1. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy mind a 7 bizottság elfogadásra javasolja a 2019. évi költségvetési rendeletet. Nem sokban különbözik a tavalyitól, talán egy kicsivel magasabb a főösszege, ami tartalmazza az üzemelési, illetve a Modern Városok Program keretén belüli építések költségeit. Az üzemelés a tavalyi évhez hasonlóan takarékos, a fontossági sorrendet betartó. A rendeletbe beépítésre került a köztisztviselői illetmény emelésének fedezete. A Modern Városok Program keretében rendelkezésre álló pénz felhasználása az iskolák, középiskolák, szociális intézményrendszer megújítása, illetve a szakképzési centrum megépítése. A kötelező feladat, hogy továbbra is a 23 megyei jogú város közül az első háromban szerepeljen a város a végrehajtás, a megvalósítás során.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: Általánosságban el lehet mondani, hogy a költségvetés az az intézmény, az a forrás, amely adott évre, adott esetben hosszabb időszakra is meghatározza azokat a célokat, prioritásokat, amelyeket a városvezetés egyértelműen saját maga elé kitűz. Tükrözik ezek a számok és ezek a mondanivalók a városvezetés értékválasztását. Értelemszerűen következik ebből, hogy mint ellenzéki képviselő ezekben az ügyekben más értékrendet követ, más értékrendet szeretne látni a város fejlődésében. Sok változást az előző évekhez képest nem láthatnak. Nincs változás a költségvetés tárgyalási menetében, módjában. Nem látnak változást, hogy akár az előkészítés szakaszában is bármiféle módon a városvezetés kíváncsi lett volna az ellenzéki képviselők véleményére. Nem látnak változást, hogy legalább két fordulóban, egy általános és egy részletes vitaként kerüljön megtárgyalásra a város költségvetése. Nem vitás, egyértelműen látszik, hogy a városvezetés szempontjából ezek a kérések, egyeztetés mintha a gyengeséget tükrözné, másrészt pedig a kétfordulós tárgyalás megtartására semmiféle szándék nincs. Egyértelmű a jogszabályi korlátokból, illetve már a korábbi döntésekből meghozott elkötelezettségekből eredően, hogy ennek a költségvetésnek a mozgástere meglehetősen kicsi. Ebből következik szintén ugyanaz, hogy a kicsi mozgástérnél el kell találni azokat a célokat és fejlesztései forrásokat, prioritásokat, amelyek ezt a költségvetést meghatározzák. Azt látni kell, hogy az érdi ez évi költségvetés két tételből tevődik össze, egyrészt a Modern Városok Programjából, illetve a saját költségvetéséből. Ez a két költségvetés valóban eredményezhet egy olyan költségvetési főösszeget, amely a korábbi évekhez képest magasabb, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ha a Modern Városok Programját különválasztják a város költségvetésétől, akkor megállapítható, hogy a város költségvetése a korábbi évekhez, akár a tavalyi évhez képest 734 millió Ft költségvetés csökkenést mutat. Nem jelennek meg a költségvetésben azok a kérdések, melyek négy év óta szinte naponta Közgyűlésről Közgyűlésre napirenden vannak. Ilyenek a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések, az utak, járdák helyzete, viszonya, körülménye és építése. Nem jelenik meg, csak a 2020-2029-es tervezésben látni, hogy valamiféle igény felmerül arra, hogy Érd a térség valamiféle kulturális központja legyen, de ennek az előkészítésének még a jelei sem fedezhetők fel ebben a költségvetésben. Azt is látni kell a Modern Városok Programjával összefüggésben, hogy arra se látnak semmiféle előkészítést, forrást sem, hogy a megépülő művek, beruházások a megépülést követően milyen forrásból lesznek finanszíroztathatóak, ideértve a fenntartási költséget, működési költségeket.

 

Dr. Csőzik László képviselő: A költségvetésben számos fejlesztés szerepel. Ezeknek nyilván örülni kell, pontosabban a szabályosan lefolytatott közbeszerzések és a szakszerűen kivitelezett fejlesztések azok, amik ebbe a körbe kell, hogy tartozzanak mindenképpen. A Kósa Lajos féle ígéret felől érdeklődik. A tavalyi országgyűlési választások előtt itt járt Kósa Lajos, aki akkor még miniszter volt, a Modern Városok Program fejlesztéséért felelős miniszterként jelentett be 60 milliárd Ft-os programot. A Közgyűlés pedig ezt követően döntött az útprogram kibővítéséről, áttekintéséről, amit konszenzussal el is fogadott a Közgyűlés. Ez volt az a szavazás, ahol az ellenzék gyakorlatilag a támogatásáról tudta biztosítani ezt a bejelentést. Ők is örültek neki. Már akkor elhangzott egy olyan konkrét ígéret, hogy kormányülés elé kerül a javaslat, szerinte ez nem valósul meg. Örülne neki, ha megcáfolnák és ez a 60 milliárd Ft-os ígéret nem volt több egy kampányfogásnál. Lassan egy év telt el azóta, és semmiféle következménye, folytatása nincs a történetnek. A költségvetésben pedig az is fontos, ami nem került be. A tavalyi határozott ígéret alapján már idén számolni kellett volna az út program beindításával, ám ez nem történt meg. Kérdezi, hogy lesz-e ebből bármikor valami, mert ezt Kósa Lajos új szerepköre már nem teszi lehetővé, de a Kormány átvállalja-e. A táblákból az látható a helyi iparűzési adó vonatkozásában, hogy a tavalyi terv szerencsére jelentős mértékben túlteljesült, 1,9 milliárd Ft helyett kb. 2,5 milliárd Ft lett. Ennek egyik oka a támogatásokból kikerülő beruházások hatása, a másik pedig a behajtás, illetve a NAV-val való együttműködés elősegíti, hogy könnyebben lehessen a HIPA bevételekhez hozzájutnia a városnak.

 

Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A hitelfelvételt nem tartalmazó költségvetési főösszeg 65.087.379.581 Ft. Ebből a Modern Városok Programmal kapcsolatban 51.000.239.175 Ft a fejlesztési előirányzat. A tavalyi évhez hasonlóan idén is nagyon jól áttekinthető volt a tábla, hiszen a Közgazdasági Iroda külön láthatóvá tette a Modern Városok Programmal kapcsolatos fejlesztéseket. A város működésére kb. 13-14 milliárd Ft jut. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a rendelet tervezetet 8 igen szavazattal és 1 nem szavazattal elfogadásra javasolja. A kitekintő határozatot pedig 9 igen szavazattal elfogadásra javasolja. Az iparűzési adó a tervhez képest komoly mértében növekedett, az idei évben pedig még több bevételre számítanak. Szerinte ez mindenképpen a fejlesztés és fejlődés költségvetése, hiszen önerőből ezeket a fejlesztéseket nem tudták volna megvalósítani, hiszen még így sem rendelkeznek túl nagy iparűzési adó bevétellel. A költségvetés nagyon sok fejlesztést tartalmaz, közel 10 milliárd Ft értékben. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok 2019. évi önkormányzat által biztosított forrását már elfogadta a Közgyűlés.

 

Dr. Havasi Márta képviselő: Szerinte a kitekintő táblázat egyáltalán nem számol azzal, hogy a város adóbevétele 2022-ig növekedni fog. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ipari park, illetve a vállalkozási övezet vagy nem valósul meg, vagy pedig megvalósul, de a város vezetése az ide betelepülni kívánkozó vállalkozóktól nem számít jelentősebb mértékű adóbevétellel a költségvetés számára. Mindezek alapján ezt a költségvetést nem tudja támogatni, de hangsúlyozza, hogy mint ahogyan eddig is és a jövőben is, azokat az egyedi döntéseket, amelyek valóban a város fejlesztését szolgálják, azokat meg fogja szavazni.

 

Szűcs Gábor képviselő: Megköszöni a Közgazdasági Irodának az előterjesztés elkészítését, ami szerinte szakszerű és kiválóan sikerült. A költségvetés két részből tevődik össze, az üzemeltetési költségek, a város üzemeltetésének költségvetése, illetve a Modern Városok Program keretében érkezett fejlesztési összegek. Azt gondolja, hogy polgármester úr majd azt fogja mondani, hogy ez a fejlesztések költségvetése és nagyon jó költségvetés és minden nagyon szép és jó. Ahogyan eddig is, úgy ezután is az ellenzék is minden fejlesztést támogat. A probléma ott van, hogy a fejlesztések nem az elvárható iramban haladnak, mint ami elvárható lenne. Az ipari park tekintetében még mindig nem tudnak konkrétumokat: mikorra tervezhető, hogy ebből iparűzési adóbevétele fog keletkeznie a városnak és így a megépülő fejlesztések fenntarthatóak lesznek-e? Az országgyűlési választási kampány óta a 60 milliárd Ft-os útfejlesztésről egy mondatot nem hallottak, nincs róla kormánydöntés. Nagyon hiányolják, azóta ebből a valóságos, tényszerű történetet. Nem hiába szavazta meg az ellenzék is a fejlesztést. Nagy szüksége lenne a városnak arra a 60 milliárd Ft-os fejlesztésre, hogy azt út- és járdaépítésre lehessen fordítani. A Modern Városok Program keretében érkező fejlesztési pénz annak köszönhető, hogy Érd megyei jogú város lett. Minden megyei jogú város a Modern Városok Program keretében fejlesztési pénzeket kapott. Az már az országgyűlési képviselő és a városvezetés kritikája, hogy összegszerűségben, támogatásilag ebben a versenyben hátul van a város, hiszen még az ellenzéki városok is több pénzt kaptak megyei jogú városok szintjén, mint Érd. A támogatási formában abban van felelőssége a városvezetésnek, hogy a program megvalósulása ilyen lassan halad. Az idei költségvetés tervezet kb. 800 millió Ft-tal kevesebb a tavalyi évhez képest, tehát minimum stagnálást, de inkább megszorítást láthatnak a költségvetés tekintetében. Eközben nem tudnak olyan társadalmi célokat elérni vele, ami mindenképpen fontos lenne. Szerinte szükséges lenne fejleszteni, habár már évek óta nem változott, mint például a felsőoktatásban tanulók támogatása, a Bursa Hungarica ösztöndíjra idén is csak 10 millió Ft került betervezésre. Szerinte minimum 15 millió Ft-ra lenne szükség. Az Érd Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság támogatása sem változott, maradt 3 millió Ft. Az egyházak támogatására 20 millió Ft van betervezve, szerinte a civil szervezetek támogatása legalább ennyire fontos.

 

Simó Károly alpolgármester: Ez a költségvetés fejlesztések tekintetében is jó, mert azokra az igényekre reagál, amit a város lakói megfogalmaztak. Például az út- és járdaépítések. Út-, járda és csomópontépítésre több milliárd Ft van betervezve, ha csak a Modern Városok Programot nézik, ott is. Egyébként pedig az idei évben is, akár csak a tavalyi évben van arra lehetőség, hogy az ún. választókerületi alapból újabb utak épülhessenek. Tavaly is több kilométernyi út épült. Úgy gondolja, hogy idén is, amennyiben a választókerületi képviselők erre tesznek javaslatot, akkor vélhetően ezek mind meg fognak valósulni. Úgy véli tehát, hogy az út- és járdaépítés rendben van. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a további útépítések előkészítésére 100 millió Ft lett betervezve, amelyről például tavaly decemberben döntöttek az útkoncepcióval kapcsolatosan. Szerepel a költségvetésben a járdaépítés további tervezésére is. A Modern Városok Program keretében létrejövő beruházásokat, például intézményeket, iskolákat az állami intézményfenntartó működteti. Az ellenzéki politikusoknak valamiért nagy problémájuk, hogy Érd miért sikeres abban, hogy ide fejlesztési forrásokat központi forrásból hoznak. Emlékszik még arra, hogy 2007 környékén az MSZP által delegált, akkor már volt polgármester magából kikelve a jelenlegi polgármesternek szemrehányást tett, hogy nem tarhálni kell ide fejlesztési pénzeket, hanem abból kell főzni, ami van. Ehhez képest azóta már 100 milliárd Ft fejlesztési forrást sikerült a városba hozni. Szerinte tévedésben van Szűcs Gábor képviselőtársa, mert a Modern Városok Program tekintetében Érd Megyei Jogú Város volt, aki a kezdeményező volt és Érd Megyei Jogú Város az, aki a legtöbbet kapja úgy, mint önkormányzat. Valóban minden olyan fejlesztés, ami a városban és a város környékén zajlik, akár állami, akár önkormányzati beruházásban, az mind az itt lakók érdekeit szolgálja. Az érdi Modern Városok Program abban különleges, hogy az összeg, amiről beszélnek, az kifejezetten az önkormányzat beruházásában valósul meg. Ha ehhez hozzáadjuk a többi beruházást, mint például a vasúti beruházás és az összes egyéb Érd és környéki beruházást, akkor szerinte jóval nagyobb szám jön össze. Ha például egy megyei jogú várost egy elkerülő út eléri, az elképzelhető, hogy ott beleszámolják az ottani Modern Városok Programba, ellenben Érden ilyenekkel nem számolnak, hiszen csak azzal számolnak, ami kifejezetten önkormányzati beruházás. Szerinte az eddigi kb. 60 milliárd Ft, az ebben a ciklusban a Modern Városok Programból igen komoly összeg. Ezt akár még el is ismerhetné Szűcs Gábor, ahelyett hogy megpróbálja lekicsinyíteni ezt a teljesítményt. Az útépítés a tavalyi évben többször is szerepelt a Közgyűlés napirendjén. Pontosan azt az útkoncepciót fejlesztették, ami az alapja, hogy a 60 milliárd Ft-os program megvalósuljon. Szerinte erről többször is szavaztak, részletesen bemutatták, hogy hol tartanak. Ennek az összegnek a pontos és megalapozott megszerzése nem egy-két hetes történet. Ebben vannak pozitív fejlemények és bízik abban, hogy rövidesen a pénz is, ami ehhez kapcsolódik meg fog érkezni. Addig sem állnak le az útépítésekkel. Az útépítés második üteme, ami a főútvonalak, a csomópontok biztonságossá tétele, és ami ehhez kapcsolódik, az zajlik. A harmadik ütem, ami a lakóutcákat jelenti, annak az előkészülete folyamatban van.

 

Szűcs Gábor képviselő: Míg az egyházak támogatására 20 millió Ft van betervezve, addig a civil keretre 15 millió Ft. Úgy gondolja, hogy fontos az egyházak támogatása is, de legalább annyira fontos a civil társadalom erősítése. Szerinte a civil keretre is legalább annyit kellene szánni. Érden 12 nyugdíjas klub működik. Az ő támogatási összegük évek óta nem változott, igaz polgármester úr a saját keretéből minden évben amennyire tudja, kipótolja a különböző igényeket. Azt gondolja, hogy az teremtene tiszta helyzetet, ha ezt a 3,2 millió Ft-ot megemelnék. Nem gondolja azt, hogy azoknak a kluboknak a támogatása, amelyekben olyan honfitársak és városlakók vannak, akik sokat letettek életük során és azt, hogy adott esetben a világháború után újjáépült az ország, nekik köszönhető, azok nem érdemlik meg azt, hogy több támogatást kapjanak. Az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás tagdíjával kapcsolatban kérdezi, hogy Érden kívül fizet-e bárki még tagdíjat a társulásban. Mivel érdi beruházásokat folytat és a Modern Városok Program kacsolódik hozzá, és ha a fenntartására fordítja ezt az összeget, akkor azt szomorúak tartja, mert látják azt, hogy nem tud normálisan működni, mert a fejlesztések akadoznak. Nem biztos abban, hogy ez a grémium jól látja el a feladatát és ehhez mérten ennyi forrást érdemel, adott esetben forrást vesz el az Érden élőktől. A tüzelőtámogatás esetében az állami támogatáson kívül a város nem tesz hozzá semmit. Azt gondolja, és azt láthatják főleg a nagy hidegek idején, hogy igenis sokkal több forrásra lenne szükség ahhoz, hogy segítséget nyújthassanak a rászorulóknak. Ha körbetekintenek a környező települések közétkeztetési árai között, hogy az adott családnak mennyi hozzájárulást kell fizetni, akkor azt láthatják, hogy Érden kell a legtöbbet. Megörült, hogy az állami támogatás megnövekedett ebben a tekintetben, de a bizottsági ülésen kiderült, hogy ez a létszámnövekedésnek köszönhető. Ha a városvezetés és Kormány is bőszen hangoztatja a családok támogatását – mindenképen támogatni kell a magyar családokat – akkor a közétkeztetés tekintetében is ezt a sémát látni kellene, de nem látják. A költségvetésnek a város működési része az megszorításos, de minimum stagnáló, és ezért nem tudják támogatni a rendelet tervezetet. Amit idézett, azt a Magyar Hírlapból idézte, hogy a megyei jogú városok közül Érd a 13., vagy 14. helyen van a Modern Városok Program támogatási összegében. Erre a lobbi tevékenységre azért nem lenne büszke. A Modern Városok Program keretében, melyben a megyei jogú városok mindegyike támogatást kap, Érd azért tud részt venni, mert a 2002 és 2006 közötti városvezetés elérte, hogy Érd megyei jogú város legyen, amit a mostani polgármester megpróbált gátolni, de ez már a polgármester lelkiismeretén múlik.

 

Dr. Veres Judit, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal elfogadásra javasolja a költségvetést. Mint a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke elégedett a rendelet-tervezettel, ami az utóbbi évek egyik legjobb költségvetése. Elmondja, hogy a szociális ágazatban 24 millió Ft-tal emelkedett a feladatfinanszírozási támogatás, a Szociális Otthon is meg fog újulni. 2006 óta az egészségügyi alapellátás megújult, minden háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelő megújul. Szerinte az ügyeleti ellátás is példaértékű. Az egész országban nincsen olyan, hogy a 24 órás ügyeleti szolgálat mellett külön mentős kocsi a sürgősségi ellátásra, egyedül Érd biztosít erre a feladatra évi 7 millió Ft-ot. A fogászat is az egészségügyi alapellátáshoz tartozik és fogászati ügyelet is van. A védőnői szolgálat is lassan mindenki normális körülmények közé kerül, mert erre soha senki nem fordított figyelmet, pedig az önkormányzat alapvető feladata az egészségügyi ellátás az alapellátás keretében. A Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény ebben az évben megújul, az amortizálódott eszközei is meg fognak újulni. Azt hiszi, hogy az egészségügyi alapellátás a szakrendelővel együtt az érdiek kényelmét fogja szolgálni. Tehát itt stagnálásról nem lehet beszélni, hanem örvendetes, hogy ez így rendben lesz.

 

Simó Károly alpolgármester: Az Idősügyi Tanács költségvetése egy olyan költségvetés, amit évről évre építettek fel és azok a rendezvények és események, amelyek a városban élő idős emberek részére készülnek, illetve mindaz a tevékenység, amit az Idősügyi Tanácson keresztül a nyugdíjas klubokkal meg tudnak valósítani, az évről évre színvonalasabb és évről évre szélesebb rétegeket ér el. Azt gondolja, hogy ez a költségvetés erre is lehetőséget teremt. Szerinte érdemes ilyen szempontból is nézni és támogatni ezt a költségvetést. Az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás 3 önkormányzat társulása, és a törvény szerint minden egyes tagönkormányzatnak tagdíjat kell fizetnie. Természetesen ez így van e tekintetben is. Érti azt, hogy fáj a bal oldali képviselőknek, hogy Érd fejlődik. Érti azt, hogy fáj az, hogy itt komoly beruházások zajlanak. Kéri, hogy ne használják ki azt a tényt, hogy amikor egy beruházás zajlik, akkor időlegesen vannak kellemetlenségek, de pont azért csinálják, hogy amikor lezajlott, akkor egy jobb, élhetőbb város legyen. Nyilvánvalóan a főútvonalak azok, ahol mindenki közlekedik, tehát érzékeli a problémákat, de hamarosan, az idei év első felében befejeződnek főleg a főútvonalakon zajló beruházások. Ez látható és érezhető javulást fog hozni például a közlekedési infrastruktúrában. Úgy gondolja, hogy a társulás is megfelelő módon végzi a tevékenységét, több 10 milliárd Ft-os beruházást sikerült lebonyolítania úgy, hogy egyébként minden a legnagyobb rendben volt. Úgy gondolja, hogy ezt a tevékenységet érdemes így továbbra is folytatni. A tagdíj tekintetében elmondja, hogy van egy az Európai Unió által előírt fenntartási kötelezettség, többek között az iszaptelep, amit bármikor ellenőrizhetnek. Ezt nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Ez akkor kötelezettségvállalás volt, amikor pályázatot nyújtottak be, hogy európai uniós pénzből csinálják meg a KEHOP projektet.

 

Pulai Edina képviselő: A kitekintő határozat kapcsán a helyi adóbevételekkel kapcsolatban elmondja, hogy 4 év áttekintése látható. Nyilván mindenki képviselőként azt várja, hogy növekedjenek az iparűzési adó bevételek, hogy a várost magasabb minőségben tudják működtetni. A tervezett bevételek jelenleg nem is lehetnének ennél magasabbak.

 

Dr. Veres Judit képviselő: A városban a lakosok száma évről évre nő, látványos a beköltözések száma. Ezt a változást főleg gyermekorvosként látja. Pécs lakosságszáma az elmúlt években kb. 30.000 fővel csökkent.

 

T. Mészáros András polgármester: Nem várja azt, hogy az ellenzék meg fogja szavazni a költségvetést. A 12 év gyakorlata az, hogy ez a három jelenlévő ellenzéki képviselő még egyetlen költségvetést sem szavazott meg, nincs is ezzel semmi baj, ehhez szoktak. A Modern Városok Program létrejöttét nagy valószínűség szerint Simó Károly alpolgármester, ő és Varga Mihály akkori pénzügyminiszter találkozása provokálta ki. Valóban, amikor kiderült, hogy sem európai uniós - mivel közép-magyarországi régió - sem iparűzési adóbevétel nincs olyan mértékű, ami a 70-80.000-es lélekszámú városnak egyáltalán az üzemeltetését, nemhogy még a fejlesztését finanszírozni tudja, ez nem állt rendelkezésre, meg kellett találni a megoldást és ez a Modern Városok Programja. Azt gondolja, hogy ebben a tekintetben is sikeres a város, hiszen minden olyan célt – de itt kér elnézést Kéri Mihálytól, mert a kulturális célok nem jelentek meg első körben és elsősorban a Modern Városok Programjában - de minden olyan célt, ami a legszükségesebb és a legnagyobb prioritást élvezett a 2014-2015-ös lakossági és egyéb fórumokon, azokat igyekeztek belevenni. Magát a Modern Városok Program előkészítését is 2006-tól kezdve a Batthyány programra, a városfejlesztési programra alapozták. Ennek a Batthyány programnak az egyik kiragadott szakasza lényegében, amit a Modern Városok Programjába belevettek. A kitekintő táblázatra jó választ adott Pulai Edina, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke, hogy miért alakul így. Azért ennek vannak előzményei. Látható, hogy Érden, amíg nem alakul ki egy gazdaságfejlesztő övezet, addig bizony lehet örülni a 4-500 millió Ft-os évi iparűzési adóbevétel növekedésnek. De nagyon sokára érnék el azt a pozíciót, hogy a mostani igényeknek megfelelő iparűzési adómennyiség keletkezzen ebben a városban. Ha megnézik egyes budapesti kerületek, vagy egyéb megyei jogú városok, esetleg Törökbálint, Budaörs, Százhalombatta, Tiszaújváros iparűzési adóbevételei mekkorák és az egy főre jutó adó erőképesség mekkora, akkor irtózatos különbségek látszanak. Érd lakosságszáma folyamatosan növekszik, évente kb. 1.000 – 1.300 fővel. Az iparűzési adóbevétel nominálértékű növekedését akár visszaesésnek is lehetne minősíteni, ha az ellenzék soraiban ülne, de természetesen személy szerint örül minden egyes fillérnek, ami azt jelenti, hogy újabb és újabb vállalkozók vannak Érden és ezek a vállalkozók sikeresek, mert különben nem volna iparűzési adó kötelezettségük. Ezek a vállalkozók egyre többet tudnak befizetni és egyre jobban tudják támogatni a városi költségvetést. A gond az itt Érden, hogy a 70-80.000 lélekszámú városban, ami a telekszámból és a beköltözés iramából számíthatóan 90-100.000 lélekszámú város lesz, kb. 10 milliárd Ft iparűzési adó bevételi gény lenne ahhoz, hogy magát a várost minél színvonalasan fenntartani és működtetni lehessen. Másrészt pedig, megbecsülve egy igénylistát, 3 milliárd Ft-os évi fejlesztési pénz is halmozódjon föl. A 10 milliárd Ft-nyi iparűzési adóbevétel az 100 db Mobis Zrt.-t, vagy 100 db DM-et, vagy pedig 100 db AFL-t jelent. Ezekből 3 db van. Látható, hogy miről beszélnek, amikor szükségesnek tartják az ún. gazdaságfejlesztési övezetet és erre a 200-250 hektárt, amin a megtelepedett vállalkozások ilyen nagyságrendű iparűzési adó bevételt tudnának befizetni. Jelen pillanatban a gazdaságfejlesztési övezet úgy áll, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot a NIPÜF Zrt.-vel, másrészt pedig a NIPÜF Zrt. megvásárolt már 40 hektárt. Azt azért látni kell, hogy a 40 hektár nem lesz elég, ez bizonyos és ezért muszáj a 200 hektárért küzdeni. A jövő heti találkozón Gulyás Gergelynek, a miniszterelnökséget vezető miniszternek is 3-4 dolgot szeretnének a figyelmébe ajánlani. Legelső sorban a NUTS-2-es régió létrejöttét, ami elméletben létrejött, de Brüsszelben a Kohéziós Bizottság nem óhajt vele foglalkozni. A másik pedig, hogy a régiók kialakítása nemzeti hatáskör. Azt azonban tudják, hogy Brüsszel mindig szeret a saját hatáskörén kicsit túlterjeszkedni, ez az igyekezet megvan bennük, de meggyőződése, hogy a magyar tárgyalóknak erre folyamatosan fel kell hívni a figyelmet. A másik fontos mondanivaló a 60 milliárd Ft lesz. Mint ahogyan az előbb Simó Károly alpolgármester is elmondta már, hozzákezdtek az útkoncepciók, lényegében a kivitelezési elképzelésrend felállításához. Ezeket közzé is tették. A hozzáértő ellenzékiek – mert azt tudomásul kell venni, ha valaki ellenzékbe kerül, akkor egyrészt sokkal okosabb lesz, mint előző nap volt, másrészt pedig mindezt a legnagyobb igazság megtámogatásával együtt el is kell neki mondania – tehát nincs ezzel baj, ugyanúgy megköpködték ezeket a koncepciókat, mint ahogyan megköpködte ugyanez az ellenzék, meg az őket támogató a gazdaságfejlesztési övezet létrehozatalának a szándékát és sorolhatná tovább. A lényeg, hogy ennek a 60 milliárd Ft-nak a sorsát valóságosan is szeretnék a Kormány elé vinni, illetve Gulyás Gergely miniszter támogatását megszerezni, amellett hogy Kósa Lajos miniszter ígéretet tett rá. Azt hiszi, hogy erre elég sok remény van, hiszen a gazdaságfejlesztési övezet is egy olyan kérdés, amit szintén a miniszterelnökséget vezető miniszter elé kell vinni. Elkészült egy tanulmány, ami az Elvirát vizsgálta meg, és aminek érdekes mondanivalója van. Az Elvira kb. 600 hektáros állami tulajdonban lévő terület, amiből 27 hektár a génbank, a többi pedig szántó és egyéb művelési ág alatt lévő terület. Van még Magyarországon három ilyen génbank Újfehértón, Cegléden és Kecskemét környékén. Ott is természetesen úgy áll fenn a rend, hogy van a génbank, ami a terület bizonyos százaléka, a többi pedig szántó és egyéb terület. Ha ezeknél a területeknél megvizsgálják a génbank és a szántó területi arányát, akkor kiderül, hogy ahol a legtöbb szántót még fenntartják a génbank mellett, ott az 1:8-hoz az arány. Az Elvirában 22-szeres ez az arány és úgy tűnik, hogy a szántót nem megfelelő hatékonysággal használja a menedzsment. Úgy tűnik, hogy az a rémhírterjesztés, hogy a génbankot akarja bárki is megszüntetni, az továbbra sem áll fenn, soha nem volt ilyen szándék, továbbra sem lesz ilyen szándékuk. Azt gondolják, hogy annak a 200 hektárnak mindenki sérülése nélkül valóban lehetne biztosítani a gazdaságfejlesztési övezetben való részvételét. Egyes egyedül az indokolja, hogy állami területből kapják meg a földet, hogy az állami föld megszerzése politikai szándék és aláírás kérdése. Ha magánterületeket szeretnének kisajátítással, adás-vétellel stb. megszerezni, akkor kb. 100-150 magántulajdonossal kell tárgyalni, ha meg is tudnak mindenkivel egyezni, akkor is látható, hogy a megegyezéshez vezető út az sokkal lassabb, mint a politikai szándék megfogalmazása és az ebből következő aláírás. Ha és amennyiben megjelenik a területen a beruházó, akkor kb. 1-1,5 év mire kialakul a munkahely és megkezdődik a valódi munka, és a rá következő évben tud adót fizetni. A Modern Városok Programnak van két olyan pontja, amiben különböző okok miatt az elmúlt időszakban nem történt előrelépés. Az egyik a Sóskúttól közigazgatásilag átcsatolt honvédségi terület ügyében. A terület egy része a magyar állam tulajdonában van, illetve a Magyar Honvédség kezelésében. Úgy tűnik, hogy a földhivatali és egyéb eljárások lezáródtak és erre is szeretnék felhívni a miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét, hogy ezt gyorsítsák meg. Van elképzelés a terület fejlesztésére. A másik ilyen elmaradt dolog a Veolia kivásárlása, a víz- és csatornaprojekt lezárása, hogy egyértelműen vagy állami, vagy pedig önkormányzati tulajdonban legyenek ezek a nagy közszolgáltatások. Ennek a lezárását is szeretnék meggyorsítani. Nem, mintha ebben a pillanatban a magántulajdonos akadályozná bármilyen módon is a víz-csatornamű működését. De ha már megjelent egy ilyen szándék 2015 környékén, akkor ezt a szándékot is megfogalmazták, hogy a legbiztonságosabb minden esetben, ha ezek a nagy közszolgáltatások önkormányzati vagy/és állami tulajdonban vannak. A tárgyalások befejezéséről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. Nem ő mondta ki, de valóban ez a fejlesztés költségvetése. Természetesen azt is tudomásul kell venni, hogy 2015-ben, 2016-ban, amikor az előkészületek folytak, akkor teljesen más volt a munkaerőpiac helyzete, mint ma. Ezek elkezdtek megváltozni. A közbeszerzési törvény adminisztratív és bürokratikus formái lassítják a kapacitások kialakulását és igénybevételét. Ennek ellenére remélik, hogy a Szociális Intézmény, valamint a két középiskola (Batthyány és Szakképző Centrum) és a két általános iskola beruházása szintén megindul, és jövőre megépül. Reméli, hogy 2019-ben nagy lépést tesznek ennek érdekében és 2020-ra be is fejeződnek, hogy utána a Teleki Sámuel Általános Iskolával tudják folytatni. Ilyen tekintetben ez valóban a fejlesztés költségvetése. Az ipari parkkal kapcsolatban 40 hektár rendelkezésre áll, folyamatosan érkeznek az  ezzel kapcsolatos igények. Hozzáteszi, hogy az elmúlt héten is érkezett 48 hektárra igény, azonban csak 40 hektár van. A nagy raktárbázist építő cég, mely ide kívánt jönni kész területigénnyel jelentkezett, így nem tudtak továbblépni, azonban úgy gondolja, hogy a 40 hektár fél éven belül be fog települni. Ehhez kellene a másik 200 hektár, hiszen akkor már az említett nagy cégnek is lehetett volna konkrétumot mondani. A Bursa Hungarica Ösztöndíjprogrammal kapcsolatos felvetést meg kell vizsgálni, eddig nem volt emelésre igény, azonban ezt Körmöczi Józsefné, a Humán Iroda vezetője pontosan meg tudja mondani, eddig elegendő volt a megtett hozzájárulás. Amennyiben igény merül fel az emelésre, nem látja akadályát. Az Érd Hivatalos Tűzoltó-parancsnokságot kvázi ajándékkal támogatják, mint például a bejárat térkővel való ellátása, vagy a kapura az elektromos motor. Nem az önkormányzat feladata fenntartani, azonban a jó kapcsolat érdekében 2-5 millió forintig érdemes a katasztrófavédelem támogatásában részt venni. A civil keret hivatalosan valóban akkora amekkora, de rendelkezésre áll a polgármesteri keret is, így már 12 millió forinttal több ez az összeg, melyet az egyházak támogatásával nem célszerű összehasonlítani. A civil keretet a nyugdíjas klubok támogatása is valamilyen szinten növeli, azonban a nyugdíjas klubok esetében is számos egyedi támogatás van a polgármesteri keretből. Természetesen igyekeznek az igényeknek megfelelően támogatni ezeket a kéréseket. Az idei évben nem volt panasz a tüzelőtámogatás mennyiségére. Fel vannak készülve, hogy amennyiben március 15-én rossz idő lesz, akkor az ünnepséget a Szepes Gyula Művelődési Házban tartják meg. Jelen pillanatban a közétkeztetésben részt vevő személyek 70%-a ingyenesen kapja az ételt. Természetesen össze lehet hasonlítani, másokkal is, melyre példát említ. Igazából nem az árakra volt panasz. A panaszokat mindig kivizsgáltatták, egy-egy esetben előfordult, hogy panasz érkezett a minőségre vagy a mennyiségre, de nem arra volt a panasz, hogy mennyit kell ezért fizetni. Felvetette Havasi Márta képviselő asszony, hogy ami megépül az Modern Városok Programból, azt ki fogja üzemeltetni. Tudomásul kell venni, hogy ami mélyépítés, tehát út, híd, csatorna stb. azt az önkormányzatnak, illetve a cégeinek kell üzemeltetni, ami magasépítészet és kialakul például az orvosi rendelő, illetve a szociális otthon, azt az önkormányzatnak kell üzemeltetni, éppen ezért szükséges minél hamarabb és minél jobban növelni az adóbevételeket. Látszik, hogy annak ellenére, hogy az ipari park tételesen a 40 hektáron sem telepedett be, ennek ellenére 400-500 millió forinttal nőtt az iparűzési adóbevétel a tervezetthez képest. Az idei évben is ez lesz a jellemző, hogy 2,4 milliárd forint helyett körülbelül 3 milliárd forint lesz az iparűzési adóbevétel, egyrészt azért, mert az építkezések elindulnak, továbbá egyéb építkezések is nagy erővel folynak a város területén, harmadrészt pedig működik a gazdaság. Az összes eddigi vállalkozó is egyre sikeresebb árbevételeket tud biztosítani, és ennek eredményeként egyre több adót fizet be. A másik része az ügynek, hogy az oktatási intézményeket a Magyar Állam üzemelteti, működteti. A két gimnázium és a két általános iskola esetében annyival szeretnének jobbat az érdi diákoknak, hogy szeretnék, ha az egyik iskolát a református, a másikat a katolikus egyház üzemeltetné, ennek a tárgyalásai is folynak, reméli, hogy meg fogják tudni győzni a településen élőket, hogy ez hasznos azoknak, akik ide fognak járni. A közösségi közlekedéssel kapcsolatban elmondja, hogy 2,5 éve folyik a pályázat. Az ígéret, hogy csak magyar buszokra lehet ezeket a forrásokat költeni, mindig megakasztja a folyamatot. Szerette volna, ha már 2018-ban megjelennek a buszok a városban az utcahálózat képességeinek függvényében és elkezd tudni működni a közlekedésfejlesztés. Az utakat és a buszmegállókat idén építeni fogják, reméli, hogy ezt is meg tudják beszélni miniszter úrral. Reméli, hogy 2020 elejére el tudják indítani a közösségi hálózatot. A tavalyi évben 10 millió forintot fizettek a közösségi közlekedés fenntartásához, üzemeltetéséhez, mint hozzájárulást, ebből is 4,5 millió forintot pályázaton nyertek.  Egy közösségi hálózat fejlesztéshez ez, mintegy 30-40-szeres igényt fog jelenteni, tehát 300-400 millió forintot kell az üzemeltetésre fordítani. Elismeri, hogy az ellenzék mindig okosabb, főleg költségvetés tárgyalása során, elismeri, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy ezt be is mutassa, ellenben azt nem ismeri be, hogy Érd nem fejlődik. Úgy gondolja, hogy Érdet az elmúlt 10-12 évben soha nem látott módon tudták építeni, reméli, hogy a következő 10-12 évben is soha nem látott módon tudják tovább építeni.

 

Szűcs Gábor képviselő: Volt egy megjegyzés, hogy 12 éve elutasítja az ellenzék a költségvetést. Emlékeztet, hogy 12 éve még nem figyelik egymást ezekből a padsorokból, ez helyesbítés a személyére vonatkozóan. Mindig nagy élvezettel hallgatja polgármester úr véleményét. Az anekdotázás, szólás-mondások, hozzátartozó vélemények, ha egy más rendezvényen ülnének, szívesen hallgatnák, azonban lassan 13 éve majdnem mindig ugyanezek hangzanak el, úgy érzi ez a városvezetés elfáradt, melyet tükröz a beruházások csúszása, az egymást ismétlő mondatok, melyek minden évben megjelennek. Sok mindenben, melyet polgármester úr elmondott egyetért, azonban képviselőként és érdi polgárként kérdi, hogy 13 év volt rá, nem felsorolni kell minden évben, hanem megvalósítani.

 

T. Mészáros András polgármester: Idézetet említ.

 

Dr. Veres Judit képviselő: Kimaradt a beszélgetésekből az óvodák, a gyermekétkeztetés helyzete. Nézzenek körbe, hogy 13 éve még hány gyerek óvodai felvételét utasították el, ma már megújult, kibővített óvodák várják a gyerekeket. Beszélhetnek arról is, hogy hány játszótér épült az utóbbi években. Hozzáteszi, hogy szeretne még látni idősek számára is alkalmas szabadidős helyet, sakk-asztalokat. A civil keret támogatását ilyen formában kellene kicsúcsosítani.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Feltett egy kérdést a tegnapi bizottsági ülésen, hogy az IPA esetében, mi volt az eltérés oka a tervhez képest?  Hozzáteszi, nehezményezi, hogy rendszeresen az hangzik el, hogy a baloldal és az ellenzék nem támogatja a fejlesztéseket, és fejlesztésellenesek. Szeretné, ha ezeket a szövegeket mellőznék. Maga részéről örül minden fejlesztésnek, minden városba érkező támogatási forrásnak, soha nem mondta, hogy ez probléma lenne. Miért ne örülnének, ha pályázatot nyer a város, ha a Modern Városok Program keretében fejlesztési összegek érkeznek? Örülnek ezeknek, kéri, hogy az ilyen fajta kommunikációt fejezzék be, más a vita tárgya.

 

Péterfia Krisztina, a Közgazdasági Iroda vezetője: Az iparűzési adó bevétel növekedése volt a kérdés a Köznevelési és Művelődési Bizottság ülésén, és ennek indoklása. Két részre bontotta a választ, vagyis az eredményes végrehajtások és az adózók növekedésének száma volt a válasz. 2017-ben az IPA tekintetében az adózók száma 6811 volt, 2018. évre ez 7370-re növekedett, tehát ez jelenti az egyik adóbevételi növekedést, illetve hogy a végrehajtás eredményeként az összes adónemre tekintettel 400 millió forint többletbevételt realizált az adóhatóság. A harmadik pedig, melyre képviselő úr rákérdezett, hogy van egy informatikai lehetőség, mely 2018 évre állt be olyan működési mechanizmussal, hogy abból realizálhatott az önkormányzat iparűzési adó bevételeket is. Minden hónapban lehetőség van elektronikusan átjelenteni az iparűzési adó tartozásokat a NAV- rendszerén keresztül, ahol érzékelik, így amikor az ügyfél akár túlfizetés visszaigénylést szeretne érvényesíteni, vagy adóigazolásra van szüksége valamilyen eljáráshoz, felmerül, hogy helyi adó tartozása van, (ez más adótartozásokra is vonatkozik) és az adózó kvázi önkéntesen teljesíti az önkormányzat felé az adózási kötelezettségét.

 

Kopor Tihamér képviselő: Ellenzéki képviselőtársai hozzászólásait hallgatva volt egy olyan érzése, hogy a „jó rendőr, rossz rendőr” szerepét is elkezdték játszani. Szűcs Gábor képviselő ugye elmondta, hogy 13 év alatt gyakorlatilag nem sokat sikerült csinálni, és ismételgeti polgármester úr a dolgokat, míg dr. Csőzik László dicsértet is mondott, hogy mennyi fejlesztés volt, és ők mindig mindenben támogattak bennünket, először egymás között jó lenne ezt tisztázni.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Nem dicséretet mondott, azt akarta tisztába tenni, hogy ne mondják, ha hoznak fejlesztési pénzt, akkor annak nem örülnek. Természetesen lehet vitatkozni, hogy az megfelelő fejlesztési cél volt-e, kellő időben valósult-e meg, jó minőségben, illetve szabályszerűen valósították-e meg, mi lett azokkal a célokkal, melyekre nem sikerült pénzt hozni, tehát ezen a körön belül mozognak.

 

T. Mészáros András polgármester: Sok példát tudna felhozni, melyben az eddig kifogásolt cél, adott esetben 2-3 millió forinttal több lehetőséghez jutott, illetve fel tudnák sorolni, ahol százalékos arányban, tehát ha a Bursa Hungarica 5 millió forinttal több lenne, vagy a nyugdíjas klubok részére 3,7 millió forint helyett 6,2 millió forint lenne, sem szavaznák meg a költségvetést. Erre mondta, hogy nagyon meg tud okosodni az ellenzék abban a pillanatban, hogy ellenzék lesz, mindenhez nagyon ért, ahogy a célok megfogalmazásához is. Dr. Havasi Márta képviselő is azzal indított, hogy mások az értékeik, nem szavazzák meg a költségvetést. Tehát nincs ezzel baj, mások az értékek, nem szavazzák meg a költségvetést. Ez a költségvetés tartalmazza azokat a célokat, melyet ők jónak és fontosnak tartanak, tudják, hogy lehetne ennél jobbat, és többet, csak nincs rá forrás, ezért kell ipari parkot létrehozni, iparűzési adó bevételt generálni. Erre mondja Szűcs Gábor, hogy ezt már elmondta 13 éve, de jelenleg is ez a helyzet. Az az elfogadhatatlan, hogy behozzák az éppen még nem is bent lévő pártok képviselőit és táblákkal felvonulva megakasztják a Közgyűlést.

 

Dr. Csőzik László képviselő: Úgy gondolja, hogy tud mondani olyan városokat, ahol az ellenzék megszavazza a Fideszes városvezetés költségvetését, ahol megpróbálják partnernek tekintetni az embert. Ők tudtak együttműködni 2007-2010. között, bár korlátozott keretek között. Ha lenne irányukba egy nyitás, lenne egy olyan szándék, hogy az ő hangjukat is meghallják, meg lehetne vitatni, hogy melyik érték, hogy kerül képviseletre a költségvetésben, akkor elgondolkozhatnának azon, hogy legyen ez egy konszenzusos költségvetés. Több fővárosi kerületben lehet látni, hogy mindenféle párthoz tartozó ellenzéki képviselők tudnak együttműködni a Fidesszel ilyen tekintetben. Ez a nyitottság hiányzik. Elvárnák, hogy megszavazzák a költségvetést, valójában azonban nem vonják be őket az előkészítési folyamatba olyan módon, ahogy lehetne. Nyilván ez már a ciklus utolsó éve, de mi lenne, ha legalább az egyik évben megpróbálták volna. Véleménye szerint lehetett volna közeledni egymás felé.

 

T. Mészáros András polgármester: Amikor a csatornafejlesztés támogatásáról szavaztak, a szocialista frakció kihúzta a szavazógépét, és ezért lett egyhangú a csatornafejlesztés elfogadása, pedig nem gondolja, hogy nagy értékbeli különbség lett volna, hogy Érden kell-e a csatornázás, és sorolhatná a többi dolgot.

 

Szűcs Gábor képviselő: Sajnálja, hogy a vita végére minősítések tekintetében ilyen szintre mentek le. Egyszer vehetnék a fáradságot, hogy a szervezeteket a költségvetés benyújtása előtt egy héttel leültessék és szánjanak időt arra, hogy végignézzék a tételeket, mielőtt benyújtásra kerül. Úgy gondolja sikerült volna megállapodni, és akkor az ellenzék is megszavazta volna a költségvetést. Példákat említ a demokratikus működésre néhány helyen.

 

T. Mészáros András polgármester: Valószínűleg más a Fidesz és más az ellenzék, hozzáteszi, hogy a minősítgetést Szűcs Gábor és Dr. Csőzik László kezdte el. Azt mondta, hogy a költségvetést az ellenzék 13 éve nem szavazza meg, de ezzel nincs is semmi baj, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét. Úgy gondolja, hogy a városért az ellenzéknek is meg kellene tudnia mozdulnia, de úgy tűnik, hogy jelenleg az ellenzék ellenállást fejt ki. Hozzáteszi, hogy a bizottsági ülés is szervezett formája a költségvetésről való tárgyalásnak. Ehhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy a képviselők erről való távolmaradását szokta ellenjegyezni, amikor jelzik a képviselők, hogy nem tudnak jelen lenni, tehát tisztában van azzal, kik vettek részt az ülésen.

 

Kéri Mihály képviselő: Az együttműködésre reagálva elmondja, hogy véleménye szerint nem nagykoalícióban működnek együtt, az elhangzottak szerinti együttműködés nem is lenne helyes. A bizottsági üléseken jelen van az ellenzék is, komolyan meg lehet vitatni ezeket a kérdéseket. Azt tartja helyesnek, ha az ellenzék nem szavazza meg a költségvetést, mert ennek a fajta politikai kultúrának nem része, hogy az ellenzék megszavazza, az ő legitimitásukat jórészt az adja, hogy opponáljanak, kritizáljanak, mert egyébként nem lennének ellenzék. Vannak olyan dolgok, melyekben egyet lehet érteni, de a költségvetés nem az a műfaj.

 

 

T. Mészáros András polgármester: Mivel további kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett felteszi szavazásra a rendeletalkotási javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága, valamint Közrendvédelmi Bizottsága,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

 (2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

2.  A 2019. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2019. évi költségvetési bevételét 23.326.295.879 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, belföldi értékpapírok bevételeit 14.044.263.166 a 2018. évi maradvány igénybevételét 27.716.820.536- Ft-ban, a bevételi főösszegét 65.087.379.581 Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2019. évi költségvetési kiadásait 64.969.273.893 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 118.105.688 Ft-ban, a kiadási főösszegét 65.087.379.581 Ft-ban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 (16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

 (17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

 (18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

 (19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

 (20) A 18. melléklet tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

 (21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

 (22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

 (23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit  tartalmazza.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 957.042.028 Ft, ebből

 

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6)  A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik.

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

 (4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat.

 (2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

 (3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2019. évben a 2019. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

 (4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

• a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
  • szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2019. évben 46.500 Ft.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 324/2017. (XII.21.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.

(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről.

(6) A költségvetési szervek a 2019. évben keletkezett bérmaradványuk évközi felhasználását a Polgármesterrel történő előzetes egyeztetést követően teljesíthetik.

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

10. §A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

 (2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

• a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
  • a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,
  • a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

 (3) A költségvetési szerveket meg nem illető maradvány összege az Önkormányzatot illeti meg.

 (4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen. 

 (5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

 (6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett:

• kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak,
• az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

10. Egyéb rendelkezések

14. §Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

15. §A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt.

16. §(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

 (2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

17. § (1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

 (2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint.

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el.

 (2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre.

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

20. §A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

21. §Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg.

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2019. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 208.428,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 270.023,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 155.241,- Ft.

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48 Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,

f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

g) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

h) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére,

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

 (2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2019. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

26. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 35/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó intézményenként a következő juttatásokat biztosítja:]

„e) A Pedagógus II. fokozattal rendelkező óvodapedagógus részére 10.000,- Ft/hó, Gyakornok részére 20.000,- Ft/hó, Mesterpedagógus részére 30.000,- Ft/hó, egyéb minősítési pótlék jogcímen annak fedezetét.”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 35/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet a következő 8. §-al egészül ki:

„8.§ E rendeletnek az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 5/2019. (II.15.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdésével megállapított 3. § e) pontját 2019. január 1. napjától kell alkalmazni.”

27. § Hatályát veszti az önkormányzat 2019. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 32/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet.”

 

 

A rendelet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

5/2019. (II.15.)

önkormányzati rendelete 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

2019. évi költségvetéséről

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, 

az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési és Művelődési Bizottsága, Sport és Ifjúsági Bizottsága, valamint Közrendvédelmi Bizottsága, 

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága,

 

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek,

 

valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

 

véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 

rendelet hatálya és a költségvetés címrendje

 

1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a Közgyűlés által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

 

(2) A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

 

 

2.  A 2019. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata

 

2. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2019. évi költségvetési bevételét 23.326.295.879 Ft-ban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 0 Ft-ban, belföldi értékpapírok bevételeit 14.044.263.166 a 2018. évi maradvány igénybevételét 27.716.820.536- Ft-ban, a bevételi főösszegét 65.087.379.581 Ft-ban állapítja meg.

A Közgyűlés az Önkormányzat 2019. évi költségvetési kiadásait 64.969.273.893 Ft-ban, a finanszírozási kiadásait 118.105.688 Ft-ban, a kiadási főösszegét 65.087.379.581 Ft-ban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-24. §-ban foglaltak szerinti adatokat a (3)-(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be. 

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket. 

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat. 

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban. 

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban. 

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban. 

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben. 

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban. 

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban. 

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben. 

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban. 

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban. 

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban. 

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben. 

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban. 

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza. 

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza. 

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban. 

(20) A 18. melléklet tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban. 

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint. 

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben. 

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit  tartalmazza. 

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 957.042.028 Ft, ebből

                        

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál. 

3. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások

 

4. § A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) az 5. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

 

5. § (1) A Polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja. 

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben, előirányzat-módosítást hajtson végre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal. 

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre Áht.-ben és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal. 

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100.000.000 Ft összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására. 

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a Polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására. 

(6)  A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. § szerinti esetben a bevételi előirányzatokatsaját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt. 

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges. 

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a Polgármester a Közgyűlést, annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeleten történő átvezetéséről a Polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik. 

(9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltakról a Polgármester határozatban rendelkezik. 

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

 

4. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások 

6. § (1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk. 

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére. 

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra. 

(4) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget a Szervezeti és Működési Szabályzat 63/A. §-ban foglaltak szerint vállalhatnak.

 

5. A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása 

7. § (1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50.000.000 Ft erejéig kötelezettséget vállalhat. 

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható. 

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2019. évben a 2019. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe. 

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb: 

• a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, 

• szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.

 

6. Személyi juttatásokkal való gazdálkodás 

8. § (1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám-előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik. 

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a szerint 2019. évben 46.500 Ft. 

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 324/2017. (XII.21.) határozata alapján bruttó 200.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek. 

(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket. 

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetéséről. 

(6) A költségvetési szervek a 2019. évben keletkezett bérmaradványuk évközi felhasználását a Polgármesterrel történő előzetes egyeztetést követően teljesíthetik.

 

7. Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél 

9. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el. 

(2) Polgármesteri Hivatal Vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani. 

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás. 

10. §A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre. 

11. § Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

 

8. Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések 

12. § (1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról. 

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg: 

• a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
  • a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,
  • a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás). 

(3) A költségvetési szerveket meg nem illető maradvány összege az Önkormányzatot illeti meg. 

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni, a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.  

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel. 

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett: 

• kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, 

• az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

 

9. Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége 

13. § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

 

10. Egyéb rendelkezések 

14. § Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. 

15. § A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester dönt. 

16. § (1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében, csak a Polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott. 

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat. 

17. § (1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak. 

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint. 

18. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el. 

(2) A Polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlásra és értékesítésre. 

19. § A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. 

20. §A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor. 

21. §Az Önkormányzat a Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az önkormányzat likviditási helyzetének figyelembe vételével – az Önkormányzat Gazdasági Vezetője állapítja meg. 

22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2019. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 208.428,- Ft, koporsós temetés esetén bruttó 270.023,- Ft, szórásos temetés költsége bruttó 155.241,- Ft. 

23. § Az Áht 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra: 

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48 Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,

f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,

g) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

h) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére, 

24. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot. 

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik. 

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116-118.§-ait kell alkalmazni.

 

11. Záró rendelkezések 

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2019. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni. 

26. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 35/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

[A fenntartó intézményenként a következő juttatásokat biztosítja:] 

„e) A Pedagógus II. fokozattal rendelkező óvodapedagógus részére 10.000,- Ft/hó, Gyakornok részére 20.000,- Ft/hó, Mesterpedagógus részére 30.000,- Ft/hó, egyéb minősítési pótlék jogcímen annak fedezetét.” 

(2) Az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 35/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet a következő 8. §-al egészül ki: 

„8.§ E rendeletnek az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 5/2019. (II.15.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdésével megállapított 3. § e) pontját 2019. január 1. napjától kell alkalmazni.” 

27. § Hatályát veszti az önkormányzat 2019. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 32/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet.

 

A rendelet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

A rendeletalkotási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

T. Mészáros András polgármester: Mivel kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
Kötelezettség jogcíme
		2019.	2020.	2021.	2022.
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0	0	0	0
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint
Megnevezés
		2019. év	2020. év	2021. év	2022. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	4 233 000 000	4 233 000 000	4 233 000 000	4 233 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	371 223 000	371 223 000	371 223 000	371 223 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	178 236 834	22 500	22 500	22 500
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	40 875 000	40 875 000	40 875 000	40 875 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
6.
	Saját bevételek összesen	4 823 334 834	4 645 120 500	4 645 120 500	4 645 120 500
	Saját bevételek 50 %-a	2 411 667 417	2 322 560 250	2 322 560 250	2 322 560 250
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	2 411 667 417	2 322 560 250	2 322 560 250	2 322 560 250

 

Az Önkormányzat 2019. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő:        határozat továbbítására: az Önkormányzat 2019. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:        T. Mészáros András polgármester

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül

a következő határozatot hozta:

 

30/2019. (II.14.)

h a t á r o z a t a

 

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

 

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
Kötelezettség jogcíme
		2019.		2020.		2021.		2022.
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		0		0		0		0
1.
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0		0		0		0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0		0		0		0
1.
2.
Kezességvállalás		0		0		0		0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	0		0		0		0
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. szerint
Megnevezés
		2019. év			2020. év		2021. év				2022. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	4 233 000 000			4 233 000 000		4 233 000 000				4 233 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	371 223 000			371 223 000		371 223 000				371 223 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	178 236 834			22 500		22 500				22 500
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	40 875 000			40 875 000		40 875 000				40 875 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0			0		0				0
6.
	Saját bevételek összesen	4 823 334 834			4 645 120 500		4 645 120 500				4 645 120 500
	Saját bevételek 50 %-a	2 411 667 417			2 322 560 250		2 322 560 250				2 322 560 250
	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	2 411 667 417			2 322 560 250		2 322 560 250				2 322 560 250

 

Az Önkormányzat 2019. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

 

Határidő:       határozat továbbítására: az Önkormányzat 2019. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

 

Felelős:         T. Mészáros András polgármester

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: