Dr. Csőzik László polgármester: A napirendi ponthoz vendég is érkezett, Z. Karvalics László docens urat üdvözöljük körünkben, aki a Könyvkerék Könyvmentő Egyesületet fogja vezetni a bejegyzés után.
Gregus László képviselő: Kisebb vihart kavart mind a Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottság, mind a Pénzügyi Bizottság ülésén ennek az előterjesztésnek a megtárgyalása. Számtalan szempontra hívnám fel a figyelmet, kezdeném azzal, ami ismerős lesz mindenkinek, hogy „sáros cipőben nem lehet könyvtárba menni; előbb mindenhol legyen járda, azután jöhet a kultúra; a kultúra csak viszi a pénzt, vannak fontosabb dolgok” és ehhez hasonlókat mindenki hallott már és szembesült vele. A kultúra latin eredetű szó és azt jelenti, hogy művelni. Néhányan abban a korban nőttünk fel, amikor az a szlogen valós volt, hogy a kultúra nem áru. Emlékszünk talán még a könyvtár 3 forintos árára, az 5 Ft-os mozijegyre és a 14 forintos színházjegyre. Ehhez tartozik az is, hogy Magyarországon 2012-ben 11,6 ezer könyvcím, közel 30 millió példányban jelent meg. A korábbi évek legnagyobb könyvtermése egyébként a 2008-as évben volt, de az adatok hasonlóak ma is. Ha valaminek jót tett - ha szabad ilyet mondani - a Covid járvány, az a könyvkiadás és az olvasás. Miért van szükség, az ilyen új típusú, könyv-kulturális intézményre? Az elektronikus könyvkiadás, a kulturális tartalomhoz való hozzáférés és a tanulás új digitális világában gyökeresen átalakul a könyvhöz, mint fizikai objektumhoz és tudáshordozóhoz való viszony. A könyvtárak és a könyvkiadók gyorsan igazodnak a változásokhoz, de a lakáskultúrában és a családok könyvhöz való viszonyában hatalmas törés a korábbi időszakokhoz képest. A házi könyvtárak sok generációs gyarapításának gyakorlata egyre szűkebb körben érvényes, így óriási mennyiségű könyv keletkezik, amelyik keresi a túlélés útját. Különösen az önmagukban kis értéket képviselő, nem muzeális, vagy nem gyűjteményi értékű könyvek sorsa kérdéses, mert sok esetben a tárolás, raktározás, de akár az elszállítás vagy megsemmisítés is költségforrás, miközben a megőrzéshez nem kapcsolódik érték tudat. A másodlagos könyvpiac sem megoldás, mert az antikváriumok és a magán hirdetések útján a felhalmozódó állománynak csak töredéke jut el az új tulajdonosokhoz. Az értéktudatos állampolgárok a jelenleg is számtalan sebből vérző könyvtári rendszer tűrőképességének határait feszegetik, amikor a megsemmisítés helyett őrző helyet igyekeznek keresni a szükségtelenné vált családi könyvtáraknak és tematikus könyvgyűjteményeknek. Eközben az iskolák, felsőfokú oktatási intézmények, tematikus profilra létrejött közösségek, egyesületek, alapítványok képesek volnának jól hasznosítani, kezelni, olykor gyűjteményezni is ezeket a könyveket, ha tudnák, hogy valahol feleslegessé váltak. Ennek közvetítésére, információkra és információszolgáltatásra van szükség, valakinek hidat kell építeni a kínálat és a kereslet között és ezt a hidat vállalná föl a Könyvkerék Egyesület. Egy élet munkájával összegyűjtött tematikus könyvtár is egyre kevésbé tud utat és befogadó intézmény találni, hogy a gyűjtő halála után egybe maradhasson, ne szóródjon szét, esetleg tovább gyarapodjon. A Könyvkerék küldetése, hogy addig forogjon, amíg minden könyvgyűjtemény, minden egyes könyv megtalálja a legmegfelelőbb helyet, ami pedig még értéket jelenthet, nem veszik el. Ehhez a szándékhoz csatlakozna alapítóként Érd Megyei Jogú Város és ehhez kérem a testület támogatását, de ha még néhány percben meghallgatnák a magyarországi alapítót és ennek az egésznek a mentorát, Z. Karvalics Lászlót, esetleg néhány mondatot arról is tudna mondani, hogy az a 8000 forint, amiről jelen pillanatban ez az előterjesztés szól, ami a tagdíjat jelenti, az hányszor 8000 forint haszon.
T. Mészáros András képviselő: Utalt már rá Gregus László úr, hogy a Pénzügyi Bizottság nem támogatta a javaslatot, véleményem szerint ez egy pótcselekvés, úgyhogy nem könyvkerék, hanem pótkerék problémával állunk szemben ebben a tekintetben. Azt is nagyon szépen elmondta Gregus László képviselő úr, hogy hány új könyv jelenik meg és talál gazdára egyrészt a boltokban és egyéb helyeken. Azt is elmondta, hogy vannak könyvtárak, amelyeknek az a hivatalos célja, hogy lényegében minden könyv, mindenkinek a rendelkezésére álljon a megfelelő metódusok mellett, tehát úgy érzem, hogy minden olyan könyv, amelyre már valamilyen oknál fogva sem a gazdájának, sem pedig a környezetnek nincs szüksége, jobban járunk, ha azok nem megsemmisülnek, hanem bezúzásra kerülnek, és újabb könyvek készülnek belőle, annyival is kevesebb fát kell kivágni, hogy előálljon a papír belőle. Egyébként ennek a feladatnak önkormányzatunk nélkül is van egy-két amatőr kezdeményezője már Érden. Például a Frei Cafe-ban is van egy ilyen könyvespolc, ahova mindenki beteheti a számára fölöslegessé vált, illetve elveheti a számára kedvessé vált könyvet anélkül, hogy egy önkormányzati felhajtást szerveznénk körülötte, valamint a Tudás Könyvkuckóban is van egy ilyen kezdeményezés, hogy próbálják azokat a könyveket, amik valóban megmenthetőek, azokat megmenteni. Ráadásul, ha valaki jár az érdi piacra, láthatja, hogy a klasszikus ponyva megjelent Érden is, és itt nem a tartalmi része a ponyva, hanem a könyveket árulják az asztalon, azokat a könyveket, amik például hagyatékból megmaradnak, és erre mindig van is megfelelő számú vevő, mert valamiből megél az az ember, aki hetente kipakolja a könyveket. Teljesen felesleges, és valóban a pótkeréknek a pótcselekvés mintája az, ami most eszembe jutott ezekről a dolgokról. Ha azt akarjuk, hogy ezt a Könyvkerék mozgalmat az önkormányzatunk támogassa évi 8000 Ft-tal, akkor annak semmi akadálya, de nehogy azt higgyük már, hogy ezzel, hogy mint alapító beleszállunk, akkor valamifajta, akármilyen kis mértékű kultúramentő feladatot is teljesít az önkormányzat, mert akkor becsapjuk önmagunkat.
Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra Z. Karvalics László úrnak a szó megadását.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megadta a szót Z. Karvalics László részére.
A szó megadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
Andrasek Mónika |
Igen |
Antunovits Antal |
Igen |
Dr. Asztalos Éva |
Távol |
Dr. Bács István |
Távol
|
Balla Imre |
Igen |
Csépán István |
Távol |
Dr. Csőzik László |
Igen |
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
Demjén Attila |
Igen |
Fülöp Sándorné |
Távol |
Gál Alex |
Igen |
Gregus László |
Igen |
Lengyel Péter |
Távol |
Simó Károly |
Távol |
Szűcs Gábor |
Igen |
Tekauer Norbert |
Igen |
Tetlák Örs |
Igen |
T. Mészáros András |
Igen |
Z. Karvalics László: Ahhoz kapcsolódva, ami eddig elhangzott, néhány pontosítást vagy kiegészítést mondanék el. Egyrészt egyesületi háttér nélkül, önkéntesek révén nagyon hosszú évek óta folyik az a könyvmentő tevékenység, ami most intézményesül. Ennek a könyvmentő tevékenységnek van egy nagyon hosszú rekordja, hiszen az évek hosszú sora alatt hihetetlen sok könyvet tudtunk eljuttatni azokhoz, akiknek szükségük van rá. Az egyik oldalon bejönnek a könyvek és a másik oldalon megérkeznek a gazdájukhoz. Legutóbb a csornai premontrei kolostorba vittünk vissza, több 100.000 forint értékű könyvet, ami egy jelentéktelennek tűnő könyvtár felszámolásakor került a kezünkbe. Nagyon sok ilyen 70-100 éves történetet lezáró szép befejezése van annak, hogy hogyan hasznosul az értéktelennek vagy bezúzandónak minősített könyvek sora. Például több 10.000 ilyen könyvből épülnek hatalmas könyv installációk új művészeti ágként és egyébként ez egy kiváló forrása annak, hogy ott és akkor, amikor úgy döntünk, hogy valami már tényleg nem képvisel más értéket, csak saját fizikai értékét, akkor ebből is másfajta értékig lehet eljutni. Azt tenném még hozzá, hogy nem olvasás kultúráról beszélünk, hanem kulturális örökség objektumokról tehát nyilvánvaló, hogy a tartalomfogyasztás, a tudás, a kultúrához való hozzájutásnak a digitális térben egészen új csatornái nyíltak meg, itt valóban részben muzealizálódásról van szó, de legfőképp arról, hogy nyugdíjasok és diákok egy intergenerációs közösségi térben vegyenek részt abban a misszióban, hogy minden könyvet megmentenek és minden könyvet eljuttatnak különböző helyekre. Érd alapítóként való csatlakozása a Könyvkerék Könyvmentő Egyesülethez egy olyan gesztusnak a megjelenítése volna, mely bebizonyosodott az előző években, hogy a kisiparos jellegű könyvmentés helyett, valamifajta hálózati, országos, civil, átfogóbb intézményesítő dologra van szükség ahhoz, hogy sikeresen tevékenykedjen. Ennek Érd lehetne egyfajta szellemi és gyakorlati infrastrukturális központja, tehát egy országos hálózatépítési ambíció van a mögött, hogy Érd alapító tagként belépjen. Egyébként egy másik intézmény, alapító tag, a Nivegy-völgy Örökségért Egyesület, amely a Balaton-felvidéki könyv falu gazdája, és több százezer könyv a következő 1-2 évben ebbe a Balaton-felvidéki könyv faluba fog irányulni. Tehát én azt gondolom, hogy az érdi nyugdíjasoknak, pedagógusoknak, könyvtárosoknak és diákoknak, akik közhasznú munkával ilyen elképesztő értéksűrűségben vehetnek részt, egy különleges és izgalmas lehetőség, és ezt szimbolizálná Érd alapító tagsága a Könyvkerék Egyesületben.
Dr. Csőzik László polgármester: Szép és összeszedett expozé hangzott el, ez alapján javaslom elfogadásra a határozati javaslatot. Az alapszabályban foglaltakat elfogadva csatlakozzunk az egyesülethez és a jelképes évi 8000 Ft-os tagdíjat vállaljuk és akkor kialakítjuk annak a keretét, hogy ez hogy fog működni pontosan, hiszen ez ma még nem tudható.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a KÖNYVKERÉK Könyvmentő Egyesület alapító tagjává kíván válni, egyúttal a KÖNYVKERÉK Könyvmentő Egyesület határozat melléklete szerinti Alapszabályában foglaltakat elfogadja.
2. A Közgyűlés az éves tagdíj összegét, 8.000 forintot a 2021. évi költségvetés terhére biztosítja. A Közgyűlés egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy az esedékes tagdíj összegét a mindenkori tárgyévi költségvetésekben biztosítja.
3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tagfelvételhez szükséges jognyilatkozatokat megtegye.
Határidő: tagsági kérelem benyújtására – 15 nap
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 8 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:
236/2021. (X. 28.)
h a t á r o z a t a
a KÖNYVKERÉK Könyvmentő Egyesülethez történő csatlakozásról
1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a KÖNYVKERÉK Könyvmentő Egyesület alapító tagjává kíván válni, egyúttal a KÖNYVKERÉK Könyvmentő Egyesület határozat melléklete szerinti Alapszabályában foglaltakat elfogadja.
2. A Közgyűlés az éves tagdíj összegét, 8.000 forintot a 2021. évi költségvetés terhére biztosítja. A Közgyűlés egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy az esedékes tagdíj összegét a mindenkori tárgyévi költségvetésekben biztosítja.
3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tagfelvételhez szükséges jognyilatkozatokat megtegye.
Határidő: tagsági kérelem benyújtására – 15 nap
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
Andrasek Mónika |
Igen |
Antunovits Antal |
Nem |
Dr. Asztalos Éva |
Távol |
Dr. Bács István |
Tartózkodik
|
Balla Imre |
Igen |
Csépán István |
Távol |
Dr. Csőzik László |
Igen |
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
Demjén Attila |
Nem |
Fülöp Sándorné |
Távol |
Gál Alex |
Igen |
Gregus László |
Igen |
Lengyel Péter |
Távol |
Simó Károly |
Távol |
Szűcs Gábor |
Igen |
Tekauer Norbert |
Tartózkodik |
Tetlák Örs |
Igen |
T. Mészáros András |
Nem |