5. NAPIREND - Érd MJV Önkormányzatának Közgyűlése és szervei SzMSz-ről szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosítása

5. NAPIRENDI PONT

Tárgy: Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosítása

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

Dr. Csőzik László polgármester: Egyrészt ezt a vonalat folytatnánk, de azzal, hogy a 2021-es évhez hasonlóan egy egyéves önmérsékletet irányoznánk elő a képviselőkre és a külső bizottsági tagokra, magyarán befagyasztanánk a képviselői illetményeket 2024-ben. Szerintem ez egy hasznos politikai üzenet, 2021-ben is az volt. A minimálbérhez igazítottuk a képviselők javadalmazását korábban. Úgy látom, hogy ez vitát fog kiváltani, úgyhogy egyelőre nem is mondom tovább, mert vélelmezem, hogy erre vonatkoznak a hozzászólások.

Simó Károly képviselő: Nem szeretnék vitázni, maximálisan egyetértek a javaslattal. Ha ez a rendelet tervezet ezt tartalmazná csak, hogy legyen ez a tiszteletdíj, lehet, hogy vannak DK-s képviselők, akik ennek nem örülnek, hogy én ezt az álláspontot képviselem, de azt gondolom, hogy helyes, és ha csak ez lenne, akkor nyugodt szívvel szavaznám meg. A problémám a javaslat többi részével van. Azt tapasztalhatjuk már sok éve, hogy az ígérettel ellentétben az önkormányzatiság kiüresítése folyik itt és ez a javaslat is ebbe az irányba megy tovább, mert a javaslat többi része arról szól, hogy ne kelljen annyi Közgyűlést tartani. Minek annyi Közgyűlés, minek annyi vita, beszélgetés, a polgármester úrra a lehető legtöbb döntést bízza rá a Közgyűlés, aztán szépen menjen el és ne üsse bele az orrát a dolgokba. Azt gondolom, hogy ez így nem egy helyes dolog. Ha a nyitottság és a legszélesebb körben való döntéshozatal fele menne az önkormányzat, akkor az lenne, hogy minél több jogkört, minél több témát itt a Közgyűlésen kelljen, hogy megvitasson. Nagyon kényelmetlen és kellemetlen az, amikor megkérdeznek engem például a választókerületemből az emberek bizonyos dolgokról, ami őket érinti, a közvetlen környezetüket és azt tudom csak mondani, hogy nem volt szó róla a Közgyűlésen. Egy csomó mindenről nincs szó a Közgyűlésen, mert egyre szűkebb körben, valahol egy hátsó füstös irodába dőlnek el a dolgok. Csak hogy egy egész extrém példát mondjak, nem tudom, hogy valaki emlékszik-e itt a teremben, hogy szó volt-e bármikor arról, hogy például egyes beruházásoknak a Modern Városok Programban akár 1 milliárd forinttal is nőtt a költségvetésük. Nem tapasztaltam, nem emlékszem rá, de lehet, hogy csak az én feledékenységem, hogy ezt a polgármester úr nem kötötte a képviselők orrára. Azt gondolom, hogy az a javaslat, hogy még kevesebb Közgyűlést tartsuk meg, szerintem nem helyes. A javaslat első részével, ami a tiszteletdíjakról szól, azzal maximálisan egyetértek. A másik része az, ami tovább szűkítené a képviselők döntésben való részvételének a lehetőségét, jogát, azzal viszont nem tudok egyetérteni.

Dr. Csőzik László polgármester: Azt szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy nem az a cél, hogy kevesebb képviselő-testületi ülés legyen, hanem két konkrét dologról van szó. Ne túlozzuk ezt el, azt kérem. Az egyik az, hogy önkormányzati választások lesznek június 9-én. Huszon éve ülök ebben a teremben, vagyok képviselő és szerintem mindig szokás volt, hogy a választásokat közvetlenül megelőző rendes ülést kihagyjuk. Tesszük ezt azért, mert tetőfokára hág a hangulat és nem akarjuk megterhelni a döntéshozatalt. Szerintem egyébként májusban valószínűleg lesz ülés, csak rendkívüli formában. December esetében meg, ezt mondtam nektek informálisan a múltkori ülés végén, hogy az egy nagyon faramuci helyzet, hogy lemegy egy nagyon combos novemberi Közgyűlés, majd azt követően, ha nem akarjuk a karácsonya rárakni a decemberi ülést, akkor rá 2 hétre rögtön jön egy újabb rendes ülés, amit nagyon nehezen tud a Hivatal kezelni. Azt a szabadságfokot meghagynám, hogy ne legyen okvetlenül rendes ülés decemberben, hanem maradjon meg az a lehetőségünk, hogy rendkívüli ülés keretében végezzük el azt a munkát, amit kell. Ezt ajánlom megfontolásra. Ha nem tetszik, akkor le lehet szavazni, de ez a decemberi helyzet nagyon sok problémát okozott az elmúlt években, szerintem azt megelőzően is. Nem akarok más városokra mutogatni, de Szegeden azt hiszem, hogy 8 Közgyűlés van egy évben, mi ehhez képest minden hónapban tartunk szinte rendeset és nagyon sok a rendkívüli Közgyűlés is.

Dr. Asztalos Éva képviselő: Az előterjesztés egyik pontjával sem értek egyet, és ezt szeretném egy kicsit bővebben kifejteni. A Közgyűlés tekintetében az a problémás rész az én részemről, hogy a polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést. Az, hogy a SZMSZ rögzíti azt, hogy minden hónap utolsó csütörtökén kerül sor a Közgyűlésre, ez egyfajta jogbiztonságot ad az embernek, különös tekintettel arra, hogy nagyon sokan dolgozunk, tehát be tudjuk táblázni, én például a tárgyalásaimat tudom akkor ennek megfelelően alakítani, hogy mikor van a Közgyűlés. Ha most polgármester úr ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést, akkor ez adott esetben bukhat és innentől kezdve nem tudok eleget tenni a képviselői kötelezettségemnek. Ez az egyik fele, a másik fele a képviselői tiszteletdíjak befagyasztása. Azt gondolom, és nem önös érdekből mondom ezt tisztelt Közgyűlés, hanem úgy gondolom, hogy a képviselői tiszteletdíjak már immáron harmadik alkalommal vannak befagyasztva. Ezeknek a tiszteletdíjaknak azért van egy jogi értelmezése, egy intézmény a tiszteletdíj. Azt gondolom, hogy a polgármester úr, amikor ezt az előterjesztést benyújtotta, akkor arra mernék következtetni és azt kívánja sugallni, hogy a képviselők nem végeznek megfelelő munkát, nincs is értelme ezért a tiszteletdíj megemelésének. Próbáltam utánajárni egy kicsit annak, hogy mi a funkciója ennek a képviselői tiszteletdíjnak és teljesen véletlenül rábukkantam a Kúriának egy eseti döntésében, ahol nagyon tisztán és érthető módon levezeti, hogy mit jelent a képviselői tiszteletdíj. Engedje meg a Közgyűlés, hogy ezt szó szerint idézzem: ,,A tiszteletdíj intézményének funkciója az önkormányzati munka és az ahhoz kapcsolódó felelősség elismerését, a megbízatás zavartalan pénzügyi és dologi feltételeinek biztosítását hivatott szolgálni.” Azt gondolom, hogy ez elég egyértelműen kifejezi, hogy mi volt a jogalkotó szándéka ezzel a tiszteletdíjjal, illetőleg a törvényben szabályozott emelési lehetőséggel. Ennek azért van különösen nagy jelentősége polgármester úr, mert a képviselőknek a saját keretük megszűnt, tehát igazából a képviselő a saját kerületében semmilyen rendezvényt nem tud támogatni, nem tud olyan apróbb kiadásokra segítséget nyújtani az adott kerületben, amire egyébként szükség lenne. Hangsúlyozom, nem önös érdekből, nem a jövedelmi viszonyaimnak a növelése érdekében szólaltam fel, hanem azért, mert én ennek a tiszteletdíjnak majdnem az egész részét visszaforgatom az ilyen rendezvényekre, illetőleg a kerületemben lévő kisebb költségeket igénylő feladatok ellátására.

Dr. Csőzik László polgármester: Tulajdonképpen szerintem ez nem egy olyan vita, hogy itt van egy abszolút igazság és annak kell érvényesülnie, tehát amit a képviselőnő elmondott, az is egy olyan megközelítés, ami él és lehet ellenérv. Nem sértődőm meg egyébként, ha a Közgyűlés ezt leszavazza, ez mindenkinek a szabad belátására van bízva, nem ragaszkodom hozzá. Annyit tennék hozzá, hogy a városvezetés részéről - ugye emlékeztek rá - másfél éven keresztül nem emeltük, tehát nem vettük fel a fizetésünk egyharmadát – leegyszerűsítem, igaz jogilag nem így a szabatos, de hatását tekintve így volt. Nekünk sem nő most a fizetésünk, az a tavalyi marad. Azt gondolom, mert szerintem ez egy helyes szabályozási irány volt, hogy ne kelljen minden évben vagy ötévente így számszerűen megjelölni, hogy mennyi a képviselői tiszteletdíj, tehát az helyes törekvés volt, hogy kössük mondjuk a bérminimumhoz, ez elképzelhető. Az egész ciklus válságokról szólt: koronavírus járvány, háborús válság, rezsiválság, magas infláció stb. Ezt megfontolásra javaslom, szerintem ez a város felé egy jó üzenet tud lenni, hogy a politika szereplőiben van egy mértéktartás, vagy egy önmérséklet, de az is kétségtelen, hogyha egy képviselő úgy jár el, hogy a honoráriumát jótékony célokra elosztogatja vagy pedig finanszíroz belőle közösségi jellegű rendezvényeket, akkor az is egy erkölcsileg igazolható dolog. Ebben szerintem késhegyre menő vitát nem érdemes kezdeni, itt van a javaslat és mindenki tetszése szerint döntse el, hogy hogy viszonyul hozzá. Semmi baj nincs - még egyszer mondom -, ha nem megy át.

Tetlák Örs alpolgármester: Simó Károly képviselő úr hozzászólásából egy egyszerű szókapcsolat ütötte meg a fülemet, ez az önkormányzatiság kiüresítése, hogy ennek mi lennénk itt a táptalaja. Amikor másról se szólt az utóbbi ciklusban, mint a jogköreinknek meg a hatásköreinek az elvételéről, meg a forrásaink elvételéről, meg amikor például kiemelt beruházásokkal az önkormányzat hatóköréből több 10 hektáros területeket szakítanak ki itt Érden is, meg amikor létrejön egy párhuzamos valóság a kormányhivatalokkal és a járási jogkörökkel, akkor mi lennénk azok, akik kiüresítik az önkormányzatiságot? Ez azért inkább a humor kategóriába sorolnám.

Dr. Csőzik László polgármester: Igen-igen, ezt valamiért elfelejtettem leütni úgymond. Teljesen egyetértek, abszolút humor kategória.

Gregus László képviselő: Tekintettel arra, hogy ebben az előterjesztésben két dologról is szavazni kell, az lenne a kérésem, ha lehet, akkor válasszuk ketté és vegyük külön a tiszteletdíjról való szavazást és külön a másikat.

Dr. Csőzik László polgármester: Megelőztél, mert én is közben, ahogy a vita kibontakozott, ezt akartam alkalmazni, hogy válasszuk külön.

Simó Károly képviselő: Tetlák Örs alpolgármester úrnak válaszolnék. Igen, azt gondolom, hogy itt helyben Érden a 2019-ben megválasztott többség üresíti ki, hiszen mondhatnám azt, hogy például működött egy jól felépített civil támogatási rendszer. Először csak összevonták, aztán most már gyakorlatilag ott tartunk, hogy vagy mi képviselők azt se tudjuk, hogy ki nyújtott be javaslatot, milyen szempontok alapján ki dönti el, egyedül polgármester úr. Tudom, hogy Tetlák Örs most már nagypolitikában többet aktív, mint a helyi közéletben és ilyen országos szlogeneket puffogtat, én maradnék itt, az érdi Közgyűlésnél, itt nekünk képviselőknek nincs arra lehetőségünk például, hogy bizonyos dolgokban döntsünk. Nem tudjuk azt, hogy mi történik a víziközművekkel, ami egy igen fontos kérdés, nem tudjuk a civil támogatást és tudnám sorolni szerintem reggelig azokat a döntéseket – igen Tetlák Örs alpolgármester úr, ez itt ennek a többségnek a döntése volt -, amiket nem kötnek a képviselők orrára. Nem tudom, de lehet, hogy van valami frakcióegyeztetés vagy valami ilyen. A kettes számú választókerületben például - csak úgy nézem a facebookot - időnként kiderül, hogy valami történik. Semmilyen tájékoztatás nincs, semmilyen döntési fórum, beleszólási lehetőség nincs. Hogyha ez nem itt helyben az önkormányzatiság kiüresítése, akkor szerintem nem tudom, hogy mi az és persze lehet takarózni, lehet mutogatni mindig a Kormányra, de itt ebben a teremben az érdi képviselők, az érdi Közgyűlés, az érdi polgármesterrel kiegészülve eldönthette volna, hogy egy átláthatóbb működési rend legyen. Nem tették. Kérlek szépen, hogy ne mutogassatok másra!

Dr. Csőzik László polgármester: Szinte minden döntés vagy döntés-előkészítés megjelenik rögtön a közösségi médiában. A mai napirenden szereplő közösségi költségvetés gyártás is abba az irányba hat, hogy együtt oldjunk meg ilyen feladványokat. Nem zárkózom el ettől, de te is tudod Simó Károly, hogy az elmúlt éveknek a végtelen puskaporos, háborús hangulata, politikai miliője itt helyben azért rendesen aláásta azt, hogy mondjuk frakcióegyeztetést te kezdeményezzél velem. Nem mondtam nemet, az biztos, ezekre nyitott vagyok a jövőben is. A kettes szakaszt fogom akkor külön szavaztatni és a többit meg egyben, ha ez így megfelel.

Dr. Bács István képviselő: Én most nem öntök még benzint a lobogó tűzre. Mindig megvolt tartva az utolsó ülés, emlékezz vissza, ünnepi ülések voltak mindig. Volt, hogy karikatúrákat osztottunk szét stb. Az utolsó ülések a választások előtt mindig meg voltak tartva. Volt, hogy akkor osztottuk ki a különböző díjakat, mondjuk az építészeknek – pont most szedtem elő ezeket a régi képeket a számítógépemről -, az összes ünnepi ülés ott van. Voltak ülések, utolsó ülések és ünnepi üléseknek hívtuk őket. Jelentős dolgokban nem döntöttünk, de azért összegyűltünk, szavaztunk és utána elköszönünk egymástól. Egy ilyen szintű ülés mindig volt, csak ennyi ennyit szerettem volna mondani.

Tetlák Örs alpolgármester: A civil kerettel kapcsolatban ezt körülbelül milliószor tárgyaltuk meg, hogy a civil alapnak az összevonása az kizárólag arról szólt, hogy a rendelkezésre álló forrást a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni, ezt te is tudod. A korábbi években, amíg külön alapokban voltak a bizonyos támogatási formák szórva, teljesen megjósolhatatlan volt, hogy melyik alap lesz jelentősen túlpályázva és melyik az, amire alig fog pályázat érkezni. Egyébként meg beragadnak adott esetben úgy pénzek a civil alapban, hogy másik témakörben meg nem tudtuk az igényeket kielégíteni. Még egy gondolat a civil alappal kapcsolatban: az ezekről a támogatásokról döntő munkacsoportba mindig kaptok meghívást, ha te nem is, a frakciótok igen. Az, hogy ti ezeken az üléseken egyébként adott esetben részt se vesztek, arról azt hiszem, hogy nem mi tehetünk, tehát ezt például felhúzni arra, hogy itt bárki kizárna titeket bármiféle döntésből - erre visszatérhetünk akkor is, amikor például a közösségi költségvetésnek az előkészítő bizottságáról beszélünk, hogy mennyire lesztek kizárva abból a döntésből - ez nem egészen úgy van, amit előadtál.

Simó Károly képviselő: Az a helyzet, hogy azt mondtad, hogy a frakciók kapnak meghívást. Nem a frakciók kapnak, hanem a bizottsági elnökök és pont ez a problémám, hogy a képviselők, akik például egyéni választókerületben képviselők és a civil szervezetekkel tartják a kapcsolatot, nem. Nem tudok mit mondani. Nem tudom, hogy ki tesz javaslatot, mire tesz javaslatot, mi alapján. Rögzítsük, hogy az van a rendeletben, hogy a polgármester dönt egy személyben és pont ez a rendeletmódosítás is ezt rögzíti. Polgármester úr, rosszul mondtad. Kezdeményeztem, amikor frakcióvezető voltam egyeztetést tőletek, tőled személyesen, illetve Szűcs Gábor alpolgármester úrtól és ünnepélyes ígéretet kaptam, hogy a tárgysorozatokat megkapjuk. Az előző ciklusokban - Szűcs Gábor meg tudja erősíteni -, hogy amint elkészült egy Közgyűlésnek a napirendi javaslata, volt egy tárgysorozat és azt megkapták az ellenzéki frakciók. Mi ezt nem kapjuk meg annak ellenére, hogy ti ketten nekem személyesen megígértétek. A mai napig nem kapjuk, péntek délután egyszer csak látjuk az előterjesztéseket, nem tudunk felkészülni. Nem igaz az, hogy nem kezdeményeztünk, sőt azt is elárulom most, hogy a ciklus elején rendszeresen leültünk kávézni és nem szégyellem ezt, nagyon büszke vagyok rá, hogy leültünk és beszélgettünk is. Azt gondolom, hogy az a puskaporos hangulat, amit most említettél, az jelentősen enyhíthető lett volna, hogyha beszélgetünk. Arról van szó, hogy egymás szemébe nézünk, beszélgetünk és azt gondolom, hogy sokkal több dolog összeköt minket, mint ami elválaszt. Azt gondolom, hogy abba az irányba kellene menni, hogy nyitottság legyen, beszéljük meg a dolgokat. Lehet, hogy nem értünk egyet, sőt, elő fog fordulni borítékolom, de akkor is legalább beszélgessünk. Vannak közös dolgaink, úgyhogy továbbra is azt gondolom, hogy nem egy jó irány szűkíteni a Közgyűlésnek a döntési lehetőségeit. Továbbra is azt javasolnám, hogy inkább tágítsuk.

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr, akkor ez valószínűleg egy Shakespeare-i drámaszerű helyzet, mert ezzel én is egyetértek. Ha te azt gondolod, hogy van helye a párbeszédnek, akkor én is azt gondolom, hogy van helye a párbeszédnek. Akkor változtassunk azon, ami történt, mert az akkor ezek szerint a tévedések szomorú játéka volt az elmúlt három évben. De én nem az a pali vagyok, akin az ilyesmi múlik, úgyhogy akkor hajrá, előre egy új irányban. Komolyan mondom.

Dr. Feik Csaba jegyző: Tisztelettel köszöntök mindenkit! Mind a kettőhöz van észrevételem. Az, hogy bontsuk ketté, illetve vegyük ki a rendelet tervezetből azt a részt, ami a tiszteletdíj befagyasztására vonatkozik, azzal alapvetően egyetértek egyébként, csak ahhoz az SZMSZ-ünket kellene egy kicsit rugalmasabbá tenni, mert az jelenleg úgy fogalmaz, hogy rendelet tervezethez módosító javaslat csak írásban nyújtható be. A másik pedig az, hogy a polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést, az jelenleg is szerepel az SZMSZ- ünkben, tehát nem az a rész módosul a javaslat szerint, ami ezt a mondatot érintené.

T. Mészáros András képviselő: Azt valahogy figyelembe kell venni, hogy május 31. az egy olyan határidő, amikor különböző gazdasági társaságoknak a beszámolóit legkésőbb el kell fogadni. Nekünk is van egy vagy kettő ilyen, tekintetbe kell ezt is venni. Ha és amennyiben rendkívüli Közgyűléssel helyettesítjük a tervszerű Közgyűlést, fölösleges akkor így dönteni, hiszen valahogy azért kezelnünk kell ezt a kérdést, azzal a gyakorlattal is, hogy az utolsó pillanatban szoktuk ezeket a döntéseket meghozni, tehát ezt is tudomásul kell venni, hogy ez így szokott lenni. Május 31-e körül valamikor kell tartani egy Közgyűlést, ezért fölösleges kivenni a tervszerű ülések közül, hiszen most már tudjuk, hogy terveznünk kellene, még ha rendkívüliként is kell tervezni. A decemberi ülésre is ugyanez vonatkozik. A decemberi Közgyűlésnek, a mostani Közgyűlésnek is azért van egy oldottabb hangulata mint az összes többinek, tehát nem biztos, hogy ezt akkor tervszerűen vegyük ki ebből a történetből. A másik, amit Simó Károly képviselőtársam mondott, hogy az ún. átruházott hatásköröknek a túlzott gyakorlata, az bizonyos tekintetben egyrészt magát a tájékoztatást, az információáramlást megszünteti, másrészt pedig valóban bizonyos olyan érzést kelthet abban az 5-6 emberben, akik nem a többségi frakcióhoz tartozunk, hogy valóban nem tudnak semmiről. Simó Károly felhozott egy példát, de lehetne még több példát is fölhozni, nem egy-egy példán szeretnénk vitatkozni, hogy az jó volt, vagy nem volt jó, hanem azt, hogy általában tudomásul kell venni, hogy az átadott hatásköröknek az ilyen mérvű túlzott gyakorlata az bizony magának a Közgyűlésnek a demokratikus deficitjét növeli. Ez így van, akár szeretjük, akár nem szeretjük és tudunk jó példát hozni meg rossz példát is hozni rá, de ez nem változtat a tényszerű helyzeten.

Szűcs Gábor alpolgármester: Alapvetően nem kívántam hozzászólni, de Simó Károly képviselőtáram szólított meg. Amit elmondtál, abból semmi sem igaz. Az elmúlt ciklusokban olyan egyáltalán nem volt, hogy az ellenzéki frakciót bármilyen módon ti, mint városvezetés meghívtátok volna bármilyen egyeztetésre. Ugyanakkor kapta meg minden ellenzéki képviselő, mint az összes többi képviselő a kiküldött anyagot, úgyhogy máshogy emlékszünk úgy látom a múltra. Tényleg viccesen csak azt tudom mondani, hogy fizetek egy sört annak, aki egyetlenegy hatáskör tud mutatni, amivel T. Mészáros András volt polgármester úr nem rendelkezett és dr. Csőzik László polgármester úr meg rendelkezik, miközben én azt gondolom, hogy ennél nyíltabb, ennél átláthatóbb és ennél demokratikusabb működés nem nagyon volt az elmúlt ciklusokban, hiszen itt ültünk, mind polgármester úr, mind jómagam, mind Csornainé Romhányi Judit képviselő asszony. Szerintem sokkalta nagyobb szerepe van ma egy önkormányzati képviselőnek adott esetben mind a bizottságok tekintetében, mind a civil keret elosztásánál. A civil keretnél maradva nem is értettem. A Fidesz frakció delegálhat egy tagot a bíráló bizottságba, ott van a munkacsoportban a Fidesz frakció által delegált tag. Az, hogy nem küldtetek, az egy másik kérdés, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az intézményvezetőtől kezdve az összes bíráló bizottságba, ami az előző ciklusnak csak a vége felé volt, miután már sokat kardoskodtam mint ellenzéki frakcióvezető és ezt el kell ismerni, hogy a vége felé már minden bíráló bizottságban volt legalább egy ellenzéki tag, most a ciklus elejétől kezdve minden bizottságba, munkacsoportba, mindenhova bekerül egy ellenzéki tag. Hozzáteszem ez a normális, de azért a múltban nem mindig volt ez így, ezt azért tudatosítsuk. Az ünnepi hangulatot aztán végképp nem akarom elrontani. Ennél az előterjesztésnél azért szépen elmentünk egy teljesen más irányba és nem a témánál maradtunk. Összefoglalva azt gondolom, hogy nem kellene talán ennyire egyéni érdekek alapján szavazni.

Dr. Csőzik László polgármester: Mindenképpen elrendelnek egy egyeztetési szünetet. Soha nem döntöttem másképp, mint a bizottság.

T. Mészáros András képviselő: Nem így volt. Régen úgy volt, hogy a bizottságok erőteljes javaslatot tettek, majd a Közgyűlés döntötte el a kérdést, nem a polgármester, hanem a Közgyűlés.

Dr. Csőzik László polgármester: Visszatérhetünk, mert nem tértem el soha a bizottság véleményétől. Simó Károly hiába kértél szót, olyan SZMSZ-t farigcsáltatok az elmúlt ciklusban, hogy nem tudom megadni. Szünetet rendelek el, megbeszéljük ezt az SZMSZ dolgot, mert lehetetlen egyben kezelni.

SZÜNET

Dr. Csőzik László polgármester: Mint előterjesztő visszavonok mindent, kivéve a tiszteletdíj befagyasztást.

Simó Károly képviselő: Továbbra is kérem, hogy amint elkészült a tárgysorozat, hogy melyek azok a napirendi pontok, amelyeknek az előkészítése zajlik, azt küldjék meg. Legalább annyit, hogy a témát, még ha az előterjesztések nem is készültek el, de a témát, hogy arról a Közgyűlésen beszélni fogunk. Ezt az előző ciklusokban mindig megkapta Szűcs Gábor e-mail-ben és arra kérem, hogy mi is kapjuk meg.

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszem szavazásra a rendelet tervezetet.

Az előterjesztett rendelet tervezet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése .../.... (...) önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés – amennyiben éves munkatervében ettől eltérően nem rendelkezik – havonta, minden hónap utolsó csütörtökjén tartja ülésnapját. A Polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést.”

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet a következő 69. §-sal egészül ki:

„69. §

A rendelet 47. §-ban rögzített – képviselők tiszteletdíjára vonatkozó – rendelkezéseket olyan módon kell alkalmazni, hogy 2024. évben a képviselői alapdíj összege a 2023. évi képviselői alapdíj összegével egyezik meg.”

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 70. és 71. §-a.

Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

melléklet az .../... . (... . ... .) önkormányzati rendelethez

„6. melléklet a 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelethez

A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

	A.
1.	A Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó esetek kivételével jóváhagyja a költségvetési szervek szervezeti és működési Szabályzatát. „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: … a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása”
2.	A Közgyűlés át nem ruházható hatásköreit kivéve az Önkormányzat, mint Ajánlatkérő nevében lebonyolított közbeszerzések esetében az eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult.
3.	Dönt az önkormányzat számlavezető hitelintézete megválasztásáról. „A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.” „…az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.”
4.	Kijelöli a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet. „A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen -… - minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.”
5.	Dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.
6.	Jóváhagyja Érd Megyei Jogú Város éves közbeszerzési tervét és annak módosításait. „ Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - a központi beszerző szervek kivételével - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készítenek az adott évre tervezett közbeszerzéseikről.”
7.	Dönt az elhunyt személy önkormányzati halottá nyilvánításáról, és ezzel összefüggésben a temetési szertartás költségeinek biztosításáról. „A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.”
8.	Dönt a vállalkozásoknak nyújtandó 15 millió forintot meg nem haladó támogatásokról.
9.	Gyakorolja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott településkép-érvényesítéssel összefüggő önkormányzati hatósági hatásköröket.
10.	- Hozzájárulást ad ki a bruttó 200 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár feletti, önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyainak selejtezéséhez; - Tulajdonosi jognyilatkozatot tesz nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy esetében; - Nettó 1.000.000,- Ft értékhatárig dönt a követelések elengedéséről, tartozások átvállalásáról, illetve ezzel összefüggésben az önkormányzat tényleges, illetve várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, a követelés elismeréséről; - Gyakorolja az ügyfél jogait önkormányzati vagyontárgyakat közvetlenül érintő vagy azokkal kapcsolatos önkormányzati érdekek megóvása céljából szükségessé váló közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásokban; - Dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészíttetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről; - Gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének jogait olyan pénzügyi kötelezettségvállalással járó szerződés megkötésének, illetve módosításának tárgyában, amelynek nettó egyedi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg - ha a jogügylet nem hitelfelvételre, kezességvállalásra vagy ingyenes vagyonjuttatásra irányul; - Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat tulajdonában lévő társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyűlésen.
11.	- Dönt a beruházás előkészítésére történő kijelöléséről; - Önkormányzati beruházás esetén gyakorolja a beruházót megillető jogokat és kötelezettségeket.
12.	- Engedélyezi a város címerének és zászlajának használatát; - A rendeletben meghatározottakon túl is elrendelheti a város fellobogózását és meghatározhatja a fellobogózandó közterületeket.
13.	A rendelet alapján működő munkacsoport javaslata szerint dönt a civil pályázatok kiírásáról, valamint a beérkezett pályázatok elbírálásáról és a támogatás odaítéléséről.
14.	Elbírálja a „Lakásért életjáradékot” programban beérkező kérelmeket és dönt az életjáradéki szerződés megkötéséről.
15.	Dönt a magántulajdonban álló ingatlanon lévő fa kivágására vonatkozó engedély kiadásáról, illetve a fa kivágását megtiltja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
16.	- Gondoskodik a közterületi névjegyzék vezetéséről; - Értesíti a közterület elnevezéséről a városi közszolgáltatási szervezeteket, az ingatlan-nyilvántartást végző szervet, gondoskodik a közterületi névjegyzékbe történő felvételről, illetve a Közgyűlés döntésének közzétételéről; - Gondoskodik a védett közterületi nevek, továbbá a városrészek nevének nyilvántartásáról.
17.	Összehívja a szociálpolitikai kerekasztal üléseit.
18.	Gyakorolja a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulással kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskört.
19.	A rendeletben foglalt egyes magatartások tekintetében lefolytatja a közösségi együttélés alapvetői szabályait sértő magatartás miatt indult eljárásokat.
20.	- Dönt az önkormányzat megbízásából szervezett rendezvényekkel kapcsolatos felkérés kiadásáról; - A rendeletben felsorolt esetekben engedélyezi a közterület használatát; - Városi valamint a nem városi rendezvény esetében jogosult az egész rendezvénnyel érintett közterületet használatra átadni a rendezvény szervezőjének; - Dönt a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról, a jóváhagyás megtagadásáról, a jóváhagyás egyedi feltételeinek meghatározásáról, ideértve a közterület-használati díj meghatározását, és a kérelmezővel tartott egyeztetés eredményének jóváhagyását is; - Városi rendezvény esetén engedélyezi a közterület használati díj utólagos megfizetését.
21.	Meghatározza a mezőőr feladatait és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
22.	Gyakorolja a településnév használatára vonatkozó engedély kiadásával és visszavonásával kapcsolatos hatásköröket.
23.	Megállapítja az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásával összefüggő önkormányzati pályázati dokumentáció részletes tartalmát és gondoskodik annak közzétételéről.
24.	Gyakorolja az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kötelezéssel, megtérítéssel, valamint az ellátás megszüntetésével összefüggő valamennyi önkormányzati feladat- és hatáskört.
25.	Gyakorolja a rendeletben szabályozott szociális támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskört.
26.	Dönt a díszsírhely adományozásáról.
27.	Gyakorolja a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásaival összefüggő rendeletben meghatározott feladat- és hatáskört.
28.	A szolgáltató javaslatára dönt a vízkorlátozás elrendeléséről.
29.	Dönt a nem lakáscélú helyiségek 30 napot meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásáról.
30.	A településrendezési eszközök, településtervek és a településképi rendelet egyeztetési eljárásában felhívást, véleményezési dokumentációt tesz közzé, gondoskodik az elfogadott dokumentum közzétételéről.
31.	- A Helyi Építési Szabályzatban meghatározott esetekben és módon a helyi védett területeken és helyi egyedi védett építmények területén kívül a rendelet szerinti területeken elhelyezkedő ingatlanokra a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében; - Eljár a helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan; - Dönt a Helyi Építési Szabályzat szerinti zöldfelület kialakításáról, valamint a megvalósítás idejéről.

„

A szavazásra feltett rendelet tervezet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése .../.... (...) önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról

„69. §

Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja – minősített többséggel – 14 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 1 tartózkodással az alábbi rendeletet alkotta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

33/2023. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról

„69. §

Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Tartózkodik
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Igen
Gregus László	Távol
Lengyel Péter	Távol
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Távol
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen