Gyöpös József: 23 éve vagyok érdi állampolgár. Három dologgal kapcsolatban szeretnék hozzászólni. A Tárnoki út felújítása befejeződött, a legforgalmasabb a Riminyáki út és a Szent István út közt, aminek nagyon rossz állapotban van a felülete. A Tárnoki út végét leaszfaltozták, ami a mezőbe fejeződik be, de kihagytak mintegy 1 kilométeres szakaszt, ami nagyon forgalmas, ez a köztes rész pedig borzalmas állapotban van. A másik, hogy elővettem egy közel nyolc éves ügyet. Kapcsolatba voltam Ágó Mátyás főépítésszel, utána Fehérné Tölgyesi Ildikóval és több alkalommal Horváth-Szulimán Tiborral a Városrendészeti és Városfejlesztési Iroda vezetőjével is egyeztettem, akik azóta már elhagyták a pozíciójukat. Csak azért hoztam ezt elő, mert a levelezés dátumából már 2013. szeptember óta látszódik. A központba jó lenne egy buszsávot nyitni a mostani taxi-állomás helyén, ahhoz csak egyetlen egy villanyoszlopot kellene beljebb vinni. A tájékoztatás szerint napi 150 járat közlekedik arrafelé, tehát nagyon fontos lenne, hogy ne legyen torlódás és a taxiállomást a járdasziget másik oldalára helyezzék. A parkolási problémára is beadtam már többször javaslataimat, mégpedig: korlátozni kellene egyes helyeken a tartózkodást fél óra időtartamra. Ki lehetne jelölni egy-egy körzetet, ezáltal legalább háromszorosára nőne a parkolási helyeknek a száma, korlátozni azokat, akik elfoglalják a helyet és ott parkolnak egész nap az autóval. Tehát fél órás blokkokat kell kirakni, amit lehet ellenőrzi, nem megvalósíthatatlan, már Törökbálinton is létezik ez a rendszer. Ez sokkal értelmesebb, költségmentes, óra nélkül is működne és sűrűsödne a parkolás lehetősége a központ egyes helyein. Ezt már 8 éve előterjesztettem. A régi önkormányzati rendszernek több millió forintba került a városrendezési tanulmány, ami nekem megvan, legalább 2 és fél centi vastag iromány, ezt a Planner R - T Kft. készítette. Nagyon körültekintő és hatalmas munka volt és ez mind kárba veszett. Meg tudom mutatni ezeket a rajzokat és az érintett területeket. A körforgalomnál szintén javaslatot tettem még annak idején, hogy aluljáróból jobbra kanyarodó forgalom részére az Esküdt utcát nyissák meg, nagyon jó példa ennek szemléltetésére a Bem téren lévő körforgalom. Szeretném, ha újra elővennék és 8 év után megvizsgálnák, hogy mik a lehetőségek azok közül, amiket javasoltam.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az első felvetés a Tárnoki útra vonatkozott. A Tárnoki útnak valóban a legújabb szakasza 2019-ben került átadásra és egészen elmegy Tárnok határig, a Szőlőhegyi útig. A Szent István és Lőcsei utcai kereszteződéstől a Gyömbér Patikáig, tehát a Csaba-Ürmös utcáig tartó mintegy egy kilométeres szakasza tényleg rossz állapotban van. Mai napon volt közgyűlés és napirendre is tűztük, de végül nem tárgyaltuk az ügyet. Annyi előrelépés van, hogy talán 3 évvel ezelőtt az önkormányzat ennek a felújítására nyert pályázaton pénzt, kb. 120.000.000 forintot ennek a szakasznak a teljes felújítására, melyben benne van a vízelvezetés is. Sajnos azonban nem volt plusz pénzünk arra, hogy megoldjuk az út alatt a közművezetéknek a cseréjét, ugyanis a Tárnoki út alatt átmegy a vízművek 600-as ikercsővezetéke, amelynek a kiváltása bruttó 700.000.000-800.000.000 forintba kerülne a szolgáltató becslése szerint. Eddig megpróbáltuk ezt beletenni ebbe a projektbe, hogy ha egyszer már aszfaltozunk, akkor ne kelljen később felbontani, cseréljük ki azt a csőpárt alatta, de arra meg nincsen forrás. A pénzt visszaadni nem akartuk, ezért kiírtuk a kivitelezési közbeszerzést, hogy létrejöjjön ez a beruházás. Ez azt jelenti, hogy ugyan majdnem dupla költségből, mert van önrész tartalma is, de úgy néz ki, hogy meg tudjuk valósítani. Amennyiben ez eredményes lesz, a 120 millió forinthoz még hozzárak a város saját forrásból durván ugyanannyit. Ennyi pénzünk jelenleg nincs, de kora ősszel fejlesztési hitelt vett fel a város a számlavezető pénzintézetünktől. Ezek viszonylag kis hitelek, tehát 100.000.000 forint körüli összegek, ami most nekünk nyilván nagy pénz, de a város kasszáját tekintve nem olyan nagy forrásmennyiség, és ebből mellé tesszük azt, ami hiányzik, így a beruházás meg tud valósulni elvileg jövőre. Erről fogunk dönteni most decemberben vagy januárban. Tehát azt mondom, hogy ebből megújulhat a Tárnoki út végig. Ehhez kapcsolódik még két beruházás, aminek a két végpontján a Gyömbér Patika előtt is lesz egy csomóponti átalakítás-rendezés, és a másik oldalán is a Szent István - Lőcsei kereszteződésnél is. A Budavidéke ÁFÉSZ-nek van egy üres területe, ahova egy kisebb élelmiszerboltot akarnak építeni, erre készítettek egy tanulmánytervet és ezt fogjuk átbeszélni a befektetővel a következő hónapokban. Van a városnak a Modern Városok Program égisze alatt uniós támogatással egy ún. VEKOP támogatása itt egy körforgalom építésére, a Tárnoki - Szent István - Lőcsei kereszteződésben. Ez most olyan stádiumban van, hogy a részletes kiviteli tervek készülnek, illetve most zárul az a közbeszerzési eljárás, ahol a meglévő vázlatos terveket, tehát az ún. engedélyes terveket fogja egy mérnökiroda teljes egészében kibontani, kiegészíteni. A részletes kiviteli terv alapján fogjuk közbeszereztetni, illetve utána kiviteleztetni a jövő évben. Annyit érdekességképpen elmondok, hogy ennek a kivitelezésére korábban volt egy kísérlet, ami teljesen eredménytelen volt, nem jelentkezett senki, gyanítom, hogy azért, mert a cégek nem láttak fantáziát csak körforgalom és egy 50 méteres aszfaltcsík építésében. Nagyon remélem, hogy a következő ilyen kiírásnál ez gazdára lel, tehát voltaképp az a terület, amit Ön feszeget, oda három projekt segítségével, egy egészen tűrhető fejlesztés valósítható meg. Tehát új arculatot kap az a csomópont és a Tárnoki útnak ez az eléggé rossz színvonalú, nagyon gyenge műszaki minőségű szakasza is meg tud újulni. Most nem kezdek bele, hogy mi van a tárnoki oldalon a Szőlőhegyi utcával, mert ez egy külön misét megérne, hogy hogy folytatódik majd tovább.

 

Gyöpös József: Ezt megértem, de nehezményezem a prioritást, hogy miért arra a szakaszra, amire ilyen hatalmas beruházási költség szükséges, erre az átmenő 1 kilométeres szakaszra priorizáltak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Értem, tehát most arra gondol, hogy menjen tovább a Zámori útig? A következő felvetés a városközponti buszsávokra, taxidrosztokra, járdaszigetekre stb. vonatkozott. Ez úgyszintén futó projekt ugyancsak a VEKOP Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében, tehát az a lényeg, hogy a Modern Városok égisze alatt egy uniós támogatásból egy olyan útszakasz újulhat meg, ha minden jól megy, ami az okmányirodától kezdődik és egészen a Stop Shop McDonald's körforgalmáig tart. Ezen a szakaszon belül minden megújulna, tehát teljes szélességében, illetve ebben a hosszúságban. Ez a központi körforgalmi átalakításával is járna, ebben ún. gyorsító sávok - amelyeket Ön is említett - jönnének létre két irányban. Tehát a Tárnok felé menő, illetve Diósd felé tartó újabb sáv, leforduló gyorsítósáv kerülne kiépítésre. A közterületek teljes egészében megújulnának új járdaszigettel, kerékpársávval. Még kérdés, hogy be lehet-e még illeszteni fasorokat, tehát a zöldfelület is fontos lenne a másik oldalon is, amelyet Ön mond, így akkor teljesen átalakulna ott a közterület. Tehát sétány a cél, hogy egy olyan új belvárosi terület jöjjön létre, egy olyan új belvárosi minőségben, ami a gyalogos közlekedésnek és a közösségi közlekedésnek kedvez inkább, mint sem annak, hogy bevonzzuk az autókat a belvárosba. Erről szól a projekt, részletes kiviteli tervek készülnek, melyeket a tervező be fog mutatni és lehet véleményezni.  Ha jól értem, Ön az Esküdt utca felé akart volna javasolni egy hasonló gyorsítósávot a Budai útról. Ez még a jövő zenéje, valójában mi szeretnénk ezt a terveztetési folyamatot elvinni egészen az Arénáig és a másik irányba egészen az Aldi áruház körforgalom összekötéséig, hogy ezen a tengelyen minden megújuljon és megszépüljön. Így ez funkcionálisan is újdonságokat jelenthet, tehát például a Budai úti részen parkolóhelyek jöjjenek létre, ahol a 4 sáv van, most abból 2 sáv létesüljön és ugye parkolóhely alig van a belvárosban. Van egy parkolóház, de az magántulajdonban van. Megkereste a várost a Budapest Fejlesztési Központtól Vitézy Dávid, hogy van egy jó híre, úgy néz ki, hogy Érd is fog kapni egy parkolóházat, amit az állam finanszírozna, egy P + R parkolóházat Érd felső mellett. Most úgy gondoljuk, hogy körülbelül 250 férőhelyes lenne, ez sokat segítene ezeknek a gondoknak a megoldásában. A parkolók díjfizetőssé tételének az iránya, ha lesz egyszer ilyen, osztom az Ön véleményét, hogy valami hasonlót kéne csinálni, hogy fél óra - 1 óra legyen ingyenes és ezt követően kelljen fizetni. Nagyon sokan lefoglalják ezeket a helyeket a belvárosban, akár az egész napra az ingázók is, de tudunk olyat is ahol rendszeresen kirakják az eladó autókat akár egész napra, tehát ezeket a jelenségeket szeretnénk megfékezni.

 

Gyöpös József: Az Ön kijelentéseiről készül hangfelvétel?

 

Dr. Csőzik László polgármester: A nyilvánosság számára közvetítjük a jelenlegi közmeghallgatást is, most is megy adásban.

 

Pajor Imre: Tisztelt  Érdeklődők! Öt témában szeretnék hozzászólni. A pandémia következtében elhunyt 33.000 honfitársunk. Sajnos tovább zajlik a Covid járvány, már lassan 200 elhunyt van naponta, a sikerpropaganda viszont dübörög, egyszerűen nem lehet kitérni előle. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy például városunkban mennyi a fertőzött és milyen arányban. Ugyanakkor épp a minap hallottuk a hírt, hogy 5.000.000.000 forint értékű tesztet semmisítenek meg, miközben ingyenes tesztelés nincs, tesztet és maszkot lehet vásárolni pénzért természetesen. A kérdésem, hogy miért nincs a városban legalább két, de minimum egy oltópont? A másik témám, hogy bármely térség mindenkori parlamenti képviselőjének elsődleges feladata szerintem a választókörzetének érdekeit képviselni és fejlődése érdekében eljárni. Érden viszont sokan azt tapasztaljuk, hogy a képviselő úr nem ritkán mást sem tesz, csak ekézi a jelenlegi városvezetést, teszi ezt például még a parlamentben is. Nem hiszem, hogy ez az út járható, miközben olyan fejlődésről beszél, amelyet azért jó lenne egy kicsit közelebbről megnézni. Megnéztem a számokat 2011-2019 között Érd város a megyei jogú városok közül a fejlesztési támogatásokat illetően utolsó volt. Nem hiszem, hogy ez dicséretes lenne, továbbá hol van az a 60.000.000.000 forint, amelyet Kósa Lajos úr belengetett az útfejlesztésekre amikor itt járt? Kérdezném továbbá és felhívnám a figyelmét a képviselő úrnak is, hogy mennyiért is vette meg az előző vezetés a Téglagyár területét, és mi hasznosult azóta azon, illetve az a fúrt kút mire jó? Kérdezem, hogy van-e valamilyen hasznosítási elképzelés a Téglagyár területére? Voltam a Földrajz Múzeumban - ezt is ajánlom figyelmébe képviselő úrnak - már ráférne egy fejlesztés, vagy legalábbis egy állapotjavítás, mert mégis csak egy Magyar Földrajzi Múzeumunk van, amely Európa-hírű, azonban sajnos az állapota egyre csak romlik. Olvastam a minap az Érdi Hírlapban, hogy az Étv Kft. kapcsán a rezsicsökkentés ellen egy politikai akció készül, nem tudom, miről van szó, jó lenne többet, konkrétabbat tudni, mert a cikkből nemigen derült más ki, mintha csak valami politikai akcióról lenne szó. Van két példám, 2020-as történet. A Nemzeti Kéményseprő Vállalat címlista alapján becsengetett és közölte, hogy vállalkozás van bejelentve a címemen, ami természetesen igaz volt, és ezért fizetni kell a kéményellenőrzésért és máris adta a bizonylatot, amelyet ki kellene fizetni. Elmondtam neki, hogy erre sajnos nincs mód, mert az a kémény használaton kívül van, a kondenzációs gázkazánból pedig más módon vezetjük ki az égésterméket. Kaptam egy levelet, amelyben mellékelték azt a csekket, amelyen ki kell fizetni, vagy pedig NAV által behajtják. Nem tudom, az Étv Kft. víz-szennyvíz téma kapcsán mi az igazság, az viszont tény, hogy a Nemzeti Kéményseprő Vállalat így szállja meg a vállalkozásokat. Következő téma, hogy T. Mészáros András úr megint csak ebben az említett újságban taglalja, hogy rendbe tették az egészségügyet Érden. Hát szerintem ez nem egészen igaz. Két példát mondanék és egyáltalán egy egészségügyet rendbe tenni, nem 5 vagy 10 éves téma, hanem azt állandóan fejleszteni kell. Vércsoport megállapításért kellett mennem a Szakorvosi Rendelőintézetbe. A labor közölte, hogy sajnos ilyet ők nem tudnak csinálni. Közölték, hogy leveszik a véremet, vigyem be az Országos Vérellátó Központba, vagy pedig keressek fel egy fizetős labort, ahol megcsinálják. A másik példa, hogy műtét előtt MRI vizsgálatra kellett mennem. Kaptam egy mobilszámot magánrendelésre, amely természetesen fizetős volt. Van még mit fejleszteni, nem mondok több példát, mert lenne még. Kérdésem, hogy mi van a Műszerautomatika 421 millió forintos követelésével, van valamilyen vizsgálat ezzel kapcsolatosan? Örömteli, hogy épült egy jégcsarnok, kérdésem, hogy milyen módon, milyen megállapodás alapján került oda a város területére? Eladták vagy bérbe vették? Azt látom, hogy az elektromos betápot a város tulajdonát képező területen vitték át, tehát nyilván erre már szolgalmi jogot bejegyzett az ELMŰ, emiatt a terület korlátozottan forgalomképessé vált és csökkent az értéke. Kérdésem az is, hogy meddig éktelenkedik a város közepén ez a buszpályaudvar, amely nem odavaló? A parkolási káosz változatlanul fennáll, többek között arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a lakóingatlanok körül egyre több autó foglalja el a helyet, a közlekedés egyre nehezebb, mert keskeny utcák vannak Érden, ugyanakkor a vállalkozások nagy része a gépkocsikat kint tárolja közterületen, így az autószervizek némelyike 30-40 autót is a közterületen tárol.


Dr. Csőzik László polgármester: Lesz oltópont Érden. Két oltópont megnyitására kapott lehetőséget a Szakorvosi Rendelőintézet. Három időpontban lehet jelentkezni december hónap folyamán: 4-ére, 12-ére, 18-ára. A 4-ére vonatkozó időpont teljesen megtelt, 5 óra alatt 240 fő jelentkezett, a többi időpontra még lehet jelentkezni. Hozzáteszem, hogy intézményi megtakarításból, illetve önkormányzati finanszírozásból vállaltuk ennek a költségeit, hogy az érdieknek ne kelljen más helyszínre menniük, ez körülbelül félmillió forint volt. A Szakorvosi Rendelőintézet jól bonyolította le legutóbb is, amikor lehetőséget kapott az oltásoknak a menedzselésére. Azt kell, hogy mondjam, nagyon jól felkészültek a Szakorvosi Rendelőintézet munkatársai és jól megoldották ezt a feladatot, remélem, hogy ez így lesz decemberben is. Nem kapok adatokat a mai napig a Járási Hivataltól sem és Müller Cecíliától sem, hiába kértem sokszor. Egyetlen egy ízben még a Covid elején kaptam, ebből lett is aztán sajtóhír. Azóta hivatalosan - függetlenül attól, hogy úgy döntött az Információs Önrendelkezési Hatóság, hogy ezt ki kell adni a polgármestereknek - mindezidáig a próbálkozásaim nem vezettek sajnos eredményre. Amit tudok, hogy szerencsére Érd nem tartozik a súlyosan fertőzött városok közé, úgy gondolom, hogy átlag alatt vagyunk. Amit még tudok - ezt egyébként megosztottam az emberekkel - talán még tavaszi az adat, hogy 63 lakótársunk hunyt el koronavírus következtében. Vélelmezem, hogy ez a szám valamennyivel sajnálatos módon nagyobbra nőtt azóta. Szeretnénk, ha a város valamilyen módon megemlékezne a koronavírus áldozatairól, éppen ezért a Papi földeken egy fasort szeretnénk ültetni emlékük előtt tisztelegve. Ennek az állásfoglalásnak a birtokában könnyebb a dolgom, de egyelőre nem tudok friss adatról beszámolni. Én most az országgyűlési képviselők munkásságával kapcsolatos véleménybe azért nem akarok beleszállni, mert ha ezt megteszem, akkor kialakul egy politikai adok-kapok. Gondolom a véleményem ismert, de ez most egy közmeghallgatás, ráadásul az embert, hogyha polgármesterré választják, akkor az polgármestere valamennyi polgárnak és igyekszik minden polgár ügyes-bajos dolgait intézni akkor is, ha a Fideszre szavazott, akkor is, ha valamelyik ellenzéki pártra. Én magam pártnak tagja nem vagyok. Úgy érzem, egyébként az önkormányzat a kormányzattal, azokkal a szereplőkkel, akikkel tárgyalunk jó viszonyt alakított ki, számos fronton nagyon jó az együttműködés, kétségtelen helyi szinten ez sokkal nehezebb. Tehát a helyi szereplők között nincs meg ez az olajozott kommunikáció, ami az ellenzéki városvezetés és az Orbán Kormánynak a középvezetői garnitúrája között megvan. Az MVP programok menedzselésében gondolok az uniós programok lobbifolyamataira, gondolok az egyéb pályázatokra, túl azon, hogy azért sokszor nem nyerünk úgy, hogy nagyon jó pályázatot nyújtunk be, tehát vannak azért hasfájások. Gondolok itt még arra, hogy például a kuka holdinggal kifejezetten jó a kapcsolat az együttműködés tekintetében. Mindig azt nézzük, hogy az érdieknek jó legyen, vagy több forrást tudjunk hozni. Kérdezte az artézi kutat és a Téglagyárat. Valóban még az előző városvezetés idején az önkormányzat megvette a Téglagyár területét 500.000.000 forintért, a kutat pedig 120.000.000 forintért fúrta a város. Ez a kút 910 méter mély és talán 42-43 fokos termálvíz tör elő. Összefüggésben van nyilván a gellérthegyi vízbázissal, de elvileg a gyógyvízzé avanzsálás felé is elvihető a történet.  Erre konkrét projekt nincs, tehát nem kaptunk se wellnes szállóra, se uszodára stb. forrást.  Kaptunk egy olyan részt az óvárosi fejlesztési programba, ami a Duna-parti attrakciókról szól, ebben olyan elemek lettek megtervezve, mint fönt a Sánc hegyen egy Magas-parti kilátó rész, egy kiülős pados, korlátokat kiépítő kilátó rész az odavezető túra ösvénynek a biztonságossá tétele, kiépítése. Tehát ha elindulunk a Molnár utca végétől fölfelé, akkor göröngyös dimbes-dombos agyagos talaj van, hogy azon legyen tisztességes sétaút fölfelé. A főépítész hölgyek csináltattak még az előző ciklus végén egy tervet a beton tömbnek a kiépítésére a horgászhelyen. Még két dolog van, ebben az egyik, hogy a szárítóüzemnek a szerkezeti váza megmaradt. A kémény és minden egyéb építmény lebontásra került, meg az épületek. Úgy néz ki most, mint egy bálna, tehát egy nagyon hosszú épület. Meg van tervezve egy rendezvényház, melynek megépítése körülbelül 200.000.000 forintba kerül. Mellette van az a nagyon csúnya házikó, amit úgy hívnak, Őrház. A projekt neve az, hogy Bisztró, egy kávézó épülne meg a tervek szerint. Erre egyébként a közbeszerzést kiírtuk és azt szeretnénk, hogy a megmaradt kb. 1.000.000.000 Ft-ból Ófaluban a Modern Városok Programból megépülhetne. Örök vita, hogy ott van a plató, tehát a téglagyárnak a nagy területe, ahova elférne mondjuk egy 4 vagy 5 csillagos wellness szálloda, de azt önkormányzat nem működtetheti, ésszerűtlen és célszerűtlen lenne, tehát magánbefektetőt kell keresni rá. Az elmúlt 2 évben sok olyan üzleti partnerrel vagy potenciális üzleti partner nagybefektetővel találkoztunk, akiktől reméltem, hogy lát befektetési lehetőséget és idejön. Valójában nem mondott senki erre nemet, tényleg szép számban megmozdultak, voltak olyanok is, akik például Aquaparkot működtetnek. De az is biztos, hogy eddig még konkrét befektetőt nem fogott a város. Remélem, hogy ez változni fog, persze meg kell beszélni az ófalusiakkal is, hogy akkor az ő életük hogyan változik meg annak köszönhetően, ha a Molnár utca végén egy ilyen szórakoztató vagy turisztikai fürdőhely jön létre, de azon vagyunk, hogy idehozzuk ezt a tőkét, mert a Duna part ilyen értelemben kihasználatlan, és hogyha lesz ennek a programsorozatnak folytatása, mindenképpen kérünk rá pótlólagos forrást. Azt mondta a Miniszterelnökség, hogy nem kizárt, most az a cél, hogy a meglévőket költsük el, és azokat pedig erre tudjuk költeni. A Múzeum kocsiszínjét, most tataroztuk és kifestettük, a Múzeum külső homlokzata és nyílászárói rendkívül rosszul néznek ki valóban. Dr. Kubassek János úrnak megígértem, hogy jövőre ezeket elkezdjük rendbe hozni, tehát a város saját forrásból az ÉKFI intézmény segítségével elvégzi a festést-mázolást és a homlokzat tatarozását. Tényleg csúnya, nem méltó a Múzeumhoz. Az Étv. ügy szerintem az lehet, hogy eltér egymástól a rezsicsökkentett lakossági díj, illetve az a díj, amit a vállalkozásoknak kell fizetnie, tehát a normál piaci ár. Az Étv Kft. Törökbálinton kiadta, hogy nézzék meg azokat a székhely-vállalkozásokat, ahol lakossági néven fut a fogyasztás, tehát a fogyasztói szerződést természetes személy nevére kötötték meg, de például van kint egy cégtábla. Ez egy nagyon bonyolult történet, valószínűleg központi jogszabálymódosítással lehet megoldani. Érden nincs most arról szó, hogy az Étv. vegzálná ezeket a kisvállalkozásokat, de az is tény, hogy ez a történet rendezetlen. Azt kértem az Étv igazgatójától, hogy amíg a központi jogszabályalkotás nem rendezi ezt tisztességesen és igazságosan, addig a mi városunkban tekintsen el ezeknek a behajtásától. Törökbálinton 66 kisvállalkozó kapott ilyen ellenőrzést, egyes esetekben kötbért alkalmazott vele szemben az Étv, más esetekben kötbér mellett még visszamenőleg kiszabta a magasabb tarifát, tehát az árrést is ki kellett fizetniük, és akkor még az is kérdés, hogy kell-e néhány helyen alvízmérőt beépíteni, aminek szintén magas a költsége. Érden ez most nincs napirenden, nem is szeretném, hogy napirenden legyen. Úgy tudom, hogy a törökbálinti polgármester úr megkereste a körzet országgyűlési képviselőjét és kérte, hogy tegyen annak érdekében, hogy mivel változott a jogszabály, legyen egy igazságosabb szabályozás. A részéről egyetértő bíztatást kapott, de hogy mire jut a parlamentben, illetve a minisztériumban, azt nem tudom. A Műszerautomatika ügye most olyan stádiumban van - talán 428.000.000 forintról beszélünk - elindította a cég az önkormányzat ellen a végrehajtást, hogy inkasszó útján hajtsa be a tartozását. Minden jogi úton, ahogy korábban is, ezzel szembe mentünk. Tehát elvittük a Kúriáig, nem tudom hány bírói fórumot megjárt. A végrehajtási eljárást jogorvoslati úton megtámadtuk, végrehajtási pert indítottunk, kértük a végrehajtás felfüggesztését a NAV-tól, kértük a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól is, és a kormányhivataltól is,  aki tulajdonképpen mellénk állt, mert engedélyezték azt, hogy a jövő év márciusáig ne kerüljön sor inkasszálásra. Megoldás gyanánt bement egy rendkívüli támogatási kérelem a Pénzügyminisztérium felé. Kértük, hogy nem tehetünk erről a dologról, ez örökség, fizessék ki a város helyett, ne az érdi adófizetőknek kelljen ezt a nagy összeget kifizetni. Ez bekerült úgynevezett önhibáján kívüli hátrányos helyzetbe került települések számára létező eljárási rezsimbe és most egyelőre nem ismert az, hogy mi ennek a sorsa. Decemberben kellene döntést hoznia a kormánynak, vagy a minisztériumnak arról, kifizeti-e teljes egészében, vagy részben. Ha teljes egészében kifizeti, akkor megoldódott. Én egyébként arra számítok, hogy segíteni fognak rajtunk. Ha nem fizeti ki, csak részben, akkor küzdeni fogunk azért, hogy egyetlen forintot se kelljen az érdi adófizetők zsebéből emiatt kifizetni a cég számára. A cég nem volt hajlandó semmilyen kompromisszumra. Azt mondták, hogy 10 éve várnak arra, hogy a kártalanítási összeget megkapják, tehát itt a tárgyalások megfeneklettek, és mivel most egy függő jogi helyzet van, ahol arra várunk, hogy kedvező lesz-e a kormánydöntés vagy nem, így pillanatnyilag nincs teendő. Úgy gondolom, hogy karácsony előtt ez ki fog derülni, a véleményemet ezzel kapcsolatosan most azért nem szeretném ismertetni, mivel ugyanaz a helyzet állna elő, amire az előbb utaltam és elmondtam eléggé sarkosan. A jégcsarnok legjobb tudomásom vagy emlékezetem szerint, inkább úgy mondom, ingyenes használati jogot kapott a föld fölött, ami a város tulajdona és arra építette föl a jégcsarnokot Tao pénzből, ennek fejében ugyan nem sokat, de ingyenes korcsolyázási lehetőséget kapnak a városlakók egy nagyon szűk sávban, elvileg hétvégenként. Legutóbb például a múlt héten megnéztem, azon a hétvégén ez nem állt rendelkezésre. Ezt az ügyet azért fogjuk most kezelni, mert pillanatnyilag polgármesterként nekem kellene kiadni a bejegyzési engedélyt, ami a földhivatal felé lezárná ezt a folyamatot, de azt gondolom, hogy ez aggályos, tehát le fogunk ülni a céggel tárgyalni. Magával a céggel, illetve a Bayer Construct csoporttal az említett anomáliák ellenére jó az emberi kapcsolat. Annál is inkább, mert azt szeretnénk, hogyha további fejlesztéseket hajtana végre Érden. Szó volt arról, hogy a jégcsarnok mögött építene először egy sport kollégiumot, azt kértük, hogy a városnak építsen meg egy koncerttermet, egy kisebb színháztermet, erre fogadókésznek mutatkoztak. Tervezi a társaság, hogy egy másik jégcsarnokot is építsen. Természetesen a feladatunk az, hogy a város jogi és anyagi érdekeit a legjobban őrizzük. Úgy gondolom, hogy az előző beruházásnál ez felemásan sikerült, amit még talán tudunk kezelni. Nagyon fontos, hogy megfeleljünk a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek és a helyi vagyonrendeletünk rendelkezéseinek. Úgy kellene szerintem ezt a visszás jogi helyzetet rendezni, hogy ne vesszünk össze a céggel, hiszen a városnak azért mégiscsak nagyon jó dolog, hogy van egy modern jégcsarnoka, és jól szerepelnek a hokisok is. Egyébként nagyon keveslem azt az időintervallumot, amit biztosítanak közönségkorcsolyázás számára. Ha lesz második jégcsarnok, akkor ezen változtatni kell. A buszpályaudvar is kapcsolódott a Műszerautomatikához, akinek a tulajdona volt, de eladta annak a kínai származású hölgynek, aki ott viszi a Keleti Áruházat. Azt gondolom, hogy ő nagyobb volumenű fejlesztésekre nem lesz képes egyelőre. Nem tudtam vele tárgyalni, de az épület eladásáról kellene valójában, azonban forrásunk nincs, hogy megvegyük. Két dolgot tudok ott elképzelni, egyrészt, hogy szerzünk rá valamilyen nagyobb támogatást a Modern Városok 2 programban igazgatási tömb kialakítására és kisajátítjuk. Ez a város legfrekventáltabb helye és egyébként az egyik legcsúnyább pontja is. Új főépítészünknek például az volt a véleménye, most ez csak egy úgymond vízió, hogy ott kellene állnia annak az igazgatási tömbnek, ahová be lehetne költözteti az összes közigazgatási jellegű szervezeti egységet Érden, tehát a Földhivatalt, a NAV-ot, a Járási Hivatalt és a Polgármesteri Hivatalt, és előtte a Lidl parkoló lehetne egy főtér. Ehhez az is kéne, hogy a Lidlt is felvásároljuk. Egyébként építészetileg el bírom képzelni, hogy ebbe az irányba lenne célszerű menni, de komolyra fordítva a szót, így a városnak szüksége lenne egy izmosabb, milliárdos összegű támogatásra, hogy megvásárolhassa és megfejleszthesse a helyet. A másik, ha akad olyan befektető, aki úgy gondolja, hogy lát ebben fantáziát és megveszi ettől a hölgytől az épületet, és kéri a várostól, hogy engedélyezzen ott valami nagyobb volumenű építészeti attrakciót. Én döntően ezt a két variációt tudom elképzelni. Mellette, a grillcsirkés és az Európa sétány között, van még egy szabad terület, ami osztrák befektetők tulajdonában van, akik legutóbb azzal keresték meg a várost, hogy egy hotelt, szállodát szeretnének ott építeni. Azóta eltűntek, de ezzel a tervvel álltak elő. Például nekik említettem azt, hogyha van megfelelően forrásuk, akkor gondolkodjanak egy nagyobb ívű fejlesztésben, próbálják meg megvásárolni ezt az ingatlant, mert egy igazi nagy ingatlanfejlesztésnek az lehet az alapja. Ma, itt és most nem tudunk vele mit kezdeni, mert nagyon drágán adnák el a területet, a kisajátítási cél meg akkor működik, ha olyan fejlesztést csinálnak oda, ami közpénzből, közcélt valósít meg, de erre most nincs forrás. Biztos, hogy amint lehetőség lesz, akkor élni fogunk vele.

 

Kiss Ferenc:  Nagyon szépen köszönöm, nemcsak a polgármester úrnak, azoknak az embereknek is, akik a Fácán közt felkarolták és lehetővé tették azt, hogy ez az ügy rendeződjön. Meg kell említenem, hogy mint az előbbi úrtól hallottam, hogy az ő kérésére nem segített semmit az országgyűlési képviselő, én nem ezt tapasztaltam. Ebben az ügyben nagyon sokat segített és távollétében is köszönöm. Ez az ügy már úgy néz ki, hogy rendeződni fog. Amit szeretnék kérni, amit már a területi képviselőtől, illetve alpolgármester úrtól is kértem. A Thallo-Food Kft. és az óvoda között egy majdnem 100 méter járdaszakasz kritikus állapotban van. Ezt jó volna felújítani. Jelenleg betonjárda van, ami 40 év alatt elhasználódott, ugyanakkor nagyon szép iskola és óvoda épült a környékünkön, nagyon örülünk neki. Viszont van egy nagyon nagy problémánk. ¾ 8 és 8 között rally pálya van a Fácán közben, jönnek a szülők és nehogy elkéssen a gyerek az iskolából, nyomják a gázt. Ez délután megismétlődik, erre kérnék megoldást. Nem tudom, hogy mi lenne a legolcsóbb megoldás, nem drága megoldásokban gondolkodom. Csepelen, illetve Törökbálinton láttam azt, hogy kitettek fa virágládákat, evvel a forgalmat lassították. Hogyha ez megoldható lenne, nekünk már ez is jó lenne, nem ragaszkodunk a fekvőrendőrhöz. De ha van rá mód, akkor kérnénk szépen. Ígéretet kaptunk, hogy egyirányúsítani fogják a Pintyőke utcát, illetve a Papagáj utcát. Nagyon jó volna, ha megvalósulna, ugyanis nagyon kicsi a Pintyőke utcának a szélessége, de ugyanez vonatkozik a másik utcára is, és ezáltal ha két autó találkozik, akkor igen közel van az árokhoz az autó. Ebben kérném a segítséget. Alpolgármester urat már az őrületbe kergetem, ültettünk a város vezetésével alacsony növésű fákat, tehát megkaptuk a fákat és közösen elültettük a lakókkal, viszont egy kiszáradt és ennek a pótlását szeretnénk kérni. Azt gondolom, hogy elég sokat teszünk azért a közösségért, ahol lakunk, hogy legyen ez a fa pótolva. Tudom, hogy egy nagy kérés, de hogyha kell, akkor a költségébe is beszállnánk, de nem tudom, hogy honnan szerzik be a fát. Ha kell, akkor elmennék és beszerezném. Arról beszélünk, hogy zöld övezet. Legyen hát akkor zöldövezet!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Körülbelül 1 év, amíg a Fácán köz rendeződni fog. A 100 méteresnek mondott járdaszakaszt meg fogom nézni. Szerintem menni fog, mert most elkezdtünk járdázni, idén a Felső utcában végig megcsinálták a járdát a piacig. Még nem fejeztük be a Szovátai utcán, de hamarosan elkészül a főút melletti járda. A Bajcsy-Zsilinszky út végén, a Bem térnél szerintem a Törökbálinti úttól el tudunk jutni a Narancsfa utcáig. Azt a kritikus szakaszt is meg fogjuk tudni oldani még a télvíz beállta előtt. Azért nem mondom  100%-ra, hogy meglesz, mert nem láttam. Felújítani kell, nem kell terveztetni?

 

Kiss Ferenc: Beton van, kopott, rossz minőségű beton. Csak aszfaltot kellene ráhúzni minél kevesebb költséggel.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Kimegyek az ÉKFI-vel, jogos igénynek tartom egyébként. A gyorshajtók megfékezésére is elindult végre egy program, azt hittem, hogy gyorsabban fog menni, de az új szabályozás miatt tovább tart. Ez a forgalomlassító program, ami abból állna, hogy a gyűjtőutcákban, ahol nagyon megnövekedett a forgalom és sok a gyorshajtás – nagyon sok ilyen utca van - ott forgalomlassító küszöböket helyeznénk ki. Volt három kísérletünk, az egyik a Felsővölgyi út, ahol csak virágládát tettünk ki, ezt a Szendrői utcában folytattuk a virágládákkal össze-vissza egyirányúsításokkal, hogy még jobban lassuljon a forgalom. Jelenleg a 3. zajlik, az Alsóvölgyi út és a Fürj utca területén sebességlassító küszöböket helyezünk ki. Ezeket terveztetni kell, majd engedélyeztetni kell és aztán ki kell helyezni, nem egy olcsó mulatság. Valójában csak a csendes mellékutcákban nem kérik a lakosok, szinte minden máshol özönlenek hozzám a megkeresések, petíciók aláírása, facebook üzenetek. Azt tudom elképzelni, hogy a következő években megyünk tovább, és nagyjából minden évben 5-6 utcát, az anyagi teherbíró képességünkhöz képest megcsinálnánk ilyen forgalomlassító küszöbökkel. Azokban jobban hiszek, mint a virágládákban. A virágládák közt elkezdenek szlalomozni, nekimennek, nem fér el a nagyobb autó stb. Ez a küszöb az, ami talán a leginkább bevált forma, úgyhogy ezzel tudunk operálni.  Az iskola melletti utcáknak a rendezése talán a projektnek a költségvetéséből megvalósulhat. Nem nyertünk azon a pályázaton, ahova beadtuk ezt a projektet. Ez az, amire az előbb azt mondtam, hogy talán jó az együttműködés, az előző városvezetés kezdte el. A Batthyány Iskola a Modern Városok Program része, a katolikus egyház akarja átvenni, Mészáros Lőrinc cége a kivitelező. Óriási az önrész, 50 millió Ft-ot kértünk és 90 millió Ft-ot teszünk mellé, de nem nyertünk. Nem tudom az okát, hogyha ezzel nem tudtunk nyerni ezen a pályázaton, akkor szerintem semmivel. Ezeket az utcákat megterveztettük, a kiviteli tervek beszerzése van folyamatban és a projekt költségvetésének a terhére talán a maradványösszegből sikerül. A forgalomtechnika úgy néz ki, hogy pár helyen örököltünk ilyen ad-hoc jellegű beavatkozási tervet. Például ilyen volt a Felsővölgyi út, a Szendrői utca, az Alsóerdősor utca. De aztán rájöttem arra, hogy nem jó ezeket elszigetelten nézni, hanem meg kéne csinálni az egész városra a teljes forgalomtechnikai tervet konkrétan, utcákra lebontva. Itt mi történt? Az történt, hogy valamikor a nyár folyamán tárgyalni kezdtem a Közlekedéstudományi Intézettel és nagyon nagy nyitottságot mutatott felénk arra nézve, hogy besegítsen a városnak, segítsen a forgalomtechnikában, segítsen a közösségi - buszos közlekedésben, hogy milyen irányba menjünk el, hogy csináljuk meg. Megalkossa nekünk az olyan stratégiákat, amelyek kellennek az uniós pályázatokhoz - ez a mobilitási tervet jelenti.  Mivel ez egy állami szervezet, tehát nem magáncégről van szó, az Információs és Technológiai Minisztériumnak az égisze alatt működik, profi szakemberek dolgoznak, közlekedésmérnökök, akik értenek ehhez. Most zajlik az együttműködési megállapodásnak a tető alá hozatala és egy rendes havi együttműködés keretében ezek a mérnök urak fogják segíteni a városnak ezeket az ügyes-bajos dolgait. Az első ilyen dolgunk lesz, hogy ezt a forgalomtechnikát megcsinálják az egész városra. Miből állna ez? Szerintem meg kellene csinálni a tömeges egyirányúsítást, mert Érden olyan keskenyek az utcák, hogy nem férnek el egymás mellett az autók. Nyilván nem mindenhol, de ahol csak lehet. Ezen kívül, ahol csak lehet a 30-as övezet kialakítását és végül meg kellene nézni azt, hogy melyek azok a területek, ahova a sebességcsökkentő küszöböket, virágládákat, illetve egyéb dolgokat el lehet helyezni és akkor az egész városra érvényes lesz. Eszméletlen mértékben nő a lélekszám, özönlenek ki a pesti lakosok, a fiatal családok Érdre és hozzák az autót, sok a torlódás. Így próbálnánk meg úrrá lenni ezen a dolgon. Milyen fát ültettek el, milyen fa kellene?

 

Kiss Ferenc: Gömb kőris.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem nincs akadálya annak, hogy segítsünk. Keríteni fogunk gömb kőrist.  

 

Kiss Ferenc: Nagyon felkaptam a fejem arra, amit polgármester úr mondott az előbb, hogy a Dr. Romics László Egészségügyi Központban lesznek az oltások. Nagyon támogatom, ezt ugyan a rádióban is hallottam, viszont egyetlen egy problémám van, amit ön elmondott az előbb, hogy alig telt el 2 óra és a december 4-ei időpont már teljesen betelt. Még két decemberi nap lesz ugye 12-e, és 18-a. Legyen kedves nekem megmondani, hogyan fogunk regisztrációt szerezni, ha ilyen gyorsan betelik az időpont?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Próbálunk lehetőséget teremteni a folytatásra. Amikor ez nem volt, akkor engem például a budafoki szakrendelőben oltottak be, de működik Törökbálinton is. De eléggé ciki volt, hogy a szomszédba kellett menni. Ezért is kértem főigazgató urat, hogy mozgassunk meg minden követ, hogy Érden is legyen oltópont. Jelenleg a szakrendelőben csak Pfizer vakcina van. Törökbálinton az összes rendelkezésre álló vakcinák vannak.  Közben kollégám jelzi, hogy már talán meg is van a hír, hogy januártól lesznek további időpontok.

 

Géczi János: Régóta probléma ennek az utcának a Vadlúd utcai végén a felszíni vízelvezetés. Amikor felújították a Vadlúd utcát, akkor szegélykövezték, és a szegélykő mentén lefolyik a víz a legmélyebb pontba, ez a Pelikán utca és bevezeti a Pelikán utcai árokba, ami egyébként is terhelt, talajvizes rész. Ezt korábban fölvetettem, akkor a Simó Károly úr azt mondta, hogy a Tárnoki úti vízelvezető rendszert tehermentesítette. De egyáltalán nem, mert arról van szó, hogy a Szent István utcán, a Tárnoki út kereszteződésnél ott emelkedik az út, aztán pedig a Kossuth Lajos utcáig lejt. Nincs összekötve a kettő. Az egy dolog, hogy a Szent István utcán lefolyik a víz az árkokba és a Kossuth Lajos utcán folyik folytatólagosan a Vadlúd utcán és bevezeti a Bíbic utcán és a Túzok és a Szalonka utcán vezetik ki a Zámori útra megosztva. Ez úgy ahogy működik is, de hogyha lehet ezeknek a fő elvezető árkoknak a tisztítását kérni, mert sajnos nyáron, amikor levágják a füvet, beletorlódik a szeméttel együtt, meg minden. Változatlan a dolog a régi állapothoz képest, merthogy ugyanúgy a Kossuth Lajos utcán és a Vadlúd utcán lefolyik a szegélykő mellett mint egy kis árok a víz, és be van vezetve az utcába, ahol egyébként is nagyon talajvizes a környék. Már az aszfaltút vége kezd töredezni. Már sok évvel ezelőtt is javasoltam, hogy a Vadlúd utca másik oldalán kellene egy meder lapos árkot csinálni – 200 méter hosszú ez a terület -, mert akkor onnan át lehetne azt a vizet vezetni, de nemcsak az úton összegyűlt vizet és a Pelikán utca legmélyebb pontjáról vezetni el a vizet, hanem annak az érdi résznek a virágföldes ahol van, meg a betontelep, a Hattyú utca. Bal oldalt vannak a telepek, jobboldalt meg már Érd lakóházai. Annak a résznek, a Vadlúd utca Tárnoki hegy felőli oldalán nincs megoldva a talajvízelvezetése. Örvendetes, hogy megépült a Vöcsök utcában az aszfaltos út, de arra is kell számítani, hogy ahol nincs a talajvíz elvezetve, márpedig nincs semmilyen megoldás, akkor az út is szét fog menni. Mint ahogyan ez a gyakorlat. Korábban is felvetettem és mondták, hogy Tárnokkal nehéz dűlőre jutni, de szerintem Tárnok se zárkózna el attól. Azt mondják, hogy a Vadlúd utca túlsó oldala a tárnoki hegy felől az Tárnokhoz tartozik. Szerintem a tárnoki polgármesterrel is lehetne értelmes megoldást találni, hogy akár anyagilag is kicsit hozzájárulunk, mert ugye Tárnokhoz tartoznak azok a telepek is és oda fizetnek, de ő is érdekelt ebbe, hogy ilyen módon meg lehetne oldani ezt a 200 méter hosszú meder lapos vízelvezető árkot, ami megoldaná a Vadlúd utcának a tárnoki hegy felőli oldalának a vízelvezetési problémáit is. Mert ott áll a víz, ott kacsaúsztatók vannak, ha felhőszakadás van. A Tárnoki úti vízelvezető rendszer ezt nem tudta tehermentesíteni, mert lehetetlen, mert ugye a víz az a dombról lefelé folyik és ettől kezdve nincs miről beszélni. A lényeg az, hogy nem egy nagyon nagy befektetés, meg kellene valósítani, mert már nagyon régóta húzódik ez a dolog és egyelőre nem látok megoldást. Ha felhőszakadás van a szerencsétlen lakók, akik a Pelikán utca végén laknak, de ettől kezdve a másik párhuzamos utcáknál is áll a telkeken a víz. Annyira, hogy a kerítéslábazatoktól kezdve, mert befolyik a víz az utcákba és ugye a hajszálcsövesség elvén a talajvízszint is megemelkedik. Erre szeretnénk kérni elfogadható megoldást végre. A másik pedig az, hogy az utcában van például egy csőtörés a Pelikán utcának a Szalonka utcai végén, ott körülbelül 2,5 méter mély árok van, tehát ilyen nagyon meredek rézsű, kb. 45 fokos és amikor egy csőtörést helyreállít az ÉTV, sóderral tölti föl a rézsűt. A sóder megszárad és lefolyik az árokba. Mondtam is már többször nekik, hogy hagyjanak 2-3 rakodókanálnyi földet, amivel kirakja a rézsűt, hogy ne adódjon ez. Az ároknak a fenekére befolyik és elzárja a víz útját. Az út egy aszfaltos részen kivágják és ott betömik. A föld zsaluként szerepel, de itt lefolyik. Tehát, hogy egyrészt ezen lehetne-e változtatni? Ami Érden kijön a magánházak kéményén, merthogy ugye a környezetvédelem, ami nagyon jó dolog, hogy az üzemeket már rákényszerítik a kéményeken kijövő füstgázok szűrésére, de senki nem kényszerít és nem foglalkozik érdemben azzal, ami a magánházak, a családi házak kéményen kijön szűretlenül. Az a szomorú, hogy összeszednek nagyon sok helyen laminált parkettától kezdve forgácslapig, ami műgyantával van ragasztva, meg ezekkel a műanyag bevonatos dolgokkal, ami veszélyes hulladék és veszélyes gázok szabadulnak fel. Ez pedig nagyon sokszor mérgezőbb, mint a füstgáz vagy a szén. Nyilván kell ezekbe a házakba is tüzelni, ahol nincs még bevezetve a gáz, nem a fa ellen vagyok, vagy a hagyományos tüzelőanyagok ellen, hanem az, hogy ne csináljunk Auschwitzot a környékből. Ha valakinek a kútjába valami szemetet beleszórnak, akkor a víz ihatatlan lesz, akkor kimegyünk a falu végére, veszek vizet és megoldom a problémát.  De ezt nem tudja megtenni a levegővel, minden pillanatban be kell lélegezni azt a veszélyes gázt, ami a kéményen kijön és nincs megoldás. Ha az ember szól, akkor neki áll följebb és fenyegetőzik. Örülök, hogy a környezetvédelmi problémák körül elég sok dolog történik, de ezek elhanyagolhatatlan dolgok, mert nemcsak a gyárkémény, hanem ez a mindennapos életünket keseríti meg. Rengeteg betegség származik ebből, már az immunrendszert támadja meg és gyengíti és nagyon sok rákbeteg van ezen a környéken.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A vízelvezetésre én azt mondanám, hogy kimegyek  és akkor végigmegyünk a környéken. 2019. és 2020. karácsonyán is belterületi veszélyhelyzetet kellett hirdetnem a Vöcsök utca és Hattyú utca kereszteződésében felgyülemlett belvizek miatt. Dombosvárosnak a vize ott köt ki. A tárnokiak bármennyire is jó fejek és bármennyire is jó a kapcsolat a polgármester úrral és csapatával, nem engednek ebből. Nem engedik meg, hogy átvezessük a felszíni vizeinket az ottani patakba, meg hasonló. Tartották a korábbi álláspontot, amit az előző polgármester is mondott, hogy Tárnok ebből nem enged, egyszerűen féltik a várost. Egyébként 2004-ben, amikor akkora esőzések voltak, hogy át kellett vágnunk a Zámori utat, akkor kis híján verekedésbe torkollott, mert kijött az akkori tárnoki polgármester úr és a végén ott tartottunk, hogy felhúzta az ingújját könyékig és azt mondta, hogy csak a testemen keresztül. A tűzoltóság mondta azt, hogy itt nincs más megoldás, különben a összes madár neves utca vízben fog úszni. Akkor átvágtuk a Zámori utat, átment és elvezette a patak. Én egyébként azt gondolom, hogy nem vagyok hozzáértő, nem vagyok szakmai ember, de azt gondolom - akkor látván, hogy hogyan viselkedett a vízháztartás meg a csapadékvíz-elvezetés hogy működött egy ilyen helyzetben -hogy szerintem egyébként elbírná. Megfelelő kotrással és kisebb beavatkozásokkal elbírná, de ez lehet, hogy egy politikai ügy náluk. Nem engedik meg, na most akkor mit tud csinálni ilyenkor az érdi önkormányzat, azt tudja tenni, hogy tározóban kezd el gondolkodni. A Tárnoki út végén a kiserdőbe lenne egy ún. nyugati tározó, a régi csatornatársulásnak az utódszervezete viszi ezt a beruházást a megmaradt pénzből. Ott épülne lényegében egy nagy gödör, ahova befolynának a Dombosvárosból, illetve Parkvárosból érkező vizek. Nem tudni, hogy ez mennyire tehermentesítené azt a részt, a madár nevű utcákat, de biztos vagyok benne, hogy valamennyire segítene. Leginkább úgy szoktunk úrrá lenni az ilyen lokális problémákon, hogy kimegyünk az ÉKFI-sekkel és akkor csak megtaláljuk valahogy a vízfolyásnak az útját. A Csillag utca – Száva utca, a Tesco körforgalom melletti utcák. Volt ez a nagy monszuneső nyáron, amikor egy évnyi csapadékmennyiség esett le egyetlen nap alatt Érden és ott gyakorlatilag elöntött mindent. Kiderült, hogy hiányzik az átfolyás. A Tesco körforgalom alatt van egy nagy átvezető csőhálózat és ott is van egy olyan gödör amiről beszélek, tározó. Fogták és átvágták. Nem tudom, hogy a Vadlúd utcát hogyan fogjuk kezelni, a Pelikán utcának a vizét átvezetni a Vadlúd utca másik oldalára. Meg fogjuk nézni. A Szalonka utca nincs előttem, mind a kettőnek  kimegy a vize a Zámori útra, az ottani nagyárokba. Célszerűnek tartanám oda elvezetni. A Hattyú utca és a Vöcsök utcában - most hogy elkészült ott az aszfaltút - egyébként muszáj volt hozzányúlni a vízelvezetéshez is, de egyelőre pénz arra volt, hogy szikkasztó árkokat csináljunk. Az fontos egyébként, de nem egy végleges jó megoldás, tehát ez egy átmeneti megoldás, egy tüneti megoldás. Valójában ezeket össze kéne gyűjteni és akkor tározókban gondolkodni, hogy csapadékvíz gazdálkodás is legyen. A gyakorlati válasz az, hogy kimegyünk, rászánjuk az időt, végig járjuk, hogy hogyan kéne ott a vizet vezetni. A betonvályúzása a Vadlúd utcának azon a 100-200 méteres szakaszon, az már pénzbe kerül, de nem mondom, hogy lehetetlen. Megnézzük, hogy akkor még az ÉKFI-nél van néhány vágóelem, azt megcsináljuk. Pár ilyen lokális problémát sikerült ebben az évben rendezni szerencsére a városban. Mondjuk legalább hármat. A kémény dolgában teljesen igaza van, a kémény gyakorlatilag emberölési kísérlet számba megy, ami történik. A fellépés ellene roppant nehéz, joghézagos. Beszéltem rendőrkapitány úrral, kértem a segítségét, mint ahogyan az Érdi Polgárőr Egyesület elnökének is. A Polgármesteri Hivatalon belül a Városrendészet, Közterület-felügyelet, Hatósági Csoport stb. A jövő hétre szerveznénk egy olyan találkozót, most hogy elindult a fűtési szezon és látjuk, hogy mi történik, hogy hogy lehet hatékonyan fellépni. Nem akarok senkit azzal ámítani, hogy ezt megoldjuk, de legalább kezdődjön el. Néha a jó szó is elég. A Polgármesteri Hivatal egyik munkatársa az ALDI-ban vásárolt és látta, hogy sűrűn gomolyog a füst egy kéményből. Kapta magát és megkereste a forrást. Odament, becsöngetett és kijött egy középkorú, teljesen kedves, ártatlan hölgy. Elmondta, hogy drága hölgyem, hát nézzen itt körül, háztömbökben nem lehet megmaradni, mert olyan büdös van, az egészségi ártalmakról nem is beszélve. Kiderült, hogy a férje, aki külföldön dolgozik, mielőtt elment, a hétvégén lebontotta hátul a bódét, ami festett fa volt és a hölgy eltüzelte. Elnézést kért, ezt nem tudta, de akkor legközelebb nem fog előfordulni. Vannak ilyen sikertörténetek is. Aztán vannak olyanok is, amikor direkt, szánt  szándékkal, csak azért is, hadd égjen a gumi, a műanyaghulladék, a festett bútorlap is. Elképesztő módon szennyezi a környezetet, borzasztóan ártalmas az egészségre, rákkeltő anyagoknak se szeri se száma. Amikor az első tudományos igényű cikket erről végigolvastam, akkor lúdbőrözött a hátam. Ezt mindenkivel elolvastatnám a városban, hogy ilyenkor mi minden kerül a levegőbe. Erre nincsen jó megoldás, ez egy komplex feladat, amit összefogásban lehet megcsinálni. A rendőrséggel megbeszéltem, hogy a kirívó esetekben fellép, segít, a szemléletformálás is benne van, a szomszédok egymást segítő szolgálata úgyszintén. Szociális szempontból azért van egy olyan réteg a városban, aki nem tud mit csinálni, ott meg az önkormányzat, ha tud, akkor segítsen tűzifával. Mégiscsak más, ha tűzifát éget, mintha ezeket az említett anyagokat. Ez egy olyan probléma, amit most - helyzet van - kezelni kell. Fogjuk is, de gyors és univerzális megoldást nem tudok ígérni, mert nem lehet ígérni, ezt ki kell szenvedni magunkból, változtatnia kell mindenkinek otthon.  

 

Lakos: Már több helyen próbáltam beszélni többekkel, hogy a Kamilla utca, az egy dombos rész, ami a Kutyavári útra lejt, ott se árok, se járda nincs. Sóderes hordalékot hord le a nagy esőzések idején a víz. Volt ott egy rács, ami teljesen el van tömődve és egy olyan 15-20 méteren fedett árok van mind a két oldalon. Emiatt a víz az úttestre folyik, onnan valahogy bejut az óvoda hátsó, illetve a Balatoni út felőli elejére és végig a járdán ömlik le a víz a Balatoni útig. Pedig van előttünk mély árok, már kértem a karbantartókat, meg akik arra jártak, hogy próbálják megnézni, illetve kitisztítani esetleg a az árkokat, illetve ott meg kellene oldani a Kamilla utcánál valamilyen formában a vízelvezetést, mert bokáig érő víz van a nagy esőzések idején. A másik nagy kérés Érdliget több lakójától, hogy szeretnénk megtudni, mi lesz a Lidl területének a sorsa, megépül-e a Lidl? Valószínűleg ismeri a polgármester úr Érdliget körülményeit, ott nincs egy üzlet se. Volt egy picike kis magán élelmiszerüzlet, de az is bezárt. Mindenért be kell jönni a központba, ahol legalább 4 nagy bevásárló központ van és cipekedni kell a buszokon. Ugye jönnek a banyatankokkal, akik többet akarnak vásárolni, hogy ne kelljen annyiszor menniük, nem bírják fölvinni a buszra, kínlódnak vele. Szó volt itt az utak forgalmáról. A Kutyavári útnak a forgalma vetekszik a Balatoni út forgalmával. Az összes nagy teherautó, a nagy betonszállító autók végig ott jönnek-mennek, nem beszélve reggel-este a személyautókról. Nem tudom, hogy honnan jönnek le, de a Tárnoki út környékéről 6 órától 10 óráig folyamatosan jönnek, este 5 óra után ugyanígy. Tetszett ez a megjegyzés, amit mondott polgármester úr, hogy kicsit akadályoztatva kellene az utat megoldani, mert a virágládák az tény és való, hogy nem válnának be. A Törökbálinti úton ott beválik, de ott is eléggé nehezen tudnak közlekedni. Az én személyes problémám, de valószínű, hogy többeknek is, csak nem tesznek megjegyzést, szombatonként le szoktam menni a piacra. Mivel nincs kocsim, nem járok kocsival, ezért busszal közlekedem. A reggeli busz, ami Pestről jön beér a központba, szépen az ófalusi busz meg elmegy pont az orrom előtt. Amikor jó idő van, akkor lemegyek gyalog, meg haza is jövök gyalog, semmi probléma, de amikor rossz idő van, ez már kicsit bonyolult. Megkérdeztem a forgalmistát, hogy nem lehetne-e tenni valamit, legalább 5 perc eltéréssel, hogyha beér a pesti busz, akkor várja meg az ófalusi és akkor el lehetne menni. Közölte a forgalmista, hogy ez az önkormányzatnak a kezébe van, ő rendelkezik vele egyik oldalról, a másik oldalról pedig a vonatok menetrendjéhez van igazítva. Megkérdeztem, mert nem is tudtam, hogy Ófaluba közlekedik vonat, hogyha ahhoz igazították? A Nagy Lajos utca nem szilárd burkolatú utca. Nyáron nem tudom, hogy honnan, de jönnek olyan autók és úgy száguldoznak, hogy olyan por van és ha mernek szólni, akkor hát azt nem köszönik meg.

 

Dr. Csőzik László polgármester:  Azért vagyok ilyen nagyvonalú most mindenkivel, hogy én magam megyek ki megnézni, mert nem jöttek el sokan, gondolom a járvány miatt most csekélyebb az érdeklődés, kevesen vannak. Így Önnek is akkor azt mondanám, hogy kimegyek, megnézzük a Kamilla utcát együtt az ÉKFI munkatársaival, hogy hogy lehetne ezt most, ha lehet akkor nagyobb beruházás nélkül és a rendelkezésünkre álló eszközökkel kezelni, pl. tisztítani a az áteresztőt, az árkokat, illetve hogyan lehetne a Kamilla utca vízelvezetését profibban megcsinálni. Azt mondanom se kell, hogy olyan tervezett, nagy volumenű beruházást én most nem tudok ígérni, hogy ott kiépítjük és az út alá tesszük, mint ami a korszerű nyugat-európai megoldás. Gondolom, az lenne az Ön számára is a célszerű, hogy megszűnjenek ezek az áldatlan állapotok az esőzések alkalmával. Áttekintjük, hogy pici költségvetésből vagy akár a meglévő munkaerőből, vagy meglévő alapanyagokból meg tudjuk-e csinálni. Ezt ott a helyszínen kell megnézni. A Lidl áruházról annyit, hogy amikor engem megválasztottak polgármesternek, az azt követő hónapban rögtön fogadtam a Lidl áruház vezetőit, mert szeretnének két áruházat építeni Érden. Az egyiket a Bem térnél, a másikat pedig Érdligeten Tényleg valami fantasztikusan ellátatlan körzet lehet, mert soha egyetlen egy területről ennyi igénybejelentést nem kaptam még, mint onnan, hogy valami történjen már, hogy legyen Lidl áruház. Ami jó hír, hogy azt a területet megvette a Lidl, vélhetően egyszer lesz majd ott áruház is. Elkészültek a tervek, ezeket egyeztette az önkormányzattal, jóváhagytuk, csak legyen beruházás. A rossz hír, hogy van a pláza stop törvény. Be kell szerezniük egy speciális szakhatósági engedélyt Debrecenből, ki van jelölve valamiért a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak egy illetékes főosztálya, aki foglalkozik ezekkel a kérelmekkel, ott döntik el Debrecenben, hogy egy 300 négyzetméternél nagyobb ellátó terű áruházat engedélyeznek-e vagy sem. A parkvárosi kérelmet, azt visszautasították. Az érdligetit megismételt eljárásban tárgyalják, ez volt az utolsó információm, még nem dőlt el a sorsa. Megpróbálunk minden lobbivonalat igénybevenni. Ez is például egy olyan terület, ahol együttműködök országgyűlési képviselő úrral, még az ő közbenjárását is kértük, hogy legyen a területnek egy ilyen áruháza. Szerintem ez el fog dőlni 1-2 hónapon belül, nagyon várjuk a pozitív döntést. Ha az megvan, akkor megépül a Lidl, ha nem, akkor kitalálunk majd valamit. Nyilván a Lidl-nek is az a szándéka, hogy valamit kezdjen, ha már egyszer invesztált a területbe. Ezek nagy értékű telkek, költött rá, megterveztette, gyakorlatilag ott van a célegyenes előtt, csak a szakhatósági rábólintás kellene.

 

Lakos: Elnézést, esetleg Érd nem készíthetne egy felvételt a környékről, hogy hogy néz ki Érdliget, mennyire ellátatlan? Akár kenyérért is be kell jönni a központba. Parkváros és a városközpont tömve vannak bevásárló üzletekkel.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Eléggé megalapozottak ezek a kérelmek, mindenki biztosra akart menni. Ezek megfelelő módon vannak tálalva, nem tudom, hogy min múlik valójában. Ha szakmai döntést akarnak hozni, akkor be kell látniuk, hogy indokolt erre a területre ezt az áruházat engedélyezni. Valójában a nagy plázák ellen kellene, hogy szóljon, 350 négyzetméteres Lidl áruház azért elférne itt.  El kell menni a diósdi InterSparba, vagy a Tescoba, de mind a kettőhöz kocsiba kell ülni. Nem tudom, hogy kik azok a közigazgatási emberek, illetve hogy hozzák meg a döntést. Legjobb szívvel azt tudom mondani, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy meglegyen, várjuk a döntést, ami egyébként fellebbezhető, elvihető a bíróságra. Azt mondja a Lidl, hogy volt már olyan náluk, hogy visszautasították őket és akkor bírósági felülvizsgálatot kértek, nyertek és megkapták az engedélyt jogorvoslat útján. Sajnos így néz ki, az önkormányzat hozzáállása ennél pozitívabb nem lehetne, ennél proaktívabb nem lehetne. Az egész politikai spektrum megmozdult együtt azért, hogy legyen ennek a területnek Lidl áruháza. A Kutyavári út állapota borzalmas, patchworkszerű. Megkértem a Városfejlesztési Irodát, hogy terveztessük meg ennek az útnak a felújítását. Viszonylag olcsón lehetne újraaszfaltozni, felújítani. Egyébként ez egy olyan projekt lenne, ami úgy nézne ki, hogy a Kutyavári út teljes felújítása, a Szép Ilonka utca – Tárnoki út – Kutyavári út csomópontnak a megtervezése. Legyen ott egy szabályozott, rendes, kiépített csomópont. Rendezni kellene a Fátyolvirág utca és a Szép Ilonka utca közötti járdát, az egy drága mulatság lenne, mert ott meg kell venni, vagy ki kell sajátítani területeket, hogy széles járda legyen és utána pedig ugyanennek a projektnek a keretében az Ürmös utcán végig a járdát megterveztetnénk, hiszen óriási forgalom zúdul rá. Buszközlekedés is van, de járda egyáltalán nincs. Végül az egész bekanyarodna a Vincellér utcának a Bajcsy-Zsilinszky út felé eső szakaszára, kb. olyan állapotban van, mint a Kutyavári út. Az is egy aszfaltozott út, újra kellene szőnyegezni. Ebből a 4 elemből álló projektből most úgy néz ki, hogy lesz erre tervezési szerződés. Miért is fontos ez? Esztétikájában is megújul az út, de ez egyébként serkenteni fogja a gyorshajtókat. Ha jó minőségű az aszfalt, akkor még jobban nyomják. Itt lakom 20 éve és csak a fizikai akadályban hiszek. Azt gondolom, hogy az elvetemült gyorshajtókat semmi más nem fékezi meg, csak a fekvőrendőr. Vannak azért olyan utcák, ahova egyszerűen, ha megszakadunk, akkor se tudunk, meg főútra nem is szabad.  

 

Lakos: Ki lettek rakva a 30-as táblák, hogy annyival lehet menni a Kutyavári úton, de legalább 100-zal mennek, amikor látják, hogy zöld a lámpa. Ott van az óvoda, ott járnak át a gyerekek a szülőkkel az iskolába. Életveszélyes.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Teljesen igaza van. Annyit tudok még mondani, hogy kaptunk egy lehetőséget a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól traffipax állomásokra. Egyébként a rendőrkapitányság is ezt javasolta.  Az ófalusi buszjárat ügyében akkor én eljárok. A Nagy Lajos utca porzik, murvás. Ma lett kész a Martinovics Ignács utca, ami szintén egy ugyanolyan állapotban lévő út és ott van a környéken. Csináljuk az útprogramot, hogy a mellékutcákat aszfaltozzuk. Tíz centis aszfalt alapra emelünk 5 centis kopóréteget. Ez tartós és nagyon sok utcát szeretnénk leaszfaltozni: a mellékutcákat Tuculanumban is és a város több pontján. Idén nem volt rá pénz a bevételkiesések miatt eddig, szeptembertől megtakarítottunk, másrészt meg iparűzési adóbevétele picivel több lett a városnak. A hiány nagyon nagy, de meg tudtuk oldani azt, hogy kb. egy tucatnyi utcát aszfaltoztunk idén. Ezt jövőre folytatni akarjuk. A 2022-es évben nőnek a költségvetési bevételeink és akkor leginkább erre szeretnénk költeni, a mellékutcák aszfaltozására, hogy a porzó utak szűnjenek meg minél nagyobb számban. Eddig összesen, hogyha ezek megvalósulnak, akkor 50 utcánál járunk, mert most még 12 utcát a vasút mentén szintén aszfaltozunk, a 30-as 40-es fővágány felújítása kapcsán helyreállítási munkák mennek. Azokat is meg tudja csinálni a város és így összességében olyan 48-50 mellékutcát aszfaltozunk le 2 év alatt. Azzal már ki mernek állni ide Önök elé, de bárcsak lenne több pénzünk, mert tényleg csak a forráshiány az, ami megakadályozza, hogy ezt továbbvigyük. A következő nagy közbeszerzés szerintem februárban lesz, és azt szeretném, ha abba nagyon-nagyon sok utcát betennénk. Van egy olyan speciális közbeszerzési típus, hogy nagyon sok utcát beleteszünk keretjelleggel és akkor úgy valósítjuk meg a beruházásokat, ahogyan jön a pénz. Mindig megyünk előre, hogy van egy kis pénz, akkor aszfaltozunk, hogy ne kelljen állandóan mindig újat és újat kiírni. Szerintem ezt be tudjuk tenni, de többen is kérték már a Nagy Lajos utcát.

 

Géczi János: Nagyon régi probléma a Zámori út és a vasúti híd alatt való gyalogos átkelés. Életveszélyes. Nincs külön olyan biztonságos sáv, ahol biztonsággal tudnának a gyalogosok közlekedni. Számtalanszor fölvetik és tudom, hogy ez is hármas dolog: a vasút, Tárnok és Érd.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Modern Városok Programban van 4 olyan csomóponti útberuházás, amit a város megterveztetett és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. állami vállalat - az autópályák, közutak fejlesztése tartozik ide -, az fogja kivitelezni, és ez a csomópont benne van. Ki fogja írni a közbeszerzést a NIF, lesz ennek egy nyertese és megcsinálja. A város terveztette, az ÉKFI előtti kereszteződéstől és egészen hosszan bemegy, a vasúti aluljáró alatt van a terület vége. Addigra rendezve lesz a vízelvezetése is meg a járda is. Összeér a Vadlúd utcai fejlesztéssel, ahol meg körfogalom jön létre tavasszal és a két csomóponti fejlesztés összeér. Ezt valójában már rengetegen kérték. Ha nincs más, akkor megköszönöm ezt a szerény részvételt, mindenki vigyázzon magára, jó egészséget kívánok a jelenlévőknek meg a tévénézőknek és bezárom a közmeghallgatás ülését.

 

 

 

A Közmeghallgatás 18:46 órakor ért véget.

 

 

 

K.m.f.

 

 

 

            Dr. Konkoly Zita                                                                  Dr. Csőzik László

                    jegyző                                                                                  polgármester