9. NAPIREND - Javaslat a LIFE+ "Természet és a biológiai sokféleség" című pályázati felhíváson történő részvételre, és a szükséges önerő biztosítására

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Life + pályázat egy közvetlen uniós pályázat, nagyon különleges forma. Úgy gondolom, hogy van esélyünk nyerni. Végeredményben hosszas gondolkodás utána olyan projektet állítottunk össze, ami alkalmas arra, hogy a segítségével, hogyha nyerünk, akkor meg tudjuk vásárolni a jelenlegi tulajdonosától a Termál Hotelt. A jelenlegi városvezetés mindent megtett annak érdekében, hogy ezt az épületet a város újra birtokába vegye. Eddig nem kísérte eredmény a próbálkozásainkat, a lehető legmagasabb szinten is megfordult az ügy. Ha ezen a pályázaton nyerünk, akkor ez egy természetvédelmi látogatóközpont lesz. Sok mozgástér az ilyen típusú pályázatokban nincs, a rublikákat kellett helyesen kitölteni. 9 konzorciumi partner vesz részt ebben az ügyben, benne van az Önkormányzat és intézményei, a Szepes Gyula Művelődési Központ, az ÉKFI, az Érdi Városfejlesztési Kft., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Vadásztársaság. Ha nyerünk, akkor ez egy olyan projekt, ami még nem volt Érden. Egyrészt azért, mert ilyen jellegű programot még nem valósított meg a város, másrészt meg az talán az első olyan közvetlen brüsszeli forrás lesz, ami nagyobb összegű. Nem a szokásos pici „interreges”, hanem nagyobb összegű program. Azt javaslom, hogy ezt engedjük útjára, szavazzuk meg. Először azt akartam mondani, hogy hátha sikerül, de ez nem hangzik túl optimistán, úgyhogy én azt mondom, hogy ez sikerülni fog, hogyha mögé állunk.

 

Simó Károly képviselő: Mindenekelőtt egy pontosítással kezdeném. A Termál Hotel nyelvbotlás volt, soha nem volt a város tulajdonában, tehát visszaszerezni nem lehet, hanem megszerezni lehetne. A Termál Hotelt az 1980-as évek óta magántulajdonban volt. Egy jó törekvés is lehetne, értelmes célra. Azt látom, hogy a mostani előterjesztés minimum kérdőjeleket vet fel, hogy az-e a helyes cél, amit az előterjesztő tesz. A kérdésem az lenne, hogy polgármester úr említette, hogy több konzorciumi partner van, de nem láttunk erre vonatkozóan semmilyen dokumentumot. Vajon ők tudnak-e arról, hogy ebben partnerek, illetve van-e bármilyen egyeztetés, dokumentum vagy nyilatkozat? Egy közös pályázatban nyilván a legnagyobb rész az előterjesztés szerint az Önkormányzatot illetné, de attól függetlenül az egyes szereplők nyilatkozatai, képességei, felelősségvállalásai azok ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a fő konzorciumi partneré. Valamiért kimaradt egy igen fontos szereplő ebből a történetből, mégpedig a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Ha hódokról beszélünk – nevezzük egyszerűen az egészet Hód-projektnek. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokat olvashattunk arról, hogy a hódok nagyon cukik és nagyon jó a marketingjük. Mindenki nyilván szereti a cuki kis állatkákat, de a gazdasági, illetve a város alakítására gyakorolt hatásuk az nem minden esetben pozitív. Nyilvánvalóan a rövid, pár mondatos leírásban az van megfogalmazva, hogy azt a konfliktust, ami a hódok jelenlétével felmerült egy társadalomban, azt kellene valamilyen módon moderálni. Azt hiszem, hogy egy ilyen értékű pályázat - 1,1 milliárd forintról van szó - megérdemelt volna egy kicsit részletesebb és hosszabb bemutatást. Egyáltalán miről is kellene szavazni? Mi is ez a pályázat? Mit szeretne az Önkormányzat és vajon indokolt-e a 200 millió Ft-ot most, a polgármester úr szavai szerint kivéreztetett önkormányzati költségvetésből egy olyan projektre elkölteni, aminek az eredményeképpen Ófaluban nem a termálturizmus fog - ami már régi célkitűzés - megvalósulni, hanem egy teljesen más. Elég zavaros viszonyok között, nem tisztázott partnerekkel, egyáltalán hova szeretne jutni? Azt hiszem ezek igen komoly kérdések, jó lenne ezekre mindenképpen választ adni nyilvánosan is.

Szűcs Gábor alpolgármester: Úgy tudom, hogy Simó Károly már foglalkozott Life-fal, úgyhogy azt nagyon jól tudod, hogy igazából ez a mai döntés egy lehetőség arra, hogy beadásra tudjon kerülni ez a pályázat. Az, hogy nyerni fog-e, azt majd jövő tavasszal fogjuk meglátni, illetve még van egy fontos kitétel, amit az előterjesztésben is benne van, ez a Miniszterelnökségnek a támogatása. Ez az egyik része, a másik része, hogy maga a pályázat is olyan, hogy mire fogják pontozni, hogy mi lesz igazából a több plusz pont, nagyon sok függ attól is, hogy ezek a partnerek végül be tudnak-e szállni. A legtöbb partner az a mai, illetve a következő egy napban fogja a döntését meghozni. Még külföldi partnerekre is várunk, mert ezek mind plusz pontot jelentenek – ezt te is nagyon jól tudod. Ez egy lehetőség. A cél tekintetében te is tisztában vagy azzal, hogy a Termál Hotel a jelenlegi formájában a régi funkcióját betölteni nem tudja, ugyanis a kutak a volt Téglagyár területén lettek megfúrva és onnan a termálvíz átvezetése az nem éppen egy gazdaságos működési lehetőség lenne a mostani épület számára. Ahogy benne van az előterjesztésben is, azt látni lehet, hogy pont arra fókuszál. 1996-ban kezdték visszatelepíteni az eurázsiai hódokat Magyarországra, ahol azóta egyes becslések szerint 3.000, más becslések szerint 10.000 populáció van. Pont a Pilisi Parkerdő Zrt. az, aki most egy kísérletet is folytat, hogy hogyan lehet a Beliczay-szigeten található, amúgy kitermelésre szánt fákat megóvni attól, hogy a hód megrágja, hogy különböző fafajtákkal kísérleteznek, hogy melyik az, ami azért a szoros természetes élőhelyén tartja ezt a védett állatot. Alapvetően minden Life pályázat 60%-os intenzitású támogatásról indul. Érd egyik védett állatfajának köszönhetően 75%-ra ugrik ez a támogatási intenzitás és ha a Miniszterelnökség hozzájárul, akkor 87,5 %-os támogatási intenzitás, plusz egy előkészítő összeg van, ami nem visszatérítendő a projekt keretében. Azt gondolom, hogy ez egy közvetlen uniós forrásnál - te is tudod, hogy milyenek – egy nagyon szép szám. Tovább folytatva azt gondolom, hogy ez egy olyan zöld környezetvédelmi beruházás, amire eddig nem volt példa, közvetlenül egy élőhelyet érintő fejlesztés, aminek van hatása egy védett állatfaj és a társadalom közötti kommunikáció megismerésére, az élőhelynek a bemutatása, illetve annak akár, hogy igen vannak károkozások a védett állatfaj tekintetében és ennek a nyomon követése, bemutatása és meggátolása – ez is egy fontos része. Ez egy élőhelyvédelmi és környezetvédelmi pályázati lehetőség. Az önerő mértékébe beleszámítható a munkaerő, ami jelen van a városban, mert sajátossága a pályázatnak, hogy csak 30%-ban lehet külső szolgáltatót igénybe venni a projekt során.  Azért is partner például az ÉKFI, mert humánerőforrással rendelkezik, illetve asztalosműhellyel, sorolhatnánk ezeket a funkciókat, úgyhogy itt effektíve nem olyan pénzeszközről beszélünk, ami feltétlenül pénzben mérhető, hanem maga a meglévő infrastruktúránk önerőként bevihető, illetve elszámolható, mivel saját magunknak kell a nagy részét megvalósítani. Azt gondolom, hogy ez egy olyan lehetőség a város számára, amit meg kell próbálni, ha a Miniszterelnökség is hozzájárul a támogatásához és utána a pályázatot is megnyerjük, akkor egy nagyon pozitív zöld és környezetvédelmi fejlesztés lesz és én ehhez kérem a te támogatásodat is.

Dr. Csőzik László polgármester: Hadd fordítsam meg az egésznek a logikáját, mert lehet, hogy úgy sokkal könnyebb lesz megérteni. Nem arról van szó, hogy az volt a feladat, hogy dolgozzunk ki vadul egy jó projektet, amihez aztán majd keresünk forrásokat és akkor jaj Istenem, ez a projekt itt-ott amott rossz, hanem fordítva volt. Megjelentek a Life pályázatok és azt néztük, hogy Érd hogy tud elhozni minél több forrást a Life pályázatokból. Volt egy másik gondolat, ami a Sulák pataknak a rehabilitációján keresztül ment, de arra jutottunk, hogy ha tényleg nyerni akarunk és egyébként a legutóbbi, közvetlen brüsszeli pályázatunk sorsának a tanulsága, emlékeztek rá, akkor 2019 végén elindultunk az Urban Innovativ Actions 5. ütemében egy olyan pályázattal, amit nagyon-nagyon szerettünk volna, hogy legyen 2 milliárd forint értékben egy új kulturális központja Érdnek, de annyira lehetett tudni és annyira lehetett érezni, hogy ennek az elgondolásnak abban a pályázati konstrukcióban nincs túl nagy esélye, mert más. Más a gondolkodás, más szempontokat vesznek figyelembe a board tagjai, akik döntenek ezekről a pályázatokról, úgyhogy úgy voltam, hogy itt most fordítanunk kellene, tehát ne a gombhoz várjuk kabátot, hanem fordítva járjunk el. Azt nézzük meg, hogy van egy kiírás, mi az a helyi projektötlet amivel ott labdába lehet rúgni, és akkor ehhez járult még az az ügyes elgondolás, hogy ezt kössük össze egy olyan ingatlanfejlesztési koncepcióval, ami már itt hever az orrunk előtt kb. 5-8 éve és nem tudott igazándiból megoldást produkálni benne egyik önkormányzati vezetés se. Szerintem ezen a logikán keresztül lehet jobban eljutni oda, amit az előterjesztés mutat, hogy itt van egy olyan pályázat, amin esélyesen nem tudunk elindulni, amivel sok-sok konzorciumi partnerben megszólítottuk a szlovák testvérvárosokat, a felvidéki Léva városát és onnan is várunk még egy nyilatkozatot november 30-áig. Nagyon remélem, hogy megjön az Agrár Minisztériumtól a pozitív visszajelzés. Egyébként lehet, hogy még idén kiderül, hogy mi lett a pályázat eredménye. Budapesten van egy hasonló jellegű hód történet, de ha ki akarok emelni az országban, akkor a rajkai Repatriáló és Bemutató Központ, ami mindenképpen ehhez hasonlatos, tehát valami olyasmit kell elképzelni, hogy egyrészt a Beliczay-szigetnek egy részét rendbe lehet vele tenni. A tanösvény felújítására és bővítésére gondolok, másrészt meg a régi hotelnek az épületét felújítani, oda új funkciókat költöztetni. Az egész arról szól, ezt nyilván tanulni fogjuk, mert erre nincs tapasztalat és új az egész, hogy 3 hónapon keresztül, ha nyerünk, miután kialakítottak ezt a központot, hogy lehet ezt jól működtetni úgy, hogy a forrásokat ne vegyék vissza, hogy szabályszerű legyen. Nem akarunk magáncéget bevonni se a projektmenedzsmentbe, se semmibe. Azt akarjuk, hogy a meglévő kollégák, az egyes intézmények és a városháza meglévő kollégái lássák el, vagy vegyünk fel új munkatársakat, tehát egy teljesen vállalható, jó történet. Igen, azt lehet mondani, hogy ha lett volna több ideje az embernek és előbb eszébe jut a gondolat, akkor ezt még sokkal profibban kidolgozza akár egy tanulmányban is. De erre most nem volt idő és ezt most kell megugrani, most sokkal nagyobb esélyünk van, mint amilyen legutóbb volt az Urban Innovative Action-ben. Nagyon bízom benne, hogy összejön, én kérem a Fidesz-Összefogás frakciót, hogy ezt támogassátok lehetőség szerint, mert úgy gondolom, hogy semmi rossz nincs benne, az meg, hogy a tartalmi elemeibe bele tudsz kötni, azt értem, de azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló rövid időn belül ezt kihozni belőle, azért így is egy nagyon szép teljesítmény volt és mindenképpen alkalmas arra, hogy beadjuk a pályázatot és arra is, hogy eséllyel pályázzunk.

Simó Károly képviselő: A pályázat ismereteink szerint idén június óta nyitott, tehát nem volt olyan rövid az idő, ki lehetett volna dolgozni. Sajnos amiket az imént hallottunk, az megerősített abban, hogy ez egy elég zavaros ügy és egyre zavarosabb. Újabb partnerek bevonása is elhangzott, ami önmagában egyébként jó. Egy ilyen jellegű projekt mellé jó szívvel tudna állni az ember, ha látna néhány dolgot, hogy pontosan mit szeretne az előterjesztő, mit szeretne az, aki ezzel foglalkozott, kinek milyen szerepe van, és hogyha világosok lennének a célok. Idén tavasszal azt javasoltuk a városvezetésnek, hogy kezdje el a Polgármesteri Hivatal előkészíti azokat a projekteket, amelyek útépítésre, csapadékvíz-elvezetésre, bölcsődére vonatkoznak. Ez nem történt meg. Eléggé kioktató jellegű elutasítást kaptunk. Ezen pályázatok helyett, ami az érdiek mindennapjait komolyan tudja befolyásolni egy ilyen zavaros előterjesztést kaptunk, amivel több probléma is van. Nem csak az a probléma, hogy ez egy új és hogy ezzel nem tudnak mit kezdeni - vannak Polgármesteri Hivatalok, akik ezt meg tudják ugrani - hanem az is, hogy például az államháztartási törvény szerint itt 1,1 milliárd Ft-os kötelezettségvállalás történik, amit a költségvetésben akkor is meg kell jeleníteni, ha a 2023-as évre vonatkozik és akkor kell majd betervezni. Azt gondolom, hogy ez egy igen komoly fejtörést okozna. Szűcs Gábor alpolgármester úrral ellentétben azt gondolom, hogy ez nem lett kellőképpen végiggondolva, hogy önmagában az a döntés, hogy pályázaton indulunk, az egy kötelezettségvállalást jelent, tehát innentől kezdődően be kell építeni a költségvetésbe. Ez igen komoly problémát tud jelenteni a következő évek költségvetésére. Ezen kívül a Molnár utca felújítása kapcsán a volt Téglagyárnál fúrt kútból a vizet fel lehet hozni, hisz a Molnár utca tervezése során az az opció is be volt téve, hogy oda olyan csöveket elhelyezni, amelyeken visszairányból is tud jönni a termálvíz. Tehát ez nem lenne megugorhatatlan feladat, hogy akár a mostani termál környéke felőli terület esetén azt a termálvizet lehessen hasznosítani. A partnerek, a célok, a nem megfelelő előkészítés azt gondolom, hogy akár egy jó célt is tud diszkreditálni. Arról nem is beszélve, hogy a hódokkal, mint ahogy már említettem, nem csak az a probléma, hogy a fákat rágják, hanem van egy sokkal súlyosabb és olyan probléma, amivel valóban foglalkozni kellene minimum két részben. Egyrészt, ha a hódok eljutnak a Papi földekig, akkor ott igen nagy probléma lesz. Ezzel kellett volna és kellene is foglalkozni. A másik viszont az, hogy pont az elmúlt napokban a vízügyi igazgatóságok törvénymódosítást kezdeményeztek, hiszen nagy árvizek esetén – ismerjük, hogy 2013-ban is egy igen komoly árvíz volt, ahol hosszú ideig a 2013-ban a töltést is nyaldosta a víz - ilyen esetekben, hogyha a hódok ott elkezdek fúrni kis járatokat, akkor az az árvízvédelmi töltés… Én nem akarom az ördögöt festeni a falra, de hogyha nincs az az árvízvédelmi töltés, a gát, ahogy mi mondjuk, akkor Ófaluban az árvíz nagyon nagy problémát tud okozni. Erre kellene gondolni és erre kellene együttműködés, ezért tartottam volna fontosnak, hogyha kellőképpen alaposan előkészítették volna ezt a projektet. Például a Vízügyi Igazgatóság véleménye, az ő bevonásuk is ebbe a projektbe. Értem, hogy valakinek jött egy ötlete, de hogyha ezt tényleg komolyan gondolták volna, akkor ezt alaposan elő kellett volna készíteni. Polgármester úr azt mondta, hogy most úgy kellett csinálni, hogy a pályázati forráshoz találni egy projektet. Azt olvastam valahol, nem tudom pontosan, hogy ki írta le Érd Önkormányzata nevében, polgármester úr vagy alpolgármester úr, de valaki azt írta le, hogy ez az EU-s pályázati rendszer úgy rossz, ahogy van. Hiszen az, aki ezt a vélemény megfogalmazta, azt mondta, hogy az nem egy jó dolog, hogy vannak pályázati források és arra kell kitalálni projekteket. Akkor most melyik a jó? Ez így nem teljesen világos. Azt hiszem, hogy nagyon-nagyon sok a kérdőjel. Azt hiszem, hogy sokkal jobb lett volna azzal foglalkozni, hogy utak épüljenek és a megfelelő intézményrendszer Érden, hisz a források megnyíltak, a pályázatok megjelentek, de sajnos a Közgyűlésen ezeket az előterjesztéseket nem látjuk.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr egyrészt megválaszoltad azt, hogy a pályázatnak mi a célja, értelme. Mert az általad felsorolt problémák, hogy a hódokat hogy lehet kezelni, azokra pont alkalmas ez a pályázat. Tehát köszönjük szépen, ez mindenképpen egy hasznos észrevétel volt. Másrészt azt senki ne állítsa, hogy ez a pályázat konkurál más célokkal, nem megy más célok rovására sem a pályázat elkészítésére fordított erőforrásokban, sem azzal, hogy bárki azt gondolja, hogyha erre pályázunk, akkor majd nem tudunk utakra, vagy kevesebb pénzt tudunk utakra elhozni. Szó sincs róla. Ezen a Life pályázaton ezzel tudunk indulni, ezt tudjuk elnyerni, ott nem lehet útépítésre pályázni, kizárólag ilyen jellegű projektekkel. Szerintem ezt a célt jól szolgálja ez és hogyha nyerünk, akkor meg úgyis a siker majd minket igazol. Azt hiszem, hogy ez rendben van. A másik, amit szeretnék mondani, hogy én ebbe cash jellegű önrészt nem szeretnék beletenni. Egyrészt figyelembe vettük azt, hogy 60 %-os a Life programnak a generális támogatási intenzitása, 40 % önrész és úgy döntöttünk, hogy élünk azzal, hogyha a védett élőhelyekre vonatkozó célkitűzést behozzuk, mint projektelemet és célt, akkor ezt fölmegy 75%-ra, tehát ez sem véletlen megfontolás volt. Azt követően az önrész támogatás én úgy gondolom, hogy szinte borítékolható ebben az esetben, az 141 millió Ft, tehát 12,5 % marad, amit nem effektív készpénzben fogunk ebben a programban megjeleníteni, hanem a munkavállalóink, a köztisztviselőink bérezése lesz döntően az, amit úgy gondolom, hogy bele lehet tenni. Szerintem induljunk, jó ötlet és van esélyünk. Ha nyerünk, akkor végre pont kerül a hotel ügy végére is.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Két dologra reagálnék. Az egyik az, hogy az élőhelyvédelem az pont arról szól Simó Károly, amit te mondasz, hogy az élőhelyén ahol most is ott van, ott próbáljuk fejleszteni azt az élőhelyet és ott tartani, hogy a mozgását követni lehessen. Pont azért, amit amúgy nagyon helyesen felvetettél, pont erre ad választ. A másik része pedig, ami a Termál Hotellel kapcsolatos volt, mind a ketten tudjuk, hogy a vezetékekben elvezetése a termálvíznek bizonyos szakaszonként hőfok csökkenést eredményez. Amire elérne a mostani termálszálló épületéhez, ahhoz rámelegítés lenne szükséges, hogy ott olyan hőfokú legyen a minőség, a szolgáltatás. Erről már többször ketten is beszéltük, úgyhogy szerintem ezt hagyjuk.

Antunovits Antal képviselő: Egy kérdésem van, polgármester úr. Körülbelül fél évvel ezelőtt azt mondta az ófalusiaknak és környékbelieknek, hogy ott megnyílik majd a Termál, tehát a gyógyvizes fürdő fog újra visszakerülni. Ez most meglepetés számomra, hogy ez természetvédelmi épület lesz. Tudják ezt az ófalusiak hogy teljesen más lesz ott, mint amit polgármester úr ígért?

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondtam, hogy az elmúlt két évben is mindent megtettem, tehát elmentem Köves Slomóhoz, írtam a minisztériumnak és írtam a kormányfőnek magának is. Elutasítottak, tehát az a helyzet, hogy hiába vélelmeztem azt, hogy miután a rabbi úr jó viszonyt ápol a miniszterelnök úrral, hogy majd valamifajta más jellegű elbírálásban lesz részünk, ez nem következett be. Nem tudom, hogy mennyire lobbizott az ügy érdekében maga Köves Slomó, nem rendelkezem információkkal. Kértem tőle, hogy vállvetve küzdjünk azért, hogy a város kapjon forrást arra, hogy visszavásárolja a hitközségtől az épületet, vagy megvásárolja az épületet. Elutasították, majd megpróbáltam még egyszer, azt is elutasították. Ennél többet most nem tudok tenni. Azt nem ígértem meg biztosan, hogy itt termálvíz lesz, azt ígértem, hogy szeretnénk, ha az lenne. Nyilván jobban örültem volna, hogyha az lett volna, de most itt van egy olyan lehetőség, amelyen keresztül most a tulajdonjogot a város megszerezhetné. Az épület borzasztó állapotban van, te is pontosan tudod, hogy milyen problémákkal nézünk ott szembe, beköltöznek kétes elemek és a rendőrséget kell hívni. Azon kívül, hogy a székely kaput sikerült visszaszerezni a városnak, azon kívül eredményt ebben a tekintetben nem értünk el. Abban bízom, hogy ezzel lehet. Egyébként meg, ha nem nyerünk, akkor minden visszaáll a régi kerékvágásba és ettől függetlenül természetesen ez egy kiemelt cél, Ófalunak legyen termál kincsét kiaknázó beruházása, tehát fürdője. Ha nem itt, akkor a Molnár utca végén. Ezen mindenképpen rajta vagyunk, tárgyaltam azzal a szakértővel, akit még ti bíztatok meg azzal, hogy hozzon ide szállodai kapacitást, meg folytatom is vele a tárgyalásokat, másokkal is tárgyaltam. Ezt a célt nem adjuk fel, ez prioritás. Ehhez képest szerintem magasabb rendű prioritás, de ez is nagyon fontos. Most nem tudunk anyagi segítséget hozni, mert arra pályázat nincs, hogy termálfürdőt hozzunk létre egy régi épületben, ahol korábban volt, tehát ilyen jellegű nincs. Így most ez van, ezzel kell főzni. Ha nyerünk, akkor szerintem örülhetünk neki, akkor máshova épül majd a termálfürdő, hogyha egyszer arra is lesz forrás. Itt meg létrejön egy ilyen természeti látogatóközpont. Szerintem szeretni fogják az emberek. Úgy tapasztaltam, hogy amikor a Duna-parti fejlesztésekről beszélünk, akkor az megosztja a közvéleményt, hogy az alatt mit is kell érteni. Mert valaki olyan jellegűt képzel el, mint mondjuk a Kopaszi gát, tehát nagy élet, kávézók, bulik és romkocsmák stb. Valaki a sportban gondolkodik, valaki meg egyszerűen azt mondja, hogy el a kezekkel a természettől. Én valahol úgy vagyok vele, hogy az ilyen zöld jellegű, de mégiscsak turisztikai attrakcióknak fölfogható projektekkel meg beruházásokkal nyugodtan lehet operálni meg a sporttal, tehát ez szerintem ebbe belefér.

Simó Károly képviselő: Csak egy pontosítás: a termálvíz, ami most van az új kútban az 42 fokos. Azt hiszem, hogy rámelegítésről szó nincs, soha fel sem merült, hisz a korábbi kút is valahol félúton volt a mostani hely és a Termál Hotel között, tehát ugyanúgy távolról kellett hozni a vizet. Ez egy dolog, tehát megoldható lenne bárhol. Viszont kapcsolódnék egy picit ahhoz, amit polgármester úr mondott és nagyon jó, hogy ezeket felhozta, hiszen ott volt egy elindított projekt, több változatot végigvizsgáltak. Például volt arról szó, hogy egészen a Beliczay házig visszakotorni a medret és annak mentén egy olyan turisztikai fejlesztést csinálni, ami valóban tudja ötvözni mindazokat a szempontokat, amiről beszélt. Ezeket kellett volna folytatni és elővenni azokat az anyagokat, amelyek korábban készültek. Ha ez a projekt elindul így, ebben a formában - és igen sok pénz van benne - ezen az útvonalon, akkor sajnos azt kell mondjam, hogy mindazokat, amiben nagyon sok energia és idő volt benne, elő volt készítve az elmúlt években, azokat keresztülhúzza. Továbbra is azt gondolom, hogy érdemes lenne, érdemes lett volna az elmúlt két évben és érdemes lenne ezután is azzal foglalkozni, hogy azon a területen, ami mondjuk a Beliczay-sziget környéke és a Római út és a Duna közötti rész egy olyan összetett projektet megvalósítani, amire tulajdonképpen már nagyon sok támogatást kaptunk az előkészítésre. Gondolok itt még egyszer a meder vissza kotrásra, hogy hogyan lehet ezt megközelíteni, milyen funkciókat lehet letelepíteni, pénzügyileg hogyan fenntartható. Azt hiszem, hogy azzal elintézni, hogy hát nem akarnak itt beruházni a befektetők, ez egy kicsit túl könnyű így. Azt gondolom, hogy többet kellene vele foglalkozni, komolyabban kellene vele foglalkozni és akkor lenne eredmény. Továbbra is azt gondolom, hogy ez a projekt így, ebben a formában nagyon sok problémát tud okozni mind az önkormányzat költségvetésében, mind pedig a későbbi városfejlesztési tervekben.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr, ez speciel nem felel meg a valóságnak, hogy volt egy megindított projekt, mert konkrét forrást soha nem nyert a város ezekre a célokra. Az, hogy volt gondolkodás róla, meg hogy tanulmányok készültek, az kétségtelenül igaz, de felhasználható pénzösszeg nem állt rendelkezésre. Egyébként a régi Termál Hotel vonatkozásában a programok nem mondanak semmit, tehát nem az volt a fókusza, hogy a régi Termálban legyen termálfürdő újra. Egyáltalán nem. Egy új desztinációt jelöltek ki ezek a tanulmányok, nevezetesen a Molnár utca végén található területet. Azért vásárolta meg végül a város a Téglagyár épületét, hogy ott jöjjön létre, azért fúrt ott új kutat a város még a ti vezetésetek alatt, hogy ott jöjjön létre a termálfürdő. A régi épület az mindig volt érintve, hogy igen ez van, de konkrét erős desztináció soha nem volt. A mederkotrás meg egyéb dolgok nincsenek is - úgy gondolom - összefüggésben ezzel. Azok nyugodtan mehetnek más pályázati forrásból, mehetnek egy későbbi MVP2-ben, Top Plusz programokban. Nem érzek semmiféle ellentmondást meg ütközést se, tehát ha a régi hotelre vonatkozóan lett volna egy szuper tanulmány, hogy azzal, hogy kell eljárni és hogy mit kell belőle csinálni, akkor azt mondom, oké, gondoljuk át. De ilyen nem volt egész egyszerűen. Fogalmam sincs, hogy ti egyáltalán foglalkoztatok-e azzal, hogy a város számára megszerezzétek ezt az épületet. Egyébként úgy tudom, hogy nem. A Molnár utca volt végig az előző városvezetés gondolkodásának a homlokterében meg a téglagyári terület. Még egyszer mondom, úgy érzem, hogy semmi nem üti ezt a projektet. Tehát nem igaz az, hogyha ezt megcsináljuk, akkor hamvába hal a többi álom, meg hogy akkor nem tudjuk megépíteni a wellness szállodát, vagy befektetőt találni. Egyébként én nem is mondtam most olyat, hogy nincs befektetői érdeklődés, mert van. Aki itt járt, senki nem mondta azt, hogy ez egy rossz terület, jellemzően azt mondta, hogy átgondolja és visszajön, pedig nem is akárkik voltak. Esetleg még a második Covid hullám alatt, tavaly volt olyan, hogy azt mondta, hogy nagyon jó ötlet, de ugye a koronavírus járvány, ha létezik egy iparág, amit tönkretett legalábbis ideiglenesen, az pont a vendéglátó ipar és a szállodaturizmus. Be kell lássuk, hogy ez most valóban nem kedvez, de ne úgy állítsuk be, hogy ez a hódos látogatóközpont ez bármilyen rossz hatást fejtene ki vagy keresztülvágna bármilyen más jó elképzelést. Dehogyis, szerintem teljesen beilleszkedik abba a gondolatkörbe meg kultúrkörbe, hogy a Beliczay-sziget környékéből, Ófaluból és a Duna partból legyen egy ilyen rekreációs, természetközeli, sport és turisztikai környezet, ami egyébként a műemlékek felújításával is együtt jár. Gondolj csak arra, hogy a Beliczay házat például 20 méterrel arrébb most újítjuk fel, tehát csináljuk az MVP-ből. Ezek a célok tehát egyáltalán nem állnak ellentétben egymással. Így nézzük, én azt kérem.

Antunovits Antal képviselő: A Termál Hotelnek a tulajdonosa tud erről a pályázatról? Beszéltünk egyáltalán vele, hogy mennyiért adja el? Ez is egy érdekes dolog, hogy pályázunk valamire és még nem is tudjuk, hogy esetleg eladják, vagy nem adják el. A kérdésem ez volna.

Dr. Csőzik László polgármester: A Termál Hotel tulajdonosa engem arról tájékoztatott, hogy nekik fejlesztési céljuk ezzel nincs, ők ezt el akarják adni. Konkrét összeget nekem nem mondott, de azt érzékeltette, hogy az a tartozásállomány, aminek a nagyságrendjét nevezte meg, ami benne áll nekik már - ők ugye annak fejébe vették át - az sokkal magasabb, mint a 80 millió Ft-os árverési összeg, amire még annak idején megindult a végrehajtási eljárás. Mi van, ha nyerünk, de nem adja el a hitközség, tehát elméletben előfordulhat, gyakorlatban alig hiszem. Szerintem örömmel fogják látni azt, hogy van egy vételi szándék, különben vissza kell adni a pénzt, hogyha nem tudjuk ezt megcsinálni. De ez igaz bármilyen beruházásra, ha termálfürdőt akarnál csinálni, akkor ugyanez a történet. 2014 óta van talán a tulajdonukban, eltelt 7-8 év és nem csináltak semmit azzal az épülettel, csak pusztul le. Az is kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e fönntartani, tehát hogy az állaga nem sérült-e oly mértékben, hogy fel lehet-e újítani, de talán nem. Úgy érzem, elhangzott minden, próbáltuk megérteni egymást, nem nagyon sikerült, de Istenem, hát ilyen a politika. Remélem, hogyha megkapja a támogatást, akkor ez a pályázat nyerni fog. Akkor szavazzunk. A határozati javaslat I.-ről szavazunk elsőként, ami Repatriáló Központ és Természetvédelmi Oktatóközpont létrehozása az eurázsiai hód és annak élőhelyvédelme érdekében, társadalmi konfliktus elemzés feloldás céljára című projekt. Ez a nyakatekert megfogalmazás egy direkt brüsszeli pályázat, tehát közvetlenül oda megy ki, ott döntik el, és ilyen jellegű - lehet, hogy a hazai közönség számára furcsa és komplikált kacifántos - célokkal lehet ott forrást szerezni szeretett városunk számára. Felteszem szavazásra a határozati javaslat I.-et.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat a LIFE + „Természet és a biológiai sokféleség” című pályázati felhíváson a „Repatriáló Központ és Természetvédelmi Oktató Központ létrehozása – komplex, gyakorlati bemutató program a védett Eurázsiai Hód (Castor Fiber) és annak élőhely-védelme érdekében, a visszatelepítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktus elemzés és feloldás céljára” című projekttel részt kíván venni.

A pályázat tervezett összköltsége 1.129.159.400 forint, a pályázatban Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának összköltsége bruttó 446.205.080 forint.

A pályázathoz szükséges önrészt, bruttó 111.551.270 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

A Közgyűlés rögzíti, hogy a pályázat elnyerése esetén igényelni kívánja a pályázati önerő 50%-os csökkentését lehetővé tevő Miniszterelnökségi támogatást, melynek esetén az önerő 55.775.635 forint.

A tervezett költségek és támogatási arányok az alábbiak szerint alakulnak:

Kedvezményezett rövid neve	Összköltség, (forint)	Önerő (forint)	LIFE+ támogatás (forint)	Miniszterelnökség hozzá-járulás (forint)	Önerő, Miniszterelnökségi támogatással (forint / %)
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata	446.205.080	111.551.270	334.653.810	55.775.635	55.775.635	12,50%

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

 

251/2021. (XI. 25.)

h a t á r o z a t a

 

a LIFE+ „Természet és a biológiai sokféleség” című pályázati felhíváson történő részvételről

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat a LIFE + „Természet és a biológiai sokféleség” című pályázati felhíváson a „Repatriáló Központ és Természetvédelmi Oktató Központ létrehozása – komplex, gyakorlati bemutató program a védett Eurázsiai Hód (Castor Fiber) és annak élőhely-védelme érdekében, a visszatelepítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktus elemzés és feloldás céljára” című projekttel részt kíván venni.

 

A pályázat tervezett összköltsége 1.129.159.400 forint, a pályázatban Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának összköltsége bruttó 446.205.080 forint.

 

A pályázathoz szükséges önrészt, bruttó 111.551.270 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

 

A Közgyűlés rögzíti, hogy a pályázat elnyerése esetén igényelni kívánja a pályázati önerő 50%-os csökkentését lehetővé tevő Miniszterelnökségi támogatást, melynek esetén az önerő 55.775.635 forint.

 

A tervezett költségek és támogatási arányok az alábbiak szerint alakulnak:

Kedvezményezett rövid neve	Összköltség, (forint)	Önerő (forint)	LIFE+ támogatás (forint)	Miniszterelnökség hozzá-járulás (forint)	Önerő, Miniszterelnökségi támogatással (forint / %)
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata	446.205.080	111.551.270	334.653.810	55.775.635	55.775.635	12,50%

 

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: A határozati javaslat II. az önerő biztosítása, az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény és itt még egyelőre a 75 % is szerepel a 12,5 % mellett, ha a 12,5 %-ot nézzük, akkor 31 millió Ft önerőt biztosít, a Szepes Gyula Művelődési Központ 12,5 % mellett 526.000 forint önerőt, a Magyar Földrajzi Múzeum pedig 7 millió Ft önerőt biztosít a 2023-as költségvetés terhére, de még egyszer mondom, ezt nem készpénzben, hanem döntően személyi ráfordításokban kívánjuk megadni. Felteszem szavazásra a határozati javaslat II.-őt.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a …./2021. (XI. 25.) számú határozat alapján benyújtott pályázattal összefüggésben a pályázati célok megvalósításához szükséges önerőt a közreműködő önkormányzati intézmények között az alábbiak szerint biztosítja:

1. A pályázatban az Érdi Közterületfenntartó Intézmény teljes összköltsége 249.664.160 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 62.416.040 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

A bruttó 62.416.040 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 31.208.020 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

2. A pályázatban a Szepes Gyula Művelődési Központ teljes összköltsége 4.210.000 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 1.052.500 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

A bruttó 1.052.500 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 526.250 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

3. A pályázatban a Magyar Földrajzi Múzeum teljes összköltsége 56.040.000 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 14.010.000 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

A bruttó 14.010.000 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 7.005.000 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

Kedvezményezett rövid neve	Összköltség, (forint)	Önerő (forint)	LIFE+ támogatás (forint)	Miniszterelnökség hozzá-járulás (forint)	Önerő, Miniszterelnökségi támogatással (forint / %)
Érdi Közterületfenntartó Intézmény (ÉKFI)	249.664.160	62.416.040	187.248.120	31.208.020	31.208.020	12,50%
Szepes Gyula Művelődési Központ	4.210.000	1.052.500	3.157.500	526.250	526.250	12,50%
Magyar Földrajzi Múzeum	56.040.000	14.010.000	42.030.000	7.005.000	7.005.000	12,50%

A költségek megoszlása az alábbiak szerint alakul:

Határidő:        a határozat továbbítására – azonnal

Felelős:         dr. Csőzik László polgármester

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

252/2021. (XI. 25.)

h a t á r o z a t a

 

a 251/2021. (XI. 25.) számú határozat alapján benyújtott pályázattal összefüggésben a pályázati célok megvalósításához szükséges önerő biztosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 251/2021. (XI. 25.) számú határozat alapján benyújtott pályázattal összefüggésben a pályázati célok megvalósításához szükséges önerőt a közreműködő önkormányzati intézmények között az alábbiak szerint biztosítja:

 

1. A pályázatban az Érdi Közterületfenntartó Intézmény teljes összköltsége 249.664.160 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 62.416.040 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

 

A bruttó 62.416.040 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 31.208.020 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

 

2. A pályázatban a Szepes Gyula Művelődési Központ teljes összköltsége 4.210.000 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 1.052.500 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

 

A bruttó 1.052.500 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 526.250 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

 

3. A pályázatban a Magyar Földrajzi Múzeum teljes összköltsége 56.040.000 forint, a támogatás 75%-os, a pályázatához szükséges önrészt, bruttó 14.010.000 forintot a Közgyűlés az önkormányzat 2023. évi költségvetésének terhére biztosítja.

 

A bruttó 14.010.000 forint önrész a felére csökkenthető a miniszterelnökségi támogatás igénylésével, így a 12,50% önerő mellett a projekthez bruttó 7.005.000 forint szükséges a 2023. évi költségvetés terhére.

Kedvezményezett rövid neve	Összköltség, (forint)	Önerő (forint)	LIFE+ támogatás (forint)	Miniszterelnökség hozzá-járulás (forint)	Önerő, Miniszterelnökségi támogatással (forint / %)
Érdi Közterületfenntartó Intézmény (ÉKFI)	249.664.160	62.416.040	187.248.120	31.208.020	31.208.020	12,50%
Szepes Gyula Művelődési Központ	4.210.000	1.052.500	3.157.500	526.250	526.250	12,50%
Magyar Földrajzi Múzeum	56.040.000	14.010.000	42.030.000	7.005.000	7.005.000	12,50%

A költségek megoszlása az alábbiak szerint alakul:

 

Határidő:       a határozat továbbítására – azonnal

Felelős:         dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: