2. NAPRIEND - Sürgős előterjesztés: A csatorna közműcsatlakozási támogatásról szóló rendelet megalkotása

2. N APRIENDI PONT

Tárgy: Sürgős előterjesztés: A csatorna közműcsatlakozási támogatásról szóló rendelet megalkotása

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

Dr. Csőzik László polgármester: Következik a sürgős előterjesztés, a csatorna közműcsatlakozási támogatásra vonatkozó rendeletalkotási javaslat. A valóságban egy új szociális támogatási formát vezetünk be csatorna közműcsatlakozási támogatásra, ez a megoldás tűnt a legmegfelelőbb jogcímnek ahhoz, hogy a Szövetség Érdért Frakció, mely most a Közgyűlés többségét alkotja, el tudja kezdeni teljesíteni az egyik legfontosabb választási ígéretét, hogy visszaadja a társulati tagoknak a befizetett csatorna hozzájárulást. Hozzáteszem, hogy nyilvánvalóan másképp alakult volna a sorsa ennek az ígéretnek, ha nem érték volna az önkormányzatot komoly elvonások. Amikor a választási programot készítettük, akkor annak tudatában tettük, hogy a források rendelkezésre fognak állni. Sajnos a Covid idejében elvonták a gépjármű adóbevételt, évi 500 millió forintot ciklusonként, mely majdnem 2-2,5 milliárd forint kiesést jelentett. Ez az önkormányzat már nem kapott évi 700 millió forint támogatást működésre, ellenben sarcot írtak elő, szolidaritási hozzájárulás jogcímen, a tetejébe ennek a mértéke 2,5 szeresére nőtt, tehát 330 millió forintot kell befizetnünk az államkasszába. Még lehetne folytatni, hogy a rezsiválság okozta kiadási előirányzat növekedések és költségnövekedések mit okoztak a költségvetésünkben. Mindezt csak azért domborítom ki, hogy az ígéret teljesítését nem rosszul értelmezett kedv okozta, hanem természetesen a korlátok, azonban a ciklus végére ezt a megoldást sikerült összeállítani. Ennek értelmében tehát a 250.000 Ft-os lakossági érdekeltségi hozzájárulást a következő 5 esztendőben 50 ezrével lehet igényelni azoknak a társulati tagoknak, akik ezt az összeget annak idején befizették. Akik kevesebb összeget fizettek be, azok a következő években csatlakozhatnak. Kifejlesztettünk erre egy szoftvert, egy elektronikus ügyintézési megoldást, amelynek segítségével nagyon könnyen lehet beadványt aláírni, intézni az önkormányzatnál. Sikerült elérnünk, hogy ne két kapus legyen az ügyintézés, hanem kifejezetten egy ablak, az önkormányzati ablak szolgál arra, hogy gyorsan elbírálást nyerjenek ezek az igények. Szóba került a jövedelemhatár. Mivel szociális támogatásról van szó, úgy törvényes, hogyha a rászorultsági elv részben legalább figyelembe van véve. Nyilvánvalóan mindenki fejében van mindig egy képzeletbeli határ, hogy mely fölött nem lenne már méltányos. A vonatkozó 2006-os Kormányrendelet meghatároz egy öregségi nyugdíjminimumot, mely 28.500 forint, ennek a tizenhatszorosát írtuk be, mellyel nettó 456.000 forintra esik az egy főre jutó jövedelemhatár egy családban, ezt húszszorosára javaslom növelni. Ez nagyjából már az a határ, ami felett tényleg azok vannak, akik nagy jövedelemmel rendelkeznek, akiknek úgy gondolom, hogy ez a pénz nem jelent különösebb támogatást, és le tudnak róla mondani a többiek érdekében, meg a város anyagi lehetőségeinek a bővítése érdekében. Ezt a rendeletet nyilvánvalóan lehet módosítani a jövőben, ez csak az első változat, amellyel elindulunk. 2024. május 15-től indul be a rendszer, nem szeretném a visszamutogatást gerjeszteni, nem ez a cél, egyszerűen az a cél, hogy induljon meg ennek az ígéretnek a teljesítése olyan korlátok mellett, melyek ma életszerűek. Bízom benne, hogy az emberek többsége belátással lesz arra, hogy az önkormányzatnak nem volt lehetősége ezt egy összegben megoldani. Nagyon távoli jövő, hogy amikor lejár ez az 5 év, akkor a kamatok vonatkozásában majd az akkori önkormányzat, ha akarja, ezt tovább folytathatja. Nyilvánvalóan a következő 5-6 év költségvetési helyzete, a mindenkori politika, a választások eredménye erre rá fogja nyomni a bélyegét, ennek a jegyében nyitom meg a vitát.

Dr. Asztalos Éva képviselő: Több aggályom is van, elsősorban jogi aggályaim vannak ezzel a rendelet-tervezettel, mert úgy ítélem meg, hogy ez a rendelet-tervezet szembe megy a jogalkotási, az adatvédelmi és a szociális igazgatásról szóló törvénnyel. Egy dologra alkalmas ez a rendelet-tervezet az én megítélésem szerint, hogy az érdieket az érdiek farkasává tegye. A csatorna pénz mindenkinek visszajár, ez is volt a választási ígérete polgármester úrnak, és most ezt beleszorítani egy rászorultsági alapon történő rendeletbe, azt gondolom, hogy nem korrekt. Az lenne a korrekt, ha polgármester úr vagy mindenkinek visszafizetné az ígéretéhez híven a csatorna pénzt, vagy egyelőre senkinek nem fizetné vissza, megvárva a társulás elszámolását. A rendelet-tervezet olyan feltételeket tartalmaz, ami azt sejteti számomra, hogy „nesze semmi, fogd meg jól,” ugyanis a tervezetnek a 7. pontjában az szerepel, hogy kérelemre kell előterjeszteni, és ehhez a kérelemhez különböző nyilatkozatokat kell majd csatolni a kérelmezőnek. Kinek lesznek meg 10 év távlatából azok a nyilatkozatok, amelyek szükségesek lennének a kérelem joghatályos előterjesztésére? Úgy gondolom, hogy ezzel már nagyon sok érdi polgár nem rendelkezik, mivel az idő elteltével a költözések miatt nem fognak rendelkezésre állni ezek az iratok. Magam részéről csupán jogi aggályok miatt és amiatt, hogy mindenkinek visszajár, nem tudom támogatni ezt a rendelet-tervezetet.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő asszony aggályait szeretném eloszlatni, a dokumentációk rendelkezésre állnak. Az elmúlt másfél évet személyesen azzal töltöttem, hogy ezt a rendeletet megalkossuk, minden oldalról körbejárjam. A Csatorna Társulatnál ott van minden dokumentáció, ami szükséges annak eldöntéséhez, hogy valaki annak idején befizette-e, és milyen összegben a lakossági érdekeltségi hozzájárulást. Egy nagyon egyszerű nyomtatványt kell kitölteni, nem bonyolult, elég ügyfélkapun benyújtani. A társulatnak az adminisztrációja megnézi, hogy valóban megtörtént-e a befizetés. Meglepő konstruktivitást tapasztaltam a jelenlegi ügyintézői kar részéről, nem gondolnám, hogy ez nélkülük összejöhetett volna, továbbra is számíthatunk a segítségükre. Vitás esetben a Humán-szolgáltatási Főosztályunk körültekintéssel meg fogja vizsgálni a konkrét kérelmet, és ha valakinek bizonyítási problémái vannak, természetesen a meglévő csekkekkel, átutalási bizonylatokkal is tudja igazolni, hogy ő befizette a hozzájárulást. A hivatal jogászai és kompetenciával rendelkező köztisztviselői szerint is ez az adatbázis, melyet kezel a társulat, hiánytalan és pontos, tehát abból megállapítható, hogy valaki hány forintot fizetett be annak idején, milyen bontásban.

T. Mészáros András képviselő: Egyrészt pontatlanul idézi a már megalkotott rendeleteket az előterjesztés, már 2010-ben is volt egy ilyen rendelet, amely az éppen aktuális befizetőket támogatta annak érdekében, hogy a befizetés valóban megtörténjen, tehát egy szociális rendelkezés akkor is volt, bár más körülmények között, de az mindenkit támogatott és nem tett különbséget rászoruló, illetve nem teljesen rászoruló között. A jogi kifogásokat dr. Asztalos Éva elmondta, de azért van itt néhány életszerű kifogás is, amit a bizottsági ülésen például Ujhelyi Gyula úr is felvetett. Vajon mi lesz a társasházakkal, ezek esetében ki fogja az egyedüli bejelentést megtenni, illetve mi lesz azokkal az építményekkel, amik nincsenek is társasházzá alakítva különböző okok miatt, polgármester úr is valószínűleg pontosan tudja, hogy ilyenből is elég sok van Érden. Mi lesz azzal, aki több befizetést is tett, mert több ingatlana volt, vagy ha valaki közben elköltözött vagy már épp az idősek otthonában él? Tehát, már nem ott lakik, de ettől függetlenül befizette, mert akkor még ott lakott. Mi lesz azokkal, akik az eljárásrend alapján fogják majd a lakóhelyüket vagy éppen tulajdonukat megváltoztatni az eljárás időszaka alatt? Több mindennapi kérdés merül fel, amire a rendelet nem ad még konkrét választ, éppen ezért a frakciónk nem fogja tudni támogatni ezt a rendeletet.

Dr. Csőzik László polgármester: Szeretném elmondani, hogy a rendszer rugalmas. Úgy gondolom, hogy valahogy el kellett indulni, ez a rendelet-tervezet kezeli a legtöbb ember problémáját. A kérdés valóban az, hogy aki eladta az ingatlanját, ott milyen jogpolitikai elvet tud megfogalmazni a jogalkotó. Az erősebb megközelítése az volt, hogy aki eladta az ingatlanát időközben, mint például magam is, az érvényesítette a vételárban a csatornázással járó értéktöbbletet. Lehet ez ellen vitázni, majd én is figyelni fogom az emberek reakcióit, hiszen bármikor lehet még beavatkozni ebbe a szabályozásba. Nem azt fogom nézni, hogy ne fizessünk ki pénzeket, hanem azt fogom nézni, hogy hogy lehet inkább igazságot szolgáltatni. Mi úgy fogjuk föl, hogy ez kölcsön volt, az emberek kifizették előre a kölcsönt az önkormányzatnak, hogy legyen önerő. Közben nyert a város önerő támogatást, volt egy szabálytalansági eljárás másfél milliárdos szankcióval, melyet kifizetett a Miniszterelnökség. Úgy ítéljük meg, ez a kölcsön visszajár, a kölcsönt egy összegbe adtuk volna vissza, ha lett volna pénzünk, de jelenleg nincs pénzünk, ezért 5 év alatt, törlesztőrészletekben adjuk vissza.

Lengyel Péter képviselő: A Pénzügyi Bizottságon sem elnök úr, sem pedig képviselő asszony hozzászólására nem kívántam reagálni, itt is csak nagyon röviden. Nekem ebből a két hozzászólásból egyetlen egy dolog jön le, nem akarják oly módon támogatni ezt a rendeletet, hogy ezt az összeget az érdiek megkaphassák. Szerintem ez az igazán felháborító.

T. Mészáros András képviselő: Ez egy politikai szándék, a politikai szándékkal korábban igen nagy sikert ért el a jelenleg vezető Szövetség Érdért koalíció. Ezt a nagy sikert kívánják most megismételni, hogy az ötödrészét az állításuknak megpróbálják megvalósítani. Azt állítja polgármester úr, illetve Lengyel Péter is, hogy felháborító, ha nem ismerjük el ennek a jogosságát. Ez nem fölháborító, hisz ha ilyen egyértelmű volna jogosság és a jogtalanság elismerése, akkor se bíróra, se ügyészre, se ügyvédre nem volna szükség, mert ugye egyértelműen el lehetne dönteni. Érdemes utánanézni, hogy milyen lehetőségek vannak, és nem véletlen, hogy dr. Asztalos Éva éppen a jogi problémákkal kezdte. Én a megvalósíthatósági problémákat soroltam fel, de dr. Asztalos Éva a jogi problémákkal kezdte és nem véletlen, hogy ebből még vita lesz valahol, ahogy vita lesz abból is, hogy aki több befizetéssel élt, annak miért csak egy befizetés után jár az ötöde? Van abban igazság, amit képviselőtársunk mondott, hogy lassan az érdi emberek az érdi embereknek a farkasai lesznek, mert azon fognak vitatkozni például egy társasházzá nem alakított, osztatlan közös tulajdonban többen élők, hogy kit illet a visszatérítés. 17.300 a szám, aki erre vonatkozóan igényt nyújthat be, mert ennyi ingatlant csatornáztunk. Vannak az ún. utólagos rákötések is, akik vagy beköltözők, vagy valamilyen oknál fogva később csatlakoztak és később fizették be. Közben vannak olyanok, akik nem fizettek be semmit, sőt a Csatorna Társulatnak ismereteim szerint 2019. decemberében 700 milliós kintlévősége volt, tehát mindezeket végig kell gondolni ahhoz, hogy vajon az önkormányzat azokat a lehetőségeket, amikkel a Csatorna Társulatnak lehetne vagy kellene élni, hogyan vállalja magára. A Csatorna Társulatnál valóban pontosak az adatok, de az nem az önkormányzat adatbázisa, az a Csatorna Társulat adatbázisa, gondolom erre utalt Asztalos Éva képviselőtársam, hogy egyébként pedig az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatosan is kétségek merülnek fel. Tehát ez az oka annak, és nem a felháborodás, ahogy Lengyel Péter fogalmazott, hogy nem tudjuk támogatni ezt a rendelet.

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm szépen képviselő úr, valójában én egyáltalán nem bánom, hogy a vita ilyen karaktert öltött, lehetett volna ez egy politikai acsarkodásba torkolló vita is, ennek a jellege most egészen konstruktív. Azért azt gondolom, hogy ez a jogszabály most a ciklus legfontosabb rendelete, az én szememben mindenképpen, de nem gondolom azt, hogy teljesen tökéletes lenne, mert nincs olyan, hogy tökéletes jogszabály. A gránitszilárdságú Alaptörvényt is több mint 10-szer módosította az Országgyűlés. Tehát hozzá fogunk nyúlni képviselő úr abban a pillanatban, hogyha bejön egy szabályozási szükséglet, ami mentén, vagy ami miatt pontosítani, kiegészíteni szükséges. Én azt szeretném, hogyha ezt a rendeletet végrehajtanánk nemcsak idén, hanem a következő 5 évben. Annyit tudok mondani, ha én maradok a polgármester, folytatjuk a kifizetéseket a következő 5 évben, ha nem én leszek a polgármester, erre most pillanatnyilag nem látom a garanciát, az egy másik helyzet. Tehát nem erre az 50.000 forintra szorítkozik a jogszabályalkotás, hanem a következő 5 plusz évre is, a pluszt úgy értem, hogy akár tovább tudjuk folytatni.

Dr. Asztalos Éva képviselő: Polgármester úr szavaira reagálnék először. Ha netán én leszek a polgármester, akkor mindenkinek vissza fogom adni a csatornapénzt. Másodsorban Lengyel Péternek, az ismét a szokásához híven csúsztatott felszólalásával kapcsolatban jegyezném meg, hogy ismételten nagyon komoly szövegértési problémái vannak. Nem azt mondtam, hogy nem akarom visszafizetni, hanem azt mondtam, hogy mindenkinek vissza akarom fizetni és nem diszkriminatív módon, hanem mindenki, aki befizette ezt az összeget, az kapja vissza. Azt tartom felháborítónak polgármester úr, hogy gyakorlatilag azok az adófizető érdi emberek, akik befizették ezt az összeget és valamilyen oknál fogva nem férnek bele ebbe a rászorultsági kategóriába, gyakorlatilag azokkal fizetteti vissza polgármester úr ezt az összeget.

Dr. Csőzik László polgármester: Alig marad valaki a jövedelemhatár fölött. A húszszoros szorzó az azt jelenti, hogy 750.000 Ft bruttó lenne az egy főre jutó jövedelem. Be kellett építeni egy rászorultsági küszöböt. Mi nem csináltuk azt, amit a tárnokiak, hogy alacsony, 270.000 forintos összegben állapítottuk meg a jövedelemhatárt, hanem ez az összeg bruttó 750.000 Ft egy főre. Nem tudom, hány olyan család van Érden, aki e fölött van, de ha nekik is kell ez a támogatás, akkor behozzuk a módosítást.

Lengyel Péter képviselő: Valami hasonlót szerettem volna dr. Asztalos Éva képviselőtársam hozzászólására reagálni. A személyeskedést inkább hagyjuk meg a Facebooknak, ahol a zárt csoportjában azt mond, és azt terjeszt, amit gondol. T. Mészáros András úrnak csak annyit, hogy teljességgel megértem, hogy úgy érzi, hogy védenie kell az egész beruházás jogszerűségét minden szempontból, hiszen akkor magyarázatot kéne adni arra is, hogy a 38 millió Ft-ot a társulás elnökeként hogyan vette föl.

T. Mészáros András képviselő: Nemrég volt május 1-je, a munka ünnepe, ezt különböző féleképpen is ünneplik, van egy olyan Lukács idézet, hogy megérdemli a munkás az ő bérét. Ennyit a személyeskedésre, ami ellen az előbb oly mértékben tiltakoztál. Van egy fontos kérdés, hogy visszajár-e ez a pénz vagy nem? Ha úgy dönt a többség jelen pillanatban, hogy jár ez a pénz, akkor viszont mindenkinek és minden befizetés után jár. Ha pedig nem jár a pénz, ami mellett az álláspontom továbbra is hangsúlyozottan megvan, akkor pedig senkinek semmi, hanem egyszerűen pocséklás és jogalap nélküli pénzosztogatás az önkormányzat részéről 3 héttel a választások előtt. Semmi másról nem szól, mint megvásárlása a szavazatoknak. Egyszer már sikerült és most megpróbálják másodjára is megvásárolni a szavazatokat. Ez vagy sikerül, vagy nem, ez majd kiderül június 9-én. Ha már egyszer megdicsért minket a polgármester úr, hogy nem mentünk bele a személyeskedésbe, akkor Lengyel Péterre is rá lehetett volna szólni, hogy a személyeskedést talán ő is hagyja. A csatornázásra pedig nagyon büszke vagyok, mert egy olyan várost csatornáztunk lényegében 95% mértékéig, ahol 20-25% volt a csatornázás mértéke. Ezt lényegében 3-3,5 év alatt megcsináltuk úgy, hogy sikeres közbeszerzési pályázatokat küldtünk be, hoztunk létre és írtunk ki. A problémák normálisan megoldódtak, és megoldódott a Csatorna Társulat, illetve a csatornatársulás kérdése is. Lehet azon vitatkozni, hogy ezt így kellett volna-e csinálni, lehet azon vitatkozni, hogy az önerőt ekkor kellett volna beszedni vagy utólag. Nem lehetett máskor az önerőt beszedni. Egyébként is volt kb. 3,5 milliárd forint olyan kifizetni való a kivitelezés során, amire a támogatást nem lehetett igénybe venni, ezek között ott volt többek között az LTP kamata, az iszaptelep 560 millió forintja, a Tárnoki út és Izabella utca védelme. A sok átemelő, ami a legvégén érkezett be, mint igény, ezt sikerült elérni, hogy úgy tettük bele a költségvetésbe, hogy ingyen meg tudtuk csinálni az átemelőket. Ebből több, mint 200 darabot állíthattunk elő, ahol szükséges volt. Ez a rendelet amennyiben elfogadásra kerül, akkor nagyon sok, már most látható olyan vitás kérdést hoz létre, amire lehet, hogy a jövő héten vagy a rákövetkező héten, de valakinek felelni vagy válaszolni kell. Nem a felelősség kérdését vetettem fel, hanem a válaszolásét, és erre a rendelet nem ad módot. Értem, hogy azt mondja polgármester úr, és magára is veszi ezt a felelősséget, hogy majd ő eldönti, de ő is csak a rendelet keretein belül tud dönteni. Akkor majd behozza a módosítást és akkor megint vitatkozunk azon, hogy jó-e ez a módosítás vagy sem, tehát ezeket kellene végiggondolni. Ha már ilyet alkotnak - ami szerintem jogalap nélküli pénzszórás -, akkor úgy kellett volna megfogalmazni, hogy ne legyenek ezek a kétséget jelentő kérdések továbbra is benne a rendeletben.

Dr. Csőzik László polgármester: Egyrészt a csatornázással nincs baj, örülünk, hogy lement, az is hangozzék el, hogy a Bajnai-kormány kötötte az akkori Érdi Önkormányzattal azt a szerződést, amelynek köszönhetően meg tudott valósulni, de nem ez a kérdés. Itt az a kérdés, hogy mi a helyzet az önerővel, illetve a lakossági érdekeltségi hozzájárulásokkal. Én mindig elmondtam, még a mai vitában eddig nem, ezért elmondom újra. A döntési helyzet 2014. tavaszán állt elő az akkori városvezetés számára, amikor a program megvalósult, és olyan döntést lehetett volna hozni, hogy visszaadja a társulat pénzét az embereknek az önkormányzat, illetve maga a társulat. Ehelyett elindult a B program. Lehet, hogy ez sem lett volna baj, ha az embereket megkérdeztük volna. Tulajdonképpen a probléma az, hogy az érdieket, a társulati tagokat, a 17.132 embert, családot, az érdekeltségi hozzájárulások jogalanyát nem kérdezte meg az önkormányzat, hogy visszaadják-e a pénzt vagy költsük útépítésre, felszíni vízelvezetésre, vagy más jellegű beruházásra. Nem mi találtuk ki magunktól, hogy a csatorna pénzt vissza kell adni, hanem elementáris igény fogalmazódott meg a lakosság körében a 2016-2018 közötti években. A Közgyűlésnek kell, hogy legyen annyi rutinja meg kompetenciája, megtámogatva, a Hivatal szakértelmével, hogyha a szabályozási szükséglet azt diktálja, hogy pontosítani kell a rendeletet, akkor azt meg tudjuk tenni. Figyelni fogjuk, hogy mi ennek a társadalmi hatása, hol tudnak rámutatni esetleg szabályozási hibákra. Miért ne lehetne ezt a rendeletet egészen a lehetséges tökéletességig tovább fejleszteni? Nem gondolom ennyire rossznak a helyzetet. El tudom képzelni, hogy lesznek problémák, de abban is biztos vagyok, hogy ezeket fogjuk tudni kezelni.

T. Mészáros András képviselő: Arról, hogy nem kérdeztük meg az érdi embereket hozzátenném, hogy a Csatorna Társulat erről külön közgyűlési döntést hozott. Miután megvolt a csatorna társulati döntés, hogy hogyan használják fel a B programot, amibe nemcsak az önerő, hanem más pénz is volt, azt követően a Közgyűlésünk is hozott egy döntést, hogy a B programot elfogadja és milyen ütemezésben. Az Érdi Önkormányzat Közgyűlése, előtte a Csatorna Társulat döntéshozó szervezete erről döntött, tehát ez a része kicsit finomításra szorul.

Dr. Csőzik László polgármester: Ez egy részigazság, mert az is hiányzott belőle, hogy kommunikálni az emberekkel, hogy a Közgyűlés és a Társulat küldöttgyűlése olyan döntésre kényszerül, hogy a megmaradó összeg felosztásáról határozni fog. Akkor már volt Facebook, lehetett volna kitenni olyat, hogy akkor döntsük el együtt. Ez akkor hiányzott én úgy érzem, de ebben nyilvánvalóan nem fogunk soha egyezségre jutni.

Dr. Bács István képviselő: Ahogy polgármester úr is elmondta bevezetőjében, meg azóta is, ez tulajdonképpen az 5 évvel ezelőtti választási ígéreteiknek a jogszabályba öntése. Magában a jogszabályban ebből egyébként semmi nem látszik, mert ez egy pusztán szociális támogatásokról szóló rendelet, márpedig ilyenekre egyre többre szükség van. Ellenben az indoklásával kapcsolatban kérdezném polgármester úrtól, hogy van két mondat, és a jogszabályértelmezésnél a csatolt indoklást is figyelembe kell venni: „Az elszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van az eltelt közel 6 évben a Társulat Elszámoló Bizottsága nem végezte el a jogszabályban, és az alapszabályban rögzített feladatait, nem kereste vagyonátadás előkészítése érdekében az önkormányzatot, és nem történt meg maradéktalanul a társulat tagjaival sem az elszámolás. A társulat az elmúlt években és jelenleg is az érdi ingatlantulajdonosok által befizetett, de fel nem használt érdekeltségi hozzájárulásokat éli fel.” Polgármester úr, hogy lehetséges, hogy a Társulat nem teljesíti a jogszabályban és a saját alapszabályában írt kötelezettségeit, mit teszünk ellene? Valamint itt van akkor még mindig ezek szerint vagyon, amit föl tud élni a Társulat, tehát akkor ezt valahogy vissza kéne csatornázni szintén a volt tagokhoz és be kéne fejezni az elszámolást, melyet, hogyha jól emlékszem még 2019-be kezdtek el. Erről mondana részletesebben valamint?

Dr. Csőzik László polgármester: Az elszámolás még nem fejeződött be, de nagyon közel van a végéhez. Maradt mintegy 200.000.000 Ft, annak a kontójára történik meg a 13.000 forintok visszajuttatása az akkori igénylők számára. Számomra meglepetés volt, hogy 20-25 %-os arányban nem történtek meg maradéktalanul a visszafizetések. A Társulat az önkormányzattól független, kívülálló jogi személy. Arról győződtem meg, hogy a Társulat jelenleg jól végzi a dolgát, konstruktív hozzáállást tanúsít a rendeletnek a végrehajtásában adatbáziskezelés szempontjából. Adatvédelmi aggály azért nem merül föl, mert a megkeresésünk elmegy a Társulathoz, hogy jelentkezett egy ügyfél, tehát szociális támogatást igénylő érdi ember szeretné lehívni azt az 50.000 forintos támogatást, és a Társulat ki fog adni egy igazolást arról, hogy befizette az összeget vagy nem, illetve ha részlegesen fizette be, milyen nominális értékben fizette azt be. Ami komoly probléma, hogy valóban éli föl ezt a maradék vagyont. Védelmükben annyi, hogy nem tud mit csinálni, mert amíg nem teljesít, nem jár mindennek a végére, addig kénytelen fizetni a szükséges kötelezettségvállalásokat: ingatlanbérlet, ügyintéző fizetése, a dokumentáció tárolására vonatkozó díjak. Amikor ennek a rendeletnek meglesz a többsége és elkezdjük végrehajtani, akkor a Társulattal fogunk kötni egy együttműködési megállapodást, mert nyilvánvaló, hogy a végét járja az a költség, tehát az Önkormányzatnak részben finanszíroznia kell például azt az ügyintéző hölgyet, aki minden adatbázis kezelési mentet jól ismer, el tudja végezni ezt az adminisztrációt, amit a rendelet végrehajtása jelent. Nem tudom, mi történt 6 évig, én is itt voltam az utolsó küldöttgyűlésen és azt gondoltam, hogy ez 1-2 év lefolyása alatt lemegy, hiszen arról volt csak szó, hogy az akkori 206.000.000 forintos folyószámla egyenleget ki kell osztani a társulati tagoknak 13 ezrével, de ez ott felmerült, hogy sokan még nem fizették be. Még a múlt évben is tett egy nagy kísérletet arra a Társulat, hogy ezt az összeget valahogy realizálni tudja egy külső követeléskezelő céggel.

Dr. Bács István képviselő: Van egy olyan rész, hogy a Bizottság nem végezte el a jogszabályban és az alapszabályban rögzített feladatait, tehát ebből az következik, hogy szabályellenesen működik, illetve csinálja, pontosabban nem csinálja azt, amit kéne. Erre azért nem kellene valakinek rászorítani a Társulat Elszámoló Bizottságát, hogy jogszabályoknak megfelelően járjon el, illetve ki az, aki erre rá tudja szorítani?

Dr. Csőzik László polgármester: A Társulat ennek a rendeletnek a végrehajtásával párhuzamosan, de néhány hónapon belül befejezi a működését és átadja az szükséges dokumentációt számunkra. A B verzió az, hogy folytatja működését, hoz egy döntést, és amíg ennek a rendeletnek a végrehajtása időszerű, mondjuk a következő 5 évben, akkor nyilván az önkormányzat működési támogatásával, vagy például azáltal, hogy az önkormányzat átveszi az ügyintézőt saját alkalmazásba, akkor lefolytatja, ami hátravan. Ha most nincs csatorna hozzájárulás visszatérítés, nem lett volna ez a rendelet, azt nyilatkozta elnökhelyettes úr, hogy szeptemberben lezárta volna a folyamatot és behozta volna a teljes dokumentációt, melyre egyébként törvény kötelezi, hogy átadja az önkormányzat számára.

T. Mészáros András képviselő: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Elszámoló Bizottságnak is az a kötelezettsége, hogy írásos igény mellett megvizsgálja, hogy ki, mennyit és hogyan fizetett be, és visszafizeti a 206.000.000 Ft-ból az egy személyre vagy egy ingatlanra jutó összeget, ami 13.850 Ft. Ha ez az igény nem érkezik be, mert ezt már akkor is lehetett tapasztalni, hogy sokan elköltöztek a városból, akkor az elhatározás kérdése, hogy akkor hogyan tekintem befejezettnek a munkát, ha tudom, hogy ilyen eset fennáll. A másik, hogy van 700.000.000 forint kinnlevőség, bár lehet, hogy abból valamennyit már behajtottak, de ha ez még fennáll, akkor a kamatokkal együtt az azóta eltelt időszakban körülbelül az 1.000.000.000 forintot közelíti meg. Ez az 1.000.000.000 forint kinnlevőség is előbb-utóbb az önkormányzat kezébe kerül, tehát az önkormányzat felelőssége lesz, hogy ezt be kell még hajtani. Én azt értem, hogy azok, akik egy részét fizettek be, azoknak most nem jár visszatérítés, meg azt is értem, hogy aki meg egyáltalán nem fizetett, annak pláne nem jár vissza, de azt nem értem, hogy aki több ingatlan után fizetett be, annak miért nem jár vissza? A csatorna pénzből visszajáró 250.000 forintot mikor fizeti vissza az önkormányzat, ha már megígérte, mert ez a szociális rendelet, ez teljesen más, ez lényegében egy szociális támogatás, amit valaki igénybe vehet, valaki meg nem. De maga a 250.000 Ft mikor jár vissza?

Dr. Csőzik László polgármester: Gondolkodtam sok mindenben, először azzal álltunk neki, hogy csináljunk egy próbapert, mint a Nagykarácsondiak, hogy perelje be egy magánszemély, egy társulati tag a Társulatot, hogy visszajár a csatorna pénz. Ez a próbaper ugye eljuthatott volna ugyanoda, ahova a nagykarácsondi, ami mindegyik bírósági fórumon kiállta a próbát, tehát a B program fedezetét álláspontom szerint nem képezhette volna a lakosság érdekeltségi hozzájárulás, és erre alapítottuk volna a keresetet. Aztán megnéztünk több megoldást is, hogy mi lenne, ha átadnánk pénzeszközt a Társulatnak egyszerűen és abból a Társulatot kérnénk, meg hogy vezényelje le oly módon, mint a 13.000 forintoknak a visszaadását, de összességében a jogcím volt nagyon nehézkes, hogy nehogy belefussunk egy olyanba, ami később jogsértővé válik. A legalkalmasabbnak az tűnt, hogy a szociális törvény alapján járjunk el, ezért választottuk ezt. Hatásában természetesen ez azt jelenti, hogy visszaadjuk a csatorna pénzt, tehát hatásában ez ott fog megjelenni az emberek pénztárcájában vagy a bankszámláján, amennyiben kérik és igénylik ezt az összeget.

Dr. Bács István képviselő: Mi lenne, ha egy olyan módosítást tudnánk az indoklásban eszközölni, hogy ezt a jogszabályellenes részt kihúznánk belőle? Ezek szerint már egyébként Varjú Tamás úr kereste is polgármester urat, tehát az úgy, nem feltétlen állja meg a helyét, hogy nem kereste az Önkormányzatot. Akkor csak annyi van benne, hogy az elszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, de még nem történt meg maradéktalanul a Társulat tagjaival sem az elszámolás. A középen lévő kb. két sort kihúznánk, és azt írnák, hogy „de még nem történt meg maradéktalanul”. Ezzel kihúznánk azt, hogy jogszabályi indoklásában leírjuk, hogy valami egyébként jogszabályellenesen működik. Ne írjunk ilyet le, mert a jogszabály indoklás az örök életre ott marad a jogtárban.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr cserébe megszavazza az előterjesztést? Mondok egy másik megközelítést. Én nem érzem ezt ennyire negatívnak. Az elszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, az eltelt közel 6 évben az Elszámoló Bizottság nem végezte el a jogszabályban és az alapszabályban rögzített feladatait, nem kereste a vagyonátadás előkészítése érdekében az Önkormányzatot. Tehát ez az én fejemben ez azt jelenti, hogy nem fejezte be még. A jegyzőkönyv kedvéért elmondom, hogy addig, amíg nem kerestem meg őket, elutasító írásos választ kaptam néhai Szabó Béla elnök úrtól, akivel egyébként kiváló emberi kapcsolatot ápoltam, ami arról szólt, hogy nem adja ki az Önkormányzat képviselőjének a csatorna pénzzel kapcsolatos összes iratot. Levélben fordultam hozzá adat kikéréssel, ezt megtagadta. Most viszont azt tapasztalom, hogy nem tudok olyat kérni, amit a Társulatnak az ügyintézése ne teljesítene, nem nyilvánít semmilyen formában véleményt politikailag, nem ítéli meg, hogy ez a rendelet jó vagy rossz, egész egyszerűen úgy áll hozzá, mint egy közigazgatási szervezet.

Dr. Bács István képviselő: Megszavazom, mert egyetértek T. Mészáros András polgármester úrral, hogy ez egy szociális rendelet, márpedig minden szociális támogatást kötelességünk nyújtani a lakosság részére.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr kedvvért, akkor vegyük ki a szóban forgó részt. Felteszem szavazásra a rendeletalkotási javaslatot.

Az előterjesztett rendeletalkotási javaslat:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…/2024. (…..) önkormányzati rendelete

a csatorna közműcsatlakozási támogatásról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, valamint 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hogy helyben szabályozza a házi szennyvízhálózat kiépítésével összefüggésben az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program megvalósítása során az érdi szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa által megfizetett, a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. §-a szerint meghatározott érdekeltségi hozzájárulások alapján számított csatorna közműcsatlakozási támogatás (a továbbiakban: csatornatámogatás) megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre, valamint az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási-társulat „elszámolás alatt” (a továbbiakban: Társulat) vízgazdálkodási társulatra terjed ki.

A csatornatámogatás az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósított, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Programhoz az önkormányzati önerő központi költségvetésből történt rendelkezésre bocsátására tekintettel, szociális alapon nyújtott pénzbeli támogatás.

A rendelet alkalmazásában érdekeltségi egység az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program megvalósításában érintett, külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező, Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén fekvő ingatlan vagy önálló rendeltetési egység.

(1) Csatornatámogatásra jogosult az Érden lakóhellyel rendelkező, szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa, aki az érdekeltségi egységet életvitelszerűen használja, és

a) nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban részesül, vagy
b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott szociális vetítési alap tizenhatszorosát.

(2) A csatornatámogatás kizárólag megvalósított házi szennyvízhálózatra tekintettel igényelhető.

(3) A csatornatámogatás ugyanazon érdekeltségi egységre csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a tulajdonosok, illetve az ingatlanban élő személyek és háztartások számától.

(1) Egy érdekeltségi egység után a csatornatámogatás keretében adható települési támogatás mértéke a befizetett érdekeltségi hozzájárulás összege, csökkentve a Társulat által a tagjával történt elszámolás során kifizetett összeggel, a csatornatámogatás keretében korábban nyújtott támogatás összegével, a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatás összegével, valamint az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) rendelete 26. §-a alapján az érdekeltségi egység vonatkozásában a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás összegével (a továbbiakban: csatornatámogatási összeg).

(2) A csatornatámogatási összegből a jogosult

a) a 2024. évben a csatornatámogatási összeg 200.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
b) a 2025. évben a csatornatámogatási összeg 150.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
c) a 2026. évben a csatornatámogatási összeg 100.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
d) a 2027. évben a csatornatámogatási összeg 50.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
e) a 2028. évben és az azt követő években a csatornatámogatási összeg 0 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget

igényelhet.

(1) A csatornatámogatás igénylésével és az egy főre jutó jövedelem igazolásával kapcsolatos eljárás tekintetében – a (2)-(11) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel – Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) rendeletét kell megfelelően alkalmazni.

(2) A csatornatámogatás évente egy alkalommal állapítható meg.

(3) A csatornatámogatás iránti kérelem tárgyév január 1-jétől december 31-ig nyújtható be. A kérelem benyújtására – az E-önkormányzat portálon, az e-onkormanyzat.erd.hu weboldalon – elektronikus úton is lehetőség van. Papír alapon az ellátásra irányuló, polgármesternek címzett kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a csatornatámogatás iránti kérelem elbírálása érdekében a Társulattól igazolást szerez be arról, hogy a kérelmező tagja-e a Társulatnak, rendelkezik-e a Társulatnál támogatási összeg meghatározása során figyelembe vehető elszámolási egyenleggel, és ezen egyenlegnek mennyi az aktuális összege. Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a támogatási kérelem elbírálása, mint közérdekű feladat ellátása körében, az ahhoz szükséges mértékben a Társulat részére továbbítja az ügyfél személyes adatait.

(5) A Társulat az ügyfél személyes adatai kezelésére a jelen rendeletben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig jogosult.

(6) Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a csatornatámogatás iránti kérelem beérkezését követően a (4) bekezdésben meghatározott igazolás kiadása iránt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján haladéktalanul nyilatkozattételi felhívást intéz a Társulathoz, amelyben feltünteti a kérelmező által megadott személyes adatokat.

(7) A Társulat a (6) bekezdés szerinti felhívást haladéktalanul, legkésőbb annak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elérhetővé tételét követő munkanapon köteles átvenni.

(8) A Társulat a (6) bekezdés szerint részére megküldött adatok és a Társulat által vezetett, a tagjairól, az érdekeltségi egységekről, a tagjai által befizetett érdekeltségi hozzájárulások összegéről, valamint az egyes tagjai részére az elszámolás során történt kifizetésekről szóló adatokat tartalmazó nyilvántartása alapján a nyilatkozattételi felhívás átvételétől számított kettő munkanapon belül teljesíti a nyilatkozattételi felhívásban foglaltakat. A Társulat nyilatkozata (igazolása) tartalmazza az ügyfél társulati tagságára, az érdekeltségi egység azonosítására, az ügyfél által az érintett érdekeltségi egység vonatkozásában befizetett érdekeltségi hozzájárulás összegére, valamint az ügyfél részére az elszámolás során történt kifizetés összegére vonatkozó adatokat. A Társulat az igazolást az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján, az Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által e célra rendszeresített elektronikus űrlap felhasználásával köteles kiállítani és megküldeni.

(9) A csatornatámogatásról – a Közgyűléstől átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.

(10) A csatornatámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
b) a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
c) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat.

(11) Ha a csatornatámogatás keretében nyújtott települési támogatás iránti kérelem elutasításának oka az, hogy a Társulat nyilatkozata alapján a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, e tényről a kérelmezőt a határozat indokolásában külön tájékoztatni kell. Ebben az esetben az ügyfél – a Társulattal lefolytatott adategyeztetést követően – a kérelmét ismételten jogosult előterjeszteni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti mellékleteken túl a kérelemhez mellékelnie kell a Társulat igazolását az adategyeztetés lefolytatásáról, amely tartalmazza az ügyfél társulati tagságára, az érdekeltségi egység azonosítására, az ügyfél által az érintett érdekeltségi egység vonatkozásában befizetett érdekeltségi hozzájárulás összegére, valamint az ügyfél részére az elszámolás során történt kifizetés összegére vonatkozó adatokat is.

(1) E rendelet 2024. május 15-én lép hatályba.

(2) A csatornatámogatással kapcsolatos kiadásokat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetésében erre a célra meghatározott előirányzatból kell fedezni.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

A szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…/2024. (…..) önkormányzati rendelete

a csatorna közműcsatlakozási támogatásról

a) nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban részesül, vagy
b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott szociális vetítési alap húszszorosát.

(2) A csatornatámogatás kizárólag megvalósított házi szennyvízhálózatra tekintettel igényelhető.

(1) Egy érdekeltségi egység után a csatornatámogatás keretében adható települési támogatás mértéke a befizetett érdekeltségi hozzájárulás összege, csökkentve a Társulat által a tagjával történt elszámolás során kifizetett összeggel, a csatornatámogatás keretében korábban nyújtott támogatás összegével, a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatás összegével, valamint az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján az érdekeltségi egység vonatkozásában a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás összegével (a továbbiakban: csatornatámogatási összeg).

(2) A csatornatámogatási összegből a jogosult

a) a 2024. évben a csatornatámogatási összeg 200.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
b) a 2025. évben a csatornatámogatási összeg 150.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
c) a 2026. évben a csatornatámogatási összeg 100.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
d) a 2027. évben a csatornatámogatási összeg 50.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
e) a 2028. évben és az azt követő években a csatornatámogatási összeg 0 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget

igényelhet.

(1) A csatornatámogatás igénylésével és az egy főre jutó jövedelem igazolásával kapcsolatos eljárás tekintetében – a (2)–(11) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel – Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) rendeletét kell megfelelően alkalmazni.

(2) A csatornatámogatás évente egy alkalommal állapítható meg.

(5) A Társulat az ügyfél személyes adatai kezelésére a jelen rendeletben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig jogosult.

(9) A csatornatámogatásról – a Közgyűléstől átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.

(10) A csatornatámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
b) a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
c) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat.

Ez a rendelet 2024. május 15-én lép hatályba.

A csatornatámogatással kapcsolatos kiadásokat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetésében erre a célra meghatározott előirányzatból kell fedezni.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 11 igen szavazattal, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül, minősített többséggel az alábbi rendeletet alkotta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

9/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete

a csatorna közműcsatlakozási támogatásról

a) nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban részesül, vagy
b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott szociális vetítési alap húszszorosát.

(2) A csatornatámogatás kizárólag megvalósított házi szennyvízhálózatra tekintettel igényelhető.

(1) Egy érdekeltségi egység után a csatornatámogatás keretében adható települési támogatás mértéke a befizetett érdekeltségi hozzájárulás összege, csökkentve a Társulat által a tagjával történt elszámolás során kifizetett összeggel, a csatornatámogatás keretében korábban nyújtott támogatás összegével, a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatás összegével, valamint az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján az érdekeltségi egység vonatkozásában a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás összegével (a továbbiakban: csatornatámogatási összeg).

(2) A csatornatámogatási összegből a jogosult

a) a 2024. évben a csatornatámogatási összeg 200.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
b) a 2025. évben a csatornatámogatási összeg 150.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
c) a 2026. évben a csatornatámogatási összeg 100.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
d) a 2027. évben a csatornatámogatási összeg 50.000 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget,
e) a 2028. évben és az azt követő években a csatornatámogatási összeg 0 Ft-ot meghaladó részét, de legfeljebb 50.000 Ft összeget

igényelhet.

(2) A csatornatámogatás évente egy alkalommal állapítható meg.

(5) A Társulat az ügyfél személyes adatai kezelésére a jelen rendeletben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig jogosult.

(9) A csatornatámogatásról – a Közgyűléstől átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.

(10) A csatornatámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
b) a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 27/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján a Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alapból nyújtott támogatásban történt részesülésről szóló nyilatkozatot,
c) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat.

Ez a rendelet 2024. május 15-én lép hatályba.

A csatornatámogatással kapcsolatos kiadásokat az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetésében erre a célra meghatározott előirányzatból kell fedezni.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester

A rendeletről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Nem
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Távol
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Nem
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Távol