Jegyzőkönyv a Közgyűlés 2019. december 11-ei rendkívüli üléséről

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönti a képviselőket, a hivatal munkatársait, a megjelent külső bizottsági tagokat, a sajtó képviselőit. Megállapítja, hogy a Közgyűlés rendkívüli ülése 15 fővel határozatképes, megnyitja a rendkívüli ülést. Felteszi szavazásra a napirendet.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendet fogadta el:

 

 

NAPIREND:

 

 1. Javaslat pályázat benyújtására az „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című pályázati felhívásra

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

A napirend elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

1. NAPIRENDI PONT

 

 

Tárgy: Javaslat pályázat benyújtására az „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című pályázati felhívásra

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy még a régi költségvetésből maradt meg pénz az alapban és ez már az ötödik pályázati kiírás. Pályázni minden 50.000 lakost meghaladó lélekszámú városnak lehet. A kiválasztott cél, az új művelődési ház széles körű támogatást élvezhet. Olyan célt próbáltak keresni, ami a lehető legtöbb ember számára jelent valamit. Tudják, hogy milyen állapotban van a Művelődési Központ, finoman szólva ramaty. Mindenképpen jó volna, ha létesülhetne egy ilyen új kultúrcentrum. A pályázat elég nagy szabadságfokot biztosít a pályázók számára, nem kell engedélyes tervet, részletes szakmai koncepciót, részletes költségvetést biztosítani. A nulladik ütem a részvételi szándék jelzése, szándéknyilatkozat. A Felső utca 9. önkormányzati tulajdonú ingatlanon, 4.500 m² –en jönne létre az új klutúrközpont. Ezen belül két fejlesztési célt jelölnének meg, az egyik, hogy legyen 50 férőhelyes mélygarázs, a másik pedig egy multifunkciós színházterem és ez bővíthető is lehessen. Számos ponton bele lehetne kötni, hogy ennek hol a vége, pontosan mik a kontúrjai, hol bővíthető, mennyibe kerül majd stb. De nem kívántak meg többet annál, mint hogy jelezzék, hogy indulni kívánnak, melyik alcél rendszerbe helyezik el a pályázatot, nagyjából mire szeretnének indulni, mekkora összegű támogatást kérnek, vállalják-e az önrész biztosítását, ezért szerencsére nem kellett a részletekkel bajlódni. A Felső utca 9. szám alatti ingatlanon az első ház, az utcafronti ház, helyi védettség alatt áll. A megbeszélések során arra jutott, hogy nem fognak túl sokan könnycseppeket hullajtani, ha ezt a házat lebontanák és helyette egy új és modern központ épülne, ha nyernek. A másik sarokpont, hogy mit kezdjenek a régi művelődési házzal, hiszen az egész úgy indult, hogy újítsák fel az Alsó utca 9-et. Statikailag az az épület már nem tartható tovább, nem érdemes költeni rá. Kapóra jött, hogy a szomszédban van egy üres telek, megépül az új központ és oda át tud költözni a művelődési ház nagy része, ha lesz a bővítésre még pluszforrás, remélhetőleg pályázati pénzből, akkor az egésze, és akkor ez az ingatlan felszabadulna. Eddig 400-an adták be a pályázatot és szerinte kb. 10-ből egyet fognak átengedni. Nagyon szeretne nyerni, ez lenne az első közvetlen pályázat, amit direkt ágon nyerne meg a város. Márciusra ígérik a döntést.

 

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság egyhangúlag, egy kiegészítéssel elfogadásra javasolja a határozati javaslatot. A módosítás lényege, hogy mind számszerűen, mind a pályázat elnyerhető összege, mind pedig az ahhoz szükséges önerő jelenjen meg a határozati javaslatban is, mégpedig euróban. Évekkel ezelőtt 50 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat a Felső utca 9. szám alatti ingatlant, hogy ott a művelődés fóruma megvalósulhasson a hangversenyteremtől a színházteremig a képtáron és a többi funkció keresztül, ami egy ilyen házba bele kell, hogy férjen. Az volt a végső gondolat, hogy majd a negyedik, vagy ötödik szinten, a végén majd a Polgármesteri Hivatalt is elhelyezik, hogy az is egy kulturált, normális helyen legyen, és megfelelő módon tudja kiszolgálni az érdi embereket. Nem beszélve arról, hogy az ott dolgozó emberek is megfelelő emberi körülmények között tudjanak dolgozni. Az épület alatt pedig 200 férőhelyes parkoló lenne, akkor ez kb. 10 milliárd Ft lenne. Támogatják a pályázatot, de el kell érni, hogy a pályázat felfejlődjön 10 milliárd Ft összegre, ami létre tudja hozni azt az építészeti kubust, amibe mindez a funkció elfér. Erre a funkcióra a főépítész asszonyék már elkezdték a munkát, hogy megfogalmazzák ennek a programját. Azért fontos az épület programja, mert lényegében az lesz a pályázat programja is és ahhoz szeretnék a támogatásokat megkérni. Mindezekkel a kockázati tényezőkkel mondják azt a Pénzügyi Bizottság nevében, hogy támogatják a pályázatot. Másik kifogása az volt, hogy ingatlanokat kvázi fedezetként csak akkor tegyenek a pályázatba, ha már biztosan nyertek, addig foglaljanak állást, hogy a pályázati feltételeknek megfelelően készpénzben és ingatlanban vállalják az önerőt, de addig lehetőség szerint az ingatlanokat ne kockáztassák. A mostani Szepes Gyula Művelődési Központ helye, ami kis ingatlannak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a Budai úttól egészen a lakótelep szervíz útjáig egy tulajdonban van, több mint 10.000 m² –es terület (a parkoló, a Szepes Gyula Művelődési Központ, a Polgármesteri Hivatal, az Intézményi Gondnokság) -  a Pajer-ház és a Kerváris-ház kivételével - ennek az ingatlannak egyben jóval nagyobb az értéke, mint egyesével. A Felső utca 9. szám kb. 4.500 m², ha több szintben gondolkodnak, akkor el kell, hogy férjen mindazon funkció, amit már elkezdtek program szerint megfogalmazni. Mindezekkel a figyelmeztetésekkel szeretnék útjára bocsátani a pályázatot. Jelenleg kb. 0,5 millió Ft/m² az építési, kivitelezési összeg és a pályázat kb. 2 milliárd Ft-ja kb. 4.000 m²-re lenne elegendő és ott biztosan nem fér el az, ami Érdnek a kultúrális-művelődési-politikai és egyéb szándékait és a kb. 90.000 lélekszámú várost kiszolgálná.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ezekkel egyetért. Nagy a szabadságfok, most ezt megjelölik, és azon lesznek, hogy ezen nyerjenek, de ugyanúgy megépülhessen ugyanott akár a többi funkció is. Nem lezáró jellegű ez a javaslattétel. Az Alsó utca 9. szám megjelölése nem azt jelenti, hogy azt feláldozzák, hogy úgy határoznak, hogy ott bármit építenek. Ez az európai uniós szakzsargonban úgy jelenik meg, hogy rendelkezésre bocsájtják, mert a pályázat célja lényegében nem az, hogy egy új épületet építsenek, az csak segíti a pályázat céljának a megvalósulását. Ismerik, hogy az Európai Unió milyen magasztos elvekre megy rá. Itt most az a lényeg, hogy kulturális innováció legyen. A funkciókat nézi elsősorban, közösségteremtést írtak be. azt szeretnék, hogyha kihívhatnák Budapest kulturális életét versenyre, hogy az itt élőket helyben tartsák, helyben képezzenek olyan szolgáltatásokat, melyeket most a főváros versenyképesen nyújt. Ez a pályázat célja. A kultúra terén adnának innovációt. Például amíg épül az épület, addig az ilyen kulturális innovációt be lehet vinni az Alsó utca 9-be. Nem úgy kell nézni, hogy az Alsó utca 9-et lebontják, a telket pedig felajánlják újabb európai uniós beruházásra, csak meg kell jelölni. A jelenlegi értelmezése ennek a rendkívül bonyolult és kicsit kusza pályázati szövegnek az, hogy elég ez a megjelölés, pusztán a fedezet jellegű önrész biztosításához. Egyébként pedig úgy is ki fog derülni, hogy pontosan mit kell az ingatlanokkal csinálni, hogyha mehetnek tovább a második körbe.

 

Lengyel Péter képviselő: Kérdezi, hogy részleges nyerés is lehet, vagy pedig a teljes összeget lehet megnyerni.

 

 

Simó Károly képviselő: Elmondja, hogy a Fidesz-Kdnp-Összefogás frakció alapvetően támogathatónak tartja az előterjesztést, a célt, maguk is azt fogalmazták meg a választási kampányban, hogy itt egy kulturális igazgatási központ valósuljon meg, plusz még azt is, hogy erős helyi közösség jöjjön létre. Örülnek, hogy a célok egybevágnak. Az idő rövidsége miatt lehetséges, hogy nem volt mindenkinek ideje arra, hogy átolvassa a teljes angol nyelvű pályázati kiírást. Néhány kérdés felmerült benne. Négy, illetve öt cél is meg van fogalmazva benne. A levegő minőségével kapcsolatban elmondja, hogy Érden fontos feladat az utak pormentesítése, ebben is lehetett volna gondolkozni, ugyanúgy ahogy a városban a parkolási problémák megoldásában. Úgy gondolja, hogy ez is egy innováció, melyre ki fog térni. A körkörös gazdasággal kapcsolatban is sok jó lehetőség lehetne, egyrészt az ivóvízhálózat veszteségek csökkentése, ha utakat szeretnének felújítani, szembe fognak azzal kerülni, hogy legalább 80 kilométer ivóvízhálózatot is fel kell újítani, vagy akár a műanyag újrahasznosítás körében is hasznos lett volna elgondolkodni. A demográfiai folyamatoknál hozzáteszi, hogy Érden minimum 13-14 ezer nyugdíjas él, ez a szám vélhetően növekszik, a számukra történő szolgáltatás nyújtása, a generációk közötti együttműködés is innovatív projekt lett volna, mellyel valóban európai szinten hasznosítható modern projektet tudnának bemutatni, hisz a pályázati kiírásnak az a célja, hogy innovációt valósítson meg az önkormányzat, melyet disszemináció keretében át is kell adni, hogy más önkormányzatok tudják ezt hasznosítani. Az idő rövidsége miatt fogadják el, hogy ez egy olyan cél, melyben egyet tudnak érteni, viszont van néhány kockázat, melyet a Pénzügyi Bizottságon is felvetett, de sajnos nem kapott választ, azonban javasolja végiggondolni, mert a tervezésnél fontos lehet. Az angol nyelvű pályázati kiírás nagyon sok részletet tartalmaz, összességében már 1 milliárd forintos nagyságrendű kötelezettségvállalást is tud pluszban jelenteni. Például az egyik hogy az önerő biztosításnál teljesen egyértelműen le van szögezve, hogy az épületet maximum 10%-ban lehet beszámítani, itt 20% írtak önerőként és vállalják, tehát nem fog működni teljes egészéből ingatlannal fedezni, mert maximum 10%-ot lehet ingatlannal, a többit vélhetően készpénzzel kell biztosítani. Az is le van írva, hogy az áfa nem elszámolható költség, tehát vélhetően, ha építési beruházás lesz, annak az áfáját készpénzben mellé kell tenni, mely nem visszaigényelhető. Van egy előfinanszírozási rész, az EU szabályok szerint 50%-30%-20% arányban finanszírozzák, az utolsó 20% esetében teljesen biztos, hogy legalább 1 évig a 20%-ot meg kell finanszírozni, azt csak akkor fizetik ki, ha teljesen rendben van a projekt. Tehát legalább 500 millió forint körüli összeget egy évig az önkormányzat saját költségvetéséből bele kell, hogy tegyen és utána reménykedhet, hogy majd visszakapja. 2006. évre vonatkozó példát említ, amikor az e-önkormányzat projekt esetében több mint 12 hónapon keresztül nem fizették ki az előre megfinanszírozott pályázati pénzt, melyet megérzett az önkormányzat költségvetése. Nem kellene ilyen helyzetbe kerülni. Pénzügyileg biztosan felmerülnek a kérdések, hogy kik a projekt partnerek, és miket vállalnak ebből, lehet, hogy olyan partnerekről van szó, akik pénzt tudnak behozni, de az is lehet hogy visznek, mert a pályázati feltételek között szerepel, hogy partnerekkel kell részt venni. További részletekre lenne szükség. Kéri polgármester urat, hogy a lehető leghamarabb felvetéseit gondolják végig.  Első kérdése, hogy kik lennének a projektpartnerek a programban? Az előterjesztés szerint: „Projekt partner szervezetek: a kulturális életben meghatározó szereplők.” Kikről van szó? Nyilván a Szepes Gyula Művelődési Központ és az Érdi Médiacentrum benne van, de rajtuk kívül még kikről van szó? Konkrétabban szeretné látni a projekt költségvetését, mennyibe kerül az előkészítés, hogy történik a pályázatírás, ki írja és milyen költségstruktúrában? Úgy gondolja, hogy a pályázati útmutató elég részletes, ez elég jól megfogalmazható. Mikor kell a konkrét pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani? Tehát kik a partnerek, továbbá kaphatnak arra vonatkozó ígéretet, vagy másik határozatba belefoglalható-e, hogy jövő év elején a Közgyűlés megismeri és jóváhagyja a projekt részletes tartalmát. Ez hogyan fog zajlani, illetve kéri, hogy részletesebben fejtsék ki, hogy milyen innovációra gondoltak?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Amire tud, válaszol, a nyomtatványokon még bővíteni kell. 1,5 milliárd forintról van szó, az 50-30-20%-os felosztás a kedvezőbb megoldási lehetőségek közé tartozik, nem lenne kedvező, ha az egészet meg kellene előfinanszírozni. Lényegében, ha eljutnak odáig, hogy a 80%-át megkapták, akkor a 20%-ot valahogy megoldják, de a 2021. évről lenne legkorábban szó. Az együttműködő partnerekkel kapcsolatban a Szepes Gyula Művelődési Központ javaslatait kérték be, tehát a Szikra Tehetséggondozó Egyesület, GP Dance Company Egyesület, Masters for Sport Egyesület, Érdi Tánc Sport Egyesület, Rosenbrücke Hagyományőrző Énekkar Egyesület, Érdi Kamarazenekar Egyesület, Harmónia Vegyeskar Egyesület, tehát lényegében az állandó szolgáltatás igénybevevői a Művelődési Központnak. Természetesen bármelyik alcél jó lett volna Érdnek, ezt nem vitatja, az volt a kiindulási pont, hogy minél kézzelfoghatóbb legyen. Beruházás jellegű, ne pedig soft költség legyen, valamint tudjanak belőle építeni, az volt az egyik szempont, a másik szempont, hogy 1 hét volt, hogy valamit össze lehessen rakni, ez tűnt leginkább olyannak, melyet ki lehet úgy dolgozni, hogy tudjanak vele pályázni első körben. A felsoroltak közül bármelyik cél jó lett volna. Hozzáteszi, a pályázat szeptember óta ki van írva, tehát az előző vezetés is észrevehette volna a pályázatot, azonban ez nem kritika, mert ő sem tudott róla, ő is brüsszeli útja során szerzett erről tudomást. Figyelni kell ezeket a kiírásokat a jövőre nézve. Nyilvánvaló, hogy minél több innovációt megpróbálnak ebből kipréselni, az ára, hogy ezt választották, hogy sokkal nehezebb a soft dolgokat jól megfogalmazni, de mindent elkövetnek, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőle. Arra fűzik fel a gondolkodást, hogy a főváros közelségében van egy nagyváros, az agglomerációs megye legnagyobb városa, de lakosai döntően nem helyben fogyasztanak kultúrát. Ezt megpróbálják a XXI. századi szokásoknak megfelelően, valamint abból az irányból megközelíteni, melyet belefogalmazott, vagyis a mobilfüggőséget. Fontos szempont, hogy mind a fiatalokat, mind a közép korosztályt a közösségformálás irányába vinni, tehát az innováció döntően a közösségépítés lenne, tehát az offline közösségépítés és a helyi értékek modern eszközökkel történő bemutatása. Szó volt kiállítótérről, alkotó műhelyről, mint addicionális funkciókról a színházterem mellett, tehát úgy kellene ezt benyújtani, hogy lehessen bővíteni, hogy a T. Mészáros András által elhangzottak szerint, ráépíthetőek legyenek további ütemek. Erre figyelemmel lesz, abban kér támogatást, hogy ez most lehetőleg konszenzussal menjen be, jussanak be a következő körbe, utána hozzák ki belőle azt, amit ki lehet. Márciusban meghirdetik, hogy kik kerültek be és júniusig kell felkészülni majd a pályázattal.

 

Dr. Bács István képviselő: Ha jól érti, ez a projekt mintegy nettó 2 milliárd forint, tehát 540 millió forint áfát jelent majd, valamint körülbelül 540 millió forint lesz utófinanszírozott, és további 415 millió forint az önerő. Tehát lesz egy olyan időszak 2023-ban, amikor a város költségvetéséből mintegy 1,5 milliárd forintot kell biztosítani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az önerő nem feltétlenül készpénzt jelent, tehát beleszámolják a dolgozók költségét, mellyel csökkenthető, valamint az ingatlanok értékét. Mindent elkövetnek, hogy 10%-ig eljussanak. Ennek tükrében, ezzel együtt javasolja, hogy fogadják el, mert minden pénznek örülni kell. Ennek ez az ára.

 

Simó Károly képviselő: Kérdése, hogy a Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát befogadta?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az előterjesztő befogadja, melyben rögzítik a támogatási összegeket. Nincs mozgásterük, de akkor ez lesz az 5. pontja a határozatnak. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett felteszi szavazásra a javaslatot, azzal, hogy mindent elkövetnek, hogy nyerjenek, és jól sikerüljön a pályázat, de hozzáteszi, hogy sokszoros a túljelentkezés. Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett határozati javaslat:

„1. A Közgyűlés a pályázat megvalósításához rendelkezésre bocsátja a 2030 Érd, Felső utca 9. szám alatt található, 22721 helyrajzi számú ingatlant – mint fejlesztési helyszínt – és a Szepes Gyula Művelődési Központ épületegyüttesét (elsősorban mint – az új épületegyüttes átadásáig a pályázat tárgyát képező kulturális funkciókat és a pályázatban megjelölt tevékenységeket végző létesítményt).

2. A Közgyűlés nyertes pályázat esetén a pályázathoz kapcsolódó 20% mértékű önerőt „természetbeni hozzájárulásként”, a város közigazgatási területén fekvő ingatlanok értékével, valamint a projekt megvalósításán közreműködő munkatársak projektre fordított munkaidővel arányosan elszámolt bruttó illetményével és járulékaival fedezi, illetve a város 2020., 2021., 2022. és 2023. évi költségvetésébe betervezett költségvetési forrásból biztosítja.

3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázaton való részvételhez szükséges intézkedéseket, valamint jognyilatkozatokat megtegye.

4. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges, az érintett ingatlanokon lévő épületek helyi egyedi védettségét vizsgálja felül, és indokoltság esetén a megszüntetés érdekében a vonatkozó önkormányzati rendelet módosítását készítse elő.

Határidő:        a pályázat benyújtására – 2019. december 12.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

 

A szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot nyújt be az Európai Bizottság által meghirdetett „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című kezdeményezés 5. számú pályázati felhívására CIADA Érd – Culturally innovative and desirable actions – magyar nyelven: Kulturálisan innovatív és vonzó érdi akcióterv címmel.

1. A Közgyűlés a pályázat megvalósításához rendelkezésre bocsátja a 2030 Érd, Felső utca 9. szám alatt található, 22721 helyrajzi számú ingatlant – mint fejlesztési helyszínt – és a Szepes Gyula Művelődési Központ épületegyüttesét (elsősorban mint – az új épületegyüttes átadásáig a pályázat tárgyát képező kulturális funkciókat és a pályázatban megjelölt tevékenységeket végző létesítményt).

2. A Közgyűlés nyertes pályázat esetén a pályázathoz kapcsolódó 20% mértékű önerőt „természetbeni hozzájárulásként”, a város közigazgatási területén fekvő ingatlanok értékével, valamint a projekt megvalósításán közreműködő munkatársak projektre fordított munkaidővel arányosan elszámolt bruttó illetményével és járulékaival fedezi, illetve a város 2020., 2021., 2022. és 2023. évi költségvetésébe betervezett költségvetési forrásból biztosítja.

3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázaton való részvételhez szükséges intézkedéseket, valamint jognyilatkozatokat megtegye.

4. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges, az érintett ingatlanokon lévő épületek helyi egyedi védettségét vizsgálja felül, és indokoltság esetén a megszüntetés érdekében a vonatkozó önkormányzati rendelet módosítását készítse elő.

5. A Közgyűlés az „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című kezdeményezés 5. számú pályázati felhívására a pályázat maximális projektméretét kívánja megvalósítani 6.250.000 euró összegben, és a projekt teljes ERFA támogatására (80%) 5.000.000 euró támogatás elnyerésére nyújtja be a pályázatot. A projekt önrészeként (20%) 1.250.000 eurót biztosít.

Határidő:        a pályázat benyújtására – 2019. december 12.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

251/2019. (XII. 11.) 

h a t á r o z a t a

 

az „Urban Innovative Actions”(Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című pályázati felhívásra történő pályázat benyújtásáról

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot nyújt be az Európai Bizottság által meghirdetett „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című kezdeményezés 5. számú pályázati felhívására CIADA Érd – Culturally innovative and desirable actions – magyar nyelven: Kulturálisan innovatív és vonzó érdi akcióterv címmel.

 

1. A Közgyűlés a pályázat megvalósításához rendelkezésre bocsátja a 2030 Érd, Felső utca 9. szám alatt található, 22721 helyrajzi számú ingatlant – mint fejlesztési helyszínt – és a Szepes Gyula Művelődési Központ épületegyüttesét (elsősorban mint – az új épületegyüttes átadásáig a pályázat tárgyát képező kulturális funkciókat és a pályázatban megjelölt tevékenységeket végző létesítményt).

 

2. A Közgyűlés nyertes pályázat esetén a pályázathoz kapcsolódó 20% mértékű önerőt „természetbeni hozzájárulásként”, a város közigazgatási területén fekvő ingatlanok értékével, valamint a projekt megvalósításán közreműködő munkatársak projektre fordított munkaidővel arányosan elszámolt bruttó illetményével és járulékaival fedezi, illetve a város 2020., 2021., 2022. és 2023. évi költségvetésébe betervezett költségvetési forrásból biztosítja.

 

3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázaton való részvételhez szükséges intézkedéseket, valamint jognyilatkozatokat megtegye.

 

4. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges, az érintett ingatlanokon lévő épületek helyi egyedi védettségét vizsgálja felül, és indokoltság esetén a megszüntetés érdekében a vonatkozó önkormányzati rendelet módosítását készítse elő.

 

5. A Közgyűlés az „Urban Innovative Actions” (Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek) című kezdeményezés 5. számú pályázati felhívására a pályázat maximális projektméretét kívánja megvalósítani 6.250.000 euró összegben, és a projekt teljes ERFA támogatására (80%) 5.000.000 euró támogatás elnyerésére nyújtja be a pályázatot. A projekt önrészeként (20%) 1.250.000 eurót biztosít.

 

Határidő:        a pályázat benyújtására – 2019. december 12.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, bezárja a Közgyűlés rendkívüli ülését.

 

 

A Közgyűlés rendkívüli ülése 17:51 órakor ért véget.

 

 

K.m.f.

 

 

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet                                                                dr. Csőzik László

                jegyző                                                                                            polgármester