12. NAPIRENDI PONT - Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetéséről

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy a költségvetés-tervezet korrigált bázis alapon készült a vállalt kötelezettségek figyelembevételével. A bevételi és kiadási főösszeg 51.453.765.751 Ft, ebből kb. 36,5 milliárd Ft a Modern Városok Program pénze, ami nem helyi bevétel, nem a helyi gazdálkodást segíti, hanem egy támogatás. Ezt a pénzt kivonva, kb. 15 milliárd Ft-os a költségvetés. Ha erről mindent levesz, ami nem a város bázis működéséhez tartozik, akkor ez a város ma 13,5 milliárd Ft-ból tud működni azon a szinten – jó, rossz, közepes szinten - amit tapasztalnak. Az, hogy ezen mikor tudnak érdemben változtatni, az függ a helyi iparűzési adó bevételtől, illetve, hogy milyen jogszabályi változtatások következnek be. Az nagyon fontos, és a kampány utáni politikai adok-kapok része volt, hogy van-e 1,2 milliárd Ft hiány, vagy nincs. Ebből a tervezetből világosan látszik, hogy a kiadási előirányzat teljesítéséhez szükséges annak a bizonyos egy sornak a teljesülése, amely talán a 2013-as önkormányzati konszolidációt követően került be a költségvetésekbe működési célú támogatás teljesüléseként. Érd minden évben a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős helyettes államtitkárságához kénytelen fordulni, vagy fordul, hogy a kötelező feladatainak ellátáshoz plusz forrást szerezzen. A helyben képződő bevételek, illetve a költségvetés általános támogatásai nem biztosítanak elegendő fedezetet, hogy Érd úgy tudjon működni, ahogy azt elképzelik. Ez a szám nem kicsi, tavaly sem volt kicsi és azt megelőzően sem volt kicsi, 2 milliárd Ft-ról volt szó. Most is kb. 2 milliárd Ft szerepel ezen a soron. A probléma kezelésére ennél kreatívabb megoldást nem tudtak kitalálni, marad ez a rendszer. Abban bíznak, hogy az illetékes államtitkárság ebben az évben is támogatni fogja a várost. Támogatni fogja azért, mert a helyben képződő bevételek nem elégségesek a célok finanszírozására, szükségük van erre a pénzre. Ez a pénz teljes egészében soha nem folyt be. Volt, amikor 1 milliárd Ft volt, volt, amikor 800 millió Ft, a tavalyi évben 700 millió Ft jött be. Az elődje is próbált eljárni annak érdekében, hogy ez több legyen, ez nem vezetett eredményre. Nem tudja most megmondani, hogy mi az, ami ebből realizálódhat. Nyilván minél többet szeretnének szerezni, minden politikai szereplő támogatására számít, hogy Érd város lakosai ezt a támogatást ugyanúgy megkapják. Nagyon örülne, ha ez átlépné az 1 milliárd Ft-ot. Kérdés persze mindig az, hogy mi történik a maradék összeggel. Bizonyos kiadási előirányzatokról el lehet mondani, hogy az nagyobb érvágást okozna. Jó lenne, ha teljesülnének, de el lehet őket engedni adott évben, vagy pedig beindul a fűnyíró és több tételt is csökkenteni kell. A költségvetésben leginkább ez a tétel a finanszírozási probléma. Idén, akár csak a tavalyi évben ez a sor, a varázs sor. Nagyon fontos beszélni még a helyi iparűzési adóról. A tényadat közel 2,8 milliárd Ft. Ez a legfontosabb bevételük. Szóba került a bizottsági üléseken, hogy miért nem tervezetek be többet, hiszen meg lehet nézni a tavalyi költségvetés tervezését és a végül megvalósult összeget, ez kb. 120-150 millió Ft. A gazdasági növekedés némi megtorpanásával számol a központi politika is (3 %), és emelkedő inflációval (4,7 %). Szerinte akkor járnak el felelősen, ha elővigyázatosak. Mindenkit óva int attól, hogy elinduljanak felfelé, kell ez a puffer. Arra az esetre is, ha a működési célú támogatással kapcsolatban nem úgy teljesülnének a várakozások, ahogy eltervezték. A Polgármesteri Hivatal javasolta, hogy legyenek konzervatívak és a tavalyi évi tényadathoz közeli számmal fogadják el a költségvetést. Ha jobb lesz, akkor annak örülni tudnak és tudják finanszírozni ezt a – amit nevezzenek hiánynak, ami előállhat abból, hogyha a központi támogatás kevesebb lesz. Az építményadó esetében kevesebb a teljesülés, ami a másik nagy bevételi forrás, ami abból is következik, hogy szeptemberben volt egy adócsökkentés, ami a nyugdíjasokat, a középnyugdíj átlagától lefelé helyezkedőket érintette. Ennek költségvetési kihatása is lesz, kb. 50-60 millió Ft. Ezzel együtt a költségvetés nagyjából a megszokott vonalat viszi tovább, a struktúra nagyjából változatlan, a feladatfinanszírozási rendszer adott. A Modern Városok Program folytatódik, az kb. 36 milliárd Ft. Igyekeztek az útkarbantartás és a felszíni vízelvezetés tétel kapcsán biztosítani mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket igényelnek a városlakók, hogy a saját bevételekből is igyekeznek szépíteni és építeni Érdet. Nagyon sok feladatuk van. A Modern Városok Program dacára, ami a konkrét projekteket érinti, az általános megközelítés mégiscsak a forráshiány. Ez egészen addig így lesz, amíg a helyi iparűzési adóbevételük el nem éri és túl nem lépi a 4 milliárd Ft-ot. Ez a városvezetés is célul tűzte ki azt, amit a korábbiak is fontosnak tartottak, hogy növeljék az adóalanyok számát, tehát nem a meglévő vállalkozások kizsigerelésén keresztül, hanem Érd lakott területeitől távoli déli területeire minél több befektetőt tudjanak idehozni. Ez hosszabb folyamat, de szerinte reális, ambiciózusabb cél, hogy a ciklus végére a helyi iparűzési adóbevétel jelentősen növekedjen. Ha ez 4 milliárd Ft lenne, akkor bőven jutna saját fejlesztésekre is. A költségvetésben szerepelnek a megszokott keretek, mint például a polgármesteri keret, felújítási keret, a pályázható keretek is megmaradtak. A fenntartói kiegészítés jelentős nóvum, hétszeres emelés figyelhető meg a korábbiakhoz képest, ami nyilvánvalóan terheli a költségvetést, hiába a részfinanszírozás központi, de saját forrásból is sokat áldoztak erre.

 

Simó Károly képviselő: Először a pozitív dolgokról beszélne a költségvetéssel kapcsolatban. Van ebben a költségvetésben olyan, amit meg lehet dicsérni és ki lehet emelni pozitívumként. Elsőként igen jelentősen nőttek az állam által biztosított támogatások, 161 millió Ft-tal emelkedett ez. A város működtetésére kb. 968 millió Ft-ot biztosít a kormány. 26 %-kal emelkedett a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, 135 millió Ft-tal. Öröm azt látni, hogy a településtámogatásban a közvilágításra is kvázi címkézve érkezik a pénz, az is tud emelkedni. Remélhetőleg ebben az évben lesz már arra lehetőség, hogy ebből a plusz forrásból azokat a plusz időszakokat megoldják, amit már évek óta szerettek volna megoldani. Dicséret illeti a Polgármesteri Hivatalt is, akik a szakmai munkát elvégezték. Szerinte jó az, hogyha konzervatívan és óvatosan terveznek, akár a bevételekkel, akár a kiadásokkal, ebben a hírek szerint elég káoszos működésben, ami a Polgármesteri Hivatalban van, ilyen szakmai munkát letenni az óriási dicséret és köszönet illeti őket. Az is pozitívum, hogy a Fidesz-KDNP-Összefogás 12+1 pontos programjának több része visszaköszön belőle. Nagy öröm, hogy megfogadták azt a javaslatukat, hogy az idősek számára biztosított támogatás növekedjen, 5 millió Ft az Idősügyi Tanácsnál, illetve külön a nyugdíjas klubokat is támogatják. Az is jó, hogy a közlekedési csomópontok fejlesztése is benne van, de kezdenek megjelenni azok, amiket hiányolnak, és ezzel kapcsolatban a frakció beadott 6 módosító indítványt. A közlekedési fejlesztéseknél van még teendő, de pozitív, hogy benne vannak azok, amik elindultak. Jó az, hogy visszakerült a Tállya utcai bölcsőde önrésze a költségvetésbe. Jó dolog az, hogy az iskolák fejlesztése folytatódik, az óvodák fejlesztésére van pénz.

 

Lengyel Péter képviselő: Szivárványos szép napot szeretne kívánni a Közgyűlésnek. Szintén megköszöni a Polgármesteri Hivatalnak ezt az alapos munkát. A konzervatív költségvetés biztonságot nyújt az egész város számára. Örülnek a központi támogatás növekedésének, ami nagyjából megegyezik a hivatalos infláció mértékével, tehát annak örülnek, hogy reál értékben nem csökken a támogatás. A többször is szóvá tett félelem, hogy a Modern Városok Programot esetleg leállítanák, az ebből a költségvetésből is tisztán látszik, hogy ilyenről szó sincsen.

 

Simó Károly képviselő: Azért vannak a költségvetés tervezetben nem annyira pozitív dolgok is. Polgármester úr említette, hogy konzervatív tervezés volt a helyi iparűzési adóbevétel tekintetében. Az a helyzet, hogy 100 millió Ft szerepel a tervezetben, mint ami befolyt. Tudvalévő helyi iparűzési adónál, hogy az iparűzési adó alapja a tavalyi év. Mivel a tavalyi évben növekedés volt, tehát vélhetően az idei évben ténylegese befolyó iparűzési adóbevétel alulról fogja súrolni a 3 milliárd Ft-ot, tehát van még ebben tartalék. Ezért a benyújtott módosító indítványokban erre a bevételre fókuszáltak, ami be fog folyni. Az idei költségvetés tervezetben 100 millió Ft-tal kevesebb jut út, illetve csapadékvízzel kapcsolatos dolgokra. Szomorúan látta, hogy az idei költségvetés tervezetben nem szerepel a választókerületi alap. Azt gondolja, hogy az érdi emberek azt várják el, hogy folytatódjon az, ami az elmúlt öt évben megszokott volt, hogy legyen útépítés, az utak minőségének javítása és vízelvezetési beruházások. Erre további forrásokat tartanának fontosnak. A Közgyűlés 2019. novemberi ülésén a többségi frakció azzal utasította el a közösségi költségvetés bevezetésére tett javaslatát, hogy majd a költségvetés készítésekor térjenek vissza rá. Sajnálatos módon az eredeti előterjesztés nem tartalmaz ilyen előirányzatot, ezért javasolja, hogy a költségvetésben biztosítsanak választókerületenként 5-5 millió forintot – összesen 60 millió Ft-ot ilyen célra, amelynek fedezetéül az iparűzési adó bevételeket jelölte meg.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A helyi iparűzési adóbevételek teljesüléséhez természetesen az is kell, hogy a Kormány elálljon attól az eszement ötlettől, hogy az önkormányzatok részére bekorlátozza a helyi iparűzési adóbevételek elérését. Ma a központi politikában a legneuralgikusabb pont az, hogy a versenyképességi tanács ötletére mit fog majd reagálni a kabinet. Ebben úgy gondolja, hogy egységfront van a józanabbul gondolkodó kormánypárti megyei jogú városok polgármesterei – például Székesfehérvár és az ellenzéki polgármesterek - között, mert tönkre vágná például Érd költségvetését és működését is, ha ezt a javaslatot bevezetnék. Arról van szó, hogy az amortizáció leírása, a K+F költségek ötszörösének leírása, illetve a feltöltési kötelezettség eltörlése és áttétele a következő évre, így az adóbevétel 10-15 % -a ugrana és megbénulna a város működése és minden olyan város működése, aminek a fő bevételi forrását a helyi iparűzési adó jelenti a saját bevételek között. Nagyon fontos az, hogy ettől elálljon a Kormány. A választókerületi alap náluk is vita tárgyát képezte. Ennek az évnek az első felében létre szeretnék hozni az új útprogramot, ami utcára lebontva fogja azt tartalmazni, hogy mi történjen az aszfaltozás, illetve az utak rendbetétele területén Érd Megyei Jogú Városban. Létre fog jönni a Főmérnökség, tehát komoly koncepciók, stratégiák és szakmai anyagok fognak készülni. Szakítani kívánnak azzal a hagyománnyal, hogy ilyen partchwork-szerűen, két sarok közti aszfaltozással, ad-hoc jellegű beavatkozásokkal random módon folytassák az útprogramot. Lesz idén is aszfaltozás, de előtte azt szeretnék, ha meglenne a hosszú távú komoly stratégia, ami komplex lenne és magában foglalná az egyéb megközelítéseket is úgy, ahogyan azt a választási programjukban ígérték. Onnantól kezdve lehet majd elindulni azon az úton, hogy ez mit fog jelenteni a választókerületeknek. A képviselők az impulzusai annak, hogy mik a fájó pontok, de erre a szakmának reagálnia kell. A szakma kell, hogy ezt kézben tartsa a jövőben. Nem fordulhat elő az, hogy kiengedik a gyeplőt a kezükből és ad-hoc érdekeknek, vagy olyan folyamatoknak lesznek a követői, hogy itt nagyon fáj, itt lakik egy rokon, egy barát, innen jön a legtöbb aláírásgyűjtés. Legyen egy korrekt szakmai koncepciója a városnak, mondják meg azok, akik hozzáértenek, beleértve a forgalomszervezést, a felszíni vízelvezetés rendezését, a járda építését, hogy hogyan érdemes ezt tovább folytatni, hogyan kell eljárni. Úgy, ahogy például a fővárosban a XVI. kerület csinálta, ütemezetten, rendben. Lehetett tudni, hogy 10-15 év alatt hogyan folyhat le úgy, hogy gyakorlatilag az egész város belekerül. Türelemre inti a képviselőket, lesz idejük még erről vitatkozni.

 

T. Mészáros András képviselő: Szerinte az adó konzervatív kezelése túl konzervatívvá sikerült. Minden esetben kevesebb van tervezve, mint ami az előző évben megvalósult. Az adóbevételeknek van egy éves késedelmi ideje, kifejezetten a helyi iparűzési adónál. A tavalyi évben 5 %-os volt a gazdasági növekedés, akkor nagy valószínűséggel ennek az érvényesülése az idei év adóbefizetésében fog megvalósulni. Természetesen jó és hasznos a Polgármesteri Hivatalnak és a polgármesternek az ilyen dugi pénznek a létrehozatala, de az egész városnak nem jó. 100 millió Ft-tal kevesebb van útépítésre betervezve, mint a tavalyi évben, az mindenfajta ideológia mellett nem hasznos az itt élő embereknek. Ha azt gondolják, hogy pénz nélkül lehet utat építeni, az szerinte nagyon sok embernek csalódást fog okozni, mert ha nem terveznek rá pénzt, akkor abból nem is lesz semmi. Az ÉKFI költségvetése is érdekes átalakuláson ment keresztül az elmúlt időben, hiszen a tavalyi évben több mint 1 milliárd Ft-os vállalkozói bevétele volt azt megelőzően folyamatosan, most pedig lényegében kb. 100 millió Ft-os vállalkozói bevételre próbál szert tenni. Ez nagy erőkkel rongálja magának az ÉKFI-nek a feladatellátási képességét. Nem hiszi, hogy célszerű lenne ennek az intézménynek a tönkretétele pont az útépítések, a vízátereszek és egyebek karbantartása okán sem. Ennek a költségvetésnek nagyon fontos része lenne az. ún. választókerületi alap, ami tavaly 20 millió Ft volt választókerületenként, ez idén 0 Ft lett. Az írásban beadott módosító indítványában erre a keretre javasol választókerületenként 10 millió Ft-ot. Erre a 120 millió Ft-os kötelezettségre szinte biztos elegendő lenne a helyi iparűzési adó növekménye. A nagyon tudatos tervezés és a nagyon tudatos mérnöki iroda mellett, ha nincs pénz odatéve, akkor az csak papír marad. Papíron pedig utat építeni nagyon nehéz.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Több utat szeretnének olcsóbban és szakszerűbben építeni, mint az előző években. Reméli, hogy sikerülni fog. Az ÉKFI vállalkozói bevételeinek növelése ugyanúgy szándék. Az elővigyázatosság és óvatosság vezette. Nyilván árgus szemekkel fogják vizsgálni, hogy hogyan lehet az ÉKFI-t helyzetbe hozni a beruházások esetében. Ez ugyanúgy cél. Az intézmény megerősítése, további izmosítása továbbra is várospolitikai elsőrendű célkitűzés.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Az emlékezet eléggé kopik a jelenlegi ellenzéki képviselők között – ezt Simó Károly képviselőtársának mondja. Az elmúlt években a nyugdíjas klubok támogatása 3 millió Ft volt, a jelenlegi városvezetés javaslatára emelkedik ez az összeg 5 millió Ft-ra. Azt gondolja, hogy ez a nyugdíjas klubok számára nagyon nagy segítség. Nagyon örül annak, hogy ezt támogatja a Fidesz-KDNP-Összefogás frakció. Az Idősügyi Tanács költségvetése 4 millió Ft volt az elmúlt években, előtte 3 millió Ft volt és az idei évben emelkedik 5 millió Ft-ra. Nagyon örül, hogy az ellenzéki frakció ezt a két pontot támogatja. Nagyon jó lenne, ha még több iparűzési adóbevétel érkezne a városba és még többet tudnának akár a fiatalok, akár a családosok, akár pedig az idősek számára biztosítani, hogy programokat szervezzenek. Most erre a nagy léptékű emelésre van lehetőség. Felmerült a konzervatív adóbevétel tervezés. Polgármester úr is említette a versenyképességi tanács javaslatát, nem tudják, hogy erre a kormány hogyan fog reagálni. Szerinte, ha a kormány meglépi ezt, akkor az önkormányzatokat a csőd szélére taszítaná és az ott élőket károsítaná meg. Külön kéri a Fidesz-KDNP-Összefogás frakciót, hogy kezdeményezzék a saját pártjuk felé, hogy határolódjanak el ettől a kormányzati elképzeléstől és védjék meg az iparűzési adóbevételeket, hogy az érdiekre fordíthassák és helyben használhassák fel ezeket a forrásokat és ezzel tegyék jobbá a város működését és az itt élők életkörülményeit.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Kiemeli, hogy az új városvezetés jó kapcsolatokat kezdett el kiépíteni a kormányzati szervekkel, amelyek az Érddel kapcsolatos programokat kezelik. Szerinte ezek az együttműködések jók, a város javát szolgálják. Az olyan kormányzati elképzeléseket biztosan támadni fogják, mint például a helyi iparűzési adóbevételeket érintő ésszerűtlen, irracionális elképzelés. Ebben a megyei jogú városok szövetségén belül akadnak józan hangok. Szerinte el kell érniük közösen azt a nagy városok polgármestereinek, hogy a kormány ezen szándékától elálljon, mert így a nagy városok működése gyakorlatilag ellehetetlenedne.

 

Lengyel Péter képviselő: Elmondja, hogy ő is azon az állásponton volt a bizottsági üléseken, hogy lehet, hogy picit túl konzervatív volt a helyi iparűzési adóbevételek tervezése, de ilyen bizonytalansági tényezők mellett ez a helyes hozzáállás. Ha a kormány eláll a szándékától, akkor esetleg lehet újragondolni. A közösségi költségvetés ötlete szimpatikus, de ne az legyen, hogy biztosítanak rá egy összeget anélkül, hogy bármiféle mechanizmusa lenne akár a szavazásnak, akár hogy, hogyan döntenek. Erről érdemes lesz még beszélni. A választókerületi alap tekintetében az Összefogás Érdért frakció esetében volt a legnagyobb önkorlátozásuk, hiszen 10 választókerület képviselőit adják. Egy egységes koncepció mentén érdemes továbbmenni. Az előző polgármester úr sincs mindig tisztában azzal, hogy menyibe is kerül 1 km út. Az elmúlt hetek tévészereplései alkalmából hangzott el tőle, hogy 1,5-2 km utat lehet megépíteni 60 millió Ft-ból, majd máskor a riporter azon felvetésére, hogy mire lehet elég 350 millió Ft, attól függ, hogy ki építi - arra nagyon határozottan 1,5-2 km-t mondott. Legyenek tisztában azzal, hogy menyibe is kerül 1 km út megépítése.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Természetesen valamennyi választókerületben lesznek fejlesztések. Szó sincs arról, hogy ezek elmaradnak. A lényeg az, hogy útkoncepció mentén, ésszerű és szakszerű lebonyolításban és koordinálásban, valamint előkészítésben egy jövőbeni városi főmérnökség által indítják el. Aztán majd a jövő zenéje, hogy meg tudják-e beszélni, hogy ez választókerületi alap struktúrájában, vagy pedig más módon legyen. Természetesen a képviselőket nem kívánja kihagyni ebből a koordinációból.

 

Simó Károly képviselő: A Fidesz-KDNP-Összefogás 12+1 pontos programjában a 7. pont arról szólt, hogy tovább növelik az érdi idősek támogatását. A helyi iparűzési adó a tavalyi évről szól. Arról beszélni, hogy a Kormány elvenné a nagyvárosok, megyei jogú városok bevételét akkor, amikor a Modern Városok Program zajlik, ami 1.500 milliárd Ft-os program, az érdekes felvetés. Ez nem elvétel, nem megsarcolás, hanem arról szól, hogy támogassák a vállalkozásokat. A kettőt együtt is meg lehet tenni. Lehet azt, hogy a vállalkozások még jobban hozzájáruljanak ahhoz, hogy a gazdaság tovább fejlődjön, amellett természetesen a Kormány biztosítson forrásokat – mint ahogyan biztosít is a Modern Városok Programban a megyei jogú városoknak is, akik a legtöbb helyi iparűzési adóbevételt realizálják. Szomorú, amikor azt hallja, hogy mind a választókerületi alap, mind a közösségi költségvetés, ami arról szól, hogy az érdiek azt érezzék, hogy az ő környezetükben is, az ő részvételükkel a képviselőkön keresztül tehetnek javaslatot arra, hogy a költségvetés egy részét hogyan költsék el, ezzel kapcsolatban ellenállás van. Azt hitte, hogy ezek támogatható javaslatok lesznek. Biztos abban, hogy ha a forrást megteremtik a közösségi költségvetéshez, akkor ki lehet dolgozni a részleteit, ha nem teremtik meg, akkor nem lesz.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jópofa a gondolat, hogy a vállalkozásokat hozza helyzetbe. Persze, hogy azokat hozza, de a hatása mégiscsak az, hogy megrövidülnek a városok. Ha a vállalkozás kedvezményeket vehet igénybe, vagy vonhat le költségeket, akkor a dolog kifutása mégiscsak az lesz, hogy 100 millió Ft-tal lesz kevesebb bevétele az önkormányzatoknak. Ha így fogja csinálni a Kormány, akkor a másik részét adja oda direkt működési támogatásba a városoknak. A végeredmény az, hogyha a Kormány ezt a javaslatot elfogadja, akkor a bevételi oldalról hiányozni fog, a likviditást egy az egyben agyonvágja. De bízik a józan észben, hogy el fognak ettől állni, de ma még nem álltak el.

 

Balla Imre képviselő: A választókerületi alapot útépítésre és csapadékvíz elvezetésre szánták, de ez képviselői keret és nem útépítési keret. Teljesen mindegy, de folyamatosan erre használták. De ez olyan, hogy 40 éves korunktól elkezdjük púderezni az arcunkat egészen 60 éves korunkig, ez nagyon jó, mert mindenki azt hiszi, hogy jól nézünk ki, de amikor reggel belenézünk a tükörbe, akkor magunk is megrémülünk. Sokkal jobb, ha ez nem egy ilyen patch work-szerűen, ide-oda kenve egy kis valamit történik, hanem tervezetten. Időbe telik, de ha felvarrják a ráncaikat, az sokkal tovább tart. A közösségi költségvetésre már a novemberi Közgyűlésen is azt mondta, hogy nincsen kidolgozva. Beszéljék meg, csináljanak vele valamit. Ismét felhozták most, ismét azt mondják, hogy adjanak rá pénzt, aztán majd kidolgozzák. Szerinte fordítva kellene ennek működnie. Amelyik önkormányzatoknál bevezették már, ott úgy áll a dolog, hogy nincsen semmilyen tervük rá. Volt ahol több mint 300 terv érkezett be, de nincs keretük arra, hogy ezt feldolgozzák, hogy mit kellene vele csinálni, milyen keretek között lehet ezt az egészet végrehajtani. Megint azt javasolja, hogy dolgozzák ki, legyen egy eljárásrendje és utána - ezt akár összeg nélkül is el tudják kezdeni - be tudják kérni az igényeket és a beérkezett körzetek között is tudnának priorizálni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Javasolja, hogy üljenek össze a politika kulcsszereplői, a két frakcióvezető kiegészülve az okos város tanácsnokával és próbáljanak megállapodni abban, hogy hogyan csináljanak Érden valódi közösségi költségvetést. Helyes lenne elkezdeni, mind a két oldalnak volt ilyen irányú javaslata, elképzelése, hogy vonják be a lakosságot minél szélesebb mértékben. Nem érti, hogy miért elégednek meg, hogy 10-20 millió Ft-ba cincálják bele a lakosokat. Szerinte a teljes önként vállalat feladatlistát át kellene tekinteni az érdieknek. Érdemes lenne a város szürkeállományát használni, be lehet vonni a lakosokat. Induljon el a folyamat. Előkészítetlen lenne, ha most nekiugranának. Lássák be, nincs nagyon best practice, Magyarországon pláne. Ugyanakkor a csapatban vannak innovatív politikai gondolkodók. Egyelőre ezek csak parafrázisok, illetve elvek, nagy célkitűzések. Meg kellene például határozni az eljárásrendet, hogyan vonják be a lakosságot, a civil szervezeteket, mit használnak, hogyan zajlik a döntéshozatal. Úgy gondolja, hogy valahol mindannyian érzik, hogy ebbe az irányba visz az út, hiszen a helyi önkormányzás joga nem őket, tizennyolcukat illeti meg, hanem a teljes város közösségét.

 

Gál Alex képviselő: Simó Károly képviselőtársa mondta, hogy az érdi emberek azt várják, hogy folytatódjon az, ami eddig volt. Ezt vitatná. Pont arról szavaztak tavaly október 13-án, hogy ne folytatódjon, ami eddig volt. Például az a gányolás, amit most patch worknek szépítenek, annak nem kellene folytatódnia. Létre fog jönni egy városi főmérnökség, lesz egy komoly szakmai koncepció, stratégia fog készülni. Az a helyzet, hogy tényleg jó munkát szeretnének végezni és nem rövid távú politikai érdekeket kiszolgálni. Persze megtehetnék azt is, amit az előző városvezetés, hogy ad-hoc alapon aszfaltoznak, és azzal hakniznak. De úgy gondolja, hogy egy ennél sokkal komolyabb városvezetés állt most fel.

 

Demjén Attila képviselő: 2015-ben az önkormányzat létrehozta az Ifjúsági Önkormányzatot. Az eltelt időszakban ez az Ifjúsági Önkormányzat szép eredményeket tudott felmutatni, az ifjúság örült ennek az önszerveződésnek. Lehetett látni, hogy a választások alkalmával lelkesen szinte minden diák elment szavazni, tehát érdekelte őket ez a modell, mely iránt más városokból is érdeklődtek, figyelemmel kísérték. Az írásban is benyújtott módosító indítványában javaslatot tett a 10 millió Ft-os keret 5 millió Ft-tal történő megemelésére. A fedezetére a helyi iparűzési adóbevétel megemelését javasolja. 

 

T. Mészáros András képviselő: 60 millió Ft-ból senki sehol nem fog tudni 2 km utat építeni. Ellenben az utak építésének költségét célszerű nem km-ben meghatározni, hanem adott esetben négyzetméterben. De itt is elég nagy a szórás, hiszen a 35.000,- Ft/m²-től, amikor 5-7 cm aszfaltot tesznek a földre, 5.000,- Ft/m²-ig változik. Függ attól, hogy milyen széles az út, hogy van-e vízelvezetés, tehát sokféle összetevője van, hogy 1 km út hol, mennyibe kerül. Az útépítés ettől függetlenül nagyon fontos a városban. Lehet gányolásnak nevezni az elmúlt 2 év útépítését a városban, de felhívja a figyelmet, hogy pont az elmúlt két évben tudtak odáig eljutni, hogy útszegéllyel és nagyon jó minőségben építették az utakat pont a választókerületi keretből. Nem képviselői keretről beszélnek, hanem választókerületi keretről meg közösségi költségvetésről. Valóban minden meg lehet hajszálpontosan tervezni és utána abba is lehet hagyni. Tervezzék meg előre, hogy hogyan fog megtörténni Érden a kb. 260 km út leaszfaltozása, hogyan fog megtörténni ez, hogyan fog megtörténni az, és akkor ki fog derülni, hogy 60-70 milliárd Ft hiányzik, amiről már évek óta beszélnek. A versenyképességi tanácsnak az volt a feladata, hogy a vállalkozások, a gazdaság élénkítése érdekében adjon tanácsot a Kormánynak. A Kormány elhatározott szándéka, hogy gazdaságvédelmi intézkedéseket hoz létre pontosan azért, hogy reagáljon előre adott esetben egy Európai Uniós gazdasági visszaesésre és a megszokott magyar 4-5 %-os GDP növekedés ne csökkenjen párhuzamosan. Ez a feladat. Ezt úgy megközelíteni, hogy önkormányzat ellenes szándék hozta létre, az minimum furcsa gondolat az ellenzéki ún. szabad városok oldaláról. Ha és amennyiben a helyi iparűzési adó elvételéről beszélnek, akkor a sokkal nagyobb adóbevétellel rendelkező városok ellenkezni fognak minden olyan elképzeléssel, ami a helyi iparűzési adót egy bizonyos tekintetben központosítaná. Pedig fontos lenne és pont Érdnek, illetve azoknak a településnek, amelyek nem megyei jogú városok, de bizonyos oknál fogva nincsen helyi iparűzési adójuk, azoknak a településeknek a népességmegtartó erejének növelése okán fontos lenne ilyen irányban is elkezdeni gondolkodni. Előbb-utóbb be fog ez következni, erre is számítani kell. Csak azért támadni a Kormányt, mert gazdaságvédelmi intézkedéseket óhajt hozni rövidesen, az minimum ellenzéki butaság.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ha útépítésről beszélnek, akkor azok, akik régi motorosok tudják, hogy kétféle módszer van. Az egyik a tervezett, rendes, engedélyes tervekkel történő útépítés faltól falig, felszíni vízelvezetéssel, szegélyekkel, stb. És van a másik, amiről T. Mészáros András képviselő beszélt, amikor valóban a mellékutcákat tervek nélkül, útkarbantartás címszó alatt szegélyes aszfalttal látják el. Egyik sem elvetendő, mind a kettő folytatandó. A választókerületi alap és a választókerületi fejlesztések esetében szerinte most az utóbbit kell csinálni. Szép számmal vannak olyan mellékutcák, ahol nem nagy az átmenő forgalom, illetve a teherautó forgalom, viszont járhatatlanok. Ilyenek esetben természetesen ez szóba kerülhet. Aztán vannak olyan gyűjtőút, főútszerű útvonalak, amelyek esetében kizárólag a terveztetés, a rendes útépítés jöhet számításba.

 

Simó Károly képviselő: Lehet, hogy Lengyel Péter és Gál Alex képviselőtársai az elmúlt években nem voltak figyelmesek és olyasmiről beszélnek, aminek Érden örülnek. Semmilyen féle patch work nincs. Ha csak a 2. választókerületet nézik, amelynek az elmúlt 5 évben képviselője volt ott sem ilyen fél utcák, vagy félbehagyott utcák voltak. Teljesen tervezetten ment minden. Minden szavazókörben igyekezett minden évben javaslatot tenni, hogy valamelyik megvalósuljon. Például a Keselyű utca, a Fácán utca és a Titkár utcában teljes mértékben. Ennek az ott lakó emberek nagyon örülnek. Nem kellene a fürdővízzel a gyereket is kiönteni. Nem is érti a zsigeri ellenkezést az útépítési program folytatása ellen. Az ÉKFI-nél kiváló szakemberek vannak, ismerik a várost, pontosan tudják a problémákat, tehát nem kellene elállni, lehet ezen menet közben még alakítani. A Késő Géza programban, amit az akkori ellenzék, a mostani többség nem fogadott el, annak az egyik pontjában szerepel, hogy olyan szervezetet hoznak létre, amely a teljes útprogramot koordinálja. Ha most meggondolták magukat és abba az irányba mennek tovább, annak csak örülnek. A választókerületében volt pénz a Csalogány utcára. Érdeklődik hogy mi a helyzet most vele. A járdaépítés felől is érdeklődik, amire pénzt biztosítottak, hogy azok folynak-e? Kérdezi, hogy azok is megállnak addig, amíg jön valaki és nagy koncepciókban gondolkodik, mert az szerinte nem lesz jó.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez most jól össze lett keverve. Nyilvánvaló, hogy amire pályázati pénzt nyertek, mint például a járdaépítés, azt megcsinálják. Bolondok lennének nem megcsinálni a járdát. Járdát továbbra is építeni kell a városban, tehát ez is menni fog. Azt gondolja, hogy az ÉKFI-t, és annak szakembereit nem támadják, olyan értékek, amire vigyázni kell, meg kell őrizni. Azt tudják, hogy Érd Megyei Jogú Városban van egy útkoncepció. Úgy emlékszik, hogy amit nem támogattak az előző ciklusban, az az A4-es oldal szerű képződmény, ami úgy nézett ki, mint az általános iskolai informatika órán egy folyamatábra egy A4-es oldalon és erre mondta az akkori városvezetés, hogy az a Késő Géza program kiegészítése. Ez az akkori ellenzéknél kiverte a biztosítékot. Ez valóban nem működött. Amikor új útprogramot fognak csinálni, akkor meg fogják nézni a korábbiakat, ami jó, azt megtartják. Ami nem jó, vagy ki kell egészíteni, azt tovább folytatják, vagy elvetik. Szeretné, ha az ellenzéki frakció is bekapcsolódna a folyamatba, mert nem arról van szó, hogy rivalizálnak, hogy bezzeg ez a jobb, hanem az van, hogy az a típus viszont hiányzott. Az nincs meg Érdnek, ami az említett budapesti kerületnek megvolt, hogy utcára lebontva, szakaszolva, az utakat sorrendbe állítva, előirányozva azt, hogy melyik utca után mi következik. A kampány során elmondták az embereknek, hogy azt szeretnék, ha tudnák az emberek, hogy lesz egy sorrend, nagyjából mikor érhet el hozzájuk az útépítés folyamata, ami természetesen gyorsulhat, ha jönnek be pályázati források. Például itt van a Kósa Lajos által ígért 60 milliárd Ft, lassan érkeznie kell. Sokkal könnyebb lesz, ha ez a 60 milliárd Ft itt lesz a kasszában, mert akkor az út program 1-2 év alatt megvalósul. Ja, hogy ez egy lufi volt. Hát igen, így működik a világ, főleg egy országgyűlési választási kampányban.

 

Dr. Bács István képviselő: Elmondja, hogy szintén nyújtott be írásban egy módosító javaslatot, ami 10 millió Ft-tal növelné meg címzetten az illegális hulladéklerakás felszámolására fordítandó összeget. Tudja, hogy a város figyelmet fordít főleg a külterületi illegális hulladéklerakásra, amit a Kormány is meghirdetett. Minden évben plusz forrást kell erre biztosítani, célszerű lenne most már az elején beletervezni ezt az összeget a költségvetésbe. Ennek a fedezete a szerinte is kicsit tévesen meghatározott helyi iparűzési adóbevétel összege lenne. A jogszabály azt mondja, hogy ezt bázis alapon kell tervezni. Szerinte pontosabb indoklás kellene attól, hogy egy tanács beterjesztett a Kormány elé egy javaslatot és mi lesz, hogyha azt elfogadja. Szerinte egy jogszabályi háttérrel kellene indokolni, hogy miért kevesebb összeggel terveznek. A tavalyi költségvetésben 300 millió Ft nagyságrendű összeg származott a Modern Városok Programból a városnak átutalt összeg lekötéséből. Az idei évben is várhatóan 300-500 millió Ft fog befolyni. Ezt nem látja az idei költségvetés tervezetben. 2 milliárd Ft-ért kötvény, ami vásárlásra került, a többi pénz nem volt lekötött formában. Kérdezi, hogy ezzel hogyan állnak?

 

Péterfia Krisztina, a Közgazdasági Iroda vezetője: Az értékpapír állomány a 2020. évi költségvetés-tervezetben 2 milliárd 84 Ft. A tavalyi évben és idén is azok a hozamok kerültek betervezésre, ami realizálódott. Ez a jelenlegi költségvetésben a céltartalék soron található és 162 millió Ft, ami a kétszeri hozamból realizálódott. Várhatóan a 2 milliárd Ft-nak a hozama  lejáratakor, ami 2021. júniusban lesz, az további 77 millió Ft lesz és ezzel a Modern Városok Program a lekötött projektekből származó kiadásait fogják megnövelni, közbeszerzésre és egyéb megvalósításra fogják fordítani.

 

Dr. Bács István képviselő: Kérdezi, hogy a többi pénz nincs lekötve, szabadon van a bankszámlán. Kérdezi, hogy nem kellene azt legalább rövidtávon lekötni, vagy erre nincs lehetőség.

 

Péterfia Krisztina, a Közgazdasági Iroda vezetője: A lekötéseknél figyelembe kell venni a kivitelezés részszámláit, ami a teljesítésen múlik, tehát ezt nagyon óvatosan kell a jövőben meghatározni. A VEKOP-os pályázatokból nem lehet lekötéseket biztosítani, csak a Modern Városok Programból. A támogatási szerződés módosítása benyújtásra került a miniszterelnökségre a támogatási határidő módosítására vonatkozóan, erre írásbeli választ még nem kaptak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az a lényeg, hogy amit le lehet kötni, azt kössék is le. Ez eddig is teljesült és ezt követően is teljesülni fog.

 

Fülöp Sándorné képviselő: Mivel a faültetési programra a költségvetésben nincs forrás. fontosnak tartják a 183/2019. (IX.23) határozat végrehajtására már idén anyagi forrást is biztosítani, azaz a kiültettetni szánt fákat megvásárolni, hogy az idén még ki lehessen ültetni. Ezért javasolja, hogy a költségvetésben biztosítsanak 20 millió Ft-ot erre a célra, melynek fedezetére a helyi iparűzési adóbevételt jelöli meg.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerinte van erre forrás, csak nem külön soron.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Milyen érdekes, hogy pont arról a 60 milliárd Ft-ról beszélnek, amit Kósa Lajos megígért. Biztosan dr. Aradszki András országgyűlési képviselő is ezen dolgozik, hiszen felhatalmazást kapott rá, hogy elhozza ezt a város számára. A választókerületi alappal kapcsolatban megjegyzi, hogy nem arról van szó, hogy itt valaki majd koncepciót írogat, hanem szakmai és minden szempontból vállalható, közép- és hosszútávon is eredményre vezető koncepció mentén szeretnének infrastruktúrát fejleszteni a korábbiakkal ellentétben, mert az nem arról szólt, hogy infrastruktúrát fejlesszenek, hanem teljesen más célokat valósítottak meg ebből az alapból. A közösségi költségvetéssel kapcsolatban egy olyan új intézményt bevezetni, aminek a részletes szabályozását, működését nem találták ki, csak dobálóznak számokkal, az szerinte nem a helyes út. Azt támogatná, hogy járják körbe, dolgozzák ki minden részletében, hogy ez hogyan tud működni és utána találjanak ehhez forrást. Az Ifjúsági Önkormányzat minden mellébeszéléssel ellentétben él és virul. Két olyan tétel van az Ifjúsági Önkormányzat költségvetésében, ami a korábbi években szerepelt, de most már nem kell, hogy szerepeljen. Az egyik a szalagavató megrendezéséhez való hozzájárulás, aminek a 600.000,- Ft-os költségét átvállaltak. A másik pedig a kineziológiára elkülönített 2,5 millió Ft, amit ettől az évtől kezdve nem kívánnak igénybe venni és semmi féle áltudományos bohóckodásra nem is kényszerítették rá őket. Ha összeadja ezt a két összeget, akkor majd 3 millió Ft-ot felszabadítottak az Ifjúsági Önkormányzat költségvetéséből.

 

Lengyel Péter képviselő: Ő is arra ösztönzi Simó Károly képviselőtársát, hogy üljenek le és dolgozzák ki a közösségi költségvetés elveit.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Az az alaptevékenység és az az alapvető településüzemeltetés, ami az ÉKFI költségvetésében benne van, annak el kell látnia azokat a feladatokat, amelyeket eddig kommunikációban választókerületi alapnak hívott az előző városvezetés. Ez alatt érti például a gréderezést. Ezeknek természetesnek kéne lenniük egy normális város működésében. Úgy gondolja, hogy ezt az ÉKFI ugyanúgy el fogja tudni látni. A választókerületi alap neki már régóta egyfajta kommunikációs trükk, mert egy normálisan működő városban nem úgy működik bárminek a kijavítása, megjavítása, felújítása, hogy oda szól mondjuk egy képviselő és csettintésre megvalósul, hanem ütemezés szerint, terv szerint, szakmai szempontokból átnézve. Ugyanezt gondolják az útépítés és a vízelvezetés kapcsán is. Amikor létrejön egy városi főmérnökség és elkészül az útkoncepció, egy tényleg szakmai alapon összeállított útkoncepció, azután következik a kivitelezés. Nem kell többet belegondolni, a régi begyepesedett reflexeket el kell engedni, nem kommunikálni kell és kommunikációs trükkök sokaságával kell választókerületi alap, vagy választókerületi keret címén igazából semmit csinálni, hanem egyszerűen egy ütemezett és konkrét tervezés alapján megvalósuló településüzemeltetést kell folytatni. Tegyék tisztába a dolgokat ebben a tekintetben. Egy normálisan működő városban ezáltal közös cél kell annak lennie, hogy a településüzemeltetés stratégia mentén, menetrend szerint tudjon folyni.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Az Ifjúsági Önkormányzat költségvetésében maradtak az uszoda bérletek, a Live Street Art támogatás. Az eszközbeszerzés összegén még emelni is tudtak például. Új programokat is meg szeretnének valósítani, mint például a jégdiszkó, sport nap, veterán autó és retró nap. A költségvetésükbe ezen kívül még egy testvérvárosi látogatás szerepel. Mindezek mellett 7 számjegyű pénz van a tartalék soron. Ez azt mutatja, hogy ebben a formában az Ifjúsági Önkormányzat működésére a 10 millió Ft-os keret elegendő. Persze lehetne emelni, de nem gondolja megalapozottnak. Nem gondolja, hogy a szándék ne lenne jó egyébként, csak szerinte indokolatlan. A fásítás és az illegális hulladéklerakás került még szóba, de ezekkel megvárná a júliust, hiszen biztos abban, hogy pártjuk és Kormányuk felső határ nélkül fog forrásokat az önkormányzatok rendelkezésére bocsájtani a két program keretében, amit beharangoztak, hogy a zöldre festett narancssárgából milyen fantasztikumokat fognak megvalósítani. Tehát megvárná ezt és utána beszélne olyan kiadásokról, amik az önkormányzatokat terhelik. Egyébként fásításra a tavalyi évben is 0 Ft volt betervezve a költségvetésbe, ezt ők is tudták vállalni. Az ÉKFI költségvetésében van növények beszerzésére jelentős összeg, amit nyilvánvalóan erre is fognak fordítani.

 

Simó Károly képviselő: Reagálásképpen az elhangzottakra, illetve visszatérve a közösségi költségvetésre hozzáteszi, hogy másodszor van előttük, nem sokadszorra. Először azt mondta a többség, hogy a költségvetésnél beszéljenek róla, mely most van. Akkor azt mondták, hogy nem lehet beszélni az elvekről, mert nincs mögötte pénz, most pedig azt mondják, hogy ne tegyenek pénzt mellé, hanem dolgozzák ki az elveket. Meggyőződése, ha ebbe a költségvetésbe ez nem kerül be, kár beszélgetni az elvekről. Úgy tűnik, hogy Szűcs Gábor nem figyelt eléggé az előző hozzászólására, konkrétan elmondta, hogy nem látszat tevékenységek folytak, nagyon konkrét utcaneveket mondott, például Keselyű, Fácán utca szegéllyel, alappal, ahogy annak lenni kell, melynek nagyon örülnek, ezt nem célszerű leállítani. Úgy látja, hogy ebben is, a közösségi költségvetésben és egyebekben is a többségnek van egy olyan taktikája, hogy lassan megpróbálnak kihátrálni és húzni az időt különböző csodavárásokkal. A helyzet az, hogy az emberek azt várják, hogy minél hamarabb, amennyit lehet, a költségvetésből azt tegyék meg közösen. Ők erre tesznek javaslatot mind a közösségi költségvetésben, mind a választókerületi alapban, hogy fordítsák azt a keveset is, amit ebből lehet, erre. Hozzáteszi, a 60 milliárdért tenni is kellene, például szóba állni olyan emberekkel, akik e felett döntenek, például szakmai anyagokat készíteni. Arra bátorít mindenkit, hogy ez továbbra is működjön. Nyitott arra, hogy a közösségi költségvetésről beszélgessenek, de ha azt látja, hogy alibi tevékenységekről beszélnek, mely mögött nincsen pénz, akkor erről kár beszélni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Hozzáteszi, hogy nagyon szereti ezt a fordított logikát. Mintha neki az lenne az érdeke, hogy ne történjen semmi a városban, vagy ne legyenek fejlesztések. Alig várja, hogy beinduljanak a gépek. Arra akar kilyukadni, hogy ahogy az időjárás engedi, nekiállnak az aszfaltozásnak, de ezt nem akarják ész nélkül csinálni. Amellett, hogy elindulnak a gépek, elindul a program és stratégiagyártás is. Biztos abban, hogy a költségvetést sem úgy kell felfogni, hogy megalkottak egy olyan rendeletet, mely irányadó lesz egész évben változtatás nélkül. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy folyamatosan formálódó és folyamatosan gyarapodó és változó rendszert. Ne menjenek messzire, a következő napirendi pontok egyike lesz a város 2019. évi költségvetése, ötödik alkalommal tárgyalja a Közgyűlés. Teljesen megszokott egy város életében, hogy az önkormányzat gyakorlatilag kéthavonta hozzányúl a költségvetési előirányzatokhoz, tehát ez élő, mozgó rendszer, kis túlzással azt lehet mondani, hogy ez az új költségvetés, amit most megalkotnak, szerves egységet alkot a régivel. Gyakorlatilag állandó mozgásban van a város gazdálkodása és működése. Jelzi képviselő úrnak, hogy ez már egy SZMSZ-en túli hozzászólás volt. Távol álljon tőle, hogy valakibe belefojtsa a szót, de itt húzzanak egy határt, ötödszörre már ne kérjen szót. Kéri, hogy az SZMSZ megváltoztatásáig legyenek szabálykövetőek.

 

Antunovits Antal képviselő: A Pénzügyi Bizottság látta, hogy módosító indítványt nyújtott be a műemlékekkel kapcsolatban. Szerencsés helyzetben van olyan tekintetben, hogy Óvárosban van a műemlékek nagy része. Nagyon odafigyelve minden évben a műemlékeikre, mind az artézi kutat, mind az orvosi rendelőt rendbe tették, ahogy a Hősök terét, és az óvoda kertet. Minden évben sikerült, hogy műemlékeiket megóvják, ezért is kéri képviselőtársait indítványának támogatására, mert van olyan dolog, melyre még nem sikerült támogatást kapni az önkormányzattól, így a hegyen lévő kápolna tetőszerkezetének rendbehozatalára, illetve az Arató utcában, a gazdatiszti ház, valamint az oroszlános emlékmű. Az utakkal kapcsolatban hozzáteszi, hogy szerencsés helyzetben volt, mert először a Rávna projektben sikerült 800 millió forintnak megfelelő vízelvezetést megvalósítani, majd ezekben az utcákban meg tudták csinálni az utakat. Egy olyan felmérés is volt városukban, hogy mit szeretnének az Érdiek. Szeretnének utat, járdát és vízelvezetést. Ezek a legfontosabb dolgok. Ahol megcsináltatták az utakat, mindegyik szilárd burkolatú utca rendelkezik vízelvezetéssel. Szeretné, ha támogatnák, hogy a képviselői keretük a továbbiakban is megmaradjon.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Simó Károly frakcióvezetőnek válaszolva elmondja, hogy ő sem hallgatta végig, amit mondott a választókerületi kerettel kapcsolatban. A településüzemeltetési feladatokat az ÉKFI az jövőben is ugyanúgy ellátja, anélkül is, hogy adott esetben valamelyik képviselő szólna, mert egy normálisan működő városban így kell működnie. Az utak építése szakmai alapon, a főmérnökség szakmai véleményével megalapozottan, útkoncepcióban fog történni, ehhez nem választókerületi alap kell, hanem konkrétan az, hogy elkészüljön végre egy ütemezett terv, amely stratégia mentén, ütemezetten történik. Tehát van egy elképzelés, mely szakmailag alá lesz támasztva és az valósul meg. Kéri, hogy ezeket a régi reflexeket engedjék el, sokkal jobb úgy együtt dolgozni a város érdekében, ha ténylegesen alá van támasztva. Kéri, hogy ezt támogassák, ezzel az érdieknek tesznek jót.

 

Lengyel Péter képviselő: Simó Károly képviselőtársának mondja, hogy van feléjük egy elvárás, melyet tapasztalnak a város polgárainak részéről, hogy működjenek együtt, mely kettejük között elkezdődött. Kéri, hogy ülés után, adott esetben Gál Alex képviselővel kiegészülve informálisan beszéljenek meg egy időpontot és kezdjék el kidolgozni a mechanizmusát a közösségi költségvetésnek.

 

Balla Imre képviselő: A közösségi költségvetéshez már nem szól hozzá, üljenek össze, csinálják meg, legyen egy terv. Ha azzal jött volna ide Simó Károly, hogy így gyűjtsék össze az ötleteket és így értékeljék ki, de ismét nincs terv. Elhiszi, hogy ez hasznosan, tervezetten lett megcsinálva, erre ő is tud példát mondani a Péter utca esetében, ahol dr. Bács István pontosan elmondta, hogy akkor fogják folytatni, ha egyes feltételek teljesülnek, illetve a környező utcák vízelvezetése. Ellenben a Petőfi Sándor utcával, melyet kétszer aszfaltoztak és azóta is minden évben kátyúzás szükséges. Nem a csodát várják a főmérnökségtől, fel kell állítani, hogy készítsék el a terveket, mellyel alá tudják támasztani Kósa Lajos úrnak, hogy mire szeretnék költeni a 60 milliárd forintot, illetve, hogy első évben mekkora költségre lenne szükség, vagy mennyiből jönne ki az egész. Ez annak az alátámasztására - melyet Simó Károly képviselő is említett, hogy ezért tenni is kellene – tökéletes lenne.

 

T. Mészáros András képviselő: Polgármester úr elmondta, hogy évente többször módosítják a költségvetést, persze ez volt a gyakorlat éveken keresztül, de azért az első költségvetés mindig kiemelt, amikor először elfogadják az éves költségvetést. A gyakorlat, illetve a változások követése az már rutin. Ez a költségvetés a világ a legjobb költségvetése, ezt is el tudja mondani, meg azt is, hogy ez a költségvetés a világ legrosszabb költségvetése. Ezt Szűcs Gábornak mondja, hogy minden olyan a szakmaiságot hangsúlyozó érv ellen van még egy érv, minden mellett lehet szakmai érveket felhozni, melyre példát említ. Itt a szakmaiság ebben a tekintetben nem meggyőző, az a meggyőző, hogy van-e szándék arra, hogy közösségi költségvetés legyen, van-e szándék arra, hogy adott eseten a választókerületben élők a képviselő közreműködésével eldöntsék, hogy az adott keretet, hogyan költsék el? Amennyiben erre van szándék, akkor ezt pénzzel is támogassák, ha nincs rá szándék és a szakmaiságot várják, akkor azt tudja mondani, hogy az elmúlt 13 évben senki nem épített annyi utat, mint ők, senki nem építette annyit a várost, mint ők. Tessék rajta dolgozni és ezen igyekezni. Ezt a költségvetést pedig úgy gondolja, hogy azért kell elfogadniuk, hogy a város működőképes legyen, az intézményeknek ne legyenek gondjaik, az intézményekben dolgozó emberek pedig tudják, hogy mi várható 2020-ban.

 

Gál Alex képviselő: Infrastruktúra fejlesztésről beszéltek, erre azt hallja, hogy ex polgármester úr arról beszél, hogy sokat fejlődött az útépítés, és már van útszegély is, meg Simó Károly képviselő is, hogy meg lett tervezve az út rendesen és szegély is van. Ne haragudjanak, de azt sikerként elkönyvelni, hogy egy út kapott szegényt, azt eléggé vérszegénynek tartja. Neki az a tanulság jön le, hogy fogalmuk sincs, hogy mit jelent a komplex infrastruktúra fejlesztés. Kósa Lajos 60 milliárd forintjával kapcsolatban elhangzott, hogy tenni is kellene ezért a pénzért. Emlékei szerint a sajtótájékoztatón azt mondták, hogy ez a pénzösszeg itt van. Szívesen átadja a hátralevő idejét Simó Károly képviselő úrnak, hogy mondja el, hogy hol van ez a pénzösszeg és mit kellene tenni, hogy ezt megkapják.

 

Tetlák Örs alpolgármester: A fásítással kapcsolatban hozzáteszi, hogy az ÉKFI költségvetésében van egy jelentős tétel, melynek nagy hányadát az intézmény növények beszerzésére, illetve fásításra fordítaná, erről beszéltek az erre a célra összehívott ülésen. A Gemenc Zrt.-vel még tárgyalnak, amennyiben lesz országos program erre vonatkozóan meg kellene várniuk, hogy ez miről szól, azonban a Gemenc Zrt.-től még nem tudják, hogy a beszerzendő évi 700 facsemetére mekkora összeget kellene betervezniük. A fásítással kapcsolatban a szándék biztos, hogy közös, mert a Fenntarthatósági Bizottság ülésén is sok mindenben megegyeztek. Az illegális hulladékkal kapcsolatban a környezetvédelmi alap felhasználása a korábbi években teljes mértékben erre folyt, idén is szánnak erre keretet. 4 terület lett nevesítve idén a környezetvédelmi alap felhasználására, az illegális hulladék elleni küzdelemre, légszennyezettség mérésére, zajvédelemre, illetve fásításra, tehát ezeket a bevételeket erre szeretnék fordítani, meglátják még milyen arányban. A műemlékekkel kapcsolatban elmondja azt, hogy az előző vezetés mennyire gondoskodott a műemlékekről azt látják, a Hala-háznál, a gazdatiszti háznál, vagy a Kápolna rossz állapotán. A műemlékekre fordítandó összeget támogatják.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Vagy éppen a Minaret a rárakódott 5 centiméteres guanó réteggel.

 

Csépán István képviselő: Főnöke mondásáról említ példát, aki azt mondta, hogy „lassan jutnak messzire.” Élete folyamán mindig azt sugallta, hogy korrekt, átgondolt és valamilyen koncepció alapján próbálta élni az életét és családja, valamint a köz javát próbálta szolgálni. Úgy gondolja, mindenkinél kiverte a biztosítékot az útépítéssel kapcsolatos téma. Vállalhatatlan, hogy Érd Megyei Jogú Város utcái mennyire kátyúsak. Elkerülhetetlen és azt sugalló téma, hogy ugyanazt kellene folytatni. Meggyőződése, hogy nem biztos, hogy ugyanazt kellene folytatni, mint az előző városvezetés, mert ő nem szeretne olyan csomópontokat, melynek környékére úgy megy el, hogy gépjárműve féltengelye kitörik. Olyan csomópontokat szeretne, melyet el tud érni gépjárművel, vagy kerékpárral, vagy akár gyalogosan. Itt jönnek az olyan apróbb anomáliák, melyet a facebookon is láthattak, hogy egy gyalogosjárda közepén például ne legyen villanyoszlop. Ez számára azt jelzi, hogy tervezetlenül folyt a városi úthálózat építése, a járdaépítési program, a vízelvezetésbe már bele sem menve, ahol például a mély árkoknál védőkorlátra lenne szükség. Ezért szeretnének olyan utat járni, hogy előre megtervezetten, az egész városra kiterjedően a teljes úthálózatot átvizsgálnák és ennek szentelnék a következő időszakot, melyben lényegesebben probléma mentesebb jövőt élhetnek.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: T. Mészáros András képviselőtársának elmondja, hogy az elmúlt 13 évben más nem is tudott volna utat építeni, valamint Kósa Lajosra reagálva azt gondolja, hogy ez egy olyan téma, melybe mind az ellenzéknek, mind a kormányoldalnak együtt kellene működni. Részükről - véleménye szerint - megvan a hajlandóság. Pont egy városi főmérnökség lenne az, mely megalapozottabbá tehetné, hogy mire kérik a 60 milliárd forintot, mely a tájékoztatás szerint már megvan, csak nem tudják, hogy hol. A jelenlegi költségvetésnek nagy hiányossága, hogy ezt az összeget nem tudták betervezni útépítésre, mert nincs itt, miközben az országgyűlési választási kampányban elhangzott, hogy ez létezik. Javasolja, hogy keressék meg közösen azt a 60 milliárd forintot útépítésre és Kósa Lajos úr ígéretét gyűjtsék be.

 

T. Mészáros András képviselő: Reménytelen, ami az éppen aktuálisan vezető koalíció részéről folyamatosan elhangzik, hiszen azt mondják, hogy együtt kívánnak működni, és amikor felvetik a lehetőségeket, ahol valóban együtt lehet működni, akkor megkapják, hogy gányoltak 13 évig. Továbbra is fenntartja, hogy a költségvetést el kell fogadni, a működőképesség fenntartása érdekében, egyébként pedig azt is fenntartja, hogy ez a költségvetés a világ legjobb költségvetése, meg azt is, hogy ilyen rossz költségvetést még soha nem terjesztettek a város Közgyűlése elé.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez egyébként valóban elmondható minden költségvetésről. Véleménye szerint a másik koalíció is hasonló rendelet-tervezetet hozott volna a Közgyűlés elé kis túlzással. A képviselők figyelmébe ajánlja a kitettségüket. Ne felejtsék el, hogy az államháztartásért felelős államtitkár úr, Banai Péter Benő politikus, illetve köztisztviselő valamikor augusztus-szeptember körül fog döntés hozni a kérdéskörről, hogy a 2 milliárd forintból mennyit kap a város. A kitettségük ennek és más döntéseknek jelentős, a helyi iparűzési adóbevételek befolyása az esetleges módosításokra szintén hatással van, tehát két fontos körülményről is szó van, mely érinti a költségvetést. Ennek ellenére optimisták, hiszen úgy gondolták, hogy értékelhető arányban fog érkezni támogatás, marad a korábbi tendencia, nincs ok arra, hogy eltérjen ettől a Pénzügyminisztérium, remélik, hogy a korábbi számoknál magasabban is részesülhetnek, hiszen meg tudják alapozni. A kötelező feladatok ellátását sem tudják e forrás hiányában ellátni, tehát okkal számíthatnak arra, hogy a Pénzügyminisztériumnak a jóindulatát, illetve szakmai támogatását ki fogja vívni a város. Kéri a Fideszes képviselőtársait, hogy amennyiben ez a folyamat elakadna, segítsék őket a város érdekében. Azt tudja mondani, hogy a levél, amit küldenek a szaktárca felé megalapozott lesz, szem előtt fogja tartani a korábbi hagyományokat és a keretszámokat is. Nehéz helyzetben van a város a gazdasági élet szempontjából, hiába 2,8 milliárd forint a helyi iparűzési adóállomány, azért látni kell, hogy ennek 20-22% származik csak a nagyvállalatoktól, a többi a kis- és középvállalkozások eredménye, az ő általuk befizetett adó adja a nagy részét az említett összegnek. A cél az, hogy a déli területek gazdasági övezetté történő kijelölése, művelési ág változtatása árán, be tudjanak kapcsolódni a helyi gazdasági vérkeringésbe, hogy olyan termelő cégek jöjjenek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a város saját bevételei értékelhető mértékben növekedjenek. Példaként említi az AVL-t, mely, ha most elkezdene működni a Budapesten lévő jelenlegi székhellyel mégis körülbelül csak 100 millió forintot tenne ki. Az kell látni, hogy ahhoz, hogy Érden előbbre lépjenek, mintegy 1 milliárd forintra lenne szükség, melyet körülbelül 10 AVL tenne ki. A százhalombattai polgármester úrral is beszéltek az ipari parkokról, tudni kell, hogy például a százhalombattai ipari park még mindig nem népesült be, tehát ez nehéz folyamat, mindenki segítségére személyesen is számít, minden potenciális befektető jelöltet igyekszik fogadni, utánajárni bármilyen olyan beruházásnak, mely segíthet abban, hogy kilépjenek ebből a körből. Valamikor a 90-es években úgy hallotta, az volt a fő város politikai irányvonal, hogy ez egy alvó város, ide ne nagyon jöjjenek a cégek. Nem akarja támadni az akkori városvezetést, mert nem ismeri pontosan, nyilván ezt a gondolatot az is szülhette, hogy akkor a finanszírozás gyökeresen másképp nézett ki, a személyi jövedelemadó fele helyben maradt. Ma már egészen másképp van a rendszer, ma már a cégekből származó bevételek számítanak, közös érdek, hogy ebbe az irányba menjenek, másrészt takarékosan és racionálisan gazdálkodjanak a meglévő forrásokkal és igyekezzenek lehívni valamennyi pályázati forrást. Ezen belül természetesen nemcsak fejlesztésekből áll a világ, de ahogy elmondták az előző napirendi pontnál, a humán infrastruktúra, a humán erőforrások fejlesztése és támogatása is nagyon fontos. Most elindulnak egy olyan irányba, hogy 20-25 ezer forint illetménykiegészítést tudnak biztosítani a közalkalmazottak számára - mely ugyan nem nagy összeg, de a költségvetés egyik legnagyobb eredménye - a másik pedig, hogy megpróbálnak a saját bevételeikből úgy utakat és járdákat építeni, hogy ha az nem is jelent áttörés méretű folyamatot, de mégis érezzék az emberek, hogy mennek tovább a dolgok, folytatódnak az útépítések, ahogy azt ígérték, ahogy azt minden jóakaratú politikus szeretné itt Érden. A város infrastruktúrája nincs jó állapotban, az utak több mint fele még mindig murvás, aszfaltozatlan út. Ez a legfontosabb cél, hogy ebben előrelépést érjenek el, melyben jó lenne, ha szövetségre lelne a legtöbb politikus ebben a Közgyűlésben. Megköszöni az elhangzott észrevételeket, a parázs hangulatot, mely óhatatlanul hozzátartozik a költségvetési rendeletalkotás természetéhez. Az sem baj, ha ez inkább szólt egy útkoncepcióról, mint a konkrét számokról, ezer féle dolgot el lehetett volna mondani, például a Földrajzi Múzeum gyalázatos állami finanszírozásáról, hogy mennyit kell erre áldozni saját forrásból, vagy, hogy a rendőrök támogatása, hogy alakul át, hogy megy be egy központi csomagba. Ezer szálon változnak dolgok, melyek hozzájárulnak a nagy egészhez. 51 milliárd forint a főösszeg, 13,5 milliárd forintból működik a város, saját bevételeik 4,5 milliárd forintot tesznek ki, ezek tehát a fő adatok. Az illetménykiegészítések esetében nagyot léptek előre. Antunovits Antal módosító indítványát előterjesztőként befogadja, a többit nem támogatja, ezért javasolja, hogy azokról egyenként szavazzanak. Felteszi szavazásra T. Mészáros András települési képviselő által benyújtott módosító indítványt, melyet ismertet.

 

 

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„A „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről” című előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet (továbbiakban Rendelet) alábbi módosítással történő elfogadását javaslom: 

1. A Rendelet 5. mellékletének B351 rovatszám 093511 számlaszám „Helyi iparűzési adó” rovata előirányzatának a valós helyzethez plusz 120.000.000,- Ft-tal történő módosítását, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
2. A Rendelet 5. melléklete kiegészül a K334 rovatszám 053341 számlaszámon, „Választókerületi Alap” címmel, 120.000.000,- Ft összeggel, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
3.  A Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat költségvetési bevétele és költségvetési kiadásai, valamint a kiadási főösszege az 1-2. pont szerinti összeggel növelten kerül meghatározásra.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra Fülöp Sándorné települési képviselő által benyújtott módosító indítványt, melyet ismertet.

 

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„A „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről” című előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet (továbbiakban Rendelet) alábbi módosítással történő elfogadását javaslom: 

1. A Rendelet 5. mellékletének B351 rovatszám 093511 számlaszám „Helyi iparűzési adó” rovatának 20.000.000,- Ft-al történő megemelése, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
2. A Rendelet 5. melléklete kiegészül a K513 rovatszám 055131 számlaszámon,  „Faültetési Program a Késő Géza Közműfejlesztési és Közlekedésbiztonsági Program keretében” címmel, 20.000.000,- Ft összeggel, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
3.  A Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat költségvetési bevétele és költségvetési kiadásai, valamint a kiadási főösszege az 1-2. pont szerinti összeggel növelten kerül meghatározásra.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra Demjén Attila települési képviselő által benyújtott módosító indítványt, melyet ismertet.

 

 

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„A „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről” című előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet (továbbiakban Rendelet) alábbi módosítással történő elfogadását javaslom: 

1. A Rendelet 5. mellékletének B351 rovatszám 093511 számlaszám „Helyi iparűzési adó” rovatának 5.000.000,- Ft-al történő megemelése, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
2. A Rendelet 5. mellékletének K513 rovatszám 055131 számlaszámon, „Ifjúsági Önkormányzat” címének 5.000.000,- Ft összeggel történő megemelése (15.000.000 Ft-ra), egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
3.  A Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat költségvetési bevétele és költségvetési kiadásai, valamint a kiadási főösszege az 1-2. pont szerinti összeggel növelten kerül meghatározásra.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra Simó Károly települési képviselő által benyújtott módosító indítványt, melyet ismertet.

 

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„A „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről” című előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet (továbbiakban Rendelet) alábbi módosítással történő elfogadását javaslom: 

1. A Rendelet 5. mellékletének B351 rovatszám 093511 számlaszám „Helyi iparűzési adó” rovatának 60.000.000,- Ft-al történő megemelése, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
2. A Rendelet 5. melléklete kiegészül a K5134 rovatszám 053341 számlaszámon,  „Közösségi Költségvetési Alap” címmel, 60.000.000,- Ft összeggel, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
3.  A Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat költségvetési bevétele és költségvetési kiadásai, valamint a kiadási főösszege az 1-2. pont szerinti összeggel növelten kerül meghatározásra.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra dr. Bács István települési képviselő által benyújtott módosító indítványt, melyet ismertet.

 

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„A „Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről” című előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet (továbbiakban Rendelet) alábbi módosítással történő elfogadását javaslom: 

1. A Rendelet 5. mellékletének B351 rovatszám 093511 számlaszám „Helyi iparűzési adó” rovatának 10.000.000,- Ft-al történő megemelése, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
2. A Rendelet 5. melléklete kiegészül a K337 rovatszám 053371 számlaszámon,  „Illegális hulladék elszállítása saját költségvetési forrásból” címmel, 10.000.000,- Ft összeggel, egyidejűleg a módosítással érintett többi melléklet módosításával.
3.  A Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat költségvetési bevétele és költségvetési kiadásai, valamint a kiadási főösszege az 1-2. pont szerinti összeggel növelten kerül meghatározásra.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a munkáltatói kereset-kiegészítést megállapítására vonatkozó I. határozati javaslatot, melyet ismertet.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére a 2020. január 01-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról  szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77.§ (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói kereset kiegészítést állapít meg, melynek fedezeteként az alábbi forrásokat határozza meg azzal, hogy az adott intézménynek biztosított összeg felosztása az intézményvezető hatásköre:

• Intézményi Gondnokság 6.000.000 Ft + járulék/év
• Szociális Gondozó Központ 51.063.830 Ft + járulék/év  
• Érdi Közterület fenntartó Intézmény 74.947.907 Ft + járulék/év.

Határidő: az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           Dr. Csőzik László polgármester”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

43/2020. (II. 27.) 

h a t á r o z a t a

 

az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére munkáltatói kereset kiegészítés megállapításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére a 2020. január 01-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról  szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77.§ (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói kereset kiegészítést állapít meg, melynek fedezeteként az alábbi forrásokat határozza meg azzal, hogy az adott intézménynek biztosított összeg felosztása az intézményvezető hatásköre:

• Intézményi Gondnokság 6.000.000 Ft + járulék/év
• Szociális Gondozó Központ 51.063.830 Ft + járulék/év  
• Érdi Közterület fenntartó Intézmény 74.947.907 Ft + járulék/év.

 

Határidő: az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

 

Felelős: Dr. Csőzik László polgármester

 

 

A határozati javaslat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapítására vonatkozó II. határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
Kötelezettség jogcíme
			2020. év	2021. év	2022. év			2023. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés			0	0	0			0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés			0	0	0			0
1.
2.
3.
Lízingdíj			0	0	0			0
1.
2.
Kezességvállalás			0	0	0			0
1.
2.
		Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0	0	0			0
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint
Megnevezés
			2020. év	2021. év	2022. év	2023. év
1.	Helyi adókból származó bevételek		4 298 000 000	4 298 000 000	4 298 000 000	4 298 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel		282 776 297	282 776 297	282 776 297	282 776 297
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel		16 544 250	16 544 250	16 544 250	16 544 250
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel		39 640 625	39 640 625	39 640 625	39 640 625
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés		0	0	0	0
	Saját bevételek összesen		4 636 961 172	4 636 961 172	4 636 961 172	4 636 961 172
	Saját bevételek 50 %-a		2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége		2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586

Az Önkormányzat 2020. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő:        határozat továbbítására: az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:        Dr. Csőzik László polgármester”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

44/2020. (II. 27.) 

h a t á r o z a t a

 

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

 

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
Kötelezettség jogcíme
		2020. év	2021. év	2022. év	2023. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0	0	0	0
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint

 

Megnevezés
		2020. év	2021. év	2022. év	2023. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	4 298 000 000	4 298 000 000	4 298 000 000	4 298 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	282 776 297	282 776 297	282 776 297	282 776 297
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	16 544 250	16 544 250	16 544 250	16 544 250
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	39 640 625	39 640 625	39 640 625	39 640 625
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
	Saját bevételek összesen	4 636 961 172	4 636 961 172	4 636 961 172	4 636 961 172
	Saját bevételek 50 %-a	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586	2 318 480 586

 

Az Önkormányzat 2020. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

 

Határidő:       határozat továbbítására: az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

 

Felelős:         Dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a költségvetésről szóló rendeletalkotási javaslatot Antunovits Antal módosító indítványával.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint  Jogi és Közbiztonsági Bizottsága,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

2.  A 2020. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételét 12.983.874.760 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, belföldi értékpapírok bevételeit 2.000.000.384 Ft-ban, a 2019. évi maradvány igénybevételét 36.469.890.607- Ft-ban, a bevételi főösszegét 51.453.765.751 Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési kiadásait 51.308.749.275 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 145.016.476 Ft-ban, a kiadási főösszegét 51.453.765.751 Ft-ban állapítja meg.

 (2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

 (3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

 (4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

 (5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 (6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 (7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 (8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 (9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 (10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 (11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 (15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 (16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 (17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

 (18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

 (19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

 (20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

 (21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

 (22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 (23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

3. § (1)A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 957.042.028 Ft, ebből

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

 (3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

 (4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

 (5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

 (6)  A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokatsaját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

 (7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

 (8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

 (9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.

 (10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

 (2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

 (3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat.

 (2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

 (3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2020. évben a 2020. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

 (4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

• a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
  • szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

 (2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2020. évben 46.500 Ft.

 (3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 255/2019. (XII. 19.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.

 (4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-osmértéket.

 (5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.

 (6) A költségvetési szervek a 2020. évben keletkező bérmaradványukat a Polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

 (2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

 (3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

10. § A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

 (2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

• a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
  • a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,
  • a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

 (3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalásával nem terhelt maradványáról a Közgyűlés  dönt.

 (4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen. 

 (5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

 (6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:

• kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,
• az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

10. Egyéb rendelkezések

14. §Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.

16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

 (2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

17. § (1)A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott cél jellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr-ben foglaltak szerint.

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.

(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.   

20. § A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

21. § Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2020. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 334.667,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 343.687,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 190.166,- Ft.

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,

f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

g) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

h) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

26. § Hatályát veszti az önkormányzat 2020. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 24/2019. (XII.20.) önkormányzati rendelet.”

 

 

A rendelet-tervezet mellékletei – azok formátuma miatt – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

3/2020. (II. 28.)

önkormányzati rendelete

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

 

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint  Jogi és Közbiztonsági Bizottsága,

 

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága,

 

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

 

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

 

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

1. A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

 

1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

 

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

 

 

2.  A 2020. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

 

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételét 12.983.874.760 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, belföldi értékpapírok bevételeit 2.000.000.384 Ft-ban, a 2019. évi maradvány igénybevételét 36.469.890.607- Ft-ban, a bevételi főösszegét 51.453.765.751 Ft-ban állapítja meg.

 

A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetési kiadásait 51.308.749.275 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 145.016.476 Ft-ban, a kiadási főösszegét 51.453.765.751 Ft-ban állapítja meg.

 

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

 

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

 

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

 

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

 

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

 

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

 

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

 

(20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

 

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

 

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

 

3. § (1)A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 957.042.028 Ft, ebből

                        

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

 

 

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

 

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

 

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

 

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

 

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

 

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

 

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

 

(6)  A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokatsaját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

 

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

 

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

 

(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.

 

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

 

 4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások

 

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

 

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

 

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

 

(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

 

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

 

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat.

 

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

 

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2020. évben a 2020. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

 

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

 

• a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,

 

• szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

 

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás

 

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

 

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2020. évben 46.500 Ft.

 

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 255/2019. (XII. 19.)  határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.

 

(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-osmértéket.

 

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.

 

(6) A költségvetési szervek a 2020. évben keletkező bérmaradványukat a Polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

 

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél

 

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésében foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

 

(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

 

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

 

10. § A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

 

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

 

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések

 

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

 

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

 

• a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
  • a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,
  • a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

 

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalásával nem terhelt maradványáról a Közgyűlés  dönt.

 

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen. 

 

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

 

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:

 

• kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,

 

• az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

 

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége

 

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

 

10. Egyéb rendelkezések

 

14. §Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) számú önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

 

15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.

 

16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

 

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

 

17. § (1)Aköltségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

 

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr-ben foglaltak szerint.

 

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.

 

(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.

 

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

 

20. § A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

 

21. § Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.

 

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2020. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 334.667,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 343.687,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 190.166,- Ft.

 

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

 

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,

f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

g) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

h) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,

 

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

 

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

 

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

 

11. Záró rendelkezések

 

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

 

26. § Hatályát veszti az önkormányzat 2020. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 24/2019. (XII.20.) önkormányzati rendelet.

 

 

A rendelet mellékletei – azok formátuma miatt – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

A rendeletalkotási javaslat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: