Dr. Csőzik László polgármester: Valamennyi bizottság tárgyalt róla és meghozták a szükséges döntéseket. A 2022. évi költségvetéshez elöljáróban szeretnék néhány dolgot mondani, elővezetni azt, ha úgy tetszik. Teljesen egyértelműen látszódni fog az, hogy két iskola van, kétféle hozzáállás a költségvetéshez, ahogy az a bizottsági vitákban is kibontakozott, a kormányzó frakcióé, illetve az ellenzéké. Természetesen a magam részéről nem rejtem véka alá, hogy a miénket tekintem valósnak. A narratíva az nem másról szól, mint arról, hogy a 2020-as költségvetési év óta gyakorlatilag módszeresen, részben tudatosan, részben a Covid járvány hatására érnek minket a restrikciók, tehát hátrányos helyzetben vagyunk kénytelenek kormányozni a városnak a hajóját. Mindenképpen jóval hátrányosabb a helyzet ahhoz képest, mint az utolsó békeévben volt. Nagyon sokszor elmondtam ebben a teremben azokat a mondatokat, amelyek erről szólnak, most csak a rend kedvéért citálom. Az első és legfontosabb, hogy az elmúlt 10 évben minden áldott évben kaptunk legalább 700 millió forint működési támogatást, ettől a 2020-as, 2021-es és a 2022-es évben elestünk. Ez egy nagyon komoly döntés a Kormány részéről, hogy nem azt nézi, hogy ebben a városban hány gyerek van, milyen szegény az önkormányzat, milyenek az infrastrukturális körülmények, hanem azt nézi, hogy milyen színe van a polgármesternek és a testületnek. Úgy gondolom, hogy ez ebben a döntésben manifesztálódott leginkább. A következő nagyon fontos, ami Érdet azért érinti, mert az alapvető infrastruktúra állapota elképesztően rossz, mondhatni katasztrofális. Évtizedes hiányokat próbálunk meg felszámolni azzal, hogy járdát, utat próbálunk meg építeni, burkolni, illetve aszfaltozni. Elvették az önkormányzatoktól a gépjárműadót, ami kezdetben még csak 250 millió Ft-os tétel volt, aztán 300 millió forintra rúgott, most már élek a gyanúperrel, hogy ez legalább 350 millió forint lenne a gépjármű üzemben tartók száma alapján. Ez az adónem egyébként az, ami leginkább alkalmas volt arra, hogy az önkormányzat rendezze az utak állapotát, az utakat javítsa, hiszen azok fizetik meg ezt az adót, akik igénybe veszik az infrastruktúrát, tehát az autósok. Ez a tétel körülbelül annyi, amennyit egy évben tudunk költeni a szegényes költségvetésünk mellett az érdi utcáknak az aszfaltozására. Ez most kiesett, más forrásokból kellett megoldanunk ennek a tételnek a fedezetét. Nagyon hiányzik a gépjárműadó. Nagyon bízom benne, hogy az új Kormány visszaadja. Egyébként meg a maszek véleményem az, hogy nemcsak a 40 %-át kellene helyben tartani, hanem a teljes adóbevételt. Valahol nonszensz az, hogy a helyi iparűzési adóra épül a városok finanszírozásának a fő gerince, és hogy nem a személyi jövedelemadó, meg nem a gépjárműadó játszik ebben oroszlánrészt. A gépjárműadó kiesése egy másik olyan, amivel fájó módon már 3 éve kénytelenek vagyunk számolni. Összességében, ha ezt az évet is beleszámolom, akkor lassan ¾ milliárd forint, tulajdonképpen 800 millió forint a kiesés. Ez nagyon nagy összeg. A következő ilyen hatalmas nagy tétel vagy jogcím, az a helyi iparűzési adó megfelezése, ami jó a kkv-éknak természetesen, hiszen 1%-ot kell teljesíteniük csak a 2% helyett, de minket iszonyú rosszul érint, hiszen az érdi vállalkozásoknak úgy néz ki az összetétele, hogy legalább 90%-a, de ha nézzük a törvényi kötelezettséget, akkor a 98%-a kis- és középvállalkozásnak számít, ami brutálisan nagy szám. Ez majdnem azt jelenti, hogy elvileg papíron a fele kiesik a bevételeknek. A tavalyi esztendőben 777 millió Ft-ot kaptunk ennek a kompenzációjára, de az 1 %-os felezésnek a direkt hatása az legalább 1,25 milliárd forint volt. Ebben az évben valószínűleg ez 1,5 milliárd Ft kell, hogy legyen. Ezt részben kompenzálja természetesen az, hogy az adóalanyok száma jelentősen bővült, mert városunkba nagyon sok család, döntően fiatal család költözött és ezzel nagyon sok vállalkozás is érkezett Érdre, hiszen ezek a családok hozták magukkal a cégeiket, az egyéni vállalkozásukat, az egyszemélyes kft-t, a családi bt-t, esetleg a társas kft-jüket is. Ez meglátszik abban, ezt elmondtam múltkor, hogy 7.700-ról 12.500 fölé ment a helyi vállalkozásoknak a száma, ami brutálisan jó adat, ha úgy nézem. Ez a szám egyébként most csillapodott, tehát visszament a többlet valamennyivel 4.000 fölé. Ennek bonyolult szociológia okai vannak, de még így is hatalmas az előrelépés a vállalkozások számában. Az innen befolyó bevételeknek volt köszönhető az, hogy ősszel nem álltunk fejre, és hogy sikerült forrásokat allokálni arra, hogy folytatódhasson a burkolási program illetve pár járdaépítést is meg tudunk valósítani. E nélkül ez nem történhetett volna meg, tehát köszönjük az új lakosoknak természetesen. És most nem beszélek arról a problémáról, hogy a beözönlő fiatal családok milyen hatást gyakorolnak az infrastruktúrára, az intézményi ellátottság gyenge fokára és így tovább, mert ez egy másik történet, de egyébként erről fontos beszélnünk. Úgy éljük meg ezt az egészet, mint hogyha az ember kapott volna egy lehetőséget arra, hogy elinduljon az olimpián síkfutásban, mintha megszerezte volna a kvalifikációt arra, hogy 5.000 méteres távon elinduljon, de aztán az történik, hogy a rajt táblát kirúgják alóla és jó beleengednek a lábába egy-két golyót és biztatják hogy na, indulás, futás. Persze az ember a füttykoncert ellenére is megy és tartja a távot és próbálja lefutni, de irtó nehéz így dolgozni. Rendkívül nehéz így teljesíteni a választási ígéreteket, hogyha megfosztják az embert annak lehetőségétől, hogy forrásokhoz jusson. Azért itt a forráskivonás az 2,5-3 milliárd forint volt - a működésről beszélek, a saját forrásainknak az elvételéről, megcsapolásáról és annak a 10 éves szokásjognak a megszüntetéséről, hogy ez a város működési támogatást érdemel, tehát nem véletlenül fedezte föl azt a korábbi kormányzat, hogy Érdnek a saját bevételei nem elegendőek a kiadásainak a fedezetére. Ezért döntöttek úgy, hogy 2011-től kezdődően ezt a 700-800 millió, hol 1 milliárd Ft-ot, de volt, hogy 1,5 milliárd Ft-ot is odaadták a városnak és mi ezt már nem kaptuk meg. Úgyhogy az elvárás megvan velünk szemben, hogy csúcsként tudjuk rögzíteni a versenyen elért eredményünket, miközben meg megy a fújozás és a füttykoncert, hogy ez miért nem sikerül az ellenfél részéről. Ezt csak azért mondtam el, hogy mindennek van egy lelki aspektusa is, ha úgy tetszik vagy egy érzelmi aspektusa, ami végeredményben egy politikai megfontolás a háttérben. Menjünk rá egy kicsit a számokra: a főösszeg tekintetében radikális a változás, tehát a tavalyi adatokat hogyha megnézzük, ezt láthatjuk a következő napirendi pontnál, akkor 57 milliárd Ft-ról 35,2 milliárd Ft-ra csökken a költségvetésünknek a főösszege. Ennek az indoka az nem más, mint hogy a pályázati maradványösszegek, támogatási maradványösszegek jóval kisebb mértékben kerülnek beépítésre annak köszönhetően, hogy a projektek a vége felé közelednek. A pályázati támogatási összeg így már csak 16,8 milliárd Ft, a pénzmaradvány pedig 18,4 milliárd Ft. Tavalyról van működési maradványunk, hiszen a 777 millió forintnak a felhasználása az csak a 2. félévtől kezdődhetett, és ennek az évnek az első félévére összpontosul a maradványnak a felhasználása. De ezek mind-mind, szeretném hangsúlyozni, hogy felhasználási kötelezettségekkel terhelt számlák és tételek, tehát nem lehet másra elkölteni azokat, hiába vannak ott olyan pántlikázott milliárdok, amelyek fejlesztési célokat szolgálnak, vagy esetleg elkülönített számlákon hevernek, azokat nem tudja a város az alapvető működésre fordítani. Mondom még, hogy melyek az alapvető problémák: mindenki tudja, hogy az egekbe szökött az infláció Magyarországon, éves viszonylatban 2022-re 5-7 %-ot jósolnak. Mi is e szerint állítottuk össze a költségvetési rendeletet. Ez nyilvánvalóan olyan hatást gyakorol a kiadási előirányzatokra, hogy a beszerzett szolgáltatások ára növekszik, jóval magasabb. Nőnek a dologi kiadások árai is: irodaszer, karbantartás és informatika tartozik ebbe a körbe. A Pénzügyi Irodának a javaslatát megfogadtuk, képeztünk egy tartalékot, tehát a céltartalék között ott szerepelnek azok a számok, amelyek ennek az inflációs hatásnak, hogyha nagyon meglódulna és nem tudnánk győzni, akkor oda beírtunk egy 30 millió Ft-os számot ennek az ellensúlyozására. A másik inflációval összefüggő nagyon komoly probléma és tétel az energia áremelkedésnek a hatása. Amikor ez bekövetkezett tavaly ősszel, azonnal elkezdtünk intézkedni, hogy átálljunk ahol csak lehet, az egyetemes szolgáltatásokra. El kell mondanom, hogy ez nagyon sok esetben eredményre vezetett, sikerült. Például a közvilágítás vonatkozásában tudtunk lépni, más helyeken viszont akadályokba ütközött. Mire gondolok? Arra gondolok, hogy voltak olyan régebben, korábban megkötött nagy szerződések, amelyekkel piacról szereztük be az energiát, voltak olyan szerződések, amelyek határozott időre szóltak, voltak ezekben kapacitáslekötések is. Ezekből szabadulni, kijönni csak úgy lehetett volna, hogyha jelentős összegű penaltyt fizet az önkormányzat, tehát egész egyszerűen nem jön ki jól az ember belőle. Néhány szerződés esetében sajnos az egyetemes szolgáltatásra való átállás nem sikerült, és ezekben olyan jelentős helyek is benne vannak, mint például az uszoda. Itt 10%-ot tettünk egyébként rá a tavalyi teljesítésre, de ez, ahol a versenypiaci áron dolgoznak, előre látható, hogy nem fog teljesülni. Ettől messze vagyunk, itt 50 milliós keretet állapítottunk meg a céltartalék esetében. Ehhez a témához még szorosan hozzátartozik az is, hogy az egyetemes szolgáltatásnál van egy időfaktorbéli kihívás, ez úgy szól, hogy június 30-ig látunk csak előre, hogy mi lesz július 1-je után azt nem tudjuk. Az egyetemes szolgáltatás azt jelenti, hogy alacsonyabb hatósági árakkal tudjuk vételezni az energiát, de a 2. félévet nem látjuk, arra vonatkozóan nincsen rögzített energiaár. Kérdés, hogy akkor abból mi lesz. A soron következő harmadik, sajátos, 2022-es probléma az a minimálbér, illetve garantált bérminimum megemelése volt 260.000 Ft-ra. Ez is jelentős kihívások elé állította az önkormányzatot, mert ugyan ezen a jogcímen érkezett többlet normatívatámogatás, ám ez messze nem elegendő a teljes költségek fedezésére. Sajnos itt az a helyzet, hogy 346 millió Ft a normatívatöbblet, ebből például a hivatalra 6 millió Ft jut, ugyanakkor a legutóbbi alkalommal szavaztunk a fizetések emeléséről, hogy rendezni tudjuk végre az önkormányzati dolgozók - tényleg komolyan mondom - csekély bérét. Ez sikerült is. Azt látni kell, hogy a Magyar Állam a Polgármesteri Hivatal működését körülbelül 50%-os arányban finanszírozza meg. Az ÉKFI-nél azonban már nagyon sokan érintettek ebben a körben és az ÉKFI-re 6,1 millió Ft-tal jut több a központi finanszírozásból, ami mondanom sem kell, hogy nem elég a teljes kompenzációra. Ami pozitívum, az a kulturális ágazati pótlék, ami meg tudott jelenni. Az segítséget jelentett természetesen, tehát az óvodák és a bölcsődék esetében mindenképpen ez egy előrelépés, ezt nem rejtem véka alá, de természetesen az önkormányzat látja azt, hogy a különféle intézménytípusoknak eltérő az állami finanszírozása. A bölcsődéknél most megnőtt, ennek köszönhetően tudjuk csökkenteni a fenntartói kiegészítést, viszont a bölcsődei dolgozók ezt érzékelve azt kérik, hogy ne csökkentsük a fenntartói kiegészítést, noha egyébként ezer lyukba kellene azt a pénzt még tenni, gyömöszölni. Mindig nehéz a helyzet, sosem lehet mindenki kedvére tenni, az önkormányzat számára azért súlyos intézménytípusok vannak, ahova viszont lapátolni kell a pénzt annak érdekében, hogy tudjuk tartani a helyzetet. Ilyen és ehhez hasonló kihívások tarkították ezt. Például a hivatal támogatásánál kigyűjtöttem azt, hogy az egy főre jutó támogatása a dolgozóinknak úgy jelenik meg, hogy 5,492 millió Ft volt a tavalyi évben és 5,495 millió Ft az idei évben. Gyakorlatilag nincs emelés és ebből kell kihozni mindent. Van egy másik pozitívumunk, az egy negatívumnak a csillapítása, hogy ugye szolidaritási hozzájárulás fizetésére ítélték a városunkat tavaly először meglepő módon, majdnem azt mondom, hogy igazságtalanul, 213 millió forintot kellett beadnunk az államkasszába, mert annyira jól állunk, gondolta valaki. Ennek a mértéke csökkent 119 millió forintra, ez egy lélegzetvételnyi segítség. Az adóbevételek, biztos elő fog jönni a vitában, hogy miért ennyi, miért annyi, miért nem több, miért terveztük be 2,3 milliárd Ft-ra noha tavaly közel 2,7 milliárd forint volt a helyi iparűzési adóbevétel. Itt el kell mondanom azt, hogy muszáj látnia mindenkinek, hogy a befizetett adó előlegekből horribilis költségeket kell majd visszafizetni azoknak a vállalkozásoknak, akik ezeket tavaly márciusban, szeptemberben előre befizették. Lényegében azért, mert a tavalyi évet megelőző év tényadataiból indulnak ki, a rákövetkező évre úgy fizetnek. Egy sor vállalkozás elmulasztja bejelölni a kkv nyilatkozatát, tehát olyan helyzettel állunk szemben, hogy körülbelül 300 millió forint az, amit itt elveszítünk, de mintha ma már 428 millió forint lenne a rendelkezésre álló kimutatás alapján az az összeg, amit gyakorlatilag hiába fizettek be a kasszába, vissza kell fizetnünk a vállalkozásoknak. Azért ez óriási nagy pénz, tehát a tavalyi növekményt azt úgy kell értékelni, hogy annak körülbelül a fele az, amit elveszítünk. Ez mindenképpen így van, és ezzel, amennyiben a felezés marad jövőre is, akkor ugyanúgy számolni kell, tehát itt 2 év rációjában ez a folyamat megfigyelhető. A mindenkori költségvetéseinkre jó ideje - ez így volt T. Mészáros időszakban is - igaz az, hogy a hiány egy optimális működésre vetített hiányt, a hivatal és az önkormányzat működési támogatások feltüntetésével, szerepeltetésével próbálja megoldani. A 2019-es évben közel 2 milliárd forintot állított be a város, melyekből realizálódott ez az említett 700 millió Ft, de mindig ott volt ez a bő 1-1,5 milliárd Ft-os gap. Ezek a hatások, amelyekről beszéltem és az embernek az az igénye, hogy ezt a várost normálisan tudja működtetni, mégiscsak azzal jár, hogy a költségvetésnek a kiadási előirányzat oldalán megpróbálja normálisan szerepeltetni a tételeket. Mit értek ez alatt? Legalább most az év kezdetén, amíg nem látjuk, hogy milyen pozícióink lesznek év közben, azokat az emberek mindennapi életéhez szükséges szolgáltatásokat, beruházási elemeket, felújítási költségeket igenis ott hagytuk, amelyekkel -nem nagy számokról beszélünk, de egy középszinten - kell ennek a városnak kalkulálnia. Ilyenek az út és járda építések, illetve az ezekre vonatkozó tervezések, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése. Gyalogátkelőhelyekről beszélek, közvilágítási elemek fejlesztéséről beszélek, tehát bővítéséről, de szó van itt ebben a körben tanulmánytervek elkészítéséről és terveztetéséről, hogy amikor úgy hozza az élet, például egyedi kormánydöntéssel tudunk majd pénzt kapni, vagy mondjuk le kell hívni EU-s támogatásokat, akkor minél jobban álljunk az előkészítettség fokát illetően. Az ÉKFI-ben talán 15 éve nem volt érdemi gépparkfejlesztés, azért most is szerepel egy ilyen sor, hogy a településüzemeltetési feladatok ellátásához szükséges gépek beszerzése, de ezek rendre elmaradnak, tehát hiába rakjuk bele a költségvetésbe, nem tud teljesülni, miközben avul el a város flottája. Az orvosi rendelők felújítása is a napos igék közé tartozik. Az intézményi ingatlanjainkról is elmondható az, hogy megérett már a felújításra, energetikai korszerűsítésről nem is beszélek, ami a rezsiköltségek csökkenéséhez vezetne. A vízelvezetési feladatok úgyszintén, tehát a csapadékvíz gazdálkodás körébe tartozó beruházások, vagy a környezetszennyezés csökkentése. A környezetvédelmi alap csak egy töredékét képes finanszírozni annak a nagyon sok feladatnak, amit viselnünk kell, tehát az illegális hulladék összegyűjtése csak egy a sok közül és a rengeteg civil jellegű, meg sport és kulturális jellegű támogatása, amelyeknek a mértékét, az intenzitását nem szeretné senki ebből a székből csökkenteni. A sportegyesületekről beszélek és a kultúráról, ahol tényleg egyet tudunk mondani, hogy adnánk mi többet is, ha volna miből. Ezekre a felsorolt feladatokra nem, vagy nem olyan mértékben kapunk központi költségvetési támogatást. Ezekből a feladatfinanszírozási támogatásokból beruházásokra és fejlesztésekre abszolút nem futja, a működésünket kompenzálják valamelyest, de az üzemeltetésre is - hangsúlyozom - nem elegendőek, nem fedezik a napi rendes üzemeltetésnek a költségeit. Ha távlatokban nézzük, ebben a városban sajnos ezért van ilyen magas kulccsal dolgozó építményadó, tehát nem tudja az ember azt a vágyát kiélni meg teljesíteni, hogy az állampolgárok válláról ezt a terhet levegye. Látjátok a költségvetés szerkezetét: 13 éve ott szerepel az építményadónak a most már lassan inkább a 1,5 milliárd Ft-hoz közelítő mértéke. Képzeljétek el, hogyha az nem lenne, nem tudna működni a város és a helyi iparűzési adóbevételek vonatkozásában megfigyelhető kedvező folyamat az majd idén derül ki, hogy tartós marad-e. Ha tartós marad, akkor szerencsére elmondhatjuk azt, hogy közel 4 milliárd Ft-hoz közelít már a HIPA bevételnek az összege, ami nem egy rossz tétel, csak hát az infláció annak egy részét felzabálja, ezt látni kell viszont. A költségvetési előterjesztésnek az egyes számú mellékletét ajánlanám még mindenkinek a figyelmébe. Ez egy azért fontos kérdés, mert ezen keresztül látható az, hogy mennyi fenntartói kiegészítést kell adnunk az intézmények működtetéséhez. A teljes intézményhálózatunk 9,1 milliárd forintba kerül a rendelő nélkül, amit finanszíroz azért az állam, 6,7 milliárd Ft ami marad, és ehhez az önkormányzatunknak 2,4-2,5 milliárd forintot kell hozzátennie fenntartói kiegészítésként, amit a normatíva nem fedez. Ha a saját bevételeinket nézem, gyakorlatilag majdnem az összes tétel elmegy az intézményeink működtetésére, a fenntartói kiegészítésekre és nem marad felújításra, beruházásra, terveztetésre megfelelő összeg. Ehhez még hozzájárul, hogy minden ágazatban kellett a béreket emelni, rendezni. Ha nem tettük volna, akkor folytatódott volna az értékes munkavállalóknak az elvándorlás. A kormányhivatal és a központi közigazgatás magasabb bérei, a piaci szféra magasabb bérei jelentős vonzerőt jelentenek. Az óvodáinknál jelentős vonzerőt jelent a környező gazdag önkormányzatok hívó szava, ahol most már 40.000 Ft a támogatás, de Budaörs és Törökbálint 50-60.000 Ft-ot is tud adni, és 20.000 forintos fizetéskülönbségért már otthagyják az óvónők a várost. Nagyon nehéz ezeknek egyszerre eleget tenni. Tetézi még a gondjainkat az, hogy két tételben visszafizetési kötelezettségünk van, illetve fizetési kötelezettségünk, ami kormányhivatali határozaton illetve pénzügyminiszteri határozaton alapul. Az egyiknek sajnos már eleget tettünk, ez a General Inveszt Bau féle 70 millió forintnak a kifizetése. Ezt benyelte a város, ebből 43 millió forintot kellett az érdi adófizetők pénzéből kifizetni. Elképzelhető, hogy ez a folyamat nem áll meg itt. A másik a Műszerautomatika ügye, ami körülbelül 430 millió forint, ebből a rendkívüli pénzügyminisztériumi támogatás 126 millió Ft egyelőre. Természetesen ez a lobbifolyamat folytatódik, tehát szeretnénk, hogyha minden félévben önkormányzati támogatás keretében a Műszerautomatika pénzre jönne kormányzati támogatás, ugyanis nem vagyok hajlandó a város, tehát az érdi adófizetők pénzéből ezt a terhes örökséget állni. Úgy gondolom, hogy nem érdemlik meg az érdiek, hogy erre kötelezzük őket, mert annak a pénzek sokkal jobb helye lenne egy csomó más helyen. Az esszencia az, hogy ennek a költségvetésnek a balanszát továbbra is a működési támogatás biztosítja, amelyet várunk az államtól, várunk a kormánytól. Tavaly ugye arról volt szó, hogy benyújtottam a 4 milliárd Ft-os igényt. Mondanom sem kell, hogy ez semmilyen pozitív fogadtatásban nem részesült, tehát kétszer kaptunk, egyszer, amikor majdnem csődbe ment a város 85 millió Ft-ot, aztán 126 millió Ft-ot. Pántlikázva kaptunk 777 millió Ft-ot, tehát ezek jöttek be és még annyi segítség volt, hogy a többlet adóbevételek finanszírozták ezt a hiányt. Majd a következő ülésen fogjátok látni azt, hogy a kiadási előirányzatoknak a módszeres lehozatala erre a szintre fogja azt a helyzetet eredményezni, hogy kijöttünk óriási nehézségek árán, olyan nehézségek árán, hogy az első 8 hónapban jóformán beruházást, felújítást fejlesztést nem tudtunk a legjobb szándékunk ellenére megvalósítani csak szeptembertől kezdődően, de vissza tudtuk fizetni az 1,8 milliárd Ft-os folyószámlahitelt, a cash flow hitelt, ha úgy tetszik maradéktalanul. Nagyon-nagyon kevés pénz, az ellenzéki kritika ellenére mondom, nagyon kevés pénz maradt a kasszában. Ezzel az expozéval bocsátom vitára a költségvetést. Nyilván egy csomó más szempont még elő fog jönni a vitában. Nagyon bízom abban, hogy ha más nem, akkor a kormányváltás segíthet ezen az állapoton és a kivéreztetett, kiszárított ellenzéki önkormányzatok rögtön a kormányváltást követően megkapják azt az egyszeri dózist, amelyre szükségünk van, amelyet a megyei jogú fideszes városok megkaptak 2020 karácsonyán, azt a 1,5 milliárd Ft-ot, amire égetően nagy szükségünk lett volna. Ha azt nem vették volna el tőlünk, ha nem fosztották volna meg Érdet, az érdi lakosokat és az érdi fideszes szavazókat is ettől az összegtől, akkor sokkal jobb lett volna az összkép, sokkal több fejlesztést tudtunk volna megvalósítani. Nagyon bízom abban, hogy az a 4 milliárdos Ft-os működési támogatási forrásigény az nagyrészt teljes egészében, vagy nagyobbrészt valamilyen módon meg tud valósulni idén. Egyébként költségtakarékos gazdálkodást folytatunk, minden héten áttekintjük a Pénzügyi Irodával a cash-flow helyzetet, a pénzáramokat és az előre kalkulálható fizetési kötelezettségeinket. Így csináltuk ezt tavaly is és nagyon kemény menet volt. A nyári hónapok a legrosszabbak, kong az ürességtől a kassza és nincs egy egyenletes finanszírozási üteme ennek a városnak, tehát a kitettségünk változatlan a mindenkori kormányzat, illetve a fejlesztési források felé. Az, hogy mikor fogunk tudni ezzel szakítani, az egy jó kérdés. Azt hiszem, hogy Godot-ra várni könnyebb feladat, vagy könnyebb teljesíteni, mint arra várni, hogy az érdi helyi iparűzési adó bevételek elérik majd azt a körülbelül 8-10 milliárd Ft-os szintet, amire ennek a városnak szüksége van. Egyre inkább azt látom, hogy egy komolyabb államháztartási önkormányzati finanszírozási reform tudja csak a gondjainkat, bajainkat csökkenteni. Ennek itt soha nem lesz vége, a város lakossága nő, az ellátottak érkeznek, az intézményeket működtetni kell, építeni kell és ez tetemes költség. Abba is gondoljatok csak bele, rengeteget lehetne erről a problémakörről beszélni, hogy ha építünk egy új birkózócsarnokot, akkor az hirtelen 50 millió Ft-os kiadási előirányzat, ami eddig nem volt, tehát 0 forint volt, most már 50 millió Ft. Ha építünk egy új uszodát, akkor hiába lesz három a városban, gyakorlatilag szembe nézzünk azzal a helyzettel, hogy csak kettőre van pénzük, jaj Istenem mit csináljunk, mert egy uszoda ott fönt legalább 150 millió Ft-ba kerül majd a városnak és pillanatnyilag nem látszik az tisztán, hogy hogy fogjuk ezeket a létesítményeket üzemeltetni, miből fogjuk megoldani. Vagy ha a Papi földekre gondolunk, a Papi földek 2 milliárd Ft-os beruházásának a fenntartási költségei, ha azt akarjuk, hogy az tisztességesen nézzen ki, az egy gondozott park benyomását keltse, hogy ott apróbb fejlesztések évről-évre történjenek, hogy annak legyen egy állandó staff-ja, hogy ott legyenek felügyelők, hogy megteljen élettel úgy, ahogy azt megálmodták egykor az alkotói vagy a város akarata, ahhoz mai áron szerintem 100 millió Ft-os fenntartói működési költségről kell valamilyen módon gondoskodnunk. De hát nincs és még folytathatnám, de megállok már, nem akarom untatni a nagyérdeműt.
Simó Károly képviselő: Igen, egy órás kampánybeszédet hallottunk, hisz választási kampány van és polgármester úr felesége jelöltként indul. Azt hiszem, hogy ez az esszenciája ennek az elmúlt egy órának, amit hallottunk. Ugye elhangzott az esszencia szó, és hogyha még valamit szeretnénk ebből kivonni, azt hiszem az elmúlt 2,5 évnek az esszenciája. Számoltam és minden benne volt egyébként, benne volt az előző városvezetés, benne volt a kormányra mutogatás, benne volt a Covid. Egy kicsit csalódott vagyok, hogy kimaradt belőle az időjárás, ami mint mindenki más hibás azért, hogy gyakorlatilag az elmúlt 2,5 évben ez a semmittevés, másra mutogatás, magyarázkodás volt. Hiába mondja el polgármester úr - az elmúlt ülésen ugye elvette a szót, nem engedte, hogy cáfoljam azon nyomban - itt most gyorsan hat valótlanságot elismételt én meg ismételten cáfolom. Az első mindjárt, nagyon konkrétan, számokkal gyakorlatilag megtéveszti mind a város lakosságát, mind a közgyűlést. Polgármestert úr nem volt az elmúlt 10 évben működési támogatás, ez egyszerűen nem igaz. Konkrétan kérem, hogy vegye elő és nézze meg az elmúlt évek költségvetését. Konkrétan nem igaz. Nem igaz az, hogy kivéreztetnék az önkormányzatokat, hiszen most itt az előttünk levő költségvetésben is az van benne, hogy az elmúlt év utolsó időszakához képest 500 millió Ft-tal nőttek a működési támogatások, az év elejéhez képest még többel, tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy több mint 2 milliárd Ft-tal több pénzből, több állami támogatásból tud az önkormányzat gazdálkodni, mint 2019-ben, az előző városvezetés utolsó évében. Nem igaz az, hogy az iparűzési adó csökkenne, erre mondok két nagyon egyszerű és praktikus okot, hisz Érden a mikrovállalkozások, amelyből a legtöbb van, azok nagyon-nagyon régóta 0 forint iparűzési adót fizetnek, tehát gyakorlatilag az a kedvezmény, amiről virtuálisan próbál polgármester beszélni, az konkrétan nem igaz és kiderül az előző előterjesztésből is amit polgármester úr lehet, hogy nem is olvasott el, hisz az iparűzési adó azt mondta polgármester úr, hogy 1,25 milliárd Ft-ra csökkent. Ez konkrétan nem igaz, hisz növekedett pontosan 1,2 milliárd Ft-ra, tehát nem csökkent, hanem növekedett. Nem igaz az sem, hogy az állami támogatások nem érkeztek volna időben, hiszen kikértem és igazából már júliustól itt volt a számlán. Igaz ugyan, hogy volt egy kis magyarázkodás, amit szintén szeretnék elmondani, hogy hogyan gazdálkodik az önkormányzat az érdiek pénzével. Beérkezett a főszámlára és azonnal a folyószámláról egy alszámlára helyezték el azért, hogy bizonygassák azt, hogy milyen mínuszban van a számla, ami azért abszurdum, mert ez működési támogatás, ebből a működést kell finanszírozni. Ráadásul azért, hogy ezt tudják bizonygatni 10 millió forintos kamatkiadás is keletkezett az önkormányzat részére. Méltatlan az az eljárás, ahogyan ezt a költségvetést kell tárgyaljuk, hiszen ha körülnézünk és az elmúlt időszakra gondolunk, amikor más volt a polgármester, azért az nem fordult elő, hogy gyakorlatilag 1-2 nap alatt egy ilyen költségvetést mindenféle egyeztetés nélkül belök a polgármester és ráadásul valótlanságokat állít az egyórás expozéjában. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ennek a költségvetés előterjesztésnek köze nincs a valósághoz, tehát mind a kiadási oldal, mind a bevételi oldal tele van fiktív a számokkal. Már csak azért is, mert hogyha jobban belenézünk, akkor azt láthatjuk - ugye közérdekű adatkéréssel kértem ki – 19,5 milliárd forintos pénzösszeg volt a számlán, ebből legalább 1,5 milliárd Ft az, ami számításaink szerint gyakorlatilag az önkormányzat döntésén alapult, tehát felhasználható és ebben benne volt nem csak a 2021-es, hanem a 2020-as állami működési támogatás is. Ezeket sem használták fel. Aztán az sem igaz polgármester úr, hogy a tavalyi évben nem kapott az önkormányzat támogatást. Ez nem igaz, később említette, hogy 777 millió forintot kapott, illetve előző évben is kapott. Kérdezném, hogy mi a helyzet ezzel a 211 millió forintos támogatással, amit nem adott oda az önkormányzat az Étv-nek és ezért ott bérfeszültségek vannak. Erről nem kaptunk még mi képviselők semmilyen tájékoztatást. Ezt is az állam próbálta megoldani, de valamiért az önkormányzatnál ez elakadt. Az állami támogatásokat, amelyeket kaptak, nem használták fel, és ennek egyetlen oka van meggyőződésem szerint, az, hogy polgármester úr kampányol és azt próbálja előadni, mint ahogy az elmúlt egy órában próbálta, hogy itt politikai oka van. Egyszerűen az az oka van, hogy mutogatás van, felelősséghárítás van és nem gazdálkodnak megfelelően, hisz az a pénz, az a megnövekedett adóbevétel, az a megnövekedett költségvetési támogatás - és szeretném zárójelben hozzátenni, hogy nem igaz az az állítása sem polgármester úrnak, hogy az állam nem adta volna oda a béremelésekre a fedezetet, külön nevesítetten odaadta, másrészt pedig az igen jelentős normatíva emeléssel megvolt a fedezete mindezeknek.
T. Mészáros András képviselő: Két-három dologra azért reagálnék, amit elmondott a polgármester úr. Egyrészt mondta a normatíva problémáit, a normatíva nem elegendő voltát. Valóban ez így van már lényegében a rendszerváltás óta, hogy a normatíva az körülbelül 80-90%-át, mikor hogy, volt úgy, hogy 60%-át, de 80- 90%-át fedezi a valóságos költségeknek és az önkormányzatoknak kell mellé tenni azt a 15-20-25 %-ot. Ez valóban így van, eddig is így volt, régebben se volt tejjel mézzel folyó Kánaán az önkormányzati költségvetés tervezésének a területe, de azért mi megcsináltuk és nem hazudni jártunk a közgyűlésbe, mint ahogy a baloldal és a polgármester úr teszi. Az infrastruktúrafejlesztés: egyrészt van az intézményi infrastruktúra, amely ugye elég sok követelni valót hagy maga után, pontosan azért, mert nagy a beköltözési arány, ezért azok az infrastruktúra elemek, mint az iskolák, az óvodák, a bölcsődék és így tovább, amik ebben a pillanatban vagy léteznek, azok úgy tűnik, hogy mindig kevesebbek. Azért szeretném emlékeztetni 2012-re a polgármester urat, amikor az óvodák felújítása, bővítése és új építése elkezdődött itt a városban, hiszen akkor egyik pillanatról a másikra két évadnak a gyermeklétszáma beugrott a kötelező ellátandók körébe, hiszen akkor lett az 5 évről 3 évre csökkentve a kötelező óvodai ellátás, ez pedig körülbelül 1.000-1.500 gyereket jelent. Lehetett volna akkor is sírni-ríni, de mi igyekeztünk megoldani és új óvodákat építettük, a régieket bővítettük és felújítottuk, miközben polgármester úr meg lemondott pályázatokról, nem indult pályázatokon, nem oldotta meg ezeket a dolgokat, de ez igaz a bölcsődékre is. Az infrastruktúra másik része a közművek és a közmű építése, útépítés nagyon leegyszerűsítve, de természetesen az útépítéssel jár a felszíni vízelvezetés, az útépítéssel jár adott esetben a csatornaszolgáltatásnak az átépítése, bizonyára jár vele az is, hogy az ivóvíz hálózatot is meg kell védeni és sorolhatnám hogy mi minden jár azzal az egyszerű szóval, hogy utat kellene építeni. Az útépítésre áll még az ígéret és létezik az a lehetőség, hogy durván 2019-es 2018-as árakon 60 milliárd forint kormányzati ígéret hangzott el. Azt kellett volna közbe megcsinálni, hogy meglegyenek hozzá a szükséges tervek, a szükséges elképzelések. 60 milliárd forintot csak úgy ex has senki nem ad oda a másiknak anélkül, hogy el nem végezte volna az előkészítő munkát. 2019 áprilisában-májusában született egy olyan döntés, ami az előkészítő munka elkezdésére vonatkozott, majd pedig ez 2019. október 13-án megállt és azóta egy lyukas gaz szálat nem tettek ebben a témában arrébb a kedves baloldali vezetők és a kedves polgármester úr. Mindennek pedig az az oka, amire már utalt az előbb Simó Károly képviselőtársam is, frakcióvezető úr, hogy Ön 2-2,5 éve semmi mással nem törődik, mint dr. Bősz Anett választási kampányával. Ezért teszi tönkre a várost, ezért beszél mellé, ezért hazudozik össze-vissza.
Dr. Csőzik László polgármester: Jó ez a hazudozás, hogy hazudni járunk, de még mindig jobb, mintha lopni járnánk, ide. Nem? Nem veszek részt a feleségem kampányában egyáltalán, de tényleg. A vacsoraasztalnál ugye, ahogy szoktátok mondani, hogy megbeszélünk ilyen dolgokat. Nem beszélünk ilyen dolgokról. Ő csinálja a kampányt, a mögötte lévő jelölő szervezetek segítik a munkáját. Nem is szoktam megnyilvánulni azokban a kérdésekben. Teljesen igaztalan vádnak gondolom, de ahogy telik múlik az idő, lassan lehet, hogy meggondolom magam, mert azt látom, hogy itt tényleg semmi más nem segít, csak a kormányváltás, és ha arról van szó, akkor az ember be fogja magát dobni polgármesterként is, de visszautasítom azt, hogy én a munkaidőmben, meg egyáltalán a szabadidőben ezzel foglalkoznék. Nem foglalkozok vele kérem szépen, más a szerepfelfogásom. Simó Károly képviselő úrnak mondanám, hogy legutóbb én nem vettem el tőled a szót, emlékezned kell rá, hogy akkor ment tönkre a szavazógép, illetve a rendszer, tehát én nem láttam, nem jelezte számomra, hogy te jelentkeztél. Nem akartalak megfosztani annak a lehetőségétől, hogy kifejtsd a véleményedet, úgyhogy ez a vád, ez nem állja meg a helyét. Cáfolnám a 2 milliárd forint többletet, pont fordítva van, tehát 2- 2,5 milliárd forint esett ki a rendszerből a mondottak okán, hadd ne kelljen megismételni, tehát a normatíva emelkedések az inflatorikus hatások kompenzálására vannak, azokat részben tudják kiegyensúlyozni. Viszont azokkal a nagyobb forrásokkal, amelyek igenis megérkeztek, hát én azt tételesen kigyűjtöttem, minden évben jött 7- 800 millió forint, a legutolsó egyébként, csak emlékeztetőül, még a ti költségvetési évetekben úgy érkezett, hogy 2019. október 14-én mínusz 600 millió Ft volt a számlaegyenleg, szemben az átadás-átvételnél hangoztatott 41 milliárd forintos többlettel. Tehát ez mínusz 600 millió Ft volt, a többi az egytől egyig pántlikázott volt. Amiket kikértél most és megnéztél önkormányzati alszámlákat, kivétel nélkül mind célhoz kötött felhasználásúak és azokat jogszabály szerint kell külön alszámlán szerepeltetni, tehát egyébként ez egy beismerő vallomás, hiszen szembesültünk azzal a helyzettel, amikor jöttünk, hogy teljesen jogtalanul jártak rá ilyen pénzekre az előző önkormányzat részéről. Bölcsőde támogatás felhasználása ilyen volt, ilyen volt a Fenyves Parkváros, ezekben rendet kellett teremteni, tehát most jogszabályszerű a helyzet, aminek külön számlán van a helye, azt a hivatal külön alszámlán szerepelteti, mindegyik célhoz kötött felhasználású forrás. Ezt azért utasítom vissza, mert most teremtettük meg igenis a törvényes állapotot és az önkormányzat főszámláján, ami látszódott december 31-ei állapot, az a 200 valahány millió forint, könyörgöm, átutalta a Magyar Államkincstár a két ünnep között azt a normatíva előleget, amiből aztán január 3-án vagy 4-én kifizettük a béreket. Ez azt hiszem 183 millió forint volt, tehát azon a számlán, amit nézni kell és érdemes beszélni róla kb. 50-60 millió forint az az aktuális maradék, ami a városnak ott maradt. Az a tényleges szám. Ma, február 24-én mínusz 61 millió Ft a szaldó, tudtommal a folyószámla egyenlegünk, ez is azt hiszem megfelelő módon szimbolizálja és igazolja azt, amiről beszélek, hogy kiéheztetés, kivéreztetés van. Ezt tapasztaljuk, ez történt a kormányzati egyeztetéseken is, ahol süket fülekre találtam, hiába miniszter úrral, hiába a miniszteri megbízottal, bármelyik államtitkárral beszéltünk az egy dolog, hogy kedvesek, de az már kevéssé viselhető el, hogy egyszerűen kitérnek ezek elől a kérdések elől. Legalább mondanák az ember szemébe, hogy igen, nyílt diszkrimináció van. Sokszor elmondtam, fél tucatszor írásban, szóban, hogy mi is kérjük azt az 1,38 milliárd forintot, amit megkaptak a fideszes városok. Veszprém, Székesfehérvár, gazdag városok, tőlünk elvették. Nem azt mondtam, hogy 1,25 milliárd Ft-ra csökken a bevétel, hanem azt mondtam, hogy ennyivel csökken a helyi iparűzési adóbevételünk, ami teljesen logikus, hiszen a hivatal megnézte az utolsó békeév szerkezetét, melyek a kis- és középvállalkozások, azok mennyit fizettek, az a 2 %, és teljesen értelemszerű matematikai művelet elvégzését követően, ha azt elosztjuk a felével, akkor megkapjuk azt az 1,2-1,25 milliárd Ft-ot, ami kiesik a kasszából. Az egy dolog, hogy az egésznek a mértéke annak köszönhetően megnőtt, hogy közben az adóalanyok száma – tessék belegondolni – brutális emelkedést mutatva 7.700-ról fölment 12.400-ra, majdnem megkétszereződött, bőven meg másfélszereződött és extrabevétel jön be, aminek meg a fele meg átmeneti, mert vissza kell utalnunk, hiszen az lényegében egy téves előlegként fogható föl, hiszen előre utalta, amit nem kellett volna. Ahogy azt mondtam, ez 428 millió Ft, ami ma fizetési kötelezettségként előttünk áll. Egy mínusz 61 millió Ft, az nem egy rossz szám nem? Hogy februárban mínusz 60 millió Ft-on állunk. A kamatkiadásra vonatkozóan szerintem erre az a helyes válasz, hogy nem tudunk mást tenni, csak jogszabály szerint elkülönített számlákon szerepeltetni ezeket az összegeket, tehát jogsértő lenne ezeket úgy berakni egy folyószámlára, hogy az ott kamatozzék. 211 millió Ft óriási tévedés, csúsztatás, hogy téged idézzelek hazugság, hogy azt a vízügyi ágazatban dolgozók bérére adta volna a kormány, azt a Veoliának adta tőkeemelésre, a ti Veoliátoknak, aki összebútorozott a NER-rel és kivetettétek a Modern Városok Programból a Veolia kivásárlására vonatkozó összeget. Eléggé obskurus és furcsa módon tűnt el az MVP -ből, tehát ha már ez itt szóba kerül így csúsztatva, akkor tegyük már rendbe ezt a dolgot. 211 millió forint ázsiós tőkeemelés jogcímén érkezett, a viziközmű szolgáltató cég tőkeemelésére, csak erre lehet elkölteni idén december 31-éig. Többször egyeztettünk a vízművekkel is, az ITM-mel is, egyelőre parkoltatjuk az összeget, bízva abban, hogy más célra is felhasználhatjuk. Az ÉTV egyértelműen jelezte, hogy neki nincs égető szüksége arra, hogy ázsiós tőkeemelést hajtson végre a kft-ben, úgyhogy nagyon szeretnénk azt elérni, hogy ezt más jogcímen, mint működési támogatás fölhasználhassuk az év végéig. Ezt azért félre raktuk, erre a jog lehetőséget biztosított. T. Mészáros András úrnak mondanám, hogy nem mondtunk le egyetlen egy pályázatról se és nem hagytunk ki egyetlen pályázati lehetőséget se. Hadd utaljak például a Gulyás tanyára, amit például úgy vettünk át, hogy az volt a napos igen, hogy ezt már T. Mészáros is vissza akarja mondani, nem lehet megcsinálni, még abba is belevágtunk, még azt is megpróbáljuk megoldani és reméljük, hogy sikerre vezet. A 60 milliárd Ft-nál ezt a legendát meg ezt a lila ködöt azt felejtsük már el. Megpróbáltam igenis, hát ezzel kezdtem, hogy kérem szépen, hol van a 60 milliárd Ft, kérjük a 60 milliárd Ft-ot, kinevettek. Kértem írásban pénzt, kértem szóban a pénzt, semmilyen módon nem adtak Érdnek forrásokat. Egyébként logikai úton meg be lehet látni, hogy ha másfél éven keresztül még a hangzatos Kósa-féle kampányígéretet követően regnál ez az önkormányzat, akkor miért nem tett ő maga egy lépést se ennek a megszerzésére, hiszen az volt a duma, választási kampányfogás, hogy 5 éven belül Érd összes utcája minőségi aszfaltot kap. Akkor az első másfél évben legalább 100 utca meg kellett volna, hogy kapja. Ehhez képest meg egy sem részesült, ehhez képest egy deka terv nem készült, ehhez képest csak azt az egy oldalas folyamatábrát sikerült behozni a közgyűlés elé, ami úgy néz ki, mint az 1980-as évek informatika oktatásában a deltoidos folyamatábrák, de mégiscsak egy vicc kategória. A másik az, hogyha ilyen terveket akarunk, arra nincs saját forrásunk. Egy koncepciót még össze lehet rakni, de csak a geodézia végigvitele, aztán az engedélyes tervek elkészítése meg egy rendes stratégia, ez körülbelül szerintem 2-3 milliárd Ft alsó hangon, tehát ha van 60 milliárd Ft, akkor jöhet az első 3, és mi megterveztetünk minden utcát belőle. Szeretném kérni akkor dr. Aradszki András országgyűlési képviselő úrnak a segítségét. Biztos, hogy nem ugrunk félre a feladat elől, csak hát legyünk őszinték, tudjuk, hogy ez egy nagy kamu volt, egy nagy lufi. Semmi nem valósult meg belőle, amit leginkább az első másfél évnek a semmittevése igazol. Az, hogy milyen körülmények között dolgozunk, nem tudom, szerintem a szavazóink látják, a város többsége látja azt, hogy igenis elvonások voltak, az ellenzéki önkormányzatokat diszkriminálják. Pont annyi forrást vontak el, hogy ne menjünk csődbe és pont annyit, hogy egy olyan helyzetet idézzenek elő, hogy ne tudjunk semmit felmutatni. Ahogy mondtam, kvalifikációt szereztünk az olimpiára 5.000 méter, 10.000 méteres síkfutás, elindul a rajt, a pisztoly eldördül és két nagyot belelőnek a lábunkba és ott röhögnek rajtunk, hogy na lám fiúk, miért nem tudjátok teljesíteni a kampányígéreteiteket. Pénz, paripa, fegyver elvonva, gyakorlatilag majdnem a csőd közeli helyzetben tántorgunk. Kész csoda, hogy egy ilyen állapotból ki tudtunk hozni egy olyan burkolási, aszfaltozási programot, amelynek köszönhetően a tavaszra el tudunk érni 40-50 utcáig, a járdákat megcsináltuk, játszótér beruházások is voltak. Úgyhogy azt gondolom, hogy ehhez képest kell értékelni az elmúlt 2,5 évet. Nem semmittevésként, hanem lázas igyekezetként, hogy a város mégse menjen csődbe, és hogy abból a kicsi pénzből, ami van, be tudjuk tömködni a lyukakat és még valamit fel is tudjunk mutatni. Ebben úgy gondolom, hogy a kormányzatnak a hihetetlen diszkriminatív politikája a fő hibás a Covid mellett.
Simó Károly képviselő: A lázas igyekezet szerintem az arra vonatkozott, hogy polgármester úr elhitesse a város lakóival, hogy nincs pénz, ami nem igaz. Vannak néhányan, akik ezt elhiszik pont azért, mert megtéveszti és minden alkalommal elismételgetni azokat a valótlan adatokat, amelyek nem igazak, megcáfolhatók, amelyet a saját előterjesztésében ír le. Erről szól a lázas igyekezet. Azért mondanék még néhány dolgot, kitérnék az előbb elmondottakra, egyrészt a 60 milliárd Ft kapcsán. Megint nem mondott igazat polgármester úr, hisz 2018 és 2019 között lehet, hogy keveset járt a városban, de azok, akik itt élte,k azok tudták, hogy itt egy komoly útfejlesztési program zajlott, körülbelül 10 milliárd Ft-os. Főútvonalak és a csomópontok előkészítése és csapadékvíz-elvezetés. Ha valaki logikusan gondolkozik, akkor tudja, hogy először a főútvonalak, hogy utána az azzal csatlakozó mellékutcák tudjanak menni és nem egy sajtcetli volt, konkrét előkészítés volt. Egyébként pont a polgármester úr által is később alkalmazott szakértő céggel is sokat dolgoztunk azon, elő volt készítve, hogy 80 kilométernyi ivóvíz felújítás kellett volna. Részekre volt bontva, hogy hogyan kell ezt az egészet megcsinálni. A geodézia igaz. Ezt ugye polgármester úr nem gondolja komolyan, hogy valaki felhívja, hogy kedves polgármester úr, hol a bankszámla, utalunk 60 milliárd Ft-ot, úgyhogy még egyébként semmilyen koncepció nincs bemutatva. Ez nem igaz, ez nem tud működni. Hiába ismételgeti polgármester úr azt a valótlan számot, nem nőtt 7.000-rel a lakosságszám. Nézze meg a belügyminisztériumi nyilvántartásokat, ami szerint tavaly évben 72.000 sem volt a lakosságszám, tehát egész egyszerűen nem igaz ez a dolog. Konkrétan hivatalos belügyminisztériumi adatok cáfolják, amit mond. A burkolási programmal az a helyzet, hogy megpróbálják átcsomagolni a valóságot. A helyzet az, hogy ebben a költségvetésben, amiről most tárgyalunk, nincsen választókerületi alap. Megpróbálkoztunk az előző években, de láttuk, hogy gyakorlatilag lemondott a városról polgármester úr és a mögötte álló többség, tehát nincs választókerületi alap. Régebben ebből épültek utak, most meg valami egészen gyenge minőségű történik. Még egy dolog, ezt viszont fontos lenne tisztázni, az irodavezető asszony elmondta, hogy nem működik a cash-pool.
Dr. Csőzik László polgármester: Nem történt semmi, nagy nulla volt 2018 tavasza és 2019 ősze között. Amiről te beszélsz, az egy csúsztatás, az nem a 60 milliárd Ft terhére történt, pontosan tudod, hát hogyne tudnád, azok korábbi projektek voltak. A 60 milliárd Ft még csak meg se lett igényelve jóformán, tehát azon az egy folyamatábrán kívül itt egy kapavágás nem történt. Egyébként meg mondom még egyszer, minden fórumon előterjesztettem ebbéli igényemet, emlékeztettem a kormányzatot arra, hogy volt egy ilyen határozott ígérete a képviselő úrnak. Nem is kértem 60 milliárd Ft-ot, már a végén azt mondtam, hogy adjatok egyet, mi azzal is elboldogulunk ezekre a szűkös esztendőkre, de ebben a kegyben sem részesítettek minket nyilván. Ha igaz lenne, amit mondtál, akkor 2018 végére - 2019 elejére meg kellett volna, hogy legyenek az engedélyes tervek, de legalábbis egy normális útkoncepció, el kellett volna, hogy készüljenek a geodéziai felmérések és 2019 őszére már jó néhány utca aszfaltozása, kiépítése megkezdődhetett volna. Ezt kellett volna, hogy jelentse a 60 milliárd Ft-nak a lehívása, nem pedig azt, amit te mondtál.
T. Mészáros András képviselő: Az előbb tiltakozott polgármester úr a hazugság vádja ellen és az ellen a vád ellene, hogy a kedves feleségének kampányol. A Facebook oldalán látható, hogy Dobrev Klárával ölelkezik éppen, ő mögöttük a sok-sok aktivista, illetve dr. Bősz Anettnek a reklámképe, valamint a szlogenjei és arra hivatkozik, hogy azoknak, akik múltkor fanyalogtak a MZP-vel közös képen, magyarán ezt két héttel ezelőtt egy hasonló kampány felvétel megelőzte és sorolhatnám még azokat, ami ehhez hasonló és ebben ki is merül az ön tevékenysége az elmúlt két esztendőben, hogy vezető baloldali és egyéb szélhámosokkal ölelkezik és néha arra hivatkozik, hogy az előbbit pótolom a mostanival és ez egy nagyszerű dolog. Nagy tisztelettel kérjük, hogy továbbra is ölelkezem a Gyurcsánnyal, Márky-Zayval, a kedves feleségével és természetesen még a Dobrev Klárával és legyen ezzel boldog. Hazudni nem kéne, mert aki hazudik, az lop, aki hazudik, az csal. Csalni meg lopni, tudja a nóta is azt mondja, hogy nem szép dolog.
Dr. Csőzik László polgármester: Majd ha igazán beleállok a kampányba, akkor meg fogod látni, hogy milyen az, amikor kampányolok. Ez természetesen úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen ezek után.
Lengyel Péter képviselő: Türelmesen vártam, hátha valami kézzelfogható, valami olyan hangzik el Simó Károly és T. Mészáros András felszólalásában, ami esetleg megfontolásra ad okot, nem találtam ilyet. Csak azt, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke a Pénzügyi Bizottság legutóbbi ülésén is elismételt, hogy itt rajta kívül mindenki csak hazudni jár ide. Többségében pedig polgármester úr megválaszolta mindazokat a kérdéseket, amiket én itt szorgalmasan jegyzeteltem magamnak. Tényleg csak néhány szakmainak mondható kérdésem lenne, hogy ugye januárban 7,9 százalék volt az átlagos infláció, ebből ugye az élelmiszer áremelkedés és a szolgáltatásoké még magasabb, energia áremelés, ÉKFI géppark elhangzott. Azért egy fontos dolgot kiemelnék, hogy a helyi iparűzési adó az elvonások nélkül a 2022-es évben már alulról nyaldosta volna a 4 milliárd forintot. Ha ez nem csökkenés, akkor szerintem semmi. Simó Károly ismét picit félrehallotta a dolgot. 7.000 vállalkozás szám növekedésről, tehát helyi iparűzési adóalany növekedésről beszélt polgármester úr, amely tény, amely ugye valamilyen oknál fogva ez most egy picit csökkent. Tehát azt gondolom, hogy például ezen a soron ez a 2,3 milliárd Ft-os terv, megterhelve ezzel a bizonyos májusi bevallás utáni visszafizetési kötelezettséggel valóban tekinthető egy konzervatív tervezésnek, de azt gondolom, hogy ebben az esetben, és főleg épp a mai történelmi események kapcsán is nem nagyon lehet mást tennünk. Amit T. Mészáros András mondott, az szót sem érdemel egyébként. Még egyetlen egy dolog, ha soha nem volt kormányzati támogatás, akkor mi az a levél, amit talán Tetlák Örs a tavalyi egyik közgyűlésen hozott fel, amiben T. Mészáros András írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a megállapodás szerint évi kétszer 700 millió Ft-ra lenne szüksége a városnak. Az esetleges infrastruktúra és ingatlanfejlesztés, csak az lenne a kérdésem, hiszen ez nem is szerepe, igazából a költségvetésben, mert nem tud benne szerepelni, mi a helyzet magával a Polgármesteri Hivatallal, mi a helyzet a Művelődési Házzal, ami hát hangosan kiáltana felújításért, vagy adott esetben újjáépítésért. Egyelőre többet nem kívánok mondani, mert nem látom értelmét ezt tovább folytatni.
Dr. Csőzik László polgármester: Egy kiegészítés közben, ezt elfelejtettem. A Belügyminisztérium rendszere lakosságszámról beszél, ez a szám úgy tevődik össze, és ezzel dolgozunk, hogy benne van az állandó lakosok száma, bő 70.000, benne van a tartózkodási helyet létesítettek száma, ez az ideiglenes lakcím, nagyjából durván 5.000 Érd esetében, és kivonják ebből a számból azokat a személyeket, akiknek érdi állandó lakóhelyük van, de más városban, vagy más településben rendelkeznek tartózkodási hellyel. Így jön össze ez a mostani 75.300 körüli szám és ez szerintem irányadó, mert ez mutatja azt a valós populációt, akikről gondoskodnia kell az önkormányzatnak is, tehát akik ténylegesen itt élnek a városban, és erre szerintem még rárakódik informálisan pár ezer fő, akik valamiért ideköltöztek Budapestről, de megtartják különféle előnyök miatt, pl. parkolási díj az ottani lakcímüket, tehát ez a város ez tendál a 80.000 felé.
Balla Imre képviselő: Elnézést szeretnék kérni mindenkitől, hogy kicsit offtopic leszek, de Bács István képviselőtársamnak szeretnék egy hatalmas segítséget nyújtani. A képviselői beszámolóban azt írtad, hogy szeretnél utánajárni azoknak a pletykáknak, hogy a polgármester úr támogatja a feleségének a kampányát. Szerintem fordulj egyből a forráshoz, Simó Károlyhoz és T. Mészáros Andráshoz. Főleg T. Mészáros Andráshoz, aki ugye a 2018-as és a 2019-es európai uniós választásnál is bizonyíthatóan közpénzeket használt fel, tehát van tapasztalata, tudna tippeket adni. Köszönöm.
Szűcs Gábor alpolgármester: Legelőször Simó Károly frakcióvezető úrnak szeretnék egy pár mondatban reagálni, hogy mekkora és micsoda demokrácia volt az előző ciklusokban költségvetési egyeztetés terén. Én, mint volt ellenzéki frakcióvezető egyetlen egy darab meghívást nem kaptam az akkori városvezetéstől arra, hogy egyeztessünk a költségvetési koncepcióról, úgyhogy nem tudom, Simó Károly lehet hogy már akkor is alternatív világban éltél, mert a mostani költségvetési vitából az tűnik ki számomra, hogy mintha vagy nem látod a költségvetést, vagy elment adott esetben a kép, vagy más rádiót hallgatsz. A helyedbe én ezt átgondolnám, mert nem hiszem, hogy a politikai szűklátókörűségen kívül valójában ez a helyzet. Úgyhogy semmiféle egyeztetés nem volt, ezt azért tisztázzuk itt a tévénézők kedvéért. A másik tényszerű történet, T. Mészáros András volt polgármester úrtól hangzott el, hogy 80-90%-át fedezi a normatíva általánosságban és mondta, hogy voltak olyan időszakok, amikor csak a 60-70%-át. Akkor ezt tisztázzuk: jelen pillanatban a normatíva 64 %-át fedezi, akkor ez most egy rossz időszak, hogy így fogalmazzunk. 64 %-át fedezi a költségeknek és 36 %, amit fenntartói kiegészítésként a saját bevételeinkből teszünk hozzá, úgyhogy most akkor azt elfogadhatjuk a volt polgármester úr által elmondottak alapján, hogy ez egy nehéz időszak. Ahogy polgármester úr mondta, takarékos a költségvetés, ami részben tartalmaz fejlesztéseket, de sajnos a kormányzati elvonásoknak köszönhetően nem olyan mértékben tud és nem olyan a költségvetés helyzete, ami lehetőséget teremtene arra, hogy olyan több évtizedes hiányosságokat tudjunk pótolni, mint a polgármester úr által említett - mondjuk szerintem 20 éve nem volt - ÉKFI géppark fejlesztés, de a 15 év se semmi. Még egy téma lenne, ezt Simó Károly frakcióvezető úrral az Érd TV-ben is kétszer vita keretében próbáltam megértetni, de nem sikerült sajnos, most újra próbálom, hogy meg kéne azt végre érteni, hogy lehet úgy értelmezni a költségvetést szembe kötve, hogy akkor itt a normatíva mennyit emelkedik, de a valóság ezzel szemben az, hogy a normatíva emelkedést, úgy ahogy van, az infláció elviszi. Az az igazságtalan helyzet, hogy az állam előír - és ezt T. Mészáros András volt polgármester úr is megerősítette - kötelező feladatokat, hogy mi az önkormányzat feladata, viszont a forrást, a fedezetet egyáltalán nem rakja mellé. Így alakul ki az, hogy 64 % az, amit a normatíva lefed és 36 % az, amit az önkormányzatnak kell úgy hozzátenni, hogy azokból a helyi fejlesztéseinket kellene finanszírozni és tényleg az itt élők életének, környezetének a jobbá tételét. Ehelyett ez megy az állam által előírt kötelező feladatok ellátására. Ez a szomorú valóság, ezt tudomásul kellene venni. Nagy örömmel tapasztalom itt a közgyűlésben, hogy a Független Kisgazdapárt feltámadt, és mintha megboldogult Torgyán József szelleme lengené be a Fidesz padsorait. Hogy mindegy, hogy mit mond bárki, polgármester úr, vagy bármelyik képviselőtársunk, az a lényeg, hogy Horn Gyula mondjon le. Körülbelül ez a színvonal van.
Lengyel Péter képviselő: Egy nagyon rövid válasz Simó Károlynak, aki nehezményezte, hogy méltatlan az eljárás, mert a költségvetés átnézésére egy-két nap állt rendelkezésre. Törvény szerinti kötelezettség volt, hogy február 15-éig a képviselők megkapják a költségvetést, a Pénzügyi Bizottság rendes ülésén, akkor két nappal ezelőtt, illetve a közgyűlés ma tárgyalja, tehát bőven több mint egy hét állt rendelkezésre, hogy alaposan áttekinthessük a költségvetést.
T. Mészáros András képviselő: A költségvetéssel kapcsolatosan kettő, illetve három nagy dologra érdemes odafigyelni. Az egyik a ún. üzemelési költség, ami a mindennapok ellátását, a mindennapok működtetését biztosítja. A másik pedig az olyan igények tervszerű kielégítése, ami látható, hogy egy ilyen 70-80-90 ezres városban, ami előbb-utóbb 100 ezres lakosságszámú város lesz, ott milyen intézmények kellenek majd és milyen feltételek mellett lehet majd ezeket az intézményeket megközelíteni. Ugye az a mondás járja ebben a pillanatban, hogy a gonosz kormány elvesz mindent tőlünk és ezért vagyunk ilyen rossz helyzetben és ráadásul még egyéb plusz lehetőségeket sem nyit meg. Ezt Simó Károly képviselő úr elég pontosan elmondta, hogy hogyan növekedtek a normatívák, hogyan növekedett ez, mennyivel lett több az ilyen-olyan bevételünk. Mégis ami Érd szempontjából a legfontosabb talán, hogy a saját jövedelmünket az elmúlt időszakban csekély mértékben, nem a szükséges mértékben tudtuk növelni. Ennek pedig ugye az az oka, amit már többen is elmondtak, hogy isten igazából az iparűzési adó bevétel az aránytalanul kevés ekkora lakosságszámhoz, illetve egy folyamatosan növekvő lakosságszámhoz aránytalanul kevés. De ez így volt régebben is, 1990-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, 2019-ben és így tovább. Ennek a megoldása csak az, hogy ha egy olyan gazdaságfejlesztő övezetet tudunk a jövőben valamilyen technológiával létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy ne egy AVL legyen a városban, hanem körülbelül 115 AVL nagyságrendű vállalkozásnak kellene lenni a városban, hogy az az évi 15 milliárd forint plusz iparűzési adóbevétel megteremtődjék és hogyha ez megteremtődik, akkor sokkal könnyebben és jobban tud a város közgyűlése, a város vezetése tervezni, akár fejlesztésre gondol, akár a működtetési színvonalnak a növelésére. Ez az alaphelyzet. Ezen úgy lehet változtatni, hogyha a gazdaságfejlesztési övezeteket megpróbáljuk szaporítani a városban. Nagyon jó az, hogyha a kisebb-nagyobb mikro vállalkozók száma növekszik a településen, de azt is látjuk, hogy miért rossz az, amikor egy autószerelő műhelyt körbenő a lakóterület és nem tud onnan kiszabadulni, illetve a lakókat pontosan abban a szituációban zavarja és sorolhatnám a különböző szakmáknak az ebben a pillanatban lévő helyzetét. Azért arra is szeretném felhívni a figyelmét a jelenlegi baloldali vezetésnek, hogy 40 hektár rendelkezésre áll, hogy ez a gazdaságfejlesztési övezet elinduljon, annak ellenére, hogy én még emlékszem arra a 2018. márciusi közgyűlésre, amikor pont a gazdaságfejlesztési övezet elleni tüntetés nevébe verték szét azt az akkori közgyűlést az LMP-sek, illetve Csőzik egyéb csürhéje, akik itt fölvonultak ilyen-olyan, amolyan táblával. Azért ezeket végig kellene gondolni a jelenlegi vezetésnek, dr. Csőzik Lászlónak, Lengyel Péternek, Tetlák Örs alpolgármesternek, illetve Szűcs Gábor alpolgármester uraknak, akiknek semmifajta elképzelése nincs azon kívül, hogy fúj, csúnya ez a jobboldali konzervatív kormány, semmifajta elképzelése sincs, hogy mi lesz ebből a városból, mit szeretnének ebből a városból létrehozni, hogyan lehetne az itt élő emberek életét minél kényelmesebbé, minél jobbá és minél praktikusabbá tenni. Ezek az elképzelések kimerülnek adott esetben egy-egy hód vár megépítésének a szándékában, kimerülnek, hogy legyen mindenütt bicikliút szándékában. Igen ám, csak ahogy a polgármester úr is az előbb elmondta volt még a legelső expozéjában, ha valamit létrehozunk, azt működtetni kell, azt üzemeltetni kell, annak plusz költségei teremtődnek. Nagyon sokszor elmondtam, most is még egyszer elmondom, lehet úgy fejleszteni a várost, hogy a természeti környezetet ne terheljük, és ennek ellenére a gazdasági bevételek növekedjenek. Lehet úgy gazdaságfejlesztési övezetet építeni, hogy az megfelelő módon biztosítsa ennek a városnak a fenntarthatóságát és biztosítsa ennek a városnak azokat a lehetőségeit, amit egyre több ember és egyre fiatalabb igényel, hiszen azzal, hogy fiatalok gyermekekkel költöznek be, a városnak az átlagéletkora is csökken. 2018-2019 fordulóján az átlagéletkora a városnak 41,5 esztendő volt, tehát egy nagyon jó. Ebben a 41,5 évben az is benne van, hogy továbbra is növekedni fog a város létszáma, meg az is benne van, hogy ha és amennyiben ez valóban megvalósul, akkor szükségesek azok a további bevételek, amik egyébként az önkormányzati költségvetési rendszerben ebben a pillanatban nem biztosítottak, ha csak a HIPA nem tud növekedni. Az elmúlt két esztendőben mintha semmifajta igyekezett nem lett volna, hogy a 40 hektáros földterületet betelepítsék és ott olyan növekedést érjenek el, ami valóban érvényesül az iparűzési adóban is. Az elmúlt időszakban ugye mi mindig azt vártuk, hogy amit dr. Csőzik László polgármester úr választási ígéretnek nevezett, azt mi csak választási hazugságoknak bírjuk aposztrofálni, tehát hogy ezek a választási hazugságok egyrészt elkezdenek kopni, elkezd az megvalósulni, hogy na, ott egye meg a fene, mégis megvalósítok egy vagy két ígéretet abból, amit megígértem. Megvalósítom adott esetben a helyi építményadóknak a csökkentését, mert ugye az előbb elmondta, hogy drasztikusan hatalmas, ez egyébként önmagában sem igaz, mert össze kell hasonlítani a többi ún. megyei jogú városnak a helyi építményadójával, vagy adott esetben éppen a telekadójával és kiderül, hogy maximum jó közepesnek nevezhető. Senki nem szeret adót fizetni, én se szerettem, én se szeretem a helyi építményadót, jobb lenne ha 0 Ft/négyzetméter volna. Ennek ellenére azt hiszem, hogy ezeket az emberek befizetik nagy biztonsággal, illetve nagy %-ban, és pontosan tudják, hogy mit kapnak érte, helyette. Egyik választási ígéretük nagy összefoglalója az volt, hogy Önök majd sokkal jobban csinálják. Kérem szépen, nekünk se volt, amikor Döcsakovszkytól és Csőziktől átvettük a városvezetést több reményünk, hogy jól lehet ezt csinálni. Azt gondoltuk, hogy annál azért, ahogy Csőzik csinálja, illetve Döcsakovszky csinálta, annál azért jobban lehet és ez sikerült is. Az a kormány, amelyet ön most folyamatosan szid és itt már bele se számítom az ún. csatornaépítés közel 38-40 milliárd Ft-ját, mert azt még akkor pályáztuk meg, amikor ugye nem a Fidesz kormány volt, 2010-re már az építkezés volt, 2013-2014-re lényegében a kivitelezés majdnem teljesen befejeződött, 2017-ben pedig le is zártuk a csatornaépítésnek a programjait, tehát az a kormány, amit Ön itt teli szájjal szíd azért, hogy a feleségét megválasszák, mert majd akkor sokkal jobb lesz. Természetesen gondolom, majd akkor több drogot kapnak a gyerekek dr. Bősz Anettől, vagy természetesen azért, mert lehetőség lesz az LMBTQ oktatásokra a különböző iskolákban és akkor sorolhatnám azokat a hibákat, amiket föl lehet ismerni ebben a baloldali politikában, tehát azt ígérték, hogy jobb lesz, nem lett jobb. Rosszabb lett. Mi ennek a kormánynak, amelyik most regnál kb. 120-130 milliárd Ft fejlesztési pénzt köszönhetünk és valóban köszönhetjük 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban 3 éven keresztül, nem 10 éven keresztül, 3 éven keresztül köszönhetjük ennek a kormánynak, hogy valóban az ún. működési támogatásból is maximum évente 1 milliárd Ft-os támogatást nyújtott ehhez. A többi, több mint 100 milliárd Ft pedig konkrétan beruházásra, iskolaépítésre, tornacsarnok építésére, a laborépítésre - adott esetben a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Valóban a csatornaépítéshez kiegészítésként szükséges felszíni víztározó megépítése, amiből aztán egy játszóparkot, illetve egy gyönyörű Városligetet szerettünk volna létrehozni és sorolhatnám, hogy mi minden lett, de emellett természetesen nagyon fontos és továbbra is ez a legfontosabb, hogy a gazdaságfejlesztési övezet meglévő 40 hektáros területét minél hamarabb be kell telepíteni, hiszen ha és amennyiben ma ott volna 10 cég, ami közel 1 milliárd forintos bevételt jelenthetne az önkormányzatunknak, annak a 10 cégnek is csak 3 év múlva jelenne meg a jövedelme ezen a ponton, tehát az iparűzési adó tekintetében. Ha ezeket elmulasztja továbbra is a jelenlegi baloldali vezetés, akkor nincs kiút. Nem az a kiút egy önkormányzatnál, hogy felvesszük a kesztyűt és elmegyünk a kormánnyal veszekedni, elmegyünk a kormánytól elkérni ilyen pénzeket, olyan pénzeket. Egyrészt, mert ezek a pénzek vagy vannak, vagy nincsenek, vagy lesznek, vagy nem lesznek. A normatíva növelésnek a politikáját igenis azt támogatjuk, támogatni kell. Azt az önkormányzatoknak is el kell mondani, hogy fixen legyen 80%, legyen 85%, de egyértelműen számítható legyen a normatívából az állami kötelezettségvállalásnak a mértéke. Nem igazságosság, vagy igazságtalanság kérdése az, hogy adott esetben a kormány, illetve maga az önkormányzati törvény kötelező feladatokat ró ránk és ezeket a kötelező feladatokat nekünk kötelező ellátni, hiszen minden egyes városban különböző módon látják el ezeket. Éppen ezért volna fontos az, hogy maga az önkormányzat, az önkormányzati rendszer mondja ki azt, hogy fontos, hogy az állam számítható módon támogassa. Az elmúlt 3 évre egyébként 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben, illetve most 2022-ben is az látható, hogy ez a pénz mindig több lett nominálértékben is, az inflációt egy kicsit meghaladó mértékben is minden évben több lett. Nem arról van szó, hogy itt van a tejjel mézzel folyó Kánaán. Egyébként jó lenne, hogyha Lengyel Péter elmondaná, hogy min mosolyog, nagyon szép dolog az, amikor a másik beszél, és akkor fogják és a képernyővel szemben szépen kinevetik. A modornak van egy olyan fajtája, amit modortalanságnak hívunk kedves frakcióvezető úr és ez irtózatosan jellemző mostanában rád. Visszatérve mégis a város gazdaságpolitikájához és a költségvetés tárgyalásnak a mikéntjéhez. Egy dologban biztos lehet polgármester úr, hogy az a 10 ember, aki itt ebben a megfogalmazhatatlan, ki szivárvány, ki moslék koalíciónak nevezett társaságban önnel együtt van, ezek meg fogják szavazni ezt a költségvetést, de ettől nem fog megoldódni Érdnek a problémája és nem fog a gazdaságfejlesztési övezet betelepülni és nem fog és akkor sorolhatnám, hogy mi nem fog megtörténni, hogy van papíron egy olyan költségvetésünk, amiket soha ebben az életben végrehajtani normálisan nem tudunk. Nem azért, mert 1,8 milliárd forintos hitelkeret az sok, vagy kevés. Nem azért, mert az éppen aktuális nominális normatíva emelés a kormány részéről sok, vagy kevés. Nem azért, mert az adott esetben ad-e plusz pénzt a kormány egy-egy kérvényre, vagy nem ad éppen pénzt a különböző kérvényeikre, és nem azért, mert ilyen vagy olyan politikai színezetűek vagyunk, hanem azért, mert a helyi iparűzési adó, amin jelen pillanatban az önkormányzati gazdálkodás az egész országban alapul, az ma Érden irtózatosan csekély. Az egy főre jutó adóbevétel ma Érden kb. 40-50.000 Ft, vannak olyan települések, ahol 300-400.000 Ft. Ezek a különbségek okozzák. Persze ennek lehet ilyen-olyan politikai színezetet adni, de nem az a megoldás, amire utalt a polgármester úr, hogyha más kormány lenne, akkor Érd többet kapna. Nem, amíg maga a rendszer így működik, addig nekünk – és ettől vagyunk önkormányzat - kell arról gondoskodni, hogy az utak épüljenek, nekünk kell arról gondoskodni, hogy a csatornák épüljenek, nekünk kell arról gondoskodni, hogy elegendő óvoda, bölcsőde, iskola és egyebek álljanak az itt élő emberek, illetve a gyerekek részére rendelkezésre és nekünk kell arról gondoskodni, hogy az egész gazdasági rendszer olyanná alakuljon, ami majd körülbelül 10 év múlva 100.000 ember ellátását tudja könnyedén és barátságos körülmények között biztosítani. Amíg ezért nem tesz semmit, hanem dr. Bősz Anettnek kampányol, addig nem fog megváltozni a helyzet.
Dr. Csőzik László polgármester: Akkor kezdjük a drogos kijelentésével, szerintem ott elszállt a pöttyös. Bízom benne, hogy a képviselő úr azért elnézést fog kérni, vagy legalább saját párttársához, Szájer Józsefhez fordul, talán adekvátabb válaszokat fog kapni az ereszcsatornán leereszkedve egy megzavart meleg orgiáról távozva, aki teli droggal pakolt táskával futott el. Arra vagyok kíváncsi egyébként, hogy amikor írta az alaptörvényt a strasbourgi gyorson, akkor volt-e szer hatása alatt, tehát ha drogról beszélünk, akkor nézzen mindenki körül a saját háza környékén. Az LMBTQ mellett szerintem kimaradt az ovisok nemváltó műtétje, én azt hiányoltam, tehát azt tegyük hozzá, hogy még az meglegyen és akkor fölfelé lehessen jelenteni, hogy pipa valamennyi központi Fidesz direktíva. De ami a lényeget illeti, amikor elindultunk a választáson, azért többen itt ültünk a közgyűlésben és ismertük a költségvetés pozícióit, tehát megtudtuk nagyjából azt határozni, hogy a mi választási ígéreteink hogyan teljesíthetőek, és azok a változók, azok megváltoztak radikálisan, amelyekkel kalkuláltunk. 2019 őszén én álmomban nem gondoltam volna, hogy a Modern Városok Program égisze alatt biztosított évi 700 millió Ft-ot elvonja a kormány tőlünk csak azért, mert más színűek vagyunk. Tetlák Örs alpolgármester úr legutóbb prezentálta azt az iratot, ami bizonyítja azt, hogy Ön, polgármester úr minden félévben gondolta ezt a 700 millió Ft-ot elkéri a magyar kormánytól, ezzel könnyű lett volna vigéckedni. A másik, a gépjárműadó eltüntetése és elvonása hihetetlenül fájó, drasztikus intézkedés volt. A kisadók elvétele ugyancsak, a helyi iparűzési adó megfelezése -mindig hozzáteszem-, hogy bár jótékony hatást gyakorol a kisvállalkozások létére, az önkormányzat számára fojtószorítást eredményezett. Így aztán az ember egy olyan helyzetbe került, hogy nemhogy a választási ígéreteit nem tudja maradéktalanul megvalósítani belőle, hanem egyszerűen a puszta létezéséért küzdenie kell. Elvonták a levegőt, elkezdték az önkormányzat, a város kiszárítását. Szerintem a számok erről szólnak és azok a normatíva többletek, amelyek bejönnek egy-egy évben, azokat úgy zabálja fel az infláció, az energiaár emelkedés, mintha nem is lenne. Azok a plusz fejlesztések, amelyeknek örülünk, hogy megvalósultak a városban, behoznak olyan fenntartói működési költségeket, amelyeknek a finanszírozásáról, fedezetéről ti nem gondoskodtatok, tehát hirtelen gyorsan csak az uszoda, csak a birkózócsarnok és csak a Papi földek már önmagában majdnem a fél milliárd Ft-hoz közelít, és az elvonások mellett mindezt még kiköhögni nagyon nehéz. Közben meg a lakosság elképesztő módon számon kéri rajtunk az utak, az utcák állapotát, amit 13 év alatt nem sikerült kezelni. 13 év alatt nem sikerült drasztikusan megnövelni a helyi iparűzési adó bevételt. 13 év alatt talán sikerült a Bajnai kormány döntésének hatására levezényelni úgy-ahogy, korrupt módon a csatornázást, ezt majd a mostani vizsgálat fogja igazolni, sikerült átvágni a lakosságot a csatorna pénzekkel, melyek visszajártak volna, de eltüntettétek azokat fölösleges beruházásokra és még sorolhatnám. A Modern Városok Programját tulajdonképpen az MSZP-SZDSZ koalíciónak lehet köszönni, mert mi voltunk azok, akik eljuttattuk a várost a megyei jogú városi rangig, ha nem lett volna Érd megyei jogú város – erről mi gondoskodtunk anno, akkor nem lett volna részese a Modern Városok Programjának sem, tehát, ha az ok-okozati összefüggéseket nézem, akkor egészen idáig kell elmenni a történelemben., hogy egy nagyon kemény lobbi hatására és egy borzasztó nagyon nehéz egy éves tárgyalássorozat hatására végül a parlament megszavazta, hogy Érd megyei jogú város legyen. Ha nem lett volna az, akkor nem lett volna szereplője, nem lett volna tagja, részese és haszonélvezője a Modern Városok Programjának, nem lett volna pénze se. Egyébként a kormánynak a döntését, a hozzáállását Érdhez mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogyha felütitek a szeptemberi kormánydöntést. Érd neve mellett 0 forint uniós támogatás szerepel. Agyrém, hogy ebben is nekem kellett úgy intézkedni, hogy legalább azt elérjem, hogy egy minimális összeget kapjunk aztán hazai forrásból, de ott éktelenkedik ma is jogszabályi szinten az és az országgyűlési képviselőnk sem volt képes ezt elintézni. Szerintem nem is törődött vele, legyünk őszinték. Kaptunk nagy nehezen 4,5 milliárd forintot. Aki járatos a pályázatokban, a projektekben, az tudja, hogy ez ma egyetlen közepes projektre elég. Diósdon az iskola 10 milliárd Ft-ból épül. Tehát ennyit gondol a Kormány ma Érdről. Ez a 4,5 milliárd forint, amiből egyébként 1,5 milliárd forint az körülbelül tanulmánykészítésre, tanfolyamokra és továbbképzésre költhető el meg stratégiák gyártására, de nem effektív beruházásra, az 3 milliárd Ft, ennyit kapott mondjuk Cegléd, meg Monor meg további olyan helyek, amelyek lakosságszámukat tekintve fasorba sincsenek. Ezek szerintem jól mutatják a problémának a nagyságát. Ezekről is érdemes beszélni, mint ahogy arról is, hogy a 2018-as hivatkozott döntés az semmi másról nem szólt az LMP-vel való akkori összefogásomban, mint hogy megmentsük az Elvira majort. 2017. decemberében születik meg a kijelölő határozat, hova az ördögbe kerüljön az új ipari park, hát persze, hogy a város büszkesége, az európai hírű csonthéjas génbanki ültetvény mellé, bőven bele a pufferzónába. Lett volna lehetőség bőséggel arra, hogy az M6-os mellé az epresen, abba a vitorlavászon alakú területbe, ami a vasút mellett húzódik. Nem, oda kellett rakni az Elvira mellé. Miért, mert ott volt tulajdonos egy tömbben a Sasad. Nyilvánvaló, hogy ez is számított, úgy gondolom. Ezen már nem tudunk változtatni, belementünk abba, nem kis kompromisszumot hozva a város érdekében, hogy nem fúrjuk meg ezt az ipari parkot, de azt kértük a NIPÜF-től, aki a gazdája ennek, hogy olyan vállalkozást hozzon ide, ami nem környezetszennyező. Nem akarunk gyárkéményeket látni, galvánüzemet látni, sok 100 teherautót látni, megfordulni naponta ott. Több mint 4 év eltelt, az állam, a kormány, ha úgy tetszik a kormány cége egyetlen egy árva vállalkozást nem tudott abba a 40 hektárba behozni. Miről tanúskodik ez? Szerintem arról – azt most hagyjuk, hogy rátermettek-e, megfelelő módon jól tárgyalnak-e, meg jó árakkal dolgoznak-e -, hogy a terület kiválasztása sem volt szerencsés, nem volt egy jó döntés. 4 év alatt egyetlen egy vállalkozás betelepítéséről nem tudott gondoskodni a NIPÜF, ez azt jelenti, hogy komoly probléma van ott, pedig mi igazán segítettünk. Nem tudok rosszat mondania Kiss úrra, jó vele az együttműködés – a vezérigazgató úrról beszélek, bár nem avat be minket minden részletbe, de működik az, hogyha hozzánk jön beruházó, akkor oda is elirányítjuk és azért hébe-hóba tájékoztat bennünket. De például ma nem tudom azt, hogy ki az a nagy beruházó, aki az egészet el akarja vinni, ki az a logisztikai vállalkozás, amelyik majd oda betelepül, hogy milyen környezeti hatásokat jelent majd az ott élő tárnokiakra, mert szerencsétlen tárnokiakat elfelejtették megkérdezni. Ott égett le a képünkről a bőr, mikor Aradszki úrral meg Lukács úrral kellett lakossági fórumot tartanunk és kiderült, hogy egy valamit elfelejtett az akkori két önkormányzat meg a kormány, leegyeztetni az ott élő kb. 100 családdal azt, hogy egy ipari parkot képzeltek el a tőszomszédságukban. Ez egy rossz döntés volt, és ezt ékesen bizonyítja az, hogy nem sikerült oda beruházót találni, de reméljük, hogy majd lesz valami, reméljük hogy megtelik élettel és hasznot hajt Érdnek. Egyébként meg, akkor itt mondom el azt az örömteli bejelentést, hogy egy évvel ezelőtt kezdtük meg a tárgyalásokat a beruházóval arról, hogy a Tepecs területén a XXII. kerületi önkormányzattal együttműködve folytatódjon a Logisztikai Park sor - a Harbor parkról beszélek - és létrejöjjön az M6-os és a gát között egy olyan korszerű logisztikai övezet, ami megágyaz Érd jövőjének, ami azt gondolom, hogy egy legalább AVL szintű, talán annál is nagyobb, 200 millió eurós beruházás sor lesz és az Információs és Technológiai Minisztérium is úgy tűnik, hogy mögé áll és kiemelt központi beruházás lesz belőle. Ezen a területen együttműködünk a kormánnyal, együtt próbálnunk meg segíteni az érdieknek, hogy legyen olyan hasznot hajtó, meg bevételt termelő beruházás, ami nem környezetszennyező, korszerű, high-tech, illetve a térségre adekvát, a térségnek ajánlott logisztikai beruházás. Remélem, hogy ez összejön, remélem, hogy siker koronázza ezeket a törekvéseket és akkor nagyot tudunk előre lépni, mert egy dologban azért egyetértünk T. Mészáros András úrral, hogy valahogy körülbelül tényleg úgy néz ki, ahogy ő mondja, hogy drasztikus helyi iparűzési adó bevétel növekedés nélkül marad ez a helyben totyorgó állapot. Két variáció van, az egyik, hogy olyan nagy durranást megcsinálni, olyan hatalmas ipart idehozni, ami aztán a 4 milliárd Ft-ról felhoz minket 6-7 milliárd Ft-ra, vagy pedig átalakítani a teljes önkormányzati finanszírozási rendszert. Egyébként nem tudom, hogy megkérdezte-e valaki azt az érdiektől, hogy akarnak-e ipart a települések mellé. Az 1990-es években ugye nem ez volt a sláger, az 1990-es években alvóvárost, békés várost szerettek volna az érdiek, megválasztották háromszor polgármesterüknek azt a Harmat Bélát, akiről aztán mindent el lehet mondani, de egyet nem, hogy nagy barátja lett volna az ipartelepítésnek. Ebben is van egy olyan dilemma, amiről szerintem érdemes beszélni, hogy jó-e, hogyha egy ilyen kertvárosnak a Duna melletti területei, a szántói azok ipartelepítésre kerülnek felhasználásra, avagy egészen más irányba kellene menni és úgy átalakítani az önkormányzatok finanszírozását, hogy a személyi jövedelemadó maradjon helyben minél nagyobbrészt úgy, ahogy az 1990-es évek elején volt. De ez, azt gondolom, hogy egy messze vezető vita lenne. Ennek a költségvetési vitának talán nem is erről kellene szólnia - stratégiai kérdésekről és politikai kérdésekről vitatkozunk egyenetlen színvonalon - hanem az én fejemben valahogy arról, hogy megnézzük, hogy ez és ez a bevételi előirányzat megalapozott-e kellően, nincs-e túltervezve, nincs-e alultervezve, megnézzük azt, hogy ez a kiadási előirányzat biztos, hogy adekvát-e, kell-e szerepeltetni a költségvetésben, nincs-e túl nagy szám mellette, hogy ezeken végigmenjünk, de hát ez elmaradt. Hiába néz ki laboratóriumi körülmények között így, vagy kellene kinéznie egy költségvetési vitának, Érden ez ma, úgy látszik, hogy másról szól.
Lengyel Péter képviselő ügyrendi: Csak annyit kérnék szépen polgármester úr, hogy miután T. Mészáros András remekül obstruálja a közgyűlést azzal, hogy a Pénzügyi Bizottság elnökeként gyakorlatilag korlátlan felszólalási ideje van, hogy kérem szépen, hogy szigorúbban tartsuk be az SZMSZ-nek azt a pontját, hogy a témától eltérő hozzászólások esetén meg lehet vonni a szót.
Lengyel Péter képviselő: Volt néhány pont T. Mészáros András úr felszólalásában, részben polgármester úr is említette, hogy valóban szükség lenne a helyi iparűzési adó emelésére. Ebben például sokat segített volna, hogyha nincs meg ez a bizonyos 1%-os elvonás, mert mint már előbb is mondtam, akkor nem a 2019-es szintet próbálnánk közelíteni, de még el nem érni 2021-ben sem, ugye ez a múlt évi, hanem adott esetben a 4 milliárd Ft-ot karcolhatnánk alulról. A 40 hektáros területre is már elhangzott polgármester úrtól a választ, tehát itt sem kívánok részleteket, de azért az nagyon tetszik, hogy amikor T. Mészáros András úr ihletett kap volt alpolgármesterétől a pocskondiázásban, akkor azért simán használja ugyanazokat a kifejezéseket politikai ellenfeleire itt is és bizottságon is, amik abszolút nem illenek ide. Még egy dolog, mert szóvá tette, hogy min mosolyogtam, hát azon a kifejezése, hogy az inflációt kismértékben meghaladó normatíva növekedés, mint az imént is elhangzott, nem éri el az inflációt a normatíva növekedés.
T. Mészáros András képviselő: Kétszer szóltam hozzá ehhez nem is olyan hosszan, úgyhogy nem tudom mit kifogásol Lengyel Péter úr, de hát lelke rajta. Frakcióvezető úr kifogásolja, hogy ha a helyi ellenzék fel mer szólalni, vagy meg mer szólalni. Ez érthető egyébként. Visszatérve még azért Lengyel Péter ötleteire, van egy analógia. 1990 óta egészen 2007-ig, 2008-ig építgettük Érden a csatornát több-kevesebb sikerrel, egy biztos, hogy 20%-os csatornázottságot értünk el 2007-ig. Akkor ugye vettünk egy mély levegőt, megpályáztuk hála Istennek sikerrel az Európai Unió által adott 120 millió eurót és ennek a 120 millió eurónak a segítségével lényegében a teljes várost lecsatornáztuk. Vannak új betelepülők, vannak újabb építési területek, de ezek már valóban megvalósíthatók majd 300-400 millió forintos plusz fejlesztésből, de igazából, ha nincs ez a nagy lépés, ami az európai uniós pályázatot lehetővé tette, akkor bizony még mindig 25-30%-nál állnánk a csatornázottság tekintetében. Ugyanez a helyzet egyébként az iparűzési adóval is. Jó, nagyon jó, hogy tizenvalahányezer kisvállalkozó, mikro vállalkozó befizeti az évi X 100.000, illetve X millió forintját, de ha nem lépjük meg azt, hogy körülbelül 100 AVL legyen a városban és 15 milliárd Ft évi iparűzési adó keletkezzék a város területén, akkor bárhány kisvállalkozónak az egy százalékát ide lehet adni, meg el lehet venni, nincs jelentősége. A város jövője szempontjából nincs jelentősége és ezt kellene végiggondolni. Anno domini, amikor mi javasoltuk épp a Modern Városok Program keretén belül, hogy 250 hektár ipari parkot, illetve gazdaságfejlesztési övezetet hozzunk létre a város környékén, annak az volt az indoka, hogy az éppen aktuális négyzetméter/forint jövedelem/ iparűzési adót az akkor működő gazdaságfejlesztési övezetekről az egész országba kiszámoltuk, és rá kellett jönnünk, hogy a 250 hektár nem azért kell, mert túl nagyot akarunk, vagy túl kicsit, hanem az tudja biztosítani – 2014-2015 nyarán voltak ezek a számítgatások - azt a feladat-ellátási lehetőséget és forrást, amire egy 100 ezres városnak rövid időn belül szüksége lesz. Ennek ez az oka. Ha most azt mondjuk, hogy ez nem jó gondolat, hanem kezdjük el átalakítani az egész ország iparűzési adó meg személyiadó jövedelemadó meg egyéb politikáját, az egy nagyon hosszú folyamat. Nem érdekelt Székesfehérvár és Debrecen és sorolhatnám, ki mindenki nem érdekelt még abban, hogy személyi jövedelemadó központú önkormányzati finanszírozás alakuljon ki. Érd érdekelt ebben, meg talán van egy vagy két ilyen város, de szinte kilátástalannak látjuk, hogy ebbe az irányba indulunk el, hiszen akkor mindig falakba fogunk ütközni, pont a megyei jogú városoknak a falába fogunk ütközni. Abban pedig, hogy a ún. Modern Városok Programja a megyei jogúságnak köszönhető, abban jelen pillanatban egy kicsit téved polgármester úr, nem ismeri a hátterét. A Megyei Jogú Városok Programja írd és mond Simó Károly alpolgármesternek és Varga Mihály miniszternek 2014 decemberében töltött, körülbelül másfél órás beszélgetésének köszönhető.
Dr. Csőzik László polgármester: Én másképp tudom Szita Károly úrtól.
Szűcs Gábor alpolgármester: Sok mindenben akár még egyet is tudnánk érteni T. Mészáros András volt polgármester úrral. A probléma a valóság és az elmondottak között leledzik. A valóság az az, hogy az nem vitás és szerintem egyetlen képviselőnek sem kérdés, hogy iparra szükség van, adóbevételekre szükség van. A probléma az ott látszik, hogy ha csak egyszerűen valaki a HÉSZ-t, a helyi építési szabályzatot előveszi, hogy hova lettek gazdasági övezetek kijelölve. Rögtön, a legapróbb ránézésre megállapíthatja, hogy ezek a területek rosszul lettek kijelölve. Ez abból adódik, hogy olyan helyekre lett gazdasági övezet - nem minden esetben, de sok esetben kijelölve - ahol olyan minőségű földterület van, amit a hatályos jogszabályok szerint nem fog a földhivatal kiengedni a termőföldből, magyarán rosszul lett előkészítve. A másik ugye itt az Elvira major kérdése. Ha elvonatkoztatunk, hogy mekkora érték, akkor is meg kell nézni a szántók minőségét. Ott is ugyanez a probléma állt volna elő. Értem T. Mészáros Andrást abban, hogy egybefüggő állami tulajdonban lévő terület, de egyrészt egy európai hírű génbankot nem telepítgetünk egyik helyről a másikra. A másik az, hogy ez egy kincs a város számára.
Tetlák Örs alpolgármester: T. Mészáros Andrásnak azt a rendkívül ízléses kalapot lehet, vissza kellene rakja, mert valószínűleg napszúrást kaphatott idefele jövet, mert ahova most leereszkedett, a Bács Istváni mélységekbe, az egy ritka pillanat még ennek a közgyűlésnek az életében is, és mondjuk az ő minősítéseit nem igazán szeretném folytatni, de azért ez a talaj menti suttyóság mellett még két terület van, amiben igyekeznek egymásra licitálni és hogyha már futóversenyekről beszélgettünk, akkor itt azért van egy szoros verseny. Az egyik az, hogy a rosszabbnál rosszabb döntésekkel a városnak okozott kár nagysága, amiben azért csak a 420 millió Ft-ot és a 70 millió forintot összeadva, rögtön van egy 500 millió Ft-os hiánya a városnak és hogyha költségvetésről beszélgetünk akkor, amikor támogatást kapunk arra, hogy az ötszáztizenvalahány millió forintos kötelezést teljesíteni tudjuk, majd kapunk 120 millió Ft-ot ezen a jogcímen és megy a hajbókolás dr. Aradszki Andrásnak, hogy milyen nagyszerűen teljesített, akkor pont azt lehet mondani, hogy dr. Aradszki András pont a negyedét éri, mint amire szüksége lenne a városnak. És ez csak két rossz döntésük, van még egy ág, amin borzasztóan erősek voltak, ez pedig a város rendszerszintű kirablása. Itt akár az óvoda projekteket nézhetjük, akár a tanácsadói szerződéseket nézhetjük, akár a párszor már emlegetett fantasztikus föld ügyleteket nézhetjük, amikor a zacskó ropit érő földterületeket T. Mészáros András 50 millió Ft-ért adja el egy VIII. kerületi lakónak, tehát itt a napnál világosabb, hogy T. Mészáros András egy európai értelemben vett demokráciában maximum a börtön könyvtárban szólalhatna fel, nem egy közgyűlésen, és itt csürhéz minket, meg nem tudom, hogy milyen szavakat használ, ezeket én szeretném visszautasítani, és bár rendre nem tudom utasítani, de tényleg válogassa már meg a szavait, mert ezt rossz hallgatni.
Dr. Csőzik László polgármester: Ez most pusztába kiáltott szó, mert T. Mészáros András úr fogta magát és kiment a teremből, biztos sürgős dolga akadt. Felkészül egyébként a Papi földek teljes beruházása ától zettig, nem lesz egy leányálom azt hiszem és fölkészül a teljes társulásnak az átbogarászása, mert már most kaptam olyan belső ellenőri jelentést, ami feljelentés tételre tesz javaslatot, és ilyenkor azt érzem, hogy az ember ez alól nem is térhet ki. Nem tudom megadni a szót azoknak, akik szeretnének még szólni, az SZMSZ nem engedi, Simó Károly és Szűcs Gábor voltak ilyenek. Felteszem szavazásra a költségvetés 3 évre szóló kitekintéséről szóló határozati javaslatot.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:
Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
|
Kötelezettség jogcíme |
|
|
|
|
|
|
2022. év |
2023. év |
2024. év |
2025. év |
||
|
Felhalmozási célú hiteltörlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
Fejlesztési hitel 2022 (500 millió forint) |
5 111 111 |
15 208 333 |
76 990 885 |
75 089 844 |
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Kötvénykibocsátás törlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Lízingdíj |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
Kezességvállalás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
5 111 111 |
15 208 333 |
76 990 885 |
75 089 844 |
Saját bevételek a 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint
|
Megnevezés |
|
|
|
|
|
|
2022. év |
2023. év |
2024. év |
2025. év |
||
|
1. |
Helyi adókból származó bevételek |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
|
2. |
Önkormányzati vagyon, vagyoni értékű jog értékesítéséből, hasznosításából, tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel |
396 930 000 |
396 930 000 |
396 930 000 |
396 930 000 |
|
3. |
Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel |
16 800 000 |
16 800 000 |
16 800 000 |
16 800 000 |
|
4. |
Bírság-, pótlék- és díjbevétel |
39 690 000 |
39 690 000 |
39 690 000 |
39 690 000 |
|
5. |
Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Saját bevételek összesen |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
|
|
Saját bevételek 50%-a |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
|
|
Saját bevételek 50%-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
2 057 098 889 |
2 047 001 667 |
1 985 219 115 |
1 987 120 156 |
Az Önkormányzat 2022. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.
Határidő: a határozat továbbítására:
az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 10 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:
28/2022. (II. 24.)
h a t á r o z a t a
az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:
Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
|
Kötelezettség jogcíme |
|
|
|
|
|
|
2022. év |
2023. év |
2024. év |
2025. év |
||
|
Felhalmozási célú hiteltörlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
Fejlesztési hitel 2022 (500 millió forint) |
5 111 111 |
15 208 333 |
76 990 885 |
75 089 844 |
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Kötvénykibocsátás törlesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
Lízingdíj |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
Kezességvállalás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
1. |
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
5 111 111 |
15 208 333 |
76 990 885 |
75 089 844 |
Saját bevételek a 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint
|
Megnevezés |
|
|
|
|
|
|
2022. év |
2023. év |
2024. év |
2025. év |
||
|
1. |
Helyi adókból származó bevételek |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
3 671 000 000 |
|
2. |
Önkormányzati vagyon, vagyoni értékű jog értékesítéséből, hasznosításából, tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel |
396 930 000 |
396 930 000 |
396 930 000 |
396 930 000 |
|
3. |
Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel |
16 800 000 |
16 800 000 |
16 800 000 |
16 800 000 |
|
4. |
Bírság-, pótlék- és díjbevétel |
39 690 000 |
39 690 000 |
39 690 000 |
39 690 000 |
|
5. |
Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Saját bevételek összesen |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
4 124 420 000 |
|
|
Saját bevételek 50%-a |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
2 062 210 000 |
|
|
Saját bevételek 50%-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége |
2 057 098 889 |
2 047 001 667 |
1 985 219 115 |
1 987 120 156 |
Az Önkormányzat 2022. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.
Határidő: a határozat továbbítására:
az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Andrasek Mónika |
Igen |
|
Antunovits Antal |
Nem |
|
Dr. Asztalos Éva |
Tartózkodik |
|
Dr. Bács István |
Nem
|
|
Balla Imre |
Igen |
|
Csépán István |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Demjén Attila |
Nem |
|
Fülöp Sándorné |
Nem |
|
Gál Alex |
Igen |
|
Gregus László |
Igen |
|
Lengyel Péter |
Igen |
|
Simó Károly |
Nem |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Tartózkodik |
|
Tetlák Örs |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Távol |
Dr. Csőzik László polgármester: A határozati javaslat II.-ben a kereset-kiegészítések fedezetéről szavazunk. Az óvodapedagógusok részére 40.000 Ft-ot adna a város havonta per fő, a nem pedagógus besorolású óvodai dolgozók részére havi 10.000 forint pluszt, a bölcsődei dolgozók részére szintén 10.000 Ft pluszt, náluk emelkedik a legjobban az ágazati pótlék, az ÉKFI részére havi 55.000 Ft-ot, itt ugye jelentősen hozzá kell nyúlnunk, a Szociális Gondozó Központ részére pedig majdnem évi 50 millió forintot, mely valamennyi dolgozó részére biztosít kereset-kiegészítés összeget. Felteszem szavazásra a határozati javaslatot.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére 2022. január 1-től 2022. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói kereset kiegészítés fedezetét biztosítja az alábbiak szerint:
- óvodapedagógusok részére: havi 40 ezer forint/fő;
- nem pedagógus besorolású óvodai dolgozók részére: havi 10 ezer forint/fő;
- bölcsődei dolgozók részére: havi 10 ezer forint/fő;
- Érdi Közterület-fenntartó Intézmény dolgozói részére: havi 55 ezer forint /fő;
- Szociális Gondozó Központ részére: évi 49.830.000 forint, amely az intézmény alkalmazásában álló valamennyi dolgozó részére biztosított kereset kiegészítés összegét tartalmazza.
A kereset-kiegészítés és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a 2022. évi költségvetési előirányzatok tartalmazzák.
Határidő: az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:
29/2022. (II. 24.)
h a t á r o z a t a
az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére munkáltatói kereset kiegészítés fedezetének biztosításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére 2022. január 1-től 2022. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói kereset kiegészítés fedezetét biztosítja az alábbiak szerint:
- óvodapedagógusok részére: havi 40 ezer forint/fő;
- nem pedagógus besorolású óvodai dolgozók részére: havi 10 ezer forint/fő;
- bölcsődei dolgozók részére: havi 10 ezer forint/fő;
- Érdi Közterület-fenntartó Intézmény dolgozói részére: havi 55 ezer forint /fő;
- Szociális Gondozó Központ részére: évi 49.830.000 forint, amely az intézmény alkalmazásában álló valamennyi dolgozó részére biztosított kereset kiegészítés összegét tartalmazza.
A kereset-kiegészítés és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a 2022. évi költségvetési előirányzatok tartalmazzák.
Határidő: az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Andrasek Mónika |
Igen |
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Asztalos Éva |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen
|
|
Balla Imre |
Igen |
|
Csépán István |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Gál Alex |
Igen |
|
Gregus László |
Igen |
|
Lengyel Péter |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
Tetlák Örs |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a II.-as számú határozati javaslatot, bruttó 120.000 forintos cafeteria juttatásról szól, az intézményi dolgozóink részére adjuk ezt a tételt.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére bruttó 120.000 forint cafeteria juttatást biztosít.
A cafeteria juttatás fedezetét a 2022. évi költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata tartalmazza.
Határidő: az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:
30/2022. (II. 24.)
h a t á r o z a t a
az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére cafeteria juttatás biztosításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére bruttó 120.000 forint cafeteria juttatást biztosít.
A cafeteria juttatás fedezetét a 2022. évi költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata tartalmazza.
Határidő: az Önkormányzat 2022. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Andrasek Mónika |
Igen |
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Asztalos Éva |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen
|
|
Balla Imre |
Igen |
|
Csépán István |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Gál Alex |
Igen |
|
Gregus László |
Igen |
|
Lengyel Péter |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
Tetlák Örs |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a költségvetési rendeletet.
Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:
„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének .../.... (...) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi költségvetéséről
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint Jogi és Közbiztonsági Bizottsága, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.
2. §
A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:
a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1-3.
b) Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény Érd, Felső utca 39-41.
c) Érdi Közterület-fenntartó Intézmény Érd, Fehérvári út 69/B.
d) Intézményi Gondnokság Érd, Budai út 14.
da)Magyar Földrajzi Múzeum Érd, Budai út 4.
db)Szepes Gyula Művelődési Központ Érd, Alsó utca 9.
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár Érd, Hivatalnok utca 14.
dd)Szivárvány Óvoda Érd, Hegesztő utca 2-8.
de) Kincse Óvoda Érd, Béke tér 1.
df) Szociális Gondozó Központ Érd, Emma utca 7.
dg)Pöttöm Sziget Bölcsőde Érd, Aradi utca 7/A.
2. A 2022. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
3. §
(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2022. évi költségvetési bevételét 16 217 164 782 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 millió forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a 2021. évi maradvány igénybevételét 18 468 492 123 forintban, a bevételi főösszegét 35185656905 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2022. évi költségvetési kiadásait 35 001 824 083 forintban, a finanszírozási kiadásait 183 832 822 forintban, a kiadási főösszegét 35 185 656 905 forintban állapítja meg.
(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23–24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)–(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.
(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.
(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.
(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.
(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.
(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.
(20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.
(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.
(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.
4. §
(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 1 626 187 156 forint, ebből
a) általános tartalék 100 000 000 forint
b) céltartalék 1 526 187 156 forint
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.
3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
5. §
A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) a 6. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.
6. §
(1) A polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendeletben (Ávr.) foglalt korlátozásokkal.
(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.
(4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 millió forint összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.
(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.
(6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.
(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.
(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.
(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.
(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.
4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
7. §
(1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.
(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.
5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
8. §
(1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek – a Polgármesteri Hivatal kivételével – a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50 millió forint erejéig kötelezettséget vállalhat.
(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.
(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2022. évben a 2022. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.
(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:
a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
9. §
(1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.
(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendeletének 1/A. § alapján 2022. évben 56 ezer forint.
(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 29/2021. (II.4.) határozata alapján bruttó 200 ezer forint cafeteria juttatásban részesülnek.
(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.
(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.
(6) A költségvetési szervek a 2021. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.
7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
10. §
(1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.
(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.
(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.
11. §
A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.
12. §
Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.
8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
13. §
(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.
(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa;
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).
(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalásával nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.
(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.
(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.
9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
14. §
A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
10. Gazdasági Társaságok
15. §
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévi gazdálkodására vonatkozóan a legkésőbb költségvetési rendelet elfogadásáig üzleti tervet kell készíteni és azt a Közgyűlés elé terjeszteni. Gazdasági társaságokkal szembeni, az önkormányzati költségvetést terhelő kötelezettség a közgyűlés által elfogadott üzleti tervben foglalt összeghatárig vállalható.
16. §
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság pénzügyi kötelezettséget az üzleti tervben szereplő saját és a tulajdonos önkormányzattól származó bevételei terhére vállalhat. Éven túli, határozott időtartamra szóló pénzügyi kötelezettséget az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a tulajdonos jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
11. Egyéb rendelkezések
17. §
Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
18. §
A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt.
19. §
(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.
(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.
20. §
(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.
(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint.
21. §
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.
(2) A polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.
22. §
A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.
23. §
A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.
24. §
Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.
25. §
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2022. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 217 700 forint, koporsós temetés esetén bruttó 320 570 forint szórásos temetés költsége bruttó 100 225 forint.
26. §
Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,
27. §
(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.
(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.
(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118. §-ait kell alkalmazni.
12. Záró rendelkezések
28. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2022. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.
29. §
Hatályát veszti az önkormányzat 2021. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 34/2020. (XII.3.) önkormányzati rendelet.”
A rendelet tervezet melléklete annak formátuma(.xlsx) miatt a jegyzőkönyv melléklete.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 10 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotta:
6/2022. (II.28.)
önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi költségvetéséről
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint Jogi és Közbiztonsági Bizottsága, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.
2. §
A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:
a) Polgármesteri Hivatal Érd, Alsó utca 1-3.
b) Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény Érd, Felső utca 39-41.
c) Érdi Közterület-fenntartó Intézmény Érd, Fehérvári út 69/B.
d) Intézményi Gondnokság Érd, Budai út 14.
da)Magyar Földrajzi Múzeum Érd, Budai út 4.
db)Szepes Gyula Művelődési Központ Érd, Alsó utca 9.
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár Érd, Hivatalnok utca 14.
dd)Szivárvány Óvoda Érd, Hegesztő utca 2-8.
de) Kincse Óvoda Érd, Béke tér 1.
df) Szociális Gondozó Központ Érd, Emma utca 7.
dg)Pöttöm Sziget Bölcsőde Érd, Aradi utca 7/A.
2. A 2022. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
3. §
(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2022. évi költségvetési bevételét 16 217 164 782 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 millió forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a 2021. évi maradvány igénybevételét 18 468 492 123 forintban, a bevételi főösszegét 35185656905 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2022. évi költségvetési kiadásait 35 001 824 083 forintban, a finanszírozási kiadásait 183 832 822 forintban, a kiadási főösszegét 35 185 656 905 forintban állapítja meg.
(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23–24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)–(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.
(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.
(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.
(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.
(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.
(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.
(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.
(20) A 18. melléklet tartalmazza a pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.
(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.
(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.
(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit tartalmazza.
4. §
(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 1 626 187 156 forint, ebből
a) általános tartalék 100 000 000 forint
b) céltartalék 1 526 187 156 forint
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.
3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
5. §
A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) a 6. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.
6. §
(1) A polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendeletben (Ávr.) foglalt korlátozásokkal.
(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.
(4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 millió forint összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.
(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.
(6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.
(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.
(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.
(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.
(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.
4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
7. §
(1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.
(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.
5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
8. §
(1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek – a Polgármesteri Hivatal kivételével – a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50 millió forint erejéig kötelezettséget vállalhat.
(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.
(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2022. évben a 2022. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.
(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:
a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
9. §
(1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.
(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendeletének 1/A. §-a alapján 2022. évben 56 ezer forint.
(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 282/2021. (XII. 16.) határozata alapján bruttó 200 ezer forint cafeteria juttatásban részesülnek.
(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.
(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.
(6) A költségvetési szervek a 2021. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.
7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
10. §
(1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.
(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.
(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.
11. §
A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.
12. §
Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.
8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
13. §
(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.
(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa;
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).
(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalásával nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.
(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.
(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.
9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
14. §
A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
10. Gazdasági Társaságok
15. §
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévi gazdálkodására vonatkozóan a legkésőbb költségvetési rendelet elfogadásáig üzleti tervet kell készíteni és azt a Közgyűlés elé terjeszteni. Gazdasági társaságokkal szembeni, az önkormányzati költségvetést terhelő kötelezettség a közgyűlés által elfogadott üzleti tervben foglalt összeghatárig vállalható.
16. §
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság pénzügyi kötelezettséget az üzleti tervben szereplő saját és a tulajdonos önkormányzattól származó bevételei terhére vállalhat. Éven túli, határozott időtartamra szóló pénzügyi kötelezettséget az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a tulajdonos jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
11. Egyéb rendelkezések
17. §
Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
18. §
A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt.
19. §
(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.
(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.
20. §
(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.
(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint.
21. §
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.
(2) A polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.
22. §
A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.
23. §
A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.
24. §
Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.
25. §
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2022. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 217 700 forint, koporsós temetés esetén bruttó 320 570 forint, szórásos temetés költsége bruttó 100 225 forint.
26. §
Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.
27. §
(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.
(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.
(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118. §-ait kell alkalmazni.
12. Záró rendelkezések
28. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2022. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.
29. §
Hatályát veszti az önkormányzat 2022. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 36/2021. (XII.17.) önkormányzati rendelet.
A rendelet melléklete annak formátuma(.xlsx) miatt a jegyzőkönyv melléklete.
A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Andrasek Mónika |
Igen |
|
Antunovits Antal |
Nem |
|
Dr. Asztalos Éva |
Tartózkodik |
|
Dr. Bács István |
Nem
|
|
Balla Imre |
Igen |
|
Csépán István |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Demjén Attila |
Nem |
|
Fülöp Sándorné |
Nem |
|
Gál Alex |
Igen |
|
Gregus László |
Igen |
|
Lengyel Péter |
Igen |
|
Simó Károly |
Nem |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Tartózkodik |
|
Tetlák Örs |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Nem |