2. NAPIREND - A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

2. NAPIRENDI PONT

Tárgy: A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

Dr. Csőzik László polgármester: Kormányhivatali egyeztetés értelmezési kérdésekről, CSOK rendelet kijött, sok-sok összegyűjtött panaszt kezelt a városvezetés is. Ez áll az előterjesztés mögött. Szeretném, hogyha elfogadná a Közgyűlés.

T. Mészáros András képviselő: Ehhez benyújtottam egy módosító indítványt. Az indoklás folyamatosan egyrészt arról szólt, hogy Érd megtelt, ami önmagában nem igaz. Másrészt arról volt szó, hogy nincs víz, nincs gáz, nincs villany, nincs közműhozzájárulás és nincs megfelelő mennyiségű kapacitásunk a közműveknél, valamint nincs megfelelő kapacitásunk az egyéb városi szolgáltatásoknál és ezért kell megállítani azt a folyamatot, ami a társasházak építéséhez kapcsolódik. Két hete mi fölsoroltuk ezeket a problémákat, hogy a lakóövezetekre ne tegyük rá a változtatási tilalmat, csak a társasházak építését állítsuk meg. Akkor nem hallgatott ránk a Közgyűlés többsége és mi akkor tartózkodással szavaztunk és úgy gondolom, hogy az indoklás hamis, hiszen a városi CSOK-ról is tudtuk pontosan, hogy meg fog szűnni, két héttel ezelőtt is. Ennek ellenére egy nagyon szigorú, lényegében az összes építkezést megállító elképzelést fogadott el két héttel ezelőtt a közgyűlési többség azzal a teherrel, ami véleményem szerint most is terhe, hogy olyan kivételeket is meghatározott, amik nagy valószínűség szerint az Alaptörvénybe ütköznek. Ilyenfajta kivételek egy ilyen változtatási tilalomnál, ami az önkormányzatot kiveszi a dologból, ezek nem lehetségesek, nem jogszerűek. Ettől a pillanattól kezdve én azt gondolom, ha és amennyiben a módosító indítványt nem tudja elfogadni a többség, akkor mi továbbra is csak tartózkodni tudunk. Egy ilyen kapkodva előállított, az utolsó pillanatban benyújtott és az utolsó pillanatot is később még két héttel megtetéző rendeletmódosítás nem megfelelően szabályozza Érdnek az építkezési jogait.

Dr. Csőzik László polgármester: Ezt képviselő úr úgy kell érteni, hogyha ezt a módosító indítványt elfogadja a mi frakciónk, akkor ti megszavazzátok az előterjesztést? A módosító javaslattal úgy nem értek egyet, hogy helye lenne. A céljával természetesen igen, de egy önkormányzat mindezeket nem képes garantálni, ezt képviselő úr is tudhatja. Azt, hogy beleírjuk, hogy innentől kezdve mi az összes közműkapacitást a megfelelő fokon, a megfelelő mértékben garantáljuk, hogy rendelkezésre áll egyrészt, másrészt az, hogy a nyugodt, kellemes és kertvárosi élethez szükséges valamennyi infrastruktúra elemet bizton garantáljuk, ezt képviselő úr is tudhatja, hogy ez teljes képtelenség. Súlyos százmilliárdok lennének szükségesek. Másrészt benne vannak olyan szereplői a közéletnek, a közigazgatásnak és a gazdasági életnek, akikre ráhatással mi nem lehetünk, nem vagyunk: a Tankerület, az oktatási kormányzat egy ilyen rész, a középiskolák, az általános iskolák. Hiába vagyunk tulajdonosai az épületnek egyrészt, másrészt az elektromos energia szintén egy olyan dolog, ami kívül esik a mi területünkön. A többire még lehet mondani, hogy csak-csak, de hát azt egy kötelembe foglalni, hogy innentől kezdve meglesz mindenhol az út, a járda és a többi, amikor a városnak a folyószámlája mínusz 500 millió Ft-on áll, nyilvánvalóan teljes képtelenség. Ezzel együtt ez egy sajátos módosító javaslat, fogalmazzunk úgy, mert jogi kikényszerítő ereje szerintem amúgy nincsen. Hogyha ez az ára a Fidesz frakció támogatásának, akkor beszéljünk még róla.

T. Mészáros András képviselő: Mint ahogy mindannyian tudjuk, egy önkormányzat, egy város élete nem abból áll, hogy az egyik napról a másikra megállítjuk az építkezést, vagy egyik napról a másikra úgy döntünk, hogy mindenütt lesz járda, vagy egyik napról a másikra úgy döntünk, hogy mindenütt lehetőség lesz megfelelő kapacitású vízcsapokat elhelyezni. Ez egy hosszú folyamat, és ez a hosszú folyamat anno domini 2005-ben kezdődött el, ami a vízre vonatkozik, amikor az éppen a várost vezető Döcsakovszky-Csőzik páros eladta a vizet a Veoliának. Majd volt egyfajta normalizálódás, volt egyfajta építkezés, megépítettük a csatornát, ezt már nem a Döcsakovszky-Csőzik páros építette meg, hanem az utána következő önkormányzati vezetés, majd volt egyfajta vízvezeték fejlesztés is. 2013-ban, de lehet, hogy 2012 végén nyertük meg a svájci alapot, amikor több mint 1,4 milliárd forintot fektettünk be az ÉTV Kft-be, az érdi vízhálózatba. Azt nem is akarom mondani, hogy amikor privatizáltátok az ÉTV Kft-t, az akkori érdi víziközmű és csatornaműveket, akkor bizony az volt az ígéret, hogy ha privatizálva lesz ez a történet, akkor itt eljön a Kánaán, mindenkinek lesz elég vize, mindenkinek lesz elég nyomása a csőbe és sorolhatnám, hogy mi minden ígéret hangzott el akkor, amikor nagyon erőteljesen a civilek, illetve az akkori Fidesz frakció volt csak az ilyenfajta privatizáció ellen. Ennek ellenére az akkori MSZP-s, SZDSZ-es többség ezt megszavazta. Elmúltak az évek, de mi 2019-ben is még egy új víztornyot átadtunk, azt már te vetted át, mert valamikor novemberben került sor a víztorony átadására. Tehát épültek a vezetékek, épült a tározó, épült minden szép lassan, de időben és megfelelő módon tudtuk biztosítani a nyomást. A 2013-ban elkezdődött víziközmű rekonstrukció keretében egészen Ófalutól a Tárnoki útig meg tudtuk építeni a nyomócsöveket, a 600 és 800 milliméteres nyomócsöveket, az egész vízi vezénylés rádiófrekvenciás vezérlésre át lett állítva. Mindig minden pillanatban pontosan tudtuk, hogy a csőben hol van a víz, illetve a tározóból hol van a víz. Egyértelmű volt, éppen ezért is építettünk még a Képviselő utca környékén is egy víztározót és a Nyírfa utcai, illetve a Mecsek utcai víztározókat pedig felújítottuk. Magyarán 2,5 víztározó azokban a ciklusban, amíg nem a baloldal vezette a város megépült, és ezt a munkát kellett volna folytatni. Most már eltelt négy esztendő, egy centi vízvezetéket nem cseréltetek ki, egy köbméter víztározót nem újítottatok fel, egy köbméter víztározót nem építettetek meg azóta. Ez a helyzet, miközben azt is tudjuk, hogy 1990 óta változott minden. Ezek a külső tényezők, hogy így fogalmazzak. Tudtuk minden évben, hogy 800 vagy 1.000 vagy 650 vagy 428 ember ideköltözik, látható a statisztikából, hiszen 1990-ben 44.000-en voltunk, az idei év januárjában pedig 72.600 valahány ember élt bejelentett módon itt a városban. Azt is tudtuk egyébként, hogy efölött körülbelül 10-15.000 ember olyan is él itt a városban, akik egyébként nincsenek állandóra bejelentkezve különböző okok miatt, például budapesti lakásbérlet és így tovább. Sőt, sokszor olyan érdek, mint a budapesti parkolási lehetőség is megakadályozza azt, hogy bejelentkezzenek Érdre az emberek. Tehát tudtuk, hogy mi a lakosságszám, pontosan tudtuk, hogy milyen követelmények vannak, ezért is építettük a vízvezetékeket, ezért is pályáztunk nemcsak a felszíni vízre, hanem a vízvezeték felújítására is, ezért is csináltuk meg a csatornát is. Jelen pillanatban is tudjuk azt, hogy durván 30 %-os a vízveszteség Érden. Ez önmagában irtózatos nagy, körülbelül 1 millió köbméter vizet jelent. Olyan nagyon-nagyon szégyenkezni nem kell, hiszen Franciaországban 25 % a vízveszteség átlaga különböző városokban, de hogyha az átlag 25 %, akkor azt mutatja, hogy bizony vannak olyan helyek egy jóval gazdagabb, jóval fejlettebb vidéken is, mint Magyarország, hogy ugyanolyan rosszul állnak ebben a tekintetben, mint Érd. Csak azt rovom föl, hogy egy hirtelen, egyik napról a másikra behozott változtatási rendelet-tervezettel fogják és megpróbálják a vizet megteremteni. Ezért van ez a módosítás is, mert az a kérdés, hogyha most bevezetjük ezt a változtatási tilalmat - és ezt két hete is elmondtam -, lesz-e több óvoda, lesz-e több bölcsőde, lesz-e több víz a csapban, lesz-e jobb vízvezeték? Még víz csak lenne, mert Budapestről még több vizet át lehetne nyomni, csak ahogy a szakemberek mondják, ha ezt a csőrendszert megnyomják, akkor ott, ahol még eternit és egyéb csövek vannak, ott meg robbannak szét a csövek és még több bajt okozunk, ha jóval magasabb nyomással utol tudnánk érni a fogyasztás kánikulai növekedését. Azért kánikulában mindig növekszik. Ez sem olyan csoda, amire nem lehetett volna számítani. Ezért van a módosítási javaslatomban lényegében az, hogy vajon jól dolgozott-e az elmúlt 4 esztendőben ezen a területen a többség ebben a városban, vagy pedig hagyta lepusztulni, egyre jobban lepusztulni, és amikor még lett volna és egy kis pénz, azt is gyorsan kifizette a Veoliának osztalékként. Mert azt a pénzt lehetett volna tőketartalékba helyezi, azt a pénzt lehetett volna a vízügyi alapba helyezni, azzal a pénzzel lehetett volna fejlesztéseket indukálni, amihez már jóval kevesebb kellett volna, víztározót építeni. Azért látni kell, hogy ez a rendszer ez nemcsak a mi rendszerünket teszi tönkre, ha itt nem jól dolgozunk vele, hanem a törökbálinti rendszert is, hiszen összeköttetésben van a törökbálinti virágtanyai vízellátás is. Vajon ettől a változtatási tilalomtól lesz-e több vezeték, mint ami megvan, fel van újítva, lesz-e több víz a csapban, lesz-e több óvoda, hogy a bölcsődéről ne is beszéljek, lesz-e több iskola és így tovább? Ezek a gondok, hogy olyan megoldással akarunk orvosolni egy problémát, ami létezik, ami nem alkalmas a probléma orvoslására, legfeljebb csak elkeni, és azt meg tudjuk, hogy tetézi, ki elfedi a bajt.

Dr. Csőzik László polgármester: A helyzet az, hogy szerintem ez nem a csak vízről szól és nem is döntően a vízről szól, hanem egész egyszerűen tényleg arról a gondolatról, hogy megtelt-e Érd, és a teljes infrastruktúrát kell nézni, nem csak a víziközmű hálózatot, hanem minden mást: az utakat, az intézményi férőhelyeket, de még azt mondom, hogy még a temetőt is kell nézni. Ez a város körülbelül lehetett olyan 55-60.000 lakosra kalibrálva a jelenlegi infrastruktúrája mellett. Nem azt mondom, hogy teljes létszámstopot kell elrendelni, hanem azt állítom, hogy a jelenlegi paraméterek mellett, ahogy kinéz a város és ahogy az infrastruktúrája fest, nem bír el több lakost kiszolgálni. Jönnek-jönnek, özönlenek az emberek, megjelennek a forgalmi dugók a neuralgikus helyeken. Egész egyszerűen a kertvárosi karaktert szétverték az új keletű építkezések az elmúlt 10-15 évben. Küzdünk az intézményi férőhelyekkel, több százat kell visszautasítani bölcsődéből, óvodából. Iskolában most 7 új osztályt kellett elindítani a parkvárosi Teleki iskolában. Van egy határ szerintem, és azt a határt jól láthatóan túllépte Érd, ez világosan érződik a lakosok kommunikációjából, a közösségi médiából. Volt egy közösségi gyűlés, amit szerveztünk, ott is ez előjött. Az ember jár-kel az utcákon, ezt látja és ez így van és ezt elfogadják az emberek. Az itt élők döntő többsége támogatta a változtatási tilalmat. Azt az üzenetet fogalmaztuk meg, hogy akarunk húzni egy választóvonalat, hogy addig, amíg nem tud Érd az infrastruktúráját tekintve felzárkózni a magasabb lélekszámhoz, akár a 80.000, 85.000 lakosságszámhoz, addig álljunk meg, vagy lassítsuk le a beáramlást, mert az életnek a minősége az megváltozik rossz irányba. Látjuk most is, istenigazából ez tartott az elmúlt 10 évben, elkezdődött ez a folyamat és erről szólt minden és ennek a kicsúcsosodása tényleg az volt, amikor gombamódra megjelentek az osztatlan közös tulajdonú kvázi társasházak a mellékutcákban, kihasználva a joghézagot, meg kihasználva azt - a szerintem nagyon elhibázott döntést -, hogy az építésügyet egyrészt áttették a Kormányhivatalhoz, a hatósági részre gondolok, másrészt pedig, hogy 300 m² alatt bejelentés köteles lett, vagy ahogy a szakma fogalmaz, hogy minden felelősség átterhelődött, áttevődött a beruházóra, az építtetőre. Ezzel kell most szembenézni. Azt nagyon üdvözlöm, hogy van egy felismerés, egy döbbenet arra, hogy az agglomerációban ezek a jelenségek milyen szintre emelkedtek. Ezt tapasztaltam a Gulyás Gergely miniszter úrral való eszmecserén, a Lázár-féle minisztérium államtitkárjaival, amikor volt mód eszmecserére, hogy ebben partnerek akarnak lenni nemcsak Érd számára, hanem az agglomeráció valamennyi nagyobb városa számára, ahol ez problémát jelent. Abban bízom, hogy a nagypolitika is erre rezonálni fog és az új építési törvényben ez meg fog jelenni. Jelzem, hogy én ezt kértem is, hogy jelenjen meg. A víziközmű is számít, függetlenül attól, hogy számos dologgal nem értek egyet, amit elmondtál. Az sem igaz, hogy ne történtek volna fejlesztések az utóbbi időben, hiszen ha csak azt nézem, hogy a telep melletti két használaton kívüli régi medencét felújította az ÉTV Kft. és csatasorba állította, hogy hány és hány utcában volt acélcső, eternitcső csere ezekben a nehéz időszakokban, azt igazolja, hogy voltak előrelépések és persze számított a Svájci Alap, hiszen onnan kaptuk a legtöbb támogatást. A funkcionális privatizációnak nem voltam olyan nagy híve. Emlékszel rá képviselő úr, hogy utolsónak, nagyon vonakodva szavaztam meg és végig fenntartásokkal éltem. Visszadobom a labdát. Amikor én jöttem, akkor ott volt az MVP programok között az a 3-3,5 milliárd Ft, amivel a városvezetés kivásárolhatta volna a francia tulajdonú Veoliát, annak az üzletrészét és valamiért hipp-hopp ez a projekt eltűnt. Amikor ellátogattam a Miniszterelnökségre és számba vettük az egyes projekteket, rákérdeztem éllel, hogy akkor ezzel mi van, és akkor olyan kínos csönd fogadott, hogy az már nincs napirenden. Úgy látszik, hogy a NER és a Veolia közötti közeledésnek a jegyében, a NER helyi képviselői is feladták azt a törekvésüket, hogy kivásárolják a francia tulajdont. Jelzem egyébként, hogy fölvettük a szálat a fővároshoz hasonlóan és nagyon bízom ebben, hogy lesz előrelépés, hogy ha ti, vagy Önök nem, akkor mi ezt meg tudjuk majd csinálni a következő fél-egy évben. Ez tényleg most a víziközmű. Az összes többi is ugyanolyan fontos és a változtatási tilalom egész egyszerűen tényleg annak a jegyében fogant, hogy állítsuk már meg ezt az iszonyatos beáramlást és ezt a sűrűsödést és azokat a monstrum társasházakat, amelyek például itt az Alsó és Felső utca között zártsorú beépítéssel teszik tönkre a régi kertvárosi karaktert és arcélt. Készül egy új HÉSZ - illetve most már nem is HÉSZ a neve, mert megváltozott a szabályozás -, egy grandiózus vállalkozás, több mint egy éve tart. Elfogadtunk egy új településképi rendeletet, tehát szigorítani, ésszerűsíteni, modernizálni és minden mást szeretnénk ebben a szabályozásban. Ez a szabályozás lehet, hogy idén be tud jönni, lehet, hogy a jövő év elején, de valahogy így tudunk dönteni róla, de a változtatási tilalom az azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy addig is előremenjenek a folyamatok, addig is megállítjuk azt, hogy 35 lakásos társasházak épüljenek újonnan. Nem az összes építkezés áll, ez egy nagyon nagy tévedés. A meglévő, megkezdett építkezések nem állnak meg, az újak nem indulhatnak meg. Ami most jön, a CSOK-kal érint a dolog. Nem jött ki a jogszabály, és azért láttunk már olyat, hogy a miniszterelnök bement reggel pénteken és azt mondta, hogy az iskolákat nem fogja érinteni a Covid és a lezárás, aztán valahogy péntek estére ez másképp lett. Láttunk olyat, hallottunk olyat is, hogy dehogy fogja Oroszország megtámadni Ukrajnát, aztán rá egy hétre, február 24-én elindultak a tankok. Megvártuk a CSOK rendeletet, hogy mi van benne és hát a tételes felsorolásban nem szerepel Érd. Szerintem olyan 30-40 érdi család érintett, nekik próbálunk meg ezzel segíteni és azt láttuk, hogy van körülbelül legalább még ugyanennyi olyan építkezés Érden, amely egy nagy telekre, udvar mellett egy házat, egy lakóegységet kíván megépíteni, vagy pedig a másik, amivel a Kormányhivatallal nem sikerült dűlőre jutni, az értelmezése a felújításoknak. Hogy kell nézni, értéknövelő, nem értéknövelő, mi számít értéknövelőnek, kicserélhetem-e a nyílászárómat, az kármegelőzés-e, lefesthetem-e a kerítésemet? Mi a kezdési időpontja? Amikor bekérem az első ajánlatot a vállalkozótól, vagy amikor effektív megindul a munkálat? Mi van, hogyha az július 16-án indul meg? Egy csomó ilyen kérdőjeles megjegyzés volt. Ezekből kifutni legjobban így lehetett, és ez a rendeletmódosítás ezt célozza. Azért is beszéltem egy kicsit többet, hogy mindenki tudjon rágódni ezen a dilemmán a képviselők közül, ezen a politikai dilemmán, ami előállt, úgyhogy ennek jegyében folytassuk, azt javaslom.

Tetlák Örs alpolgármester: A víziközművekkel kapcsolatban azért annyit hozzátennék, hogy éppen a napokban néztem meg egy országos térképet, hogy a különböző vízművek, vagy vízműtársulások szolgáltatási területén milyen hálózati veszteségek vannak. A szórás az nagyjából úgy kezdődik, hogy 10-15%-nál kevesebb egyáltalán nincsen, tehát Magyarország legjobb állapotú víziközmű hálózatai is 10-15%-os veszteséggel működnek. Sajnos általában a 20 % feletti veszteség a jellemző, ahogy egyébként itt Érden és környékén is, de vannak olyan területei az országnak, ahol 35-40 %, sőt ennél magasabb. Van olyan település, ahol 60 % elfolyik. Az már nem is vízvezeték, hanem az egy dréncső. Lehet azt mondani, hogy az érdi önkormányzat az utóbbi 4 évben borzasztóan teljesített a víziközművek tekintetében, bár nem tudom, hogy milyen forrást kellett volna erre tudnunk ráfordítani, és akkor meg lehet nézni, hogy elhisszük-e, hogy az ország valamennyi önkormányzata alkalmatlan és képtelen, bár lenne rá lehetősége, csak képtelen mit kezdeni a víziközművekkel. Vagy azt mondjuk, hogy ezek szerint az önkormányzatokat meghaladó problémakör, amire országosan nincsen megoldás. A víziközművek országosan lepusztult állapota egy általános probléma. Már csak azért is gondolom, hogy ez utóbbi a megoldás, mert egyébként miért szüntetnék meg a rezsicsökkentést. Éppen a napokban jelentették be, hogy piaci áron fognak elég sokan - magánszemélyek, közületek, intézmények és így tovább - valamilyen mennyiségi korlát fölött a vízért a továbbiakban fizetni. Nyilvánvalóan óriási összegek hiányoznak ebből az ágazatból, országos problémáról van szó, amiben sajnos Érd sem kivétel és a módosító indítvánnyal kapcsolatban azért olyan kötelmeket nem nagyon szívesen vennék magamra, amit már a gombnyomás pillanatában tudom, hogy nem tudunk igazából vállalni. Bemondhatjuk, hogy attól, mert most ezt a módosító indítványt elfogadjuk majd minden utca le lesz burkolva. A hiányzó közvilágítást sem fogjuk tudni megoldani, főleg azért, mert nem kizárólag rajtunk múlik és így tovább. Számos olyan elemet tartalmaz, ami bárcsak azon múlna, hogy van-e rá akarat, mert ha csak ezen múlna, akkor már megtörtént volna. Ez azért ennél lényegesen messzebbre vezet, úgyhogy a magam részéről ezt nem fogom tudni megszavazni.

T. Mészáros András képviselő: Polgármester úr elmondta újból azokat az indokokat, amik miatt az előző hozzászólásomban mondtam, hogy kapkodva, különböző ígéreteket megfogalmazva, az ígéreteket meg nem tartva nem lehet várost vezetni. Most mondja Tetlák Örs alpolgármester úr, hogy leírhatjuk azt, hogy minden út le lesz aszfaltozva, de tudjuk, hogy nem lesz minden út leaszfaltozva. Még emlékszem a 2019-es választási ígéretre: 5 év alatt minden utat pormentesítünk. Emlékszem arra, amikor vitatkoztunk anno domini a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatójával, hogy uraim, Önök kaptak 37 milliárd forintos beruházást ajándékba - a csatorna beruházásról beszélek most - a Veolia meg Önök, tessék ezt úgy működtetni, hogy eredményes legyen. Eltelt négy év és négy év alatt nem emelkedett a bérleti díj, amit az ÉTV Kft-nek és az ÉTCS-nek fizetni kellene a rendszer használatért és sorolhatnám azokat a problémákat, amik kimaradtak az életünkből, amiből lehetett volna ezt építeni, azt építeni és lehetett volna biztosítani a több vizet a városba. Nemcsak az maradt el, amit felemlegettél, hogy a Veolia meg a NER lovagok összefogtak és ezért Érden nem tudtuk visszavásárolni a Veolia üzletrészét. A Veolia válasza volt egy nagyon faramuci válasz akkor, amikor tárgyaltunk és leállítottuk a tárgyalást, de nem megszüntettük, az már a minisztérium önértelmezése volt. Azt mondta a Veolia, hogy nagyon szívesen visszaadja a vizet a 3 milliárd forintért, ami rendelkezésre állt a Modern Városok Programjában, de a csatornát nem akarja, abból nem hagyja magát kivásárolni és a különböző beruházásvédelmi meg egyéb programok ezt nem is tették volna lehetővé csak közös akarattal, mert hiszen az teljesen új, az még 10-15 évig jóval kisebb problémát fog okozni a Veoliának, meg a Fővárosi Csatornázási Műveknek, hogyha nem kell hozzányúlni, hiszen tiszta új, csak a bevételt lehet elrakni belőle. Végig kellene gondolni, hogy vajon miért nem emeltük a bérleti díjakat. Amikor 2010-2012-től körülbelül 2017-ig 0% volt a kamat, akkor ennek olyan nagyon nagy jelentősége nem volt, de utána már elindult az infláció mértéke, az elértéktelenedés, tehát érdemes lett volna átgondolni. Valamint érdemes lett volna azt is átgondolni, hogy vajon mi indokolta, hogy 2021-ben 130 millió forint osztalékot fizetett ki az ÉTV és nem arra költötte, ami látható volt és számítható volt. Ezek a dolgok, amiket te is mentségként felhozol, meg Tetlák Örs alpolgármester úr is levezet. Úgy emlékszem, hogy amiket itt írunk a módosításba, hogy a nyugodt és kellemes kertvárosi élethez szükséges közművek, ez kérem szépen mindannyiunknak a választási kampányában benne volt, hogy arra törekszünk, hogy ezeket elérjük. Mit tetszettek ezért csinálni? Hol adtuk be, hol készítettük el a Késő Géza Programnak az alapjait, ami a járda és az útépítést tudná megoldani? Nem egyik pillanatról a másikra, ahogy te ígérted polgármester úr 2019-ben, hanem úgy, hogy szép ütemesen, évi 10-12 milliárd Ft-ból 5 év alatt. De tervek kellenek hozzá. Hol vannak a tervek? Született egy határozat, hogy szóljunk rá dr. Aradszki Andrásra, hogy a Kormány adjon a tervezésre pénzt, miközben 15 milliárd Ft megmaradt pénz van a Modern Városok Program keretén belül, amire eddig is volt mód módosítani, meg eddig is volt mód átirányítani, átcsoportosítani. Mit gondolsz, a 15 milliárd forintnak mennyi az inflációs vesztesége, értékvesztése az elmúlt négy esztendőben? Tegnapelőtt kiszámoltam, 7,9 milliárd forint. Annyival ér kevesebbet, mint ért 2019-ben, amikor már szintén ott volt abban a kasszában, amit te irányítasz. És itt a megfelelő pormentesített út, járda megléte, ezek mind-mind bennevoltak. Az volt a felkiáltás, hogy most ti jöttök! Lesz bölcsőde, óvoda, iskola. Utoljára olyan bölcsőde, óvoda, iskola van, amit még mi kezdtünk el megépíteni, mi kezdtük el a pénzt megszerezni hozzá, mi tettük le az alapkövet. Négy év alatt egyetlen óvodának nem tettétek le az alapkövét. Négy év alatt egyetlen iskolának nem tettétek le az alapkövét és most panaszkodunk, hogy kevés az óvoda, meg kevés az iskola. Persze, és akkor mit lehet csinálni? Miért indul az olyan a választáson, aki nem tudja, hogy mit kell csinálni? Miért indul olyan a választáson, aki a Facebookon ugyan nagyon él - nincs is ezzel semmi baj, hisz az emberekkel kell a kapcsolatot tartani -, de egyébként egy lyukas gazszálat nem tesz odébb a város érdekében. Ezek merülnek föl és ezért tervezzük ezt a módosító javaslatot, mert ebben a módosításban az van benne, amit ti ígértetek a választási kampányotokban. Hét pontban egy szép zöld szórólap volt és be van írva, hogy 250.000 Ft-ot visszaadunk. Igaz, hogy nem jár senkinek, de visszaadjuk, mert mi olyan jó emberek vagyunk, tessenek minket megválasztani. Öt év alatt minden utat pormentesítünk - igaz, hogy nem tudjuk megcsinálni, most mondta el Tetlák Örs alpolgármester úr, hogy ilyet nem lehet megígérni, hisz tudja, hogy nem fog teljesülni, de ti bátran megígértétek, és akkor sorolhatnám a másik öt pontot. Most nem akarom sorolni, mert már annyiszor elmondtam, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy ért a városvezetéshez és ezért ígéreteket tesz, azokat tessék betartani. Nem is tudom, valamelyik költő írta, hogy ne fogjon senki könnyelműen a lantok pengetéséhez - hát most ez történt veletek. Hozzáfogtatok könnyelműen a lantok pengetéséhez, aztán kiderült, hogy hamis az egész játék. Köszönöm szépen!

Dr. Csőzik László polgármester: Mi is köszönjük a fantasztikus hozzászólást. Újra elmondom képviselő úr, hogy 2019-ben, amikor programot gyártottunk, akkor a realitások alapján jártunk el. Tisztában voltunk a mindenkori költségvetés helyzetével és a finanszírozási szinttel. Ki gondolta azt, hogy a Kormány még jobban szétveri az önkormányzatiságot, hogy elvonjátok az összes forrást, ki gondolta azt, hogy lesz koronavírus járvány, ki tudta azt, hogy lesz egy háború, ki tudta azt, hogy lesz rezsiválság. Ép elmével erre nem lehetett gondolni. Ha azt a 700 millió forintot én is megkaptam volna minden évben, ha a gépjárműadót nem vettétek volna el Érdtől, akkor az plusz 500 milliót jelentene ebben az évben. Ha a helyi iparűzési adó felezésnél a teljeskörű kompenzációt megkaptuk volna, ha a normatívák inflációkövetően emelkedtek volna, ha nem vezették volna be a szolidaritási adót - szégyenszemre Érddel szemben is egy szegény önkormányzattal szemben -, akkor mi simán végigvittük volna azt az ígéretünket, hogy pormentesítjük a várost. 50 utcát meg tudtunk csinálni. Azt gondolom, hogyha ezek a források rendelkezésre álltak volna, mint ahogy rögtön az első percben elvettétek, akkor most nem erről beszélnénk, hanem arról, hogy úristen, maradt még talán 50 utca hátra a 400 utcából, aminek nincs aszfaltos burkolata. Ma ott tartunk, hogy a túlélésre játszunk, mint minden egyéb önkormányzat. Ma az intézmények megkapják a finanszírozásukat a nyár hátralévő részére, 1 milliárd forint közelében leszünk, 800 milliós mínusszal megy a folyószámlahitelünk, csak mondom. Ilyen körülmények között kell ma önkormányzatot vezetni. Ez ma már nem önkormányzatiság. Tehát, ha 2019-ben előre elmondja nekem valaki, hogy ez lesz, így fognak változni az előre nem látható külső körülmények, akkor ilyen ígéreteket nyilván nem tesz az ember. Erre álmomban nem mertem volna gondolni, őszintén szólva. Ahogy átvettük a várost, beköszöntött ez a rossz helyzet. Szóval ezt könnyű így mondani természetesen, de ezt meg elfelejted vagy direkt nem teszed hozzá. Se pénz, se paripa, se fegyver. Az ember kvalifikálta magát arra, hogy maratoni futáson részt tudjon venni ebben a versenyszámban, aztán jól térden lövik és röhögnek rajta, hogy még 100 métert sem képes lefutni - körülbelül így néz ki, ennek ellenére kihoztuk belőle szerintem a legtöbbet.

Szűcs Gábor alpolgármester: Először is azt szeretném elmondani, hogy nagyon örülök, hogy a témától elrugaszkodva, ilyen vitákat lehet lefolytatni a Közgyűlésben, ugyanis négy évvel ezelőtt erre nem lett volna lehetőség, mert el lett volna véve a szó a tárgytól való eltérés miatt. Örülök, hogy idáig jutott a helyi demokrácia. A másik része pedig, hogy mintha különböző alternatív valóságokban élnénk, mintha a jereváni rádiót hallanánk – mondja a rádió, hogy osztogatnak, nem fosztogatnak és nem Jerevánban, hanem Teheránban. A közművekről: tőlünk nyugatabbra úgy működik a rezsicsökkentés, hogy a lakosság kevesebbet fizet, viszont azt a szolgáltatónak kipótolja az állam, ami arról szól, hogy így a szolgáltató el tudja azokat a fejlesztéseket látni, ami szükséges a hálózatbővítéséhez, fejlesztéséhez, fenntartásához. A magyar példa ebben az, hogy bevezették a rezsicsökkentést, kivéreztették a különböző közmű ágazatokat, közműszolgáltatókat és utána pedig, mint azt láthattuk amúgy az elektromos hálózatnál, Mészáros Lőrinc megvásárolta és rögtön a hálózati díj megemelkedett a lakosoknak is. Ugyanerre készülnek most a víziközművel is. Azt felróni egy önkormányzatnak, akitől minden létező forrást a Magyar Állam elvont, amit amúgy volt polgármester úr, T. Mészáros András frakcióvezető úr ismert be, hogy milyen inflációt hozott az Orbán-kormány elmúlt négy éve, az elég érdekes. Szóval azért mondom, hogy az alternatív valóság attól, hogy elhisszük, még nem lesz valósággá. A közművek fejlesztése tekintetében kilométerek cserélődtek le frakcióvezető úr, folyamatos fejlesztés megy, annak ellenére, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, aminek a lenyúlása elkezdődött kormányzati szinten, csak éppen még mindig nem látják azt, hogy miből fogják utána fejleszteni, mert a kiváló szabadságharcos politikából, amit Brüsszellel, vagy az Európai Unióval szemben képviselünk, ebből adódik az, hogy ma Magyarországon nincs olyan forrás, mint a Svájci Alap. Nem jön a Helyreállítási Alapból a pénz. Talán meg kellene kérdezni Navracsics miniszter urat, meg a Kormányt, hogy miért nem tudják elérni azt, amit az Unió tagállamai közül majdnem mindenki el tudott érni, hogy megjelenjenek a források. Miniszterelnök úr feltette a kérdést, hogy hol a pénz? Sajnos a magyar adófizetők pénze hol stadionokban landol, hol pedig - amúgy a piacon egyszerűen életképtelen - NER-es oligarchák cégeinek a fenntartásában ahelyett, hogy a magyar emberekre fordítanánk. Térjünk vissza erre a rendeletre. Miről is szól ez a módosítás? Arról szól, hogy volt a változtatási tilalomról egy döntés, aminek az értelmezésében a Kormányhivatal és az Önkormányzat amit gondol, nem azonos, ezért pontosítani kell. Azért azt hozzátenném, hogy megjelent egy kormányrendelet, hogy a CSOK-ot kivezetik a városokban, ami nagyon sok érdi családot hátrányosan érint. Mi ennek elejébe megyünk, és a szükséges változtatásokat megtesszük ahhoz, hogy az érdi családokat ne érje kár. Itt, aki tartózkodik vagy nemmel szavaz a változtatási tilalomra, az az érdi családokat és az érdi embereket árulja el. Ezt ki kell mondani, ki kell tenni az asztalra. Nem gondolom, hogy választási lózungokat kell a mai napon puffogtatni, hanem egyszerűen az érdi családok mellé kell állni és az érdi emberek mellé.

T. Mészáros András képviselő: Csak nagyon röviden erre, amit Szűcs Gábor alpolgármester elmondott. Én azért szeretnék Érden maradni, szeretném az érdi problémát megoldani, nem pedig az egész ország problémáját, bár amit polgármester úr elmondott, hogy mindent elvettek, az sem igaz, mert minden évben körülbelül 15-20 %-kal növekedett a normatíva. Folyamatosan üzemelési költségekre mindig több pénzetek volt arányaiban is, meg nominálértékben is mint nekünk 2019 őszéig. De ez egy olyan vita, amit itt nagyon nehéz eldönteni. Mi azt állítjuk, hogy ebből a városból ti, egy csődbe elinduló várost csináltátok. Mindig, amikor a baloldal volt itt hatalmon, Döcsakovszky-Csőzik volt hatalmon, akkor is éppen csődbe volt a város, vízhiány volt, el kellett adni mindent. Az utolsó pillanatba bejöttél és most mondod, hogy milyen nehéz volt neked megszavazni a funkcionális privatizációt. Kétféle lehetőség van: vagy megszavazod, vagy nem szavazod meg, te azt választottad, hogy megszavazod. Az, hogy közbe fájt a szíved és rosszul esett mindez neked, az ebben a pillanatban, eredmény szempontjából teljesen közömbös. Bejöttél az utolsó pillanatban, megnyomtad a gombot és mindenki örült, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a Veolia vele együtt 26 %-os tulajdonjogot szerzett 75 %-os osztalékjoggal. Ez akkor történt, ezen már olyan nagyon változtatni nem lehet. Azon kellene változtatni, ami most folyik, hogy nem történik semmi. Kilométerekről beszéltek és centik nem történtek. Azt mondja Szűcs Gábor alpolgármester úr, hogy választási lózungok. Nem, kérem szépen! Amikor a választásokon elmondtam valamit, azt mindig igaznak gondoltam. Neked nem tudom miért kellett folyamatosan - jogász létedre - olyanokat mondani, amit tudtál, hogy nem fogod tudni megvalósítani. Nem kellett ahhoz csoda, hogy most már 100 milliárdos, akkor 60 milliárdos beruházásnak a kiválasztása, illetve elindítása az nem fog menni egyik évről a másikra, hogyha nincs mellette a Kormány támogatása. A Kormány támogatását csak akkor tudjuk megszerezni - és ez az összes közműre igaz -, hogyha tudjuk, hogy hova akarunk menni. Van az a szintén érdekes közmondás, hogy egy hajósnak, aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart, mindegyik szél rossz. Nektek minden szél rossz: ha a CSOK-ot megszüntetik, az a rossz, ha a rezsicsökkentést másképp szabályozzák, mint eddig, az a rossz, ha van rezsicsökkentés, akkor az ellen tüntetünk. Négy éve ez a város a szabad városok között azért tüntet, hogy megbukjon az Orbán-kormány és erre húzza az összes lapot. Nem sikerült elérni, de ennek a városnak irtózatos kára történt abból, hogy ti csak arra húztátok a lapot négy évig, hogy megbukjon az Orbán-kormány. A másik az európai uniós pénzek. Ebben a pillanatban négy olyan ország van: Lengyelország, Magyarország és még 2 másik európai ország, aki az Unió tagja ugyan, de még egyetlen egy fillért nem kaptak sem az egyik forrásból, sem a másik forrásból, sem pedig az ún. hitellel kialakított forrásból. Nem vagyunk egyedül, van ennek valami oka. Tudjuk a lengyel okokat, meg tudjuk a magyar okokat is, hogy mi ebben a pillanatban a döntések hátterében lévő politikai indok. Most baj, ha egy szervezet, amely egyébként együttműködésre jön létre, az bizonyos politikai okok miatt egy-egy szereplőt kipécéz, hogy ővele azért mégse. Ez így nem jó, nem célszerű, de ezt bízzuk a Navracsicsra, bízzuk a Magyar Kormányra, illetve a Bizottságra, meg bízzuk Ursula von der Leyenre, majd elintézik maguk között. Nekünk azt kellene megmagyarázni itt, hogy miért adunk 130 milliót akkor a Veoliának, amikor egyébként meg azt mondjuk, hogy nagyon kevés a pénzünk. Miért mondjuk azt, hogy rosszul működik és eredménytelen a Veolia, amikor tudunk osztalékot osztani. Ezeket kellene úgy helyretenni és megmagyarázni, miközben az ÉTCS az meg jóval jobb állapotban van, maga a műszaki állapota sokkal jobb, hiszen nyolc éves, mint a víziközmű. Ott ilyen problémák természetesen nincsenek. De ott se emeltük fel a bérleti díjat, az ÉTV-nél se emeltük fel a bérleti díjat, nem próbáltuk meg követni a pénz értékének a romlását a bérleti díj emelésével és így tovább. Ezeket mind-mind elmulasztotta az igen nagyra becsült többség az elmúlt négy esztendő alatt. Nem kellett volna elmulasztani, nem volnánk ebben a helyzetben és sorolhatnám, hogy milyen problémák vannak még. Egyszerűen azért szeretném ezt a módosítást elfogadtatni, mert ti ígértétek ezt. Én azt ígértem, hogy ehhez kell 5-10 év, hogy utolérjük magunkat. Ti azt ígérték, hogy holnapután, ha megválasztják dr. Csőzik Lászlót meg a csapatát, akkor ez be fog következni ilyen varázsütésre. Hol van a varázspálca polgármester úr?

Dr. Csőzik László polgármester: Elvettétek a pénzt. Ez ténykérdés.

T. Mészáros András képviselő: Egy fillért nem vettünk el. Most is több pénzetek van, mint nekünk volt. Ez nem ténykérdés, te állítod. Az ténykérdés, hogy nem vettük el. Üzemeltetésre jóval több pénzünk van, rosszul fogtátok meg az iskolákat is, nem írtátok megfelelő időben az első beszerzésnek a feltételeit és sorolhatnám.

Dr. Csőzik László polgármester: Az összes tervet le kellett cserélni.

T. Mészáros András képviselő: Mert le akartátok cserélni az összes tervet. Kiderült az, hogy az előző 13 év, amíg idejött 100 milliárd forint és fejlődött a város, az rossz volt. Most eltelt négy esztendő, nem jött ide egy fillér pluszpénz sem és ez most jó, mert ti csináljátok, mert a szabad városok nem kapnak levegőt felkiáltással, ugyanazt küzditek végig. Te vagy a kis Karácsony itt Érden, Budapesten meg van a nagy Karácsony. Ez folyik sajnos helyben. Lehetne dr. Csőzik Karácsony Lászlónak hívni nyugodtan téged. Ez a helyzet ebben a pillanatban.

Dr. Csőzik László polgármester: Karácsonyhoz ne hasonlítgass engem, szerintem teljesen más profillal működünk. Nem gondolom, hogy bármiben követnem kellene és teljesen más nyilván a városunk karaktere is. Az ÉTCS-s szerződést szerintem te magad írtad alá, te állítottál elő olyan helyzetet, amiben osztalékot kellett fizetni a franciáknak. Jelzem egyébként, a 100 milliós mellett, a város is kapott 30 milliót. Nem kellett volna ilyen szerződést aláírni. Az ÉTV-ben nem volt osztalék-fizetés, tehát ne keverd össze a két társaságot. Teljesen más a történet. Az meg szerintem mindennél beszédesebb, hogy lemondtatok az idegen tulajdon kivásárlásáról. Lehet itt NER lovagokra utalni, de nem NER lovagot mondtam. A NER maga megkötötte a dealjét a Veoliával és hirtelen lekerült a napirendről. Ha elmegyek kormányzati szereplőkhöz tárgyalni, ezt világossá teszik. Most talán újból felcsillant a remény, hogy lehessen ezzel valamit kezdeni. A másik pedig az, hogy ez az ország válságban van. Hogy néz ki Magyarország? Kiiratkozott Európából, nem jogállam. Lehet hivatkozni négy másik országra, meg lehet hivatkozni arra, hogy minket nem szeretnek, de mi fordítottunk hátat a közös értékeknek, a jogállamiságnak, a demokráciáknak, építettük le az összes féket és ellensúlyt és végtelenségig lehetne folytatni. Itt ezt a körülményt is kell nézni. Odáig lehet lenni a Modern Városok Programjától, de hogyha ez a sokat emlegetett Döcsakovszky-Csőzik korszak - ha már így aposztrofálod -, nem intézi el a megyei jogú városi címet, akkor nincs MVP. Tehát ok-okozat. Az ok az volt, hogy Érd megyei jogú város lett és e tekintetben a Fidesznek nincsenek érdemei. Az előző ciklusban nem valósította meg, nem érte el ezt a célt. Az akkori 2002-2006-os koalíciónak sikerült tehát az, hogy 2006-tól Érd Megyei Jogú Város. Az volt a belépő az MVP-be. Mondhatnám, hogy mindent mi szereztünk. Mondhatnám, hogy azt a 70 milliárdot mi állítottuk elő, de nem akarok ennyire messze menni. Te így kommunikálsz kedves frakcióvezető úr, te így csúsztatsz. Most csak azt akarom, hogy érezd azt, hogy milyen, amikor ennyire egyoldalúan pécézik ki a tényeket. Ezt soha nem mondtam, viszont ti se mondtátok elismerően soha, pedig az igazság az, hogy ebben volt egy közös munka, mert ha ezt elismernéd, akkor én is könnyebben mondanám azt, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségén belül, hogy el tudott indulni a Modern Városok Program, szerintem egy helyes célkitűzés volt. Kinek, kinek adjuk meg, ami jár politikailag. Mert mind a kettő egy eredmény, de hát ezt nem kapjuk meg tőletek. Lehetetlen szinte minden egyes csúsztatásra reagálni, mert nem győzöm felírni az egyes állításokat. Egy biztos, a büntető hadjárat, az elvonások, a forrásoknak a kivétele eredményezte azt a helyzetet, hogy most itt tartunk, itt tart az ország és itt tartanak az önkormányzatok. Ha csak az a 1,5 milliárd forint meg lett volna pluszban évente és inflációkövető módon kapjuk a finanszírozást, akkor végig tudott volna menni az az útprogram, ami a pormentesítésről szólt és nem tervezésről. Az meg, hogy az általatok hamisan beígért 60 milliárdból nem lett semmi, azt elsősorban magaddal beszéld meg, mert volt 1,5 éved, hogy a terveket, a koncepciót, nem tudom, hogy még mit akartatok ott létrehozni, elfogadtathattátok volna, de semmilyen eredményt nem tudtatok produkálni. 2018. márciusa és 2019. októbere között eredménytelenül eltelik 1,5 év. Utána beleállok, megpróbálok pénzt szerezni, már nem ment, mert volt Covid, volt rezsiválság. Igaz, nekem nem mondták soha azt, hogy azért nem adunk, mert ellenzéki vagy, vagy mert ellenzéki pártok szövetsége jelölésében választottak meg az érdiek, ezt soha nem mondták. De azt elmondták, hogy most erre nincs pénz, elégedjünk meg azzal, ami van, majd egyszer visszatérünk rá. Amikor dr. Aradszki Andrást újraválasztották, akkor képviselő úrral is leültem, hogy tárgyaljunk erről. Ő akkor már jobban képben volt arról, hogy mi vár ránk és elmondta nekem, hogy erre forrás belátható időn belül biztos nem lesz, mert olyan válság van kibontakozóban. Ezeket persze egymásra mindig ráborítjuk és unos-untalan elmondjuk újra. Most azt szeretném jámboran kívánni, meg kérni, hogy térjünk vissza az előterjesztéshez és próbáljuk meg megugorni ezt a politikai dilemmát, amit ez a módosító javaslat most okozott. Ehhez várom a hozzászólásokat. Kíséreljük meg tehát az általános politikai csetepatét lezárni.

Tekauer Norbert képviselő: Nem akartam beleszólni ebbe a magasröptű vitába, nem tudtam, hogy politikai vitanapra jöttünk. Visszatérve a tárgyhoz, az E-TÉR felületen nyomon követhető, hogy mi történik településrendezés tekintetében. Ha jól emlékszem, tavaly augusztusban már megnyitásra került ez a felület, ahol érdeklődve vártam, hogy milyen módosításokat fognak eszközölni. Eltelt egy év, de egyetlen dokumentumot sem látni. Értem, hogy ez nagy munka, azonban még az első szakaszon sem estünk túl egy év alatt. Mikor jutunk el oda, hogy megnyugtató válaszokat tudunk adni az embereknek? A múltkori döntés után különböző problémákkal nagyon sok ember telefonált, például, hogy beruháztak tervekbe vagy előre építőanyagba, rengeteg problémát okoztunk ezzel az embereknek. Úgy gondolom, hogy ezzel az egy kivétellel, hiszen nem mindenki CSOK-ból fog építkezni, ez még részleges megoldásnak is kevés.

Dr. Csőzik László polgármester: Ez nem csak a CSOK-osokra vonatkozik, hanem minden egylakásos, egy lakóegységes építkezésre. A másik, hogy megváltoztatták a szabályozást, nem egyszerűen új HÉSZ kell és HÉSZ felülvizsgálat, hanem települési fejlesztési tervet kell csinálni előtanulmányokkal. Módosítani kellett a szerződést. Tegnap megkaptam az első részét, a 74 oldalas megalapozó tanulmányt közzé fogjuk tenni társadalmi vitára, utána folytatódhat tovább az új szabályozás megalkotása, mely úgy gondolom jövő évre várható. Próbáljuk gyorsítani, intenzívebbé tenni, 2 hetente leülünk a Teampannonnal, be kell vonni partnereket és a zöld, illetve kék szempontokat is figyelembe kell venni. Tehát az a válasz a kérdésre, hogy megalapozó tanulmányokat kellett csinálni.

Dr. Bács István képviselő: Amiért én tartózkodni fogok ennél a szavazásnál, arra az előbb kiosztott anyagban látható fényképek szolgálnak bizonyítékul, melyet nemrég készítettem a 4-es választókerületben. Mind a kettőn hivatalosan egy lakásos épület szerepel. Szemmel látható, hogy az egyik ingatlanon 3 lakás, a másikon 7 lakás került kialakításra teljesen szabálytalanul. A második esetben még a pincét és a kerti fatárolót is beépítették lakásnak. Ezek a képek most készültek júliusban. Úgy érzem, polgármester úr abban az esetben, amikor azt állítja, hogy elvettek az önkormányzattól minden jogi lehetőséget ezeknek a megakadályozására, akkor téved, és azért ezt a szót használom, mert már volt olyan, hogy tévedett a jogszabályok esetében. Több, mint másfél éve az önkormányzatnál van a legerősebb hatáskör, amivel ezeket meg lehet akadályozni, ez a hatáskör pedig a rendeltetésiegység szám változás bejelentése, illetve jóváhagyása. Amennyiben valaki az egyébként szabályosan létrehozható rendeltetési szám egységváltozását nem jelenti be, abban az esetben bírság jár érte, máskülönben a szabálytalan rendeltetésiegység szám esetén, az önkormányzatnak van jogköre eljárni, nem az építésrendészetnek. Ez a jogszabály több, mint másfél éve él, csak nem csinálja a Hivatal. Kérem jegyző urat, hogy a következő Közgyűlésre legyen szíves tájékoztatni a képviselőket, hogy hány ilyen eljárást folytatott le az önkormányzat és milyen eredménnyel. Természetesen az eredmény is fontos, utána majd anonimizálva az összes jegyzőkönyvet szeretném kikérni. A gond tehát nem azokkal az épületekkel van, amik a jogszabálynak megfelelően szabályosan, bejelentéssel vagy építési engedéllyel létesülnek. A HÉSZ-t mindegy ki fogadta el és mikor, az mindig úgy került elfogadásra, hogy a közműszolgáltatókkal és valamennyi hatósággal, mint az új is, egyeztetve van, az abban foglalt lehetőségeket ők tudják biztosítani. Tehát, ha valahova lehet építeni társasházat, ők kiszámolják, hogy körülbelül mennyi vízre lesz szükség az új HÉSZ esetében Érdre, vagy hány iskolára, hány óvodára, és az önkormányzat úgy terjeszti elő. A gond azokkal van, ahol osztatlan közös tulajdon van, mint látható a kiosztott példán is, hogy egy vályogházból csinálnak 3 lakásos társasházat egy 621 négyzetméteres telken. Vagy a másik, hogy Lk2 övezet közepén, 538 négyzetméteren 7 lakást építenek. Az önkormányzatnak van hatásköre is ezekben az esetekben eljárni. Az önkormányzatnak adott minden jogkör. Már a bankok sem hitelezik ezeket a lakásokat, tehát már a bankok is fel figyeltek arra, hogy az osztatlan közös tulajdon az nem jó dolog. Ezek mind friss ügyek és mind a városközpontban vannak, az egyik a Gyula utca elején, a másik a Mária utcában és nem történik lépés ellenük, pedig ezeket így kell megfogni. A Főépítészi Iroda korábbi munkatársait meg lehet kérdezni, ezekre nagy figyelmet fordítottak, bírósági perektől kezdve mindent vittünk végig. Amennyiben a jogszabály másfél éve egyértelműen kimondja, hogy miénk a jogkör, a hatáskör, akkor mit tettünk ezekben az ügyekben? Kérem jegyző urat, hogy legyen szíves beszámolni a Közgyűlés tagjainak, hogy a polgármester úr által elrendelt vízkorlátozással kapcsolatban - természetesen jegyzőkönyvvel alátámasztva -, hány ellenőrzést és milyen módon hajtott végre, illetve nem találtam, hogy ennek mi a szankciója? Tehát az érdekelne, hogy hány ellenőrzés történt az elmúlt időszakban, amióta a korlátozást polgármester úr elrendelte, mert minden szabály csak annyit ér, amennyit be lehet belőle tartatni. Azért fogok tartózkodni, mert eleve jogszabályellenes a probléma, tehát jogszabályellenesen létrejövő beruházások keletkeztetik ezt a problémát, hiszen ezek mind egy lakásos házak. Tételezzük fel, ha egyszerű bejelentéssel építette volna az illető, akkor még szabályossá is teheti. Egyébként az ÉTDR felületen leellenőrizhető, hogy egyik esetben sem volt sem bejelentési eljárás, sem pedig építési engedély megkérve. Szándékosan nem írtam helyrajzi számot, de a fotót azért osztottam ki, hogy tudják, miről van szó.

Dr. Csőzik László polgármester: Ez a konkvisztátori vagy inkvizítori tevékenység látványos lehetett az elmúlt ciklusban képviselő úr, de örüljünk neki, hogy most új szelek fújnak. Az ilyenekben én mindig partner leszek, engem ugyanúgy bosszant, mint ahogy a képviselő urat, tehát ahogy Polt Péter fogalmazott, akkor a képviselő úr interpellációját feljelentésként értékeljük, amennyiben ezekben nem indult eljárás, akkor ezeket természetesen megnézzük. Egyébként a Hivatal eljár ilyen jogkörben, például nem olyan régen egy 13 lakásosra csapott le a Hivatal, tehát vannak eredmények. A jogalkotásnak, a jogalkalmazásnak és az ellenőrzésnek összefüggésben vagy jegyben kell járnia.

T. Mészáros András képviselő ügyrendi hozzászólás: Szűcs Gábor alpolgármester úr hozzászólása után kérek 10 perc szünetet a frakció kedvéért.

Szűcs Gábor alpolgármester: Bács István képviselő úrnak mondom, hogy nagyon jól hangzik, hogy milyen erős eszközrendszere van az önkormányzatnak, csak ez nem igaz. Abban egyáltalán nincs vita közöttünk, hogy ezek az osztatlan közös építmények szörnyűek és több rendeltetést építenek, mint amit lehetne, teljesen szabálytalanul. Ezek ellen küzdeni kell és küzd is folyamatosan a Hivatal. A nagyobb probléma ott van képviselő úr, hogy ezt megelőzni kellene, a megelőzésbe pedig nem az önkormányzatnak vannak lehetőségei, hanem az építésfelügyeletnek, az építéshatóságnak lenne eszközrendszere, csak az önkormányzattal ellentétesen, az építéshatóság ebben vagy nem tud - akár humánerőforrás, akár bármilyen más okból kifolyólag - fellépni, vagy nem akar. A gond, hogy mikor már ezek az ügyek az önkormányzathoz kerülnek, mint amit képviselő úr is kiosztott, akkor az önkormányzat már nem az építtetőt tudja büntetni, aki előidézte ezt a jogellenes vagy illegális helyzetet, hanem a benne élő vásárlót, családokat, akik akár egy élet munkáját költötték arra, hogy egy ilyen részt megvásároljanak egy ingatlanban. Abban talán képviselő úrral egyet tudunk érteni, hogy megelőzni kellene, az pedig egyáltalán nem az önkormányzat feladata. Ha az önkormányzatok jogköreit nem üresítette volna ki az aktuális kormányzat építési ügyekben, illetve nem lett volna annak idején Lázár János miniszter úrnak a kiváló egyszerű bejelentéses javaslata, akkor még mindig szabályozott és ellenőrizhető lenne és nem alakult volna ki ez a káoszos helyzet. Az új HÉSZ a megelőzésre tesz majd javaslatot. Üljünk le többször, és javasoljuk az építési törvény módosítását képviselő úr!

Dr. Csőzik László polgármester: Amit egyébként megtettünk az új törvényjavaslathoz kapcsolódóan.

Dr. Feik Csaba jegyző: Most vizsgáljuk ezt a kérdést jogilag, nagyon szívesen megosztjuk majd, hogy mire jutunk ezzel kapcsolatosan. Nem feltétlenül településképi véleményezési vagy kötelezési kérdés az, ami építéshatósági kérdés, tehát, ami alapján az építéshatóság felé bejelentést kellene tenni, azt nem lehet ehelyett településképi önkormányzati hatósági ügyként megoldani. Több esetben kimarad az a bejelentési kötelezettség, ami alapján a bejelentés elmulasztása következményeként építéshatósági eljárást kellene indítani és nem településképit, de egyelőre vizsgáljuk és ezt részletesebben szeretnénk megfogalmazni, tehát ez nyitott kapu ilyen szempontból. A módosító javaslathoz előremutatóan szeretnék hozzászólni. A változtatási tilalom elrendeléséről szóló rendeletnek - és most nem helyi szintről, hanem országos szintről beszélek -, az egyik célja nyilvánvalóan az, hogy a helyi építési szabályzat elfogadásáig megteremtse vagy biztosítsa azokat a feltételeket, amik majd az építkezéshez, a tevékenységek gyakorlásához szükségesek, ideértve természetesen az infrastrukturális feltételek biztosítását is akár humán, akár vonalas infrastruktúráról beszélünk. Ilyen szempontból egyetértenék a módosító javaslatnak azzal a részével, ami erre vonatkozik, ugyanakkor jogilag azt kell, hogy mondjam, hogy mind az építési törvény e tekintetben, mind pedig a jogalkotási törvény csak normatív tartalmat enged szabályozni egy ilyen rendeletben, de bármilyen önkormányzati rendeletben egyébként. Még egyszer hangsúlyozom, nincs ezzel problémám, egyetértek ezzel a célmeghatározással, hogy ezeket az infrastrukturális feltételeket biztosítsuk minél előbb, de legkésőbb a helyi építési szabályzat elfogadásáig, de jogilag nem tartom megfogalmazhatónak ebben a rendeletben, nem biztos, hogy a törvényességi ellenőrzés próbáját ez kiállná.

Dr. Bács István képviselő: Szűcs Gábor alpolgármester úr kicsit keveri az építéshatóság és az építésrendészet fogalmát. Ez két külön szerv, erre azért figyeljünk oda. A másik, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton ott van például az a négyszintes társasház, melyben a Tanita lovasbolt van. Körülbelül 30 egység van benne, egyetlenegy rendeltetési egység, mely apartmanházként funkcionál. Négy emelet magas, mélygarázzsal. Úgy érzem még mindig, hogy ez nem valódi megoldása a problémának, mert ilyen alapon akkor 15 méter magas, négyszintes, mélygarázsos, liftes gyönyörű épületeket lehet emelni Érden, amibe 30-40 „albetétet” be lehet tenni, hiszen apartmanházról beszélünk. Gondolkodjunk még ezen a javaslaton, és erőteljesebb fellépést kérnék az ellenőrzés tekintetében, hiszen másfél éve itt van ez a jogkör, kicsit elkésettnek tartom, hogy most vizsgáljuk a probléma mibenlétét, illetve a megoldását. Egyetértek Tekauer Norbert képviselőtársammal. Az előző Közgyűlés után jeleztem a Főépítészi Főosztály kollégájának, hogy az O1 vagy ÉTDR rendszerben egyszerűen nem lehet megtalálni az Érdre vonatkozó adatokat, nem lehet mit letölteni, összevissza jönnek Érddel kapcsolatban az értesítések. Például olyan értesítés érkezett egy hónapja, amit már másfél éve megszavazott a Közgyűlés. Azt szeretném kérni, hogy nagyobb gondot fordítsunk arra, hogy rendben legyen a nyilvános felület. Polgármester úr nem várhatja el tőlünk, hogyha valamin dolgozik több, mint egy éve a Főépítészi Főosztály és még 8 hónapig, tehát összesen majdnem két évig, majd a képviselők 3 nap alatt hozzanak róla döntést. Tegyék nyilvánossá, ezek nem titkok, fel kell nekünk is dolgozni ezt a jelenleg 75 oldalt, a végén pedig azt a 200-300 oldalt, ami majd el fog készülni ebből.

Dr. Csőzik László polgármester: Terveim szerint így fog alakulni, hiszen célszerű lenne társadalmi vitát folytatni akár élő vagy online fórumok segítségével, akár bizonyos feszültségi pontokat kiemelve és körbejárva, mint például az 1 vagy 2 lakóegység problematikáját a parkvárosi részen, vagy hogy hol legyenek sűrűsödési pontok. Biztosíthatlak képviselő úr, hogy nem úgy lesz, hogy megkapjátok az anyagot és 3 nap lesz a véleményezésre, hanem folyamatában kerül majd feltöltésre. Otto von Bismarck szerint a politika a lehetőségek művészete, én azt mondom a kompromisszumok művészete is, úgyhogy a szünet alatt próbáljunk meg előrejutni az érdi családok érdekében, találjunk olyan megoldást, ami már ma képes kezelni ezt a kialakult helyzetet, úgyhogy mindenkinek sok sikert kívánok az egyeztetésekhez.

A Közgyűlés ülése a szünet után folytatódik.

Dr. Csőzik László polgármester: Megvoltak a politikai csatározások, próbáljunk meg összefogni a városlakók érdekében, hiszen mégiscsak pár 100 embert érint ez a dolog, úgyhogy valahogy emelkedjünk felül a meglévő ellentéteken. Vannak ilyen kegyelmi pillanatok, mint ez a mostani is, amikor egy döntés közvetlenül rögtön embereket, családokat érint Érden, azért szeretném, hogyha mindenki megszavazná vagy minél többen megszavaznák a változtatási tilalom feloldására irányuló javaslatot, illetve a kiegészítést a részleges enyhítésére. Felteszem szavazásra a T. Mészáros András képviselő által benyújtott módosító javaslatot.

A benyújtott és szavazásra feltett módosító indítvány:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet

§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)

A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak – ideértve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is.
A rendelet hatálya nem terjed ki az építési telkenként összesen legfeljebb egyetlen lakást eredményező építési tevékenységek esetére.
A (2) b. bekezdésében megfogalmazott jogos építések esetén Érd Vármegyei Jogú Város Közgyűlése ezen rendelet elfogadásával garantálja a nyugodt és kellemes kertvárosi élethez szükséges közművek, (úgymint víz, villany, csatorna) szükséges kapacitását, a megfelelő pormentesített út és járda meglétét, valamint a bölcsődei, óvodai általános iskolai és középiskolai városi szolgáltatások maradéktalan rendelkezésre állását.”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 8 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

238/2023. (VII. 21.) határozata

módosító javaslat elutasításáról

Érd Megyei Város Önkormányzat Közgyűlése T. Mészáros András települési képviselőnek „A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról” című előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatát nem fogadta el.

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A módosító javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Távol
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Nem
Csépán István	Nem
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Tartózkodik
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Távol
Gregus László	Nem
Lengyel Péter	Távol
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Nem
T. Mészáros András	Igen

Dr. Csőzik László polgármester: Azért került elutasításra, mert minősített többség volt szükséges. Mivel rendeletmódosításról van szó, a módosító javaslat is ugyanúgy osztja a sorsát az alap előterjesztésnek. Amíg emésztjük a dolgokat, addig elmondom, hogy van még egy pontosítás - még az utolsó pillanatig is egyeztettünk az építéshatósággal -, a MikroDat rendszerbe is feltöltésre került. A lényeg, ha a CSOK-osoknak akarunk segíteni, akkor azoknak is akarunk segíteni, akik nem önálló új házat építenek, hanem bővítenek. Az építéshatóságnak volt egy értelmezési dilemmája, kritikája, mely szerint ebből a szövegből nem következik egyértelműen, hogy ők is feloldozást nyernek, viszont ha a „valamint az építési telkenként összesen legfeljebb egyetlen lakást eredményező építési tevékenységek esetére” helyére bejönne az, hogy „valamint azon tevékenységek esetére melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen lakóegység marad vagy alakul ki,” akkor kezeltük a bővítéseket is.

T. Mészáros András képviselő: Ha speciálisan a CSOK-ot igénybe vevőkről értekezünk, akkor valóban vannak olyan lakosok, akik egyrészt bővítenének, másrészt egyedül álló családi házat építenek és abba vonnák be a kedvezményeket, de sokan vannak, akik társasházba óhajtanák beletenni. Ilyen tekintetben ezek továbbra is sérülnek, mert ezt nem fogják tudni megtenni, még ha a társasháznak van is adott esetben egyéb előnye vagy hátránya, így a CSOK-osokat is megosztjuk csak.

Varga Illés Levente, a főépítész helyettese: Az alapvető különbség a társasházaknál, hogy nem tulajdonos az a család, amelyik föl akarja venni a CSOK-ot, hiszen az az építési vállalkozók tulajdonába van, míg ez a módosítás kifejezetten a család birtokában lévő telek esetében, már érdi családokat segítő módosítás. Ez az alapvető különbség.

Dr. Bács István képviselő: Az „egyetlen” szó után szúrjuk be, hogy „új”. Ebben az esetben, ahol két rendeltetési egységet lehet létesíteni, mert például lehet olyan eset, hogy az alsó szinten laknak a szülők és a felső szintre szeretnének bővítésként beköltözni önálló rendeltetési egységbe a fiatalok, ebben az esetben, ahol eddig is csak egyet lehetett, továbbra is csak egyet lehet, tehát ez nem plusz jogot ad, ellenben ahova 8-at lehetett volna, ha eddig egy volt, akkor csak plusz egyet lehet, ahol egy sem volt, akkor is csak maximum egyet lehet. Ez megadja azt a lehetőséget, hogy az 1000 négyzetméter feletti Lke-s telkekre, ahol volt már egy régi ház és mögé, rá vagy mellé szeretnének költözni a fiatalok akár CSOK-ból, ezt megtehessék. Az ingatlant nem tudják megosztani, de egy külön rendeltetési egységet létre tudnak hozni. Ha beírjuk az „új” szót, ahol nem volt, ott továbbra is csak egy lehet, ahol meg engedélyezett a kettő, ott a régi mellé plusz egyet lehet építeni. Ha ezt polgármester úr be tudja fogadni, akkor megszavazom.

Varga Illés Levente, a főépítész helyettese: Politikai szándék kérdése, de itt alapvetően a változtatási tilalom azért van elrendelve, hogy új bekötések ne jöjjenek létre. A változtatási tilalom azért lesz elrendelve, mert a HÉSZ módosul. Ez egy fontos, eldöntendő dilemma, hogy az 1000 négyzetméternél nagyobb telkekre hány lakást akarunk engedni, és erre véleményem szerint idő kell az új HÉSZ hatálybalépéséig. Tehát az, hogy egy telken egy lakás van, ezt 80 éve engedi a szabályozás, de az, hogy hány lakás legyen, ezen van most a módosítás lényege.

Dr. Csőzik László polgármester: Az új HÉSZ társadalmi vitája során ez az egyik feszültségpont, sőt szerintem ez a legnagyobb kérdés, hogy a nagy telkek esetében meghagyjuk-e a két lakóegység lehetőségét vagy elvegyük, és ezt nem akarom egyedül eldönteni, ezt egy széleskörű társadalmi és szakmai vitának kell öveznie. Ez a legfontosabb kérdés, rengeteg telket érint, tehát előrehozunk vele egy döntést.

Dr. Bács István képviselő: Szintén a városközpontban, a Báthory utcában van rengeteg olyan ház, ahol nagy telkek vannak, felépült rá a két rendeltetési egység, ahogy azt szabad, azonban mindkettőben az osztatlan közös megosztással létrejött további 8-8 lakás, ami viszont már szabálytalan. Azt szeretném ebből kihozni, ha egyet lehet építeni szabályosan, abból is tudnak szabálytalanul 8-at csinálni, de ha a szabályosan meglévő 1-hez, ahol már ott laknak a szülők, és a gyerekek és szeretnének CSOK-ot felvenni a még elkövetkező 5 és fél hónapban, meg tudják tenni ott az ingatlan belül, nekik ne kelljen telket venni. Ezzel éppen a már Érden lakóknak kedveznénk és nem azoknak, akik megvették a telket, de még nem is Érden laknak, csak ide szeretnének beköltözni, hogy itt építsenek majd CSOK-os házat. Ezzel az „új” szóval kifejezetten a már érdi lakosoknak kedveznénk, azoknak a fiataloknak, akik itt képzelik el a jövőt, hiszen a szüleik is már itt laknak. Ez nem lesz akkora nagy szám véleményem szerint, de szerintem ez így indokolt kérés. Ahogy hallottuk a Hivatal munkatársától, ez alapvetően politikai döntés lenne.

Dr. Csőzik László polgármester: Először érzem azt ebben a teremben mióta polgármester vagyok, hogy egy igazán értelmes és előrevivő vitát folytatunk. Ezek fontos szempontok, tehát ez egy dilemma most, mely alapos megfontolás tárgyát képezi.

T. Mészáros András képviselő: Varga Illés Levente úr érvelése pont azt támasztja alá, hogy a továbbiakban szinte alkuképtelenek legyünk. A leglogikusabb dolog, amit a Bács István képviselő is elmondott, ha van egy ház és azon CSOK-kal vagy bármilyen segítséggel, akár tetőtérbeépítéssel, vagy ha a telek mérete engedi, adott esetben még mellé lehetne egy lakóegységet építeni, azt most megtiltják, miközben a társasházak építkezését eddig se ellenőrizték és ezután sem szándékozik ellenőrzi senki, hiszen elmondták, hogy ez nem a mi dolgunk. Így egyáltalán nem lépünk előre ezzel a változtatási tilalommal, hanem azt akadályozzuk meg, hogy egy rendkívül egyértelmű és jó célt, hogy egy család akár két lakásban, de egy helyen lakjon, azt továbbra is megakadályozzuk.

Dr. Asztalos Éva képviselő: Jegyző úrtól, mint a törvényesség őrétől kérdezem, hogy a jelenlegi rendeletmódosítás kiállná a törvényességi próbát adott esetben? Arra lennék kíváncsi, hogy a hatályban lévő törvény van-e olyan megengedő, hogy ezeket a rendeletmódosításokat alátámassza? Ha jegyző úr úgy válaszol, hogy teljesen rendben van, kiállná a törvényességi próbát, nekem semmi problémám nincs vele.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő asszony, ezt alakilag vagy tartalmilag gondolod? Mert ha utóbbi, akkor mindenki nézze meg Nagytarcsa példáját.

Dr. Feik Csaba jegyző: Az a helyzet, hogy az építési törvénynek a változtatási tilalomra vonatkozó rendelkezései, azok nem annyira egyértelmű szabályok. Ha így lenne és egyértelműek lennének, akkor nem lenne ennyi alkotmánybírósági és kúriai döntés a változtatási tilalom tárgyában. A kúriai döntéseknek a lényege inkább az és azt mindenképpen tiltják, hogy különbséget tegyünk tulajdonjogi szempontból és helyrajzi számokat soroljuk föl, de alapvetően ennél mélyebbre nem nagyon mennek. Tehát az, hogy megállja-e a törvényesség próbáját, az valóban a törvényességi ellenőrzés próbája lenne. Nem tudok rá egyértelműen válaszolni, mert úgy gondolom, ahhoz a jogszabálynak pontosabbnak kellene lennie.

Dr. Csőzik László polgármester: Befogadom a javaslatot, hogy egyrészt a kompromisszumok útján tudjunk továbbhaladni. Most az a legfontosabb, hogy tényleg tudjunk segíteni azokon, akik ezzel megszorultak. Tehát két szavazást kell megtennünk, mert ez egy módosító javaslat és utána az egész rendeletmódosításról szavazzunk. Először felteszem szavazásra a módosító indítványt az „új” szóval kiegészülve.

Az előterjesztett és szavazásra feltett módosító javaslat:

„valamint az építési telkenként összesen legfeljebb egyetlen lakást eredményező építési tevékenységek esetére”

helyére javaslom a

„valamint azon tevékenységek esetére, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki”.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 15 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

239/2023. (VII. 21.) határozata

módosító javaslat elfogadásáról

Érd Megyei Város Önkormányzat Közgyűlése dr. Csőzik László polgármesternek „A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról” című előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatát elfogadja.

Határidő: azonnal

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A módosító javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Távol
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Távol
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Távol
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszem szavazásra a rendeletmódosítási javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletmódosítási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének .../2023 (VII.29.)

önkormányzati rendelete

a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.)

önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak – ideértve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is –, valamint azon tevékenységek esetére, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki.”

(2) A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet alkalmazásában

a) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó támogatás és/vagy hitel,
b) hazai forrás: a magyar államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből származó támogatás és/vagy hitel,
c) közérdekű cél: mindaz, ami a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti helyi közfeladatok ellátását szolgálja.”
§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 15 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül, minősített többséggel az alábbi rendeletet alkotta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

24/2023. (VII.21.) önkormányzati rendelete

a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

(1) A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak – ideértve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is –, valamint azon tevékenységek esetére, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki.”

(2) A változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet alkalmazásában

a) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó támogatás és/vagy hitel,
b) hazai forrás: a magyar államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből származó támogatás és/vagy hitel,
c) közérdekű cél: mindaz, ami a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti helyi közfeladatok ellátását szolgálja.”
§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

A rendeletről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Távol
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Távol
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Távol
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen

Dr. Bács István képviselő: Nem akartam már a szavazás előtt borzolni a kedélyeket, de hogy mondta jegyző úr, hogy tulajdoni jogviszonyok alapján nem lehet megkülönböztetni? Akkor az önkormányzati beruházások hogy férnek bele, tehát amit az önkormányzat valósít meg, mely egyébként totálisan alkotmányellenes. Nyilván nem fogok az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert mire odaér a levél, eltelik a 3 év, tehát semmi értelme.

Dr. Feik Csaba jegyző: Nem azt mondjuk a rendeletben, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra nem terjed ki a változtatási tilalom hatálya, hanem arról beszélünk, hogy közérdekű célok vagy önkormányzati beruházások, illetve európai uniós források tekintetében nem terjed ki erre a rendelet hatálya.

Dr. Csőzik László polgármester: Ebben a kérdésben igaza van mindenkinek. Egyébként kértem, hogy „de lege ferenda” nyúljon hozzá a jogalkotó a változtatási tilalom szabályaihoz, hiszen veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás alatt, kormányrendeletben meg tudja tenni. A szabályozást a jogviszonyok, az életviszonyok messze meghaladták. Jelenleg, ha a jog a politika szolgálóleánya akar lenni és a jog egy eszköz ahhoz, hogy az ember a politikai céljait az emberek érdekében el tudja érni, akkor ez a régi szabályozás semmire sem alkalmas. Nem tudom, mi lenne a rossz abban, ha az építési törvényben szabályozná a jogalkotó a változtatási tilalom elrendelését, mert Érdnek szüksége van erre a jogi fegyverre. Nagytarcsa hasonló szabályozással oldotta meg, 2022 óta van Nagytarcsának egy hasonló változtatási tilalma.

T. Mészáros András képviselő: Jegyző úrtól kérdezném, mert ahogy belemerült a Bács István által fölrakott kérdésbe, nekem is eszembe jutott, hogy „ide értve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is”. Ez nemcsak önkormányzati beruházás lehet, hanem lehet adott esetben egy magánszemély vagy egy cég vagy akárkinek az ugyanilyen építési beruházása, és ettől kezdve ott is megnyitjuk a kiskaput.

Dr. Csőzik László polgármester: Ha megnyitottuk, kevés van ilyen.

T. Mészáros András képviselő: Korábban Bács István képviselő is azzal érvelt, hogy kevés van, és alig akartad befogadni. Nagy valószínűség szerint egy családi építkezés még mindig kisebb terhet jelent, mint egy akármilyen hazai vagy európai uniós pályázati forrásból megépített gyárépület vagy irodaépület mondjuk 38 dolgozóval és mindegyik külön kocsival.

Dr. Csőzik László polgármester: Lezártam a téma tárgyalását, szavaztunk már. Most mindenkinek utólag jut még eszébe hozzászólni?

Szűcs Gábor alpolgármester: Az irodaépület nem jelent plusz lakosokat, hanem munkahelyet és plusz adóbevételt jelent. Ne próbálják meg a hülyeség felé eltolni a témát.

T. Mészáros András képviselő: Bács Istvánnak volt egy jó gondolata, hogy hátha lehetne még rajtuk segíteni, és akkor kiderül jegyző úr értelmezése alapján, hogy forrás alapján teszünk különbséget, nem a tulajdonjog, nem a hely, nem a beépítési övezet alapján. Arra most nem is akarok választ kapni, hogy ez jogszerű-e, mert valószínűleg ugyanolyan alkotmánysértő, hogy ilyen módon különbséget teszünk, de az, hogy az egyiket megvéditek, a másikra meg, ami józanész szerint működik, arra meg azt mondjátok, hogy nem jó. Hozzáteszem, a Vt övezetben nemcsak irodát, mást is lehet építeni, mint üzemeket - talán gyárat nem, de az is van már -, tehát nem kellene kiélezni annyira, amennyire Szűcs Gábor teszi. Tudom, hogy el akarta mondani, hogy hülyeség felé viszem el az ügyet, hiszen ezt mondta. Mindig az aktuális hatalomnál van az ész, a tudás, tapasztalat, de azért ennyire cinikusan ne álljanak a dologhoz, mert emberek sorsáról, tulajdonáról akarunk dönteni.

Varga Illés Levente, a főépítész helyettese: A lakóegységek tilalmáról van szó. Ha irodát akarnánk tiltani, akkor a gazdasági övezetekre is kiterjesztettük volna a tilalmat.

T. Mészáros András képviselő: Örülök, hogy osztályvezető úr kiáll az igaza mellett, csak sajnos a gyakorlat nem ezt bizonyítja. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nagyon sokan megépítik az egyéb egységeket, tehát nem lakóegységeket, majd egy 2 - 3 év múlva kérik a besorolás módosítását és lassan lakássá alakulnak az irodák. Nézzen utána osztályvezető úr és meg fogja tapasztalni, hogy körülbelül 50 - 60%-a a nem lakásnak megépült dolgoknak az elmúlt 5-8 évben átalakult lakássá.