1. NAPIRENDI PONT - Javaslat Érd Megyei Jogú Város 2020–2024 évekre vonatkozó Gazdasági Programja elfogadására, valamint a Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának megindítására

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy a program a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft. bevonásával készült el. Jó lenne azt mondani, hogy ez Érd megújulásának forgatókönyve. Amit a törvény megkövetel, az mind szerepel benne. A legfontosabb célok, gazdasági elképzelések, helyzetelemzések, azok a lépések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Érdet új, még fejlődőképesebb pályára állítsák. Hagyatkozik a gazdaságfejlesztés eszköztárára. A gazdaságfejlesztés soha nem öncél, a gyarapodást, az itt élők boldogulását kell, hogy szolgálja. Ezen keresztül írták meg a programot. Nyilvánvalóan a mögöttes célja az, hogy az érdiek elégedettsége biztosítható legyen. Az is a célrendszer, hogy vonzó várossá tegyék Érdet, a helyi identitás tovább nőjön, ne alvóváros legyen, Budapest szállásvárosa, hanem egy igazi olyan város, amelynek lakói büszkék, hogy itt laknak, elégedettek, szeretnek itt élni és nem kívánnak innen elköltözni. Ehhez a versenyképesség javítása elsődleges. Majd minden ülésen elhangzik, hogy milyen örökségük van az elmúlt évszázadból, strukturális problémáról van szó, a város bevételei soha nem érték el a hétköznapi működéshez szükséges fedezetet. A városnak kitettsége van a mindenkori kormányok támogatására, hitelfelvételre stb. A lényeg az, hogy a helyi gazdaságot meg tudják erősíteni, hogy helyben jöjjenek be azok a bevételek, amik kiegyensúlyozzák a város költségvetését és kitörési lehetőséget biztosítsanak Érdnek. Több programpont előkerül: K+F+I szektor fejlesztése, logisztika, raktározás, infokommunikációs szolgáltatások, irodapiac, ipari park probléma benne van, hogy hogyan kellene friss vért pumpálni a gazdaságba, hogyan kellene ösztönözni a befektetéseket, hogyan kellene Érdet feltenni a turisztikai térképre – jelenleg nincs fent, ehhez sok-sok fejlesztésre van szükség - mit kezdjenek a helyi vállalkozásokkal, hogyan tegyék környezetbaráttá és a közösségi közlekedésre alkalmassá, biztonságossá még inkább a helyi közlekedést, mit kezdjenek az intézményhálózattal, az hogyan fejlesszék. A város lakosságszáma fél év alatt 5.000 fővel nőtt – kirívó adat, nem is tudják pontosan, hogy mi is van e mögött. Ez egy olyan új kihívás, amire szerinte a lakosság is reagált  a „Megtelt Érd?” kérdéssel. A zöldterületek, a Duna menti elhelyezkedés, a Duna kulcskérdés. A miniszterelnök 2015-ös látogatása során is elhangzott, hogy a Duna parttal kellene valamit kezdenie a városnak, hihetetlen lehetőség. Majdnem 5 km hosszú Duna partja van Érdnek. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia továbbfejlesztése lehet a következő lépcső. A ciklus első felében a koncepciók jönnek a felkészülés jegyében, hogy az új európai uniós költségvetést 2021-2027 közöttit jól meg tudják fogni. Hatalmas lehetőségek rejlenek benne, ehhez képest nagyon keveset tudnak ezekről a lehetőségekről, csak érzik, hogy sokkal nagyobb pályázati forrás lesz elérhető, mint korábban, hiszen a régió kettévált, Pest megye önállósodott. A lehívásokhoz szükségesek az ilyen koncepciók, meg szükséges majd a konkrét tervezési feladatok ellátása is ahhoz, hogy ezt tudják folytatni. Új munkahelyek teremtése, helyi adóerő-képesség növelése elemi érdekük. Akkor egy olyan környezetben, amikor nagyon kemény a verseny, sőt Pest megyének ez a régiója nem a legvonzóbb a befektetők számára, iszonyú kemény a küzdelem. Ezt mutatja az Érd és Üllő közti Lenovo ügy. Észnél kell lenni, ott kell lenni minden kilométerkőnél, el kell menni minden esetben a falig, mert a gazdasági válság miatt is olyan a helyzet, hogy nem tehetik meg, hogy lemondnak egyetlen befektetőről is. Ehhez tartozik még a klímavédelmi stratégia megalkotása, a hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése az új pályázatok tükrében. A program mottója az lehet, hogy: ,,Érezzük magunkat még jobban Érden!” Váljon ez igazi otthonukká, ébresszék fel Csipkerózsika álmából ezt a várost, pumpáljanak bele életet, dinamizálják, hiszen amilyen nagy a város, néha olyan lustának érzik, annyira nem mozdul meg. Ezért lenne fontos, hogy ez a dinamizálás megtörténjen a gazdaságfejlesztésen keresztül. A hatalom csak eszköz, gyakorlatilag a végcél a népek boldogítása, ahogyan Deák Ferenc is mondta.

 

Dr. Gordos Tamás, a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft. irodavezetője: Elmondja, hogy már jó pár éve, évtizede dolgoznak Érd számára, sok projekt és gondolat előkészítésében részt vettek. A Gazdaságfejlesztési Program az önkormányzat saját magára vonatkoztatott gazdaságfejlesztési stratégiája. Ez egy első lépcsőfok a fejlesztési-tervezési feladatok között. Az önkormányzat részéről kérés volt, hogy kicsit erőteljesebb, komolyabb gazdaságfejlesztési elemzést tegyenek bele, már megelőlegezték az Integrált Településfejlesztési Stratégiához tartozó feladatokat, elkezdték előkészíteni azokat az elemzési köröket is. Mindez jó kiinduló pont lesz a majdan induló Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezéshez is. A Gazdasági Programban mindazok az elemek szerepelnek,  amit polgármester úr említett, de nagyon sok feladat úgy áll, hogy terveket kell hozzá készíteni, kell még megalapozó vizsgálatokat készíteni, projekt előkészítéshez kapcsolódóan lesznek teendők. Ezekből is újabb projektek tudnak kinőni. Nagyon sok olyan elem van, ami már az előző időszakban elindult. Mindezek mellett nyilván kell találni új tételeket, lehetőségeket is. Ennek a tervi megalapozása indult el. Örömmel és szívesen készítették el a dokumentumot, beleépítették azokat a javaslatokat, amiket kaptak. Ez egy lépcsőfok, amit meg kell tenni, hogy a gazdasági programot el kell fogadni, viszont tőlünk nyugatabbra a tervezés az mindig egy folyamat, nem feltétlenül a termék maga a legfontosabb outputja, hanem nagyon sok esetben a folyamat, amin keresztül eljutnak a gondolatig, célig. Ebben lát komolyabb tervezési ciklust, ami az Integrált Településfejlesztési Stratégiával fog elindulni.

 

Simó Károly képviselő: Örül, hogy végre beszélhetnek a ciklus gazdasági programjáról, hiszen 1 év elteltével jó lenne hallani, hogy mi a vízió, mi a terv. Szeretné megdicsérni azon részeit, amik nagyon jók és előkészítettek. Az egyik ilyen, hogy létezik, hogy végre elkészült. A bizottsági üléseken hallhatták, hogy az anyag tavasszal készült és azóta néhány dolog előrehaladottabb állapotban van. A több éves szakmai kapcsolat is mutatja, hogy a cég ismeri jól a várost, ismeri a lehetőségeit, ismeri a folyamatokat. A helyzetelemzés is fontos és alapos, örömmel olvasta, hogy az új városvezetés is magáévá tette azt, hogy a Modern Városok Program Érdnek fontos része – 65 milliárd Ft-os projekt. Az, hogy valami törvényi kötelezettség, az nem azt jelenti, hogyha ezt a kötelezettséget teljesítették, akkor meg is adták a víziót, a jövőképet – szerinte ez igen komoly hibája az anyagnak, hogy csak érintőlegesen és szinte a kötelező köröket letudva beszél a jövőről. Ha egy gazdasági programról beszélnek, akkor azzal kellene kezdeni, hogy megnézik, hogy mennyi pénzük van, illetve mennyi fejlesztési pénz várható, a működési bevétel hogyan fog változni. A fejlesztési pénz tekintetében az anyag érintőlegesen említést tesz arról, hogy 2021-2027 között egy új európai uniós pénzügyi ciklus kezdődik. Szerinte itt meg kellene fogalmazni egy célt, egy merész és megalapozott célt, hogy a közel 50 milliárd euróból, amire Magyarország számíthat ebben az időszakban, Érd részére 100-130 milliárd Ft-ot ez alatt a 7 év alatt meg kell szerezni. Ez egy célkitűzés, a városvezetésének már 1 éve erről kellene tárgyalnia a kormányzattal. Talán még nem késő, hiszen ha nincs ez a pénz, akkor nem lesz miből fejleszteni. Az anyagban vannak megfogalmazott ötletek – 1 év után örülnek, hogy sikerült azt megfogalmazni, hogy el kellene gondolkozni azon, hogy valamit kell csinálni – körülbelül ezt olvasták ki az anyagból, de ez is több, mint a semmi. Szerepel az anyagban olyan megfogalmazás, hogy irodaházakat kellene építeni Érden, illetve van benne egy olyan, amin szerinte már 15 éve túl lehetnének, hogy nézzék meg, hogy Érden külterületen hol lehet gazdaságfejlesztési területet kialakítani. Ezt a kérdést már 2005-ben tisztázták, amikor felmérték azokat a lehetőségeket, hogy közmű-, tulajdonviszony és egyéb szempontokból hol van annak reális esélye, hogy Érden gazdaságfejlesztés történjen. Elméletileg nagyon sok lehetőség van, gyakorlatban, ami konkrétan megvalósítható és nem jár kiváló minőségű termőföldek átalakításával, az viszont nagyon kevés. Az előterjesztés azon része, ami arról szól, hogy kezdjenek el végre konkrétabban belemenni és készüljön el az Integrált Településfejlesztési Stratégia, az Integrált Városfejlesztési Stratégia és egyéb településfejlesztési dokumentumok, azok jók, kezdjenek el dolgozni. Ami most kimaradt, ami a városvezetésnek választási ígérete volt, hogy minden egyes nagy horderejű kérdés előtt kikéri az érdiek véleményét. Emlékeztet mindenkit, hogy 2018-ban az akkori városvezetés előkészített egy tervet, ami a Batthyány 2028-ig tartó program volt, azt meghirdették és ezres nagyságrendben érkeztek lakossági észrevételek, ezeket beépítettek. Következő lépésnek javasolja, hogy kérjék ki a lakosság véleményét.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Lehet hivatkozni arra, hogy 1 év eltelt, de az előző városvezetés nem csinált gazdasági programot a 2014-es ciklusban, illetve 2010-ben sem. Ez azért hozzátartozik a képhez. Ehhez képest a mostani városvezetés egy komoly anyagot tett le az asztalra.

 

Lengyel Péter képviselő: Ahogyan már elhangzott, ez egy élő dokumentum, ami változhat, ahogy a körülmények, ahogy az idő halad előre. Ez az, ami kicsit ellentmondásos volt Simó Károly képviselőtársa hozzászólásában, hogy 15 évvel ezelőtti történetet ugyan ne poroljanak le, de tavasz óta annyi minden változott, tulajdonképpen azért nem jó a program. Valóban az lenne a cél, hogy a következő európai uniós ciklusban 10 milliárd Ft-os beruházási forrást tudjanak teremteni Érd részére, ezért érdemes és kell is közösen dolgozni. Amikor még képlékeny a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklus, ennél jobb programot lerakni az asztalra a konkrét számok és lehetőségek ismerete nélkül nem lehet.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerinte is ki kell maxolni az elérhető pénzeket, teljesen nyilvánvaló, hogy, amit el lehet hozni Érdnek, azt kutya kötelességük elhozni, megszerezni, harcolni érte, tárgyalni érte. Jelzi, hogy elkezdődött ez a folyamat a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül, a Pénzügyminisztériumon keresztül is. Egyenlőre ma nagyon kevés konkrétum áll rendelkezésre, amikor tárgyalnak, akkor türelemre intik. Reméli, hogy év végén a konkrétumokról is lehet majd beszélni. Azt nagyon fontosnak tartja és örül neki, hogy mindenképpen stratégiailag új irány, hogy a ciklus lehető legelső pillanatában, ahogy lehet, ezeket a pénzeket lehívhatóvá kívánják tenni az önkormányzatok és az egyéb szereplők számára is, hiszen ez a gazdasági válságból való kilábalás szempontjából is igen fontos lenne. A rendkívül forráshiányos állapot felszámolása, megszüntetése irányában is fontos lenne. 2005 – persze elkezdtek róla beszélni, túl vannak rajta, valójában szerinte meg nem. A legutóbbi eset – a 40 ha NIPÜF területre gondol – és annak a kálváriája, az élesen mutatja, hogy van mit helyrehozni, hogy van mit módosítani ezen a területen. Örül, hogy a kormány beruházott Érdnek, hogy lesz ipari park, annak kevésbé, hogy ennek minden nyűge úgy szakad a nyakukba, hogy közben nagyon rossz területvásárlás történt. A 7-es út mentén lakók derült égből villámcsapásként érték meg, hogy az érdi ipari park odaépül az orruk elé. Biztos, hogy máshova böktek volna a térképen, de ha ez van, akkor ez egy adottság és meg kell nézni, hogy ebből mit lehet kihozni, hiszen ebből felelőtlen módon az ember kihátrálni most úgy néz ki, hogy nem tud, de figyelembe kell venniük az ott élők érdekeit, az Elvira majorral kapcsolatos értékek védelmét és azt is meg kell nézni, hogy van-e alternatíva. Ha nincsen, akkor mi lesz a következő célterület. Olyan nagy területre gondol, ahova olyan nagy befektető jön, aki minimum 5 ha-ban gondolkodik. Ha ilyen érdeklődő jönne, akkor nem nagyon tudnának ezen kívüli területet mutatni, aminek az előkészítettségi foka olyan nagy lenne, hogy odaköltözhetne. A Lenovo azért nem Érdet választotta – ahol a kormány és az önkormányzat a lehető legjobban együttműködve próbált lobbizni, hogy idejöjjön, elmentek a falig – mert Üllőn, egy magánterületen azonnal rendelkezésre állt egy ipari csarnok, ahol 2021. januárban meg tudja kezdeni a működését. Az elmúlt 3 év kálváriája ezzel a parkkal kapcsolatban, meg az, hogy oda még mindig nem sikerült épkézláb befektetőt hozni, az jelzi azt, hogy a döntéssel is probléma volt, lehetett volna máshol is. A gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb kulcskérdése a város jövőjének. Arra kell törekedniük, hogy a helyi iparűzési adó bevételeiket radikálisan megnöveljék – minimum duplázzák. Ez ma nagyon-nagyon nehéznek tűnik. Ebben, aki partnerül szegődhet a városnak, azzal mind le fog ülni tárgyalni – legyen az kormánybefektető, bármilyen más kormányzati, vagy magánszektor szereplője, hiszen egyszer majd el kell indulniuk a NIPÜF-től. Ott van az az irdatlan nagy, 300 ha gazdaságfejlesztési övezetre kijelölhető területrész, aminek a fejlesztése milliárdokba kerülne. Ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, ezeket a területeket elő kell készíteni, gyenge az elektromos kapacitás, az infrastruktúrát javítani kell, de ezekre nincs szabad forrásuk. Ezeket le kell hívni az Európai Uniótól, meg kell szerezni a kormánytól. Érd nem dúskál a saját tulajdonú megfejlesztett területekben. Alig-alig van ilyen. Szerencsére 3-4-5 hektárnyi akad a 6-os és 7-es út mentén, a Gulyás tanyán. Ha tovább mennek, akkor a stratégiai irány az, hogy Érd déli területein gazdasági övezetek, zónák jöjjenek létre, amelyek elindítják ezt a várost felfelé. A Lenovo azért lett volna jó, mert egészen más gazdasági potenciál lett volna a város hátterében.

 

Simó Károly képviselő: Nem igaz, hogy az előző városvezetésnek nem volt ciklusprogramja, 2007-ben fogadták el a Batthyány-programot és annak a folytatását ciklusonként 2007 és 2013 között, majd 2014 és 2021 között. Ezt ismertették, megbeszélték és véleményt is kértek a lakosoktól. Nagyon fontos kérdéseket kerülget polgármester úr. Szerinte jó döntés volt, hogy az a 40 ha lett kijelölve, az volt az az elérhető egyetlen olyan terület, amire a lehető legrövidebb idő alatt lehet befektetőt hozni. Ennek a területnek a kijelölése már 2003-ban elindult, amikor dr. Csőzik László alpolgármester volt. Az volt egyben, egy tulajdonos kezében lévő 52 ha terület, amiből 40 ha-t lehet ilyen célra használni. Valóban az a 2018-as botrány, amikor az volt az előterjesztés, hogy hogyan lehetne az Elvirától leválasztani és megvédeni - minden kétséget kizárólag, senkinek ne legyen problémája, bármilyen negatív befolyása lenne az Elvirára, egyetért, hogy az nem tett jót annak, hogy ide Érdre beruházók jöjjenek - de lapozzanak, hiszen most a jövőről beszélnek. Helyes, hogy ha polgármester úr is úgy gondolja, hogy 100 milliárd Ft az a minimum program, hiszen a Batthyány program 2007 és 2019 között 100 milliárd Ft beruházást tett lehetővé. Ez azt mutatja, hogy ez az egyetlen helyes járható út. Érdre évi 10 milliárd Ft fejlesztési pénznek kell érkezni, ha ez megérkezik, akkor valóban tud Érd infrastruktúrája és lehetősége javulni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az ÁSZ kifogásolta, észrevételezte, hogy nem volt formális gazdasági programja az előző Közgyűlésnek. 2017-ben, amikor a Sport Kft-t vizsgálta, állapította meg ezt a hiányosságot. A Batthyány tervet ő is megszavazta, arra lehet mondani, hogy ciklusokon átívelő, hiszen még mindig nem valósult meg belőle minden, de külön úgy, hogy gazdasági program 2010-ben és 2014-ben sem volt. A NIPÜF terület kiválasztása szerinte két okból nem volt helyes. Az egyik, hogy senki nem kérdezte meg a főút túloldalán élőket - egyébként ez a tárnoki önkormányzatnak nagyobb hibája - akik egy tévé interjúból tudják meg, hogy ipari parkot létesítenek velük szemben. Ez az összetett felelősségi rendszerre mutat rá. 2003-ban alkották meg a HÉSZ-t, előtte ÉVSZ volt, kijelölték ipari övezetté, 2006-ban új HÉSZ, 2010-ben és 2016-ban szintén. Szerinte erről a területről már Harmat Béla is tárgyalt a Sasaddal. Szerinte, ha igaz, hogy a JYSK ide akart jönni, nem a cirkusz miatt – amit az ellenzék cirkusznak hív, de szerinte egy jogos civil tiltakozás volt - nem jött ide, mert ez a dán cég híres arról, hogy környezetbarát. Génbanki ültetvény tőszomszédságába tenni egy ipari parkot, annál bölcsebb döntést is hozhatott volna nyilvánvalóan az önkormányzat. Lehet arra hivatkozni, hogy az egy összefüggő terület, egy tulajdonostól meg tudták vásárolni, lehet arra hivatkozni, hogy azonnal elérhető volt és akár olcsó is lehetett – az árat nem tudják, a Sasad eladta a NIPÜF egyik leányvállalatának. De az is biztos, hogy a tőle keletre elhelyezkedő területek százszor jobban megfeleltek volna. Azon lehet vitatkozni és az egy értelmesebb vita, hogy mennyi időt érdemes arra fordítani, hogy a gazdákkal megegyezzenek, illetve, hogy mennyi pénzt érdemes abba invesztálni, hogy ezeket a területeket előkészítsék a majdani befektetőknek, illetve a befektetőktől mennyi pénz hozható be ezeknek a területeknek a megfejlesztésére. De mindegy, ezen túl vannak, ott van a 40 hektár. Ha oda olyan befektető jön, amely környezettudatos ipart hoz, akkor természetesen nem fogják megtorpedózni, együttműködnek a NIPÜF-fel, de próbál figyelni az ott élők érdekeinek védelmére, próbálnak együtt figyelni az Elvira major védelmére és így tovább. Ezt a projektet végigviszik, de azért azt ne felejtsék el, hogy még mindig nincs konkrétum. Eltelt 3 év és még senki nem tett komoly jognyilatkozatot, szándéknyilatkozatot, hogy ide akarna jönni. Elindult végre a körforgalom kiépítése a Dózsa György útnál, de az az ipari park nélkül is egyébként időszerű volt. Ha senki nem szeretne arra a területre menni, akkor annak lehet, hogy konkrét oka van. Lehet, hogy a területtel van a baj, nem a gazdájával, vagy a fenntartójával.

 

T. Mészáros András képviselő: Hogy mit is kellene csinálnia az önkormányzatnak a gazdaságfejlesztéstől a külterületi áttekintésig, a közösségi közlekedésről, az önkormányzati szolgáltatások fejlesztéséről, emberbarátabbá tételéről írnak a program készítői. Tényleg lehet azon vitatkozni, hogy a külterületet át kell-e nézni és van-e még másik olyan terület, ami külterületen alkalmas arra, hogy egy területen, nem több kisebb mértékű hektárnyi területen kezdjenek el fejleszteni, hanem valóban egy olyan nagyságrendű területen, ami 40 hektárnál kezdődik, ahol már a közművek oda vitele, a közmű ellátottság a költséghaszon elemzése azt mutatja, hogy akkor már megéri egy ekkora területet fejleszteni. Az ún. agglomerációs tervek már tartalmazták ezt a területet, mint leendő fejlesztési és mint leendő ipari területeket, sőt odáig ment, hogy a jelenlegi Elvirából is még 90 hektár úgy van számon tartva a szerkezeti tervekben, hogy ipar fejlesztésre van szükség. A tárnokiak ezeket a szándékokat az 1990-es évek elejétől ismerték, már Harmat Béla is sok mindent tárgyalt a Sasaddal és próbálkoztak már akkor is idehozni fejlesztéseket. Egy-egy terület körül a botrány az mindig rossz tanácsadó. Rossz tanácsadó a képviselőknek, akik politikát visznek bele a gazdaságfejlesztésbe, rossz tanácsadó a leendő befektetőnek, mert neki nem kell botrány, nem akar erről hallani az újságban és ilyen módon ez a terület valóban jelen pillanatban elidegenedett. A NIPÜF munkáját is lehet néha kritizálni, mert bizony mintha kicsit lassabban dolgoznának, mint kéne és néha olyan feltételeket próbálnak meg támasztani, ami nem biztos, hogy takarékosan bánik az idővel. Az idő múlik, a NIPÜF pedig mintha nem nagyon törődne ezzel a 40-42 hektárral. A Jyskről már nem érdemes beszélni, most már a Lenovóról sem. A NIPÜF-nek mindig és folyamatosan volt egy olyan alapelve, hogy elkészíti, elkészítteti azokat a csarnokokat, amiket aztán bérbe tud adni a termelőknek. Itt jön az a munka, amit nekik kellett volna elvégezniük. Vajon ezek a csarnokok miért nem épültek fel ezen a területen, ha ez az elsőrangú elképzelése, hogy nem csak eladja területet, hanem megfejleszti, majd pedig ezután bérbe adja. Ezeket mind-mind végig lehet gondolni. Ettől függetlenül önmagában a gazdaságfejlesztés akkor jó, ha sok munkahelyet hoz létre, valóban emeli a helyi iparűzési adó mértékét és valóban a fejlesztésekhez szükséges, illetve a fenntartáshoz szükséges anyagi forrást biztosítja a település számára. Ez a település még mindig rendelkezik kb. 3.000 üres telekkel, tehát a lakosságnövekedés a jövőben is folyamatos lesz, amíg az üres telkek be nem telnek. Ez egy kb. 100.000 lélekszámú város lesz, amikor valóban ki lehet írni, hogy betelt a város. Az a dolguk, hogy erre a 100.000 lélekszám igényére felkészítsék ezt a 60 km² területet, legyen elegendő iskola, közösségi közlekedés, út, ahol lehet közlekedni, és még sorolhatná. De ezt csak akkor lehet egyensúlyba állítani, ha kb. 15.000 új munkahely keletkezik a városban és nem azért, mert az érdiek munkanélküliek. Az a lényeg, hogy itt dolgozzanak, itt költsék el a pénzt, a szolgáltatásokat itt vegyék igénybe, ehhez pedig az kell, hogy a gyerekeik itt tudjanak bölcsődébe, óvodába, iskolába, középiskolába, majd főiskolára járni, stb. Ehhez 3-4 hektáros területekkel hozzájárulni és belátható időn belül ezeket a forrásokat megteremteni nem elegendő és nem lehetséges, tehát ennek nagyobb lélegzetűnek kell lennie. Az agglomerációs törvénnyel elindult területkijelölés, az nem rossz. Amiért azt gondolja, hogy egyébként is, költséghatékonyság elemzéssel is legbiztonságosabb ennek a területnek az Elvira felé való további növelése és fejlesztése, az az, hogy ami a hosszú földeket illeti – a 6-os és M6-os közötti terület – az valóban a legértékesebb mezőgazdasági terület. Ott az agrár lobbi még jobban keresztbe fog tudni tenni. Ezt az agrár lobbit, ami most működik, le kell küzdeni és a mi lobbi erőnknek kell erősebbnek lennie. Ezt kell elérni, ez a feladat. A különböző kisebb-nagyobb területek, vagy a Nagytétény felé eső terület, ami kb. 20-22 hektár kell arra, hogy adott esetben a kikötőfejlesztéshez hozzá tudjanak a saját területükkel járulni és az abból származó származékos hasznokat a város önmagának be tudja hajtani. Ezeket kéne megfogalmazni. Maga a gazdasági program mindazt, amit a Batthyány programban elkezdtek, illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégiában leírtak, mindazt lényegében tartalmazza. Tovább kellene lépni és valóban el kellene határozni, hogy melyek azok a külterületi részek, amelyek finanszírozni tudják a belterület jelen pillanatban aránytalanul gyors – és a rendszerváltás óta így van, hogy évente kb. 1.000 – 1.200 fővel nő a város lakosságszáma – lélekszám növekedését, amit a város infrastruktúrája az iparűzési adó és egyéb dolgok miatt nem tudott követni. Most sem tudja követni. Fél év alatt, mialatt polgármester úr elmondása szerint 5.000 ember költözött be Érdre, nem tudtak egy új iskolát, középiskolát, bölcsődét építeni. Kellene minden, hiszen 5.000 ember Visegrád környékén már egy várost jelent és ennek a városi infrastruktúrának kellene hirtelen egyik pillanatról a másikra megteremteni a szükséges önkormányzati infrastruktúráját. Ezt eddig nem tudták megtenni, nagyon reméli, hogy jövőben meg tudják tenni, akár az európai uniós pénzekre, akár pedig a Modern Városok Programjának a remélt és elvárt 2.0 változatára hivatkozva.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Külön köszöni képviselő úr hozzászólását, hogy ilyen stílusban, ilyen tartalommal nyilvánul meg. Szerinte ilyen vitákra van szükségük, szakpolitikai jellegű szakmai hozzászólások szülessenek, főleg az olyan fontos dolgoknál, mint a gazdasági program. Külön hab lenne a tortán, ha konszenzusos szavazással mehetne át. Az is örvendetes, hogy a programot olyan cég készítette el, aki 50 %-os fővárosi önkormányzati tulajdonban van, 50 %-ban pedig a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában. Ennek is van szimbolikus, áthallásos jelentősége. Néhány dologban másként látja, de döntően ezekben egyetérthetnek. A NIPÜF Zrt. terület úgy néz ki, hogy az állam cége a város nevét is magában foglaló kft, lényegében 9 raktárépületet irányzott elő, hogy megépít. Ezeket nem eladni akarja, hanem bérbe adni, tehát hasznosítani akarja. Bérbeadás útján kívánja az ipart fejleszteni. Nem csak ilyenre van szükségük. Ez is egy irány, de az sokkal fontosabb, amikor egy húzóerőt képviselő cég megjelenik és területet akar venni, gyártósort, üzemet, modern technológiát akar idehozni. Mi ilyen ma? Az AVL. Lehet, hogy az AVL a Lenovójuk. A Nemzeti Beruházási Ügynökség két vezetője, közülük az egyikük foglalkozott a Lenovóval. Elképesztően nagy volt a verseny az utolsó pillanatig, sőt még azt követően is, hogy az informális döntés megszületett. Még beindított néhány lobbi vonalat, hogy a kormányzattal közösen mégiscsak meggyőzzék az első döntés után a cég vezetését, hogy ne Üllőt válasszák, hanem ide jöjjenek. Ezek után született meg az a döntés, hogy maradnak az eredeti elhatározásuknál. Az utolsó pillanatig megvolt a sansz, hogy ezen lehet változtatni. Végül az döntött, az az egy szempont, hogy a Lenovo kapott egy ad-hoc, nagy volumenű megrendelést és ehhez keresett gyártósort, üzemet. Nem évtizedes letelepedésben gondolkodott, hanem néhány évre keresett telepet és a cél az volt, hogy minél hamarabb hozzá tudjon látni a feladat ellátásához. Ehhez képest kell értékelni a döntést. Ez volt Érd hendikepje, hogy itt nem volt kulcsrakészen csarnok. Üllőn egy el sem indult, bedőlt vállalkozás szerkezetkész csarnoka került banki kézbe és azt vették meg végül. Itt ilyen nem volt, az időfaktorban hátrébb kellett sorolódni sajnos, ez volt a perdöntő. Számított és köszönték a helyi adókulcs kedvezményt, a jó fogadtatást, a politikai konszenzust is értékelték, de a gazdasági vezetők kizárólag azt nézték, hogy indulhat el minél hamarabb a megrendelés teljesítése. Az AVL egy olyan stratégiai partner lehet, amely a város szövetségesévé válhat. Kéthetente egyeztetnek, megannyi probléma van a beruházás körül a kísérő beruházások menedzselésében, érinti az egyik VEKOP projektet. Nagyon szeretné, ha kialakulna Érd jelenlegi és majd a későbbi városvezetésével az AVL-nek egy jó kapcsolata és ha lesz még beruházása, azt ide hozná. Ha átköltözik, akkor ne csak átköltözzön, mert ugye jelenleg működik már Budapesten belül, hanem fejlesszen, tehát növelje a kapacitást. Arról is szó van, hogy 800-1.000 fő mérnök, műszaki értelmiség jön ide dolgozni nemsokára. Azért az nagyon meg tudja változtatni a város arculatát pozitív értelemben, hogy ilyen koncentráltan megjelenik a műszaki értelmiség, ez a nyugatos, nyelveket beszélő elektromos motorok, autómotorok fejlesztésére képes mérnöki réteg, ami akár a szolgáltató szektorra, a lakáspiacra is jótékony hatást gyakorolhat. Érdnek van egy másik Lenovója, az AVL. Próbálják meg ezt a beruházást jól befejezni. Mellette azokat a területeket is keresni, megfejlesztettni források segítségével kormányzattal, vagy lehívni forrást és saját magunk, amelyek összefüggő nagy területként eladásra képesek lesznek, mert ha mondjuk a BMW Magyarországra akarna jönni, akkor legyen egy olyan összefüggő területe Érdnek is, messze a lakott területektől, a város déli határában, amire rá lehet bökni, hogy itt vagyunk és képesek vagyunk ekkora mértékű beruházót idevonzani, mert ez a lehetőség megvan Érd legdélibb területeiben.

 

T. Mészáros András képviselő: A gazdasági program 11 pontban sorolja fel, hogy mit és hogyan is kellene csinálni. Lehet, hogy prioritási sorrendben, lehet, hogy nem. Ha prioritási sorrendben, akkor szerinte nagyon rossz helyen van a turizmusban rejlő potenciál kihasználása. Amikor holnapra kell minden és ha tegnap készült volna el, már az is késő volna. Jelen pillanatban a turizmusba fektetni azon túl többet, hogy a Duna menti terület megvásárlásra került és a tulajdonban van, sőt a Magaspart is egészen Százhalombattáig, valamint újrafúrták a meleg vizes termál kutat és a termálvíz kihasználásához szükséges szállodának, strandnak, fürdőnek meg van a helye a Duna parton közvetlenül, azon túl ezzel sokat foglalkozni most nem lehet. Isten igazából a Covid is 2-3 évvel hátraveti a turizmus fejlesztési lehetőségeit és önmagában sincsen akkora potenciál ebben a történetben. Az, hogy a gazdasági szereplők szempontjait figyelembe akarják venni a közlekedésfejlesztésben és egyéb történeteknél, az természetes, csak lennének már itt azok a gazdasági szereplők. Nem kéne mindig ilyen nagyon egyértelmű részeket beletenni. Óvoda, bölcsőde fejlesztése, lakhatási problémák mérséklése nagyon érdekes kérdés. Kinek van itt lakhatási problémája? Jelen pillanatban Érden úgy érzi, hogy maga a lakhatási probléma – hiszen a lakosság 90 %-a saját kertes családi házában él – se a legelső prioritások közé tartozik. Környezetvédelem és zöld város kialakításának a célja – a 0,43 m²/fő közterületi zöldfelület mutató van az anyag szerint ma Érden, de ha az emberek ekkora százaléka kertes házban él, a mutató nem felel meg a valóságnak.  Ez annak a különleges dolognak felel meg, hogy a közterületi zöldfelület, mivel Érden az utcákon kívül nagyon kevés olyan zöld köztér van, ami valóban zöld felületként értékelhető, ellenben a saját családi házában mindenkinek megvan a megfelelő zöldfelület, valamint lehetséges ennek a fejlesztése. A faprogram, fásítás mind-mind lehetőség. Amikor megindult a záportározó programja, akkor megnőtt ez a terület 35 hektárral. A földrajzi helyzetből adódó előnyök: logisztikailag Érd a világ kellős közepén van. A fővárosi repülőtér, a Duna, 2 vasút – az észak-déli vasútvonalak megosztása, kb. 6 autópálya érhető el, tehát olyan helyen van, ami tényleg megközelíthető. Ennek a kidomborítása, megjelenítése mintha kicsit kimaradt volna. Az, hogy a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft. két tulajdonosé, az nagyon kedvező és szeretik is a kft-t, annak idején még ő hozta létre a kft-t, csak azt szeretnék, ha kicsit konkrétabb volna, ha pontosabban megmondaná, hogy mit akarnak elérni, hol akarják elérni és hogyan akarják elérni és kikkel akarják elérni. Ebben kéri a kft további segítségét.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Erre talán lesz alkalom az Integrált Városfejlesztési Stratégiánál is, más dokumentumoknál is. Kb. 4.000 fővel nőtt a város lakosságszáma. Sásd, Visegrád már városok ekkora lélekszámmal. Károlyi gróf óta megsérti folyamatosan az önkormányzat, kényszerűen sérti meg a városfejlesztés aranyszabályát, hogy települnek be az emberek, az infrastruktúra pedig nem fejlődik velük együtt. Nem arról van szó, hogy közművesítenek egy területet, előkészítik, bevonják és akkor hívják oda az embereket, hanem mint a fecskefészek felépült Érd, a telekpanama kísérte a gazdasági világválság idején, aztán jött a fővárosi beköltözési stop és még sorolhatná, ez átível 100 éven keresztül. A lényege az, hogy egy erős helyi gazdaságnak kellett volna létrejönnie, ám ez valamilyen oknál fogva – ennek sok összetevője van – nem alakult ki. Ez a kis- és középvállalkozások  városa pillanatnyilag. Talán a programban is benne van, hogy 2018-ban 2 olyan cég volt Érden, amelynek 250 főnél több volt a foglalkoztatotti létszáma. A társas vállalkozások száma gyakorlatilag csökken Érden, a mikrovállalkozások, az egyéni vállalkozók, két fős betéti társaságok hazája. Nincsenek itt az igazán nagyok, akik önmagukban képesek több száz millió Ft iparűzési adó bevétellel növelni a város kasszáját. A város éves működési költsége 14 milliárd Ft, 1 milliárd Ft-ot szednek be a lakosoktól és évről évre folyamatosan ott van az 1-2 milliárd Ft-os lyuk. Ha lenne erős helyi gazdaságuk, a nagyon magas építményadót tudnák moderálni, enyhíteni és leszokhatnának arról a szokásról, hogy a kormányzattól kérnek működési támogatást, hiszen a normatívák és a helyi bevételek nem fedezik a kiadásaikat, kb. 10 – 15 % hiányzik évről évre. Amíg 2,5 milliárd Ft a helyi iparűzési adó bevétele a városnak és nem mondjuk 5,5 milliárd Ft, addig olyan célokat, hogy színház nem dédelgethetnek. Állandóan a pályázati források önrésze jelenti a fejlesztéseket Érden – ezek helyesek, de mellette jó lenne, ha megtermelnék azt a bevételi forrást, amiből fejleszteni is tudnak még, miután elérték a 0 szintet. Egy ilyen beteljesülő jövőt szeretne, vagy pedig át kell alakítani teljesen az országos szabályozást. Lehet mutogatni Harmat Bélára, hogy nem engedte be a külföldi befektetőket, vagy nem volt barátja annak, hogy ide ipar jöjjön, de például az első ciklusban még helyben maradó forrás volt a személyi jövedelemadó fele, az azért jelentős tétel volt.

 

Simó Károly képviselő: Az előző városvezetés gazdasági programjai az alábbi időpontokban kerültek a Közgyűlés elé: 2007. március 22-én, 2011. április 28-án és a 2015 áprilisi ülésre. A jövőre nézve ezekre érdemes alapozni, hogy így készüljön a következő időszak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ebben nagyon is egyetértenek. Meg fogja nézni ezeket, de ezek szerinte rövid anyagok lehettek, a Batthyány program megerősítéseként. Úgy látta, hogy nincs ilyen és az ÁSZ megállapítás is erről szólt.

 

Dr. Gordos Tamás, a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft. irodavezetője: Köszöni az észrevételeket, bárki is készítse majd az Integrált Településfejlesztési Stratégiát, annak nagyon hasznos gondolatok és észrevételek voltak, ezeket kell tovább érlelni és tovább vinni, úgy lehet egy élő és sikeres stratégiát megalkotni.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Megköszöni a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft., illetve a Főépítészi Csoport munkáját.

 

T. Mészáros András képviselő: Azt azért rossz néven vették, hogy őket senki nem kérdezte a program kialakításakor. Tudják, hogy ellenzékben vannak, de azért meg lehetett volna kérdezni őket.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel ilyen jól sikerült a vita, akkor a jövőben erre jobban fognak figyelni. Sok önkormányzat összecsapja, kipipálja, felteszi a polcra, sok önkormányzat felfogad egy céget, akik ctrl+c és ctrl+v-vel összerakja. Érd nem így járt el. Úgy gondolja, hogy ez a program nívós, 170 oldalas anyag, látszik a beletett munka, látszik a helyismeret. Ő is köszöni a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit  Kft., illetve a Polgármesteri Hivatal munkáját. Felteszi szavazásra a határozati javaslat I.-et.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 176/2018. (IX. 27.) számú határozatával elfogadott Batthyány 2019–2028 fejlesztési program, a Településfejlesztési Koncepció, valamint Integrált Településfejlesztési Stratégia – célrendszeréből kiindulva, a dokumentumok elkészítése óta eltelt időszak változásait számba véve, a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja Érd Megyei Jogú Város 2020–2024 évekre vonatkozó Gazdasági Programját.

Határidő:        határozat közlésére: azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

A határozati javaslat melléklete – formátuma (pdf) és terjedelme miatt – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

147/2020. (X. 1.) 

h a t á r o z a t a

 

Érd Megyei Jogú Város 2020–2024 évekre vonatkozó Gazdasági Programjának elfogadásáról

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 176/2018. (IX. 27.) számú határozatával elfogadott Batthyány 2019–2028 fejlesztési program, a Településfejlesztési Koncepció, valamint Integrált Településfejlesztési Stratégia – célrendszeréből kiindulva, a dokumentumok elkészítése óta eltelt időszak változásait számba véve, a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja Érd Megyei Jogú Város 2020–2024 évekre vonatkozó Gazdasági Programját.

 

 

Határidő:        határozat közlésére: azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozat melléklete – formátuma (pdf) és terjedelme miatt – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a határozati javaslatot II.-őt.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése megindítja a hatályos, 214/2014. (IX. 18.) számú határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepció, valamint a 215/2014. (IX. 18.) határozatával elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával új településfejlesztési dokumentumok készítését, melyek szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzat a 2021–27. évi európai uniós fejlesztési forrásokra eséllyel pályázhasson.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert hogy a településfejlesztési dokumentumok készítését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet szabályai szerint végezze el.

Határidő:        határozat közlésére: azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

148/2020. (X. 1.) 

h a t á r o z a t a

 

a Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának megindításáról

 

 

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése megindítja a hatályos, 214/2014. (IX. 18.) számú határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepció, valamint a 215/2014. (IX. 18.) határozatával elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával új településfejlesztési dokumentumok készítését, melyek szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzat a 2021–27. évi európai uniós fejlesztési forrásokra eséllyel pályázhasson.

2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert hogy a településfejlesztési dokumentumok készítését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet szabályai szerint végezze el.

 

Határidő:        határozat közlésére: azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

A napirendről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: