Tetlák Örs alpolgármester: Szeretném, ha meghallgatnák dr. Palkó Zsolt kolléga összefoglalóját az anyagról, mert ez valóban mérföldkő a város életében.

 

dr. Palkó Zsolt, klímavédelmi és zöldváros-fejlesztési biztos: Szeretném elmondani, hogy igen terjedelmes anyag született. Még egy korábban indult kutatás és anyagfeldolgozás eredményeképpen a DIPOL Intézet az Egri Főiskolával közösen egy mély tanulmányba kezdett évekkel ezelőtt, melynek nagyon alapos és széles körben áttekinthető változata készült el az önkormányzattal közösen. A klímavédelmi viszonyok gyorsan változnak, adaptálni kellett a tanulmányt, majdnem akár havonta. A végén úgy gondolom, azért lett szakmailag magas színvonalú, mert végigfuttatták a kötelező társadalmasítási szakaszokon, de végigfuttatták véleménykérés szintjén azon pontokon is, amelyek törvényileg kötelezőek, tehát mind a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, mind az ITM Klímapolitikai Főosztálya is véleményezte ezt a stratégiát. Amennyiben a véleményeket elolvassák láthatóak, hogy mindkét szervezet alaposan áttanulmányozta az anyagot. Az ITM Klímapolitikai Főosztálya mélyreható szakmai elemzést nyújtott, melyet mindenképpen elismerésként tudok értékelni. A társadalmasítás is széles körben zajlott. A lakosság leginkább a zöldfelületnövelést, illetve zöldfelület gazdálkodással kapcsolatos optimális folyamatokat szeretné jobban látni, de ebben vannak korlátok. Másrészt az energiahatékonyság volt nagyon fontos visszajelzés a lakosság részéről. Érzékelhető, hogy a szigetelési programok, illetve különböző energiahatékonysági programok kézzelfoghatóan is megjelennek a lakossági igényekben. Kiemelték a légszennyezettség ügyében az előrelépés jelentőségét. A lakosság érzékeli, hogy vannak törekvések, jelenleg is 6 darab légszennyezettség-mérő szenzor működik a városban, melyek alapértékeket mérnek, a szállópor mértékét is mutatják, mely alapján jövőre már tudnak statisztikát készíteni, hogy hogyan alakul a város légszennyezettség mutatója. A lakossági vélemények között az illegális tüzelés merült fel széles körben, melyet nagyon nehéz megoldani. A stratégia alaposan kifejti a megteendő lépéseket, ismerteti ezek fontosságát. Tényleg lépéseket kell tennünk, mert közel 70 ezer tonnával kellene csökkenteni 2030-ig a széndioxid kibocsátást, hogy tartani tudjuk  Magyarország éghajlatvédelmi törekvéseit és kötelezettségeit, a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben foglalt üvegházhatású gázcsökkentést. Évente legalább 9-10 ezer tonnával csökkenteni kell az üvegházhatású gázokat, hogy tartani tudjuk az ütemet és be tudjuk tartani a törvényi előírásokat. Erről szól a klímastratégia, mely egy közép- és hosszú távú terv, egy nagyon jó szakmai kézikönyv, nyilván ismerjük a realitásokat. Úgy gondolom, hogy meg tudjuk tenni azokat a szükséges lépéseket, melyek elkerülhetetlenek, hogy a város is azon településekhez tartozzon, akik gondoskodóan és tényleg előrelátóan tervezik a jövőt a lakosok érdekében.

 

Simó Károly képviselő: Elolvastam a stratégiát, úgy gondolom, hogy a készítőjét valóban dicséret illeti, tényleg sok adat, kitekintés és sok helyes helyzetelemzés van benne. Kérdésem, hogy mit jelent a „zöld iroda”, milyen feladatai vannak, mik az elképzelések ezzel kapcsolatban?

 

dr. Palkó Zsolt, klímavédelmi és zöldváros-fejlesztési biztos: A „zöld iroda” több városban, így például Kalocsán is korábban elindult kezdeményezés, valamint az EU-nak is támogatott projektje, azt jelenti, hogy a lakosság több információt szeretne arról, hogy valójában, hogy is tud része lenni a klímaváltozás elleni közdelemnek. A sajtóból olvasható és látható, hogy szükséges döntéseknek kell születniük. Konkrétan egy ilyen „zöld iroda” esetében, amikor a rengeteg média és sajtótermék között az állampolgár nem tud kiigazodni, mi az a geotermikus fűtés stb. ebben kínál eligazítási pontot, gyakorlatilag ez egy tanácsadó központ lenne, ahol megfelelő információkat tudnának nyújtani és akár hosszabb távú tervek elkészítésében is segítene az iroda. Elkerülhetetlen, hogy a lakosság saját maga is próbáljon ebben a dologban lépéseket tenni.

 

Simó Károly képviselő: Helyes és jó gondolkodásnak tartom az iroda létrehozását. Ha az anyagot elolvassák, láthatják, hogy van helyzetelemzés és megállapítások. Látható, hogy a 3 fő kibocsátó, körülbelül 80%-a az energiafelhasználás, a maradék 20%-ból 17% a közlekedés és a hulladék és mezőgazdaság 2-2 %. Az ebből levont következtetés fordított pareto elvet követ, hogy nem a 80%-ra fogalmazza meg az előterjesztő, illetve a cselekvési terv a feladatokat, hanem a 20%-ra. Ha egyszer tudják, hogy az energiafelhasználás ahol a legnagyobb a csökkentési lehetőség, úgy gondolom, hogy a fókuszt is ide kell helyezni.  Hiányolom azt, hogy például ami az önkormányzatnak egy feladata lehetne, hogy akár energiaközösségek, akár alternatív energia tekintetében még több információátadás szervezés formájában, hogy több embernek elérhető lehessen, akár gondolok az elektromos autókkal kapcsolatos vélemények tisztázására. Jó az anyag, elsőre a legnagyobb előnye, hogy létezik. Támogathatónak tartom, viszont sokat kell még dolgozni rajta és fókuszálni arra, melyek az érdieket foglalkoztatják. Komoly kormányzati támogatási programok vannak, ennek a szervezésében, támogatásában, amennyiben ez lesz az iroda feladata, akkor az jó dolog, amennyiben támogatja az embereket pályázat készítésben, felhívja a figyelmet arra, hogy minél többen vegyék igénybe, netán kidolgozza az energia közösséget, az alternatív energiák felhasználását, ebből akár jó dolog is kisülhet.

 

Tekauer Norbert képviselő: Gratulálok a klímastratégia anyagához, mindenre kiterjedő anyagot olvashattunk, viszont javaslom, hogy az Érdre különösen jellemző  - és talán hiányosabbnak éreztem - a vízgazdálkodással kapcsolatos területet, gondolok a felszíni és a különböző természetes megjelenő vizekre Érden, mely a legtöbb problémát okozza. Javaslom, próbáljanak erre az irányra nagyobb figyelmet fordítani, mert még rengeteg előnyt szerezhet ezzel a város.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Valóban beszéltünk Tekauer Norberttel a felszíni vizek kezelésével kapcsolatban, melyet továbbítottam az anyag készítőinek. Valóban a folyamatos felülvizsgálat és a változó körülményekhez történő állandó alkalmazkodás lenne az egyik sarokpontja az elkészült stratégiának, illetve feladatgyűjteményként való alkalmazásának. Magam küldtem szét a képviselőtársaimnak az anyagot, jó lett volna, ha kihasználják az alkalmat és javaslataikat elküldik, erre nem nagyon került sor, ez furcsa, de így történt. A „zöld irodákkal” kapcsolatban ezek kifejezetten támogató irodák, a lényege, hogy a lakosság számára minél szélesebb információkat adjanak át, hiszen nincs olyan területe a klímastratégiának, melyet a lakosság szoros együttműködése nélkül sikeresen lehetne megvalósítani. Bízok benne, hogy a következő évek erről fognak szólni, hogy mindenki szorosan egy irányba törekszik, hogy a nagyívű célkitűzéseket határidőre meg tudjuk valósítani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az egyik súlypont valóban a fűtéshelyzet rendezése, úgy gondolom, ha ezt sikerülne megoldani, a problémák megoldásának 80-90%-át kipipálhatnánk. Attól tartok egyébként, hogy ez helyi szinten, helyi forrásokból nem valósulhat meg, ez országos, állami program, kormányprogram, mely összetett. Itt szóba jön egy teljes szemléletváltás is, hogy segítse az állam a családokat az áttérésre. A legnagyobb probléma valójában az, hogy ilyenkor a vegyes tüzelésű kazánok beindulnak és nem környezetbarát anyagokkal fűtenek. Ez sok helyen felüti a helyét Érden. A környezetvédelmi szempontok mellett a közbiztonsági és szociális szempontok is szerepet játszanak, hiszen nagyon sok olyan családról van szó, ahol nincs pénz korszerű fűtési formákra. Úgy gondolom, hogy itt azok az országos programok tudnak majd Érden is segíteni, melyek napkollektorokról, illetve nyílászárócserékről szólnak, tehát olyan felújítási pályázatokról, melyen nagy számban indulhat a lakosság, hiszen nekünk kevés forrásunk van erre. Felszereltettünk jó pár légszennyezettség-mérőt Érden, az adatsorok nyomon követhetőek az interneten, ezeket folyamatosan figyelemmel kísérve lehet közbelépni lokálisan is. Két dolgot emelnék ki, Tekauer Norbert képviselő hozta szóba a csapadékvíz elvezetés fontosságát. A villámárvizek esetében tavasz végén, nyár elején nagy gondot okoz. Idén nyáron, Érden egy évnyi mennyiségnek megfelelő csapadék zúdult a városra, nincs az a tervezett felszíni vízelvezetési rendszer, mely ezt képes ellátni, ezt a csúcsra járatott kapacitást kezelni. Vannak meglévő tervek, melyekre kértem kormányzati támogatást, remélem, hogy ezekkel sikerül előre lépni. Úgy gondolom, szakítani érdemes azzal a szemlélettel, hogy csapadékvíz elvezetésről beszélünk csak, hiszen a mai kor követelményeinek és a zöld gondolatnak sokkal inkább megfelel, hogy ezeket a vizeket megtartsuk, tározókon keresztül hasznosítsuk, tehát csapadékvíz gazdálkodásról érdemes inkább beszélni. A zöldterület fejlesztésben nagyon számítunk az új Uniós forrásokra az RRF-ben és a Top+-ban is számos ilyen lehívható forrás áll majd rendelkezésre, remélem ezáltal több érdi elképzelés valósulhat meg. Mivel több kérdés, hozzászólás, felvetés nem érkezett, felteszem szavazásra a határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése Érd Megyei Jogú Város Klímavédelmi Stratégiáját a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

Határidő:        a stratégia felülvizsgálatára  –  évente

Felelős:          dr. Csőzik László polgármester”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

256/2021. (XI. 25.)

h a t á r o z a t a

 

Érd Megyei Jogú Város Klímavédelmi Stratégiájának elfogadásáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése Érd Megyei Jogú Város Klímavédelmi Stratégiáját a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

 

Határidő:        a stratégia felülvizsgálatára  –  évente

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

Andrasek Mónika

Távol

Antunovits Antal

Igen

Dr. Asztalos Éva

Igen

Dr. Bács István

Távol

 

Balla Imre

Igen

Csépán István

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Demjén Attila

Igen

Fülöp Sándorné

Igen

Gál Alex

Igen

Gregus László

Igen

Lengyel Péter

Igen

Simó Károly

Igen

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Igen

Tetlák Örs

Igen

T. Mészáros András

Távol