7. NAPIREND - Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről

Dr. Csőzik László polgármester: A költségvetéshez kapcsolódóan a következőket szeretném rögzíteni. Nagyon nehéz helyzetben van az ország, nehéz helyzetben van a város is, természetesen tudjuk, hiszen magas az infláció, leállt a gazdasági növekedés. Két egymást követő negyedévben recesszió állt elő, tehát technikai recesszióba fordult az ország. Nagy a bizonytalanság, megy a háború, teljes a kitettség a külpolitikai, a nemzetközi fejleményeknek, nekünk pedig teljes a kitettségünk a központi költségvetésnek, melynek egyébként a hiánya gigantikus, 3.400 milliárd forint lett az elfogadott, egyébként rendeleti költségvetés nyomán. Az, hogy Érdnek mit sikerülhet fölmutatnia idén, milyen fejlesztéseket valósíthat meg, hogy hogyan tudja majd megőrizni a működőképességet, nem tudjuk pontosan ma. A költségvetés szerkezete, számai is ezt tükrözik. Soha akkora érték nem volt a kiszámíthatóság, mint most 2023-ban, illetve 2022-ben. Gyakorlatilag úgy megyünk, mintha sötét szobában lennénk és tapogatnánk a tárgyakat, tehát egy-egy hónapra lehet előre látni, folyamatosan változik az energiaárak okozta rezsiválság féle kockázat értékelése, folyamatosan változnak a központi jogszabályok is, a bevételeink alakulása sem az igazi, az állami finanszírozás is rendesen megcsappant, tehát egy ilyen környezetben egy nagyon feszes, egy nagyon takarékos, egy nagyon puritán költségvetést tud az ember letenni az asztalra. Itt is ez történt. Attól a régi modelltől, ami már nem is tudom, talán évtizede, a feladatfinanszírozási rendszer kialakítása óta megfigyelhető Érden, most sem tudott és akart elszakadni a szakma - most a Közgazdasági Főosztályra gondolok, nevezetesen arra, hogy inkább állapítsunk meg a kiadási előirányzatok viszonylatában egy kiegyensúlyozott, optimális működést, illetve előirányzat sort és ehhez képest próbáljuk meg a bevételekből is a legtöbbet kihozni. De látszódik, hogy az, ami tavaly 4 milliárd Ft volt és működési támogatásként feszült végig a költségvetésen egész év alatt, az most majdnem 6 milliárd Ft, tehát ez a gúzsba kötve táncolás ez megint jellemző lesz erre az évre, hogy folyamatosan kell nézni a pénzáramokat, a cashflowt és azon kell drukkolni, hogy ne álljunk fejre. Természetesen idén is számítunk arra, hogy rendkívüli támogatást fog kapni a város, eddig az elmúlt négy félévben minden alkalommal kapott valamennyit, melyet természetesen köszönünk. A rendkívüli támogatás ténye - egyébként a Pénzügyminisztérium adja a Belügyminisztérium javaslatára - is igazolja azt, hogy működési szempontból milyen veszélyeknek van kitéve ez a város és hogy mennyire gyenge a bevételi oldala Érdnek. Ilyenkor szoktunk belemenni azokba a vitákba, hogy ide kell csábítani egy csomó nagy iparűzési adó bevételt fokozó céget és a többi. Természetesen erről is beszélhetünk, én nem bánom, de most induljunk ki abból, hogy van egy költségvetési tervezet az asztalunkon, amely erre a helyzetre próbál meg reflektálni. Látható az, hogy az elszabadult inflációhoz képest a normatív támogatásoknak az emelése az nagyon messze van, nagyon eltér attól, amit az áremelkedés hatása jelent, főként az élelmiszer alapanyag árakban jelentkezik hatványozottan ez a tétel. Az üzemanyag esetében jelentkezik ugyancsak ez a tétel, de természetesen az általános infláció mindenhol érezteti hatását. Nyilván van bér oldalról is egy feszültség - ez a köztisztviselői juttatásokról szóló rendeletben ki fog csúcsosodni -, hiszen a 25%-os infláció felzabálja gyakorlatilag a korábbi reálbér emelkedés hatásait és nem tudunk vele megküzdeni sajnos, azt kell, hogy mondjam. Ez a város sincs, mint ahogy mások sincsenek abban a helyzetben, hogy olyan fizetésemeléseket biztosítsanak a közszférában dolgozóknak, hogy az több legyen, mint az általános infláció mértéke. És itt mindig érdemes megtenni azt a disztinkciót, hogy az általános inflációhoz képest ott van az, amit az ember, a magánember, a polgár érez a saját pénztárcáján, hogy gyakorlatilag a szabadon elkölthető forrásra minden családnak elenyészik, vagy a legtöbb családnak, és gondolnunk kell azokra is szociális vonatkozásban, akik olyan nehéz helyzetbe kerülnek, hogy már nincs más lehetőségük másra támaszkodni, mint az önkormányzatra. Ezt a végtelenségig lehetne fokozni, ecsetelni és ragozni. Nem szeretném, mert rengeteg napirendi pontunk van. Ez az idei év lehet, hogy sokkal jobban fog sikerülni mint gondoltuk eleinte, végül is a tavalyi is jobban sikerült, mint ahogy elképzeltük azt a nyár közepén, hiszen apokalipszistől félt az ember jóformán, gazdasági és mindenféle összeomlástól. Ehelyett van egy akut válság, az érezteti hatását és mi sem tudjuk semlegesíteni. Ennek tükrében nyitom meg a költségvetésnek a vitáját, hogy a körülményekhez képest próbáljuk meg kihozni a legtöbbet az Érden élő polgárok érdekében abból, ami a város számára lehetőség akár saját bevétel, akár pedig kormányzati, Európai Uniós támogatás legyen az. Mindent latba kell vetnünk, hogy tudjuk biztosítani a közszolgáltatásoknak a megfelelő színvonalát, hogy el lehessen majd dönteni azt, hogy mikor tudjuk visszanyitni a bezárt intézményeinket, hogy tudjunk saját forrásból utat építeni, járdát építeni, hogy tudjunk pályázati önrészeket biztosítani a különféle pályázatokhoz, hogy tudjuk majd fogadni a Top Plusz programnak a remélhetőleg megérkező pénzét, mert erre nem utaltam az előbb, de ez is nagyon távoli. Még mindig nincs meg a megegyezés, késik, csúszik. Jó lenne, hogyha ezek a fejlesztési pénzek allokálhatóak lennének a város számára is. Folytassuk majd persze a részleteket illetően a felszólalásokra való reakciókkal.

Simó Károly képviselő: A Pénzügyi Bizottság ülésén hosszasan beszéltünk a költségvetésről és néhány dologra reagálnék, amit polgármester úr az expozéjában is említett, és szeretnék néhány dolgot rögzíteni ezzel kapcsolatban, ami nem egészen így van. A bevételek oldalán szeretném azt rögzíteni, hogy az államtól származó működési támogatások, azokkal több, mint 600 millió forinttal növekedtek, ezen belül van olyan rész is, ami 20%-os növekedést jelent, az önkormányzatok általános támogatása. Azt gondolom, az infláció valóban tényleg előfordulhat, viszont a kormányzati támogatás az ennek megfelelően növekszik. Sajnálatos, hogy ez nem jelenik meg például a Polgármesteri Hivatal bérrendezésében, ott jóval alacsonyabb értékben tervez fordítani erre a városvezetés. Polgármester úr említette az energia helyzetet és azt hiszem, hogy mindenkinek ezzel kell szembesülnie, akár önkormányzati, akár családi szinten. A Pénzügyi Bizottságon rákérdeztem több adatra és az derült ki, hogy azok a tervek, azok a számok, amelyek itt szerepelnek, azok nem biztos, hogy fedik a valóságot, ugyanis elhangzottak különböző számok - sajnos konkrét megalapozást nem láttunk -, hogy mit jelent az energiaár változás. Ezzel két probléma van, egyrészt hallottunk arról, hogy az önkormányzatok nagy többsége már, akiknek sikerült normálisan hozzáállni és megfelelő szerződéseket kötni, ők rögzített és ársapkás áron kaphatják az energiát, tehát nincs ekkora növekmény. Sajnos Érden úgy tűnik, hogy ez nem sikerült, ezért javasoltam egyébként a vizsgálóbizottságot is. De még hogyha ez így is volna, akkor is legalább 300 millió forintos olyan szám derül ki, ami szóban elhangzott, hogy mennyi a növekmény és hogy mennyi az, ami konkrétan a költségvetés számaiban szerepel. Az hangzott el, hogy a növekmény 900 millió Ft, miközben a költségvetés számait nézzük, akkor nem egészen 600 millió forint. Mind a kettő nagy, de azért ilyen nagyvonalúan tervezni és beírni számokat a költségvetésbe, hogy 300 millió Ft csak úgy a levegőbe elszáll, az azt hiszem, hogy azt mutatja, hogy itt nem biztos, hogy tiszta szándékkal tervezte a költségvetést az, aki ezt összeállította. Az energiaárakra még reagálnék csak azért, hogy hangozzanak el számok: például az Önkormányzat esetében a villamosenergia szolgáltatás díja 15 millió forint, gázenergia szolgáltatás díja 16 millió forint, a konyhák gázenergia szolgáltatása 15 millió forint, tehát azt hiszem, hogyha ezt így összeadjuk, ez 48-50 millió Ft. Egy több milliárd forintos költségvetésben ez szinte kerekítési hiba. Nyilván teljesen más az intézmények esetében, ahol még mindig nem látunk tisztán, ezért is jó lenne, hogyha ezt láthatnánk. A kiadási oldalon azért még szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon helyesen egyébként - találtam azért pozitív dolgot - és szintén korrigálnám polgármester urat, a Top Pluszra való felkészülés jegyében az elmúlt Közgyűléseken azt vetette a többség a szememre, hogy én javaslatot teszek arra, hogy a Top Plusz pályázatokat kezdjük el előkészíteni és hogy ezt tulajdonképpen meg lehet előlegezni, mert már érkeznek ezek a pénzek. Most látom, hogy van azért 100 milliós nagyságrendű összeg betervezve a költségvetésbe, tehát lehet, hogy mégiscsak lehet az, amit én egyébként javasoltam. A Top Plusz pályázatok azok mennek, a Kormányzat előfinanszírozza, nyilván majd megegyeznek az Unióval és utólag megkapja az ország, de ez nem akadálya annak, hogy ezek a pályázatok menjenek és tulajdonképpen ezeket a pályázatokat elő kellene készíteni, és azt gondolom, hogy még mindig túl lassú az ütem, ahogyan hozzá áll az önkormányzatunk. Összességében azt gondolom, hogy egy költségvetésnek takarékosnak kellene lennie, tehát hogyha igaz lenne az, amit polgármester úr mondott, hogy egy takarékos üzemeltetésre koncentráló költségvetés, akkor jó lenne, sajnos ez nem az. Van még egy súlyos dolog, ezt próbáltuk a Pénzügyi Bizottságon kideríteni. Már a januári ülésen hoztunk egy határozatot, miszerint kérjük, hogy a város legnagyobb összegéből gazdálkodó intézménye, az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény részletes költségvetését láthassuk, ezt nem kaptuk meg különböző indokokra hivatkoztak, ha jól értettem az volt a probléma, hogy nehogy megismerjük az ott dolgozó vezetőhelyettesek bérét. A 2022-es évre megkaptuk az elemi költségvetését, a 2023-as évre viszont nem kaptunk ilyet. Azt hiszem, hogy azok a döntések, amelyek majd a következő napirendeknél jönnek, mind-mind arrafelé mutatnak, hogy a városvezetésnek az a szándéka, hogy kvázi kiszervezze a költségvetést egy intézménybe, ahol gyakorlatilag senki nem lát bele - sem a képviselők, sem a Pénzügyi Bizottság, azok, akik erre hivatottak -, hogy ne tudják ellenőrizni azt, hogy mire és hogyan költik a pénzt. Ez ebben a költségvetésben is nyomon követhető és azt gondolom, hogy nagyon-nagyon messze van a valóságtól, tehát ide számok be vannak írva és amint említettem az előbb, ott helyben, öt perc alatt kiderült, hogy 300 millió forintos tévedések is előfordulhatnak akár a becslésekben. Azt gondolom, hogy ez egy igen komoly probléma, hogy ez a költségvetés nem a valóságot tervezi, nem a valóságra reflektál. Ma reggel megkérdeztem, hogy hol van a nemrég eldöntött intézmény, az Érd Aréna Sportlétesítmény-üzemeltető Intézménynek a költségvetés előirányzata, az nem is szerepel benne, tehát van egy olyan intézmény, amit a Közgyűlés létre kívánt hozni és még csak nem is terveztek a költségvetésben. Azt gondolom, összességében ez nem egy takarékos működtetésre fókuszáló költségvetés, hanem nagyon nagy számok vannak bedobálva. A 2022-es évi költségvetés módosításból kiderül, hogy amit polgármester úr említett, hogy feszültség, én azt nem feszültségnek mondanám, ami a költségvetésen végigvonult, hanem az, amire már felhívtuk az első pillanattól a figyelmet, hogy olyan költségek voltak betervezve, amit pontosan tudott mindenki már a legelső pillanattól, az elfogadástól, hogy nem fognak megvalósulni. Most tervez vissza az előterjesztő a következő napirend, a 2022-es költségvetés módosításban 1,4 milliárd forint értékű olyan költséget, amit első pillanattól lehetett tudni, hogy nem valósul meg, magyarán ez egy fiktív kiadási tételként jelent meg. Persze arra jó volt, hogy folyamatosan, egész évben lehetett siránkozni a médiában, hogy Érd mindjárt csődbe megy, ha ez a pénz nem jön be. Nem is kellett bejönnie, mert nem is volt ennek kiadási oldala. Újból megjelennek ezek a költségek a költségvetés kiadási oldalán, tehát azt gondolom, hogy ez is azt bizonyítja, hogy ennek a költségvetésnek köze nincs a valósághoz.

Dr. Csőzik László polgármester: Az a nagy helyzet, hogy szerintem nem mi voltunk, hanem ti voltatok azok, akik ezt a Hivatalt arra szocializáltátok, hogy ilyen jellegű költségvetéstervezéssel éljen, mert ugyanez volt a metodika a régi időkben is, csak a számok különböztek, meg voltak kisebbek. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az utolsó években 2 milliárd forintos működési támogatás betervezése volt az, amelyen keresztül ki lehetett ékelni a hiányt, bár akkor volt még plusz bónusz működési támogatás - 7-800 millió forint - ezt sokszor elmondjuk, ami segítette a működést, volt gépjárműadó és nem volt szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelessége ennek a városnak. Ne is menjünk el emellett szó nélkül, hiszen ezt a sarcot kivetették Érdre - nem tudom milyen megfontolásból - a szegény Érdre, ráadásul most ennek az összege megint emelkedik, talán 72 millió forinttal és újból nyaldossa a 200 millió forintos összeget, tehát ilyen paraméterek mellett nagyon nehéz. A vezérlő elv mindig az, hogy inkább legyen biztosítva a kiadási oldalon egy mérsékelten optimális működés, a bevételi oldalon meg természetesen inkább fókuszáljunk arra, hogy ha a negatív forgatókönyv jön be, akkor tudjunk jól reagálni a helyzetre. Természetesen menet közben takarékoskodunk, mert ez folyamatos, ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Közgazdasági Főosztálynak, hogy mindvégig fogja a kezünket, az intézmények kezét is, hogy ne szálljon el és aztán az utolsó költségvetési rendeletmódosítás az, ahol mint a keverőpulton a potmétereket, visszahúzza a Közgazdasági Főosztály a kiadási előirányzatokat. Sokszor próbáltam már azt, hogy szakítsunk ezzel a típusú szerkezeti modellel, de mindig arról győztek meg, hogy ezt most nem lehet megcsinálni, illetve nem is érdemes megcsinálni, amíg ilyen bizonytalan a minket körülvevő környezet, amíg adónemeket vonnak el, adóbevételeket feleznek meg, csökkentik az inflációhoz képest a normatív támogatást és így tovább. Az a pénzösszeg, amiről beszélsz, akkor én most hadd mondjam, az 11 %, míg az általános infláció meg majdnem 25 %, tehát így kell nézni. Egyébként meg ha a közétkeztetés költségeit nézed, ahol a nyersanyag, alapanyag norma árról beszélgetünk, ott meg eleve sok-sok százalékos emelésekről van szó. Megint megkeresett minket a szolgáltató és ki sem merem mondani, hogy milyen kétszámjegyű összeget mondott emelés gyanánt. Ezekkel küzd az ember és ebből áll gyakorlatilag a válságmenedzsmentben az élet. Szerintem a modelleket nézzük, ha egy intézményünk van, ha egy költségvetési szervvel látjuk el az adott feladatot, sokkal inkább rövid pórázon tartjuk és takarékos gazdálkodásra ösztönözzük azokat az embereket, akik ezt a feladatot ellátják közszolgálatban, mint egy kft-hez képest. A Városfejlesztési Kft. működése, a mostani előterjesztéseknek a háttere is azt mutatja, hogy százszor jobban jár az ember, mint önkormányzati vezető meg, mint önkormányzat, hogyha - különösen ilyen időszakban - költségvetési szervként látja el azt a bizonyos feladatot, amit városfejlesztésnek, illetve létesítményüzemeltetésnek hívunk.

Lengyel Péter képviselő ügyrendi: Csak jelezni szeretném, hogy előbb Simó Károly felszólalásánál mintha nem működött volna az óra és egy felszólalásban a három felszólalási lehetőségét kimerítette.

Dr. Csőzik László polgármester: Az időt most nem néztem, mindenesetre ő kért újra szót. Mielőtt opponáljuk itt az ülésvezetőt, költségvetési rendeletalkotás zajlik, ami eleve egy fontos téma. A képviselő úr úgymond sima képviselő, se nem frakcióvezető, se nem bizottsági elnök, 3-2-2 perc a felszólalási lehetősége. 2 percben megadom a szót Simó Károlynak.

Simó Károly képviselő: Értem én, hogy kellemetlen, amit mondok, de akkor is el fogom mondani vagy így vagy úgy. A polgármester úr által elmondottakra reagálnék. A helyzet az, hogy tulajdonképpen most elismerte, hogy van 5 milliárd forintos fiktív bevétel betervezve. Igazából azt nem értem, hogy ez az 5 milliárd forint, ez miért nem 100 milliárd forint? Körülbelül ugyanolyan megalapozottan be lehet írni, hogy majd a Kormány fog adni 100 milliárd forintot, a kiadási oldalon be lehetne tervezni 100 milliárd forintra a kiadásokat, mindenki boldog lenne, látná a költségvetésben, hogy benne van minden, a jövő hét is. Csak az a helyzet, hogy erről beszéltem, hogy ez nem felelős költségvetéstervezés. Megkérdeztem azt is, hogy mire alapozzák az iparűzési adó bevételre beírt összeget, igazából arra sem kaptam egzakt választ. Az volt a válasz, hogy az Adóigazgatási Főosztály becsült egy összeget, hát azt majd nézzük meg, hogy mit tartalmaz. Pont ezt mondtam polgármester úr, hogy van ott egy olyan kiékelés - ugye ezt mondtad, hogy kiékelés van, azért a bevételi oldalnak a tervezése, hogy mennyi pénzt kap az Önkormányzat a Kormánytól, annak azért kell legyen megalapozása. Nem az van, hogy otthon ülök és elképzelem, hogy de jó lenne, ha kapnék 5 milliárd forintot, majd gyorsan beírom, hogy kapok 5 milliárd forintot vagy százat vagy kétszázat vagy ezret. Ez így nem működik. A közétkeztetésnél megnéztem a tavalyi évhez képest, konkrétan 20 %-kal több, amit a Kormány biztosít és nem 11 %, hanem 19 % az önkormányzatok működésének általános támogatása. Összességében pedig, amit a Kormány ad, az 613 millió Ft-tal 4,9 milliárdra, közel 5 milliárd Ft-ra az általános, normatív, költségvetésben rögzített összeg és nyilván ez még nőni fog, ahogy polgármester úr is említette azokkal a minden megyei jogú város által igényelhető és vélhetően idén is rendelkezésre álló rendkívüli támogatásokkal.

Dr. Csőzik László polgármester: A helyi iparűzési adó esetében látni kell, hogy az árbevétel a gazdaság volumenétől is függ. Most mondtam, hogy milyen a gazdasági helyzet, tehát ez egy technikai recesszió, nyilván ezt figyelembe kellett venni. A másik az, hogy a Covid alatt eszméletlen mértékben megnőtt a helyi iparűzési adóalanyok száma, 7.700-ról fölment 12.500-12.600-ra, majd aztán azzal a lendülettel, ahogy véget ért a koronavírus járvány, csökkent a kettő közötti tartományba. Nem tudom ma pontosan mennyi, legutóbb amikor megkérdeztem, akkor 10.000 valahányszáz volt az iparűzési adóalanyok száma, tehát ezt az elképesztő mozgást lekövetni szerintem felelősen nem lehet másképp csak azzal, hogyha egy visszafogott, higgadt tervezést csinálunk. Nem lehet ma tűpontosan tervezni, a Kormány sem tud tűpontosan tervezni, látjuk, hogy tavaly nyáron elfogadtak a legfelsőbb szinteken egy költségvetést, amit januárban már rendeleti úton kellett módosítani úgy, hogy tiszta talány gyakorlatilag az összes szám, ami benne van. A mienk talán nem ennyire, de ebben, azt kell hogy mondjam - nem akarom támadni a Kormányzatot, mert lehet, hogy más se tudna jobbat tenni, hiszen egy ilyen megváltozott világban, amikor minden fölfordul körülöttünk, akkor nem tud az ember mást tenni. Ezt a költségvetést biztos, hogy legalább ötször fogjuk módosítani, de el bírom képzelni, hogy akár többször is, hiszen ebben az évben lesz majd pár lendület oda meg vissza, fölfelé. Kérek mindenkit, hogy így nézzétek. Lehetetlen ma pontosan belőni. A modellváltást, amit meg rajtam számon kérsz, azt miért nem kérted számon a kedves főnököddel akkor, amikor ti voltatok hatalmon, mert ugyan ez a történet volt, csak más számokkal és kedvező bevételi forrásokkal.

T. Mészáros András képviselő: Először is szeretném kifejezni hálámat mint frakcióvezető, hogy a polgármester úr extra időt biztosított Simó Károly úrnak. Gyönyörű az, amikor a szabadság kis körei így kiteljesednek egy Közgyűlésen, tehát tényleg nagy öröm ez számomra. Költségvetésről tárgyalunk és szinte semmiben nem értünk egyet, egyetlenegy dologban talán egyetértünk, hogy a költségvetés mindig rossz, pontosabban az előterjesztő jó költségvetést terjeszt elő természetesen, azok meg akik kritizálják, azok számára pedig elfogadhatatlan és mindenféleképpen rossz a költségvetés. Bizony ilyen dolgok is nehezítik, hogy azok, akik most nem a vezető frakcióban ülnek, nem a várost tönkretevő frakcióba ülnek, hanem az ellenzékben, azok bizony nagyon keveset tudnak a háttér számokról, nagyon keveset tudnak arról, hogy mi mit jelent. Erre egyébként mind a jegyző úr, mind pedig Varga András kabinetvezető úr a legutóbbi Pénzügyi Bizottság ülésén nagyon egyértelmű magyarázatot adott, hogy nincs semmi közünk hozzá, hiszen személyiségi jogi kérdéseket vetettek föl. Az elemi költségvetése a ÉKFI-nek személyiségi jogi kérdéssé vált már ott a bizottsági ülésen, valamint jegyző úr is elmondta, hogy ne mint a Pénzügyi Bizottság tagja kérjen Simó Károly adatokat, hanem az Mötv. 32. §-ára hivatkozzon, mint hogyha mint képviselő, nem volna joga megismerni azokat a számokat, azokat az adatokat, azoknak a tudására nem lehetne joga, ami egyébként alátámasztja vagy nem támasztja alá - ez ugye megítélés kérdése - az éppen aktuális költségvetést. Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik dolog az, hogy az adón mindig vitatkozunk, hogy mi mennyi. A 2022. évi adó előirányzat 3,7 milliárd forint volt, ezzel szemben a tavalyi évben teljesült 4,376 milliárd forint, durván 700 millió forint többlet teljesült az előirányzathoz képest. Nagy valószínűséggel nem azok az adófizetők, hiszen azok majd csak jövőre fogják majd befizetni, akik egyébként keletkeztek és említetted, hogy nagy létszámban, gondolom ez a munkahelyi körülményeknek a változása meg az otthoni munkának a következménye, hogy nagyon sokan itt helyben, Érden jelentkeztek be gyorsan munkahelyként és ez most vagy vissza fog csökkenni, nem teljes mértékben, de azért nagy %-ban vissza fog csökkenni. Az is látható, hogy azok, akik már előtte is be voltak jelentkezve, azok mintegy 700 millió forinttal többet fizettek be, mint amennyit becsültünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a költségvetéssel foglalkozó pénzügyi szakemberek, azok igencsak értenek a dolgokhoz, hisz eddig is meg tudták valamilyen szinten becsülni és mindig vita volt arról, hogy mennyi előirányzat alakuljon ki és ugye itt is van egy kis többlet. De miközben 18 %-kal növekedett a valóságban az adóbevétel 2022-ben az előirányzathoz képest, most egy olyan előirányzat van, ami a valósághoz képest csak 8-10 %-os bővülést enged, magyarán mintha durván 500-700 millió Ft-ról lemondanánk eleve. Meggyőződésem, hogy egyébként nem mondunk le eleve ezekről, hanem arra várnak ebben a pillanatban a városvezetők, hogy be fognak folyni ezek a pénzek és jóval szabadabb - mivel a költségvetésben nem szerepel - mondhatnánk titkosított felhasználása fog bekövetkezni ezeknek a pénzeknek. A polgármester úr átcsoportosítási jogkörével élve, a törvény által adott módon fogja eltüntetni az egyébként a költségvetésben tárgyalni, illetve a költségvetésben eldönteni való pénzeknek a sorsát. Ez az egyik olyan probléma, amit kezelni kellene, el kellene már azt felejteni, hogy csak a vezető koalíció tudhatja azt, hogy mire költjük a pénzt és egyébként pedig Simó Károlynak, ne adj Isten bárki másnak az ún. ellenzéki frakcióból, azoknak coki ehhez a tudáshoz és ezt még jegyzői alátámasztással is megpróbáljuk biztosítani. A másik problémám pedig a Modern Városok Program keretével kapcsolatos. Az, hogy leállt a Modern Városok Program kerete, az, hogy nem szeretitek a Modern Városok Program keretét, ez látható módon a saját egyéni szociális problémátok, amivel különösebben foglalkozni nem szeretnék. Az, hogy majd 15 milliárd forint….. (Közbeszólások.) Parancsolsz? Hallgatlak.

Dr. Csőzik László polgármester: A parlamentáris forma a Közgyűlésre is vonatkozik.

T. Mészáros András képviselő: Abban bízok, azért is teszem meg, ha már így megjegyzés következett, hogy hátha egyszer mégis úgy gondoljátok, hogy érdemes a Modern Városok Programjával foglalkozni, hátha egyszer mégis meg tudlak benneteket győzni. Ez a 14, majdnem 15 milliárd Ft-os pénzmaradvány ez azt jelenti, hogy nem óhajtotok vele foglalkozni, hiszen ez a 15 milliárd forint ez már 2019. október 14-én ott volt a kasszába és azóta is ott van. Ha volna itt egy gyors fejszámoló, az biztos, hogy ki tudná számolni, hogy mennyit veszített ez 2019. október 14-e óta az értékéből, mert akkor is 14.787.415.536 forint volt, legalábbis a főosztály kimutatása szerint. Tudjuk, hogy az építőiparban különösen magas volt az infláció egy darabig. Utána bekövetkeztek a különböző inflatorikus hatások: a szankciók, a háború és így tovább, magyarán ez a 15 milliárd forint durván most ér 8 milliárd forintot. A semmittevés, a Modern Városok Programjával való nem foglalkozás, a költségvetés ilyen hanyag kezelése eredményezi azt, hogy durván 7 milliárd Ft-os értékvesztés következett be, és ez dr. Csőzik Lászlónak és az őt követő többségi frakciónak, koalíciónak az áldásos tevékenységének tudható be. A költségvetésnél azok a számok, amikről mondom, nem tudhatjuk meg miért azok a számok, azok a számok természetesen be vannak ültetve, nagy valószínűség szerint az excel tábla meg egyéb pénzügyi programok jól számolják ki. Apropó, itt van még egy probléma, amit többen, nem csak mi, nem csak Simó Károly, hanem Ujhelyi Gyula is kifogásolt, hogy pdf-ben kapjuk meg magukat a táblákat. Magyarán sokkal nehezebb vele dolgozni, szinte lehetetlen vele dolgozni és adott esetben konstruktív javaslatokkal élni, mint hogyha excelben, a képviselő, illetve külső bizottsági tag, szakember által is használható formában és számítható formába kapnánk meg. Kérném a polgármester urat, illetve a Hivatal vezetőjét, jegyző urat, hogy ne az akadályokat keresse, hanem oldja meg ezt a problémát, hogy használható, számolható, kezelhető formában kapjuk meg. A végén kaphatjuk pdf-ben, de legalább amíg a bizottsági döntések nincsenek meg, amíg át nem tekintettük és át nem dolgoztuk ezeket a problémákat, addig lehessen használható formában tapasztalni és megszerezni az előkészítő anyagot is. Tényleg végig lehetne menni a szociális, az egészségügyi, a gyermekétkeztetési és egyéb problémákkal sorról sorra, a válasz úgy is az lenne, ami eddig volt, hogy a Kormány kevés pénzt ad, mi nem tudtuk megoldani, hogy több legyen a bevételünk és egyébként pedig alultervezzük az adót. Ezt most nem akarom részleteiben tárgyalni, hogy mi minden rossz ebben a tekintetben, a legrosszabb talán mégis az, hogy a tegnapelőtti napon, kedden volt egy bizottsági ülésünk, ennek az anyagait pénteken kaptuk meg kezelhetetlen formában, mint ahogy az előbb már említettem, majd kedden összeültünk és még az utolsó pillanatban, 13 óra valahány perckor jött egy hír, hogy a költségvetés módosult. Majd pedig tegnap hívott a kolléganő, aki foglalkozik a bizottságunk ügyeivel, hogy a mai napon mégiscsak kell egy a Pénzügyi Bizottságnak ülést tartani. Gondolom a jogi, a gazdasági meg egyéb bizottsági ülés is ilyen sürgősséggel és ilyen odafigyeléssel indult el, majd pedig az anyagnál is azt tapasztaltuk, hogy egyrészt az, amire már novemberben figyelmeztettük mind a jegyző urat, mind pedig a Hivatalt, hogy érdemes lenne hamarabb elkészülni az anyaggal, és ott is felhívtuk arra a figyelmet, hogy egy február 28-ai megszüntetés nem fog működni. Tehát ez a fajta kapkodás még a gyorsan elkészült anyagban is hibákat és hibákat okoz és egyre-másra halmozza azokat a problémákat, amik egy tudatosabb, jobban odafigyelő politikai szándék eldöntése után valóban arra koncentráló előterjesztési anyagokkal tudná ellátni a képviselők közösségét. A költségvetést ilyen formában mi - és ezt a frakció nevében mondom - támogatni nem tudjuk, mert nem valós a költségvetés, nem Érd fejlesztésével, hanem Érd szétverésével és rongálásával foglalkozik jelen pillanatban.

Dr. Csőzik László polgármester: Néhány rövid reakciót engedjen meg. Nem tudom pontosan, mert nem voltam ott, hogy jegyző úr és kabinetfőnök úr mit mondott, hogyan reagált, de szerintem ők arra gondolhattak, hogy ne jegyzőkönyvben legyen bemondva egy ilyen igény, hanem forduljanak közvetlenül hozzám és akkor teljesítve lesznek ezek a kérések. Nagyon szeretem, amikor beszéltek arról, hogy mennyire megalapozatlan a kiadási oldal, meg a bevételi oldal alultervezett, ezért visszakérdeznék, hogy a kiadási oldalról valaki mondja már meg nekem akkor, hogy melyik legyen azaz 5-6 milliárd forint, amit érdemes lehúzni ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés, mert szívesen végighallgatnám. A kiadási előirányzat sor úgy lett kialakítva, hogy figyelembe vegye az alapvető szükségleteit ennek a városnak, az intézmények által nyújtott szolgáltatásokat, minimális városfejlesztési célokat legalább. Ha ilyen kérés merül fel, akkor tessék rámutatni arra, hogy hol leledzik annak a 6 milliárd forintnak a helye. Az MVP vonatkozásában fogalmam sincs, hogy miről beszél a képviselő úr, éppen tegnap küldtem meg egy hosszú levelet Lázár János miniszter úrnak. Lesz vele egy találkozó, átveszi az MVP programokat és nem azt írtam neki, hogy nem szeretem az MVP-t, hanem épp ellenkezőleg, hogy ez egy jó gondolat volt és folytatni kell. Előadtam neki azokat az elképzeléseket, amelyek szerintem fontosak lehetnek a jövőre nézve, hogyha kifut a jelenlegi MVP. A 2019-es esztendőben, ha jól emlékszem 34,5 milliárd forint volt a fel nem használt MVP maradvány, ma ez 14 milliárd forint és ez el fog tűnni, mert valamennyi programot szeretnénk megvalósítani, az utolsó forintot is szeretnénk elkölteni az MVP-ből. Nincs ilyen, amit nekünk tulajdonítasz egész egyszerűen. A 700 millió forintos plusz - nem mernék kalkulálni azzal, hogy 2023-ban ilyesmi bekövetkezik egész egyszerűen azért, mert tombol a válság, látjuk azt, hogy hogy mennek tönkre, függesztik föl a tevékenységüket kisvállalkozások a városban, éttermek, szoláriumok, mindenkinek van ilyen jellegű tapasztalása. Mindenkinek meggyűlt a baja a válsággal és alig hinném azt, hogy a gazdaság volumene akkorát moccanna vagy menne előre idén, hogy lehetőség lenne újabb 6-700 millió Ft-os növekménnyel kalkulálni. Örüljünk akkor, ha ez a szint, amit megpróbáltunk belőni a Közgazdasági Főosztállyal, az megvalósul.

Lengyel Péter képviselő: T. Mészáros András egy hibátlan felszólalást mondott, amit bármely ellenzéki politikus a Parlamentben elmondhatna, amikor a Kormány rendeleti költségvetésével szemben szólal fel annyi különbséggel, hogy ott még a Parlament elé sem terjesztik be, nem tüntetik fel az előző költségvetési számokat, míg itt az esetleges későbbiekben bekövetkezendő módosítások minden esetben a Közgyűlés elé kerültek és fognak kerülni a jövőben is. Úgyhogy szeretettel fogadják, szeretettel nem biztos, de bármikor ellenzéki parlamenti képviselőként felszólalhatna a Kormány gyakorlatával szemben is. Ami helyben érintett, ez a titkosított felhasználás. Ez egyszerűen értelmezhetetlen. A coki, koki, saller és hasonló szavakat azt mintha már hallottuk volna, úgyhogy látom, hogy Ön is képes a nagyoktól tanulni, viszont ami még lényeges, hogy mindazok az összegek, amiket itt Ön felsorol, azok köszönő viszonyban sincsenek azzal a 11,5 milliárd forinttal, amit például az Ön polgármestersége alatt felhalmozott a város és amit csak kormányzati, illetve költségvetési konszolidációval lehetett helyrehozni. Azt gondolom, hogy ez az a költségvetés, amit jelen pillanatban azért támogatnunk és azért kell elfogadnunk, hogy működjön a város, hogy el tudjanak indulni azok a visszafogott fejlesztések, amiről polgármester úr is beszélt, és minden esetben az összes változás higgye el, ide fog kerülni a Közgyűlés elé.

Tetlák Örs alpolgármester: Részben hasonlókat mondott Lengyel Péter is, mint amik bennem merültek föl, csak az egyszerűség kedvéért azért megerősíteném, hogy T. Mészáros András személyeskedhet, meg játszhatja itt a bármit, azért azt egyszerűen is meg tudom fogalmazni, hogy eddig egyetlen egy olyan ember volt, aki de facto csődbe vitte Érdet, az pedig T. Mészáros András volt.

Dr. Csőzik László polgármester: Minaret kötvény 11,5 milliárd.

T. Mészáros András képviselő: Ez egy érdekes megközelítés, hogy egy polgármester volt, aki csődbe vitte Érdet. Soha nem mondtam azt, hogy én csődbe vittem Érdet, vagy az se mondtam, hogy egyébként nagyon nehéz volt. Mi dolgoztunk, ennek a munkának volt az eredménye a csatornázás, ennek a munkának volt az eredménye, hogy az összes orvosi rendelőt felújítottuk, ennek a munkának volt az eredménye, hogy egyébként meg tudtuk oldani azokat a feladatokat, amik - hiszen mindig nehéz helyzetben vagyunk - ebben a nehéz helyzetben előttünk álltak. Ennek a munkának volt az eredménye az a durván 100 milliárd forintos beruházás, amit 10-13 éven keresztül meg tudtunk valósítani. Természetesen már akkor nagy vita volt egyébként a hitelfelvétel, illetve a hitelvisszafizetés körül, amikor a 12 milliárd forintot éppen a fejlesztés érdekében és éppen azért, hogy az Európai Uniós pályázatokhoz az önerőnk meglegyen, felvettük. Hisz be kell vallani őszintén, hogy a legtöbb fejlesztést az európai uniós pályázatok segítségével, vagy éppen a svájci alap segítségével, vagy éppen egyéb országos pályázatok segítségével csináltuk 2015-ig, hiszen akkor indult el 2015-ben a Modern Városok Programja, amikor már a Magyar Kormány is igen komoly beruházásokat tudott finanszírozni adott esetben a megegyezések után. Büszke vagyok arra a 12,5 milliárd forintos hitelre, hiszen annak is ki volt számolva a visszafizetési lehetősége. (Közbeszólások.) Parancsolsz Tetlák alpolgármester úr? Mondom, itt a szabadság kis körei épülnek nagyon gyorsan és nagyon szépen. Nagyon jó, amikor Tetlák Örs külön megengedi, hogy elmondhassam, amit el szeretnék mondani, úgyhogy érdekesek ezek a megjegyzések.

Dr. Csőzik László polgármester: Ne szóljunk egymás szavába és térjünk a tárgyra.

T. Mészáros András képviselő: Érdekesek ezek a megjegyzések. Káromkodni mikor fogsz kedves alpolgármester úr? Mert azt is szoktál így nyilvános ülésen. Vagy ezt most már nem akarsz.

Dr. Csőzik László polgármester: Urak! Ülés folyik hivatalosan, parlamentális formában.

T. Mészáros András képviselő: Ott tartottunk, hogy az Európai Uniós pályázatok amikor elindultak, akkor szükség volt hozzá önerőre és ezt az önerőt hitelből biztosítottuk és ennek a hitelnek - egyébként utána lehet nézni - évi 700 millió forintos terhe, vagy következménye volt és ennek a költségvetési fedezete 2007-ben még nem, akkor ugye türelmi idő volt, de 2008-tól mindig a rendelkezésre állt. 2012-ben történt meg az ún. konszolidáció, addig is folyamatosan tudtuk a szükséges kifizetéseket finanszírozni, tehát nem vittem csődbe, hanem építettem a várost. Pontosabban nem én, hanem a Kormány segítségével az a Közgyűlés, amely akkor a többséget képviselte. De a mostani költségvetésről volna szó, arról kellene beszélni. Arról kellene beszélni, hogy a mostani költségvetés háttérszámaival miért nem vagyunk tisztában. Arról kellene beszélni, hogy amikor a polgármester úr azt mondja, hogy ő azt várja, hogy mondjuk el, hogy hogyan tüntessük el a 6 milliárd Ft-os mínusz tételt, akkor azt is el kellene mondani, hogy miért nem kapjuk meg pénteken az anyagot. Azt is el kellene mondani, hogy miért nem tudjuk kezelni excel-ben, hanem pdf-ben és emlékezetből kell összeadni számokat vagy pedig az egészet át kell írni egy olyan munkára alkalmas formátumba, hogy tényleg lehessen javaslatokkal élni. A lényeg, hogy kezelhető, valóban nem titkosított és valóban sem a jegyző, sem a kabinetvezető által nem kizárt és letiltott adatokkal tudnánk dolgozni a Pénzügyi Bizottságban, de gondolom ez a többi bizottságban is ugyanígy van. Akkor lehetne áttekinteni és akkor lehetne azt mondani, hogy azt javasoljuk, hogy a 6 milliárd forint helyett ez és ez maradjon el, ez legyen a jövő évi költségvetésben, vagy legalább ilyen és ilyen módosításokat tudnánk javasolni. Jelen pillanatban, ami rendelkezésére áll a bizottságnak, az hiten alapul, hogy hiszünk-e az előterjesztésnek, hogy ez úgy van, ahogy mondja vagy nem. Erre egyébként Fabricius-Ferke úr a mai bizottsági ülésen is utalt, hogy higgyétek már el, hogy ez így a jó. De nem az a dolgunk, hogy elhiggyük. Egyébként is arról szól a történet, hogy bízz, de ellenőrizz! Na, most ez az ellenőrzési funkció nem működik ebben a pillanatban Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottságában és egyéb bizottságaiban.

Dr. Csőzik László polgármester: Csak azt tudom mondani, hogy nincsenek ilyen képletekkel számítható excelek, de ha ezt el tudjátok mondani jobban, akkor mondjátok, mert ha meg vannak, akkor rajtam biztos nem fog múlni, hogy ezt bárki megnézze, vagy próbálgassa vele hozzáadni a számokat, meg kivonni egymásból. Ezen persze lehet a végtelenségig lovagolni, hogy bizonytalanok a számok, de hát én ezt az expozémban elmondtam, hogy azért bizonytalanok, mert soha ennyire válságos és ennyire változékony és ennyire bizonytalan nem volt a minket körülvevő világ. Szinte biztosra vehetjük, hogy ezek a számok nem így fognak teljesülni, mint ahogy a tavalyi év elején elfogadott költségvetésnél is mondjuk május-júniusban már tudtuk azt, hogy teljesen más lesz a vége, amikor eljutunk a zárszámadásig, meg az 5., 6. költségvetési rendeletmódosításig. Erre most lehet persze hogy rámutatni, hogy hú abcúg, micsoda mutatvány és micsoda elítélendő dolog, de hát nem tud az ember másképp tervezni. Miért csinálta a Kormány a rendeleti költségvetést? Pontosan ezért, mert nem tud jobbat, be se vitte a Parlament elé. Mi behoztuk, itt van minden szám, Isten az atyám, nem tudok ennél többet mondani. Amit ma látunk vagy gondolunk a józan eszünkkel, azt tettük bele, és nyilvánvaló, hogy a kiadási oldalt az ember úgy tervezi, hogy elképzeli azt, hogy egy ilyen válságos évben mi az a minimális szolgáltatási rész, amit az embereknek kell nyújtanunk és abból már nem veszünk le, nem teszünk bele extra fejlesztéseket, nem tesszük bele száz utca aszfaltozását, meg 20 játszóteret, mert nem tehetünk. De úgy alakítjuk ki, hogy legyen azért egy minimális érzése az embernek, hogy ez a város működik, egy picit tud csinosodni, fejlődni, szépülni és fönntartja az általa, az önkormányzat által biztosított szolgáltatásoknak a minőségét, színvonalát legalább, ahogy lehet. Ott vannak benne a nagyon nagy kérdések, ezek elismerten nagyon nagy kérdések, talányok, hogy például a Gárdonyi Tanuszodát mikor tudjuk visszanyitni, mi lesz a Parkvárosi Uszodával, mi van az Alsó utca 9-cel, mert ezek eszméletlen pénzeket emésztenek fel. Vagy itt van az Érd Aréna kérdése, ami a legnagyobb energiafaló, és hiába kapunk negyedévente 40 millió forintot, amit én mindig megköszönök természetesen, meg az államtitkár úrral is nagyon jó a viszony azt mondhatom, de azért ez nem fedezi teljes egészében a többletköltségeket. Természetesen benne vagyunk abban, hogy az a nagy uszoda továbbra is működjön, meg annak a farvizén az Aréna, de hát őrült világot élünk, az energiaszámlák úgy elszálltak, a benzin ára, a mindenféle beszerzésnek az értéke és közben meg bérprésben vagyunk. Nyilvánvalóan a dolgozók is szinte lélegzetvisszafojtva várták, hogy akkor mi lesz a pénzükkel, mi lesz az illetményükkel, mennyit fogunk tudni adni, mert az illetményalap önmagában nem ad választ erre a kérdésre, meg ott van a többi intézmény. Ezeket nagyon nehéz kihozni és a bevételi oldalon meg lehet azt mondani, hogy sokkal többet kellett volna kihozni a városból, de hát hogyan? Most rövidtávon gondolom, hogy hogyan, mert hosszútávon nekem is vannak baromi jó ötleteim, de ebben az évben az iparűzési adó 2 %-on ketyeg már, abból elvesznek 200 millió forintot szolidaritási hozzájárulásban és így tovább. A volumenét nem tudjuk, nem látjuk. Azt az építményadónál meg a telekadónál láttuk, hogy ezt sikerült nagyjából jól prognosztizálni, tehát az rendben van, de ami évközben, menetközben történhet – közvilágítás, közétkeztetés, ezek a nagyobb tételek, a villamosenergia díja, a távhő díja. A távhődíjat negyedévre látjuk előre, de mi van, ha a referenciaárat megint egy magasabb gázárhoz kötik majd. Ezek olyan kockázati tényezők, amelyekkel most így másképp nem tudunk kalkulálni, számolni, mintegy beleírtuk a költségvetésbe. Tehát felőlem lovagolhattok még ezen, csak sok értelmét nem látom, mert nem visz előre.

Szűcs Gábor alpolgármester: A kormányzó koalíció tagjai közül viszonylag kevesen vagyunk, akik az előző ciklusokat is megélték, ezért szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőtársaimat az ellenzéki padsarokban és főleg frakcióvezető urat, hogy annak idején létezett egy olyan bizottság, hogy Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. Pont Ön korlátozta be a jogköreit. 2019-ben az Ön által emlegetett Modern Városok Program 2019-es költségvetésben, amit még Önök terveztek 51,239 millió forintot, 2020-ban, amikor már a költségvetést mi terjesztettük be 51 milliárd forint volt és van akkor egy 2023-as 14,797 millió forint. Szerintem ebből pontosan kitűnik az, hogy 2019-ben semmi nem történt a Modern Városok Programjával, azóta pedig milyen mértékű megvalósítás történt. Szerintem kár rossz tényadatokkal akár félrevezetni a közvéleményt. Azt gondolom, hogy természetesen az ellenzéknek minden esetben az a feladata, hogy akár a kákán is csomót találjon, ezért nem tudok sem haragudni, sem bármi negatív véleménnyel lenni frakcióvezető úrról. Ezt kell tennie és ezt el is lehet fogadni és csak idéznék, remélem, hogy pontosan. Ön mondta azt: ,,Az ellenzéknek nem dolga megszavazni a költségvetést.”

Lengyel Péter képviselő: Igyekszem nem nagyon szaporítani a szót, hiszen pontosan tudjuk, hogy T. Mészáros András frakciója nem fogja megszavazni a költségvetést, de volt egy-két olyan kulcsszó, ami megütötte a fülemet és tényleg már-már parlamenti ellenzéki hozzászólás, hiszen elhangzott, hogy európai uniós, illetve kormánytámogatás nélkül nem valósulhattak volna meg a korábbi időszakok beruházásai is és annak is örülök, hogy T. Mészáros András észrevette, hogy ezek most hiányoznak, tehát megvan az indok arra, hogy miért ilyen ez a mostani költségvetés amellett, hogy ugyanaz a tervezési módszer áll most is rendelkezésünkre, amit korábban használtunk - ezt polgármester úr elmondta. A hit és a bizalom, talán itt éppen ebben a teremben hangzott el Simó Károly képviselő úrtól korábban, hogy hinni kellene végre abban, hogy ez megvalósítható, hát mi most ezt megtettük, nem értem, hogy miért rajtunk kérik számon, hogy átveszünk javaslatokat az ellenzéktől. HIPA változás: pontosan tudjuk és látjuk, hogy zárnak be kisvállalkozások, várható egy fizetési képtelenségre vonatkozó hullám, továbbá a 2 %-ra növeléssel párhuzamosan a 25 millió Ft éves árbevétel alatti vállalkozásoknak már adóelőleget sem kell fizetniük, tehát ők iparűzési adót majd a 2024. májusi beszámolókor fognak fizetni, tehát ehhez képest van tervezve egy növekmény. Még valami. Fura, hogy ilyenkor ez előjön, máskor meg nem jön elő vagy éppen pont fordítva. Csak részben a 2022-es árbevétel alapján fizetik meg 2023-ban az iparűzési adót a vállalkozások, hiszen az első előleget, azt még a 2021-es év alapján történt adókivetés alapján fizetik majd meg. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a bevételi oldal valóban rejthet tartalékokat, de itt a feltételes mód az, ami hangsúlyos.

Simó Károly képviselő: Válaszolnék a kérdésekre. Jelenleg a terv szerint az ÉKFI-nek a költségvetési támogatása az önkormányzat részéről 2,185 milliárd forint, nem szerepel benne az, amiről már hallottunk, hogy szeretné a városvezetés átcsoportosítani. A kettőt együtt, ha összeadjuk, ami az Arénára vonatkozik, akkor körülbelül 4,5-5 milliárd forintos költségvetése lesz az ÉKFI-nek, hogy ha ez megvalósul. 5 milliárdos költségvetése van az ÉKFI-nek, 5 milliárd forintot ad az állam. Mindez - amennyiben a költségvetési rendeletet ebben a formába elfogadja a többség - azt jelenti, hogy polgármester úrnak, vagy a mögötte álló bárkinek, akinek joga van diszponálni e fölött, biankócsekket adnak arra, hogy egy 5 milliárd forintos tételt szabadon, saját belátása szerint, beláthatatlanul költsön el, ráadásul még az ellenőrzési lehetőséget is megtagadják a Pénzügyi Bizottság tagjaitól. Azt gondolom, hogy ez a legnagyobb probléma ezzel a költségvetéssel, hogy nem a város javára költik ezeket a pénzeket. Természetesen tudnám még sorolni, hogyha nem a demokrácia csökkentésére, a szólásszabadság megszorítására törekedne például Lengyel Péter, amikor mindig számon kéri polgármester urat, hogy miért ad nekem szót.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr évente kétszer mindig kikéri például az ÉKFI-nek is a 100.000 Ft fölötti értékű szerződéseit. Mindent lehet látni, majdhogynem az analitikát is. Egyébként még egyszer mondom, a szubjektív véleményem az, hogy költségvetési szervként célszerűbb működtetni. úgy lehet látni szinte a napi kiadásokat, melyeket kontroll alatt tartunk. Hadd mondjam el, hogy van a költségvetés – természetesen, ami kereteket tartalmaz - és van mellette a való élet, ami nagyjából úgy működik, hogy minden hétfőn, kedden Ferencz Judittal, a Közgazdasági Főosztály vezetőjével áttekintjük a helyzetet, a pénzáramokat, hogy mit tudunk finanszírozni, mit nem. Hétről-hétre megyünk előre. Ebben nekem a költségvetési rendelet, megmondom őszintén, most korlátokat jelent, ugyanakkor nyilvánvalóan kereteket, amelyeket be kell tartani, de a pénzáramoknak a bejövetele, az, hogy milyen anyagi kondíciókkal tud működni a város, az gyakorlatilag esetleges, mert van, hogy kong a kassza, mínusz 200 millión volt múlt héten a folyószámlaegyenlegünk, bár az évet 600-on zárja az önkormányzat. Az a 600 úgy meg van pántlikázva, hogy egy hét alatt elillan gyakorlatilag és nem vagyunk mínuszban, bizony. Tehát úgy képzelhető el a költségvetés végrehajtása, hogy önkormányzati vezetés, hivatalvezetés, pénzügyi apparátus együtt nagyon feszesen és nagyon odafókuszálva végzi az utalásoknak a biztosítását, illetve azt, hogy melyik intézmény pontosan mire költhet ebben a megváltozott helyzetben. Nem tudunk most biztosítani olyan jellegű autonómiát, hogy mit tudom én, a Szociális Gondozó Központ belátása szerint vásároljon 20 millió forintért légfrissítőket, stb. Minden egyes tételt megnézünk, és ennek köszönhető az, hogy ez a 3,3 milliárdos gap a végére ez annyira ment össze, hogy ezt most gond nélkül ki lehet vezetni a költségvetési rendeletből. Bízom abban, hogy idén is ez fog történni, tehát ezen a módszertanon keresztül jutunk el oda, hogy nem állunk majd fejre. Ehhez persze jó pár dologra még szükség van, például a rendkívüli támogatásokra, meg arra is, hogy a TOP Plusz féle 4,5 milliárd forint megérkezzen a nyár folyamán.

Dr. Feik Csaba jegyző: Két dologra szeretnék csak reagálni a költségvetéssel összefüggésben. Az egyik az, hogy miért nem excel formátumban jelennek meg a költségvetés számai. Ennek egyszerű prózai oka van, azért, mert a MikroDat rendszer nem tudja kezelni az excel formátumot, tehát nem tudjuk ezt ilyen formában továbbítani mindaddig, amíg az előterjesztések így mennek ki a képviselők számára. A másik - és ez is elhangzott egyébként a Pénzügyi Bizottsági ülésen, mint ahogy az előzőleg elmondottak is -, hogy minket az motivál, hogy segítsük a képviselői munkát. Annak érdekében javasoltam, és most is megteszem ugyanezt, hogy az Mötv. szabályainak megfelelően a képviselő - aki egyébként többlet jogosítvánnyal rendelkezik egy egyszerű közérdekű adatkérőhöz képest - fogalmazza meg pontosan a polgármesternek címezve azt, amit adatszolgáltatás, információkérés szempontjából szeretne és akkor úgy gondolom, hogy pontosabb, időben megfogalmazott választ kap és azt fogja megkapni, amit egyébként a törvény lehetővé tesz, se többet se, kevesebbet. Nyilván azt, amit a törvény nem tesz lehetővé, azt nem tudjuk kiadni, de amit meg lehetővé tesz, azt úgy gondolom, hogy sokkal pontosabban és teljeskörűbben tudjuk teljesíteni. A javaslatom erre irányult előremutató és jobbító szándékkal. Az általam vezetett Hivatalt nem fogja semmiféle személyes vagy politikai motiváció abban befolyásolni, hogy a feladatokat teljesítsük.

Dr. Csőzik László polgármester: Magyarán akkor ez azt jelenti, hogy például ezeket az excel táblákat, ha valaki kéri küldjük ki az összes képviselőnek e-mailen, ha a MikroDat rendszeren keresztül megy.

Dr. Feik Csaba jegyző: Ez egy döntés kérdése.

Dr. Csőzik László polgármester: Akkor ezen lendüljünk túl, ez mehet, nincs akadálya.

T. Mészáros András képviselő: Köszönjük szépen a beismerő vallomást polgármester úr, hogy a mostani 6 milliárd forintból 3,5 milliárd forint is fölösleges, tehát ahogy ezt így elmondtad, azért föllélegeztem. A jegyző úrnak is köszönöm szépen, hogy elmondja, hogy ha az Mötv. 32. §-a alapján beadjuk az igényeket, akkor az működni fog. Azt gondoltam egyébként, hogy a képviselő, amit elmond a bizottsági ülésen, annak van nyomatéka, illetve van jelentősége, de hát akkor ezek szerint ennek nincsen, akár jegyzőkönyvbe kerül, akár nem. Szűcs Gábornak hadd mondjam el, hogy a Gyurcsány még MSZP-s volt, amikor mondta, hogy nem bomlott ki az igazság teljes szépségében, hát itt is ez történt Szűcs Gábor veled. Az átadás-átvételnél emlékezetem szerint 40,5 milliárd forint volt az az összeg, ami rendelkezésre állt a Modern Városok Programjában. Ebből 12 milliárd Ft nem volt lekötve, a maradék körülbelül 27 milliárd forint pedig szerződéssel le volt terhelve. Ez a 12 milliárd forintnyi összeg az, amiből különböző meghatározott célokra lehetett volna közbeszerzéseket és egyebeket elindítani, magyarán a projekteket valóságosan beindítani. A másik része ennek a pénznek az az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskolára, a Felső-Parkvárosi Általános Iskolára, a Szociális Gondozó Központra az ÉSZC Kós Károly Szakiskolára és egyéb más konkrét dolgokra le volt kötve. Egyébként érdekes megközelítése, már a Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottságon is föltűnt Szűcs Gábor a Modern Városok Programhoz való nagy hozzáértéssel, amikor elmondta, hogy micsoda butaság az, hogy mi a magunk részéről, mint település iskolákat építtettünk a Modern Városok Program keretéből, hogy más önkormányzatok nem iskolát építenek. Kritikai éllel fogalmazta meg ezt az alpolgármester úr. Én azt gondolom, hogy azt kell építeni, amire szükség van a városban. Ebbe a városba egyébként nem állami gyerekek járnak az iskolákba, hanem az érdi szülők gyerekei, egy-két tárnoki, sóskúti, százhalombattai persze, és ezek az érdi gyermekek igenis járjanak érdi középiskolákba, járjanak érdi általános iskolába, járjanak érdi óvodába abban az esetben, amikor ilyen lehetőség van. Egyébként 2015-ben kezdődött ez a lehetőség, 2012-2013-ban volt a nagy oktatásügyi átszervezése a települési részből kivett feladatoknak. Akkor látható volt, mint ahogy most is látható, hogy az állam nekünk nem nagyon fog iskolát építeni, tehát hogyha mi nem megyünk utána, hogy kell nekünk az iskola, akkor itt holnapután vagy egy év múlva vagy két év múlva az általános iskolás gyerekek Törökbálintra mennek, Budapestre mennek, mert nem lesz elég iskolai férőhely a városban. Ez a dolga a Közgyűlésnek, hogy ilyesmikről gondoskodjék, hogy lehetőség legyen, hogy a gyermekek egészen az egyetemi, főiskolai felvételiig, remélhetőleg előbb-utóbb arra is hogy már az egyetemet, főiskolát is itt tudják majd végezni. Ebben nem értünk egyet Szűcs Gáborral. Még egyszer hangsúlyozom, 12 milliárd forint körüli összeget hagytunk úgy itt, hogy az nem volt feladattal, illetve szerződéssel leterhelve. A projektek természetesen megfogalmazódtak, sőt tervek is voltak, amik már elkészültek, olyanok is voltak, amik aztán nem folytatódtak, de nem volt leterhelve. Ennek a 12 milliárd forintnak az értékvesztéséről beszélek most ebben a pillanatban.

Dr. Csőzik László polgármester: Az első megjegyzése a képviselő úrnak, hogy a 3,3 milliárdot hirtelen átdobta erre az évre, az természetesen baklövés, tehát a tavalyi évről beszéltem, amikor 4 milliárd forint volt a beirányzott működési támogatás és ezt sikerült 3,3 milliárd Ft-ra csökkenteni. Ennek a kivezetésre történik most meg, nem a mostani 6-ra gondoltam, de szóljon a próféta a képviselő úrból, mert adja az Isten, hogy 3 milliárd forint körüli működési támogatás realizálódjon ennek a városnak. A másik, hogy átadás-átvételnél 40 milliárd forint volt, hát akkor köszönöm, de ez az én álláspontomat erősíti, miközben bátorkodtam mindössze 34,5 milliárddal kalkulálni. Akkor ezek szerint még több pénz volt, de egyébként be is ugrik, mert emlékszem arra a kommunikációra, amikor itt felkeltünk, kimentél és kiírtad a Facebookra, hogy 40 milliárd forint plusszal hagytad itt a várost rám. Akkor az még jobb, mert akkor a 40-ből már 26-27 milliárd forint felhasználásánál tartunk. Tehát akkor kérdezem én, hogy miért is nem dübörög, vagy megy előre a Modern Városok Programja? Hogy a fenébe ne menne, hiszen különben mire költenénk a pénzt és egyébként pedig nem kalkulálok értékvesztéssel, tehát annak rendje és módja szerint történt meg ezeknek a lekötése és a kifuttatása. Minden bizodalmunk megvan, hogy ezeket az utolsó támogatási forintig el tudjuk költeni, ez a cél. Nekem nem tisztem megvédeni, illetve valamennyire tisztem megvédeni a helyettesemet, Szűcs Gábor alpolgármester urat, de ne tulajdonítsunk már neki olyat, hogy iskolaellenes lenne, vagy abban mesterkedne, hogy az oktatás színvonalát vissza kell fejleszteni Érden. Szerintem az alpolgármester úr arra gondolhatott, hogy a Modern Városok Programjából bántóan hiányzik a belterületi úthálózatnak, a felszíni vízelvezetési programoknak egy sokkal magvasabb, erőteljesebb végrehajtása, és ne mondjátok, hogy ez nincs így, mert különben nem álltatok volna elő 2018-ban a 60 milliárd forintos útprogram ígéretével. Vagyis ez egy akkora hiátus volt ebben az egészben, hogy ti is beláttátok és kénytelenek voltatok egy ilyen grandiózus ötlettel előállni, melyből természetesen semmi nem sikerült. Azt hiszem, a miniszterelnök úr is azt mondta, amikor kiszállt a kocsiból, hogy megvan, hogy mire költsük a Modern Városok Programja pénzeit, aszfaltozzunk le minden utat. Legalábbis a városházi legendárium ezt a sztorit tartja számon. Nem tudom mennyire igaz, persze én ezt csak bon mot-ként jegyeztem most meg.

Lengyel Péter képviselő: Egyre élvezetesebb hallgatni T. Mészáros András felszólalásait, mert kifejezetten kezd éles kormány- és kormányfő kritikákat megfogalmazni, amikor ellentmond annak, ami elhangzott a kormányfőtől, hogy a gyermek, az közjószág. Most már kiderült, hogy mégsem, a Kormány oktatáspolitikáját kezdi kritizálni. Csodálatos. Visszatérve Simó Károlyhoz: ő rendszeresen hazugozza a polgármestert, én csak egy Harry Potter idézettel párszaszájúnak nevezném, ugyanis pont a Pénzügyi Bizottságon hangzottak el érvek az ellen, amiket ő most itt felhoz, hogy hogyan és milyen módon történik például az intézmények, például az ÉKFI pénzügyi ellenőrzése havi számlaellenőrzésekkel. Valahogy rövid a memóriája, vagy szándékosan nem kívánja itt elmondani, hogy milyen választ kapott a kérdéseire, valamint érdekes módon a rendszeresen általa kikért adatokkal kapcsolatban még nem hallottam, hogy éles kritikát, vagy hiányosságot fogalmazott volna meg. Ami pedig a költségvetés évi 5 alkalommal történő módosítását illeti, a 2019 előtti időszakban is ugyanaz a módszer, ugyanaz a tervezési és ugyanaz a költségvetés módosítási szisztéma volt, illetve van jelen pillanatban is használatban, minden esetben a februári utolsó módosításkor kerülnek helyre az év elején betervezett bevételi és kiadási oldalak. Ebben semmi változás, semmi különlegesség nincsen, én azt gondolom, hogy bár lehet kritizálni ezt a módszert, én is meg szoktam ezzel kapcsolatban fogalmazni észrevételt, hogy milyen jó lenne, ha már november-decemberben tudnánk a jövő évi költségvetésről dönteni, de ettől függetlenül semmiféle változás, semmiféle eltitkolás, semmiféle elsumákolás nincsen.

Dr. Csőzik László polgármester: Idén megpróbálnánk a 2024-es költségvetést elfogadni előre, ehhez több feltétel teljesítése szükséges.

Szűcs Gábor alpolgármester: Frakcióvezető úrnak mondanám, aki éppen nincs a teremben. A Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottságon arra a gyakorlatra hívtam fel a figyelmét, ami a Modern Városok Program tekintetében a többi megyei jogú városra vonatkozik, hogy a legtöbb helyen nem az önkormányzat az MVP-n belül fejlesztett oktatási intézményt, hanem a tankerület állami támogatással. Illetve arról volt szó még a Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottságon, és ebben alakult ki egy vita közöttem és frakcióvezető úr között a Teleki Iskola jövője kapcsán, hogy én azt vetettem föl, hogy rajta kívül senki nem kíván gimnáziumot létrehozni. Azt gondolom, hogyha férőhelyet fejlesztünk, akkor azt általános iskolával célszerű megtenni és a Móra Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Intézménynek méltóbb helyet kell találni, mint a jelenlegi helyszín, ahol üzemel. Illetve még itt jegyezném meg, hogy ugyancsak tévedett frakcióvezető úr abban, hogy 12 milliárd forintot mondott, ami lekötve volt, az 14 milliárd forint volt. A Fidesz-KDNP Kormány tiltotta meg ezt az amúgy, meglátásom szerint jó lehetőséget, ami az állampapírba történő befektetést tartalmazta, szóval, hogyha értékveszteségről beszélünk, akkor a miniszterelnök úrhoz forduljon frakcióvezető úr.

Dr. Csőzik László polgármester: Majd amikor visszanézi az ülést és meghallgat téged, akkor bizonyára a következő Közgyűlésen reagál rá.

Tetlák Örs alpolgármester: Én is fájlalom, hogy nincs bent T. Mészáros András. Rendszeresen ezt csinálja, hogy elmondja dörgedelmeket, aztán kivonul a teremből. Az érdi demokráciadeficiten együtt zokogok vele és Simó Károllyal. Ugye teszik ezt egy olyan párt helyi képviselői, akik egyébként kivezették Magyarországot a demokráciák családjából és kiültették Európa szégyenpadjára. Parlamenti üléseken nem excel táblákat hiányolnak a képviselők, hanem adott esetben a Fidesz részvételét az üléseken. Az üres padsorok azok megint csak a demokrácia ünnepei, amikor kardinális kérdéseket nem lehet a kormánypártok képviselőivel megvitatni, mert egész egyszerűen nem hajlandóak részt venni az üléseken. A másik, amikor T. Mészáros András felemlegeti, hogy egyébként azon az ominózus ülésen, a folyamatos személyeskedésük hatására valóban egy káromkodása elhangzott a számból, azt nem nagyon szokta hozzátenni, hogy amikor például a bizottsági ülésen hülye gyerekezi le a képviselőtársait. Én vele ellentétben egyetlen egy képviselőtársamat sem tartom hülye gyereknek, mondjuk őt egy tolvaj, gazembernek annál inkább. A hozzáértés, amiről beszélgettünk, illetve megint csak ő hozta szóba: a Modern Városok Programban milyen hozzáértéssel haladtak itt a projektek. A Topoly utca tervezéséről már többször értekeztem én is, egész egyszerűen elképesztő, hogy a 21. században a tervezés pillanatától ilyen minőségű munka egyáltalán elkezdődhetett, mint amit mi átvettünk a Topoly utcában. A másik a Bagoly utcai rendelőnek az átadása üzemelésre teljesen képtelen állapotban, megint csak a hozzáértés ünnepe volt a Fidesz részéről, hogy ne is beszéljünk, mondjuk a Papi földek balesetveszélyes játszóteréről meg egyébként a víztározó egész környékének meg az egész projektnek az állapotáról, amit nem győztünk kijavítani. Az utolsó mondatot még szeretném elmondani, hogy T. Mészáros András hogyan épített várost. Erről éppen a napokban született meg a Kormányhivatalnak egy határozata, aminek alapján a fennsíkra lehányt több 10.000 köbméter törmelék - nem én állítom, hanem a kivitelező - T. Mészáros András hozzájárulásával és tudtával került természetvédelmi területre. Ez az a város vezetői kvalitás, amiről beszélünk az esetében.

Simó Károly képviselő ügyrendi: Hogyha már frakcióvezető úr folyamatosan utasítja, hogy az SZMSZ-re figyeljen, én csak azt jelezném, hogy az SZMSZ nem teszi lehetővé az olyan típusú személyeskedést, amit itt Tetlák Örs előadott. Most a 2023. évi költségvetésről beszélünk, ő viszont különböző minősítő jelzőket mondott, teljesen a témától függetlenül. Az egy másik jogi kategória, hogyha ő nem tudja kiélni a politikai szónoklat lehetőségét, akkor menjen máshova, itt most jelen pillanatban ez a napirend, a 2023. évi költségvetésről szól és nem arról, hogy személyeket, képviselőket minősítget. Köszönöm szépen, ha megteszi polgármester úr.

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm képviselő úr, hát jópofa vagy. T. Mészáros András kezdte szokás szerint behozni ezeket az oldalcsapásokat. A másik, és akkor zárom a vitát, hogy természetesen egy költségvetés az annyiféle ágat megnyit, meg annyi utat kinyit, hogy itt aztán mindenről lehet beszélni ennek örve alatt, ahogy ez meg is történt. A legkevesebbet magáról az előterjesztésről beszéltünk talán, illetve annak konkrét számairól, de mivel az általános politikai szónoklatok megtartására abszolút alkalmas a téma, így ez dominált idén is, mint ahogy tavaly is, meg azt megelőzően is. Lezártam a vitát, egy csomó határozati javaslat fekszik előttünk, az utolsó lesz magának a rendeletnek az elfogadása. Felteszem szavazásra a kitekintő határozatot a stabilitásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény) 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség
					adatok Ft-ban
Kötelezettség jogcíme
Kötelezettség jogcíme		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés		31 250 000	76 990 885	75 089 844	73 188 802
1.	Fejlesztési hitel (500 mFt)	31 250 000	76 990 885	75 089 844	73 188 802
2.
3.
Kötvénykibocsátás törlesztés		0	0	0	0
1.
2.
3.
Lízingdíj		0	0	0	0
1.
2.
Kezességvállalás		0	0	0	0
1.
2.
	Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	31 250 000	76 990 885	75 089 844	73 188 802

Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. szerint

Megnevezés
Megnevezés		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év
1.	Helyi adókból származó bevételek	4 683 000 000	4 683 000 000	4 683 000 000	4 683 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel	467 025 000	467 025 000	467 025 000	467 025 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel	16 270 000	16 270 000	16 270 000	16 270 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel	60 000 000	60 000 000	60 000 000	60 000 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés	0	0	0	0
	Saját bevételek összesen	5 226 295 000	5 226 295 000	5 226 295 000	5 226 295 000

	Saját bevételek 50 %-a	2 613 147 500	2 613 147 500	2 613 147 500	2 613 147 500

	Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	2 581 897 500	2 536 156 615	2 538 057 656	2 539 958 698

Az Önkormányzat 2023. évi költségvetése megfelel a stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja 10 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

34/2023. (II. 23.) határozata

az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintés” megállapításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény) 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

*Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség*
					*adatok Ft-ban*
*Kötelezettség jogcíme*
*Kötelezettség jogcíme*		*2023. év*	*2024. év*	*2025. év*	*2026. év*
*Felhalmozási célú hiteltörlesztés*		*31 250 000*	*76 990 885*	*75 089 844*	*73 188 802*
1.	*Fejlesztési hitel (500 mFt)*	*31 250 000*	*76 990 885*	*75 089 844*	*73 188 802*
2.
3.
*Kötvénykibocsátás törlesztés*		0	0	0	0
1.
2.
3.
*Lízingdíj*		0	0	0	0
1.
2.
*Kezességvállalás*		0	0	0	0
1.
2.
	*Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*31 250 000*	*76 990 885*	*75 089 844*	*73 188 802*

*Saját bevételek a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. szerint*

*Megnevezés*
*Megnevezés*		*2023. év*	*2024. év*	*2025. év*	*2026. év*
1.	*Helyi adókból származó bevételek*	*4 683 000 000*	*4 683 000 000*	*4 683 000 000*	*4 683 000 000*
2.	*Önk. vagyon, vagyoni értékű jog ért., hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel*	*467 025 000*	*467 025 000*	*467 025 000*	*467 025 000*
3.	*Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel*	*16 270 000*	*16 270 000*	*16 270 000*	*16 270 000*
4.	*Bírság-, pótlék- és díjbevétel*	*60 000 000*	*60 000 000*	*60 000 000*	*60 000 000*
5.	*Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés*	0	0	0	0
	*Saját bevételek összesen*	*5 226 295 000*	*5 226 295 000*	*5 226 295 000*	*5 226 295 000*

	*Saját bevételek 50 %-a*	*2 613 147 500*	*2 613 147 500*	*2 613 147 500*	*2 613 147 500*

	*Saját bevételek 50 %-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége*	*2 581 897 500*	*2 536 156 615*	*2 538 057 656*	*2 539 958 698*

Az Önkormányzat 2023. évi költségvetése megfelel a stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Nem
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a munkáltatói kereset-kiegészítések fedezetéről szóló határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére 2023. január 1-től 2023. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói keresetkiegészítés fedezetét biztosítja az alábbiak szerint:

Óvodai dolgozók:
- Kincses Óvoda: 40.000.000 forint;
- Szivárvány Óvoda: 47.500.000 forint;
Pöttöm Sziget Bölcsőde: 6.500.000 forint;
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény: 97.000.000 forint;
Szociális Gondozó Központ Érd: 50.000.000 forint;
Intézményi Gondnokság: 26.500.000 forint.

A keresetkiegészítés és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a 2023. évi költségvetési előirányzatok tartalmazzák.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja 18 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

35/2023. (II. 23.) határozata

az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére munkáltatói keresetkiegészítés fedezetének biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részére 2023. január 1-től 2023. december 31-ig terjedő időszakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdései alapján munkáltatói keresetkiegészítés fedezetét biztosítja az alábbiak szerint:

Óvodai dolgozók:
- Kincses Óvoda: 40.000.000 forint;
- Szivárvány Óvoda: 47.500.000 forint;
Pöttöm Sziget Bölcsőde: 6.500.000 forint;
Érdi Közterület-fenntartó Intézmény: 97.000.000 forint;
Szociális Gondozó Központ Érd: 50.000.000 forint;
Intézményi Gondnokság: 26.500.000 forint.

A keresetkiegészítés és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a 2023. évi költségvetési előirányzatok tartalmazzák.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra az intézményi bruttó 100.000 forintos cafeteria-juttatás biztosítását tartalmazó határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére bruttó 100 ezer forint cafeteria-juttatást biztosít.

A cafeteria-juttatás fedezetét a 2023. évi költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata tartalmazza.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja 18 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

36/2023. (II. 23.) határozata

az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére cafeteria-juttatás biztosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatottak részére bruttó 100 ezer forint cafeteria-juttatást biztosít.

A cafeteria-juttatás fedezetét a 2023. évi költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata tartalmazza.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra az ÉKFI új feladatainak ellátása miatt az 5 fővel történő álláshely emelésről szóló határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény részére engedélyezett álláshelyek számát az Érdi Városfejlesztési Kft-től átvett új feladatok ellátásának céljából 5 fővel emeli.

A létszámbővítéshez szükséges személyi juttatás és járulékok fedezete a 2023. évi eredeti költségvetésbe betervezésre került.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja 11 igen szavazattal, 7 nem szavazattal és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

37/2023. (II. 23.) határozata

az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény részére engedélyezett álláshelyek számának emeléséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény részére engedélyezett álláshelyek számát az Érdi Városfejlesztési Kft-től átvett új feladatok ellátásának céljából 5 fővel emeli.

A létszámbővítéshez szükséges személyi juttatás és járulékok fedezete a 2023. évi eredeti költségvetésbe betervezésre került.

Határidő: az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Nem
Dr. Asztalos Éva	Igen
Dr. Bács István	Nem
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Nem
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Nem
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a rendelet-tervezetet.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének .../.... (...) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága, Fenntarthatósági Bizottsága, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága, Sport Bizottsága, valamint Jogi és Közbiztonsági Bizottsága, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szakszervezetek, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
§

A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), a támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra.

A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1–3.)
b) Romics László Egészségügyi Intézmény (Érd, Felső utca 39–41.)
c) Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (Érd, Fehérvári út 69/B.)
d) Intézményi Gondnokság (Érd, Budai út 14.)
da) Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.)
db) Szepes Gyula Művelődési Központ (Érd, Alsó utca 9.)
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd, Hivatalnok utca 14.)
dd) Szivárvány Óvoda (Érd, Hegesztő utca 2–8.)
de) Kincses Óvoda (Érd, Béke tér 1.)
df) Szociális Gondozó Központ Érd (Érd, Emma utca 7.)
dg) Pöttöm Sziget Bölcsőde (Érd, Aradi utca 7/A.)
A 2023. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
§

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2023. évi költségvetési bevételét 20 445 676 470 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a 2022. évi maradvány igénybevételét 15 931 198 789 forintban, a bevételi főösszegét 36 876 875 259 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2023. évi költségvetési kiadásait 36 637 128 205 forintban, a finanszírozási kiadásait 239 747 054 forintban, a kiadási főösszegét 36 876 875 259 forintban állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet mellékleteit képező táblázatok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23-24. §-ában foglaltak szerinti adatokat a (3)–(23) bekezdésben foglaltak szerint mutatják be.

(3) Az 1. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú bevételeket.

(4) A 2. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, elkülönítve a működési és a felhalmozási célú kiadásokat.

(5) A 3. melléklet az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek összevont bevételeit és kiadásait tartalmazza rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(6) A 4. melléklet elkülönítetten tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(9) A 7. melléklet elkülönítetten tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(11) A 9. melléklet a Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(12) A 10. melléklet elkülönítetten, összevontan tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit és kiadásait rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban, bemutatva a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege, továbbá felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.

(13) A 11. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) bevételeit intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(14) A 12. melléklet tartalmazza a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) kiadásait intézményenként, kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(15) A 13. melléklet a költségvetési szervek (ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt) felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(19) A 17. melléklet az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére az Önkormányzat által biztosított forrásokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

(20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(21) A 19. melléklet a Modern Városok Program keretében az Önkormányzat részére biztosított támogatási bevételeket és annak felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatokat tartalmazza kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a támogatói okiratokban foglaltak szerint.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

(1) A 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 1 486 781 150 forint, ebből

a) általános tartalék 100 000 000 forint,
b) céltartalék 1 386 781 150 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összege az előre nem tervezhető, év közben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére szolgál.

Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

A költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban együtt: előirányzat-változtatás) a 6. §-ban foglalt kivételekkel a Közgyűlés dönt.

(1) A polgármester az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 56. §-ában rögzített hatáskörében eljárva (a továbbiakban: átruházott hatáskör) a költségvetési szervek, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatait az e §-ban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben előirányzat-módosítást hajtson végre az Áht. és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) foglalt korlátozásokkal.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a feladatellátás zavartalansága, valamint a kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatok biztosítása érdekében, az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatain belül, valamint a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelő előirányzat-módosítást hajtson végre az Áht.-ban és Ávr.-ben foglalt korlátozásokkal.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folyamatossága érdekében a Közgyűlés két ülése közötti időszakban 100 millió forint összeghatárig az általános tartalék terhére kötelezettséget vállaljon a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására.

(5) A költségvetési rendeletben szereplő céltartalékok felhasználásáról és a költségvetési rendeletben történő átvezetésről a polgármester dönt, figyelemmel a jelen rendeletben foglaltak betartására.

(6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ávr. 34/A. §-a szerinti esetben a bevételi előirányzatokat saját hatáskörben megemelje és a bevételek erejéig a kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállaljon. Az év közben realizálódó – nem céljellegű – önkormányzati többletbevételt az általános tartalékba kell helyezni, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(8) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést annak munkaterv szerinti soron következő ülésén tájékoztatja. A bevétel költségvetési rendeletben történő átvezetéséről a polgármester a pótelőirányzat biztosításáról szóló értesítés beérkezésével egyidejűleg gondoskodik.

(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.

(10) Az önkormányzati beruházások előkészítéséről és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében a beruházási célokmányban, a pályázati döntésekre vonatkozóan a közgyűlési előterjesztésben és határozati javaslatban be kell mutatni a megvalósítást követő fenntartási időszakban felmerülő kiadásokat is.

A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

(1) A Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket e rendelet mellékleteiben meghatározott, kiemelt előirányzat összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal vezetőit a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél, valamint a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett saját bevételek nem folynak be, csak az alapfeladatok ellátásához szükséges mértékben teljesíthetőek, figyelemmel az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az Önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek költségvetési éven túli kötelezettséget az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 63/A. §-ában foglaltak szerint vállalhatnak.

A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
§

(1) Év közben az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek, B4 Működési bevételek, B5 Felhalmozási bevételek rovatain realizálódó többletbevételt a költségvetési szervek – a Polgármesteri Hivatal kivételével – a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használhatják fel. A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján a költségvetési szerv többletbevételére 50 millió forint erejéig kötelezettséget vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2023. évben a 2023. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) A költségvetési szervek év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételükből – az Áht.-ban, Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb:

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
§

(1) A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások, és a költségvetési létszám előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

(2) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának összege a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a alapján 2023. január 1-jétől 2023. február 28-ig 56.000 forint, 2023. március 1-jétől 2023. december 31-ig 65.000 forint.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 12/2023. (I.26.) határozata alapján nettó 200 ezer forint cafeteria juttatásban részesülnek.

(4) A költségvetési szervek költségvetésében jutalom címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatára vetítve nem haladhatja meg a 18%-os mértéket.

(5) A létszámgazdálkodásért és a személyi juttatások előirányzatainak jogszerű felhasználásáért a költségvetési szerv vezetője felel, és egyben gondoskodik az intézményi létszám és személyi juttatások előirányzat-nyilvántartás, továbbá a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetéséről.

(6) A költségvetési szervek a 2023. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
§

(1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok kötöttek, ezek között – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) A Polgármesteri Hivatal vezetője saját hatáskörben hozott döntése alapján jogosult a Polgármesteri Hivatal költségvetése kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítást végrehajtani.

(3) A költségvetési szervek pótelőirányzat iránti igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás.

A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

Amennyiben új szakmai program indítását a költségvetési szerv önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállal fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igénnyel a fenntartó felé nem élhet.

Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa;
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalással nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.

(4) A maradvány költségvetési szervet megillető és meg nem illető összegét az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről szóló rendelete módosításában kell előírni a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását követő közgyűlési ülésen.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványukat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatják fel.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek a költségvetési maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett kiadásokat teljesíthetnek a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások alapoktól, pályázatok útján elnyert és konkrét feladatokra az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.

(7) A maradvány felhasználására vonatkozó,(1)–(6) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény NEAK-forrásból származó maradványának felhasználására.

Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
§

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

Gazdasági Társaságok
§

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévi gazdálkodására vonatkozóan legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig üzleti tervet kell készíteni és azt a Közgyűlés elé kell terjeszteni. A gazdasági társaságokkal szembeni, az önkormányzati költségvetést terhelő kötelezettség a Közgyűlés által elfogadott üzleti tervben foglalt összeghatárig vállalható.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság pénzügyi kötelezettséget az üzleti tervben szereplő saját és a tulajdonos önkormányzattól származó bevételei terhére vállalhat. Éven túli, határozott időtartamra szóló pénzügyi kötelezettséget az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a tulajdonos jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

Egyéb rendelkezések
§

Az önkormányzati és intézményi beruházásokra, felújításokra, árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére a közbeszerzésekről szóló jogszabályi előírásokban, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat), továbbá az önkormányzati beruházások előkészítéséről és megvalósítási rendjéről szóló 13/2016. (V.5.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A Közgyűlés külön döntésben rendelkezik az alapok, alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról. A polgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt.

(1) A költségvetési szerv saját feladatkörében és nevében csak a polgármester jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot abban az esetben is, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek által benyújtott pályázatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit, továbbá a fenntartási időszakot terhelő kiadásokat.

(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

(2) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek és magánszemélyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű összeg rendeltetésszerű használatára vonatkozóan az Ávr.-ben foglaltak szerint.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.

(2) A polgármester a Közgyűléstől átruházott hatáskörben jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök tőkegarantált befektetésére pénzintézeti betét vagy befektetési alap formájában, továbbá diszkont kincstárjegy, államkötvény vásárlására és értékesítésére.

A költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal követelés elengedése és tartozásátvállalása tekintetében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

A rendelet 16. mellékletében meghatározott támogatási keret-előirányzatok felhasználására a Közgyűlés vonatkozó döntésében, továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletben foglalt eljárásrend szerint kerülhet sor.

A Közgyűlés által jóváhagyott – évközi változásokkal módosított – intézményi támogatás havi összegét – az Önkormányzat likviditási helyzetének figyelembevételével – a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője állapítja meg.

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján meghatározandó helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 2023. évben hamvasztásos temetés esetén bruttó 217 700 forint, koporsós temetés esetén bruttó 320 570 forint, a szórásos temetés költsége bruttó 100 225 forint.

Az Áht. 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárából készpénzben teljesíthető kifizetések köre az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.
§

(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervhez, ha harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116–118. §-ait kell alkalmazni.

Záró rendelkezések
§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2023. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

Hatályát veszti az önkormányzat 2023. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 39/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester”

A rendelettervezet melléklete annak formátuma (xlsx) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja 12 igen szavazattal, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással, minősített többséggel az alábbi rendeletet alkotta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

6/2023. (II.27.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről

A rendelet hatálya és a költségvetés címrendje
§

A Közgyűlés által irányított költségvetési szervek a költségvetési rendeletben külön-külön alkotnak egy-egy címet az alábbiak szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Érd, Alsó utca 1–3.)
b) Romics László Egészségügyi Intézmény (Érd, Felső utca 39–41.)
c) Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (Érd, Fehérvári út 69/B.)
d) Intézményi Gondnokság (Érd, Budai út 14.)
da) Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.)
db) Szepes Gyula Művelődési Központ (Érd, Alsó utca 9.)
dc) Csuka Zoltán Városi Könyvtár (Érd, Hivatalnok utca 14.)
dd) Szivárvány Óvoda (Érd, Hegesztő utca 2–8.)
de) Kincses Óvoda (Érd, Béke tér 1.)
df) Szociális Gondozó Központ Érd (Érd, Emma utca 7.)
dg) Pöttöm Sziget Bölcsőde (Érd, Aradi utca 7/A.)
A 2023. évi költségvetés bevételei, kiadásai és a költségvetés tartalék előirányzata
§

(7) Az 5. melléklet az Önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(8) A 6. melléklet az Önkormányzat felhalmozási kiadásait tartalmazza elkülönítetten, részletesen, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(10) A 8. melléklet a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazza tételesen, rovatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(16) A 14. melléklet az Önkormányzat által folyósított szociális ellátásokat tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti megbontásban.

(17) A 15. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson belülre nyújtandó működési célú támogatásokat tartalmazza.

(18) A 16. melléklet az Önkormányzat által az államháztartáson kívülre nyújtandó támogatásokat tartalmazza.

(20) A 18. melléklet tartalmazza az pályázati forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait kiemelt előirányzat szerinti bontásban.

(22) A 20. melléklet az Önkormányzat tartalék előirányzatait tartalmazza kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti részletezésben.

(23) A 21. melléklet a Közgyűlés irányítása alatt álló költségvetési szervek létszámkereteit a tartalmazza.

(1) A 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata 1 486 781 150 forint, ebből

a) általános tartalék 100 000 000 forint,
b) céltartalék 1 386 781 150 forint.

Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

(7) Év közben új kötelezettségvállalás csak a tényleges pénzügyi, likviditási helyzet függvényében lehetséges.

(9) A (2)–(8) bekezdésekben foglaltakról a polgármester határozatban rendelkezik.

A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános előírások
§

A költségvetési szerv többletbevételének felhasználása
§

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2023. évben a 2023. december 31-éig befolyt bevétel vehető figyelembe.

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,
b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhetik.
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
§

(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 12/2023. (I.26.) határozata alapján nettó 200 ezer forint cafeteria juttatásban részesülnek.

(6) A költségvetési szervek a 2023. évben keletkező bérmaradványukat a polgármester írásbeli jóváhagyását követően használhatják fel.

Költségvetési előirányzatok megváltoztatása a költségvetési szerveknél
§

A költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a kiemelt kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre.

Költségvetési maradványra vonatkozó rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt az önkormányzati szabad maradvány felosztásáról.

(2) A maradványból a költségvetési szerveket és a Polgármesteri Hivatalt nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa;
c) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány (pl. normatíva-felhasználás).

(3) A költségvetési szervek kötelezettségvállalással nem terhelt maradványáról a Közgyűlés dönt.

Költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége
§

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

Gazdasági Társaságok
§

Egyéb rendelkezések
§

(1) A költségvetési szervek társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások, K42. Családi támogatások, K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai és K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatokon elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K122., Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem saját dolgozónak fizetett egyéb juttatások, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovaton elszámolható kiadások az egyéb, készpénzben történő kifizetésekre vonatkozó előírások betartásával abban az esetben teljesíthetőek készpénzben, amennyiben a jogosult nem rendelkezik bankszámlával,
f) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, tételenként ötszázezer forint értéket el nem érő kiadások,
g) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
h) az a)–f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
i) munkabér kifizetése a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak részére.
§

(3) Az önkormányzati biztos megbízására, jogállására, feladataira, költségeire és díjazására az Ávr. 116–118. §-ait kell alkalmazni.

Záró rendelkezések
§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2023. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

Hatályát veszti az önkormányzat 2023. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról szóló 39/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester

A rendelet melléklete annak formátuma (xlsx) miatt a jegyzőkönyv melléklete.

A rendelettervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Nem
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Nem
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Tartózkodik
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Nem