6. NAPIREND - Javaslat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III. 10.) önkormányzati rendelet módosítására

Dr. Csőzik László polgármester: Az előterjesztés a 2021. évi költségvetés V. számú módosítását tartalmazza, de még mindig nem ez az utolsó módosítása. Átvezettük a polgármesteri és jegyzői hatáskörben történő költségvetési előirányzat saját hatáskörű módosítását, valamint a bevételi előirányzatokat módosítottuk két tétel vonatkozásában. Az egyik eljárási bírságot érint, mert nem folytak be a bevételek megfelelő mértékben, a másik a parlagfű irtási költségek bevételi sorának tovább hárított költsége. A következő módosítást márciusban tárgyalja a Közgyűlés.

Simó Károly képviselő: Az előbbi napirendnél nem tudtam elmondani a ténybeli tévedéseknek a helyretételét, amit polgármester úr, illetve frakcióvezető úr tett. Egyetértek Szűcs Gábor alpolgármesterrel, lehet, hogy az SZMSZ-t felül kell a hozzászólások szabályozásának tekintetében vizsgálni. Válaszolnék a kamatkiadás kérdésére, hisz ez benne van a tavalyi évi költségvetésben is. A Pénzügyi Bizottságon rákérdeztünk és irodavezető asszony megerősítette, hogy nem működik a cash-pool rendszer, mely korábban a Raiffeisen Banknál működött. Ezt a cash-pool szerződést nagyvállalatokra használják, standard szerződés, de valamiért úgy tűnik, hogy az érdi önkormányzat, amikor bankot váltott egy bizonyos Bősz Ágnes Virág ügyfélkapcsolati tanácsadó javaslatára és szerződést kötött az OTP-vel, akkor ez a szerződésből kimaradt, mely nagyon sok millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Még egy dolgot szeretnék pontosítani: nem 13 éve, hanem 20 éve van építményadó. Az első építményadó először 2002-ben volt, akkor dr. Döcsakovszky Bélának hívták a polgármestert, az alpolgármester pedig Csőzik László volt. Nyilván sokat lehet beszélgetni, hogy milyen módon alakult az építményadó, hogy sikerült megszüntetni azokat az aránytalanságokat. Az elmúlt évi költségvetéssel kapcsolatban továbbra is fennáll, hogy látszik, több lépcsőben próbálják leplezni azt, hogy egy kamu költségvetés volt, felpumpált kiadási számokkal és valótlan bevételekkel. Jobb lenne, ha egy költségvetési tervnél a realitásokból indulnánk ki mind a bevételek tekintetében, mind pedig a kiadások tekintetében. A bevételek esetében az első pillanattól elmondtuk, hogy nem valós a tervezés, csak politikai szempontokból vannak beírva vágyálmok azért, hogy a polgármester havonta el tudja mondani a valótlanságait és hogy nem elég az államtól a pénz. Egy költségvetés tervezés nem arról szól, hogy adjon az állam, és ha nem ad, akkor mindenki más hibás. Itt hívnám fel a figyelmet, polgármester úr többször elmondta, hogy van olyan adónem, amelyet a szolidaritás jegyében minden egyes önkormányzat átengedett az államnak. Azt elfelejti hozzátenni, hogy a kiadások is csökkentek, hisz a pandémia ideje alatt voltak olyan kiadások, amelyeket nem kell teljesíteni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Amikor megállt a hadarás és a motyogás, vagy a hadarva motyogás egy pillanatra és a képviselő úr jól megnyomta a Bősz nevet, akkor hirtelen felkaptam a fejem, tehát szeretném ezt tisztázni. Ha Csőzik vezetéknév lett volna, akkor lehet, hogy igaz lett volna, mert az összes Csőzik ma Magyarországon rokonsági viszonyban van egymással, de Bőszből jóval több van. Bősz Ágnes talán a hölgy neve, akit említett képviselő úr. Felhívnám a figyelmét, hogy semmiféle rokoni kapcsolatban nincs a házastársammal, nem is ismerik egymást, úgyhogy ezt szeretném visszautasítani. Természetesen tudom, hogy Érden 2010 óta négyzetméter alapú ingatlanadó van. Korábban volt egy értékalapú adó, ami egyébként tankönyv szerint a legigazságosabb adófajta lenne, hiszen tükrözi a vagyoni és jövedelmi különbségeket. Egy 100 négyzetméteres ház lehet vályogból és megépülhet a legkorszerűbb technológiával is, és iszonyú nagy a különbség a kettő ára között, csak azt a közigazgatást még nem találták fel, amelyik képes lett volna megfelelő ellenőrzési rezsimet bevezetni. Úgy gondolom, hogy ebben közöttünk vita biztos, hogy nem lehet, mert különben nem álltatok volna át a négyzetméter alapú adózásra. Hozzáteszem, hogy az akkori ellenzékből támogattam ezt, és ennek most is látom a pozitív hatását, hiszen mégiscsak ez volt hivatott és most is ez szavatolja azt, hogy az önkormányzat működőképes. Véleményem szerint abban is egyet kell, hogy értsünk, hogy abba az irányba kell majd menni, hogy az adóknak idővel csökkentsük a mértékét, a kedvezményeket bővítsük, és amint lehet, vezessük ki úgy, ahogy Hódmezővásárhelyen kivezették. Ma még erre a város sajnos nem képes, tehát szükség van az iparűzési adó bevételeknek a fokozására. Ez lehet, hogy csak úgy lehetséges, hogy ha az összes szántó művelési ágú területet, ami az M6-os mellett található tulajdonunkba vesszük, és kivonjuk a művelési ág alól, de föl kell tenni a kérdést, hogy biztos, hogy akarjuk ezt? Persze az ipartelepítés pártján vagyok, csak a dilemmákat feszegetem, mert egy közgyűlésben ezekről jó beszélni. Nem biztos, hogy minden magyar állampolgár és minden érdi lakos számára az lenne az üdvözítő, ha a Duna és a 6-os út között minden beépülne ipari területekkel, logisztikai parkokkal, üzemekkel. Úgy gondolom, hogy az, ami most meg fog indulni a nagytétényi határtól, abban van megírva Érd közeli jövője. A fenntarthatóság, a bevételnövelés, a munkahelyteremtés és mindaz, amiről oly sokan beszéltünk a mai nap folyamán. Bízom benne, hogy az országos Fidesz és a helyi Fidesz is partner lesz abban, hogy ezt tisztességesen és jól végigcsináljuk.

Lengyel Péter képviselő: Szeretném ismét felhívni az SZMSZ azon kitételére a figyelmet, hogy az adott napirendhez kapcsolódó hozzászólások lehetnének csak, egyéb esetben pedig, ha más nem, egy rendreutasítás járna a képviselőnek. Éppen ezért, Simó Károly hozzászólásához, hogy több milliárd forinttal fordult az önkormányzat költségvetése év végén és nem volt megfelelő a tervezés hozzátenném, hogy igazad van, ezért is lesz szükség kormányváltásra. Te tudod a legjobban, hogy az önkormányzati gazdálkodás más, például amikor megérkezik a bérfizetésnek az előlege, az a számlán van. Másrészt a legfőképpen a nézők számára szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy az a több milliárd forinttal fordul az önkormányzat, ez még mindig a futó Modern Városok Programjának a fel nem használt, ütemezés szerint ki nem fizetett része, amely természetes, hogy a számlán van. Szerintem ti lennétek a legjobban felháborodva, hogyha ez nem lenne a számlán.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A frakcióvezető úr végeredményben egy picit ilyenkor a polgármestert kritizálja, hogy miért nem viselkedik diktátor módjára, de ilyen szerencsések van, hogy egy demokratát választottak polgármesternek, ezzel együtt természetesen én értem és érzem benne a kritikát. Nekem az fáj, hogy úgy beszéltünk a költségvetési rendelet tárgyalásáról minthogyha való középtávú gazdasági programot akarnánk megszavazni és nem a 2021-es évi költségvetési rendeletet.

T. Mészáros András képviselő: Kicsit túlzásnak vélem, hogy az összes szántót be kéne telepíteni. Érd közigazgatási területéhez 3000 hektár tartozik, én 250 hektárról beszéltem az előbbiekben, e között azért van különbség. A másik, hogy a 6-os út és a Duna között lévő területnek az ilyen módon való felhasználása arra a léptékre, amiről én beszélek nem alkalmas, mert ott nagyon sok vezeték fut, melyen komoly csarnoképítés, komoly gazdaságfejlesztő tevékenység, épületállomány létrehozására semmiféleképpen nem lehetséges. Ellenben érdekes módon, a 6-os út jobb oldala Százhalombatta felé nagyon sokáig még Érdhez tartozik, és ezek a problémák nem állnak fenn. Tehát, hogyha területet keresünk, akkor ezeket is meg kell nézni megközelíthetőség szempontjából. Maga az Elvira major, aminek a megvédését olyan bátran megszervezték 2018. március 18-ára, pedig azt kell hogy mondjam, hogy ebben a pillanatban is alkalmas. Egy nagyon komoly tanulmányt készítettünk, hogy hogyan és miként működne az Elvira major, melyben az Elvira major munkatársai, a Magyar Tudományos Akadémia néhány tagja mondta el, hogy talán érdemes volna akár elköltöztetni is ezt a csonthéjas génállományt, génbankot. Ebben a pillanatban 29 hektárt használnak arra, hogy a génbank ott növekedjék. A 29 hektárnál fennáll az a kötelezettség, amit egyébként az elmúlt 30 évben nem csináltak, hogy 10 - 12 évente fajtól függően újra kell telepíteni és át kell ültetni. 650 hektárt használnak jelenleg, ha kiszámoljuk 12 évente átültetéssel látható, hogy 130-140 évig elegendő volna erre egy olyan durván 300 hektáros terület, a megfelelő védőtávolságok megtartásával együtt. Ebben a pillanatban durván 200 hektárt az Elvira major bevallása szerint is ugaroltat, illetve egy 100 hektáros területen pedig a ún. idénymunkásoknak munkásszállót tart fönt. Tehát egy 200 hektáros ugaroltatás, egy durván 100 hektáros körülbelüli 150-200 embernek alkalmas munkásszállás áll szemben egy valamikor majd 100.000 fős városnak a jövedelemszerző képességével. Itt mérlegelni kell természetesen. Mi úgy mérlegeltük, hogy ez a változás megéri azt az árat, még ha nem is költöztetjük el a génbankot. Mindenütt körülbelül háromszor-négyszer akkora egyéb hasznosítható területet használnak ezek az intézmények, miközben itt Érden majdnem húszszoros területet használnak ugyanannak a 29 hektárnak a megvédésére és megőrzésére. Látható, hogy akkor sem a valóság alapján döntöttek, akik ide jöttek tüntetni, hanem bizonyos divatos szlogenek alapján próbáltak zöld háborút folytatni azzal, aki egyébként pont akkor zárta le a csatornázási munkát, ami az elmúlt 10 évben Magyarország legnagyobb zöld programja volt, hiszen durván 80.000 embernek a szennyvíztisztítása oldódott meg 3-4 év alatt, minden esetben megnyugtató módon az ún. biológiai tisztító segítségével. Volt még itt egy érdekesség, amit polgármester úr nagyon szeret, hiszen ez volt a választási hazugságnak az alapja, hogy bárki is kifosztotta az érdi lakosokat a csatornázás során. Az érdi lakosok nagyon jól jártak a csatornázással, hiszen meg kellett szüntetni és meg is lehetett szüntetni az ún. szippantott szennyvíz elvezetését, ami 10-20-szoros költségekbe került, már aki szippantatott, mert nagyon sokan, ezzel visszaélve nem zárt rendszerű medencébe gyűjtötték a szennyvizet, hanem mintegy 90% derítőbe gyűjtötte a szennyvizet. Ennek a csatornázásnak az eredményeként durván évi 3 millió köbméter szennyvíztől szabadult meg a természet és vált tisztíthatóvá. Magyarországon van egyfajta szerződéses fegyelem és ez a szerződés pontosan azt taglalta, hogy a 250.000 Ft ún. saját hozzájárulásért mit fog majd kapni az ingatlantulajdonos, és ezt az ingatlantulajdonosok mindegyike egyként megkapta, tehát ebben a tekintetben nem volt probléma. A harmadik állításra, hogy felesleges beruházásokra költöttük elmondom, hogy a küldöttgyűlés döntése után, éppen a csatornahálózat megvédése érdekében építettünk durván 80 kilométer utat, hogy a terhelések ne tegyék tönkre ezt a csatornahálózatot. Tehát takarékosan használtuk föl a pénzt, és lényegében Érdnek a 94,6 százaléka csatornázva lett. Az az 5,5 százalék azért maradt ki a rendszerből, mert az európai uniós pályázatnak a beépítettség volt a feltételrendszere, tehát azok az utcák, amelyek akkor még 2007-2006 táján nagyon ritkásan voltak ellátva állandó lakosú építményekkel, azok az utcák bizony kimaradtak, ezért erről majd későbbiekben kell gondoskodni, hogy ezeknek a csatornázásra is megtörténhessen. Ezt mindig az adott lakossági igénynek megfelelően kell megszervezni, és létrehozni ott is a csatorna társulatot a megfelelő kivitelezők megkeresésével, hogy az érdekeltségi hozzájárulás megtörténhessen. Hozzáteszem, hogy egy csatornázott ingatlan értéke is ezzel arányosan nőtt. Az ún. visszafizetésre egyébként a törvény nem ad módot, amit polgármester a választásokon 2019-ben megígért. A törvény úgy rendelkezik, hogy amikor a csatorna társulat megszűnésre kerül, akkor mind a követelések, mind pedig a meglévő vagyon átkerül a helyi önkormányzat tulajdonába és utána neki kell ezzel gazdálkodni, neki kell arra figyelni, hogy a későbbiekben bekötők, azok bizony szintén hozzájáruljanak adott esetben ennek a beruházásnak a fenntartásához, működtetéséhez.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönjük a kioktatást, némileg eltértünk a tárgytól. Igaza volt Lengyel Péter úrnak, hogy a tavalyi költségvetési rendelet módosítása van napirenden. Ha már ezek a dolgok szóba kerültek, akkor köszönjük meg az Európai Uniónak és Bajnai Gordon kormányának az érdi csatornázást, hiszen ezek a szervezetek voltak azok, amelyek biztosították a forrást. Köszönjük meg Orbán Viktor kormányának is, hogy kifizette helyettünk azt a 1,5 milliárd forintos büntetést, amit egy törvénysértő, szabályozatlan közbeszerzéssel sikerült előállítani, és ami térdre kényszerítette volna a várost, ezt pedig jól sikerült eltitkolnotok. A csatorna pénz visszafizetésével kapcsolatban, mintha más filmet néznénk. Kimondta a Heves Megyei Törvényszék, kimondta az Egri Járásbíróság, a Debreceni Ítélőtábla, hogy a vízgazdálkodási törvény rendelkezései szerint nem lehet útépítésre fordítani a lakossági önerőt, a társulati pénz tehát visszajár. Gondoskodni fogunk róla, hogy a precedens értékű döntést Érden is intézkedés kövesse, ha máskor nem, akkor a kormányváltás alkalmával. A „B program” indítása előtt meg kellett volna kérdezni a lakosságot, hogy visszaadjuk-e a 250.000 forintot vagy elköltsük utakra. Ez elmaradt, és ilyen alapon nemcsak jogilag, de morálisan is kifogásolható volt ez a döntés. Szeretném, hogyha a témához visszatérve arról beszélnénk, hogy a költségvetési rendeletünk V. számú módosításának mik az elemei.

 

Simó Károly képviselő: Visszatérve a 2021. évi költségvetésre, Lengyel Péter tévedésére szeretnék rámutatni, mivel a Modern Városok forrásai annyiban célhoz kötöttek, hogy a cél van megfogalmazva, de például van benne 3-4 milliárd forint értékű csomópontépítés, és nemcsak a modern város programból, hanem például uniós pályázatokból, erről nem esett szó. Itt van például egy nagyon komoly környezetvédelmi fejlesztés, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése. Itt volt a pénz, továbbá volt egy hazai bölcsőde pályázat és a Tárnoki útra szóló pályázat. Ezek a pénzek 2019 óta itt vannak és az a probléma van, ha már a 2021. évi költségvetésről beszélünk, hogy nem lettek felhasználva. Nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ezek 2019-ben már megnyert pályázatok voltak, melyekre legkésőbb 2021-ben ki kell volna írni a közbeszerzéseket, ez esetben megvalósíthatóak lettek volna. Megpróbálok lassan beszélni, mert polgármester úr sértő módon beszélt. Azért hadarok, mert szeretnék minél több információt elmondani és nagyon méltatlan volt, ahogy ezzel kapcsolatban megnyilvánult.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Rettenetesen sajnálom, nekem sem volt kevésbé méltatlan az az egyébként általános hozzáállásodhoz igazodó sunyi hozzáállás, ahol jól megnyomtad a Bősz szót. Mire akartál azzal utalni? Miért emelted ki annyira lelassítva a beszédedben a Bősz nevet?

 

Simó Károly képviselő: Mert az a gondom, hogy a városnak igen komoly pénzügyi hátránya származik abból, hogy nem megfelelő szerződést kötött a Polgármesteri Hivatal, és mert egyszerűen nem tud egy olyan szerződést megkötni, amit bármely cég meg tud kötni, amelynek több mint két számlája van.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Én a névre gondolok, tehát hogy miért hangzott el a Bősz névnek a kihangsúlyozása?

Simó Károly képviselő: Az jut eszembe erről, hogy: „Én tyúkot?”.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nyilván azt szeretetted volna sugalmazni, mint hogyha a feleségemnek a rokona dolgozna az OTP Bankban, akinek érdeke fűződne, hogy vele kössünk szerződést. Én ezt a szerződést Csányi Sándor úrral és helyetteseivel tárgyaltam át. A hölgy regionális középvezető, ebben a történetben semmiféle szerepe nem volt, és semmilyen kapcsolatban nincs a feleségemmel.

 

Simó Károly képviselő: Most a költségvetésről beszélünk ugye, Arról beszéltem, hogy miért van 10.000.000 forint plusz kiadásunk.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Én még csak expozét sem tettem a költségvetéshez, azonnal átadtam a szót, technikai jellegű módosítások vannak a költségvetési rendeletben. Ti kezdetetek el parttalanul beszélni gazdasági stratégiáról, ellenzéki kritikáról, csatornázásról. A cash-pool felvetésre kérem a Közgazdasági Irodavezetőt, hogy válaszoljon. Tudtommal a cash-pool az államháztartási rendszeren belül szigorúan tilos, tehát ezeket az alszámlákat ilyen rendszerbe vonni, hiszen ez nem egy gazdasági társaság, ahol transzferárak szóba kerülhetnének.

 

Ferencz Judit, a Közgazdasági Iroda vezetője: Annyit tudok ezzel kapcsolatban elmondani, hogy a cash-pool rendszer alapvetően a vállalkozók részére, illetve az ő számlavezetésüknek a gazdaságos módjára lett kitalálva. Az önkormányzat tekintetében egy ún. kiskincstári rendszer működött a Raiffeisen Bank által fennálló szerződés időtartama alatt, 2017-ig. A 2017. évben maga a bank szüntette meg ezt a rendszert, tehát, ha maradtunk volna a Raiffeisen Banknál, akkor sem lenne lehetőségünk jelenleg az igénybevételére, ez az intézmények és az önkormányzat közötti pénzforgalmat egyszerűsítette, de maga a bank szüntette meg ennek a lehetőségét.

Tetlák Örs alpolgármester: Egészen elképesztő tévedések hangzottak el T. Mészáros András által. Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a zöldterületeknek a megóvása és fel nem adása az ipartelepítés számára támogatandó törekvés lenne. Jelen pillanatban Magyarországon rendkívül káros az a rendszer, amikor arra kényszerül valamennyi település, hogy a közigazgatási határán belülre minél több ipari és logisztikai nagyvállalkozást telepítsen, és ezzel tulajdonképpen egy agglomerációs térségben a még meglévő zöldterületeit, termőterületeit adja fel. Furcsa, hogy egyetértés van abban, hogy a jelenlegi magyar szabályozásnak köszönhetően az iparűzési adó drasztikus növelésére lenne szüksége valamennyi településnek, ehhez képest fájlalom, hogy a Fidesz részéről nem hangzik el egyértelmű megnyilatkozás abban a tekintetben, hogy óriási bűn, hogy éppen ennek az iparűzési adónak a jelentős részét tünteti el a Kormány a települések kasszájából. Az Elvira majorral kapcsolatban, sok minden elhangzott, úgy gondolom, hogy az egész város hálás azért T. Mészáros Andrásnak, hogy most már semmi köze nem lehet ahhoz, hogy mi történik az Elvira major területén. Ha rajtuk múlt volna, akkor az ország legjobb minőségű termőterületei közé tartozó területeinken most egy akkumulátorgyár csörgedezhetne.

T. Mészáros András képviselő: Nem nagyon értem, amit Tetlák Örs mond, hiszen gazdaságfejlesztési övezetről beszéltem. Az ipari parkok példáját annyiban hoztam föl, hogy körülbelül egy négyzetméter milyen jövedelemmel bírhat. El kell gondolkodni azon, hogy ha nem hozunk létre munkahelyeket Érden, akkor továbbra is Budapestre járnak az emberek dolgozni, ennek személyre szabott hasznával és terhével együtt. Budapestet is meg kellene kérdezni, hogy mikor akarja már azt kompenzálni, hogy lényegében durván 1,4 millió ember, aki Pest megyében él, 40-50%-a Budapesten dolgozik, az összes haszon ott csapódik le, majd hazajön estére, kvázi alvóváros fönntartására törekedve, és továbbra is a főváros viszi el az összes hasznát ennek. Nem véletlen, hogy az ún. iparűzési adó mértékének kb. 45-50 %-a Budapesten keletkezik. Ennek az az oka, hogy egyébként a fővárosból költöznek ki az emberek. 1990-ben 2.005.000 ember élt Budapesten, most pedig körülbelül 1.700.000 fő. Ezt valamilyen szinten kompenzálni kellene. Visszatérve, a költségvetésnek az a lényege, hogy a tényszámokat hozza ide a módosításhoz, hogy minél inkább a pontosságot, minél inkább az utolsó pillanatnyi állapotot tudjuk ezzel elérni. Emlékeztetnék mindenkit, hogy az elmúlt évben sem szavaztuk meg a költségvetést, a tényszámokkal sem értünk egyet. Tudom, hogy így sikerült, de sajnálatos módon ezeknek a tényeknek nem így kellett volna bekövetkezniük, sokkal jobban, okosabban és a választási ígéreteikhez méltóbban kellett volna megvalósulni, annak ellenére, hogy volt a Covid is.

Szűcs Gábor alpolgármester: T. Mészáros András mondta korábban, hogy az ellenzéknek nem az a feladata, hogy megszavazza a költségvetést, úgyhogy ezen annyira nem lepődünk meg. Gazdaságfejlesztési területekre és a modern ipar telepítésére szükség van. Az Elvira major esetében a probléma az volt, hogy állami erőszak nélkül, a jó minőségű szántóból nem lehetett gazdaságfejlesztési területet csinálni. Ezért volt átgondolatlan a készített tanulmány is, ami odatette azt a gazdaságfejlesztési zónát, ez egy abszolút hibás döntés volt. Rosszul mértétek fel a lehetőséget annak idejét és a mostani HÉSZ módosításban az fog megtörténni, hogy a gazdasági zónák olyan helyekre fognak kerülni, ahol valójában van esély arra, hogy adóbevételt generáló és munkahelyeket teremtő gazdaságfejlesztési zóna jöjjön létre. Simó Károly frakcióvezető úr a Tárnoki utat, bölcsődét említett, olyan beruházásokról beszél állandóan, ami már a ti időszakokban a legalapvetőbb költségbecsléseknél jóval a támogatás fölé volt már becsülve. Már korábban is szembesültek vele, hogy azok a források nem elegek az adott beruházásra, amit kapott a város. Ehhez képest még mindig ott tartunk frakcióvezető úr, hogy beszélsz egy nem létező világról és közben meg szembejön a valóság, például, hogy a 10 éve partner helyi kisvállalkozó benzinkútnak a Kormány üzemanyagár stopja és rossz szabályozása miatt fel kell mondani a szerződését. Olyan döntések születnek a kormányzat tekintetében, ahol nem nagykereskedőre alkalmazzák az ár befagyasztását, hanem az egyszerű családi vállalkozókra, azokra a kisvállalkozókra, akik egy élet munkájával felépítenek egy vállalkozást és egy ilyen döntéssel csődbe viszik őket. A nagykereskedőt kellene az árbefagyasztásra ítélni, vagy a Kormány a zsebébe nyúlhatna. Erre nem kellene büszkének lenni. A valóság az, hogy az állam nem ad annyi pénzt, amennyiért a kötelező feladatokat el lehetne látni.

Simó Károly képviselő: Felvetettem korábban és tartom, hogy a cash-pool rendszer működött. Felhívnám irodavezető asszony, illetve kabinetvezető úr figyelmét arra, hogy mindketten azt állítják, hogy nem működik. Ez nem igaz, meg kell nézni a Raiffeisen Bank ajánlatát, a kiskincstári rendszer most is működik. Az Elvira major területével kapcsolatban 2003-2004-ben dr. Csőzik László akkori alpolgármester ideje alatt kijelölték azt a bizonyos területet, ami később Sasad lett, akkor még egy SZDSZ-es államtitkár érdekeltségében, bankár csoport tulajdonában volt. Nyilván a dokumentumokat igyekeznek eltüntetni a város honlapjáról, de még megtalálhatók bizonyos helyeken, hogy az a terület, amit most olyan hevesen kritizált Szűcs Gábor alpolgármester úr, az az MSZP-SZDSZ időszakban lett kijelölve. Ugyanúgy, ahogy az agglomerációs törvény, amit nagyon hevesen kritizált Szűcs Gábor alpolgármester, bizony akkor is az MSZP-SZDSZ városvezetés mondta, hogy mi legyen kijelölve, ha ez nem megfelelő, akkor nézzenek magukba, hogy miért azokat a területeket jelölték ki. Visszatérve a költségvetésre, nem igaz az, hogy nem lett volna elég a pénz, ha 2019 óta, 2020-ban kiírták volna a közbeszerzéseket megfelelő módon akár a Tárnoki út, akár a bölcsőde esetén, akkor látható, hogy Tárnokon sikerült megépíteni a bölcsődét lényegében ugyanannyi pénzből, azonban Érden nem. Mi az oka, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon pályázaton nyertek, Tárnokon meg lehetett valósítani, Érden viszont nem?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Legnagyobb különbség az, hogy mi nem örököltünk semmiféle kiviteli tervet, megpróbáltuk 2020 nyarán kiviteli terv nélkül ezeket közbeszerezteti, de a KFF mind visszadobta, gyakorlatilag előírta, hogy csináltassuk meg a részletes kiviteli terveket. Egyébként ezek azért is racionális döntések, mert az árazást a részletes tervek alapján tudja a vállalkozó, az ajánlattevő megtenni. Ezek sok időt elvittek, de úgy gondolom, a kormányzat végig partner volt abban határidő módosításban is, átcsoportosításban is, hogy álljuk a sarat, úgyhogy ezeket be fogjuk fejezni. Azt javaslom, hogy szavazzunk. Somogyi Tamásnak, az ÉKFI vezetőjének el kell mennie, ezért javasolnám, hogy vegyük előre az őt érintő napirendi pontokat. Felteszem szavazásra a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-módosítási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési bevételét 13 636 080 921 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a működési célú hitelfelvételét 4 377 184 192 forintban, a 2020. évi maradvány igénybevételét 29 821 782 813 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 184 119 903 forintban, a bevételi főösszegét 56 341 422 741 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési kiadásait 44 280 090 417 forintban, működési célú hitel visszafizetését 4 377 184 192 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 179 397 081 forintban, belföldi értékpapírok kiadását 0 forintban, a kiadási főösszegét 56 341 422 741 forintban állapítja meg.”

2. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 205 689 600 forint, ebből”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. §-ban foglalt táblázat „általános tartalék” sora és „céltartalék” sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„

általános tartalék	0 forint
céltartalék	205 689 600 forint

”

3. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. alcíme a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. §

E rendeletnek az Érd Megyei Jogú Város 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2022. (II.25.) önkormányzati rendeletével megállapított rendelkezéseit 2021. december 31. napjától kell alkalmazni.”

4. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(6) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(7) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 7. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(9) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(10) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 10. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(11) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(12) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 12. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(13) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 13. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(14) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(15) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 15. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(16) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 16. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

(17) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 17. melléklete helyébe a 17. melléklet lép.

(18) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 18. melléklete helyébe a 18. melléklet lép.

(19) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 19. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.

(20) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 20. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.

(21) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 21. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

 

A rendelet melléklete annak terjedelme miatta a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 5 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett a minősített többséggel a következő rendeletet alkotta meg:

 

7/2022. (II.25.)

önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési bevételét 13 636 080 921 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a működési célú hitelfelvételét 4 377 184 192 forintban, a 2020. évi maradvány igénybevételét 29 821 782 813 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 184 119 903 forintban, a bevételi főösszegét 56 341 422 741 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési kiadásait 44 280 090 417 forintban, működési célú hitel visszafizetését 4 377 184 192 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 179 397 081 forintban, belföldi értékpapírok kiadását 0 forintban, a kiadási főösszegét 56 341 422 741 forintban állapítja meg.”

2. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 205 689 600 forint, ebből”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. §-ban foglalt táblázat „általános tartalék” sora és „céltartalék” sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„

általános tartalék	0 forint
céltartalék	205 689 600 forint

”

3. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. alcíme a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. §

E rendeletnek az Érd Megyei Jogú Város 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2022. (II.25.) önkormányzati rendeletével megállapított rendelkezéseit 2021. december 31. napjától kell alkalmazni.”

4. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(6) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(7) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 7. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(9) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(10) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 10. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(11) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(12) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 12. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(13) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 13. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(14) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(15) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 15. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(16) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 16. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

(17) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 17. melléklete helyébe a 17. melléklet lép.

(18) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 18. melléklete helyébe a 18. melléklet lép.

(19) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 19. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.

(20) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 20. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.

(21) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 21. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

 

A rendelet melléklete annak terjedelme miatta a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

 

 

A rendelet-módosítási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Javaslom, szavazzunk arról, hogy a napirendet módosítjuk a jelenlévő vendégekre tekintettel, ezért a Városfejlesztési és Szolgáltató Kft.-t, az Érdi Vízisport Kft.-t és az ÉKFI-t érintő mindkét napirendi pontot vegyük előre és még szünet előtt tárgyalja a közgyűlés.

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül módosította napirendjét, az alábbi napirendek tárgyalását előre vette:

- Javaslat az Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2022. évi üzleti tervének elfogadására;

- Javaslat az Érdi Vízisport Korlátolt Felelősségű Társaság 2022. évi üzleti tervének elfogadására; 

- Beszámoló az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény piac és temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos 2021. évi tevékenységéről;

- Beszámoló az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény által végzett 2021. évi útfenntartási munkákról.

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: A jegyzőkönyv számára kérem rögzíteni, hogy T. Mészáros András igen gombot szeretett volna nyomni a napirend módosításának szavazása során.