4. NAPIREND - Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről szóló rendelet elfogadása

4. NAPIRENDI PONT

Tárgy: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről szóló rendelet elfogadása

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

Dr. Csőzik László polgármester: A költségvetés ugyanazzal a módszerrel és szerkezettel, készült, ahogy az egész ciklusban. 4,8 milliárd forint működési támogatásokra apelláló rést tartalmaz, amit év közbeni takarékos gazdálkodással szeretnénk lefaragni, mely év végére általában sikerülni szokott, gyakorlatilag 10 éve ebben a szerkezetben készülnek a költségvetések. Olyan időket élünk, ami inkább a centralizálás irányába hat, tehát önkormányzatoktól hatásköröket vesz át az állam, és a finanszírozás sem bőkezű, a nehézségekhez a koronavírus járvány, rezsiválság, háborús válság- és a magas infláció is hozzájárult. Az arányokhoz képest szerény mértékű a bevétel növekedés, saját bevételeink növekedtek egyébként, de a költségek emelkedéséhez képest, a bevételi előirányzatok eltörpülnek, tehát marad a nagy rés. A közétkeztetés esetében ahol, bár csökkent az ágazati infláció mértéke, jóval nagyobb szerepvállalásra kényszerül önkormányzatunk, hiszen e nélkül még többet kellene fizetni a menzára. Ezt a tetemes költségnövekedést minden fórumon jelzem a kormányzat felé, hogy vagy vegyék át teljes egészében a finanszírozást, vagy normatíva ágon kövessék, mert felborultak a belső arányok, a szülők, az állam és az önkormányzat is fizet. A városra eső hányad egyre nagyobb, megint 400 millió forinttal növekszik az amúgy is brutális tétel, 3 milliárd forint fölött van a bruttó kiadási előirányzata. Ha ez így marad, némi túlzással, de elviszi a szabad forrásaink jelentős részét a menza finanszírozása, de nem akarjuk a kevésbé tehetős szülőket olyan helyzetbe hozni, hogy még nagyobb terhet vállaljanak. Normatíva ágon nincs előrelépés a településüzemeltetés és a köztisztviselői illetményalap tekintetében sem. A településüzemeltetés alatt a zöldterület kezelést és fejlesztést, a közvilágítást és a temető üzemeltetésnek az állami támogatását is értem, tehát 2% mértékben nő. Nem nyúltunk hozzá az építményadó mértékéhez, 2011. óta 440 forint, ha nem lennének ilyen nehéz idők, akkor ezekhez is hozzá kellene nyúlni, hogy a város többet tudjon költeni városfejlesztési célokra, de nem akarjuk az emberek pénztárcáját terhelni. Elinflálódott az építményadó értéke ez alatt a 12-14 év alatt, de nem emeltünk a mértékét, sőt a nyugdíjasoknak átlagnyugdíj alatt el is engedtük az építményadóját. Iparűzési adó mértékben araszolunk fölfelé, viszont sokkal nagyobb mértékű bevételeket kellene realizálni ahhoz, hogy érdemben ki tudjunk kerülni ebből a csapdából. Nagy a város, magas a lélekszám, nagy az intézményrendszer, de a kis- és középvállalkozások helyi bevételei kevesek ahhoz arányaiban, hogy ki tudják szolgálni a mindenkori önkormányzat tenni akarását, az alapinfrastruktúra rendbetételét, vagy a felszíni vízelvezetést. Budaörs a költségvetéséből 5 milliárd forintot tud saját forrásból fejleszteni, ez a mi esetünkben jó, ha 500 millió forint, ilyen különbség van város és város között. Véleményem szerint nem méltányos, hogy ennyire megnövekedett a szolidaritási hozzájárulás mértéke, hogy egyáltalán be kell fizetnünk 330 millió forintot az államkasszába. Ilyen szerény mértékű bevételek mellett, ez túl sok, ráadásul hirtelen növekedett meg, mert tavaly 190 millió forintról 330 millió forintra növekedett, a szolidaritási hozzájárulásokat évről-évre összeadva, most már az 1 milliárd forintot közelíti. Takarékos és nagyon fegyelmezett gazdálkodásra lesz szükség, hogy ki tudjuk gazdálkodni ezt az évet, úgy, hogy vannak benne olyan célok, amelyeket teljesíteni akarunk. Ilyen lesz majd többek között a csatornapénz-visszafizetésről szóló rendelet, látni fogja mindenki, hogyan képzeltük el ezt a tételt, de szeretnénk aszfaltozni, járdát építeni, melyre sajnos ezek a bevételi források nem nyújtanak elég fedezetet. 2020. óta a gépjármű adó bevétel is hiányzik a város kasszájából, összeadva majd 2 milliárd forint esett így ki. Az államnak ideje lenne ezt visszaadni, ha ennek csak a 10% maradna helyben, annak is örülnénk. Ideje lenne elgondolkodni a kormányzatnak arról, hogy legalább a hozzánk hasonló helyzetben lévő településeknek, legalább egy részét visszaadja a gépjármű adóbevételnek. Ha az összes itt maradna, akkor 800 millió forintot jelentene, ebből 3 év alatt az utcák nagy része burkolhatóvá válna a korábban alkalmazott módszerrel. A Közgazdasági Főosztálynak köszönöm a költségvetési rendelet megalkotását. Természetesen a költségvetés egy olyan dolog, amit egész évben gondozni kell, nem véletlen, hogy 6-7 módosítás is van év közben, sőt még évre átnyúlóan is.

T. Mészáros András a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság többséggel elfogadta a határozatot és a rendelet megalkotását is.

Dr. Csőzik László polgármester: Amennyiben a többi bizottság elnökének nincs hozzászólása, átadom a szót frakcióvezető úrnak.

T. Mészáros András a Pénzügyi Bizottság elnöke: Ez valóban a ciklus utolsó költségvetése, és mint eddig valamennyit, ezt is a sírás és az erőterjes csúsztatások jellemzik, ha keményebben akarnék fogalmazni, hazugságok is vannak benne. A bevételi oldalon az általános központi költségvetésből származó bevételek összesen átlagban, tehát azzal együtt, hogy egyébként a szolidaritási adó az 172 %-ra nőtt, a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 91%-ra csökkent, ettől függetlenül 121 %-os, tehát az inflációt lényegében takarta és takarja az idei évben is. Az egyes köznevelési feladatokra vonatkozóan 145%-ra, de az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása is 130%-ra erősödött. Ez az átlaga adja ki a 121 %-ot, tehát kár lenne minden esetben a tavalyi inflációra hivatkozni. Valóban a gépjárműadó az mindig központiadó volt, 2010-től csak az 50%-a maradt itt, azzal a teherrel, hogy akkoriba még mi gyűjtöttük be, tehát annak a költségét is az önkormányzatra terhelte az ehhez kapcsolódó jogszabály, tehát sosem volt 100%. Az önkormányzat működését támogató dolgokban erőteljes növekmények vannak, az önkormányzat hivatalának működési támogatása 121 %-ra nőtt, a többi lényegében maradt 100%, vagy akörül. Nálunk nem olyan jellemző, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz magasra emelkedett. Általában az egyetlen, ami csökkent volna a tavalyihoz képest, az a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása. Az építményadó jelenleg 1,2 milliárd forint, sose volt ilyen magas, a telekadó annyi, mint korábban, a helyi iparűzési adó nagy mértékben megnövekedett a tervezetthez képest is, tehát összességében az adóbevételünk eléri az 5 milliárd forintot, ebben benne van a pótlék, bírság, talajterhelési díj. Van egy nagyon érdekes pontja ennek az előterjesztésnek, a Modern Városok Program és egyéb pályázatoknál írja, hogy az említett projekt kiadások forrásául szolgáló 2023. évi maradvány összesen, mintegy 9,6 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy 2019. óta ott van ez a 9 milliárd forint a kasszában. Egyszer kiszámoltam, hogy a 2019. óta ott lévő 9,6 milliárd forint mennyit veszített az értékéből 2024-re, egyrészt azért, mert nagy részben építőipari építésekkel kapcsolatos pénzek és célok voltak megfogalmazva, másrészt azért, mert valóban 2020-tól 2021-től elindult egyfajta infláció, ez a pénz jelenleg mintegy 4,8 milliárd forinttal ér kevesebbet, mint ért 2019. októberében. A veszteség annak, köszönhető, hogy nem csináltatok semmit, nem költöttétek el ezt a pénzt időben, azokat a célokat, amit a Modern Városok programja megfogalmazott, azt bizonyos tekintetben elszabotáltátok az elmúlt 5 év alatt. Ami itt készült az elmúlt időszakban azt még vagy mi indítottuk el és elrontottátok, vagy pedig nagy nehezen befejeztétek. Látható példája ennek az ún. présház. 2019. november 14-én járt le annak a közbeszerzése, és akkor azt megsemmisítették. A lényeg, hogy amit meg lehetett volna csinálni, amikor a pénzt annak értéken lehetett volna felhasználni, akkor nem csináltatok semmit. Amikor megnyerted a választást elhatároztad, hogy ami addig sikeres volt azt élből megtagadod, ez jellemzi a jelenlegi költségvetést is. Ezt a költségvetést jól is meg lehetett volna csinálni, de nem volt erre igyekezett. A burkolat javításokkal kapcsolatban, korábban elindult a Késő Géza Program, nektek is volt, most lassan 5 évetek arra, hogy ahhoz hasonló programot indítsatok. Gondolni kellene arra, hogy ezeket egymásra építve kéne tovább vinni. A város folyamatosan 1990-től évente mintegy 800-1000 fővel gyarapszik, mindig nagyobb lesz a lélekszáma, amíg vannak üres telkek. Amikor egy költségvetést készítünk, akár útépítés tekintetében, akár egyéb kiadási tekintetben, arra kell gondolni, hogy olyan intézményrendszert, hálózatot hozzunk létre, ami durván 100.000 fős népességet ki tud elégíteni. Ha csak tüzet próbálunk oltani, hogy az egyik utcában 100 méter utat leaszfaltozzanak, a másik utca meg úgy marad, az egyik intézményben növelik 10-20 fővel a befogadó létszámot, a másik intézménnyel meg nem törődnek, akkor mindig baj lesz, mindig lehet panaszkodni, hogy a kormány nem adta ide. Önkormányzat vagyunk, magunknak kell gazdálkodni, arra kellene gondolni, hogy milyen bevételekre lehet számítani. Nagyon pozitív változás volt, hogy az adójogszabályok Európai Uniós egyeztetése során megmaradt Magyarországon az ún. iparűzési adó, hiszen ez sokáig kockázatos volt. Magyarán lehet arra számítani, hogy ez még a következő 10-20 évre is meg fog maradni, éppen azért, mert ebben megállapodtak az európai uniós gazdasági- és egyéb szervezetekkel. Lehet arra számítani, hogy ide kell hozni, olyan gazdaságfejlesztő társaságokat, akik valóban lehetővé teszik, hogy a gazdaság megélénküljön, és minél több legyen az éves ún. iparűzési adó. Lehet most Százhalombattával, Budaörssel, Tiszaújvárossal példálózni, de ezekben a településekben volt egy hatalmas kereskedelmi-szolgáltató-, ipari fejlesztés, Tiszaújvárosban szintén vegyipari fejlesztés volt, ami számos munkahelyet teremtett, lényegében megteremtette annak a lehetőségét, hogy a település minél több iparűzési adót szedjen be. Jelen pillanatban akárhonnan nézzük egy településnek az egyensúlyos gazdálkodását az iparűzési adóval lehet helyreállítani. A normatíva estében volt olyan időszak, amikor az államtól átvállalt feladatnak a 60%-át fedezte a normatíva, csak akkor lehet kiegészíteni, ha önálló jövedelem van, akkor nem vagy az államnak kiszolgáltatva, és akkor nem lehetett önkormányzatot „kivéreztetni”, ha a maga lábára tud állni. Itt van 40 hektár lassan fél évtizede a város határán, többek között ez provokálta ki a 2018. március 18-án történt aktivista megjelentést itt a közgyűlésben. Arra azóta egyetlen környezetvédő, vagy bármilyen pozitív célt megfogalmazó vállalkozó nem települt. Tudom itt is lehet mutogatni a NIPÜF-re, de az egyszemélyi polgármesteri felelősség nem delegálható a kormányra-, a közgyűlésre, vagy más állami intézményre. Vagy akkor nem kell önkormányzatot vezetni, akkor abba kell hagyni. Az a példa, hogy 2006. végétől 2019. végéig bizonyos tekintetben működött, fel lehet sorolni azokat a dolgokat, amik akkor keletkeztek, a csatornázástól kezdve, a Csaba utca - Ürmös útig, a Szent István úttól a Sóskúti útig való megújulásra, vagy fel lehet sorolni a különböző intézményeket, amik megújultak vagy bővültek. Ilyeneket az elmúlt 4-5 évben nem tudunk felsorolni, nem tudjuk felsorolni, hogy bővült volna a város, hanem azt látjuk, hogy majdnem 4 éve üres a régi Teleki Sámuel Általános Iskola, ahelyett hogy megépült volna ott a középiskola, most mindenfajta tervek vannak, hogy majd akkor a gyermekgondozással kapcsolatos intézmény, vagy általános iskola lesz belőle. Volt egy terv, Kékedi Gábor indította el a tervezést, az ő terveit fogadtuk el, ami lehetővé tette volna ezt a beruházást, de nem léptek benne. A terv, hogy általános iskolát kell építeni, véleményem szerint hosszútávon téves. Nekünk vagy óvodákat kell építeni, hogy a későbbiekben minél több fiatal család tudjon ideköltözni, középiskolákat pedig azért, ha a gyereknek a kötelező általános iskolát kijárja, ne kelljen neki más környező városban menni középiskolába. A középiskola elvégzése, amikor a gyerekből fiatal felnőtt lesz, az hat legjobban a következő évekre. Abba is hagyom, mert úgy látom, hogy a többséget nem érdekli, amit mondok, és az se, hogy lehetne egy várost normálisan vezetni, hogy lehetne egy normális költségvetést összeállítani, és úgy látom, az se érdekeli, hogy mi lesz jövőre vagy azután, mert mindig vannak a pillanatnak élők, amit egy aktivistahálózat mozgatni tud.

Dr. Csőzik László polgármester: Visszautasítom, én végig figyeltem, valószínűleg a probléma oka az, hogy amit állítottál, az nem tetszett, de jogod van elmondani a véleményedet, remélem, hogy te is meghallgatott, amit én mondok.

Balla Imre képviselő ügyrendi hozzászólás: Ez a hozzászólás nem a napirendről szólt, köszönjük a történelem leckét, a hazugságokat, egyébként csak jelzem, Te mondtad, hogy ne hazugozzunk, aztán Te mondtad végül. Van benne igazság, amit mondtál, de ez nem a napirendről szólt, ez egy egyetemen zseniális lett volna előadásnak. Én rád néztem, az, hogy Te ezt magadra veszed, nem baj, de már nem bírtam ezt a szöveget, mert ez nem a napirendről szólt, a napirend az a költségvetés.

Lengyel Péter képviselő: Nem kívánom elvenni majd polgármester úrtól a válasz hosszabb kifejtésének lehetőségét, a történelemórát én is felírtam magamnak jegyzetként, hogy tökéletes történelemhamisítást hallottunk, éppen ezért sem az MVP–vel, sem a NIPÜF területtel kapcsolatban elhangzott megegyezésekre nem kívánok reagálni. Próbálnék szigorúan a számok mentén maradni, mégpedig amikor arról van szó, hogy összességében vagy 21%-kal nőtt a központi költségvetési támogatás, akkor elfelejti T. Mészáros András úr – szerintem szándékosan – hogy egyrészt a különböző ágazati inflációk eltérőek voltak, és pont az élelmiszer infláció esetében sokkal nagyobb súllyal érinti ez a várost, ráadásul negatívan. Továbbá kifelejti, amit máshol megemlített, hogy lakosságszám növekedés is történt, tehát az egy főre eső támogatás reálértékben is és nominálértékben is csökkent. A saját adó bevételek eseténben szintén ez a helyzet, hogy reálértéken nem beszélhetünk növekedésről.

T. Mészáros András képviselő: Az ügyrendi kérdésnek van egy az SZMSZ-ben megfogalmazott szabályozása. Mikor szavazunk Balla Imre ügyrendi kérdéséről, egyedi hozzászólásáról? Ő ügyrendibe kért szót, az ügyrendi kérdésben felvetett problémáról, vita nélkül szavazunk így van szabályozva az SZMSZ-ben, vagy rosszul nyomta meg a gombot.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr úgy döntött, hogy befejezi idő előtt a felszólalását, szerintem nem kellett volna, én meghallgattalak volna, de meg tudom érteni Balla Imre urat is.

Balla Imre képviselő: Az SZMSZ-ben vannak a felszólalásra vonatkozó határok is, amiket sokszor nem tartunk be, van, hogy épp az ellenzék hasznára, olyankor nincs felzúdulás.

T. Mészáros András képviselő: A Pénzügyi Bizottság elnökének jelenleg a napirendhez korlátok nélküli hozzászólási lehetősége van.

Dr. Csőzik László polgármester: Értem, és azt is tudom, hogy az SZMSZ mit tartalmaz ezzel kapcsolatban, hadd kérjek annyi önkorlátozást, hogy haladjunk tovább. Ha jól értem, a javaslat arra szorítkozott, hogy a felszólaló térjen a tárgyra és beszéljen a költségvetési rendeletről, ő pedig a Pénzügyi Bizottság elnökeként korlátlan lehetőséggel bír arra, hogy kifejtse a véleményét, és jócskán kitágította a határokat.

Balla Imre képviselő: Olvastam az SZMSZ-t, elolvashatná T. Mészáros András képviselő is, én másképpen értelmezem ezt a kérdéskört.

Csépán István képviselő: A Gazdasági Bizottság és a Fenntarthatósági Bizottság is elfogadásra javasolta a költségvetésre vonatkozó rendleletet. A Közgazdasági Főosztályvezető asszonynak köszönöm, hogy ilyen átfogó költségvetést készített. A költségvetésben, ha a bevétel mennyiség és az állami normatíva nem követi le a kívánt mennyiséget, amit amúgy a város költségvetésébe bele kellene pumpálni, így sajnos mindig futunk az események után. Nem beszélve arról, hogy jönnek menet közben olyan események, hogy rajtunk kívülálló okok miatt, de például közel fél milliárdos lyukat kellett az elmúlt időszakban befoltozni. A költségvetés során 270 millió forint van beállítva egy régmúltból adódó, az önkormányzattal szemben pert nyert társaság felé, melyet bármikor leinkasszálhatnak a számláról. Az első olyan költségvetés volt, amit olyan korlátok közzé tettünk pont azért, mert bármi lehet, mint amire az előző időszakokban sem számítottunk, hogy egy kicsit tapintatosabban nyúltunk hozzá a számokhoz, és nem próbáltunk elrugaszkodott költségvetés létrehozni. Ami a frakcióvezető úr által említett 9 milliárd forintos MVP vagyonelem, adott pénzmennyiség, ami a város számláján szerepel, de ezek pántlikázott összegek, ezeket az összegeket nem tudjuk másra fordítani, mint arra, ami a célja az adott összeg felhasználásának.

T. Mészáros András képviselő: Szeretném emlékeztetni a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy átadás-átvételnél a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy 40,5 milliárd forint került át az új polgármester, illetve az új közgyűlés kezébe, melyből 12,5 milliárd forint feladat nélkül volt a Modern Városok Program keretében, tehát külön feladat nem volt rá meghatározva. Durván 28 milliárd forint le volt kötve az iskolákra, valóban volt bizonyos fajta ún. kapacitáshiányból származó építőipari árnövekmény, és 2021. év végén volt egy komoly infláció. Ha mindezt így összeszámolom, még mindig marad 9 milliárd forint, tehát akkor valami nem sikerült, és lehet ezt történelem leckének minősíteni, de akkor ebből tanulni kéne. 2019. október 14-e óta ti írjátok a történelmet, de attól az még nem biztos, hogy az igaz.

Dr. Csőzik László polgármester: Történelem átírásban szerintem feketeöves a Fidesz. Szeretném, ha mindenki tisztában lenne azzal, amit T. Mészáros András elmondott, majdnem minden elemében téves volt, csúsztatásra épült, vagy egyszerűen tudatos hazugság. Kezdjük az MVP-, vagy VEKOP projektekkel, ezeket nem lehetett volna másra felhasználni, mindegyikhez támogatási szerződés tapadt, ezek kizárólag kötött célokra voltak elkölthetők. Nem igaz az, hogy ez a 10 milliárd forint szabadon mozgatható volt. Azokat a pénzösszegeket nem emeltük be a költségvetésbe, nem költhettük aszfaltozásra, meg volt kötve teljes mértékben a kezünk. 2019. október 14-én, nem jöttem be a hivatalba, nem akartam a gyász folyamatokat megzavarni, de tudtam, hogy a folyószámla egyenleg mínusz 600 millió forint volt, pár nap múlva érkezett meg a 700 millió forintos működési támogatás visszamenőleg. Az a lényeg ebben a költségvetésben, hogy ami nekünk bevételként realizálható, az gyakorlatilag a minimális kötelező feladatok ellátására elég. A költségvetés 1. mellékletében találhatók az intézményi kiadások, nézzétek meg, hogy mennyit kell hozzá adnunk, tehát az állam a feladatfinanszírozás rendszerében nem biztosítja a teljes költségszintet, 6 milliárd forintot kell hozzáraknunk saját bevételből. Sokan azt gondolják, hogy egy önkormányzat olyan, hogy beszedi a helyi adót és abból mindent is meg kell, hogy valósítson. Ez egy komplex-, hibrid rendszer, de döntően az állami finanszírozás, ami dominál, és az, ennek a kiterjedt intézményrendszernek a működtetésére nem ad elegendő forrást, ami pedig hiányzik, nekünk kell kipótolnunk, ez most 5,8 milliárd forint, és ez csak a működés költsége. A Városgazda Intézmény esetében a temetőre kapunk 9 millió-, az utak karbantartására talán 170 millió-, zöldterület fejlesztésre 82 millió forintot. Teszünk mellé 2,2 milliárd forintot, ezek a normatívák nem nőnek. A szociális gondozó rendszer nagyon fontos, nagyon sok a rászoruló ember, aki ellátást érdemel és kap is. Az ottani kollegák, és az egész költségszint úgy van finanszírozva, hogy az állam a felét adja, 1,2 tized milliárd forintot kell adnunk a saját zsebükből. Strukturálisan, szerkezetileg ez, el is viszi a helyi bevételeket. Budaörsön annyival több a helyi bevétel, hogy ők is odaadják ezt, náluk is ennyi a normatíva, csak ők még azon felül tudnak fejleszteni is, mert sokkal több pénz folyik be. Ha már a múltba visszamegyünk, lehet felelősöket keresni, biztos, hogy a 90-es évek nagy befektetési dömpingjének, hogy nem volt haszonélvezője Érd, ide nem jött annyi cég, mint aminek kellett volna, ez óriási hiba, és mulasztás így utólag. 2006 és 2019 között, jöhetett volna több cég is, ez T. Mészáros Andrásnak gyakorlatilag egy konjunkturális időszaka volt, ti voltatok kormányon 2010-től kezdve, kifizették Érdnek a 13 milliárd forintos adósságát. Átállt egy új rendszerről az egész, és csak 3 körülményt mondok, ami eldönti ezt a vitát, és teljesen objektív körülmény. Az egyik, amivel kezdtem, hogy 2014-ben érkezett 700 millió forint plusz bónusz működési támogatás, amit minden évben megkaptatok, ezt 2020. évtől beszüntették. Ennek hogy örülnénk most, főleg, hogyha az inflációs hatást is hozzávesszük, ez mintegy 1 milliárd forint lenne ma, 5 év alatt 3,5–4 milliárd forint kiesés. Folytatva a gépjárműadó bevétel helyben maradó részének a kiesésével, átlagosan évi 400 millió forint 2020-2024-ig, azaz 5 év alatt 2 milliárd forinttal kevesebbet kaptunk, ezen kívül pedig sarcot kell fizetnünk szolidaritási hozzájárulásként. Ez kezdetben 220 millió-, majd lecsökkent 118 millió-, majd 190 millió forint lett, most meg 330 millió forint, ez kb. 600-700 millió forint. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, látjuk, hogy kerek 6 milliárd forint esett ki a rendszerből. Ennek a 6 milliárdnak a feléből, lerendeztük volna a csatorna pénz visszaadására vonatkozó ígéretünket, a maradék 3 milliárd forintból az utcák többségét leaszfaltoztuk volna. Ezzel néztünk szembe, továbbá nekünk Covid, politikai megkülönböztetés, és rezsiválság is jutott. A NIPÜF-nél mindent elkövettem, hogy ne csak szakmailag, de emberileg is jó kapcsolatokat alakítsanak ki kormányzati szereplőkkel, voltaképpen sikerült is. A NIPÜF vezérigazgatójával 3 éven keresztül kéthavonta egyeztettünk, de nem az én feladatom volt az, hogy megtöltsem a NIPÜF parkot, ami kormány terület. Nem tudom miért nem sikerült, de nem az önkormányzat feladatköre volt, ez a kormány cég 5 év alatt nem volt képes idehozni egy beruházót se. Most új vezérigazgató van, aki nem is válaszol a megkereséseimre, először azt hallottuk, hogy a BYD akkumulátorgyára jön ide, aztán szerencsére cáfolták, most a legújabb pletyka, hogy a NAV egy raktárbázisa jön ide, ahova a lefoglalt termékeket, árukat, ingóságokat fogják hozni. Amikor idejött miniszterelnök úr 2015-ben, akkor úgy emlékszem még az Elvira Major beszántásáról volt szó, hogy 200 hektáron legalább lesz egy ipari parkja Érdnek a kormány jóvoltából, hogy nőjön az iparűzési adóbevétele, hogy ne kelljen ilyen költségvetést elfogadni, hogy ne 5 milliárd forint helyi adóbevételünk legyen, hanem 10 milliárd forint. Amikor ide akar jönni a Lenovo segítettünk, módosítottuk az adórendeletet is, nem rajtunk múlt, hogy kapott egy előnyösebb ajánlatot és elment Ecserre, ahol egy meglévő üzembe költözött be. Együttműködtünk a NIPÜF-el mindenben. Nagy esély van arra, ha beindulnak ezek a logisztikaipark-fejlesztések, segíteni fognak, hiszen olyan kitörési pontok előtt állunk, amelyek megváltoztathatják a helyzetet. Örülök, hogy ez alattam indult el, bármit is hozzon a június 9-ei választás azért ez, ennek a ciklusnak egy messze ható eredménye lesz, ha most még nem is látszódik, de érdemben a bevételeinket meg fogja dobni. A múltkor elmondtam, hogy mínusz 800 millió forint a bankszámla egyenlege. Hibás az önkormányzatok finanszírozási rendszere, még egy módon meg lehetne változtatni, ha nagyobb adóemelést vezetnénk be, de ezt meg nem akarjuk. Az is erény közgyűlési szempontból, hogy az építményadóhoz nem nyúlunk hozzá, sajnos azt kell mondjam, hagyjuk hogy elértéktelenedjen. Abban kéne változást elérni, hogy vagy Érd kapjon befektetői dózisokat, akár a kormányzat által, hiszen nem nagyon működik ez a kormányzat nélkül. Dacára annak, hogy nem vagyunk Fideszesek, együttműködtünk a Fidesz-kormánnyal. Még azt is tolerálták, amikor az akkumulátorgyártó üzemre nemet mondtunk, nem az volt a válasz, hogy akkor nem keresünk titeket, hanem megértették, hogy ilyennel ne próbálkozzanak, és más ágazati szereplőket hozzanak. Lehet minket hibáztatni azért, hogy ezeket a nagy projekteket 80%-90%-ban hajtottuk végre, de azért elköltöttük ezeket a pénzeket, és ezeknek a beruházásoknak a menedzselése nehéz volt. Heti szintű volt a válságmenedzselés, mert elszálltak a költségek, és kiderült, hogy rosszak a tervek. Hibás döntés volt például a VEKOP beruházások esetében, hogy külön bontottátok az engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentáció beszerzését. A VEKOP EU-s projekt volt, nem bír el 4 közbeszerzést, 2019-ben kiírtátok az összeset, ebből kettő ért révbe, ez azt jelzi, hogy nem volt minden rendben a terveknél, és ez később bebizonyosodott. Amikor egy kiviteli közbeszerzésre 1 év 3 hónap megy el, míg a tervező kiválasztásra kerül, megkötjük a szerződésekhez és valamennyi tervező azzal jön, hogy az engedélyezési tervdokumentációból újat kell csinálni, akkor már lehetett látni, hogy bajok lesznek, de szerencsére ezt a pénzösszeget nem úgy kezelem, hogy ettől elesik a város. Nyilvánvaló, hogy döntően az önkormányzati választások után nyílik meg a lehetőség, ez politikailag meg lehet érteni, hogy ezeket a projekteket megcsináljuk hazai eljárásrendben. Már most kaptunk lehetőséget arra, hogy egy kisebb projektet megcsináljunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy megértésre talál, mert az lenne a logikus, hogyha, odáig elvittünk egy projektet, hogy 2 hétre vagyunk a munkaterület átadástól, akkor ne kelljen újra kezdeni, hiszen ezek fontos célok. Reményt táplálok arra, hogy ezek a források, más ágon visszajönnek ide az év 2. felében vagy a jövő évben.

Szűcs Gábor képviselő: Egy idézettel kezdeném, amit a Fideszes felszólalásokra értek, „egyetlen kisgyerek sem hiszi el természeténél fogva, hogy a valóság szilárd, számára a határok rugalmasak, az ő igényeitől függnek, de lassan megtanulja, hogy máshogy higgye”, ez Nicole Kraus amerikai írónőtől van. A lényege a második része, melyet megismételnék, „de lassan megtanulja, hogy máshogy higgye”, ez sajnos nem igaz a Fideszre. Normatíva ágon átlagosan 21%-os emelkedést mondott frakcióvezető úr, ez finoman is félrevezetés. Az előírt önkormányzati kötelező feladatok ellátását, amit a Magyar Államnak a központi költségvetésből normatíva ágon kéne 100%-ban lefednie, ahhoz hozzá kell rakni 6 milliárd forintot. Ha azokhoz a feladatokhoz, amit az állam ír elő, azt neki kéne fedeznie 100%-ban, akkor a városnak lenne 4 milliárd forint saját fejlesztési forrása. Nem az a valóság, hogy az állami alulfinanszírozás most éppen 21 %-al a tavalyihoz képest mennyivel nő, mert körülbelül 300-400 s%-al kéne a valósághoz nőnie ahhoz, hogy a feladatát teljesítse. Itt nagyon sokszor elhangzik a politikai megközelítés, én ki merem azt jelenteni, hogy a magyar önkormányzatiságban és a magyar önkormányzatokkal szemben, egy olyan kormányzati politika zajlik, amit már az előző Közgyűlésen is mondtam, hogy 5 év alatt ezer milliárd forintot kíván a Magyar Kormány kivonni az önkormányzatok normatív alapú támogatásából, ami pártállástól független. Nehogy valaki azt gondolja, hogy ha Fideszes polgármester van, más településen az jobban jár. Akkor van egy településnek jó helyzete, mint Budaörs esetében ahol Wittinghoff Tamás a polgármester, de nem a személye miatt, hanem azért mert dúskálnak az iparűzési adó bevételben. Jókor, jó helyen voltak a 90-es években, amikor a befektetők érkeztek az országba és ez ennek nagy része Budaörsöt találta meg. A magyar önkormányzati rendszerben strukturális problémák vannak, aki a helyi ügyeket minél jobban akadályozni szereti, és az önkormányzatokat el akarja pusztítani, mert a centralizációban hisz, és nem a decentralizációban. Nem abban hisz, hogy a helyi közösségek saját maguk döntsék el az őket érintő ügyeket, és nem abban hisz, hogy az önkormányzatokon keresztül lehet a legjobban támogatni az embereket. Minden egyes olyan forrás, ami nem érkezik meg egy adott településre, ez lehet Érd, vagy akár Balmazújváros, Tiszaújváros, Szentes Békéscsaba, Nemesmedves, Záhony, az mind azt jelenti, hogy Magyarország mostani kormánya, a Fidesz-kormány, a helyi emberek zsebéből veszi ki a pénzt. A gépjárműadó nem az önkormányzat lehetőségeit tágítja. A kormány beszedi az autópályák és közutak után a teherforgalomból származó bevételeket, és abból kéne rendben tartania és fejlesztenie az utakat, de azokat a bevételeket, amiket a helyi emberek fizetnek be a saját autójuk után, nem arra került ráfordításra, hogy a helyi utak javuljanak meg, hanem Magyarország Kormánya a központi költségvetés keretén belül különböző felesleges dolgokra költi el, például stadionokra és egyéb látszat beruházásokra.

T. Mészáros András képviselő: Úgy látszik, alpolgármester úr nem érti tisztán az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, mert valóban rossz, de nem azért rossz, amire alpolgármester úr mondja, hanem azért, mert nagyon sok önkormányzat nem reagál a változásokra, illetve nem reagál arra, ami az alapelv. Az alapelv az, hogy vannak kötelezően átvett állami feladatok, ezekbe befinanszíroz az állam, ellenben jogot ad helyi adót- és iparűzési adót szedni, és egyéb jövedelmekre szert tenni a működtetés során is. Ebből kellene egyensúlyt kialakítani, de most a részletekbe. Lényegében csúsztatással vádolt polgármester úr az előbb, nem csúsztattam, valóban a Modern Városok Programjában 12 milliárd forint volt a programon belüli-, szabadon felhasználható összeg, ebből finanszírozták például a kialakult többletköltségeket. Nem volt lekötve, a célok meg voltak fogalmazva, azokat pedig lehetett módosítani, azonos sorokon belül. Most is lehet egyébként, illetve már lassan nem, mert el fogják venni azt is, ami van. Minden városvezetőnek nehéz a dolga, nincs ebben semmi baj, de akkor is egy lehetőség van, hogy valamilyen módon normalizálják a város költségvetését. Az embereket kitiltani nem lehet, lefogyasztani a várost nem lehet, nincsen jogi feltételrendszer, csak szabályozni lehet, hogy kevesebben költözzenek be, illetve nagyobb helyet foglaljanak el, de az egy drágább életminőséget fog jelenteni, mint eddig, ami előnyös is lehet bizonyos szempontok alapján- akár szociális, akár egyéb szempontok- alapján, de akkor ezt el kell dönteni. El kell dönteni, hogy egy telken, csak egy ház legyen, most is így van szabályozva a HÉSZ-ben, csak sokan visszaélnek vele. A másik, amire szeretném a hangsúlyt fektetni, ha az iparűzési adót nem növeljük, akkor, folyamatosan ugyanazokkal a problémákkal állunk szembe. Az iparűzési adót pedig úgy lehet növelni, ha összefüggő területek vannak. Most már van összefüggő terület a városban, akár a 029 helyrajzi számúra gondolunk, akár pedig az Elvira melletti területre, egyébként az Elvirát senki nem akarta beszántani. Amikor kiszámoltuk, hogy durván 250 hektár kell ahhoz, hogy ennek a városnak iparűzési adóból, a gazdasági fejlesztési övezeten keresztül, mintegy 15-20 milliárd forint bevétele legyen, amiből aztán már lehet gazdálkodni, akkor bizony a 659 hektáros Elvira majorra gondoltunk, mert ott ebben a pillanatban is, összességében 29 hektárt használnak az ún. gén bankra, az összes többit bérbe adják, almát termelnek rajta, meg kukoricát és napraforgót. Az almafákat most vágják ki, mert kiöregedtek, de valószínűleg legközelebb is, aki bérbe veszi, ugyanúgy almát ültet. Az összes területet bérbe adják, ez nagyon jó a cégnek, és bizonyos tekintetben a tulajdonosnak, az Akadémiának mert ebből bevétele van, de nem jó a közösségnek. Az egész Elvira majort egy 100 hektáros területen teljesen újjá lehetett volna építeni, ugyanazzal a gén bankkal, ugyanazon a területen, ugyanabban a környezetben, és mindez 3,5 milliárd forintba került volna, amennyiben Fazekas Sándor miniszter úr beleegyezett volna, ott most egy modern génbank működne, teljesen mindennel fölszerelt infrastruktúrával, és lenne még körülbelül 200 hektár pufferterület és 250 hektár gazdaságfejlesztési övezet. Ez nem jött létre különböző okok miatt, most már mindegy is, újra kell kezdeni az egészet. Megértem, hogy kell költeni aszfaltozásra, de még többet kéne költeni arra, hogy tervezzük meg mind a 300 kilométer útnak a borítását, tervezzük meg alatta az új csöveket, mellette a vízelvezető árkokat, és még sorolhatnám, hogy mi kell egy akkora infrastrukturális fejlesztéshez, például a csatornázás se ment tervek nélkül. Nem lehet, hogy építünk egy kis utat a város egyik sarkában, majd pedig a másik sarkában is, hogy mindenki meg legyen elégedve, legalábbis minden környéken lássák, hogy milyen keményen dolgozunk és milyen erőteljesen, ezért a másik sarkába is épít a városnak 300 méter utat. 300 kilométert kell megépíteni, ezt 5 év alatt meg lehetne építeni, csak ezért tenni is kéne. A lényeg, hogy nem javasoljuk ennek a költségvetésnek az elfogadását. Az egész költségvetési logikának az átalakítását javasoljuk, és azt, hogy ennek a városnak a jövőjével foglalkozzunk. A feladat egy közel 100 ezer fős városnak az építése, fejlesztése, kulturális életének, a sportéletének és a művészeti életének fejlesztése. Itt több művész lakik, mint Szentendrén, ezekkel az emberekkel külön kéne foglalkozni, képtárat kéne már építenünk, a könyvtárat, óvodát és bölcsődét kéne építeni. Középiskolát kéne építeni, mert azt nem kötelező, arra kéne pénzt szerezni. A kötelező feladatot, az általános iskolát építse meg az állam, adjunk neki telket akár ingyen, és építse meg az állam, mert az kötelező. Az a hasznos, amikor olyat csinálunk, ami adott esetben a várost egyébként kényelmesebbé, gazdagabbá teszi és meg tudjuk hozzá szerezni a pénzt. Az a feladata a polgármesternek, nemcsak az, hogy bemegy, a NIPÜF vezérigazgatójához és jól érzi magát. A NIPÜF-nek ez nem érdeke, jelen pillanatban ennek a Közgyűlésnek, kiemelten Csőzik Lászlónak, illetve a városnak érdeke, hogy itt a gazdaságfejlesztési fejlesztésre terület-, hely és beköltöző vállalkozó legyen.

Dr. Csőzik László polgármester: Bárki el tudná mondani, hogy tervezni és építeni kell utakat, ez nagyon könnyű, de miből? A Kerülő utcát megterveztettük, csak az engedélyezési szintű tervdokumentáció úgy nézett ki, hogy a közbeszerzésbe három ajánlat érkezett. Volt egy 72 millió-, egy 60 millió forint körüli, végül amelyik nyert, 29 millió forint + Áfával nyert, és ez csak az engedélyezési szintje a másfél kilométeres útszakasznak. Hozzá kell majd tenni a kiviteli terveket is, hogy meg lehessen rendesen építeni, az körülbelül lesz még egyszer ennyi. Az érdi 450 kilométeres utcahálózatnak a megterveztetése, a komplett műszaki tervdokumentáció tízmilliárdokra is rúghat akár. Az egésznek a kivitelezése 100 milliárdokban mérhető, Kósa Lajos megígérte a városnak dr. Aradszki Andrással együtt, hogy 60 milliárd forintot kapunk erre. Tehát magasztos célokat kijelölni nagyon könnyű egy ilyen rendszerben, de konkrét eredményeket elérni nehéz. Tisztességgel végig vittük az összes beruházást, amit a város megkapott a Modern Városok Programban, amit csak lehetett kimaxoltuk. Úgy gondolom, hogy ami nem vezetett eredményre, nem rajtunk múlott, de azt is megmentjük. Átadtuk az új iskolákat, végig vittük a teljes beruházást, annak megannyi anomáliájával és mindenféle válságkezelésével együtt. A Modern Városok programot úgy igazítottuk, hogy meg lehessen csinálni belőle azokat a beruházásokat, amelyeket szerettünk volna. Volt olyan, ahol természetesen az önkormányzattól teljesen függetlenül fejre álltak a dolgok, ilyen volt először a Tárnoki út, vagy az AVL melletti rész, ahol visszaadta a közbeszerzési eljárásban nyertes tendergyőztes a beruházást. A présház is ilyen volt, rosszak voltak a tervek, nem nézte meg senki azt, hogy rádől a löszfal az építkezésre, most félkész állapotban várjuk a megoldást Lázár úrtól remélem, hogy fog segíteni és be fogjuk azt is fejezni. Még most is a véghajrában néhány beruházást meg tudtunk csinálni, hogy ne kelljen visszaadni pénz. Benne vagyunk az első lehívóban a 23 megyei jogú város közül, és remélem, hogy ennek lesz folytatása, az MVP program. Azokra, amelyek céloztál kormányzati beruházási pénzekből jut majd fedezet, de ezek mellett is keressük a megoldást. Minden jel arra mutat, hogy sikeresek voltunk a közvetlen brüsszeli források lehívásában. Szerintem tényleg azt lehet mondani, hogy ilyen ellenszélben, és ilyen ínséges időkben a város ez odatette magát. 55 utcát aszfaltoztunk, azért az, nem 300 méter, annak ellenére, hogy nem érkezett meg a beígért 60 milliárd forint. Elvették a gépjárműadót, mégis tudtunk aszfaltozni és ezt folytatjuk idén tavasszal is.

Szűcs Gábor alpolgármester: Azt gondolom, hogy az önkormányzatiságról más a felfogásunk. Én abban hiszek, hogy az önkormányzatoknak az a feladata, hogy a helyi embereket szolgálják, és ha van kötelező feladat, akkor a mindenkori Magyar Kormánynak az önkormányzatoknak normatíva oldalon oda kellene adni 100%-osan. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat nem egy beosztott szerve a mindenkori Magyar Kormánynak, hanem alapvetően egy önálló közigazgatási egység, aki a helyi közösségek és a helyi emberek képviseletére azok dolgainak az intézésére van. 2019-ben helyi iparűzési bevétel 2,560 milliárd forint, a költségvetés szerint most 3,6 milliárd forint, azaz 4-4,5 év alatt 44 százalékkal sikerült az iparűzési adót növelni. 13 év alatt kevesebb, mint 44 százalékkal sikerült Önöknek növelni. Összesen 2014-ben, vagy 2013-as költségvetésben az összes adóbevétel 3 milliárd forint volt, pedig akkor már túl voltunk itt 2010-es horrorisztikus ingatlanadó bevezetésen, amit Önök tettek. Most az adóbevételek, úgy hogy az építményadóhoz, nem nyúltunk hozzá, viszont a helyi iparűzési adó bevételeinket növelni tudtuk a város közösségének javára. Konkrétumok tekintetében én azt látom, hogy már nincs több, amiről tudnánk vitatkozni.

Tetlák Örs alpolgármester: Mindig el kell mondani, hogy, amit az Elvirával kapcsolatban, a Fidesz oldaláról hallunk az teljes tévedés. Most is hallottuk, hogy adott esetben egy akkumulátorgyár odatelepítése mellett ez a történet folytatódhatott volna. Bármilyen ipari övezet odatelepítése környezetterhelést jelent, és az Elvira működésének az azonnali ellehetetlenülését jelenti. Ezt nem én mondom, hanem azok a szakemberek, akik hosszú évek óta a működtetnek ilyen-, és hasonló gén bankokat. A másik, hogy az iparűzési adóra épülő település finanszírozása zsákutca, éppen a termőföldek, és a zöldterületek feladásának vagy az erre való kényszerítésnek a melegágya. Úgy látszik az előző felsorolásból, hogy a Fidesz frakcióvezetője még mindig erre készülne, ebből a szempontból is gondolom, hogy a saját csapata se kívánja, hogy ez megtörténhessen, tehát erre nem fog lehetőséget kapni. Az MVP-vel kapcsolatban, az MVP által ideérkezett pénz meggyőződésem, hogy bármilyen körülményekhez képest a lehető legjobban hasznosult. Más városokkal összehasonlítva is egyáltalán nincs szégyenkezni valónk. Volt egy foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, ami miatt elmarasztalták T. Mészáros Andrást, tehát hogyha a gyerekeknek a veszélyeztetése az MVP projekt zászlóshajójaként kezelt papi földek esetén megvalósulhat, akkor nagyjából el lehet képzelni, mi történt a többibe. Óvodafelújítások ágán van egy 70 millió forintos hiányosság, amit azóta sem sikerült rendezni, nagyon várjuk, hogy esetleg ezt majd valaki visszafizeti a város kasszájába, aki azt elrontotta. Számos olyan projekt volt, ami az aláírás pillanatában több százmilliárd forintos hiánnyal indult, nem győztük, hogy egyenesbe tenni, vagy legalább részben csökkentett műszaki tartalommal, de megvalósítani, az elszálló árak és az inflációs nehézségek ellenére. Arra, hogy milyen színvonalon kerültek kivitelezésre vagy indításra ezek a Modern Város Programhoz tartozó projektek, például itt van a Fehér út példája, ennél nagyobb környezetkárosítást kevesen követtek el, folyik a nyomozás, a hatósági eljárás. A Modern Városok programból, amit lehetett elrontottak, vagy olyan minőségben adták át, hogy nem győztünk érte mindent megtenni, hogy abból lezárt projektek legyenek. Az utak állapotával kapcsolatban, dr. Aradszki Andrásnak van egy élő felkérése a Közgyűléstől, 3 milliárd forintra, amire felkértük képviselő urat, hogy vesse be közben járóképességét, de szokás szerint megint elmaradt.

Dr. Csőzik László polgármester: Lezárom a vitát, azért pozitívumok is hangozzanak el, ne csak egymás kritikája és az, hogy milyen rossz a helyzet a finanszírozásban, komoly céljaink vannak és remélem, hogy azok teljesülnek idén. Egyrészt nagyon fontos hozzálátunk a csatornapénz visszafizetés teljesítéséhez, ez a következő Közgyűlésre bejön és még a választások előtt el is indulnak a kifizetések, mi nem fogunk olyan jövedelem plafont alkalmazni, mint ahogy Tárnok esetében történt. A másik, hogy infrastrukturális fronton is szeretnénk előre lépni, a legsürgetőbb feladatnak az új parkvárosi iskola körüli utak rendbetételét tartom. Ez a projekt novemberben eljutott a célegyenesig, de forrás hiányában, mert magasabb áron lehetne megvalósítani, mint amennyi szerepelt volna a támogatásban, majdnem gellert kapott a projekt, a felszíni vízelvezetéssel problémák voltak. Sok időt töltöttünk el mellette, hogy ezt rendezzük, és az iskola környéki utcák végre szilárd útburkolatot kapjanak, és a parkoló is rendbe legyen, ezt a közeljövő legfontosabb tervének gondolom. Ezen kívül pedig ráállunk arra, hogy már kora tavasszal, áprilistól legyenek újra útburkolások. A Judit-, Júlia utcára is lesz gondunk, meg természetesen a többi városrész esetében is. A játszóterek kialakításában is szeretnénk lépni, és a Top plusz program végrehajtása is idén termőre fordulhat, melyben komoly beruházások vannak, ezek az új EU-s költségvetésnek az elemei lesznek. Emlékszik mindenki arra, hogy szépen rendbe raktuk a Bem téri óvoda udvarát, mely harmadannyiba került, mintha külsős cég csinálta volna, ezt a módszert szeretném folytatni, egyrészt azért mert gyorsabb, másrészt mert helyzetbe hozza munkatársainkat, és a legfontosabb, hogy sokkal olcsóbbnak tűnik. Így kerülne sor a Bem téri iskola rendezésére is, hiszen ott, a maradványösszeg még rendelkezésre áll. Nem igaz, hogy mi hajtottuk volna ki a középiskola tervét az sem igaz, hogy mi szúrtuk volna ezt a fejlesztést, ez nem így történt. Már az előző önkormányzatnál a minisztérium a Bem téri épület forrását jelölte ki a ráemeléseknek fedezetéül, tehát a Batthyány Általános Iskola és Sportiskola, a Kós Károly Szakképző Intézmény és a Fenyves Parkvárosi Köznevelési Centrum többletköltségeit innen kellett finanszíroznunk, tehát nem kaptunk plusz ráemelést, viszont a maradványösszegből tudunk még egy olyan felújítást eszközölni, hogy abból lehessen egy értelmes beruházást csinálni. Nem tettünk le arról a tervünkről, hogy ott, egy rendes általános iskolai komplexum jöjjön létre természetesen EGYMI-vel együtt. Ezt a sort még lehetne sokáig folytatni, hiszen kiírásra kerülnek a felszíni vízelvezetési projektek májusban, lakásépítési projektek, ezek a Top Pluszon kívüli vagy fenntartható városfejlesztési stratégián felül álló projektek. Spéth Gézával és Lukács László polgármesterrel úgy döntöttünk, hogy továbbra is működtetjük Diósd-, Tárnok és Érd beruházási társulását, hogy együtt tudjunk pályázni a vízgyűjtő területeinkkel kapcsolatos csapadékvíz-megtartó, csapadékvíz-gazdálkodási korszerű zöld projektekre.

Szűcs Gábor Ügyrendi hozzászólás: Hozzáteszem, hogy soha ennyi támogatás nem érkezett az érdi kultúrába, mint amennyit a mostani költségvetés tartalmaz, szerintem a kultúra nemcsak infrastruktúrából és épületből áll, hanem lélekből, alkotásból, művészetből és közösségből.

Dr. Csőzik László polgármester: Nem akarom a hangulatot rontani, de ma szóba került az ügyrendi felszólalásoknak az SZMSZ szabályozása, tehát mindenki ahhoz próbálja tartani magát. 5 éve úgy járunk el, ahogy eljárunk, a kultúra szerintem is fontos. Szeretném megköszönni a hivatal áldozatos munkáját, az intézményeinknek, a cégeinknek, valamint a szakbizottságok tagjainak, hogy részt vettek a költségvetés elfogadásának folyamatában. Felteszem szavazásra a kitekintő határozat elfogadását.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

*Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség*
					adatok forintban
*Kötelezettség jogcíme*
*Kötelezettség jogcíme*		*2024. év*	*2025. év*	*2026. év*	*2027. év*
*Felhalmozási célú hiteltörlesztés*		*50 000 000*	*50 000 000*	*50 000 000*	*50 000 000*
1.	Hitel I.-017. / 1-2-21-8400-0278-3.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
2.	Hitel III.-031. / 1-2-21-8400-0276-1.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
3.	Hitel IV.-048. / 1-2-21-8400-0275-0.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
4.	Hitel V.-055. / 1-2-21-8400-0274-9.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
*Kötvénykibocsátás törlesztés*		0	0	0	0
1.
2.
3.
*Lízingdíj*		0	0	0	0
1.
2.
*Kezességvállalás*		0	0	0	0
1.
2.
	*Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*50 000 000*	*50 000 000*	*50 000 000*	*50 000 000*

*Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet 2. § (1) szerint*

*Megnevezés*
*Megnevezés*		*2024. év*	*2025. év*	*2026. év*	*2027. év*
1.	Helyi adókból származó bevételek	5 053 000 000	5 053 000 000	5 053 000 000	5 053 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	744 736 211	744 736 211	744 736 211	744 736 211
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	17 625 000	17 625 000	17 625 000	17 625 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	72 000 000	72 000 000	72 000 000	72 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
	*Saját bevételek összesen*	*5 887 361 211*	*5 887 361 211*	*5 887 361 211*	*5 887 361 211*

	*Saját bevételek 50 %-a*	*2 943 680 606*	*2 943 680 606*	*2 943 680 606*	*2 943 680 606*

	*Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*2 893 680 606*	*2 893 680 606*	*2 893 680 606*	*2 893 680 606*

Az Önkormányzat 2024. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: az Önkormányzat 2024. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 10 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi rendelet-módosítást fogadta el:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

87/2024. (III. 7.) határozata

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
					adatok forintban
Kötelezettség jogcíme
Kötelezettség jogcíme		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		50 000 000	50 000 000	50 000 000	50 000 000
1.	Hitel I.-017. / 1-2-21-8400-0278-3.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
2.	Hitel III.-031. / 1-2-21-8400-0276-1.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
3.	Hitel IV.-048. / 1-2-21-8400-0275-0.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
4.	Hitel V.-055. / 1-2-21-8400-0274-9.	12 500 000	12 500 000	12 500 000	12 500 000
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	50 000 000	50 000 000	50 000 000	50 000 000
Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet 2. § (1) szerint

Megnevezés
Megnevezés		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	5 053 000 000	5 053 000 000	5 053 000 000	5 053 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	744 736 211	744 736 211	744 736 211	744 736 211
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	17 625 000	17 625 000	17 625 000	17 625 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	72 000 000	72 000 000	72 000 000	72 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
	Saját bevételek összesen	5 887 361 211	5 887 361 211	5 887 361 211	5 887 361 211

	Saját bevételek 50 %-a	2 943 680 606	2 943 680 606	2 943 680 606	2 943 680 606

	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	2 893 680 606	2 893 680 606	2 893 680 606	2 893 680 606

Az Önkormányzat 2024. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: az Önkormányzat 2024. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Nem
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Távol
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Távol
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadását.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„TERVEZET

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…/2024. (…..) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint Jogi és Közbiztonsági Bizottsága, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
§

A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1–3.),
b) Romics László Egészségügyi Intézmény (Érd, Felső utca 39–41.),
c) Érdi Városgazda (Érd, Fehérvári út 69/B.),
d) Intézményi Gondnokság (Érd, Budai út 14.),
da) Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.),
db) Szepes Gyula Művelődési Központ (Érd, Alsó utca 9.),
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd, Hivatalnok utca 12.),
dd) Érdi Szivárvány Óvoda (Érd, Hegesztő utca 2–8.),
de) Érdi Kincses Óvoda (Érd, Béke tér 1.),
df) Szociális Gondozó Központ Érd (Érd, Emma utca 7.),
dg) Pöttöm Sziget Bölcsőde (Érd, Aradi utca 7/A.).
A 2024. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
§

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2024. évi költségvetési bevételét 22 146 275 509 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 600 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a 2023. évi maradvány igénybevételét 9 609 554 490 forintban, a bevételi főösszegét 32 355 829 999 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2024. évi költségvetési kiadásait 32 083 471 489 forintban, a felhalmozási célú hiteltörlesztési kiadásait 50 000 000 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésének összegét 222 358 510 forintban, a kiadási főösszegét 32 355 829 999 forintban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23-24. §-ában foglaltak szerinti adatokat a (3)–(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(20) A 18. melléklet tartalmazza a pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit tartalmazza.

(1) A 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 2 094 000 000 forint, ebből

a) általános tartalék 100 000 000 forint,
b) céltartalék 1 994 000 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) a 6. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

(1) A polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szervek, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben előirányzat-módosítást hajtson végre az Áht. és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre az Áht.-ban és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 millió forint összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. §-a szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt az általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeletben történő átvezetéséről a polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, a pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

(11) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban a fenntartásában álló intézmények részére 100 millió forint összeghatárig finanszírozási többletfedezetet biztosítson, valamint az intézménytől a fel nem használt fedezetet elvonhassa.

A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

(1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal vezetőit a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetők, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az Önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 63/A. §-ában foglaltak szerint vállalhatnak.

(5) A 2024. évi költségvetési rendeletben a közművelődési és közgyűjteményi intézmények rendezvénytervében szereplő programok költségeinek fedezetéül szolgáló kiadási előirányzatokat a Szepes Gyula Művelődési Központ költségvetési előirányzatai tartalmazzák, amelyekre a Szepes Gyula Művelődési Központ intézményvezetője jogosult kötelezettséget vállalni. A rendezvényterv finanszírozását megalapozó költségterv keretein belül a Szepes Gyula Művelődési Központ intézményvezetője a polgármester előzetes jóváhagyását követően jogosult átcsoportosítani.

A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
§

(1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek – a Polgármesteri Hivatal kivételével – a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50 millió forint erejéig kötelezettséget vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2024. évben a 2024. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
§

(1) Az önkormányzat fenntartásában álló intézmények részére jóváhagyott engedélyezett álláshelyek számát a költségvetési rendelet 21. melléklete tartalmazza. A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől 2024. február 29-ig 65.000 forint, 2024. március 1-jétől 2024. december 31-ig 70.000 forint.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 378/2023. (XII. 14.) határozata alapján nettó 200 000 forint cafetéria juttatásban részesülnek.

(4) A fenntartó az önkormányzat által fenntartott intézménnyel – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – jogviszonyban álló foglalkoztatottak részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megállapított cafetéria juttatások 2024. évi fedezetét bruttó 140.000 forint összegig biztosítja.

(5) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.

(6) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetéséről.

(7) A költségvetési szervek a 2024. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

(8) A költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakat megillető, a jogszabályi besoroláson felüli pénzbeli és természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályzatot - ide nem értve a cafetéria juttatást – az intézményvezető a fenntartó által biztosított pénzügyi kereteken belül állapítja meg és alkalmazza.

Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
§

(1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállal fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa,
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalással nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

(7) A maradvány felhasználására vonatkozó,(1)–(6) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény NEAK-forrásból származó maradványának felhasználására.

Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
§

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

Gazdasági társaságok
§

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévi gazdálkodására vonatkozóan legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig üzleti tervet kell készíteni és azt a Közgyűlés elé kell terjeszteni. A gazdasági társaságokkal szembeni, az önkormányzati költségvetést terhelő kötelezettség a Közgyűlés által elfogadott üzleti tervben foglalt összeghatárig és jogcímen vállalható.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság pénzügyi kötelezettséget az üzleti tervben szereplő saját és a tulajdonos önkormányzattól származó bevételei terhére vállalhat. Éven túli, határozott időtartamra szóló pénzügyi kötelezettséget az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a tulajdonos jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

Egyéb rendelkezések
§

Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában, továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt.

(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében csak a polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint.

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaság részére tagi kölcsönt a Közgyűlés jóváhagyását követően nyújthat. Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.

(2) A polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlására és értékesítésére.

A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret-előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

A Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az Önkormányzat likviditási helyzetének figyelembevételével – a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője állapítja meg.

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2024. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 217 700 forint, koporsós temetés esetén bruttó 320 570 forint, a szórásos temetés költsége bruttó 100 225 forint.

Az Áht. 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.
§

(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116–118. §-ait kell alkalmazni.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 17/2008. (III.28.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 25/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 19/2009. (III.6.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásainak szabályairól szóló 35/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő közművelődési és közgyűjteményi intézményekben dolgozó munkavállalók juttatásainak szabályairól szóló 9/2021. (III.11.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő egészségügyi intézménnyel egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek juttatásainak szabályairól szóló 24/2021. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

Hatályát veszti az önkormányzat 2024. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 30/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 10 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi rendeletet fogadta el:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

5/2024. (III.8.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről

A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
§

A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1–3.),
b) Romics László Egészségügyi Intézmény (Érd, Felső utca 39–41.),
c) Érdi Városgazda (Érd, Fehérvári út 69/B.),
d) Intézményi Gondnokság (Érd, Budai út 14.),
da) Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.),
db) Szepes Gyula Művelődési Központ (Érd, Alsó utca 9.),
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd, Hivatalnok utca 12.),
dd) Érdi Szivárvány Óvoda (Érd, Hegesztő utca 2–8.),
de) Érdi Kincses Óvoda (Érd, Béke tér 1.),
df) Szociális Gondozó Központ Érd (Érd, Emma utca 7.),
dg) Pöttöm Sziget Bölcsőde (Érd, Aradi utca 7/A.).

A 2024. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
§

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(20) A 18. melléklet tartalmazza a pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit tartalmazza.

(1) A 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 2 094 000 000 forint, ebből

a) általános tartalék 100 000 000 forint,
b) céltartalék 1 994 000 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.

A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
§

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2024. évben a 2024. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
§

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 378/2023. (XII. 14.) határozata alapján nettó 200 000 forint cafetéria juttatásban részesülnek.

(7) A költségvetési szervek a 2024. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
§

A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa,
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalással nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.

Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
§

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

Gazdasági társaságok
§

Egyéb rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116–118. §-ait kell alkalmazni.

Hatályát veszti az önkormányzat 2024. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 30/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester

A rendelet melléklete annak xlsx. kiterjesztése miatt a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

A rendeletalkotási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Nem
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Távol
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Távol
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem