21. NAPIREND - Beszámoló a 2022. évi helyi adóbevételek teljesüléséről

21. NAPIRENDI PONT

Tárgy: Beszámoló a 2022. évi helyi adóbevételek teljesüléséről

       Előadó:                      dr. Feik Csaba jegyző

Simó Károly képviselő: Az adóbevételek tekintetében ez egy nagyon jól összeállított szakmai anyag, az elmúlt évek adóbevételeit részletezi, hogy mikor és milyen folyamatok voltak. Számomra két folyamat érdekes, az egyik az, amikor megugrottak a hátralékok a különböző adónemeknél, a másik, amikor ezek a hátralékok meg eltűntek. Szó van a beszámolóban is arról, hogy behajtási tevékenység zajlott. Nyilván van erre ésszerű indok is, hogy a pandémia ideje alatt nem erőlködött annyira az önkormányzat, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő cégeket szorongassa, viszont számomra sokkal érdekesebb az, hogy amikor elkezdtek csökkenni a hátralékok, tehát befolytak azok a bevételek, akkor az milyen tevékenység volt, illetve hogyan sikerült ezeket elérni, hogy ilyen mértékben csökkenjenek, mert azért nagy összegekről van szó.

Kartikné Szilágyi Enikő, az Adóigazgatási Főosztály vezetője: A hátralékok alakulását egyrészt mindig a gazdasági környezet befolyásolja és a csökkenését pedig az elévülési idő, illetve a behajthatatlan követeléseknek a nyilvántartása, tehát valóban itt 2021-re volt egy viszonylag az előző évhez képest kicsi emelkedés és aztán volt egy nagyobb csökkenés. Ennek eredménye az, hogy elérkezett egy olyan elévülési idő, amikor az előző években felgyülemlett tartozásokat, tehát többek között végelszámolás és felszámolási eljárás alá került cégeknél letelt a nyilvántartási idő és emiatt lehetett törölni. Ez a kimutatás az ASP adó szakrendszerből készült, ezt nem mi számítjuk ki, hanem mindig az összesítőkből vesszük ezeket az összegeket. Itt valóban egy nagy csökkenés történt, de egyrészt a behajtás és a behajtási cselekményeknél is tükröződött ez, hiszen tavaly is 640 millió forintot sikerült realizálni adóvégrehajtásokból és az előző években is ez a tendencia egyre emelkedett, tehát az adóhatóság következetes végrehajtási eredményei itt nyertek jelentőséget.

Simó Károly képviselő: Sokkal nagyobb összegben csökkent, mint amennyi a leírások értéke, hisz látszik is a bevételen, hogy ezek beérkeztek. Az anyagban szerepel az is, hogy mennyi volt az engedmény, kedvezmény vagy adóelengedés. Van egy olyan összeg, hogy mentesség, adókedvezmény 43.882.000 az iparűzési adónál. Ha jól értem, a helyi iparűzési adónál 43.800.000 forint, amit a kisvállalkozások igénybe vehettek, mint elengedett adót vagy ez a bizonyos 1 %-ot jelenti?

Kartikné Szilágyi Enikő, az Adóigazgatási Főosztály vezetője: Ez nem azt jelenti. Ez a 2,5 millió forint alatti vállalkozásoknak, melyek zömmel KATA adóalanyok, illetve az a pár kisvállalkozás, akinek az árbevétele nem érte el a 2,5 millió forintot. Ez az összeg tartalmazza ezt. A kkv miatti csökkentés az nem itt kerül kimutatásra, hanem mivel 1%-ra történt központilag az adómértéknek a csökkentése, ezért az nem szerepel itt, hiszen az az adóbevételeknél jelentkezett, az 759 millió forint volt, amire a kkv-k kaptak kedvezményt.

Dr. Csőzik László polgármester: Igen, az 759 millió forint volt és 662 millió forint volt a kompenzáció, tehát volt mintegy 100 millió forint nagyságrendű különbség a kettő között sajnos.

T. Mészáros András képviselő: Az építményadó esetében a magánszemélyek, illetve a jogi személyek építményadójának a megosztása jó lenne, ha látható lenne, hiszen van egy adómérték átlagos táblázat, amiből nem tudjuk pontosan, hogy az 1951 forintból hogy lesz 611 forint átlag, tehát nem látható, hogy mi a háttere. Ugyanez igaz a telekadónál is. Már kértem jegyző urat és remélem, el tud készülni ez a különbségtétel a kettő között, hiszen akkor láthatnánk, hogy mi az, ami miatt 611 forint az építményadó négyzetméter ára és mi az, ami miatt 55 forint a telekadó négyzetméter ára. Figyelembe véve, hogy magánszemélyeknél jelen pillanatban a beépített házas ingatlannál nincs is igazából telekadó, csak építményadó van. Köszönöm, remélem, hogy azt a tájékoztatást meg tudják majd adni.

Kartikné Szilágyi Enikő, az Adóigazgatási Főosztály vezetője: Az építményadónál az átlagra válaszolva, egy differenciált adómértékkel történik az adóztatás, tehát a legkevesebb adómérték az 440 forint, ez a magánszemélyek tulajdonában lévő lakásokra vonatkozik. Az egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmények esetén 880 forint. Innen történik egy sávos adóztatás, ami a kereskedelmi, illetve a gazdálkodási tevékenység céljára szolgáló épületekre, illetve a nem magánszemély adóalanyok tulajdonában lévő lakásokra, valamint a pénzintézetek tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozik. Úgy jött ki a 611 forintos átlag, hogy 440 és 2170 forint között van az adómérték, itt több sáv szerepel négyzetméteres határokkal, tehát ezért van egy átlag, a telekadónál pedig 55 forint a telekadó mértéke, illetve a nem beépíthető ingatlanok esetében 0 forint az adómérték.

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszem szavazásra a határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jegyző helyi adóztatásról szóló beszámolóját elfogadja.

Határidő          azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 17 tagja 10 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

154/2023. (V. 25.) határozata

a 2022. évi helyi adóbevételek teljesüléséről szóló beszámoló elfogadásáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jegyző helyi adóztatásról szóló beszámolóját elfogadja.

Határidő          azonnal

Felelős:            dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: