3. NAPIRENDI PONT

Fehérné Tölgyesi Ildikó főépítész: Ismerteti az előterjesztést. Elmondja, hogy a tavalyi márciusi határozaton alapul a folyamat, ami a kormányrendelet szerinti teljes eljárással zajlott. A Településszerkezeti Terv 3 területen, a Szabályozási Terv pedig 10 területen változik. Ezek némelyike önkormányzati intézmények és ingatlanok által érintett terület, melyek különféle közösségi fejlesztések jövőbeni segítését fogják célozni. Az egyik ilyen terület az Iparos út menti régi parkvárosi közösségi ház és környezete, a másik terület a Magyar Földrajzi Múzeum melletti önkormányzati ingatlan, melyről lekerült egy szabályozási vonal a későbbi beépíthetőség segítésére. A Tárnoki úti óvoda menti ingatlan övezeti változásával megtörténhet az óvodakert bővítése. A két városközponti tömbben a jelenlegi szabadon álló beépítés zártsorúra változik, hogy segítse a kisvárosias karakter megjelenését az ingatlanok beépítésével. Ezeken kívül magántulajdonban lévő ingatlanokat érint kisebb-nagyobb változás, néhány helyen szabályozási vonal korrekciója történik. A szöveges módosítások esetében lényeges a településközpont vegyes építési övezeteket érintő változás, amely a városképben karakteresen megjelenő építkezéseket jelent, hiszen ezek többnyire a városközponti, alközponti területeken vannak, illetőleg főbb útvonalak mentén. Az utóbbi időben az országos építésügyi szabályok változása nyomán szeretné a rendelet-módosítás visszaterelni ezeket az építkezéseket olyan mederbe, hogy lehetőség szerint minél több építkezés építési engedéllyel legyen megvalósítva és ezáltal a lakásszám korlátozás, ami jelenleg 2, illetve 3 lakást enged meg ezen területen, kontroll alatt legyen tartva. A városközponti, alközponti területeken kívüli Vt-s övezetekben ki lehet használni a HÉSZ szerinti rendeltetési egységszámítás alapján kiszámítható összes rendeltetési egységet lakásépítésre. Ezen kívül még a HÉSZ előírások pontosítják a zárt sorú beépítés definícióját. A kertvárosias lakott területeken bizonyos teleknagyság felett lehet csak két különálló épületet építeni, az összeépítés módja is pontosításra kerül. Az állattartásra vonatkozó rendeleti passzus is bekerült a módosítások közé.

 

Tekauer Norbert képviselő: Úgy látja, hogy az állami főépítésztől érkezett javaslatok nem kerültek beépítésre, hanem majd a következő HÉSZ módosításban kerül sor ezekre. A 2. pont- ban azt írja a vélemény, hogy a Jat. 2. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletnek a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. ,,A Jszr. 2. §-a szerint a jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni. A fenti jogszabályi helyekre hivatkozva átgondolandónak tartjuk és módosításra, pontosításra javasoljuk azoknak a rendelkezéseknek a megszövegezését, amelyek nem mentesek a szubjektív megítélés lehetőségétől, valamint építésjogi szempontból nehezen értelmezhető vagy ellentmondásos fogalmakat, szókapcsolatokat, feltételeket, előírásokat tartalmaznak.” Gondolja, hogy nem véletlenül fogalmazta meg ezeket az állami főépítész. Ha ezeket nem építik be, nem módosítják, akkor úgy gondolja, hogy nagy valószínűséggel a szubjektív megítélést erősítik a HÉSZ megítélésében, illetve annak alkalmazásában, ami szerinte abszolút elfogadhatatlan.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: A Bem teret és környékét érintő térképen a piros szaggatott vonallal jelzett terület látszik, ami az előterjesztés szerint közösségi funkció, például templom és a határos téren parkoló funkciók létrehozását segíti elő. Korábban már többször felmerült az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola átépítése és új arculat létrehozása. Kérdezi, hogy az 1943-ban Faludi György által alapított templomnak mi lesz a sorsa. Önmagában lehet, hogy nem képez muzeális értéket, de maga az alapító neve, életpályája és hogy ő alapította ezt a templomot, az méltó arra, hogy megőrzésre kerüljön.

 

T. Mészáros András polgármester: Hiszi azt, hogy a későbbiekben is templomként fog működni a Szent István templom. Ez a HÉSZ módosítás nem befolyásolja a templom további sorsát.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Az állami főépítész valóban nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Jat.-tal összhangban kerüljenek megalkotásra a helyi építési szabályzatok. A képviselő úr által említettek korrekciója megtörtént. A szubjektív, nem teljesen egyértelmű megfogalmazásokra megfelelő választ adott a főépítész a rendelet-tervezet szövegének javítása során, a példálózó felsorolásokat egyértelműsítette és úgy fogalmazta át a szöveget, amelyből a jogalkalmazó és az állampolgárok számára is egyértelművé és értehetőbbé vált a rendelet szövege. A 8. §-ban foglalt táblázat az építési telek vonatkozásában a legkisebb, legnagyobb beépítettséget szabályozza 40 %-tól 80 %-ig. Itt azt kérte az állami főépítész, hogy külön oszlopban szerepeljen a legkisebb – 40 % -, és külön oszlopban a legnagyobb - 80 % – beépítettség. Ez a HÉSZ-nek a 32. § (4) érinti és ilyen táblázat nagyon sok van a HÉSZ-ben. Természetesen ennek a kérésnek is eleget fognak tenni egy átfogó módosítás során és minden táblázatban külön fogják bontani a legkisebb és a legnagyobb beépítettségi százalékot. Ez az a korrekció, amit nem javasolnak a mostani tervezetben végrehajtani, mert furcsán nézne ki, ha ebben az egy táblázatban átjavítanák, amíg a többi táblázatban nem tennék meg. Úgy gondolja, hogy ez a rendeletalkotási javaslat jogszerű és törvényes.  

 

Tekauer Norbert képviselő: Az előterjesztésben valóban szerepel, hogy az összes táblázatot korrigálni kell ehhez, ezért nem került most átvezetésre. Szerepel az előterjesztésben az Alsó utca és a Felső utca városias beépítési jellegére való törekvés a HÉSZ-ben. Ez már el is kezdődött, hiszen az elmúlt másfél évben 5 társasház épült az Alsó utcában, de nem a HÉSZ-ben megfogalmazott zártsorú rendben, hanem egészen másképp, amit nyilván a piac határoz meg. Az Alsó utca és a Felső utca történelmi része Érdnek és amennyiben szabadjára engedik ezt a típusú beépítettséget, akkor nyilvánvalóan teljesen át fog alakulni az arculat, amit Batthyány Fülöp épített és teljesen meg fog változni a jellege is a területnek. Kérdezi, hogy tényleg ezt szeretnék, illetve, hogy milyen megfontolásból indultak el ebbe az irányba, hiszen minden település életében fontos és megőrzendő a kvázi óvárosi, ófalusi települési arculat.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Az állami főépítész véleménye tegnapi keltezésű. Kérdezi, hogy az utólagos beépítés a teljes eljárásra vonatkozik-e, tehát ilyen gyorsan történt meg az átvezetés.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Elmondja, hogy a tegnapi nap folyamán kerültek átvezetésre a javasolt változtatások.

 

Fehérné Tölgyesi Ildikó főépítész: Az Alsó utca és a Felső utca egészen a Dr. Romics László Egészségügyi Intézményig településközponti vegyes építési övezetbe került. Ez nem mostani döntés eredménye, hanem 2010 óta ebbe az övezetbe tartozik. A településfejlesztési koncepció azt tűzte ki, hogy a város városközponti területe déli irányba, nagyjából ebbe a sávba bővüljön. Ez valóban azt eredményezi, hogy nagyobb épületek és intenzívebb beépítés megjelenése várható. Véleménye szerint meg fog változni a 100-150 éves beépítés, az zajlik le ezen a területen, ami a többi magyarországi kisvárosban is lezajlódott. Tulajdonképpen a kisvárosias hangulat kialakulása, mindig úgy zajlott, hogy először volt a fésűs beépítés, oldalhatáron álló beépítés földszintes parasztházakkal. Aztán, ahogy a település egyre nagyobb népességű és kitüntetettebb lett, akkor a főutcán mindig megjelentek L alakú beépítésként újabb és újabb toldalékrészek és aztán ez bezáródott többnyire egy nagy szárazkapuval és így alakult ki mindenhol a zártsorú kisvárosias karakterű beépítés. Az önkormányzat tulajdonképpen már jó néhány évvel ezelőtt döntött erről a folyamatról, hogy ezt gondolja. Azért tartották szükségesnek a szabadon álló beépítést zártsorúra megváltoztatni, mert a szabadon álló beépítés ezekkel a jelentős épületnagyságokkal – a 12 méteres homlokzatmagasság - már régóta megengedett ebben a tömbben, és azt feltételezték, hogy a viszonylag keskeny telkekből az építtetők több telket megvásárolnak, és arra készülnek nagyobb tömegű épületek. Ez az ingatlanvásárlási szándék nem jelentkezett és ezért a viszonylag keskenyebb telkeket nem lehet értelmesen beépíteni nagyméretű szabadon álló épületekkel. Ezért gondolták, hogy az utcafronton egy zártsorú beépítés tudja ennek a kisvárosias karakternek a létrejöttét előrevetíteni.

 

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III.24.) határozattal megállapított Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

• 1. melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1-1.2-1.3)
• 2. melléklet: Településszerkezeti Terv leírása.

2. A Településszerkezeti Terv módosítása 2019. április 1-jén lép hatályba.

Határidő: a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

2. melléklet a Közgyűlés __/2019. (…..) határozatához

• A Településszerkezeti Terv leírásának módosítása

A Településszerkezeti Terv leírása kiegészítésre kerül az alábbi melléklettel:

2.1 Bem tér melletti terület

A Bem tér mellett az Iparos út és Törökbálinti út sarkán intézményfejlesztéshez kapcsolódóan köztér kialakítása céljából a településközpont vegyes terület mellett a zöldterület helyett különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér kerül kialakításra. Az intézmények közül a templom kerül kijelölésre.

2.2 Liliom utca menti tömb

A Liliom utcában Diósd község határán a zöldterület településközpont vegyes területbe kerül. A meglévő növényállomány és fák védelmét továbbra is biztosítani kell.

2.3 Felső utca és Széles utca sarok

A gázfogadó állomás mellett lévő terület kertvárosias lakóterület helyett különleges közműterületbe kerül az ott található gázvezetékek miatt. A biológiai aktivitásérték pótlása miatt a piac és az autópálya között erdő kijelölését tartalmazza a terv.

• Biológiai aktivitás érték számítás

A területek biológiai aktivitásértéke a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 1. melléklete alapján az alábbi:

MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA	EREDETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS	VALÓS HA	BAE PONT/HA	ÚJ TERÜLETFELHASZNÁLÁS	BAE PONT/HA	VÁLTOZÁS
1. módosítás
2.1	zöldterület	0,1289	0,1289 x 6=0,7734	különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér	0,1289 x 0,3=0,0387	-0,7347
	településközpont terület	0,2546	0,2546x0,5=0,1273	különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér	0,2546x0,3=0,0764	-0,0509
2. módosítás
2.2	zöldterület	0,1630	0,1630 x 6 = 0,98	településközpont terület	0,1630 x 0,5 = 0,08	-0,9
3. módosítás
2.3	Lke – Kertvárosias lakóterület	0,4828	0,4828 x 2,7 = 1,3	Különleges közműterület	0,4828 x 1,5 = 0,72	-0,58
ÖSSZESEN						- 2,26

A biológiai aktivitásérték a módosítás során csökken, ezért a hiányt erdő kijelöléssel javasoljuk az alábbiak szerint pótolni:

MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA	EREDETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS	VALÓS HA	BAE PONT/HA	ÚJ TERÜLETFELHASZNÁLÁS	BAE PONT/HA	VÁLTOZÁS
3. módosítás
2.3	településközpont terület	0,3	0,3  x 0,5 = 0,15	Ev - erdőterület	0,3 x 9 = 2,7	+2,55
Összesen						+0,29

A biológiai aktivitásérték a módosítás során így már nem csökken (+0,29), ez megfelel az 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről 7. § (3) bekezdésének b) pontjának:

„b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”

• Területi mérleg

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 53/2016. (III.24.) sz. határozatának 2. melléklete, a szerkezeti terv leírásának 3. fejezete, a város területi mérlege az alább felsorolt területfelhasználások tekintetében változik:

TERÜLETFELHASZNÁLÁS	TERÜLET NAGYSÁGA HEKTÁRBAN	TERÜLET NAGYSÁGA A MÓDOSÍTÁS SORÁN HEKTÁRBAN	VÁLTOZÁS
Kertvárosias lakóterület	2234,18	2233,7	- 0,48
Településközpont terület	351,81	351,42	-0,39
Különleges közműterület	9,62	10,1	+0,48
Zöldterület	110,51	110,22	-0,29
Erdőterület	453,73	454	+0,3
Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér	0,71	1,09	+0,38

• Változással érintett területek összefoglalója

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 53/2016. (III.24.) sz. határozatának 2. melléklete, a szerkezeti terv leírás 2. fejezete, a változással érintett területek összefoglalója az alábbiakkal egészül ki:

	ÚJ TERÜLETFELHASZNÁLÁS	KORÁBBI TERÜLETFELHASZNÁLÁS	TERÜLET-NAGYSÁG HEKTÁRBAN	ÉRINTETT HELYRAJZI SZÁM	MEGJEGYZÉS	ÉVSZÁM
	ÚJ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
1	Településközpont terület	Zöldterület	0,1630	11867/1	Diósd közigazgatási határa mellett, a Liliom utca és Határ utca között magánterület fásított udvarán kijelölt zöldterület a tulajdonosi fejlesztés miatt kerül településközpont területbe.	2019
FUNKCIÓVÁLTÓ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
1	Erdőterület	Településközpont terület	0,3	22881/4	A biológiai aktivitásérték csökkenése miatt szükséges önkormányzati területen az autópálya védőtávolságán belül kijelölni erdőterületet, mely területen a városi piac is található.	2019
2	Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér	Településközpont terület	0,2546	7320, 7321, 7352	A parkvárosi alközpont területén, a Bem tér mellett területet biztosít a terv közösségi tér és parkoló kialakítása céljából.	2019
3	Különleges közműterület	Kertvárosias lakóterület	0,4828	22885, 22884	A két ingatlan területén áthaladó nagynyomású gázvezeték és egyéb gázvezeték, termékvezeték biztonsági sávja miatt beépíthetetlen területet közműterületbe indokolt sorolni.	2019
FUNKCIÓVÁLTÓ BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
1	Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér	Zöldterület	0,1289	7319, 7321	A parkvárosi alközpont területén, a Bem tér mellett területet biztosít a terv közösségi tér és parkoló kialakítása céljából.	2019

 

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

 

34/2019. (II.28.)

h a t á r o z a t a

 

az 53/2016. (III.24.) határozattal megállapított Településszerkezeti Terv módosításáról

 

1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III.24.) határozattal megállapított Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

• 1. melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1-1.2-1.3)
• 2. melléklet: Településszerkezeti Terv leírása.

2. A Településszerkezeti Terv módosítása 2019. április 1-jén lép hatályba.

 

Határidő: a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

1. melléklet a Közgyűlés 34/2019. (II.28.) határozatához

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

 

7/2019. (III.01.)

önkormányzati rendelete

 

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról

szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízott, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala és Légügyi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes Államtitkár, a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pest Megye Főépítésze, Budapest Főváros Önkormányzata, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Diósd Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tököl Város Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata, Biatorbágy Város Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

1. § Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) SZT-1 jelű szabályozási terve jelen rendelet 1-10. melléklete szerint módosul.

 

2. § A Rendelet 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

„24. Eredeti terepszint: a telek természetes terepszintje a tereprendezés előtt.”

 

3. § A Rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(4) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani. A terepalakítás során az építési helyen kívül az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m-t lehet eltérni, kivételt képez ez alól az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő miatti terepalakítás.”

 

4. § (1) A Rendelet 10. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előkert mérete:]

„e) illeszkedő, ennek hiányában minimum 3 méter előkertet kell tartani azoknál a 20 méternél keskenyebb saroktelkeknél, ahol a telek hosszanti oldala a kedvezőtlenebb égtájú, északi, keleti  tájolású és a beépítési mód oldalhatáron álló;”

(2) A Rendelet 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(11) A hátsókert minimális mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges homlokzatmagasság, de minimum 6 méter.”

(3) A Rendelet 10. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(14) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, átmenő telek esetében pedig a másik előkert vonaláig. Amennyiben új út szabályozása nyomán jön létre átmenő telek, az építési hely mélysége a kialakított úttól számított 6,0 m-es előkert vonaláig tart.”

(4) A Rendelet 10. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(14a) Zártsorú beépítési mód esetén a zártsorú építési hely mélysége az építési hely határától számított 20 m. Ha valamelyik szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor a meglévő épület takarására alakítható ki nagyobb épületmélység, kizárólag azon a telekhatáron, ahol a szomszédos zártsorú épület áll. A másik, szemben lévő oldalsó telekhatár felé a szabadonálló beépítésnek megfelelő méretű oldalkertet kell kialakítani. Az ingatlan fennmaradó területén épületet, épületrészt 7,5 m átlagos homlokzatmagasság értékig a szomszédos beépítéshez igazodva oldalhatárosan vagy szabadonállóan, efölötti homlokzatmagasság esetén csak szabadonállóan lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete az övezetben megengedhető legnagyobb homlokzatmagasság átlagának a fele.”

(5) A Rendelet 10. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(15) Ha az építési övezetekben meghatározott beépítési mód nem felel meg a meglévő állapotnak, akkor a meglévő, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült beépítés megtartható, átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, homlokzata megváltoztatható. A meglévő földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült épület beépítettséget növelő bővítése, valamint új épület elhelyezése csak az előírt beépítési módnak megfelelően történhet. A bővítés a 10. § (4) bekezdés a) pontjában jelölt utak mentén egyszer, legfeljebb 50m² mértékben, egyéb területeken mérethatár nélkül lehetséges.”

 

 

5. § (1) A Rendelet 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 m²–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m²-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m² telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben is létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.”

 

(2) A Rendelet 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(8) A kertvárosias lakóterületen az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. A szomszédos ingatlanok felé az állattartó épület takarására, annak vonalában 2,0 m magas, tömör kerítést kell létesíteni, vagy a kerítéstől számított 2m-es sávban lombos növényzet (cserje, fa) ültetendő.”

 

6. § A Rendelet 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) Falusias lakóterületen 1000 m²–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m²-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m² telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben is létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.”

 

7. § (1) A Rendelet 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) A (4) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az 5. mellékletben lehatárolt, alább felsorolt területek, valamint a d) pont szerinti ingatlanok, melyek esetében csak a (3) bekezdés szerinti számítás alkalmazandó:

 

• Parkvárosi alközpont: M7-es – Simító utca – Törökbálinti út – Sóskúti út – Gépész utca – M7-es autópálya;
• „Pára” területe: Somogyvári utca – Bajcsy-Zsilinszky út – hrsz 6564 DK-i határa – hrsz 6564 és 6562/2 DNY-i határa – hrsz 6562/1 DK-i határa, Salgói utca – hrsz 6585 DK-i határa – Selmeci utca – Somogyvári utca;

 

• Városközpont: Velencei út – Elöljáró utca – Hivatalnok utca – Esküdt utca – (Főnök utca)– Elnök utca – Érd-Felső vasútvonal – Tompa Mihály utca – Erkel Ferenc utca – Sándor utca – Zoltán utca – 13635 hrsz. Ny-i telekhatár – 13636 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár– Diósdi út – Aba utca – Marcella utca – Érd-Alsó vasútvonal – Angyalka utca – Ágota utca – 22257 hrsz. K-i telekhatár – Budai út –  Emőke utca – Emma utca – Edit utca – Alsó utca – Karolina utca – Felső utca – Katalin utca – Ilona utca – Ercsi út – 18870 hrsz. D-i telekhatár – 18869 hrsz. D-i telekhatár – Intéző utca – Mérnök utca – 18754 hrsz. ÉK-i és DK-i telekhatár – Érd-Felső vasútvonal – Velencei út által határolt területek;
• A város teljes területén a településközpont (Vt) területbe sorolt ingatlanokon, amennyiben az érintett ingatlanon 300m² hasznos alapterületnél nagyobb főépület valósul meg.”

(2) A Rendelet 31. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

 

„(12) Az előírt legkisebb beépítettségi százaléktól abban az esetben lehet eltérni, ha a kialakult telek szabálytalan alakú, vagy az övezetből fakadó elő-, oldal- és hátsókert méretek miatt nem lehet a minimális beépítést kialakítani.”

 

8. § (1) A Rendelet 32. § (4) bekezdésében foglalt táblázat Vt-4 övezeti jelű 15. sora helyébe a következő sor lép:

 

[Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:]

„

AZ ÉPÍTÉSI TELEK						AZ ÉPÜLETEK
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb kialakítható területe (m2)	legkisebb-legnagyobb beépítettsége (%)	legkisebb zöldfelületi aránya (%)	legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2)	legkisebb – legnagyobb homlokzatmagasság átlaga (m)
Vt-4	Z	1000	40-80	10	3,5	7,5-18

„

(2) A Rendelet 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(11) A Vt-2/z jelű építési övezetben:

• A Magyar Földrajzi Múzeum műemlék-együttes tömbjétől délre lévő tömbben a sétány, valamint az Alsó és Felső utcák mentén álló épületek sétányra néző homlokzatmagassága legfeljebb 10,5m lehet;
• A 12m homlokzatmagasságot meghaladó épület esetén, a legfelső építményszintet – a zártsorú csatlakozás kivételével – az épület homlokzati síkjai mögött minimum 3 m-rel lehet kialakítani.”

 

(3) A Rendelet 32. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán az új beépítések és átalakítások során csak a védett épületegyüttes funkciójához igazodó rendeltetések helyezhetők el lakó és szállás rendeltetés kivételével.”

9. § (1) A Rendelet 34. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Délibáb utca - Tolmács utca - 6. és 7. számú elkerülő út között fekvő Gksz-1k gazdasági övezet területén önálló raktározási rendeltetés (pl. konténer-lerakat, falerakat) nem valósítható meg.”

 

(2) A Rendelet 34. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A 30 méter telekmélységet meghaladó építési telkek előkertjének minimális mélysége 10 méter.”

 

10. § A Rendelet 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (V-t) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai és kerékpárút alakíthatók ki. ”

11. § Ez a rendelet 2019. április 1. napján lép hatályba.

 

 

A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: