7. NAPIRENDI PONT -Javaslat folyószámlahitel szerződés megkötésére

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy az önkormányzatok kezét már nem köti meg semmi abban, hogy saját maguk döntsenek arról, hogy mely pénzintézettel kötnek folyószámlahitel szerződést. Folyószámlahitele az önkormányzatnak az idei évben is van, eddig is volt. Nem csekély összegű, 600 millió Ft. A gazdasági változás, a koronavírus és a kormányzati elvonások hatására a hitelkeretet célszerű megemelni arra az esetre nézve, ha nem kapnák meg a működési támogatást a Pénzügyminisztériumtól. Ennek még se híre, se hamva. A levelezés aktív, nem utasították el, azt mondták türelemmel várjanak az utolsó negyedév beköszöntéig. Nem tudja, hogy mi várható. 1,9 milliárd Ft a város igénye, igazodva a költségvetési rendelet azon bevételi sorához, amely ezt a tételt tartalmazza. Ez 2016, vagy 2017 óta el nem hagyható eleme a mindenkori városi költségvetésnek. Érd saját bevételei sajnos nem fedezik az alapszintű működés kiadásait – be kell, hogy lássák. Ennek is köszönhető, hogy a városban magas az építményadó, melyből 1 milliárd Ft bevétel származik. A másik oka, hogy olyan a gazdaság szerkezete, amilyen, nincsenek nagy adófizetők. A város adóerő képessége alacsony, ezen változtatni kell. Ebben a helyzetben pillanatnyilag ez nem megugorható. A kitettség a kormányzat irányában továbbra is változatlan, működési támogatásra van szükség. Ha ez nem jön be, ha ez részben jön meg, vagy csak nagyon későn érkezik meg, akkor a likviditásukat biztosítani kell. Szeptember hónap a likviditás szempontjából kedvező változást hozott, de a város bevételei messze elmaradnak a várttól. Ezért gondolt arra, hogy a folyószámlahitel kerethez érdemes hozzányúlni arra a vészhelyzetre, ha beüt a krach, hogy ne kerüljön veszélybe a város teljesítőképessége és fizetőképessége. Ennek során megvizsgálták az együttműködés feltételeit a jelenlegi pénzintézettel, a számlavezető bankkal és kértek be alternatív ajánlatot. Ezen a piacon ez a két nagy bank, akik az önkormányzatokat hitelezi, vezeti a magyar önkormányzatok folyószámláit. Ezeknek létezik, van nagy önkormányzati szervezeti egysége, amelyik a városok hitelezésével, folyószámla vezetésével foglalkozik. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése közel egy évtizede nem tárgyalt ilyen előterjesztést, hiszen korábban egyetlen alkalommal se került sor arra, hogy bekértek volna alternatív ajánlatot, vagy megversenyeztették volna a pénzintézeteket. Nem közbeszerzés köteles, mégis bekértek több ajánlatot a két nagy banktól. Ez díjcsökkentést eredményezett a meglévő vonatkozásában is. Úgy néz ki, hogy megérte versenyeztetni és megéri váltani is, hiszen jóval olcsóbbá válik a számlavezetés és a hitelfelvétel, jóval alámennek a korábbi értékeknek.  A továbbiakban nem fizetnek a nyertes ajánlattevő pénzintézet számára arra az esetre rendelkezésre állási díjat, ha nem veszik fel a teljes hitelt. Korábban volt ilyen, fél százalék volt. A hitelkeret összege ugyan egy korlát, de az eddigi gyakorlattól eltérően nem jelent plusz kiadást a város számára. Az államháztartási törvény szerint éven belüli hitelfelvételről önállóan dönthet a képviselő-testület, ezért az eddigi gyakorlattal megegyezően jelen eseten egy olyan hitelkeretről fognak dönteni, aminek a felhasznált részét év végén vissza kell fizetni. A hitelkeret összege viszonylag magas, 1,8 milliárd Ft, de természetesen ezt nem kívánják kimaxolni. De mivel olcsón, vagy lényegében díj nélkül rendelkezésre áll, ezért ott van, mint biztonsági tartalék. Továbbra is szem előtt tartják a felelős gazdálkodás szempontjait. Az a szándék, hogy csak a szükséges mértékben vegyék igénybe. Pillanatnyilag olyan helyzet állt elő, hogy a súlyadót elvették, építményadó és reklámadót szintén, a helyi iparűzési adó nagy mértékben fog csökkenni – eddig kb. 300 millió Ft-tal csökkent. Decemberben ugrik a feltöltési kötelezettség, ezért ott lesz egy likviditási rés, ami évente kb. 300 millió Ft volt. Ekkor szoktak a jutalomról dönteni, igazgatási szünet a Polgármesteri Hivatalban, a szállítói tartozások kifizetése stb. Nem először maxolta ki az önkormányzat a 600 millió Ft-ot, idén is sor került erre. Pillanatnyilag likviditás van, de ez év végre kifuthat. A Pénzügyminisztérium válasza bizonytalan. A javasolt hitelkeret lehívása kedvezőbb lesz, a felvett kölcsön után fél százalékos a díj és a felvett hitel kamata, a bankközi kamaton felüli kamata is csökken az ötödére. A kettő együtt mozog, nem lehet más banktól felvenni, ezért a folyószámla vezetést is megváltoztatnák. 1,5 millió Ft-ról 800.000 Ft lesz, ami tartalmazza valamennyi intézmény, gazdasági társaság számlavezetési éves díját, valamennyi tranzakciós díjat. A postai csekkek befizetése esetén mostantól kizárólag postadíjat kell fizetni.

 

Lebek László, az OTP NYRT. képviselője: Elmondja, hogy az OTP Bank Nyrt. az önkormányzatok 65-70 %-ának a számlavezető bankja. Azt gondolja, hogy viszonylag olcsón finanszíroznak, illetve vezetnek számlát. A lakosság 35-40 %-át közvetlenül kiszolgálják, így a lakosság és az önkormányzat közötti tranzakciók is olcsóbbak lesznek. Amíg más bankok Magyarországon csökkentik a fiókszámot, addig az OTP Bank Nyrt. megtartja. Érden is két fiókot tart fent és próbálja folyamatosan fejleszteni ezeket. Emellett a dolgozóknak kínálnak nagyon kedvező csomagot, ami nagyon sok díjtételben óriási kedvezményeket jelent.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Más finanszírozás tekintetében is számítanak rájuk.

 

Lengyel Péter képviselő: Elhangzott, hogy nem hitelfelvételről van szó, hanem hitelkeret növelésről, amit a szigorú határidő miatt visszafizetési kötelezettség is terhel. Megfelelő önfegyelem és korlát lesz, a Közgazdasági Iroda eddig is igyekezett visszafogni, amennyiben egyáltalán szükséges volt. Felkészülni és gátat építeni nem akkor kel, amikor árvíz van, hanem amikor még alacsony a vízállás. 1 havi BUBOR + 0,33% kamatlábról van szó, nem csak 0,33% a kamatláb. Nagyon bízik abban, hogy egyéb stratégiai lehetőségei is lesznek ennek az együttműködésnek. Miniszterelnök úr hétfőn 11 sikeres céget nevesített, akik igen komoly expanziót tudtak a régióban kifejteni és ezek között volt az OTP Bank Nyrt. A Pénzügyi Bizottságon elhangzott, hogy bezzeg amikor baloldali városvezetés van, akkor OTP Bank Nyrt. van. Felsorol néhány várost, Veszprém, Kaposvár, Győr, Sopron, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Szolnok, Szekszárd, Nagykanizsa és Zalaegerszeg szintén OTP Bank Nyrt. a számlavezető pénzintézete.

 

Simó Károly képviselő: Felhívja a figyelmet, hogy a Közgyűlés egészének felelőssége az, hogy a gazdálkodás biztonságát biztosítsák. Mindjárt kitér arra, hogy ennek az előterjesztésnek miért van egy rejtett célja. Az érvelésben van egy logikai bukfenc. Polgármester úrtól kikérte – minden negyedév végén megtette, hogy a harmadik negyedév végén a rendelkezésre álló szabadon felhasználható összeg 670 millió Ft volt. Ez azt bizonyítja, hogy a negyedik negyedévre a működés finanszírozása hitelfelvétel és állami működési támogatás nélkül is biztosítható. Az előző években is látszott, hogy ebből az összegből az önkormányzat normál működését lehet finanszírozni. Igazából ilyen indoka annak, hogy folyószámla hitelt vegyenek fel nincs. Ha a hitelt vissza kell fizetni december 31-ig, akkor nyilvánvalóan valamilyen olyan bevételnek kellene a negyedik negyedévben beérkezni, amiből vissza lehet ezt adni. Az a spekuláció történik, hogy december közepére olyan helyzetet állítson elő a város vezetése, amikor lehet újra mutogatni a Kormányra, hogy lám-lám azért nincs pénze Érdnek, azért nincs miből visszaadni a folyószámlahitelt, mert a Kormány nem segít. Az a pénz, ami szeptember 30-án rendelkezésre állt, abból biztonságosan lehet működtetni a várost a negyedik negyedévben. Az elmúlt évekre visszatérve, azért mindig csak féloldalas az érvelés, mert elfelejtik azt, hogy az elmúlt évtizedben az önkormányzat számlavezető bankja, a Raiffeisen Bank Zrt. finanszírozást is biztosított. A kötvényprogramot nemrég zárták le. A törvény azt mondja, hogy mindig a számlavezető bank az, amely a folyószámlahitelt biztosítja. Minden évben a Közgyűlés előtt volt a folyószámlahitelről szóló döntés – emlékei szerint dr. Csőzik László is megszavazta mindig. Még egy probléma van a bankváltással kapcsolatban, év végén nagy hirtelen beiktatni bankváltást, szerinte nem túl szerencsés. Azért se támogatják az előterjesztést, mert arról szól, hogy a városvezetés titokban elkezdte Érd eladósítását, + 1,2 milliárd Ft hitelfelvételt tervez.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Erre ő is mondhatná, hogy a FIDESZ kormány elkezdte Érd módszeres kifosztását. 250 millió Ft-ot einstandoltak, 17 milliót is, nem adták oda a kért 2 milliárd Ft-ot. Hiába vannak most adóbevételek, de ha nem jön a működési támogatás, akkor bekövetkezik a fizetésképtelenség állapota. A 670 millió Ft ideig-óráig elég. Ha összevetik az idei év szeptemberét a tavalyi év szeptemberével, akkor 274 millió Ft a különbség az adóbevételek realizálásban. Nemhogy nőtt, hanem valamennyi adóág csökkent. Ez akkor majd 300 millió Ft hiány, majd december, mivel eltörölte a FIDESZ Kormány, nem fogják befizetni decemberre vonatkozóan a fizetési teljesítést. Ha nem kapják meg a kért 2 milliárd Ft-ot, akkor ez már 2,6 milliárd Ft hiány, a súlyadó újabb 250 millió Ft, tehát majdnem 3 milliárd Ft veszélytetve van. A költségvetés működése kb. 14 milliárd Ft és ha ebből kiesik 3 milliárd Ft, akkor az hatalmas hiány. 1 milliárd Ft hiánnyal még meg tud birkózni a város, a tavalyi átadás-átvételkor is volt 1,2 milliárd Ft hiány, a Közgazdasági Iroda fűnyíró elvet alkalmazva csipegette le ezt idén februárban, így sikerült kezelni. Volt néhány nagyobb tétel, amit átütemeztek, de körülbelül így sikerült kezelni. Egy milliárd Ft-ot még kezelnek, de 3 milliárd Ft-ot lássák be, már nem tudják kezelni. A veszélyeztetettség mértéke egészen nagy. Ezeket a számokat kell összeadni. Kiragadva magát a 600 millió Ft-ot, az vajmi kevés. Természetesen a kötvénykibocsátásnál sem volt versenyeztetés, ellenben a mostanival. Ha volt, akkor örül neki.

 

Lengyel Péter képviselő: Az elmúlt egy év körülbelül elég volt arra, hogy megismerje az ellenzék kommunikációs stratégiáját. A rejtett célra való célozgatást tegyék félre. Újra felhívja a figyelmet a fogalmakra. Nem hitelfelvételről van szó, hanem hitelkeret növelésről. Ez nem jelent eladósítást, hiszen december 31-én van visszafizetési kötelezettség. Tehát itt szó sem lehet eladósításról. A bankváltás természetesen jelent némi adminisztrációs terhet, de azt gondolja, hogy ezek az adminisztrációs folyamatok ma már a bankok közötti együttműködésben viszonylag könnyen és rugalmasan lejátszhatóak. Szerinte ez nem fog semmiféle fennakadást okozni.

 

Simó Károly képviselő: Volt a kötvényprogramnál verseny. Egyedül a Raiffeisen Bank Zrt. volt, hogy gyakorlatilag ingatlangarancia nélkül cash-flow alapú finanszírozással végigcsinálják az 5,7 milliárd Ft-os kötvényprogramot. Ez egy nagyon szép, szakmailag is nagyon szép projekt volt. Azt gondolja, hogy tanítható, ahogyan a cash-flow alapú finanszírozás lezajlott egy önkormányzati beruházási projekt kapcsán. Polgármester úr ismételten elmondta, hogy a 3%-os bevételcsökkenés kigazdálkodása problémát jelent számára. Szerinte ez egy vezető alkalmasságát igen komolyan bizonyítja, vagy alkalmatlanságát. Polgármester úr mindig csak arról beszél, hogy mennyi bevétel esik ki. A helyzet az, hogy csökkentek a kiadások is. Gyakorlatilag az év végéig biztonságosan rendelkezésre álló pénzekből finanszírozható az önkormányzat. Nyilván, ha vannak egyéb célok és egyéb rejtett célok, amikre utalt, akkor ezek boríthatják. Azt gondolja, hogy december közepén fogják látni, hogy polgármester úr az országos médiát fogja körül, hogy Érd már megint csődben van. Erről szól ez az egész. Újra felhívja a figyelmét képviselőtársainak, hogy a gazdálkodás stabilitásáért a képviselők felelnek.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nagyon konyíthat képviselőtársa a költségvetéshez, ha szerinte a 14 milliárd Ft-ból kieső 3 milliárd Ft, az bagatell összeg. Szerinte az durván sok és a feje tetejére állítja a házat. Ne felejtsék el, hogy a szabadon felhasználható forrás mértéke -  szinte nincs is már ilyen - annyira csekély a bevételhalmaz, de tételezzék fel, hogy létezik egy olyan kisebb része a városi költségvetésnek, amivel úgymond tudnak variálni, az korábban  bő 1 milliárd Ft volt, vagy mondjuk 1,5 milliárd Ft, ma már lényegében nincs. Úgy vezeti a várost, hogy reméli, hogy a 2 milliárd Ft-os igényéből 1 milliárd Ft, az bejön. Ha nem, akkor kénytelen lesz olyan előterjesztéssel élni, ami megelőzés szempontjából kezeli a vészforgatókönyvet. A normatívák beérkeznek, de ami jöhetett, az bejött. Decemberre állhat elő olyan állapot, hogy ha nem érkezik meg a működési támogatás és ha nincs a hitelkeret, akkor komoly visszafogásokat, csonkításokat kellene eszközölni, nyilván ezt próbálják elkerülni. Egyébként a legtöbb önkormányzat ezzel küszködik. Nem Érd az egyetlen önkormányzat, aki az októberi ülésén dönt hitelkeret felemeléséről. Nagyon reméli, hogy az országgyűlés az utolsó pillanatban el fog tekinteni az év végi visszafizetési kötelezettségtől. Nagyon kellene ez a segítés az önkormányzatoknak. Lényegében csőd nem állhat elő, de oly mértékben vissza lehet fogni a kiadásokat, hogy azt megérzi Érd társadalma, ezt pedig nyilvánvalóan nem szeretnék.

 

Tekauer Norbert képviselő: A Pénzügyi Bizottságon azért nem támogatta az előterjesztést, mert túlzottnak tartja az 1,8 milliárd Ft-os hitelkeret rendelkezésre bocsátását. Ha a jelenlegi piaci helyzetben lévő bankokat ilyen helyzetbe tudták hozni – saját részükről jó szándékkal, hogy le tudták csökkenteni a díjakat, akkor azt tegyék meg. Három határozati javaslata van az előterjesztésnek. Az első határozati javaslat támogatható, sokat tudnának megtakarítani Érdnek. A másik két határozati javaslat esetében túlzónak tartja a hitelkeretet, amit vagy igénybe vesznek, vagy nem annak fényében, hogyha igazak a számok, amiket polgármester úr mondott, hogy akár 3 milliárd Ft hiánnyal is számolhatnak, akkor - ha ki is használják a hitelkeret maximumát - akkor csak a saját adósságukat fogják növelni.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Simó Károly képviselőtársa szájából elhangzott az alkalmatlanság szó. Hosszasan beszélgetnek arról, hogy miért van nehéz helyzetben Érd városa. Alapvetően azért van pénzügyi szempontból borzasztó nehéz helyzetben a város, mert szerinte az önkormányzatok finanszírozása röhejesen rosszul van kitalálva Magyarországon. Ennek az egyik legnagyobb vesztese pont Érd. Azok a források, amelyeket a pártállam hajlandó Érd rendelkezésére bocsátani, azok egész egyszerűen nem elégségesek. Ilyen lakosságszám és ilyen feladatmennyiség mellett ez nagyon-nagyon szűkös. Ebben a rendszerben Érd botrányosan rosszul teljesít. A helyi iparűzési adó 1 főre vetített mutatója Érd esetében a megyei jogú városok esetében az utolsó, a többi város messze-messze előttük van. Az agglomeráció kellős közepén élnek, túl vannak 3 cikluson egy városvezetéssel és ennek nagy részét kormányzati hátszéllel és 2019-ben azt látják, hogy Érd az utolsó a helyi iparűzési adó 1 főre vetített mutatóban. Még szomorúbb és elkeserítőbb, ha megnézik a környékbeli városokkal összehasonlítva. Törökbálint, Biatorbágy vagy Százhalombatta kb. ötször annyit tud költeni helyi iparűzési adóból lakosságszámhoz viszonyítva, mint Érd. Budaörs esetében 7,5-szeres a különbség. Ez az a fantasztikus teljesítmény, amit az előző városvezetés fel tudott mutatni. Amikor Simó Károly képviselőtársa alkalmatlanságról beszél legközelebb, akkor elküldi neki ezt a két táblázatot.

 

Simó Károly képviselő: Gratulál Tetlák Örs alpolgármester úrnak, hogy egy év után rájött arra és megnézte összehasonlításul a megyei jogú városok helyi iparűzési adóbevételét. 2014-ben Varga Mihály miniszter úrnál, mint már említette is, hogy a Modern Városok Program elindítása annak volt köszönhető, hogy az előző városvezetés ezt a táblázatot már összeállította. Valóban nincs benne újdonság, gyakorlatilag az 1990-es évektől nincs benne újdonság. Amit Tetlák Örs alpolgármester úr elfelejtett, hogy honnan indultak. 1 milliárd Ft-ról indultak 2006-ban és eljutottak 2,7 milliárd Ft-ig. Hajrá, a léc magasan van, meg kell ugrani és fel kell vinni 5 milliárd Ft-ra, ahogy polgármester úr is mondta. Akkor rendbe lesznek és mindannyian örülni fognak és bebizonyítja a jelenlegi városvezetés, hogy alkalmasak. Ha 5 év múlva nem lesz 5 milliárd Ft a helyi iparűzési adóbevétel, akkor gondolkozzon el alpolgármester úr, hogy vajon a realitások mit adnak. Az előző városvezetés elérte, hogy 2,7 milliárd Ft lett a helyi iparűzési adó bevétel. Tény, hogy ezt még mindig tovább kell növelni, hiszen akkor tud a város valóban nagyobb kereteket adni magának. Felhívja a figyelmet arra, amit az előbb polgármester úr elkotyogott, hogy eszük ágában sincs december 31-ig visszafizetni – most mondta ki az előbb, hogy arra alapoznak, hogy van egy ígéret, amiről nekik most nem számol be és most már a rejtett cél deklarált céllá vált, hogy arra alapoz, hogy elkölti a pénzt, majd év végén elrohan a Kormányhoz, a médiához és azt fogja mondani, hogy nem tudják visszafizetni december 31-én, engedjék meg nekik, hogy vigyék át jövő évre. Itt most, a nyilvános ülésen elkotyogta, hogy tulajdonképpen valóban arról van szó, hogy a város eladósítása elkezdődött, csupán az évben nem tud gazdálkodni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ó, már várta ezt a fordulatot. Itt mutatkozik meg teljes valójában a símói csúsztatás. Most nem a facebook-on, hanem a Közgyűlésen hallhatták. Esze ágában sincs ezt kommunikálni. Természetesen, ha nem változik meg a helyzet, nem fognak felvenni annyi hitelt, csak annyit, amennyit vissza tudnak fizetni. Az a felelős gazdálkodás. Nem arra blazírozik, hogy majd a Parlament. Ettől a Parlamenttől, ettől a parlamenti többségtől semmi jót nem vár, mint ahogy Érd se kapott semmi jót, legalábbis az utóbbi időszakban. Ezt maradéktalanul visszautasítja. Van egy nagyon rossz híre. Ez pedig az, hogy nyílik az olló és rohamosan csökken a helyi iparűzési adóbevételük és rohamosan nő a lakosság. Tehát fordítottan arányos a történet, ami óriási baj, mert az adóerő képességi mutatót 1 lakosra kell vetíteni. 2019. decemberben 69.000 fő volt, de hamarosan köszönthetik a 75.000-ik érdi lakost. Magyarország 11. legnépesebb városa Érd. Örül, hogy sok fővárosi lakos választja otthonául Érdet, de mellette nem nő a gazdaság, csökkennek a bevételek. Ennek a városnak sokkal nagyobb ütemben kellene, hogy nőjön a helyi iparűzési adóbevétele, mint ahogy a lakosság áramlik ide. Valósággal özönlik. Ekkora lélekszámnak bölcsődét, óvodát, iskolát is kellene építeniük, de miből? Meg működtetni is kellene, de miből? Amíg a városba egy nagy cég nem jön be, ami megváltoztatja a város gazdasági életét, az AVL tendál ebbe az irányba, de nem éri el ezt az értéket, vagy nem jön be legalább 3-4 olyan, mint az AVL, akkor marad a toporgás, az egy helyben járás, a NIPÜF Zrt. területtel való szenvedés, hogy oda az elmúlt 3 évben egybefektető be nem tette a lábát. A felelős városvezetés az arról is kell, hogy szóljon, hogy az ember szán időt és lehetőséget arra, hogy mindenkivel leül tárgyalni, akiről kicsit is azt feltételezi, hogy befektethet Érden, akinek van szándéka, aki egyáltalán már foglalkozott azzal, hogy ezen a környéken invesztíciókat eszközöljön. Leül és tárgyal vele akár arról, hogy kapacitást bővít. Mint például a gyógyszergyár, aki duplájára növeli a foglalkoztatottak számát. Ezek örvendetes tények. De az igazi nagy húzónév hiányzik. A Lenovo lehetett volna, ha őket választotta volna. Ha Érden a helyi iparűzési adóbevétel megduplázódik, akkor az lesz Érd új korszaka. Nem kell most nagyon sírni a Lenovo miatt, tudják le ezt a történetet, várják a következőt. Aktív befektetésösztönző, beruházásbarát várospolitikát folytatnak. Ebbe a városba bizony be kell hozni a tőkét, mert amíg ilyen az önkormányzatok finanszírozási rendszere, addig kizárólag a helyi iparűzési adóra építhetik a jövőt, a fejlesztéseket. Harmat Bélát szokták kritizálni, hogy lezárta a kapukat, nem engedte be a külföldi befektetőket, a Coca Cola akkor Érd helyett Dunaharasztiba ment, stb. Neki legalább volt még egy használható ellenérve, hogy az első ciklusban a személyi jövedelemadónak a helyben maradó része nagy volt. Ma már ugye ez sincs. Érd kitettsége úgy néz ki, hogy vagy a Kormánytól kap működési támogatást, vagy növeli a helyi adókat, persze amellett, hogy racionálisan gazdálkodik. Ezt a dilemmát a maga részéről, nem szereti, ki nem állhatja. Tehát ezen kellene a következő esztendőkben változtatniuk.

 

Lengyel Péter képviselő: Nem kívánja polgármester úrnak azt a mondatát megismételni, ami a felelősséggel kapcsolatos, egyetlen dolgot fűz hozzá Simó Károlynak, hogy a felkészülés jelenti a felelősséget. Felkészülnek az előbbi példája alapján az árvízre. Nem sikerült Érdnek alkalmazkodni, elhangzott, amikor az SZJA-t felváltotta a helyi iparűzési adó, mint fő bevételi forrás, ez valójában nem történt meg. Hozzáteszi, ha a helyi iparűzési adóbevételt a duplájára is emelik, tehát mintegy 5 milliárd forintra, akkor még pontosan ugyanúgy utolsók lesznek a megyei jogú városok rangsorában, ugyanis az 1 főre vetített összeg, ami igazán számít.

 

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Nem véletlen, hogy a gazdaságfejlesztési övezetet hajtogatja mindig. Maga a 40 hektár kevés lesz arra, hogy azt az igényt, tehát a 15 milliárd forint / év iparűzési adó mennyiséget be tudja hozni. Arra kell gondolni, hogy további területeket kell erre a célra bevonni, melyre utal is Gazdasági Programjuk, hogy további külterületeket kell majd erre a célra kijelölni, illetve amik ki vannak jelölve, azokat erre kell alkalmazni. 1990 óta évente mintegy 1200 fővel nő a város lakosságszáma, ez folyamatosan így volt. Volt olyan év, amikor a fluktuációval együtt 10 ezer fővel nőtt a lakosok száma. Körülbelül 100 ezer fős városra kell tervezni, mert van még nagyjából 3000 üres telek, 70-75 ezren élnek a városban jelenleg. Erre kell az intézmény-, út-, és közvilágítási hálózatot fejleszteni. Nehéz azt mondani, hogy változtassák meg iparűzési adó és egyéb tekintetben az önkormányzatok finanszírozását, 1994-1995 óta berögzült ez a technika. Egyetlen drasztikus változtatás lehetne, ha a helyi iparűzési adó is kvázi központi beszedésre és központi leosztásra kerülne, de nem biztos, hogy ez politikailag elfogadható és gazdaságfejlesztési szempontból ennek lennének kellő hasznai. Megköszöni Tetlák Örs alpolgármesternek, hogy egy cégvezetéstől 5 évre eltiltott ember tanítja Simó Károlynak, hogy mennyi az egy főre jutó helyi adó.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Azt, hogy egyik évről a másikra 10 ezer fő jött a városba azért kétli, nem tudja mikor lehetett ez az év, de azt tudja mondani, hogy annyira gondolkozásban nincsenek messze egymástól. Még azt is hozzá tudja tenni, hogy az egyik legizgalmasabb kérdés Érden, amit a 2030 Egyesület is feltett, hogy megtelt-e a város és ehhez, hogy viszonyuljon a várospolitika. Jó-e az, hogy ennyien jönnek be, ha ennyien jönnek be, azt tudják-e követni infrastruktúra fejlesztésben, intézmény-fenntartási költségekben stb. Javasolja, hogy térjenek vissza az előterjesztéshez.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Nagyjából erre számítottak, hogy Balla Imre képviselőtársa kérése ilyen időtávlatokig fog érvényben maradni. Úgy gondolja, hogy T. Mészáros András sokat szivárványozott és az indokoltnál többet foglalkozik vele. Amit a felvetésével kapcsolatban közölni szeretett volna, azon már túl vannak. Simó Károly elmondta, hogy utolsóként átvettek egy stafétát és utolsóként le is adták, ebben azért bátor kísérlet bármi pozitívumot felfedezni, úgy gondolja, hogy a számok nem az ő barátaik.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Felmerült a vitában az 1,8 milliárd forint, ezzel kapcsolatban elmondja, hogy jobb felkészülni, mint megijedni a jövőtől. Már többször elmondta, hogy sajnálatos módon a kormányzati politikában az látszódik Magyarországon - mert Nyugat-Európában és az Atlanti-óceánon túl az önkormányzatokat a Kormány kisegíti a járvány okozta gazdasági nehézségekben - ez Magyarországon nem történik meg, sőt elvonásokkal reagál a kormányzat a saját bevételkiesésre is. Az önkormányzatoktól elvonja, és elkezdi fosztogatni az önkormányzatokat, így Érdet is. Ezen lehet vitatkozni, sokszor szoktak is e tekintetben, de a tények makacs dolgok. Alapvetően fontosnak tartja, hogy legyen egy elméleti lehetőség a város kezében, hogy ha bármi történik, akkor a folyamatos és biztonságos üzemelést biztosítani tudja. Véleménye szerint azt senki nem vitatja, hogy alapvetően, ha duplájára emelkedik az iparűzési adóbevétel az jó dolog, ettől függetlenül Simó Károlynak elmondja, hogy 13 év alatt érték el azt, amit elmondott, ami persze fontos. Természetesen nagyon jó lenne, hogy ebben a ciklusban a duplájára lehessen növelni az iparűzési adóbevételeket, de ehhez, ahogy a Gazdasági Program is tartalmazta, szükség van gazdaságfejlesztési övezetekre, természetesen a NIPÜF területeken kívül, mindenki számára az a fontos, hogy a városban a szolgáltatásokat javítani tudják, fejleszteni tudjanak, és minél jobb szolgáltatás minőséget érjenek el, és minél élhetőbbé tudják tenni mindenki számára a várost.

 

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Ő is elmondhatja, hogy van egy dolog, amiben egyet tud érteni alpolgármester úrral, méghozzá abban, hogy a számok és a tények makacs dolgok. El lehet azon gondolkozni, hogy miért vannak az utolsó helyeken mintegy 10-15 éve és azon is el lehet gondolkozni az egy főre jutó iparűzési adó tekintetében, valamint azon is, hogy például Salgótarjánnak miért csökken a népessége. Vannak olyan tények és számok, melyeket, ha racionálisan hasonlítanak össze, akkor egyértelműen látszik, hogy minek mi az oka. Hozzáteszi, hogy 2014-2019-ig se volt különösebben más a helyzet, de mindig megoldották.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Kéri Lebek László urat, hogy az átállásról és az azzal kapcsolatos költségekről nyújtson információt.

 

Lebek László, az OTP Nyrt képviseletében: Ez ténylegesen hitelkeret, tehát a jogszabályok alapján év végén el kell venniük, melyet jövő évben tudnak ismét újra megnyitni. Akkor tud átállni az Önkormányzat, illetve intézményei és gazdasági társaságai egy új számlavezetőre és finanszírozóra, amikor az előző finanszírozóval lezárják a kapcsolatot. Ez a megállapodásoktól függ, 30 vagy 60 nap. Potenciálisan az is lehetséges, hogy csak jövő év január 1-jével tudják megnyitni a hitelkeretet, ha a meglévő bank csak ekkorra engedi felmondani a hitelkeretet. Az átállás tekintetében elég gyakorlottak, viszonylag sok önkormányzatot állítanak át hónapról hónapra, itt nagyjából egy hónapos protokollt le tudnak tenni az asztalra, hogyan kell ezt átállítani. Az önkormányzatnak és intézményeinek 1 hónappal váltás előtt kell lejelenteniük a Magyar Államkincstárhoz az új számlaszámokat. Költségek tekintetében: az Önkormányzat a tavalyi csekkeket már kibocsátotta, a jövő évi csekkeket pedig még nem gyártotta le, így ebből extra költség véleménye szerint nem jelentkezhet. Az előkészítés tekintetében van egy 17 fős stábjuk, akik elő tudják készíteni a számlavezetés minden lépését, át tudják állítani az Önkormányzatot, meg tudják nyitni a hitelkeretet. Úgy gondolja, hogy minden önkormányzat felkészül most, hogy a hitelkereteit bővíti, hiszen látható, hogy ahol helyi adóbevételek vannak, azok nem az idei évben, hanem a jövő évben fognak csökkenni, tehát 2021-ben lesz nagyobb hatás, erre kell az önkormányzatoknak felkészülni. A folyószámlahitel arra van, hogy tudjon lavírozni az alacsonyabb bevételek és a költségek hozzáigazítása között.

 

Lengyel Péter képviselő: Mi történik abban az esetben, ha valakinek a bankszámláján sablonként be van állítva a csekk befizetés, valaki nem nézi meg, hogy változott a bankszámlaszám, tehát amennyiben téves útra fut az utalás mi történik?

 

Lebek László, az OTP Nyrt képviseletében: Amennyiben például az OTP-ről valamelyik önkormányzat vált valahová, utódszolgáltatást végeznek, tehát gyakorlatilag az adott számlaszámra - ami már nem él - bejövő tételeket az önkormányzattal, intézményeivel történt megállapodás alapján tovább utalják a továbbélő számlaszámra, tehát gyakorlatilag a Raiffeisennel kell megbeszélni ezt, amennyiben az OTP-re váltanak. Ez működik, nem vesznek el tételek. Amennyiben ezt a meglévő számlavezető nem vállalja, akkor kerülhetnek visszafordításra, de úgy gondolja ez senkinek sem érdeke.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Reményei szerint egy kicsit többről is van szó, mint folyószámlahitel-keretről, illetve pénzintézet cseréről, hanem egy stratégiai együttműködést is szeretnének az OTP-vel, melyről elkezdtek már tárgyalni és a legmagasabb szinten fogadták őket, melyet ezúton is megköszön. Reméli, hogy lesznek olyan együttműködési lehetőségek, melyek a város javát szolgálják. Hozzáteszi, hogy az OTP a pénzintézetek közül a legnagyobb adózója Érdnek, valamint a három legnagyobb adózó között is ott van. Ennek a banknak van a legtöbb fiókja és ATM-je Érden, ez az a bank, amely ugyanúgy fogja biztosítani a munkavállalók számára a kedvezményes számlavezetési lehetőséget, bár ezt az előző bank is biztosította. Reményeik szerint a jövőben többről is lehet szó. Megköszöni az előző pénzintézetnek, hogy segítette az Önkormányzatot az elmúlt 13 évben. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nincs, elmondja, hogy három szavazás következik, melyből kettő név szerinti szavazás lesz. Felteszi szavazásra az I. határozati javaslatot, melyet ismer tet.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat jelenleg hatályos bankszámla vezetési szerződésének megszűnését követő naptól számlavezető hitelintézetként az OTP Bank Nyrt-t választja.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az OTP Bank Nyrt-vel a pénzintézet ajánlatában foglalt kondíciók alapján határozatlan idejű számlavezetési szerződést kössön, egyúttal felhatalmazza, hogy a Raiffeisen Bank Zrt-vel fennálló hatályos számlavezetési szerződés megszüntesse.

Határidő:        1. pontban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester „

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

159/2020. (X. 22.) 

h a t á r o z a t a

 

számlavezető pénzintézet megváltoztatásáról

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat jelenleg hatályos bankszámla vezetési szerződésének megszűnését követő naptól számlavezető hitelintézetként az OTP Bank Nyrt-t választja.

 

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az OTP Bank Nyrt-vel a pénzintézet ajánlatában foglalt kondíciók alapján határozatlan idejű számlavezetési szerződést kössön, egyúttal felhatalmazza, hogy a Raiffeisen Bank Zrt-vel fennálló hatályos számlavezetési szerződés megszüntesse.

 

 

Határidő:        1. pontban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nincs, felteszi név szerinti szavazásra a II. határozati javaslatot, melyet felolvas.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a számlavezető hitelintézetnek választott OTP Bank Nyrt-vel folyószámla hitelkeret szerződést köt. A folyószámla hitelkeret összege 1.800.000.000 Ft, a kamat mértéke 1 havi BUBOR+0,33%, a rendelkezésre tartási jutalék mértéke 0%.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Raiffeisen Bank Nyrt-vel fennálló folyószámla hitelkeret szerződés megszűntetésével kapcsolatos intézkedések megtételére.

3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fentiekkel összefüggő nyilatkozatokat és intézkedéseket tegye meg, valamint a folyószámla hitelkeret szerződést írja alá.

Határidő:        a határozatban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester „

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett, név szerinti szavazással a következő határozatot hozta:

 

160/2020. (X. 22.) 

h a t á r o z a t a

 

folyószámla hitelkeret szerződés megkötéséről

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a számlavezető hitelintézetnek választott OTP Bank Nyrt-vel folyószámla hitelkeret szerződést köt. A folyószámla hitelkeret összege 1.800.000.000 Ft, a kamat mértéke 1 havi BUBOR+0,33%, a rendelkezésre tartási jutalék mértéke 0%.

 

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Raiffeisen Bank Nyrt-vel fennálló folyószámla hitelkeret szerződés megszűntetésével kapcsolatos intézkedések megtételére.

 

3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fentiekkel összefüggő nyilatkozatokat és intézkedéseket tegye meg, valamint a folyószámla hitelkeret szerződést írja alá.

 

 

Határidő:        a határozatban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nincs, felteszi név szerinti szavazásra a III. határozati javaslatot, melyet felolvas.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a számlavezető hitelintézetnek választott OTP Bank Nyrt-vel a 2021. évre folyószámla hitelkeret szerződést kössön.

A folyószámla hitelkeret összege 1.800.000.000 Ft, a kamat mértéke 1 havi BUBOR+0,33%, a rendelkezésre tartási jutalék mértéke 0%.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fentiekkel összefüggő nyilatkozatokat és intézkedéseket tegye meg, valamint a folyószámla hitelkeret szerződést írja alá.

Határidő:        a határozatban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester „

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett név szerinti szavazással a következő határozatot hozta:

 

161/2020. (X. 22.) 

h a t á r o z a t a

 

2021. évre folyószámla hitelkeret szerződés megkötéséről

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a számlavezető hitelintézetnek választott OTP Bank Nyrt-vel a 2021. évre folyószámla hitelkeret szerződést kössön.

A folyószámla hitelkeret összege 1.800.000.000 Ft, a kamat mértéke 1 havi BUBOR+0,33%, a rendelkezésre tartási jutalék mértéke 0%.

 

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fentiekkel összefüggő nyilatkozatokat és intézkedéseket tegye meg, valamint a folyószámla hitelkeret szerződést írja alá.

 

Határidő:        a határozatban foglaltak szerint

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

A Közgyűlés szünet után folytatta ülését.

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy napirendre vonatkozó módosító indítványt szeretne előterjeszteni, tekintettel arra, hogy az ülésen itt van Sevcsik-Magyar Anna. Tehát javasolja a „Javaslat az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottsági tagjának megválasztására” című napirend előre vételét, következőként tárgyalását.

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy a „Javaslat az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottsági tagjának megválasztására” című napirendet előbbre veszi és a soron következő napirendként tárgyalja.

 

A napirend módosításáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: