6. NAPIREND - Javaslat Érd településrendezési eszközeinek több részterületre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat módosításának elfogadására

 

Dr. Csőzik László polgármester: Következik egy nagyon részletes, nagyon nehéz napirendi pont, elképzelhető, hogy nem szül különösebb vitát. Beérett a HÉSZ módosítással kapcsolatos halmaz, egy saláta csomag áll itt előttünk. Főépítész úr megkérlek, hogy ha van szóbeli kiegészítésed, akkor tedd meg, vagy ha röviden, de tényleg röviden össze akarod foglalni, mert majdnem lehetetlen, annyira szerteágazó és annyira aprólékos ez az egész javaslat.

 

Kuslits Tibor Főépítész: Ez egy olyan komplex csomag, amit most a kezükben tartanak, ami igen sok elemből áll, de összességében koncepcionális változásokat jelent, olyan egy év alatt összegyűjtött, zömmel lakossági kérések alapján összeállított csomag, ami elvében nem változtat a jelenlegi HÉSZ-en, viszont sok mindenkinek segít. Önmagában 21 pontból áll, valamint van pontja, ami több mint 20 alpontból. Az állami főépítész úr elég alaposan átnézte ezt a csomagot és elég sok kifogást is kaptunk, általában magasabb rendű jogszabállyal való összhangra hivatkozva. Mindenesetre ez megnyugtat bennünket, hogy az állami főépítész úr is rajta tartja a szemét ezeken a módosításokon és úgy tűnik, hogy elértünk velük egy olyan állapotot, amikor nyugodt szívvel a Közgyűlés elé terjeszthetjük.

Dr. Asztalos Éva képviselő: Igazából csak két pontosításnak az átvezetését szeretném kérni a rendelet-módosítás 2. mellékletében, ahol felsorolásra kerültek a gyűjtő, feltáró utak és ott a Szendrő utca került megjelölésre, amely valójában Szendrői utca, illetőleg a Daróczi utca cz-vel került megjelölésre, de az csak c-vel Daróci utca. Ennek a átvezetését szeretném kérni.

Dr. Bács István képviselő: A jelenlegi HÉSZ módosítás három részre bontható. Az egyik az egy saláta történet, amit említett polgármester úr és főépítész úr is, amik az elmúlt évek alatt összegyűltek, ezek teljes mellszélességgel mindenki által támogatandó pontosítások, határvonal áthúzások. Ezzel még nem is lenne gond. A második rész a Papi földekre vonatkozó szabályozás, méghozzá a mellékletek közül a 6G térképszelvényen lehet látni. A Néra utca melletti területen egy hozzávetőleg két hektáros jelenleg önkormányzati területet kíván a HÉSZ felparcellázni. Ez anno domini is kék szaggatott vonallal mint valamikori terv szerepelt, ezt még Ágó Mátyás főépítész úr húzatta be, ha jól emlékszem, de ezzel az előző városvezetés sem kívánt foglalkozni, hiszen ez a 2 hektár, különösen ennek elhelyezkedésére tekintettel kiválóan alkalmas lehet  - és kicsinylem a Vt/3  intézményi területet, amivel egyébként kiszúrnák a szemünket - alkalmas lenne új óvoda területére, vagy új bölcsőde területére, vagy új könyvtár területére, esetleg boltnak, bárminek. Nem a zöldterület funkciót emelném itt ki, hiszen mellette van a Papi földek, az tökéletesen jó lenne. Ellenben itt Lk2-es építési telkek kerülnek feltüntetésre 12 méter széles úttal hosszában elvágva. Első ránézésre itt körülbelül azt érzem és azt látom, hogy itt a rendelkezésünkre álló területnek a 2/3-át kívánja a város értékesíteni. Gondolom, hogy értékesíteni fogja ezeket a telkeket és föl fogja élni az ingatlanvagyont. Tudjuk, hogy nem túl szerencsés egyébként az ilyen irányú ingatlanoknak az értékesítése, pláne hogyha ekkora tömbben van. A harmadik észrevétel, hogy ezt politikailag kell látni, ez egy várostervezési kérdés, amikor nem egy évre, meg nem 5 évre, hanem akár 20- 30-40 évre látunk előre, hogy egy hatalmas nagy tömböt, ami olyan helyen van, ami nem zöldterület, ne adjunk el, hiszen az a később a környéken élő több 1.000 ember számára fontos funkciókat tud majd betölteni. A következő a legérdekesebb dolog, ugyanis 2021. április 21-én megjelent a 190/2021-es Kormányrendelet az OTÉK módosításáról. Ez az OTÉK-ban bevezette az új 42.§ (2a) bekezdését, amely kimondja hogy a (2) bekezdéstől eltérően, tehát ami általánosan szabja meg a parkolóknak az elhelyezését, a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő. Több helyen szerepel a jelenlegi HÉSZ-ünkben az 50%-os eltérés, egyébként nagyon bölcsen, teszem hozzá, tehát ez egy nem Érdre szabott kormányrendelet, de sajnos ez a hatályos jogszabály és az új előírásoknál is szerepel az, hogy 50%-kal kívánjuk megemelni. Ennek az az értelme, hogy alapból ma Magyarországon a lakó-és üdülő egységekhez nem kell gépkocsiparkolót építeni. Ettől csak egy esetben lehet eltérni, hogyha a helyi építési szabályzat azt előírja és maximalizálja egyben. Erre tér ki egyébként a 253/1997-es kormányrendelet is, amelyik kifejezetten kimondja, hogy a 42.§ (2a) bekezdésnél szigorúbb szabályozást nem lehet a HÉSZ-be beleírni. Gratulálok ezúton is az állami főépítész úrnak, a HÉSZ-ünk teljesen jogszabályellenes. Illetve nem, a HÉSZ-ünk nem jogszabályellenes, a HÉSZ-ünk azt írja elő, hogy az OTÉK szerintinél 50%-kal nagyobbat kell építeni, márpedig az OTÉK szerint a lakóegységekhez és az üdülőkhöz 0 darab parkolót kell építeni, ugyanis a (4)-es bekezdésnek az ide vonatkozó része az hatályon kívül helyezésre került ugyanennek az elfogadásával egyidőben. Hatályát veszti az OTÉK 4-es számú melléklet 1. pontja, amelyik előírta, hogy hány darab parkolót kell létesíteni, tehát most a HÉSZ-ünkkel azt csináljuk, hogy előírjuk hogy a 0-nál 50%-kal nagyobbat kell létesíteni. Az elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, 1-es pont hatálytalan április 22-től. Ez a legnagyobb olyan kérdés, ami hatalmas nagy vitát váltott ki és vitát vált ki a mai napig egyébként a Miniszterelnökség és a helyi önkormányzatok között. Teljesen máshogy gondolják egyébként a településfejlesztés ilyen irányú elképzelését, de a jelenlegi előírásunk az semmi esetre sem jó, és aki mondjuk holnap épít egy házat, akkor neki 0 darab parkolót kell létesíteni, mert a HÉSZ-ünk nem írta elő, hogy maximum egyet kell létesíteni. Ezt nézzük át, mert ez így nem jó.

 

Kuslits Tibor Főépítész: Képviselő úr pontosan mondja. Az a helyzet, hogy ebben a módosításban nem volt meghirdetve a később megváltozott magasabb rendű jogszabályhoz való alkalmassá tétel. Megvan ez az ellentmondás a HÉSZ-ben, de ez most nem volt a munkaanyagban és benne is maradt, teljesen igaza van képviselő úrnak. A következő felülvizsgálatkor, amihez most látunk hozzá, ezeket mind rendezni kell, de ez a módosítás már készen volt, amikor az OTÉK módosítás megtörtént és nem tudott intézkedni arról, hogy ezt az ellentmondást feloldja. Úgyhogy az ellentmondás megvan és ez probléma.

 

Dr. Csőzik László polgármester:  Nem vagyunk lépéskényszerben vele?

 

Kuslits Tibor Főépítész: Teljes felülvizsgálatot csinálnunk, lépéskényszerben vagyunk. A mostani módosítás a parkolással csak olyan módon foglalkozott, hogy a régi OTÉK szerinti megfelelő számú parkolóhely számot milyen arányban kell az épületen belül és kívül elhelyezni vagy beleszámít-e a rendeltetési egységbe a garázs, vagy nem számít bele. Az OTÉK-változás következményeivel ez a módosítás még nem tudott számolni, mert áprilisban már túl volt a záró véleményre való benyújtáson. Egy településrendezési terv módosítása arról szólhat, amiről a véleményezőket előtte megkérdezték, de az év elején lezajlott véleményezési eljárás folyamán erről nem volt szó. Ez a módosítás most nem tudja kezelni ezt a létező problémát, erről nekünk kell a továbbiakban minél gyorsabban gondoskodni. Abban is igaza van képviselő úrnak, hogy ráadásul ez egy meglehetősen ellentmondásos kényszer, tehát azért abban volt valami ésszerűség, hogy a helyi szabályok szigorúbb értékeket határoztak meg az országosnál. Ez most ránk nézve egy ilyen restriktív döntés lesz, szerintem negatív következményei is lesznek, de a jogharmonizációt meg kell csinálnunk, amiről képviselő úr beszélt.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jó, akkor én úgy érzékelem, hogy ebben egyetértés van, de akkor azt majd később tárjuk fel. Egyet azért hadd kérdezzek, ezek miért nem bukkannak fel a szakbizottsági üléseken?

 

Dr. Bács István képviselő: Feljöttek és ugyanezt akkor elmondtam, akkor még ennyire pontosan nem néztem utána. Jelenleg az a helyzet, hogy 2021 április 22-e óta, minekutána magasabb jogszabály máshogyan rendelkezik, mint a helyi rendelet, Érden egyetlen egy parkolót sem köteles senki létesíteni sem lakóegységhez, sem üdülőegységhez.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jó, akkor ennek a fonák helyzetnek a felszámolása elkezdődik, ha ez így van és akkor elindul egyébként nem HÉSZ módosítás, hanem egy új HÉSZ megalkotásához vezető folyamat, talán abba maradunk, de most a szómágiát tegyük félre.

Simó Károly képviselő: Emlékeim szerint 2020 elején indult el ez a folyamat, akkor is kérdeztem a fórumon, amelyen bemutatásra került, hogy a Tollnok utca meghosszabbítása az Intéző utcáig, a játszótér mögötti kis, jelenleg is néha útként használt terület, ott látom a 7E szelvényben, hogy be van jelölve útnak 12 méter szélesen. Az kérdés, hogy ott most akkor az nem lett különválasztva? Akkor arról volt szó, hogy a telek meg lesz osztva és ezzel a módosítással már az is be tud majd kerülni, hogy ott valóban az út kijelölésre és kiszabályozásra kerüljön. Ha most jól nézem, akkor ugye a játszótér az zöldfelület, a vízmű az vízmű, viszont az út az ottmaradt a Vt/1-ben, ami azt jelenti, hogy még nagyon hosszú. Ez alkalommal ezt is meg kellett volna csinálni. Az általános észrevételem az a rendeletmódosítással, hogy korábban is zavarban voltam, mert főépítész úr azt mondta, hogy nincs súlyos ügy. Azt gondolom, hogy van súlyos ügy, mert a városban egyre többen kérdezik és mondják, hogy a társasházépítési láz, ami itt zajlik, az nem biztos, hogy jó. Erre az önkormányzatnak reagálnia kellene, reagálni kellett volna az elmúlt 2 évben. Annyiban azért pontosítanám a főépítész urat, hogy nyilván elindul egy folyamat és megvannak a szabályok, hogy ez hogyan működik, meg kell hirdetni, konzultálni kell, nagyon sok minden van, de azért vannak arra lehetőségek, hogy ha menet közbe bejönnek ilyen dolgok és most a legutóbbi vita, amit itt most hallgattam, én azt gondolom, hogy ez egy súlyos ügy, hogy nem lett helyre téve ebben a folyamatban. Nyilvánvalóan, hogyha magasabb rendű jogszabályba ütközik a mi Helyi Építési Szabályzatunk, az ugye nem szabályos és igen komoly következményei lehetnek rövidtávon is. Azt gondolom, hogy ezzel nem tudunk 2 évet várni. Nem tudunk 2 évet várni azzal, hogy szabályozási oldalról megtámadjuk azt a társasházépítési lázat, ami azt jelenti, hogy minden apró kis telken akár 700 négyzetméteres telkeken is több lakásos társasházak épülnek. Erre a szabályozónak reagálni kellett volna. Sajnos nem reagált, úgyhogy én ezt nagyon súlyosnak tartom.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr, azért ez egy önkritikus megjegyzés is annyiban, hogy rendelkezésre állt volna az idő, hogy valamit lépjen a korábbi városvezetés. Az új HÉSZ megalkotása gyakorlatilag arra irányul, a legfőbb célja, hogy ezt a parttalan társasházépítési lázat megfékezze, megszüntesse vagy helyes mederbe terelje. Ez nyilvánvalóan majd szakpolitikai vita lesz. Úgy gondolom, közösen kell kiérlelnünk. Valóban ez összefügg a városkép alakulásával és összefügg azzal a vitával is, hogy megtelt-e Érd, vagy nem telt meg Érd, hogy engedünk-e be szabályozottan további új lakosokat a városunkba? Én egyébként a nagy telek, nagy udvar, nagy háznak a híve vagyok a mellékutcákban, a belvárosba meg épüljenek minél magasabb társasházak, hogy az legyen egy igazi belváros, de azt a szövetet, ami Érdnek mindig is a jellegzetessége volt, magyarul a kertváros, azt ne roncsoljuk szét ezzel az osztatlan közös használatú ingatlanosdival, meg az egyéb kiskapuknak a kijátszásával. Nézzétek meg, hogy gyakorlatilag létrejött egy új városrész, ami csatornázatlan, közművesítetlen félig-meddig, amelyen teljesen kizsákmányolták a telkeket a magánbefektetők és végeredményben az összkép meg az, hogy nem örül neki sem a lakó, mert nem olyan ingatlant kap, amiről álmodott és a városnak se jó szerintem. Kinek jó? Egyedül a befektetőnek. Ezt a folyamatot, úgy gondolom, hogy meg kell állítani, úgyhogy erre kapott mandátumot most tőlem a főépítész úr és csapata, hogy ezt indítsa el talán nem másfél, hanem megpróbáljuk szűk 1 év alatt megalkotni. Konzultáltunk Koszorú Lajos úrral is ebben a tekintetben, tehát egy szép új vállalkozásba kezd majd az Önkormányzat.

Szűcs Gábor alpolgármester: Dr. Bács István képviselő úr első megjegyzésére a Papi földekkel kapcsolatban. Nem tudom, hogy elkerülte-e a figyelmed, hogy 2020. január 30-án indult ezekkel a témákkal ez a HÉSZ módosítás és az azt megelőző 1-1,5 év lakossági jelzéseit és javaslatait tartalmazza, azaz 2018-ig. Akkor még úgy tudom, hogy alpolgármester voltál és pont te felügyelted ezt a témakört. Hozzáteszem neked, hogy a Papi földeknek a telekmegosztása is a ti időtökből származik, csak annyit javítottunk rajta, hogy beletettünk egy intézményi területet, mert az eredeti, a ti koncepciótokban fel volt parcellázva és ha jól tudom, akkor Kovács Péter Barna javaslatára. Ami változott, az annyi, hogy egy óvodának és bölcsődének alkalmas intézményi terület lett kialakítva rajta, ennyi a Papi földeknél a módosítás. Simó Károly képviselő úr kérdésére bevallom őszintén, hogy nem tudok most válaszolni, de mindenképpen a főépítész úrral majd egyeztetek és írásban meg küldöm neked a Közgyűlés után a választ.  Van, amiben egyetértek dr. Bács István képviselőtársammal, mégpedig abban, hogy az  állami főépítésznek csak gratulálni tudok, hogy több mint 1,5 évig tart az állami főépítész úrnak, mert még Fehérné Tölgyesi Ildikó főépítész asszony indította el ezt a HÉSZ módosítást, ha jól emlékszem. Akkor még decemberben volt a fórum vagy január elején és több mint 1,5 évbe telt, hogy az állami főépítész egy záró véleményt kialakítson. Az meg szomorú, hogy az állami jogalkotás pedig úgy zajlik, hogy a folyamatban lévő ügyek tekintetében még az állami főépítészekkel sem egyeztetnek, hogy a folyamatban lévő HÉSZ módosításokra hogy fog hatni egy kormányzati szándék. Szóval ez szomorú, hogy az önkormányzatokat ennyire semmibe veszik. Az meg furán hangzik, amikor a társasházépítésekről beszélünk, főleg a kormánypárti képviselők részéről, amikor az önkormányzatok építéshatósági jogköreit pont a Fidesz kormányzat vette el. Egyszerűen ellenőrizni kéne azt, hogy nem építési engedély szerint épít.

Dr. Csőzik László polgármester: Annyi kiegészítést teszek, hogy a Néra utca és a Sárd utca találkozásánál óvodát, bölcsődét képzelünk el. Ha lesz pályázati lehetőség vagy kormányzati támogatás, akkor az egy potenciális célhelyszín. Valóban a Társulás operatív igazgatója, Kovács Péter Barna egészen korán, tehát rögtön az átadás-átvételkor azt közvetítette, hogy ez a korábbi városvezetés által is osztott javaslat volt, tehát hogy a Néra utca vonalában legyen egy lakóingatlan fejlesztés. El kell majd dönteni azt, hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Ha élünk vele, akkor úgy gondolom, hogy az abból az ingatlanértékesítésből származó bevétel, természetesen nem megzavarva a környéknek a nyugalmát, a Sárd utca teljes hosszában történő kiépítésére, beleértve a Körönd rendbetételére, rekonstrukciójára költődjön majd el. Ez egy későbbi döntés. Igenis sokat dilemmázok azon, hogy kell-e, nem kell-e? Mindenesetre az tény és való, hogy amikor mi jöttünk, akkor ez a terv, ez a gondolat megvolt és a Társulásnak a végrehajtó szervezete szerette volna végrehajtatni és nagyon vállalkoztak arra, hogy ők tervezzék meg és akár kivitelezzék is ezt az elgondolást. Legnagyobb sajnálatomra nem tudom megadni a szót dr. Bács István képviselő úrnak, mert már kihasználta a hozzászólási lehetőségeit.

Dr. Bács István képviselő ügyrendi: Csak magamat szeretném ismételni, hogy átment-e az mindenkinek, hogy jelen pillanatban nem kötelező. És egyébként Szűcs Gábor alpolgármester úrnak javarészt igaza volt.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Átment. Ő meg azt mondtam, hogy neked, úgyhogy akkor ez a vita szerencsés volt. Na, ekkora összhang után akkor szavazzunk, annak minden következményével együtt.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III. 24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

1. melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1–1.9)

2. melléklet: Településszerkezeti Terv módosítás leírása.

2. A Településszerkezeti Terv módosítása az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.

Határidő:        a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

Felelős:          dr. Csőzik László polgármester”

 

 

A határozati javaslat melléklete annak formátuma(.pdf) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

187/2021. (IX. 30.)

h a t á r o z a t a

 

a Településszerkezeti Terv módosításáról

 

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III. 24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

 

1. melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1–1.9)

2. melléklet: Településszerkezeti Terv módosítás leírása.

 

2. A Településszerkezeti Terv módosítása az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.

 

 

Határidő:       a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

Felelős:          dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozat melléklete annak formátuma(.pdf) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet. 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

 „Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Pest Megyei Főépítész, Budapest Főváros, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyelet Főosztály, Nemzeti Földügyi Központ, Fejér Megye Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 8. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az azonos lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egységbe, de különböző építési övezetbe tartozó telkek esetén az övezethatártól eltérően is lehet telket alakítani, legfeljebb 25 m nagyságú területsávban, az övezetben előírt legkisebb telekméretek és általános szabályok alapján.

(10) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetősége és a legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó.”

2. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés szerinti tereprendezés esetén a szomszéd telekhatártól számított 1 m területsávot nem lehet leburkolni. E területsáv és az építési hely között maximum 1 m szintkülönbséggel, kizárólag földrézsű kialakításával lehet terepalakítást végezni.”

3. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Azoknál a telkeknél, ahol az oldalsó telekhatár utcai telekhatárral bezárt szöge a 90 foktól eltér, az új főépületet a szomszédos beépítéshez, előkerthez, oldalkerthez való igazodást figyelembe véve el lehet helyezni úgy is, hogy a (6) bekezdésben szereplő építési vonalat az épület legalább egy pontban érintse.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert a kialakult állapothoz illeszkedően, vagy a klimatikus szempontból kedvező tájolás szerint legyen kialakítva. Azokban a tömbökben, ahol az oldalkert és a kialakult beépítés változó kialakítású, ott is az ÉNy-i, ÉK-i oldalhatáros tájolási szempontok legyenek elsődlegesek, figyelembe véve a (10) bekezdés rendelkezéseit.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén előkertben gépkocsi beállót nem, csak az épületkörüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni. Amennyiben a lakásokhoz tartozó gépkocsi beálló a domborzati adottság (a lejtés>15%) vagy meglévő értékes növényzet miatt nem kerülhet az épület mellé vagy mögé, a burkolt beállót előkertben is ki lehet alakítani. Az előkerti burkolt beállónak a lejtő felől építményszerkezettel körülhatárolt tere tárolóként használható.”

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A fő rendeltetési egységet tartalmazó főépületben kötelezően kialakítandó tároló és gépjármű tároló mellékrendeltetésnek tekintendő, ezért azokat nem kell beszámítani az övezetben megengedett rendeltetési egységek számába.”

4. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A településközpont területek övezeteiben (Vt) az ingatlanokon létesülő rendeltetési egységekhez szükséges parkolók 50%-át épületben vagy terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani.”

5. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A város területén a magastetők csak egy szintben építhetők be.”

6. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Kertvárosias lakóterület övezeteiben, meglévő közcsatorna hálózati csatlakozással nem rendelkező telkeken legfeljebb egy lakó rendeltetési egység helyezhető el.”

7. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 28. §-ban foglalt táblázat a következő „Lk-2” sorral egészül ki:

„

Lk-2

SZ

1000

40

35

1,2

7,5

”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 28. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az Lk-1 építési övezetben épületenként, az Lk-2 övezetben telkenként legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység létesíthető.”

8. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kertvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.

(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 négyzetméternél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető, figyelembe véve a 21. § (3a) bekezdését. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 négyzetméter alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 négyzetméternél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. A két lakó rendeltetési egység egy épületben alakítható ki kivéve, ha az érintett ingatlanon főépületenként 300m² hasznos alapterületnél nagyobb épületek valósulnak meg. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A (15) bekezdést azokban a maximum 15%-ban beépíthető övezetekben nem kell alkalmazni, ahol a meglévő teleknagyság nem éri el az övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet.”

9. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A falusias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.”

10. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településközpont területen építhető lakó, illetve egyéb rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából a lefelé kerekítés szabályai szerint számolt érték. A lakó illetve egyéb rendeltetési egység számának kiszámításnál nem vehető figyelembe a 2. § 16. pontban a terepszint alatti gépkocsi elhelyezés esetén meghatározott szintterület növekmény.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Településközpont vegyes övezetekben az oktatási, nevelési, hitéleti, szociális és egészségügyi rendeltetésű épületek, valamint a 3000 négyzetmétert meghaladó bruttó szintterületű, fő rendeltetésében kereskedelmi épületek a szabályozási tervben jelölt építési vonal hiányában az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők, a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint is.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A településközpont vegyes építési övezeteiben a telekre előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-ére legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa ültetendő, figyelembe véve a 13. § (1) bekezdést.”

11. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az üdülőházas üdülőterületen épített vagy mobil csónakház, csónaktároló is kialakítható.”

12. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hamzsabég tér Z-0h jelű zöldterületén a (2) bekezdésben felsoroltak mellett elhelyezhető még buszmegálló, buszforduló, parkoló, parkfenntartó és illemhely épület, továbbá szabadtéri színpad is.

(2b) A Z-0a övezet területén csak vízgazdálkodással összefüggő építmények (árvízvédelmi-gát, szikkasztó-tér), valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési létesítmények és sétautak helyezhetők el.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén, a (2) bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1a övezet területén elhelyezhető továbbá többfunkciós víztározó, épített vagy mobil sport-rendeltetésű épület, rendezvényterem, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 m magas kilátó is.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 7,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki. A Z-1a övezetben szálláshely, sport rendeltetésű épület és rendezvényterem esetében 6,5 m homlokzatmagasság is kialakítható.”

13. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vízművek övezetében (V-v) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények és köztárgyak létesíthetők. A V-vm jelű övezetben a víziközműszolgáltató egyetértésével, a vízbázis-védelmi szabályok figyelembevételével emlékmű építmény elhelyezhető.”

14. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.”

 

A rendelet-tervezet melléklete annak formátuma(.pdf) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

27/2021. (X. 04.)

önkormányzati rendelete

 

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Pest Megyei Főépítész, Budapest Főváros, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyelet Főosztály, Nemzeti Földügyi Központ, Fejér Megye Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 8. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az azonos lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egységbe, de különböző építési övezetbe tartozó telkek esetén az övezethatártól eltérően is lehet telket alakítani, legfeljebb 25 m nagyságú területsávban, az övezetben előírt legkisebb telekméretek és általános szabályok alapján.

(10) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetősége és a legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó.”

2. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés szerinti tereprendezés esetén a szomszéd telekhatártól számított 1 m területsávot nem lehet leburkolni. E területsáv és az építési hely között maximum 1 m szintkülönbséggel, kizárólag földrézsű kialakításával lehet terepalakítást végezni.”

3. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Azoknál a telkeknél, ahol az oldalsó telekhatár utcai telekhatárral bezárt szöge a 90 foktól eltér, az új főépületet a szomszédos beépítéshez, előkerthez, oldalkerthez való igazodást figyelembe véve el lehet helyezni úgy is, hogy a (6) bekezdésben szereplő építési vonalat az épület legalább egy pontban érintse.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert a kialakult állapothoz illeszkedően, vagy a klimatikus szempontból kedvező tájolás szerint legyen kialakítva. Azokban a tömbökben, ahol az oldalkert és a kialakult beépítés változó kialakítású, ott is az ÉNy-i, ÉK-i oldalhatáros tájolási szempontok legyenek elsődlegesek, figyelembe véve a (10) bekezdés rendelkezéseit.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén előkertben gépkocsi beállót nem, csak az épületkörüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni. Amennyiben a lakásokhoz tartozó gépkocsi beálló a domborzati adottság (a lejtés>15%) vagy meglévő értékes növényzet miatt nem kerülhet az épület mellé vagy mögé, a burkolt beállót előkertben is ki lehet alakítani. Az előkerti burkolt beállónak a lejtő felől építményszerkezettel körülhatárolt tere tárolóként használható.”

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A fő rendeltetési egységet tartalmazó főépületben kötelezően kialakítandó tároló és gépjármű tároló mellékrendeltetésnek tekintendő, ezért azokat nem kell beszámítani az övezetben megengedett rendeltetési egységek számába.

4. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A településközpont területek övezeteiben (Vt) az ingatlanokon létesülő rendeltetési egységekhez szükséges parkolók 50%-át épületben vagy terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani.”

5. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A város területén a magastetők csak egy szintben építhetők be.”

6. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Kertvárosias lakóterület övezeteiben, meglévő közcsatorna hálózati csatlakozással nem rendelkező telkeken legfeljebb egy lakó rendeltetési egység helyezhető el.”

7. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 28. §-ban foglalt táblázat a következő „Lk-2” sorral egészül ki:

„

Lk-2

SZ

1000

40

35

1,2

7,5

”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 28. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az Lk-1 építési övezetben épületenként, az Lk-2 övezetben telkenként legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység létesíthető.”

8. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kertvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.

(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 négyzetméternél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető, figyelembe véve a 21. § (3a) bekezdését. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 négyzetméter alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 négyzetméternél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. A két lakó rendeltetési egység egy épületben alakítható ki kivéve, ha az érintett ingatlanon főépületenként 300m² hasznos alapterületnél nagyobb épületek valósulnak meg. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A (15) bekezdést azokban a maximum 15%-ban beépíthető övezetekben nem kell alkalmazni, ahol a meglévő teleknagyság nem éri el az övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet.”

9. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A falusias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.”

10. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településközpont területen építhető lakó, illetve egyéb rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából a lefelé kerekítés szabályai szerint számolt érték. A lakó illetve egyéb rendeltetési egység számának kiszámításnál nem vehető figyelembe a 2. § 16. pontban a terepszint alatti gépkocsi elhelyezés esetén meghatározott szintterület növekmény.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Településközpont vegyes övezetekben az oktatási, nevelési, hitéleti, szociális és egészségügyi rendeltetésű épületek, valamint a 3000 négyzetmétert meghaladó bruttó szintterületű, fő rendeltetésében kereskedelmi épületek a szabályozási tervben jelölt építési vonal hiányában az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők, a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint is.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A településközpont vegyes építési övezeteiben a telekre előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-ére legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa ültetendő, figyelembe véve a 13. § (1) bekezdést.

11. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az üdülőházas üdülőterületen épített vagy mobil csónakház, csónaktároló is kialakítható.”

12. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hamzsabég tér Z-0h jelű zöldterületén a (2) bekezdésben felsoroltak mellett elhelyezhető még buszmegálló, buszforduló, parkoló, parkfenntartó és illemhely épület, továbbá szabadtéri színpad is.

(2b) A Z-0a övezet területén csak vízgazdálkodással összefüggő építmények (árvízvédelmi-gát, szikkasztó-tér), valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési létesítmények és sétautak helyezhetők el.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén, a (2) bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1a övezet területén elhelyezhető továbbá többfunkciós víztározó, épített vagy mobil sport-rendeltetésű épület, rendezvényterem, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 m magas kilátó is.”

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 7,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki. A Z-1a övezetben szálláshely, sport rendeltetésű épület és rendezvényterem esetében 6,5 m homlokzatmagasság is kialakítható.”

13. §

Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vízművek övezetében (V-v) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények és köztárgyak létesíthetők. A V-vm jelű övezetben a víziközműszolgáltató egyetértésével, a vízbázis-védelmi szabályok figyelembevételével emlékmű építmény elhelyezhető.”

14. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

 

 

A rendelet melléklete annak formátuma(.pdf) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

 

 

A rendelet-tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: