2. NAPIRENDI PONT - Javaslat Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről szóló 3/2020. (II. 28.) számú önkormányzati rendelet módosítására

 

T. Mészáros András Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolja a rendeletmódosítást.

 

Simó Károly képviselő: A költségvetés 2. számú módosításában az látszik, ami egész nyáron kommunikáció folyt, annak itt egész konkrét cáfolata van. Nagy örömmel látta, hogy végre belátta a városvezetés, hogy a kormányzat az állami költségvetésből igen jelentős működési támogatásnövelést hajtott végre, kb. 174 millió Ft plusz támogatás épül be és ezzel az összeggel 500 millió Ft felett van az a plusz támogatás, ami az előző évhez képest van. Örömmel látta azt is, hogy a városvezetés belátta, hogy Érden az utak építésére kell fordítani minél nagyobb forrásokat. Már februárban előirányoztak a költségvetésben erre 250 millió Ft-ot, ez körülbelül nagyságrendileg az az összeg, ami a tavalyi évben is volt. Feltett egy kérdést, és az a szomorú, hogy polgármester úr mostanában nem válaszol a kérdéseire, megkérdezte, hogy az 58,3 millió Ft-ot, amit az ÉKFI kap, azt milyen jogcímen és hogyan kapja, mert ez a költségvetési táblákból nem derül ki. A Mötv. kötelezővé teszi, hogy a képviselők munkáját segítse, ezzel kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárás is folyt és felhívták erre polgármester úr figyelmét. Végre a cafeteria is rendeződik. Látszik, hogy nemcsak a nevelési intézményeknél növekszik a finanszírozás, az életpálya modellt tudja finanszírozni az önkormányzat, hanem a kulturális és szociális területen is növekednek az állami transzferek.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ő is örül, ha jön plusz pénz, de ez nem az, amire várnak, ami nagyon kéne, hogy jöjjön. 1,9 milliárd Ft-os működési támogatásra várnak, már tavasszal elindította a folyamatot, áttekintették a költségvetést, a gazdálkodást, amit racionálisnak és jónak tartanak és vissza fognak térni a kérésre. Már az nagy szó, hogy nem mondtak nemet. Nem olyan régen újra írt egy levelet, az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások és a bevételi források megcsappanása miatt egy gyökeresen új helyzet született, Érdnek ebben az évben, mint ahogyan minden évben eddig szüksége van az állam működési támogatására, mert sajnos a saját bevételei nem fedezik az alaptevékenység normális működés kiadásait. Egészen addig, amíg a helyi iparűzési adó frontján ebben koncepcionális áttörést nem tudnak elérni, addig ez így is marad. Számít arra, hogy a Pénzügyminisztérium nem fogja cserben hagyni őket. Az eredeti költségvetésbe majd 2 milliárd Ft került be a bevételi oldalra. Ha ez az összeg nem jön be, vagy csak kis része jön be, akkor a kiadási előirányzathoz is hozzá kell nyúlni. Kiesik 250 millió Ft súlyadó, a tervezett helyi iparűzési adóbevétel se lesz meg, a mérték a kérdéses, hirdetmények utáni építményadó kiesés is van.

Simó Károly képviselő: Írásban kéri a választ, mert az e-mail-ben több kérdést is feltett.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Meg fogja adni a tájékoztatást, de az, hogy aznapi határidőket ad, az lehet, hogy neki jó és fontos, de igyekezni fog.

 

Péterfia Krisztina Közgazdasági Irodavezető: A Pénzügyi Bizottságon már megpróbálta elmondani az 58 millió Ft-ot. Az önkormányzat a tavalyi évben kapott 700 millió Ft működési támogatást a Belügyminisztériumtól. Ebből a pályázati adatlap szerint 58 millió Ft-ot szeretnének útkarbantartásra fordítani és vállalkozási szerződés formájában ezzel bízták meg az ÉKFI-t. Az előirányzat átcsoportosítás ezt tartalmazza, hogy az ÉKFI-nek lesz saját bevétele.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Egyszer már azt szeretné látni, ha Simó Károly frakcióvezető úr azt igényelje meg kérdéseiben, hogy mennyi a bizonyos normatíva. Például a kulturális szférában mennyivel kell kiegészíteni az érdi adófizetők pénzéből. A múzeum esetében 95 %-kal, a művelődési központ esetében 30 %-kal, illetve a könyvtár esetében pedig 60 %-kal. Ezek ismeretében eléggé visszásnak tartja, amikor arról beszél, hogy a kormányzat mennyi pénzt ad a városnak. Ezek kötelező önkormányzati feladatok, leszámítva a múzeumot. A szociális ágazatban is kb. 50-60 %-os önrészt kell biztosítani. Kötelező feladatot előír a kormány, viszont a normatívát, a forrást nem biztosítja hozzá. Lehet lelkendezni a FIDESZ-KDNP-Összefogás frakcióban, hogy a kormány így, meg úgy, de a kormány nem finanszírozza az önkormányzatok kötelező feladatait normatív alapú támogatással, ez a valóság, az érdi adófizetők pénzéből kell ehhez hozzátenni átlagban 40-50 % körül. Kéri frakcióvezető urat, hogy ezeket vegye figyelembe, mielőtt butaságokat beszél.

 

Simó Károly képviselő: Próbál megszólalni a döbbenettől, amit hallani vélt Szűcs Gábor alpolgármester úr szavaiból kicsengeni, hogy ezek szerint célkeresztbe került az érdi kulturális szféra. Ezek szerint igazak azok a pletykák, hogy a sport után a kultúrában következnek a megszorítások. Reméli, hogy ez nem fog bekövetkezni és csak rosszul értette az elmondottakat. A szociális támogatások tekintetében kb. 1,4 milliárd Ft az, amit az állam transzferként ad. Lehet bűvészkedni a számokkal, de ha egymás mellé teszik a tavalyi és az idei állami transzfereket, akkor igenis több száz millió Ft-tal több van. A június 22-ei rendkívüli Közgyűlésen elfogadott helyi adó rendelet felől érdeklődik. Azt mondták, ígérték, hogy szeptemberre kiderül, hogy miért kellett módosítani a rendeletet, és ha nem jön a befektető, akkor szeptember módosítani fogják. Szeptember van és se a befektetőről nem tudnak, se rendeletmódosítás nincs a napirenden. 500 millió Ft-tal fog csökkenni a helyi iparűzési adó, mert egy nem kellően átfontolt javaslatot terjesztett elő a polgármester, akkor kíváncsi lesz, hogy kire fog majd mutogatni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Totális tévedésben van képviselő társa, mintha nem is emlékezne, hogy mi történt a helyi iparűzési adórendelet, illetve helyi adórendelet módosításakor. Nem csökkentették a helyi iparűzési adót erre az évre, nem is lehet ilyet tenni, a jogszabály tiltja. A következő két évre előirányoztak egy olyan csökkentést, amit bizonyos cégek – 500 millió Ft feletti invesztíciót hajtanak végre, vagy 150 álláshelyet teremtenek, azok lehívhatnak kedvezményként, 2021-ben és 2022-ben. 2023. január elsején lépne hatályba a 2 %-ról 1,8 %-ra való általános kulcscsökkentés. Szó sincs arról, hogy ennek bármi köze lenen ahhoz, hogy idén a bevételek csökkentek. A bevételek azért csökkentek, mert válság van, ráadásul elhúzódó válság van és el fog húzódni 2022-ig. Nem szeptember, hanem december lesz az az időpont, amikor dönteniük kell arról, hogy mit kezdenek az adócsökkentéssel, a jelentkező cég még nem döntött hivatalosan. Ha nem fog jönni, akkor kell újragondolni a történetet. Mindenhol propagálja, hogy egy olyan adórendelet van hatályban, ami minden Érd iránt érdeklődő nagy befektető számára ezt a lehetőséget kínálja, tehát befektető csalogató. Tegnap Tárnokon dr. Aradszki András országgyűlési képviselővel fórumot tartottak a 40 ha érdi ipari parkról, amit a NIPÜF Zrt. gondoz, üzemeltet és ad majd bérbe. 3 év eltelt és nincs még mindig egy konkrét befektető. Ebből is látszik, hogy elég kedvezőtlen a helyzet. Nem az van, hogy válogatni lehet, hanem nagyon aktív és beruházásokat ide csalogató, beruházásösztönző politikát, diplomáciát kell folytatni, ahhoz hogy egyáltalán labdába rúgjanak. Nincs intenzív érdeklődés a térség iránt, vagy nagyon mérsékelt. Ha a NIPÜF Zrt., ami az állam cége 3 éve kínlódik azon, hogy a 40 ha-ra befektetőt hozzon és nem tudott eredményt elérni, akkor nehéz a helyzet. Például a százhalombattai ipari park 1/3-a is üresen áll és nem igazán találnak befektetőt. Ilyen nehéz a helyzet és ebben össze kell fogniuk, mert ha a helyi iparűzési adóbevételt nem tudják radikálisan megnövelni, akkor marad a helyben táncolás a 2,5 milliárd Ft-tal. Kb. 14 milliárd Ft-ból működik a város és ebből kb. 11 milliárd Ft folyik be úgy normál úton, kb. 1 milliárd Ft-ot szednek be építményadóként – ilyen magas ingatlanadóztatás, amit a lakosságra vetnek ki, máshol nem igen van, kuriózum. Így kb. 2 milliárd Ft-os hiány, amelyben csak az állam segítségére számíthatnak. Ameddig nem tudják kirángatni magukat ebből a „mocsárból”, addig ez a helyzet mindig fennmarad. Kéri, hogy az adórendeletnek adjanak több bizalmat és próbáljanak meg tenni azért, hogy még ebben az évben jöjjön ide befektető. Minden fronton lobbizik, hogy idejöjjön a befektető, versenyhelyzet van amúgy. A NIPÜF Zrt. szervezi a beruházásokat, ő próbálja meg benépesíteni az ipari parkot, ezért velük együttműködve, de nem mint főszereplő, jár el ebben a sztoriban.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Szomorúan látja, hogy frakcióvezető úr az alternatív valóságban él, frakcióvezető úr próbál bűvészkedni a számokkal és próbál varázsolni a szavakkal, csak éppen nem megy. A kormány előír kötelező feladatokat az önkormányzatok számára. Ezeket a feladatokat állami normatívából kellene finanszírozni, ehelyett 100 egységre csak kb. 50 egységet finanszíroz, a másik kb. 50 egységet a város adóbevételeiből kell hozzátenni. Annyiban nem jó ez, hogy ezt az államnak kellene 100 %-ban finanszíroznia. A kulturális ágazatot, amennyiben lehetőségeik lesznek, akkor fejleszteni szeretnék. Szeretnének egy a kor kihívásainak megfelelő modern művelődési központot. Ugyanez igaz az összes többi kulturális ágazatra. Kéri frakcióvezető urat, hogy ekkora butaságokat ne beszéljen, hogy itt bárki, bármilyen negatív dolgot akar tenni a kulturális ágazattal, mint ahogyan bebizonyosodott, hogy a sportnál sem igaz az állítása.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A helyi iparűzési adórendeletben a csökkentést azért hozták, hogy jön valaki, vagy jönnek valakik, akik árbevételt produkálnak, elkezdenek itt termelni és gyakorlatilag ezt a csökkentést meghaladják majd és ennek farvizén az összes többi kisebb vállalkozásnak is megnyílik az adócsökkentés lehetősége. Nagyon nagy szükség van arra, hogy Érd ipara megerősödjön. A Gazdasági Programban szerepel egy nagyon beszédes adat, hogy Érd a kis- és középvállalkozások városa, a szolgáltató szektor domináns. 2014 és 2018 között a társas vállalkozások aránya 58 %-ról 42 %-ra csökkent, tehát Érden a fajsúlyos nagy szereplők igen csekély számban vannak jelen. Ez köszönhető annak, hogy az 1990-es években a város egy másfajta politikát folytatott szemben Budaörssel, Törökbálinttal, most pedig integetnek a vonat után. Az a kérdés, ahogy akkor, amikor kedvezőtlen gazdasági helyzet van és eleve csökken a befektetések száma, akkor mit fognak kezdeni ezzel az intenzív szándékkal, hogy ipart telepítsenek Érdre. Azt mondja, hogy elsőrendű kötelességük ezt tenni. Ez a legfontosabb küldetése a Közgyűlés egészének.

 

Lengyel Péter képviselő: Ő is örül Simó Károly örömének és akkor közösen örülnek neki. A szelektív memóriát szeretné egy kicsikét felfrissíteni. A helyi iparűzési adócsökkentés napirendnél személyesen dr. Aradszki András országgyűlési képviselő úr hívta fel a Közgyűlés figyelmét arra és kérte támogatását, hogy ezt mindenképpen szavazzák meg, hiszen ez Érd fejlődését szolgálja. Ez formálisan valóban polgármesteri előterjesztés volt, de úgy gondolja, hogy ez teljes körű támogatást élvezett. A rendelet módosítására természetes van lehetősége a Közgyűlésnek. Valóban több 100 millió Ft-tal több állami transzfer érkezik, miközben a lakosságszám is növekszik – kb. 10 %-kal és így a kötelező feladatok is, amiket el kell látni. Kéri, hogy azt a fajta hadi gondolkodást, ami a központi kormányzattól jön, hogy bárki ellen támadás folyik és akkor azt most meg kell védeni, haditervet, meg egyebeket kell előterjeszteni azt Érden kívül tartani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Júniusban kb. 100 millió Ft-tal, szeptemberben kb. 200 millió Ft-tal kevesebb iparűzési adó folyt be.

 

Simó Károly képviselő: Természetesen a FIDESZ-KDNP-Összefogás frakció is megszavazta polgármester úr szavaiban bízva az adórendelet módosítást, ami az iparűzési adóról szólt. Azt remélték, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy valóban együtt, közösen tudnak tenni azért, hogy Érd adóbevételei növekedjenek. Akkor, az hangzott el, hogy szeptemberben látszani fog. Most nem látják ennek az eredményét, de bízik benne, hogy úgy fog történni, ahogy polgármester úr mondta és térjenek vissza erre decemberben. A 2000-es években az MSZP-s polgármester és az akkori SZDSZ-es dr. Csőzik László alpolgármester részéről a Magyar Földrajzi Múzeumot megpróbálták lepasszolni a megyének. Tehát megpróbáltak megszabadulni Érd egyik legfontosabb, ikonikus kulturális intézményétől egyetlen oknál fogva, ami az előterjesztésben szerepelt, hogy sokba kerül. Soha nem volt úgy, hogy 100 %-ban finanszírozza az álam a kulturális feladatokat az elmúlt 30 évben, mindig a helyi közösségnek mellé kell tenni azt, ami fontos. Ha fontos a Magyar Földrajzi Múzeum, akkor nem kell azt hánytorgatni, hogy pénzbe kerül a múzeum. Igen pénzbe kerül, de ez a mi egyedi intézményünk, ami máshol nincsen és a helyi közösség pénzéből is finanszírozzák. Miután a sportnál megtörtént a megszorítás és a korábban működő rendszerek szétverése, akkor a kulturális intézményekre kerül sor. Bízik benne, hogy ez nem így lesz.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem történt semmiféle szétverés, maximum csak a pazarlást és a korrupciót szüntették meg ezeknél a cégeknél és tovább is haladnak ezen az úton természetesen. Valamennyi céget rendbe fognak tenni. Durva csúsztatás az, hogy a Magyar Földrajzi Múzeumot le akarták passzolni. Szerinte annak az előterjesztésnek volt értelme és sikerre is vitték. Elérték általa, hogy a megye a zsebébe nyúlt és a megyei önkormányzat felesben beszállt a finanszírozásba. Szerinte ez egy nagyon klassz dolog volt. A Magyar Földrajzi Múzeumra büszke az ember. Az elmúlt hetekben egy kiváló, pazar konferenciát tartottak Trianon és a magyar geográfia vonalán. A múzeum a város büszkesége és természetesen nem kívánják átadni, de beszélni kell róla, hogy ez egy nagy anyagi teher a mai anyagi lehetőségeikhez képest. A Magyar Földrajzi Múzeum költségvetése kb. 80-90 millió Ft, amit saját forrásból kell biztosítani, de teszik. Szimbolikus hely Érden, egy olyan fontos tudományos bázis, jelentős szellemi műhely, amelyre a város büszke és a térképre teszi Érdet. A város segítségével több konferenciát is szeretnének szervezni, kiadmány is lesz. Nincsen szó arról, hogy a kulturális szférát szét akarnák verni. Sőt, ellenkezőleg.

 

Dr. Bács István képviselő: Kérdezi, hogy az 58 millió Ft a most zajló útfelújításokra vonatkozik?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Annak a részbeni fedezete, 3 utcát finanszíroznak belőle, a másik 20 utcát saját forrásból.

 

Dr. Bács István képviselő: Polgármester úr azt nyilatkozta, hogy ezt a kézilabdán megspórolt pénzen teszi annak ellenére, hogy a magyar állam nem támogatja Érdet. A kézilabdára az idei évben több pénz jut, mint tavaly és ezek szerint magyar állami forrásból finanszírozzák 3 utca felújítását 58 millió Ft értékben. Kérdezi, hogy ekkor most ebből mi az igazság. Kérdezi, hogy a magyar állam pénzéből épülnek ezek az utak, illetve a kézilabdán megspórolt pénzekből épülnek-e ezek az utak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A kézilabdán megspórolt összegből épülnek ezek az utak. 250 millió Ft saját bevételekből finanszíroznak. A kézilabdát nem úgy kell érteni, hogy 2020-as év, hanem náluk sportszezon van. A kézilabdán megspórolt összeget nem januártól kell érteni, hanem az átállás július elsejével történt meg. Július elsejéig a régi finanszírozás szerint kellett mennie, hiszen éltek a szerződések, a nagyon magas játékos bérek (1,5 – 2 millió Ft-os havi bérek). A kézilabda havi finanszírozása 58 millió Ft volt július elsejéig. A jövő héten majd látni fogják, hogy ez radikálisan lecsökkent. A kézilabda finanszírozása július elsejétől csökkent kb. 1/3-ra. Több szám is van használatban, 700 millió Ft, ami a Kft. év elején bemondott igénye volt, hogyha tartani akarják a régi paramétereket és semmin nem változtatnak. 480 millió Ft, ami bekerült a költségvetésbe év elején és ez már tükrözi a feles finanszírozást, hogy július elsejéig 60 millió Ft x 6 hónap, majd utána valamennyivel kevesebb. Illetve van, amihez tényadatként szoktak viszonyítani, hogy a tavalyi évben 400 millió Ft körüli közpénzbe került. Az a céljuk, hogy sportévre vonatkozóan évi 100-150 millió Ft támogatásból megéljen a csapat, mert ez az összeg illik az anyagi lehetőségeikhez, pontosan egyébként még ez se, ha megnézik a hiányt, akkor még ez is luxus, ezt se engedhetnék meg maguknak, de mindenki úgy van vele, hogy érték, ami itt létrejött. De olyan drága játékosokkal és pazarló módon, az fenntarthatatlanná vált. Az NB I-ben maradásra elég lehet ez a mérsékelt összeg, illetve az új ügyvezetővel szponzort keresnek, nem egy könnyű történet. Ha 50-60 millió Ft-tal beszállna valaki, az nagyon sokat tudna már segíteni a városnak. Azt nem lehetett megtenni, hogy leépítik a kézilabdát, azt senki nem akarta, mert vívmánya volt az előző 10 évnek, ezt mindig elismerte, csak a szintje és a működés anomáliái voltak, amik nem tetszettek. Közös felelősség, hogy a szűkös adóbevételekből mennyit adnak a Sport Kft-nek, a jogcímről pedig még nem is beszélt. Rettenetes nehéz. A pandémia ideje alatt volt a politikai adok-kapok vita, hogy működési támogatást az önkormányzat hogyan biztosítja a Sport Kft-nek, milyen jogcímen, voltaképpen reklámszerződéssel ment eddig, de ez is némileg aggályos. Valójában nem tudják reklámozni magukat, egy terméket, vagy szolgáltatást szoktak értékesíteni. A jogcímnek aggálytalannak kell lennie jogilag és pénzügyileg, mindenféle értelemben, hiszen ez nagyon fontos. Szeretne eljutni addig, hogy a kézilabda ne terhelje a város költségvetését annál, mint például amit Siófok, Tatabánya vagy Veszprém nyújt a csapatának – nagyjából 50-60 millió Ft. Amíg nem találnak szponzort, addig fent kell tartani ezt az éves kb. 120-150 milliós támogatást.

 

Dr. Bács István képviselő: Tisztelettel kéri polgármester urat, hogy válaszoljon a kérdésére. Kérdezi, hogy az első 3 út egyesek szerint felújítás, mások szerint útépítés, valójában kétes minőségű karbantartásának 58 millió Ft-ja a magyar kormány által Érdnek folyósított pénzből valósul-e meg?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Abból származik az a 3 utca, a másik 20 utca pedig a saját bevételeikből, melyet a kézilabdán spóroltak meg. Két csomagban kerül finanszírozásra. Köszönik a kormánynak a tavalyi évi 700 millió Ft-os támogatást. A Dagály utca, a Keserűfű utca és a Csalogány utca abból a pénzből lesz. Felteszi szavazásra a rendeletmódosítási javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„.../2020. (IX. 28.)

önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről szóló

3/2020. (II. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről szóló 3/2020. (II.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételét 13.704.536.788 forintban, a belföldi értékpapírok bevételeit 2.000.000.384 forintban, az előző évi maradvány igénybevételét 41.506.066.264 forintban, a működési célú hitelfelvételét 3.239.133.816 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 808.036 forintban, a bevételi főösszegét 60.450.545.288forintban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési kiadásait 57.065.586.960 forintban, működési célú hitel visszafizetését 3.239.133.816 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 145.824.512 forintban, belföldi értékpapírok kiadását 0 Ft-ban, a kiadási főösszegét 60.450.545.288 forintban állapítja meg.”     

2. § A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 639.183.878 forint, ebből

3. § Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 25/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A fenntartó az intézménnyel jogviszonyban álló közalkalmazottak részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatások fedezetét biztosítja 115.000 forint összegig. A cafetéria- juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

4. § A rendelet 1–21. melléklete helyébe a jelen rendelet 1–21. melléklete lép.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

 

A rendelet-tervezet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:

 

22/2020. (IX. 28.)

önkormányzati rendelete

 

az Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről szóló

3/2020. (II. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § Az Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről szóló 3/2020. (II.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételét 13.704.536.788 forintban, a belföldi értékpapírok bevételeit 2.000.000.384 forintban, az előző évi maradvány igénybevételét 41.506.066.264 forintban, a működési célú hitelfelvételét 3.239.133.816 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 808.036 forintban, a bevételi főösszegét 60.450.545.288forintban állapítja meg.

 

A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési kiadásait 57.065.586.960 forintban, működési célú hitel visszafizetését 3.239.133.816 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 145.824.512 forintban, belföldi értékpapírok kiadását 0 Ft-ban, a kiadási főösszegét 60.450.545.288 forintban állapítja meg.”     

 

2. § A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 639.183.878 forint, ebből

 

 

3. § Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 25/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„8. § A fenntartó az intézménnyel jogviszonyban álló közalkalmazottak részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatások fedezetét biztosítja 115.000 forint összegig. A cafetéria- juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

 

4. § A rendelet 1–21. melléklete helyébe a jelen rendelet 1–21. melléklete lép.

 

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

 

A rendelet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

A rendelet-tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: