8. NAPIRENDI PONT - Javaslat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet módosítására

Dr. Csőzik László polgármester: Itt az a helyzet, hogy a 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon esetében kötelező a versenyeztetés. A jövőben az előterjesztő azt szeretné, hogyha a Közgyűlés kizárólag a Közgyűlés által jóváhagyott listán szereplő ingatlanoknak az elidegenítésről dönthessen. Ugye most is van egy ilyen, a másik pedig hogy értékhatártól függetlenül csak versenyeztetéssel lehessen átruházni, tehát a vagyon tulajdonjog átruházása, hasznosítása is versenyeztetéssel történjen meg, de vannak ésszerű kivételek, ezeknek van egy lajstroma. A nettó 1 millió forint ilyen, a vagyontárgy csere ilyen, az is ha jogszabályi rendelkezésen alapul, aztán ha valamilyen egyedi jellemzője miatt kizárólag egy adott személynek értékesíthető és végül ha a törvény versenyeztetés alól felmentést ad. Erről szól ez a javaslat.

Dr. Bács István képviselő: Nagyon is jól néz ki elsőre ez a rendelet-módosítás főleg, hogy a 25 millió Ft-ot leviszi 1 millió forintra, ellenben van benne három hihetetlen nagy akna. Az egyik az, hogyha a vagyontárgy valamely egyedi jellemzője miatt kizárólag egy személy részére értékesíthető vagy hasznosítható, és itt a „vagy hasznosítható” révén viszont bekerül az a kérdés, hogy ki fogja ezt eldönteni, ki fogja ezt meghatározni, hogy az a vagyontárgy az csak egy személy részére hasznosítható-e? Hiszen tételezzük fel, hogy egy 20 négyzetméteres telket nyilván nem lehet odacsapni csak a mellette lévő 800 négyzetméteres telekhez, ellenben a hasznosítás miatt akár a szomszéd is szóba jöhet, hiszen a szomszéd is tudná az adott telekrészt használni. A második, hogy a törvény a versenyeztetés alól felmentést ad. Na most, a törvény azt határozza meg, hogy az önkormányzatnak önkormányzati rendeletben praktikusan 25 millió Ft-ig - a legtöbb településen így van - kell meghatározni ezt az értékhatárt, tehát a törvény minden 25 millió forintnál olcsóbb ingatlan esetében felmentést ad, tehát egy 24 millió Ft-os ingatlant már nem kell versenyeztetni, mert a törvény ez alól felmentést adott. Tehát ez leírjuk, hogy 1 millió, majd a végén oda írjuk, hogy kivétel, ahol nem kötelező, márpedig ott nem kötelező. A harmadik, a legeslegnagyobb, amivel az önkormányzat saját magát vágja hátba,  a 26. § (1) bekezdést módosítani kívánó rész, ahova ez beírásra kerül, majd, hogy nem kell alkalmazni ezt meg amazt, ott úgy van, hogy szempontjából meghatározott egyedi forgalmi érték nem haladja meg a versenyeztetés alkalmával történtet. Ellenben így kezdődik ez a mondat, hogy az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása. Ebből az következik, hogy minden 1 millió forintnál nagyobb értékű önkormányzati ingatlan, vagy bármilyen vagyontárgy esetében akár a bérbeadást is ellehetetleníti, mert csak pályázat útján lesz lehetséges. Tehát nem fogunk tudni kiadni egy önkormányzati ingatlant egy tánccsoportnak, nem fogjuk tudni odaadni senkinek, nem fogjuk tudni odaadni mondjuk a napközis tábornak a helyszínét, tehát nem fogjuk tudni a hasznosítás szó miatt ezeket az ingatlanokat, csak pályáztatás útján. Tehát az sem fog működni, hogy bejön valaki és ki szeretné bérelni az adott önkormányzati termet, mondjuk ezt a közgyűlési termet, mert nem fogjuk tudni neki bérbe adni, még akkor sem, ha egyébként a rendes piaci árat szeretné megfizetni, mert kikötöttük, hogy csak pályáztatás útján lehet kiadni és a pályáztatás ebben az esetben elmarad, mert a vagyontárgy értéke, amit ki szeretnénk adni - így van benne szó szerint - tehát ez a terem ez több mint 1 millió forint. Ez 2016 tájékán merült föl az önkormányzatnál. Ez akkor is valós probléma volt, amikor megépítettük a Batthyány tornacsarnokot és szerette volna az Érdi VSE kibérelni és ott különböző tollaslabda edzéseket tartani, de a tornacsarnoknak az értéke az magasabb volt, mint 25 millió Ft, ezért az Érdi VSE-nek a vagyonrendeletünk miatt nem tudtuk kiadni. Ezt akkor a sors megoldotta, hiszen a tornacsarnok átkerült a KLIK-hez és onnantól kezdve a KLIK rendezte már ennek a sorsát, de mi még a 25 millió forintos akadályba is belecsúsztunk épp azért, mert nem a rendeletünknek volt megfelelő.

 

Dr. Csupor Endre aljegyző: Ezek a kérdések már korábban is felmerültek, és akkor írásban is megválaszoltuk. Azt tudni kell, hogy ezek a jogszabályok - a vagyonrendelet, lakásrendelet - ezek szubszidiárius viszonyban vannak egymással. Itt a hasznosítás szó természetesen azt jelenti, hogy vonatkozik nyilván a bérbeadásra is, de azt tudni kell, hogy maga a vagyonrendelet preambulumában az szerepel, hogy ezt a vagyonrendeletet azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor egyébként az adott vagyontárgyra más jogszabályok nem vonatkoznak, tehát itt a bérbeadás tekintetében a lakásrendeletet kell alkalmazni. A vagyonrendelet a helyiségek használatára nyilvánvalóan nem használható, tehát a helyiségeknek továbbra is a lakásrendelet szerinti szabályok szerint történik a bérbeadása pályáztatás szempontjából. Ilyen értelemben itt összeütközés nincs. Ami a napközis tábort illeti, itt az Mötv. egyértelműen meghatározza, hogy a 90 napnál nem hosszabb bérleti időre bérbe adandó vagyontárgyak esetében pályáztatása nincs szükség, tehát például a napközis tábor ilyen esetben akkor kiesik ennek hatálya alól. Azok az esetkörök, amit képviselő úr említett, ezekre pont nem kell alkalmazni a vagyonrendeletnek ezeket a rendelkezéseit. Itt a cél az volt, hogy alapvetően azt a 25 milliós Ft-os értékhatárt, ami eddig irányadó volt minden más esetben, amit egyébként jogszabály leszabályoz, levigyük 1 millió forintos értékhatárra, de még egyszer hangsúlyozom, tehát azokban az esetekben, amit a képviselő úr felvetett, nem kell alkalmazni a vagyonrendelet rendelkezéseit, itt a lakásrendeletünket, illetve az Mötv. szabályait tudjuk segítségül hívni. Ami a másik észrevételt illeti, tehát azokban az esetekben, amikor a vagyontárgynak a jellemzője, vagy tulajdonsága határozza meg azt, hogy ne kelljen versenyeztetni. Tipikusan ilyen eset, amikor egy telekalakítást hajtunk végre. Nyilvánvaló, hogy ha az adott ingatlan, mondjuk önkormányzati ingatlan vagy önkormányzat mellett lévő magántulajdonba lévő ingatlan tulajdonosa meg kíván vásárolni még 5 négyzetmétert, akkor nem tudja másképpen megtenni, csak hogyha az adott ingatlant vásárolja meg. Úgy gondolom, hogy ezekben az esetekben mindenképpen meg kell engedni a lehetőségét annak, hogy mellőzzük a versenyeztetést és hogy ki jogosult ezt eldönteni, hogy ez valóban az adott ingatlan jellemzője, jelesül elhelyezkedése indokolja a pályáztatás nélküli értékesítést, vagy akár hasznosítást is? Azt a egyébként vagyonrendeletben döntésre kijelölt szerv, tehát vagy a bizottság - természetesen továbbra is marad az a fajta szabály, hogy a bizottságok 25 millió Ft alatt döntenek - míg 25 millió Ft feletti értéknél pedig a Közgyűlés dönt. Itt a döntéshozónak kell meghoznia azt a döntést, hogy az adott ingatlan jellemzője, adott esetben fekvése indokolja tényleg a pályáztatási eljárás mellőzését. Azt hiszem még a csere talán ami felmerült. Az Mötv. maga lehetőséget biztosít ilyenkor a pályáztatások aluli kivételre. Azt gondolom, hogy a rendelet megalkotása során maximálisan figyelembe vettük a jogszabályok egymáshoz képest való hierarchiáját, a szubszidiaritását és így készítettük elő a rendeletet. 25 millió Ft feletti ingatlanok esetében is a nemzeti vagyonról szóló törvény több esetben is felmentést ad a pályáztatás alól, tehát a helyi rendeletünk azért mondja, hogy egyébként és törvényben meghatározott egyéb esetekben, mert mind az Mötv. tartalmaz ilyen kivételeket - mint ahogy mondtam is - például hogy 90 napra pályáztatás nélkül lehet akármilyen értékű ingatlant bérbe adni. Vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény mondja, hogy önkormányzati feladatot ellátó, vagy állami feladatot ellátó szervezet részére szintén pályáztatás nélkül lehet ingatlant mind hasznosítani, mind pedig a tulajdonjogát átruházni, Itt arra való hivatkozásunk, hogy egyébként a törvényben meghatározott egyéb esetekben, az ezekre az esetekre gondol, tehát nem csak a költségvetési törvény létezik, ugye ami meghatározza a 25 millió forintos értékhatárt jelen pillanatban, ami a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban a pályáztatást eldönti, hanem az Mötv. és maga a nemzeti vagyonról szóló törvény is több olyan esetet tartalmaz, ahol értékhatártól függetlenül mentesül az önkormányzat a pályáztatás alól.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Azt hiszem, hogy a 26. § (2)  e) pontba ha belefért volna még az a szó, hogy egyéb esetekben, az lehet, hogy jobban segített volna, de így is egyértelmű.

 
Dr. Bács István képviselő: Részben nem értek egyet aljegyző úrral, de nem kell nekünk mindenben egyetérteni. A lényeg , hogy ez nagyon ki van hegyezve az ingatlanokra. Ez nem ingatlanokról szól, hanem az önkormányzat minden vagyontárgyáról szól, amit el lehet képzelni, és a törvény a versenyeztetés alól felmentést ad. Márpedig a törvény, tehát nem a mi önkormányzati rendeletünk, hanem a törvény a 25 millió Ft alatti ingatlanokra felmentést ad. A törvény szerint nem kell pályáztatni, ha az önkormányzat a rendeletében másképp rendelkezik, azt mondja, hogy 1 millió forint fölött kell vagy 1 millió Ft-ot elérő ingatlan esetén pályáztatni kell, akkor pályáztat, de mi azt mondjuk, hogy a törvény felmentést ad a 25 millió Ft alattiaknál az én értelmezésemben. Bevallom őszintén, pénteken olvastam utoljára a nemzeti vagyonról szóló törvényt, az meg már 5 napja volt, nem találtam semmilyen összeütközést a mi rendeletünk tekintetében, de ez a 25 millió Ft-os értékhatár, hogyha én így értelmezem, márpedig lehet hogy nem csak én értelmezem így, hanem más is szerintem, ez így nem jó, ez a bekezdés itt, hogy a törvény a versenyeztetés alól felmentést ad, mert a törvény azt mondja, hogy 25 millió Ft-ot elérően kötelező pályáztatni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A helyzet az, hogy szerintem legitim, hogy fölszólaltál és elmondtad ezeket az érveket. Aljegyző úr, ami elmondott számomra megnyugtató, ez az egész módosítás azért van, hogy az egyedi elbírálást kivegyük a rendszerből és versenyeztetni kelljen 25 millió forint alatt is. Azt mondom - szerintem a megnyugtató válaszok után - hogy ezeket fogadjuk el, és én nyitott vagyok arra, hogy ha képviselő úr veszi a fáradságot és cizelláltabban megnézni, akár egyeztet a hivatallal, akkor később ezt lehet precízírozni. Szerintem ezek alapján elfogadható azért ez a rendelet-módosítás, a végtelenségig lehetne folytatni ezt a szőrszálhasogatást és tartok tőle, hogy meghaladja ennek a mai ülésnek a kereteit, úgyhogy szerintem csináljuk azt, hogy most erről szavazzunk, de nyitott vagyok arra, hogy átbeszéljük. Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló a 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésére vonatkozó listát vagy annak év közbeni módosítását – értékhatártól függetlenül – a Közgyűlés hagyja jóvá. A tulajdonosi jogkör gyakorlója - a 26. § (2) bekezdés kivételével – kizárólag a Közgyűlés által jóváhagyott listán szereplő ingatlanok elidegenítéséről dönthet.”

2. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, abban az esetben is, ha a vagyontárgy 10. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem haladja meg, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt szabályokat

a)ha a vagyontárgy 10. § szerinti értéke a nettó egymillió forintot nem haladja meg;

b)a vagyontárgy cseréje esetén;

c)ha a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, illetve hasznosítása jogszabály rendelkezésein alapul;

d)ha a vagyontárgy valamely egyedi jellemzője miatt kizárólag egy személy részére értékesíthető vagy hasznosítható;

e)törvény a versenyeztetés alól felmentést ad.

(3) A versenyeztetés megvalósulhat

a)írásbeli pályázattal, vagy

b)árversennyel.

(4) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.

(5) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

a)az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy

b)a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(6) Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(7) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A versenyeztetés lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait – e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével – maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(8) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák.”

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

22/2021. (VI. 30.)

önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló a 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésére vonatkozó listát vagy annak év közbeni módosítását – értékhatártól függetlenül – a Közgyűlés hagyja jóvá. A tulajdonosi jogkör gyakorlója - a 26. § (2) bekezdés kivételével – kizárólag a Közgyűlés által jóváhagyott listán szereplő ingatlanok elidegenítéséről dönthet.”

2. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, abban az esetben is, ha a vagyontárgy 10. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem haladja meg, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt szabályokat

a)ha a vagyontárgy 10. § szerinti értéke a nettó egymillió forintot nem haladja meg;

b)a vagyontárgy cseréje esetén;

c)ha a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, illetve hasznosítása jogszabály rendelkezésein alapul;

d)ha a vagyontárgy valamely egyedi jellemzője miatt kizárólag egy személy részére értékesíthető vagy hasznosítható;

e)törvény a versenyeztetés alól felmentést ad.

(3) A versenyeztetés megvalósulhat

a)írásbeli pályázattal, vagy

b)árversennyel.

(4) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.

(5) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

a)az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy

b)a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(6) Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(7) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A versenyeztetés lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait – e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével – maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(8) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák.”

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

 

A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: