Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy sokat egyeztettek a programokról. Három fő csomópontra bontható a tervezet. Az egyik a Kutyavár rendezése, amit úgy gondolja, hogy az ÉKFI le tud bonyolítani, hogy a június 4-ei megemlékezést méltó körülmények között lehessen megrendezni. A másik a nagy nyilvános rendezvények köré fonódik. Dr. Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy tudományos-kulturális szempontból olyan javaslatsort tett, olyan személyek meghívását, ami egyfelől lehetővé teszi, hogy legyen egy nagy konferencia Érden, Trianon a geográfia tükrében címmel június 2-án. Nagyon szeretnék, ha egy tanulmánykötet is kijönne az előadásokból, de ez nagyon sokba kerül, szponzori támogatást kellene szerezni rá. Nagyon fontosnak tartja a június 4-ei városi megemlékezést, illetve hogy az ehhez kapcsolódó június 6-ai könnyűzenei rendezvény is méltó legyen ehhez a szomorú évfordulóhoz.

 

Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója: A Magyar Földrajzi Múzeum fontosnak érzi ”Trianon a geográfia és a história mérlegén, száz év távlatából” tudományos konferencia megszervezését, mely tudósok kutatási eredményeit adná közre. 15 előadót kerestek fel. Úgy vélik, hogy ezen a konferencián olyan eredményeket is közreadhatnak, melyek tudományos szempontból is újak, eddig feltáratlanok. A Magyar Földrajzi Múzeum is számos eredeti relikviát őriz Cholnoky Jenő hagyatékában, aki maga is részt vett a béketárgyalások tudományos előkészítésében. Az országos nyilvánosság és figyelem megoszlik, hiszen sok településen lesznek hasonló megemlékezések, de ilyen konferencia nem sok helyen várható. Bízik benne, hogy az előadók, akik a legkülönbözőbb szempontokból fogják megvilágítani ennek a döntésnek a következményeit, melyek hatottak az ország egészére, ugyanakkor azokat a geográfiai tényeket is, amelyek megerőszakolhatatlanok. Gondol itt a vízrajzi, bányászati, földtudományi és egyéb összefüggésekre. Szeretnék ezeket magyar és angol nyelven közreadni, hogy a hazai és külföldi tudományos vérkeringésbe ez is bekerüljön. Nem az a céljuk, hogy régi fájdalmakat élesszenek újjá, vagy sebeket tépjenek fel, de a tudomány oldaláról megvilágítani, elemezni az eseménysort, annak hatását és következményeit hazánkra és a külső környezetre egyaránt bemutatni. Ezt szeretnék két kiállítással kiegészíteni, hogy hogyan hatott Trianon és a helyi sajtóban milyen volt ennek a visszhangja. A trianoni menekültek közül nagyon sokan kerültek Érd környékére. Több mint fél millió menekült hagyta el az utódállamok területét. Egy másik kiállítást is szeretnének bemutatni a múzeumban őrzött anyagokból a Kárpát-medence magyar feltáróiról, amit az iskolások figyelmébe ajánlanak, hogy a magyar tudósok mit tettek a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország egészének földtudományi megismertetése érdekében.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mindenképpen ez a konferencia lesz a legfontosabb rendezvény 2020. június 2-án, ”Trianon a geográfia és a história mérlegén, száz év távlatából” címmel, a Magyar Földrajzi Múzeum szervezésében. Fontosnak tartja, hogy a tanulmánykötet is megjelenhessen.

 

Simó Károly képviselő: Nem ez az egyetlen előterjesztés a mai Közgyűlésen, aminek az anyagát az utolsó pillanatban kapták meg a képviselők. Méltatlan ez az eljárás, hogy alig van idejük megismerni és kialakítani egy álláspontot. Amit megfogalmaztak, az minden nagyon jó és támogatható, csak kevés. Ami kimaradt belőle, azok az emberi kapcsolatok. A nemzeti összetartozás éve, ami az emberi kapcsolatokról szól, a családokról, a helyi társadalmakról, hogy hogyan alakultak át, ez az, ami ebből az előterjesztésből kimaradt. Kérdezi, hogy mit jelent az, hogy a városunkban működő civil szervezetekkel egyeztetve lett? Kérdezi, hogy ki az, aki ebben részt vett és javaslatot tett? Biztos abban, hogy lettek volna még, akik részt vettek volna ebben, akik mondjuk még érintettek is. Ha már a költségvetési fedezete is beállításra kerül, akkor nem nagyon tudnak ehhez semmit hozzátenni. Az elmúlt években sikerült Léva testvérvárossal olyan kapcsolatot kialakítani, hogy lévaiak jöttek Érdre, érdiek mentek Lévára és barátságok szövődtek, amik hivatalos kereteken kívül is tudnak fejlődni. Jó lenne egy olyan pályázati keret azoknak, akik szeretnének Erdélybe, vagy például a Felvidékre elutazni és a helyi szakmai közösségekkel találkozni, mert vannak azok a traumák, a kellően meg nem ismert emberi sorsok, amelyekről nem tudnak beszélni annak hiányában, hogy lenne egy támogatás, akár helyi, akár kormányzati. Kormányzati, az lesz, mert ezt ma jelentette be, hogy a kormány is igen komoly erőforrásokat biztosít ennek a programnak a támogatására. Azt gondolja, hogy helyben ki kellene egészíteni ezeket a programokat, amelyek egyébként nagyon jók. Azok, akik eddig kevesebb információval rendelkeztek az akkor történtekről, azok megismerhessék. A félreértés propaganda, ami bizonyos baloldali médiákban terjed, azokat el lehet mind oszlatni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ezeket a programokat nem szokták a Közgyűlés elé behozni, de ezt mégis valamiért fontosnak tartotta, mert mégiscsak egy nemzeti traumáról van szó. Nem olyan merev ez a lista, hogy ez kőbe lenne vésve. Természetesen menet közben lehet változtatni a programsorozaton, ki lehet egészíteni azt. Azért került későn kipostázásra, mert ehhez készült költségvetés is. Volt egy elképzelése erről az összegről, amit a lehetőségeikhez képest el lehet erre költeni, de az igények ezt túllépték, ezért az majd a város költségvetésének tárgyalása során kerül a Közgyűlés elé. A Magyar Földrajzi Múzeummal, a Szepes Gyula Művelődési Központtal, illetve a Polgármesteri Hivatal munkatársaival állították elő. A civil körök Falusi Ferenc és Jakab Béla voltak. Falusi Ferenc volt az, akármit is gondoljanak róla, aki az országzászló környékét, az egész Kutyavárat próbálta saját költségéből sokat áldozva, sokszor a város helyett rendben tartani. Azt gondolja, hogy érdemes volt őt megkeresni, fontosak voltak az általa felvetett célkitűzések, konkrét célok. Az, hogy az érdligeti országzászló környezetének rendezése megvalósuljon, tereprendezés, új fák, örökzöldek telepítése,forrás környezetének rendbetétele, tájékoztató táblák kihelyezése, padok felújítása szükséges, ebben hagyatkoztak az ő elképzeléseire. Szerinte ebben semmi ördögtől való nincs. Úgy gondolja, hogy szempont volt az is, hogy elkerüljék a revizionizmust, az irredentizmust, de elkerüljék a nemzeti giccset is, elkerüljék a túlzott gyászfelfogást. A jövőbe néző, az összetartozás érzésére építő programsorozatot képzelt el, nem túlhajtva benne a dolgokat. Kéri, hogy szavazzák meg és vegyenek részt ezeken a programokon, adják hozzá az ötleteiket. A programsorozat felülről nyitott, ősszel további programpontok valósulhatnak meg.

 

Csépán István képviselő: Simó Károly képviselőtársa szerint többet kellene beszélni és kommunikálni erről az össznemzetet érintő problémakörről. Nagyon örült, hogy a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója olyan dolgot kínált a teljes évet lefedve, ami tényleg azt tükrözheti, hogy igen, beszélgessenek egymással és mindenki tisztán lásson ez ügyben. Azt is megérti, amit képviselőtársa finoman jelzett, hogy később kapta meg az előterjesztést. De ez az előterjesztés, ami abszolút pártokat és ideológiai vonalakat felülíró dolgot kell, hogy képviseljen és mindenki részéről támogatandónak kellene lennie. Úgy tudja, hogy már 2019 szeptemberében elindult a Nemzeti Összetartozás Évének programsorozata.

 

Gregus László képviselő: A ma reggeli Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottság ülésén ő is elmondta, hogy ez a programsorozat még nincs lezárva. Nyitott, az új ötleteket, az új gondolatokat és az új terveket meghallgatják és a lehetőségekhez képest megpróbálják őket megvalósítani.

 

Simó Károly képviselő: Ami az előterjesztésben szerepel az jó, csak nem elég – ezt még egyszer hangsúlyozza. Ha komolyan gondolják, amiről korábban döntöttek, hogy olyan programsorozatot szeretnének, ami a helyi társadalomnak szól és nemcsak a felszínen egy kipipálandó feladatnak tekintik, akkor többet is bele kellene tenniük. Például vannak a testvérvárosok: Léva, Szabadka, Szászrégen, ahol fontos, hogy ne csak a képviselők, a polgármester utazzon egy-egy testvérvárosi rendezvényre, hanem az ott élő emberekkel építsenek ki élő kapcsolatokat. Az a lényege, hogyha a helyi társadalomban vannak baráti és élő kapcsolatok egymással. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudtak írásbeli módosító javaslatot tenni. Nem tudják, hogy mennyibe fog kerülni ez az egész dolog. A  javaslata, hogy a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmával pályázatot írjanak ki helyi egyesületek, civil társaságok, szakmai csoportok részére, akik Érd testvérvárosaiban működő hasonló szervezetekkel szeretnének újabb szakmai és/vagy partneri kapcsolatot kialakítani. A pályázaton a kapcsolattartás költségeire lehet majd támogatást nyerni (pl. utazási költségek, szakmai anyagok, stb).

 

Dr. Csőzik László polgármester: Gondolkodtak, hogy a testvérvárosokat meg fogják hívni ezekre a rendezvényekre, de felmerült, hogy ez diplomáciai szempontból rájuk nézve meglehetősen hátrányos lehet, de természetesen szükség van rájuk ebben a programsorozatban, amit döntően kulturális vonalon kívánnak megoldani. A forrás körülbelül 6-8 millió Ft, esetleg 10 millió Ft. A tanulmánykötet megjelentetése több millió forint lenne. Volt szó filmről, de az is több millió forint, a park rendbetétele is milliós tétel.

 

T. Mészáros András képviselő: Valóban nagyon fontos a tudományos előadás és az abból való könyv létrehozatala, valóban nagyon fontos hogy a környezetet, ahol a valamikori országzászló állt, azt minél hamarabb hozzák rendbe, ahogy az is fontos, hogy Falusi Ferenc úr a 2000. évet megelőzően kapott támogatással számoljon el és hozza vissza az országzászló eredeti tartóját, hátha akkor még szebb lesz az a tér. Úgy gondolja, amit frakcióvezető úr is erősített, hogy az emberek és az emberi kapcsolatoknak a dolgát is tisztába kellene tenni. Nagyon jó azt mondani, hogy Borneó és Celebesz magyar volt és magyar lesz, de talán ne jussanak el ide, jussanak el oda ahová a bukovinai székelyek eljutottak. A mádéfalvi veszedelem óta ők hol szórványban, hol a többségbe beolvadva, de mindig megtartják a saját kulturális azonosságukat, ebben biztos, hisz ismer ilyen embereket. Ezeknek az embereknek az élettörténete és annak feldolgozása, az, hogy hogyan élték meg a 1918-1920-as változásokat, hogyan élték meg a Párizsi béke eredményeként, amikor rögzültek ezek a változások, ezek olyan dolgok, amire mintha nem figyelnének oda. Hogy nemcsak egy hivatalos dokumentációt kell létrehozni, nemcsak hivatalosan kell megfelelni az emlékezetpolitikai igényeknek és nem csak egy adminisztratív feladat kipipálásáról van szó, ezért fognak tartózkodni ennél a napirendi pontnál, mert úgy érzik, ezek hiányoznak belőle.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem lehet, hogy az a baj, hogy ezt frakciójuk találta ki, hogy Érden legyen egy olyan emlékév, ami a nemzeti összetartozás érzését megfogalmazva, a békediktátum 100. éves évfordulója kapcsán történelmi-kulturális feldolgozást végez.

 

Simó Károly képviselő: Nem ez a baj. Mindkét hozzászólását úgy kezdte, hogy ami az előterjesztésben van az jó, csak nem elég, mert hiányoznak belőle az emberek. Ha ők embereket képviselnek, talán kevés olyan érdi ember van, akinek a családjában legalább két generációra visszamenőleg ne találnának olyat, aki a jelenlegi országhatárokon kívülről van. Ha azt gondolják, hogy az érdi embereket képviselik, a helyi társadalomban még jobban beágyazottan kell erről beszélni, ez fontos nemzetpolitikai kérdés, ahogy T. Mészáros András képviselő úr is elmondta. Úgy gondolja, hogy ezeket az emberi sorosokat és a még elő, felépítendő kapcsolatokat sem szabad kihagyni, továbbá a fiatalságra is gondolni kell. Találkozzanak, elő kapcsolatok legyenek az iskolák között is, a szakmai csoportok között is. Kérdése, hogy az előterjesztő befogadja-e a módosító javaslatát azzal, hogy pályázatot írjanak ki és arra érdi csoportok pályázhassanak, mely a testvérvárosokkal, vagy a jelenlegi országhatárokon túli magyar területeken való kapcsolattartást szolgálja?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Befogadja, viszont elvárja, hogy megszavazzák az előterjesztést. Jónak tartja a javaslatot, befogadja, persze lehetne még bővíteni az egészet.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Szívesen beszélget T. Mészáros Andrással bármikor az általa felvetett témákról, melyeket részletez, azonban nem tegnap óta tudják, hogy jeles évfordulóhoz érkeztek, hanem a tavalyi év január 1-jétől is tudhatták ezt. Ha ennyire érdekelte volna a most ellenzékben lévő képviselőket a nemzeti összetartozás éve, akkor lehet, hogy már a tavalyi évben lehetett volna bármilyen tervezetet készíteni. Örülni kellene annak, hogy polgármester úr ezt a témát felkarolta és méltó megemlékezést kíván ebben az évben lefolytatni, melyre ez a programtervezet teljes mértékben alkalmas. Ez a keret, mely most programok tekintetében benne van, ez bővíthető. Úgy gondolja, hogy ennél nyitottabbnak, mint a jelenlegi városvezetés az együttműködés iránt ebben a témában is nem lehetnek. A legminimálisabb részét sem látta az előző években ennek.

 

Simó Károly képviselő: Hangsúlyozza, hogy ami az előterjesztésben van jó, csak véleménye szerint nem elég. A társadalmi előkészítés hiányzik egyrészt az előkészítés során. Válaszként hozzáteszi, hogy ez az az év, amikor erről dönteni szükséges. Továbbra is azt gondolja, hogy akkor lesz ez jó, ha kiegészül azzal, ami a helyi társadalmat érdekli. Amíg ennek a költségvetési fedezete és az összes egyeztetés meg nem történt, van még tér ennek javítására.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Civil körök vannak benne, teljesen nyitott a programsorozat, nyugodtan lehet bárkit keresni ezzel kapcsolatban. Érezték, hogy milyen költségvetési korlátokkal dolgoznak. Befogadta a javaslatot, legyen része, szeretné, ha elfogadnák főleg úgy, hogy amit hiányolnak, arra tehetnek javaslatot. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett felteszi szavazásra egyben a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az érdi „Nemzeti összetartozás éve” programsorozatot a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a programsorozat megvalósításához szükséges fedezetet az önkormányzat 2020. évi költségvetésébe terveztesse be.

Határidő:        a program megvalósításához szükséges költségvetési fedezet biztosítása – 2020. február 27.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

A szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az érdi „Nemzeti összetartozás éve” programsorozatot a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy készítse elő pályázat kiírását helyi társadalmi csoportok számára az elszakított országrészekben élőkkel való kapcsolattartás érdekében.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a programsorozat megvalósításához szükséges fedezetet az önkormányzat 2020. évi költségvetésébe terveztesse be.

Határidő:        a program megvalósításához szükséges költségvetési fedezet biztosítása – 2020. február 27.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta:

8/2020. (I. 30.) 

h a t á r o z a t a

 

az érdi „Nemzeti összetartozás éve” programsorozat megrendezéséről

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az érdi „Nemzeti összetartozás éve” programsorozatot a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

 

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy készítse elő pályázat kiírását helyi társadalmi csoportok számára az elszakított országrészekben élőkkel való kapcsolattartás érdekében.

 

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a programsorozat megvalósításához szükséges fedezetet az önkormányzat 2020. évi költségvetésébe terveztesse be.

 

Határidő:       a program megvalósításához szükséges költségvetési fedezet biztosítása – 2020. február 27.

 

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

Andrasek Mónika

Igen

Antunovits Antal

Igen

Dr. Asztalos Éva

Igen

Dr. Bács István

Igen

Balla Imre

Igen

Csépán István

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Demjén Attila

Igen

Fülöp Sándorné

Igen

Gál Alex

Igen

Gregus László

Igen

Lengyel Péter

Igen

Simó Károly

Tartózkodik

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Igen

Tetlák Örs

Igen

T. Mészáros András

Igen