18. NAPIRENDI PONT
Tárgy: Javaslat veszélyes építmény helyzetének rendezésére
Előadó: Antunovits Antal települési képviselő
Simó Károly települési képviselő
Dr. Csőzik László polgármester: Van egy jól ismert épület az Alsó utca 82. alatt. Ezzel kapcsolatban érkezett hozzám Antunovits Antal és Simó Károly képviselőktől közös határozati javaslat, melyet a magam részéről támogatok. Esetleg szükség van-e kiegészítésre? Nem feltétlenül kell.
Antunovits Antal képviselő: Csak kiegészíteném. A Kornélia utca sarkán, az Alsó utca 82. alatt van ez az ominózus épület, ami az általános iskolától 10 méterre van. Az épület előtt ez le van kordonozva, de mellette mennek a gyalogosok, tehát nem lehet tudni, melyik pillanatba fog összedőlni. Ezért is kérem a Közgyűlésnek a tagjait és polgármester urat, hogy a Simó Károllyal együtt benyújtott határozati javaslatunkat támogatni szíveskedjenek! Köszönöm szépen!
Dr. Csőzik László polgármester: Én úgy látom, hogy ennek nincs akadálya. Az épületnek az állapota az, ami lehetővé teszi ezt a feloldást. Mindjárt összedől.
Dr. Bács István képviselő: Városépítészeti szempontból szerintem az nem megoldás, hogyha egy védendő épületre 10-20-30 éve nem költünk egy vasat se, az összedől, és akkor lekerülhet róla a helyi védelem. A tulajdonosnak kötelessége lett volna ez karbantartani, kötelessége lett volna felújítani. Én azt mondanám, hogy első körben föl kellene kérni a főépítészünket, hogy vizsgálja meg, hogy egyáltalán ez az épület, ez valóban olyan értéket képviselne-e fölújított állapotban, ami a városunk büszkesége lenne vagy nem. Egyébként meg van egy erről szóló önkormányzati rendeletünk, ez a településkép védelméről szóló rendelet, ami szabályozza, hogy hogy lehet egy épületről levenni a helyi védettséget. A rendeletnek a 4.§-ában nincs olyan, hogy a Közgyűlés kezdeményezi, hogy vegyük le azért, mert az illető tulajdonos ezt nem tartotta karban, nem újította föl. Tehát itt sokkal inkább egy településképi kötelezést kellene véleményem szerint elindítani. Én azt mondom, hogyha ezzel precedenst teremtünk, hogy egy épülettel nem foglalkozik a tulajdonos, az lepusztul, akkor levesszük róla a helyi védelmet, majd építhet rá egy gyönyörű új házat, így idővel el fognak tűnni a védett értékeink. Nem azt mondom, hogy erről ne döntsünk, de egy építészeti vizsgálat sokkal inkább meg kellene, ezt előzze. Hiszen az előzte meg azt is, hogy felvegyük, nem pedig a laikusok döntöttek róla, hogy akkor vegyük föl, mert ennek szép a homlokzata, hanem ez építészeti-szakmailag lett alátámasztva. Ez egy egyedi hatósági eljárás, polgármesterhez kell benyújtani. Szerepelnek benne egyébként a feltételek, hogy mit kell tartalmaznia ennek a kérelemnek, hogy lekerüljön a helyi védettségű listáról. Ezt egyébként bárki benyújthatja, de mint polgármester úr, mint a hatáskör gyakorlója, nyilván a főépítész asszonynak a segítségével jár el ebben az ügyben. És ez egy egyedi hatósági ügy. Én így gondolom, de nem biztos, hogy így van.
Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem jó, hogy ezt elmondtad. Abszolút hasznos a vita erről, szerintem. Tehát ez egy legitim ellenérv, úgy gondolom. Azt kell megnézni még ebben az ügyben, hogy mi az, ami a gyakorlatban elérhető és megvalósítható. Akik ott laknak, azoktól nem várható el az, hogy ezt a házat rendbetegyék. Ennek 40-50-60-70 milliós a költsége, lehet, hogy alsó hangon. Mizerábilis körülmények között él ez a család, vagy azok a családok, akik ott élnek. Az Önkormányzat még a zsebébe nyúlhatna és mondhatná azt, hogy ezt a magántulajdont rendberakja közpénzből, de nem olyan időket élünk. Plusz, itt jelentős mértékben a magánérdek és a közérdeknek a konfliktusa előállna. Szóval ez egy nehéz kérdés. A rendelet szövege – egyébként, csak hogy citáljam – „helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított érték megsemmisül, a védett egyedi értéknek a védelem alapját képező értékét helyreállíthatatlanul elveszítette”- erre szakvéleményt szükséges beszerezni, vagy ,,a védett érték magasabb szintű védettséget kap” – tehát mondjuk országos műemléki válik. Ezt az utóbbit kizárhatjuk, a másodikhoz kellene egy megállapító szakvélemény, marad az a) pont, ami a védetté nyilvánított értéket gondolja megsemmisülni, az meg itt szubjektív, de én úgy látom, hogy gyakorlatilag az imádság tartja ezt a házat. Csak hogy élére állítsam a dilemmát, erről van szó.
T. Mészáros András képviselő: Gondoljunk bele, hogy Antunovits Antal, illetve Simó Károly képviselő urak javaslatát elfogadjuk. Minden azt támasztja alá, hogy vegyük le róla a védettséget. És akkor mi történt? Akkor már nem dől össze? Tehát magyarán maga az elképzelés, hogy egy védett épületről levesszük a védettséget és akkor az meggyógyul, ez én szerintem nem jó megoldás. Ez az egyik fele. Másik fele, hogy olyan rendeleteket hozunk - ez akkor is nagy harc volt, egy rossz rendelet -, amely azt kell, hogy mondjam, hogy másra hárítja azt a kötelezettséget, amit szubjektíven mi megállapítunk, hogy márpedig ez egy olyan értékes történet, hogy ezt akkor is meg kell mentened, hogyha nem akarod megmenteni. Magyarán a tulajdonost kizárja a döntési lehetőségekből. De ahogy elmondtad polgármester úr, a tulajdonosok akkor sem képesek megjavítani az állapotot, hogyha levesszük róla a védettséget. Tehát nem a kútba, hanem a kávájára. Tehát így nem lehet megközelíteni. Onnan lehetne megközelíteni, ha mindenáron meg akarjuk menteni a dolgot, akkor vásároljuk meg és mentsük meg magunknak vagy bontsuk le magunknak és majd a telek árából a következő tulajdonos az minket mentesít, illetve kártalanít, vagy akár teljesen kármentesít is minket azzal, amiért a telek, illetve ennek a háznak az értékét ebben a pillanatban majd fölbecsülik. Tehát attól, hogy levesszük a védettséget, vagy rajta tartjuk a védettséget, az állapota ennek az épületnek se nem romlik, se nem javul. Azt el tudom képzelni, hogy kár volt rátenni, meg azt is el tudom képzelni, hogy át kellene gondolni a védettséggel kapcsolatos önkormányzati álláspontot, mert más embernek a tulajdonában lévő dologra teszünk olyan kötelezettséget, amit vagy el tud vállalni vagy nem. De hogy ezzel az indítvánnyal egyetérteni nem tudok és nem azért, amit Bács képviselő úr is elmondott - mert az is egy szép dolog -, hanem azért, mert nem változik tőle semmi. Úgyhogy ez a helyzet. Azt kellene eldönteni, hogy mitől változik, és azt kellene javasolni, amitől változik majd a helyzet.
Antunovits Antal képviselő: Annyit fűznék hozzá, hogy remélhetőleg a Közgyűlés úgy fog dönteni teljes lelkiismeretfurdalással, hogy ott vannak az iskolás gyerekek. Nagyon szépen köszönöm Csépán István képviselőtársamnak, hogy lejött és megnézte ezt az épületet, hogy milyen állapotban van. Mindenkinek tanácsolom, hogy jöjjön le és nézze meg! Az a tulajdonos, aki ebben az épületben lakott, az elhunyt, ami azt jelenti, most már utólag mondani, hogy az a tulajdonos miért nem tette rendbe… Ezt az épületet a mellette lévőkre, akik segítették egész életében ezt a fiatalembert, rájuk hagyta. 3 darab 16 köbméteres konténerrel takarították ki az udvarból a szemetet. Tehát arra kérem a képviselőtársakat, hogy jöjjenek le és győződjenek meg az épületnek a valódiságáról és akkor úgy döntsenek, hogy egy iskola van ott mellette és bármelyik pillanatban ennek az épületnek a fő fala ledőlhet.
Csépán István képviselő: Való igaz, hogy én a képviselőtársammal, Antunovits Antallal voltam lent az adott épületet megtekinteni. Itt egy hármas kombót érzek kialakulni. Az egyes, amit dr. Bács István képviselőtársam jelzett és annak lehet, hogy a jövőre nézve létjogosultsága, hogy az összes ilyen épületet lehet, hogy át kellene vizsgálni, hogy egyáltalán melyek alkalmasak arra, hogy tényleg helyi védelem alatt maradjanak, és melyek azok esetleg, amiknél látjuk, hogy az ég egy adta világon semmi lehetőség nincs annak érdekében, hogy mentettekké váljanak. A másik, amit T. Mészáros András képviselő társam mondott, hogy azért azt tényleg ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ott azért van egy alsó tagozatos általános iskola. Az a kordon, ami most ott kordonként van feltüntetve, az nem kordon, az egy általam terelővonalnak nevezett műanyag, csavart szalag, amiből ki nem derül, hogy ott mi történik. Viszont a helyszíni szemrevételezés alapján, amit megtettünk, a magam részéről én egy pár hasonló épületet már értékbecsültem, és van egy műemléki javaslás, hogy melyek azok az épületek, amelyek egyáltalán érdemesek arra, hogy menthetővé váljanak akkor, hogyha minden olyan dolog rendelkezésre áll a tulajdonos részéről, ami ezt meg tudja finanszírozni. Ez a szám egy 75%-os tétel, tehát azt jelenti, hogyha egy bekerülési költségnek a 75 %-a még ráfordítható egy épületre, és ez megmenthető ezáltal, akkora a Műemlékvédelmi Főfelügyelőség - legalábbis az akkori nevén az volt - úgy szokott hozzáállni, hogy akkor ezt jóváhagyják. De ha ez több, mint 75% akkor, akkor ezt nem igazán szokták jóváhagyni, és ők is azt szokták javasolni, hogy az inkább kerüljön elbontásra. Na most, ennek az épületnek a fő falazata, ami az utcafront felőli fő falazat, ez egy vert sárfal-vegyes falazatú épület, ami azt jelenti, hogy egy komolyabb szél, illetve eső hatására ez a főfal, ez meg tud bomlani és azt a sárfalat konkrétan az eső és a víz el tudja mosni. Ezáltal azonnali omlást fog eredményezni. Tehát ezt az épületet már rendbe hozni és visszaállítani akkori mivoltára, amikor ez megkapta ezt a helyi védettséget - nem lehet. Tehát én azt gondolom, hogy valahogy egy ilyen hármast kellene kialakítani, hogy átvizsgálni a teljes helyi védettség alá tett ingatlanjainkat, erről tájékoztatni az ott élőket, hogy az állagmegóvást nekik kell megoldani, de ebben az esetben én sem látok mást, mint azt, hogy ez az épület valamilyen formában kerüljön elbontásra. Vegyük le róla a helyi védettséget, ami eredményezi azt, hogy elbonthatóvá válik az épület és akkor reményeink szerint két irány bontakozna ki. Az egyik, hogy vagy az ott lévő tulajdonos tudna rá a jövőben egy normális épületet építeni, nyilván az utcafront, minden figyelembevételével, a másik pedig az, hogyha ő erre képtelen, akkor legalább megnyílik annak a lehetősége, hogy egy olyan irányba tud ellépni, hogy értékesíteni tudja ezt az ingatlant, és akkor tényleg normális ingatlan kerül ennek a helyére. Én ezzel nem azt mondtam, hogy az összes Alsó utcában lévő, helyi védelem alatt álló épületet bontsuk el, hanem specifikusan erre az egy épületre ezt sajnos alkalmazni kell, amit polgármester úr is beidézett, hogy egyszerűen ez a menthetetlen kategória. Nagy tisztelettel köszönöm szépen!
Dr. Feik Csaba jegyző: Tulajdonképpen Csépán István képviselő úr részben elmondta, amit én elmondtam volna. Annyival egészíteném ki, hogy ez egy építéshatósági kérdés, tehát itt az építéshatóságnak kellene jókarbantartási kötelezettséget elrendelni vagy bontást. De bontást nem tud elrendelni mindaddig, amíg településképi védelem alatt áll ez az ingatlan, így aztán valóban onnan kellene megközelíteni, hogy a településképi védettséget megszüntetni, és utána már nyilván az építéshatóság, akinek szerintem itt hivatalból is el kellene egyébként járnia, elrendelheti a bontást. Tehát ez lenne a sorrend szerintem is.
Szűcs Gábor alpolgármester: Ez egy elég nehéz kérdés abban a tekintetben, hogy persze, teljesen legitim az is, amit dr. Bács István képviselőtársam mond, és legitim, amit a kezdeményező előterjesztők mondanak. Én azt gondolom, hogy ez egy régi vita amúgy itt a Közgyűlésen, hogy ezeknek a településképi védelem alatt lévő ingatlanoknak nagyon is időszerű lenne az újra felmérése abban a tekintetben, hogy az eltelt kb. 10-15 év alatt milyen állapotba kerültek, és történt-e bármi, ami ezeknek az épületeknek a karbantartására vagy állagmegóvására szolgált. És nem beszélve itt, amit Csépán István képviselőtársam is mondott, hogy azért egy idő után el fogják ezek az épületek érni azt a szintet, ami már megmenthetetlen. És az, hogy a helyi védett értékeinkre költhető keretösszeg, az szerintem 10 éve biztos nem változott, az építőipari árak pedig erőteljesen változtak. Ezek az ingatlanok - általában sajnos pont a helyi védettség miatt - egyrészt eladhatatlanok, másrészt viszonylag kevés az a vásárló, aki a helyi érték szerint akarja helyreállítani. Ebben az értelemben itt vagy át kell gondolni azt a Közgyűlésnek a jövőben, hogy milyen keretösszeggel és milyen szinten kíván vagy tud egyáltalán a minden adófizető által befizetett összegből hozzájárulni, vagy akár állami segítséget is igénybe venni, vagy jogszabály módosítást kezdeményezni ebben a tekintetben. Mert én azt gondolom, hogy a magyar önkormányzatok költségvetési lehetőségeit elnézve, ez az önkormányzati büdzsékből nem megoldható. Miközben szerintem nincs abban vita közöttünk, hogy mindannyian szeretnénk ezeket az értékeket valamilyen módon megvédeni. Úgyhogy én azt javasolnám, hogy most a védelmet azt vegyük le, mert itt egy akut helyzetet kell kezelnünk, ami akár az iskola közelsége miatt, akár a benn élők tekintetében is legalább egy utat megnyit afelé, hogy ezt lehessen valamilyen módon rendezni. De mindenféleképpen vizsgáljuk felül ne csak ezt az ingatlant, hanem az összes ilyen védett értékű ingatlant építészetileg és állapot felmérést is végezzünk, és utána pedig majd, amikor ez elkészül, akkor térjünk vissza az egész lista tekintetében, hogy egyrészt mi a jelenlegi helyzet és arra milyen választ tudunk adni a jövőben.
Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm szépen! Ha én mondjuk egy gyűszűt fölhúznék a középső ujjamra, vagy ha fognék egy csavarhúzót és benyomnám a vályogfalba, szerintem ki tudnám ütni vele. Tehát ilyen állapotban van, az összeomlás határán. Veszélyes az egész, ezt szerintem a vak is láthatja, aki meggyőződik arról és odamegy. Tehát induljunk ki ebből, hogy ennyiben szerintem akadémikus ez a vita. Tehát megóvhatatlan azt gondolom ez az ingatlan. Olyan „dózer pozitív” állapotban van. Mi most nem arról döntünk - ezt akkor tisztáztuk -, hogy a rendelet tartalmából kivesszük, hanem elindítjuk azt a folyamatot, ami elvezet oda és akkor majd visszajön, hogy leszedjük. De közben megy az építéshatósági eljárás, ami a bontásra irányul. És nagyon igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy nézzük meg a többi ingatlant. Hozzám négyen adtak be olyan panaszt az elmúlt évben, hogy egyszerűen kezelhetetlen. Olyan kötelmeket írunk elő szegény embereknek, amelyeket nem képesek teljesíteni, hogy megvédjék az állagot. Tehát ez egy róka fogta csuka. A másik oldalról viszont, a többi adófizető ember pénzéből kellene felújítanunk döntően ófalusi ingatlanokat például a Szapáry utcában, Római úton. Tehát át kellene ezt nézni valahogy, tényleg normálisan. Annál is inkább, mert egy csomóan azt mondták, hogy annak idején ők nem lettek megkérdezve erről az egészről. És persze nem ész nélkül, mert tényleg meg kellene őrizni a régi házak karakterét ahol csak lehet, ahol olyan az állapota, de itt tényleg keresztet lehet vetni ennek az ingatlannak a sorsára, vagy aránytalanul nagy összeget kellene rá közpénzből fordítani, hogy valamilyen szinten megmentsük, és akkor föl tesszük a kérdést, hogy miért is? Tehát oda milyen funkciót, tájházat vagy át kellene venni? Szóval hasznos volt ez a vita, jó, hogy körbejártuk, mert az egész ciklust végig kísérte a védett házakkal kapcsolatos mizéria, hogy más a család érdeke, más a köz érdeke és más az elvont absztrakt érték vagy érdek, ami arra vonatkozik, hogy őrizzük meg a régi karakterből mindazt, amit meg lehet, meg még érdemes óvni.
Dr. Bács István képviselő: Több területet is szeretnék érinteni. Én nem mondtam olyat, hogy az összes ingatlant fölül kellene bírálni vagy vizsgálni, tehát itt valami félreértés volt. Méghozzá kedves képviselőtársaim gondoljanak akkor a Krause-nál található víztoronynak a kérdésére, ahol leírta a tulajdonos, hogy nem hajlandó rá többet költeni és előbb-utóbb össze fog dőlni. Akkor azzal is az lesz, hogy a Közgyűlés be fog nyújtani majd egy javaslatot, de hát leomlott a víztoronynak a teteje, akkor dózeroljuk le, most már adjuk meg az engedélyt, vegyük le a helyi védettség listájáról. Szerintem sokkal távolabb vezet ez a kérdés. Én nem emlékszem rá, hogy amikor döntöttünk ennek a rendeletnek az elfogadásáról, akkor az aktuális főépítész milyen építészeti szakvéleményt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy ez az épület miért tartozik a helyi védett kategóriába. Érden nagyon kevés védett épület van. 22 ezer ingatlan van Érden, abból 50-100 körülbelül, ami védett épület. Tehát elenyésző, marginális kérdés az egész. Szépen, folyamatosan meg fognak semmisülni Érdnek a védett értékei, hogyha ezt hagyjuk. A másik, hogy maga az előterjesztés egy picit pontatlanul fogalmaz véleményem szerint, mert azt írja, hogy információink szerint a tulajdonosok nem nyúlhatnak hozzá, ugyanis helyi védelem alatt áll az épület. De igenis hozzányúlhatnak, kötelességük lenne hozzányúlni, föl kellene, hogy újítsák! Amennyiben a jelenlegi épületformában nem, akkora műemléki előírások szerint pedig az eredeti formájában kellene újjáépíteni. A kőkemény jogszabályszöveg az ezt mondja. A másik pedig, hogy ennek az ingatlannak új tulajdonosa van, aki örökléssel szerezte meg ennek az ingatlannak a tulajdonjogát. Amikor ezt a vagyont ő a közjegyző előtt, a hagyatéki tárgyaláson elfogadta, akkor a vagyonnál ő azt is elfogadta, hogy kötelessége ezt az épületet felújítani. Tehát ő nem úgy fogadta el, hogy majd kijárja valahogy, hogy bontsák le, hanem aláírta, hogy igenis ezt az épületet, ezt terhelik különböző kötelezettségek. Attól függetlenül kezdeményezzük, hogy vizsgálja meg az építész kolléga, nézze meg, hogy ezen az épületen a védendő érték az megsemmisült-e? Mert amennyiben megsemmisült, akkor az a) pont alapján tudjuk törölni polgármester úr előterjesztésére, de ezeket így kijelenteni, ráadásul úgy, hogy valaki úgy vesz egy ingatlant, hogy tudja, hogy föl kellne újítania, majd utána kijárja azt, hogy mégse kelljen fölújítani, dózerolhassa le, szerintem ez egy Közgyűlés előtt visszás egy picit.
Antunovits Antal képviselő: Ez az épület nem lakható, bármelyik pillanatban összedőlhet. Én meg én azt tanácsolom a képviselőtársaimnak, dr. Bács Istvánnak is, hogy menjen le, aztán nézze meg és azt utána nyilatkozzon erről! Csépán Istvánnal elmentünk és megtekintettük. És az a baj, hogy szombati napokon ott járnak a piacra az emberek. Megvárjuk azt, míg tényleg valakire rá fog dőlni? És akkor mi lesz? Akkor ki fogja vállalni ezt a felelősséget? Ha annyira ragaszkodunk ehhez az épülethez, akkor tényleg az Önkormányzat újítsa föl! De ezt az épületet nem lehet felújítani, el kell menni, meg kell nézni! És annak a tulajdonosnak, aki megörökölte, annak azt mondani, hogy miért nem újította föl, amikor nem is volt az övé? Az az ember, aki ott lakott, egy szerencsétlen ember volt. Ők segítették abban, hogy ételhez, italhoz, mindenhez jusson. És ha belegondol bárki is, hogy micsoda örökséget hagyott, azért el kell gondolkodni ezen!
Dr. Csőzik László polgármester: Tényleg kacifántos és izgalmas ez a vita! Óriási nehézség, óriási kötelem egy ilyesmi, hogy van egy tulajdonom, és akkor hirtelen a helyi képviselő-testület hoz egy határozatot, hogy azt helyileg védettnek tekinti. Most persze lehet egyeztetni a tulajdonossal, ő nem tekinti annak, ettől mi még tekinthetjük annak, és minden szempontból a kikényszeríthetőség a lényeg. Tehát ki tudom-e én azt kényszeríteni például, hogy a tulajdonos költsön rá 100 millió forintot, hogy helyreállítsa? Abszurd a dolog. Hogy lehet mégis eljárni? Ha gazdag város lennénk, évente kiírnánk pályázatokat ilyen körben, hogy az Önkormányzat forrást biztosít a tulajdonosnak, hogy abból újítsa meg a házát, tegyen eleget a rendeletben foglalt kötelezettségének, de hát tudjuk, hogy milyen szűk az eklézsia. Meg élek a gyanúperrel, hogyha most odaadnánk ennek az embernek 50 millió forintot, ami egy utca aszfaltozásának az ára, szembenéznénk a többi érdi haragjával. Biztos, hogy szembenézünk olyan építészek haragjával is, akik mondjuk a Bács úr gondolkodása mentén ezt nagyon fontos dolognak tartják, és nem esik nekik jól, hogy mi egy ilyenre készülünk. Tehát rengeteg-rengeteg érdek verseng itt, de mégis én azt mondom, hogy mivel annyira bűn rossz állapotban van az az épület, hogy ráfújunk és összedől kis híján, hogy lényegében az én szememben megvalósult az a) pont. Ami azt jelenti, hogy a védett érték megsemmisült, sajnos. Ez most már így alakult. Praktikus aggyal meg azt mondom, hogy mégiscsak ez a csapásirány lenne a legjobb most már. Némi lelkiismeretfurdalása ilyenkor van az embernek, de hogy lehetne másképp jól megoldani? Úgy, ha valahonnan szerzünk rá 100 millió forintot és megvesszük, felújítjuk, és akkor mit csinálunk vele? Most olyasmiről beszélgetünk, aminek semmilyen realitása nincsen jelen pillanatban szerintem.
Dr. Bács István képviselő: Ezt alátámasztva, akkor szerezzünk be egy építészeti szakvéleményt, ami indokolja azt, hogy amiért ez rákerült, az az érték már megsemmisült.
Dr. Csőzik László polgármester: Igen, erről van szó!
Dr. Bács István képviselő: De én most már rájöttem, hogy miről jött a félreértés, hogy én azt mondtam, hogy az összeset vizsgáljuk felül. Én arra gondoltam, hogy az összes ilyen helyi védett épületnél meg kellene nézni, hogy a tulajdonosok karbantartják-e, illetve, hogy azok az értékek meg vannak-e még, amire egyáltalán föl lettek véve? Tényleg, tehát mindannyiunknak vannak gyerekei, kisgyerekei, 30 év múlva elmennek Érden és nem találnak majd 40 évnél régebbi házat akkor, mert előbb-utóbb az összes összedől és levesszük róla a védettséget. És egyetlen egy dolog van, amiért én nem fogom megszavazni, mégpedig azért, mert ez a tulajdonos, ez nem az a tulajdonos, aki hagyta, hogy ez így tönkremenjen. Ez a tulajdonos akkor jutott hozzá, akkor került a tulajdonába, amikor tudta, hogy ez milyen állapotban van és tudta, hogy ez egy helyi védett épület és tisztában volt vele, hogy a jogszabály szerint neki ezt rendbe kellene raknia. Ugyanis a tulajdonnál nemcsak jogok vannak, hanem kötelezettségek is. Köszönöm!
Szűcs Gábor alpolgármester: Én csak reagálnék dr. Bács István képviselőtársamra, hogy alapvetően az, amit javasoltam, hogy ha lehet, történjen az összes ilyen ingatlannál egy állapotfelmérés, ami helyi védettség alatt áll. Az pont azt akarta, hogy ellenőrizzük is, meg mérjük is fel.
Dr. Csőzik László polgármester: Csak szeretném mondani, hogy azzal fogunk szembenézni majd, ha ez megtörténik, hogy vannak olyan emberek, olyan családok, akiknek nincs arra forrásuk, hogy lépjenek. És kihívnak a Római úti védett épületbe, nagy belmagasságú, régi falusi ház, beázott a teteje. Csináltattam egy belső felmérést, talán 8 millió forintba került volna. Nekik nincs pénzük, de nekünk sincs pénzünk. Ez egy viszonylag friss eset. Tehát ezekre megoldást nagyon nehéz lesz találni, tehát - én azt mondom -, szinte minden egyes olyan lakóház esetében, ahol rátettük a helyi védelmet, ez a probléma más-más intenzitással, de valamennyi esetében fennáll. Nagyon érdekes volt a vita! Én azért mondtam, amit mondtam, mert mondhatom, hogy a Főépítészi Főosztálynak ez a véleménye, hogy gyakorlatilag a megsemmisülés határán van az épület, ezért nincs értelme foglalkozni vele a továbbiakban, de meg fogja erősíteni, akkor ezt, ha az eljárásban beszerzünk erre véleményt. Akkor a rendeletnél, amikor a rendelet módosítás van, akkor lesz élére állítva a dolog.
Dr. Bács István képviselő: Rövid leszek. Tehát ez az épület nem semmisült meg. Ez az épület de iure addig áll, ameddig a Földhivatalban fel van tüntetve.
Dr. Csőzik László polgármester: Igen, de mind a ketten jogászok vagyunk. Nem az épület, hanem a benne megtestesült érték…
Dr. Bács István képviselő: Igen, csak te az épületet mondtad most legutoljára.
Dr. Csőzik László polgármester: Igen, de ez nagyon szubjektív. Kétségtelen, hogy az épület ma még áll, de ha Antunovits Antal, T. Mészáros András képviselők és én mondjuk nekidőlnénk így háttal, akkor valószínűleg összedőlne.
Dr. Bács István képviselő: Erről is kellene egy szakvélemény, hogy összedőlt.
Dr. Csőzik László polgármester: Jó, meglesz mindez. Tehát világos legyen, most arról döntünk, hogy elindítjuk-e azt az eljárást, ami ide vezethet. Valószínűleg elvezet, így korrekt mondani. Akkor felteszem szavazásra a határozati javaslatot.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az érdi a 22821 hrsz-ú (2030 Érd, Alsó u. 82. szám alatti) ingatlanon fennálló helyi védettséget meg kívánja szüntetni.
- A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a vonatkozó rendelet módosítását sürgősséggel terjessze a Közgyűlés elé, tekintettel az épület veszélyes állapotára.
Határidő: 1. pont tekintetében: azonnal
- pont tekintetében: a Közgyűlés soron következő ülése
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 16 tagja 14 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
137/2024. (IV. 25.) határozata
veszélyes építmény helyzetének rendezéséről
- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az érdi a 22821 hrsz-ú (2030 Érd, Alsó u. 82. szám alatti) ingatlanon fennálló helyi védettséget meg kívánja szüntetni.
- A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a vonatkozó rendelet módosítását sürgősséggel terjessze a Közgyűlés elé, tekintettel az épület veszélyes állapotára.
Határidő: 1. pont tekintetében: azonnal
- pont tekintetében: a Közgyűlés soron következő ülése
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
Andrasek Mónika |
Igen |
Antunovits Antal |
Igen |
Dr. Asztalos Éva |
Igen |
Dr. Bács István |
Igen |
Balla Imre |
Tartózkodik |
Csépán István |
Igen |
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
Dr. Csőzik László |
Igen |
Demjén Attila |
Igen |
Fülöp Sándorné |
Távol |
Gál Alex |
Igen |
Gregus László |
Igen |
Lengyel Péter |
Igen |
Simó Károly |
Igen |
Szűcs Gábor |
Igen |
Tekauer Norbert |
Távol |
Tetlák Örs |
Igen |
T. Mészáros András |
Nem |
Dr. Bács István képviselő: Az SZMSZ-ünk szerint jelezhetem, hogy rossz gombot nyomtam, hogy szavazzunk újra! Vagy az én szavazatomat nemnek tessék könyvelni. Lehet, vagy újra kell szavazzunk?
Dr. Csőzik László polgármester: Annak nincs akadálya? Korrigáljuk! Tévesen szavazott Dr. Bács István Képviselő úr. Az ülésvezető kéri, hogy a jegyzőkönyvben ezt így tüntessük fel. Köszönöm szépen!