1. NAPIRENDI PONT - Javaslat a helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) számú önkormányzati rendelet módosítására

 

 

Simó Károly képviselő ügyrendi: Köszöni szépen, két javaslata lenne. Egyrészt kérné, hogy az SZMSZ szabályainak megfelelően a mai ülésről készüljön szó szerint jegyzőkönyv, hisz csak egy téma van, gondolja, hogy ez nem jelenthet problémát. Másik, hogy a témára tekintettel üdvözli körükben dr. Aradszki András országgyűlési képviselő urat és javasolja, hogy hallgassák meg őt is a témával kapcsolatban.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszöni szépen, képviselő úrral egyeztetett az ülés előtt, természetesen vele fogják kezdeni a vitát. A bizottságok megtárgyalták ezt a javaslatot, ha jól emlékszik mindhárom bizottság, tehát a Pénzügyi, a Jogi és Közbiztonsági és a Gazdasági is egyhangúlag támogatta, elnök urak javítsák ki, vagy elnök asszony, ha tévedne, de úgy gondolja, nem. A helyi adó rendeletben néhány könnyítést, adócsökkentést irányoztak elő. Ezekkel kapcsolatban egy nagyon rövid indokolást fog természetesen tenni. A bizottságok előtt részletesen is kifejtette, részt vett valamennyi grémium munkájában, de mindenekelőtt javasolja, hogy akkor adják meg a szót országgyűlési képviselő úrnak.

 

Dr. Aradszki András, a Pest Megyei 1. sz. választókerület országgyűlési képviselője: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Nem azért jött ide, hogy szemben 2018 márciusával, meghackkelje a Közgyűlést, hanem azért jött ide, hogy az előterjesztés mellett szóljon, és arra kérjen minden képviselőt, függetlenül pártállástól, hogy az előterjesztést szavazza meg. Ha megengedik, akkor röviden indokolja is. Az köztudomású volt az elmúlt 30 évben, hogy Érd számára a gazdaság fejlesztése létkérdés. Létkérdés az, hogy az iparűzési adóalapot tudja növelni, mert ennek segítségével tud modern, növekvő és fejlődő város lenni. Ez a folyamat tulajdonképpen, amit követett, az elindult már a 2000-es évek elején, kezdődött az M6-osnak a megépítésével, folytatódott a csatornarendszernek a megépítésével, mert egy infrastruktúra nélküli városba nem szívesen jönnek a befektetők. Megjegyzi, hogy a csatornarendszer megépítése során az akkori szocialista kormánnyal T. Mészáros András polgármester úr és csapata kiválóan együtt tudott működni. Annak a csapatnak tagja volt dr. Csőzik László alpolgármester és dr. Aradszki András alpolgármester szintén és ne feledjék el a közülünk eltávozott Tóth Tamás elévülhetetlen érdemeit, hogy a csatorna így valósulhatott meg. A másik része következett 2010 után, amikorra az önkormányzatok konszolidációját követően jelentős fejlesztésekre nyílt lehetőség Érd városában. Ennek eredményeképpen több mint megkétszereződött az iparűzési adó bevétele, a Modern Városok Programja elindult és annak keretei között közel 100 milliárd forint értékű beruházás történt Érden, és ha jól látja és jól érzékeli, akkor ennek a lehetősége még jelenleg is fennáll. Ennek eredményeképpen egy komoly beruházás érkezett, az AVL, ami azt is mutatja, hogy Érd képes vonzó település lenni a gazdasági szereplők tekintetében, a gazdasági szereplők előtt, és képes olyan körülményeket nyújtani, amellyel azt a vágyunkat, hogy egy modern, fejlődő és élhető város legyen, közös célunkat, azt el tudják érni. A mai előterjesztés abból a szempontból fontos, hogy a jövőt segíti elő. A jövőt segíti elő abban az értelemben, hogy lehetőséget biztosít másoknak, többeknek, hogy komoly beruházásokat végezzenek el Érden, s ezért nagyon fontos, hogy az a fa, amit az előbb elmondott, amit vázolt, amit többen gondoztak az elmúlt 20-25 évben, az végre még nagyobb termést tudjon hozni. Ezért kéri, hogy azok is, akik mondjuk 2018-ban hasonlóan fontos kérdésben megakadályozták a döntést, még azok is szavazzák meg az előterjesztést. Hozzá kell tennie, ismeri a Fidesz frakció álláspontját, én úgy tudja, és nagyon reméli, hogy az információja pontos, hogy ők meg fogják szavazni. Még egyszer mondja, fontos döntés előtt állnak, nem is tudják, hogy mennyire fontos döntés előtt állnak, mert látszólag biztos lesznek érvek a javaslattal szemben, de arra kér mindenkit, hogy szavazzák meg az előterjesztést, mert ez is egyik jele annak, hogy tudjanak előrejutni közösen. Hozzá kell tennie, hogy a Kormány mindig Érd mellett állt, tehát azokat a beruházásokat, amiket elmondott, jelentős kormányzati segítséggel, a mindenkori országgyűlési képviselőnek a segítségével sikerült elérni, úgyhogy rajta, nyomják meg bátran a gombot, és további jó munkát kíván. Köszöni szépen.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszöni képviselő úrnak. Az a remény, az a várakozás, hogy ez a javaslat új korszakot teremt és indít Érd történetében. Az az elképzelés, hogy a helyi iparűzési adóbevételeik frontján áttörést tudnak elérni általa. Tehát elhangzottak hivatkozások háttérkörülményekre, ezeket cáfolni nem kívánja, megerősíteni sem kívánja, akik itt ülnek, azok gondolhatják, hogy nem véletlenül lett összehívva a rendkívüli Közgyűlés. Ezzel együtt most általános jelleggel kéri, hogy erről a javaslatról vitázzanak, ha egyáltalán kerekedik ebből vita, mert a város érdeke pillanatnyilag ezt kívánja meg. Tehát a helyi adórendeletük olyan irányba fog elmozdulni, hogy azokat a nagy cégeket, azokat a nagy beruházókat, amelyek hajlandók arra, hogy itt a város közigazgatási területén belül jelentős invesztíciókat hajtsanak végre, tehát legalább fél milliárdos összegű beruházásokat, amelyeknek köszönhetően néhány év alatt legalább 150 fő munkavállaló kaphat állást, adókedvezményben részesítsük. Úgy gondolja, hogy ezt diktálják a külső körülmények, hiszen mindenhol nagy a verseny és ez a térség azért nem a beruházók kedvence olyan szempontból, hogy inkább a depressziósabb, gazdasági szempontból elmaradottabb területeket szokták előszeretettel választani, pont a munkavállalók miatt, meg az elérhetőbb nagyobb támogatások miatt. Most olyan helyzetben vannak, ahol van értelme rendeletet módosítani, higgyék el neki képviselő társai. A nyár végére ki fog derülni az, hogy mindez beváltja-e a hozzá fűzött hatást. Ha nem váltja be, természetesen van mód és lehetőség arra, hogy ezt ez egészet újragondolják. Természetesen, ha nem lennének megfelelő háttérkörülmények, akkor is feltehetően ezt a kérdést élére kellett volna állítani, mert azt látják, hogy ugyan növekedett az iparűzési adó bevételük, ugyan mennek előre, de az emelkedés üteme még mindig nem az az áttörés jellegű, még mindig nem az a radikális, ami nagyságrendi előrelépést jelentene. Szerinte mind a két oldal kampányolt azzal, hogy meg kell kétszerezni a HIPA bevételeit a városnak, hogy legyen elegendő pénze a finanszírozására, legyen elegendő fedezet arra, hogy egyáltalán működjön a város. Csak utalna arra, hogy minden áldott évben a rendszerváltás óta, de talán még korábbra visszamenően is elmondható volt Érdről, hogy a saját bevételei nem érték el azt a szintet, hogy a saját működési kiadásai, illetve azok a szerény városi fejlesztések fedezve legyenek a bevételi oldalon. Eleinte adósságot keletkeztettek a különféle önkormányzatok, 2013-ban a konszolidáció után ezeket az állam átvette, azt követően 2015-2016-tól kezdődően pedig minden áldott évben működési támogatást kaptak az államtól. Az idei évi működési támogatásukra vonatkozó kérelem elhagyta a városházát, egy hónapja ment a Pénzügyminisztériumba. 2 milliárdot kértek, részletes indokolással természetesen, hiszen ez szerepel a költségvetésben. Bíznak benne, hogy minél nagyobb hányadát fogja ennek teljesíteni a Pénzügyminisztérium, de azért az ember óvatos duhaj, hiszen látják, hogy mi történik: elvonások figyelhetők meg gépjárműadó frontján, illetve ami nagyon fontos körülmény, hogy jövőre úgy néz ki, hogy Érdnek is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást. Ennek a mértéke uszkve 150 millió forint lesz, tehát a 2021-es év nem lesz könnyű számukra, ezért aztán ezen az ágon, ebbe az irányba kell elindulni. Most úgy tűnik, segít a csillagok állása, ezt ki kell használniuk, tehát ezért vannak ma itt, hogy ennek adjanak egy nagy esélyt és bízik benne, hogy június 22-e egy ilyen piros betűs napként vonulhat be Érd történetébe, mert komoly esély van rá. És ebben a két oldal együttműködése is ott lesz a háttérben azt hiszi, hiszen nagyjából sejthető, hogy itt a szereplők együttműködésre vannak ítélve, és a város érdeke egybeesik az ország érdekével, úgyhogy  ennek jegyében nyitja meg ennek a vitáját. Egy apró disztinkciót hadd tegyen: képviselő úr, még jobb a helyzet, mert a 2018-as konfliktusuk az voltaképpen nem erre a területre irányult, hanem valójában annak a szomszédságára. Arról a területről, amelyről szó van, azt illetően nem tettek olyan jellegű kijelentést, ami gátolta volna a fejlesztéseket, és ez most is így van. A másik, amit szeretne elmondani az, hogy nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a kormányzati szervekkel, nagyon jó az együttműködés, a Pénzügyminisztérium szervezetével, hasonlóképpen kiegyensúlyozott és jó a fejlesztésekért felelős kormánybiztossággal, többel is, és a nemzeti ipari parkok fejlesztési ügynökségével is kifejezetten jó emberi, szakmai és politikai kapcsolatok alakultak ki dacára annak, hogy más jellegű vezetés van most Érden, mint amely kormányoz. Egyszer már volt így valóban, 2006 és 2010 között, akkor tudtak közös eredményeket elérni, remélhetőleg most is.

 

Simó Károly képviselő: A csillagok állását úgy hívják jelen pillanatban, hogy magyar kormányzati szervek. Egy kicsit visszatekintene, hiszen az előterjesztésben is van visszautalás mindjárt az első sorokban, hogy mi az, ami volt és mi az, ami várható. 2007-ben az akkori polgármester T. Mészáros András meghirdette a Batthyány Tervet. Akkor, ahogyan az már a korábbiakban is elhangzott, igen komoly fejlődést hozott Érd városának. 2015-től pedig elindult a Batthyány Terv 2020-as szakasza, amelynek négy lába van, és az egyik lába a gazdaságfejlesztés. Ezt abból a célból, amit polgármester úr is említett, fogalmazták meg, hogy Érdnek növekedjenek a gazdaságból származó adóbevételei és legyen lehetőség arra, hogy ebből tovább tudják fejleszteni a várost. Néhány projektet említ. Ilyen például Ófalu turisztikai kulturális és szabadidős fejlesztése, a Velencei úti projekt, az ipari park gazdasági övezet fejlesztése, aminek kapcsán már egy 40 ha területet sikerült elérni, hogy az állam megvásárolja és biztosítsa rá a közművesítési forrásokat, de ugyanígy mondhatja például gazdaságfejlesztésnek mondható, ha ki vannak használva a lehetőségek, a papi földeknél létesített Városliget. Úgy gondolja, hogy ez egy jó lehetőség és mindenképpen a jelek azt mutatják, hogy Érd egy vonzó város, olyan adottságai vannak, amelyek azt mutatták, hogy a korábban említett AVL beruházás úgy jött Érdre, hogy tudván tudta azt, hogy 2 % az iparűzési adó mértéke és igen itt a cégeknek is a létesítményeik, az ingatlanjaik után adót kell fizetni. Azt gondolja, hogy ha most egy olyan előterjesztés van, amit polgármester úr említett, hogy higgyék el neki, hogy ez jó. Erre azt mondja, hogy oké, higgyék el, szavazzanak bizalmat, de arra kérik polgármester urat, hogy erősítse meg itt nyilvánosan azt, hogy nem fog ez a véleménye szerint a rendelkezésre álló információk alapján ez a döntés olyan helyzetet előállítani, amikor Érd adóbevételeinek tekintetében arra ébrednek egy napon, hogy túl kevés és nem lehet biztosítani a város működését. Azt gondolja, hogy bizalmat, ha tényleg így van, és a háttér információk alapján meg kell szavazniuk, a FIDESZ-KDNP-Összefogás frakció valóban támogatni kívánja ezt az előterjesztést, de azért ezt mindenképpen kéri, hogy ez hangozzék el, hogy nem fordulhat elő olyan eset, hogy most lemondanak az iparűzési adóbevétel igen nagy százalékáról és ebből később az derül ki, hogy az adóbevételek miatt nem lesz elég bevétele a városnak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Röviden reagál erre. Ha végigolvasták és értelmezték megfelelően, akkor az látszódik a javaslatban, hogy ezt a szempontot szem előtt tartja. Tehát két lépcsőben valósulna meg a könnyítés. Van a 2023. január elsejétől életbe lépő általános HIPA kulcscsökkentés 1,8 %-ra, ugye ez mindenkit érint. Ha bejön egy nagy zászlóshajó, vagy több zászlóshajó ide a városba és megnyomja a helyi iparűzési adóbevételeket úgy, hogy akár nagyságrendi változás is érhető el általa, tehát nem 10 %-kal, nem 20 %-kal nő meg, akkor az összes érdi kisvállalkozás is például profitálni fog általa. Ez az egyik. A másik ugye, hogy senki ne vágja át őket, illetve nem is a szándékról van szó, hanem beállhatnak olyan külső változások akár a gazdaságban, akár a természetben, akár a pandémiás helyzet is újra bekövetkezhet, amikor is elenyészik ez a hatás. Szóval erre az esetre építették be ezt a 2 éves időszakot, ami ”a puding próbája az evés” jelszót viseli. Tehát nézzék meg, hogy ha van ilyen invesztitor, akkor valóban hozza-e azt, amit remél tőle a város árbevételben, természetesen. Ha nem hozza, akkor ehhez természetesen hozzá lehet nyúlni. Hatályon kívül is lehet helyezni, módosítani is lehet. Egyébként pedig állítja, hogy tételezzék fel azt, hogy most semmilyen, a világon semmilyen mozgás nem lenne itt a város körül, tehát senki nagy fel nem ütné itt a fejét a horizontvonalon, szerinte akkor is meg kellene lépni ezt az általános jellegű irányváltást. Mert azt látják, hogy évek óta van ez az 1 milliárd Ft-os rés a pajzson a költségvetésben, de van mellette még 1 milliárd Ft-juk, ami ugyanígy függőben van, ami ugyanígy egy kvázi hiány, ez pedig az építményadó tömeg. Arra kényszerült a város, hogy magas kulccsal, nagymértékű adóbevételt indikálva adóztassa meg a természetes személyeket is. Azt tudják, hogy ez 1,2 milliárd Ft bevételt jelent, jól lehet, ebben benne vannak a céges adóbevételek is, tehát az építményadóról van szó. Az lenne az egészséges, hogyha a helyi iparűzési adó ágon folyna be annyi, ami a jelenlegi 2,7 milliárd Ft helyett 4 milliárd Ft, de inkább 5 milliárd Ft-os összbevételt tudna produkálni. Tovább nem mer haladni, mert az már nagyon a szédítés kategória, meg az álmok kategóriája. De azt, hogy legalább ezt a 2-3 milliárd Ft-os, vagy 2,5-3 milliárd Ft-os nagyságrendet maguk mögött tudják hagyni és érdemben előre tudjanak lépni, hogy legalább a bázis költségvetés egyensúlyi legyen, ne legyen ez a strukturális deficit, ami mindig is megvolt, ahhoz lehet, sőt biztos benne, hogy kell ez a mai döntés és ezzel a fékkel lehetett operálni. Azért is kéri a bizalmat, mert hagyatkoztak a Polgármesteri Hivatal szürkeállományára, azok a munkatársak, akik segítettek ezt összeállítani, azok régóta itt vannak a Polgármesteri Hivatalban, régóta segítik a mindenkori városvezetés munkáját és természetesen úgy gondolja, hogy ez az adórendelet maximálisan alkalmas arra, hogy azok fantáziáját meghassa, vagy megjárassa, akik most abban gondolkodnak, hogy Érdre jönnek befektetni, úgyhogy ennek jegyében folytassák.

 

Lengyel Péter képviselő: Szeretné eloszlatni azokat a finoman jelzett kételyeket, hogy esetleg itt bárki ne kívánná ezt a javaslatot, ami valóban előremutató és valóban Érd gazdaságát és pénzügyi helyzetét előrelendíti, ne szavaznák meg. Természetesen a Szövetség Érdért frakció jelenlévő tagjai meg fogják szavazni. Egyetlen egy dolog miatt kért szót, amikor is dr. Aradszki András országgyűlési képviselő és Simó Károly frakcióvezető úr szavait hallgatta, akkor naivan azt hitte, hogy egy ilyen szavazás, ami tisztán pénzügyi gazdasági kérdés, az ilyen történelmi visszatekintéstől mentes, szurkolódástól, piszkálódástól mentes lesz. Nem sikerült. Tovább nem fogja szaporítani a szót, de tényleg azt gondolja, hogy itt pénzügyi helyzetjavításról van szó. Az a bizalom, ami elhangzott a bizottsági üléseken úgy vette észre, hogy megvan a polgármester úr felé és ezt azt hiszi, hogy nyugodtan megadhatják azzal, ami elhangzott a Pénzügyi Bizottságon is és most polgármester úr szájából is, hogy amennyiben nem érik el a kívánt hatást, akkor az adórendelet áttekintése amúgy is aktuális lesz a következő Közgyűlésen.

 

T. Mészáros András képviselő: A helyzet a következő: magának a rendeletnek a módosítás célja egyértelmű, látható. Megpróbálnak több adóbevételre szert tenni, mint amennyit eddig tettek. Simó Károly frakcióvezető úr már az imént elmondta, hogy természetesen a FIDESZ-KDNP-Összefogás frakció támogatja ebbéli igyekezetét a jelenlegi vezetésnek. Azért a jelenlegi vezetés se felejtsen el néhány dolgot, tehát, akár innen nézik, akár onnan nézik, a helyzet a következő: állami földön állami cégek konkrét együttműködése eredményeként, az országgyűlési képviselő lobbi erejének a kihasználásával jön ide valaki. Azt nem tudják, hogy ki ebben a pillanatban. De ettől függetlenül a 40 ha-ra tud ide jönni, mert máshova nem nagyon tud ide jönni. Arra a 40 ha-ra, amit tavalyelőtt vásárolt meg az állam, pontosan azért a célért, hogy az érdi iparűzési adó növekedhessék és itt olyan beruházók, befektetők jelenjenek meg, akik nemcsak munkahelyet teremtenek, hanem ettől különböző jövedelmi előnyei is lesznek az érdi költségvetésnek. Szerinte rosszul értékel a polgármester úr, amikor azt mondja, hogy a duplájára kell emelni az iparűzési adót. Ha a duplájára emelik az iparűzési adót, akkor lényegében csak a strukturális hiányt pótolják a duplájával. Itt háromszorosára, négyszeresére kell emelni az iparűzési adót, akkor fog valóban szabadon önmagában, önmaga döntései alapján a Közgyűlés városfejlesztési politikát folytatni tudni, különben mindig ki lesznek szolgáltatva ilyen kicsit zsarolás ízű dolgoknak, mint ami most történik ebben a pillanatban. Az pedig azt jelenti, hogy ha háromszorosára, négyszeresére emelik, hogy 10-12 milliárd Ft-ra van szüksége évente a városnak arra, hogy egyrészt a strukturális hiányokat is, másrészt pedig a fejlesztési célokat is, kezdve itt az egyszerű járdaépítéstől egészen a különböző intézmények fenntartásáig és építéséért megújításáig, illetve újak építéséig beletartozik ebbe a körbe. Ennek a kiszámolása után nagyon egyszerű a történet, hogy terület kell hozzá. Magyarán, javasolja a többségnek, hogy gondolja végig és módosítsa az Elvirával kapcsolatos álláspontját, hiszen látható, ha sikeres ez a döntésük ma, akkor a 40 ha nagyon gyorsan el fog fogyni. A 40 ha-ról 10-12 milliárd Ft értékű adóbevétel nem fog bejönni, magyarán ott lesznek, ahol a part szakad és ettől a pillanattól kezdve újabb és újabb gondokkal fognak küszködni. Érdemes végiggondolni és módosítani az álláspontját az Elvira 250 ha-jával kapcsolatosan.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Biztosan nem fogják, hiszen van még bőven terület. Ha akkor ők lettek volna hatalmon, tuti, hogy nem erre a 40 ha-ra mutatnak rá. De egyébként, ha már az elődei rámutattak, akkor azt a 40 ha-t nem támadják és nem is támadták. Azt támadták, hogy további területeket ne hasítsanak már le az Elvira majorból és úgy gondolja, hogy ez a kormány agráriumért felelős tagja, Nagy István miniszter úr is azt hiszi, hogy egy követ fúj velük. Van bőven terület, tudnak terjeszkedni. Már jelezte is a NIPÜF Zrt. felé, hogyha ez a 40 ha betelik, akkor lennének elképzeléseik azt illetően, hogy milyen irányba menjenek tovább. És könnyen lehet, hogyha igaz egyáltalán a tény, hogy a JYSK idejött volna, mely tényről egyébként neki semmilyen hivatalos tudomása nincs, könnyen lehet, hogy az volt a baj, hogy ez a 40 ha nem volt elegendő a cég számára. Persze a másik oldalról, ha a JYSK idejött volna és elfoglalta volna ezt a 40 ha-t, akkor nem lehetett volna beszélni arról, hogy más jöjjön oda, aki meg nagyobb adóbevételt tud produkálni. De szerinte ezek az eszmefuttatások ne folytatódjanak most, mert nagyon rossz ízt vesz ez az egész vita. Kár lenne elrontani, konszenzusos szavazást szeretne itt látni, azt szeretné látni, hogy ezt a szükséges bizalmat megkapja. De voltaképp nem is ő kéri, ezt a szükséges bizalmat a körülmények állították elő. Tehát ne neki adják, csak ennek a helyzetnek a végrehajtója, ami itt és most van és úgy gondolta, hogy eljött a pillanat, amikor ennek az ülésnek döntenie kell ebben a rendeletmódosításban. Abban is biztos, hogyha nem lenne ez a konkrétum, akkor is bátran előhozták volna ezt a javaslatot, mert a jövő esztendő az elvonások, a forráselvonások miatt egy olyan helyzetet állított volna elő, ahol pusztán az alapszolgáltatások finanszírozására maradt volna elég pénz. Most könnyen lehet, hogy mint a rakéta el tud indulni a város fejlődése. Ő tud még nagyobb szorzót is tud mondani, mint T. Mészáros András képviselőtársa, legyen tízszeres és akkor ő nyert. Csak ezekkel azért bánik csínján, mert tényleg lássák meg, hogy mi a vége. Örülne annak is, hogyha felmennének most 4 milliárd Ft-ra és akkor nem kellene a folyószámlahitelt fogyasztani és apasztani, meg nem kellene olyan fájdalmas intézkedésekhez nyúlni, amire az ember tényleg csak nehéz szívvel veszi rá magát. Tehát visszatérve ahhoz, ami összeköt minket és nem az, ami elválaszt. Itt most egyet tudnak érteni abban, hogy adnak egy esélyt, hogy helyi iparűzési adó ágon elsősorban kinyitják a várost a nagy beruházók felé, a nagyon nagy beruházók felé. Azt látják, hogy nagyon sok városnak a fejlődését egy-egy ilyen nagy meg tudta határozni, meg tudta változtatni. Ilyen volt Göd számára, most hagyják a különleges gazdasági övezetet, a SAMSUNG. Ilyen volt a szomszédban, vagy nem túl messze a HANKOOK Dunaújvárosnak és nagyon reméli, hogy most lesz egy, vagy két olyan nagy vállalkozás, nagy gyár, vagy cég, amelyik nem szennyezi a környezetet, a XXI. századi követelményeinek megfelelően el tudja indítani a változás folyamatát, hogy méltó módon fel tudjanak zárkózni a nagy városokhoz. Egyébként pedig ha szétnéznek, elég csak a megyére, nem is kell a többi megyei jogú város, mert például bizottsági üléseken szóba került, hogy Győrött alacsonyabb a kulcs több szempont miatt, a Duna másik oldalán Halásztelek 1,8 %-os HIPA kulccsal megy, Nagytarcsa úgyszintén, Sóskút 1,5 %-kal. Tehát van ezért egy verseny és nekik versenyelőnyre kell szert tenni itt a Pest megyei régióban, mely még egyszer mondja a befektetések szempontjából azért nem a legjobb övezet. Sokkal inkább mennek Kelet-Magyarországra és más távolabb eső körzetekbe és nekünk ugye valamennyi tanulmány azt mutatta korábban, hogy a logisztika lehet a kitörési pont. A logisztikai ág, azzal csak az a baj, hogy természetesen van nagy logisztikai cég, fogadni fogják, de nem olyan cég kell, amelyik jön, elfoglalja a területet, kimaxolja azt, kevés munkavállalónak ad munkát, nem olyan nagy a termelékenysége, nem produkál nagy árbevételt, csak zabálja a területet. Ezzel szemben olyan van szükség, amely high tech ipart hoz ide, de nagyon magas helyi iparűzési adóbevételt produkál, mert magas az árbevétele és hab a tortán, ha sok-sok munkavállalónak ad állást. Remélik, hogy ilyen érkezik majd ennek hatására, meg más hatására is Érdre. Mivel nincs több hozzászólás, ennek jegyében zárja le a napirendi pont tárgyalását. Köszöni a jobbára konstruktív hozzáállásokat. Megköszöni az országgyűlési képviselő úrnak, hogy eljött és elmondta a véleményét. Legyen ez egy olyan döntés, ami valamennyiük örömére szolgál és segíti Érdet abban, hogy egy új korszakba lépjen át és ehhez megfelelően kéri, hogy mindenki visszafogottan, és az együttműködést szem előtt tartva próbáljon meg erről a nyilvánosság felé most kommunikálni, mert a következő hetek, hónapok azok nagyon kritikusak ebből a szempontból. Tehát vigyázzanak erre a helyzetre, óvják meg. Szeptemberben, ha összegyűlnek, akkor újra egymásnak eshetnek, ha lesz miért és lesz mivel. Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„a helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[Az adó évi mértéke:]

”i) A nem magánszemély tulajdonában álló, legalább 10 ezer  négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó, gazdasági célra szolgáló épület, épületrész esetén, a  jogerős  használatbavételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően öt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.”

2. § A rendelet 8. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adó évi mértéke a nem magánszemély tulajdonában álló, legalább öt hektárt meghaladó alapterületű, kivett beruházási célterület esetén, mely az ingatlan-nyilvántartásban is ekként került feltüntetésre, a tulajdonjog bejegyzését követő évtől kezdődően öt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.

(4) A nem magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő épülettel, épületrésszel beépített telek esetében az adó évi mértéke 0 forint/négyzetméter.”

3. § A rendelet 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke 1,8%.”

4. § A rendelet a következő 16. alcímmel egészül ki:

„16. Adókedvezmény

15/A. § (1) Adókedvezményt vehet igénybe az a vállalkozás, amely az önkormányzat illetékességi területén a számvitelről szóló törvény rendelkezése szerinti számított legalább 500 millió forint aktivált értékű beruházást létesít, melyet első alkalommal a vállalkozás vesz használatba és a beruházás eredményeként 3 éven belül legalább 150 fő számára teremt új munkahelyet.

(2) A helyi iparűzési adóból számított adókedvezmény mértéke az adóévben aktivált (1) bekezdés szerinti beruházás értékének 50%-a, de adóévenként legfeljebb a fizetendő adó 20 %-a.

(3) A helyi iparűzési adóból számított (2) bekezdés szerinti adókedvezményt a beruházás aktiválása évében kell érvényesíteni, vagy legalább az elszámolást meg kell kezdeni. Amennyiben a vállalkozás az adókedvezményt az adóévben nem tudja igénybe venni, jogosult azt az egymást követő tíz adóévben elszámolni.

5. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 3. § 2023. január 1. napján lép hatályba.”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:

 

 

14/2020. (VI. 22.)

önkormányzati rendelete

 

a helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

                                                     

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

 

[Az adó évi mértéke:]

 

”i) A nem magánszemély tulajdonában álló, legalább 10 ezer  négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó, gazdasági célra szolgáló épület, épületrész esetén, a  jogerős  használatbavételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően öt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.”

 

2. § A rendelet 8. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

 

„(3) Az adó évi mértéke a nem magánszemély tulajdonában álló, legalább öt hektárt meghaladó alapterületű, kivett beruházási célterület esetén, mely az ingatlan-nyilvántartásban is ekként került feltüntetésre, a tulajdonjog bejegyzését követő évtől kezdődően öt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.

 

(4) A nem magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő épülettel, épületrésszel beépített telek esetében az adó évi mértéke 0 forint/négyzetméter.”

 

3. § A rendelet 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„a) Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke 1,8%.”

 

4. § A rendelet a következő 16. alcímmel egészül ki:

 

„16. Adókedvezmény

 

15/A. § (1) Adókedvezményt vehet igénybe az a vállalkozás, amely az önkormányzat illetékességi területén a számvitelről szóló törvény rendelkezése szerinti számított legalább 500 millió forint aktivált értékű beruházást létesít, melyet első alkalommal a vállalkozás vesz használatba és a beruházás eredményeként 3 éven belül legalább 150 fő számára teremt új munkahelyet.

 

(2) A helyi iparűzési adóból számított adókedvezmény mértéke az adóévben aktivált (1) bekezdés szerinti beruházás értékének 50%-a, de adóévenként legfeljebb a fizetendő adó 20 %-a.

 

(3) A helyi iparűzési adóból számított (2) bekezdés szerinti adókedvezményt a beruházás aktiválása évében kell érvényesíteni, vagy legalább az elszámolást meg kell kezdeni. Amennyiben a vállalkozás az adókedvezményt az adóévben nem tudja igénybe venni, jogosult azt az egymást követő tíz adóévben elszámolni.

 

5. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2021. január 1. napján lép hatályba.

 

(2) A 3. § 2023. január 1. napján lép hatályba.

 

 

 

A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, bezárja a Közgyűlés rendkívüli ülését.

 

 

 

A Közgyűlés rendkívüli ülése 10:35 órakor ért véget.

 

 

K.m.f.

 

 

 

 

 dr. Konkoly Zita                                                                            dr. Csőzik László

            jegyző                                                                                       polgármester