alátámasztotta!

 

Losits Teréz: Még annyit szerettem volna, mivel hallom, hogy itt van a főigazgató úr, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézménytől, hogy szeretném neki megköszönni amit a covid idején kitett a Facebookra, azt a tájékoztatást. Ilyen tájékoztatás még soha nem kaptunk, mint abban az időben a Főigazgató úrtól, úgyhogy nagyon szépen köszönjük!

 

Dr. Csőzik László polgármester:  Így van, abszolút jár neki a köszönet, nagyon odatették magukat a covid alatt is, és azt követően is. Ami meg nem rajtuk múlik, például várólista, azt higgyék el, mert tudom, ez a legnagyobb gond. Itt a helyi csapat kiválóan dolgozik.

 

Losits Teréz: Igen. Egyébként az ott dolgozókat is tényleg a legnagyobb tiszteleti illeti. Én most is járok be az intézetbe fizikoterápiára, de amilyen tisztelettel, kedvességgel vannak irántunk, betegek iránt, nagyon-nagyon örülök neki. Mert ugye tudjuk, hogy mi a helyzet az egészségügyben, hogy még egyáltalán tudnak mosolyogni az emberek, tudnak szépen beszélni velük, csak köszönet érte.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Lengyel Péter képviselő úr szeretne valamit mondani a Kossuth utcai zebrákról.

 

Lengyel Péter képviselő: Csak annyi, hogy ahogy elhangzott, 8 darab zebra lesz az egész városban, ami engedélyt kapott. Minden képviselő leadta a saját kerületében azt, hogy hol kellene, a Városfejlesztési és Beruházási Főosztálynak. Tehát csak a 3. kerületben ez összesen 14 darab, ebből a Kossuth utcán 5, úgyhogy ez folyamatos megvalósulást fog jelenteni, de úgy, ahogy elhangzott, az biztos, hogy nem ebben a ciklusban. Itt most azt hiszem, hogy ígérni felelőtlenül nem lehet. Most néhány megvalósul majd: a Zámori és a Vadlúd utca végén, illetve a Zámori-Fehérvári úti kereszteződésben, illetve azt hiszem egy a Bagoly utcánál, az iskolánál talán.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Szövő ABC-nél lesz.

 

Lengyel Péter képviselő: Elhangzott az is, hogy mennyi időt vesz igénybe a tervezés, az engedélyeztetés, kivitelezés, pályázatok, tehát ez sajnos sokkal hosszabb idő, mint ahogy én is, amikor a képviselői pályám elején voltam, gondoltam. Sajnos nem.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Igen, de azért vigyázzunk, mert a tett halála az okoskodás! Tehát, hogy azért hajtani is kell.

 

Németh Antal: Még egy mondatra vállalkoztam. Az irány jó, így folytassátok!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönjük szépen! Szerintem jó hangulatú volt meg előremutató. Örülök, hogy ilyen sokan jöttek el, mert tavaly nagyon kevesen voltunk csak. Igaz, akkor még covid volt. Elvileg egy év múlva találkozunk, de csináltunk többet is. Én minden nap tartok közmeghallgatást a Facebookon. Nekem lehet írni! Alig győzöm a válaszadást, úgyhogy előre is elnézést kérek, ha nem tudok mindenre reagálni. Kívánok jó egészséget mindenkinek! Vigyázzanak magukra, hanem találkoznánk akkor boldog karácsonyt, kellemes ünnepeket! Megköszönöm a részvételt, bezárom a közmeghallgatás ülését.

 

 

A Közmeghallgatás 20 óra 20 perckor ért véget.

 

K.m.f.

 

 

 

            Dr. Feik Csaba                                                                      Dr. Csőzik László

                    jegyző                                                                                  polgármester