16. NAPIREND - A közterületen elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések köréről szóló rendelet elfogadása

16. NAPIRENDI PONT

Tárgy: A közterületen elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések köréről szóló rendelet elfogadása

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

Dr. Csőzik László polgármester: Gyakorlatilag az a rendelet lényege, hogy a jegyző lakossági bejelentés alapján vagy akár hivatalból kezdeményezi a közterületeken elhagyott hulladék felszámolását, és eljárást kezdeményez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, ha ezt a jogsértést látja és kellő mennyiségű bizonyíték gyűlt össze a hivatalnál. Ezeknek az összegyűjtéséről általában eredményesen szoktunk amúgy is gondoskodni.

Simó Károly képviselő: Kérem jegyző urat, hogy egyértelműen, közérthetően ismertesse, mit is jelent ez a rendelet. Azt jelenti, hogy bejelenti valahova jegyző úr megbízásából egy munkatárs, hogy szállítsák el a szemetet, vagy pedig intézkedik arról, hogy ténylegesen is elszállítsák? Például nagyon sokszor több helyre bejelentettem a Felső utca és a Katalin utca kereszteződésnél lévő gócpontot, ahol rendszeresen összegyűlik a szemét. Tehát, ha ilyet észlelünk, mi várható, ha bejelentés történik a jegyzőhöz, el lesz szállíttatva a szemét vagy továbbítva lesz valahová?

Dr. Bács István képviselő: Az előterjesztést tárgyalta a Jogi Bizottság, ahol a hivatal munkatársai ott voltak, és minden kérdésre kielégítő választ adtak, de abban maradtunk, hogy azért el fogom mondani a javaslatomat a Közgyűlésen jegyző úr felé, hogy legyen hivatalosan is nyoma. Ez egy nagyon rövid rendelet, mindössze három részből áll, az egyik maga az esetet írja le, a második és harmadik pont pedig, hogy mit kell tenni. Ha nem találnak bizonyítékot, akkor a jegyző gondoskodik az elszállíttatásról, tehát praktikusan jelzi a Városgazdának vagy az ÉTH-nak a hulladék fajtájától függően, hogy valahol hulladék halmozódott fel. A másik eset, ha bizonyítékot találnak valakinek a tulajdonára vonatkozóan az elhagyott hulladékra, ebben az esetben az illetékes hatóságnak jelzik, viszont ekkor nem történik meg az elszállítás. A kolléganők elmondták, hogy azért nem, mert az illetékes hatóságon dolgozó két fő, aki egész Pest Megyéért felelősek, minden esetben szeretik ezeket a dolgokat lehelyszínelni, hogy saját szemükkel lássák, hogy ott van egy kupac szemét, amire bizonyíték van, hogy kinek a tulajdona. Ebben az esetben nem oldódik meg a gond, hiszen a szemét ott van. Arra kérem a jegyző urat, hogy hivatalosan keressük meg az illetékes hatóságokat, mert több is lehet a hulladék fajtájától és elhelyezkedésétől függően, hogy ők bizonyítéknak mit fogadnak el, tehát videófelvételt, fényképfelvételeket vagy egy egyszerű jegyzőkönyvet, és kezdjék el a hulladék elszállítását. Az ő eljárásuk után be lehet hajtani majd a vélelmezett tulajdonostól a hulladék elszállításának költségét, aki egyébként az esetek 99 százalékában nem kerül bizonyítása, hogy valóban ő volt. Ehhez meg kellene keresni a hatóságokat, hogy ők elfogadják-e, hogy a hivatal milyen bizonyítékot tár eléjük, hogy nekik már ne kelljen az eljárási cselekményt lefolytatniuk a helyszínen és ne a helyszíneléskor tapasztalják, hogy a szemét már nincs ott, hiszen az érdi önkormányzat elszállíttatta. Egyébként a hulladékok 98 százalékáról nem lehet megállapítani, hogy ki helyezte el valójában. Keressük fel az illetékes hatóságokat és amikor megérkezik a válasz, esetleg gondoljuk át ennek a rendeletnek a módosítását. Tehát az önkormányzat minden esetben gondoskodik az elszállításáról, amennyiben viszont föllelhető, vagy vélelmezhető, hogy kié az elhagyott hulladék, akkor megkeressük a hatóságokat, de ne maradjon ott a szemét, mert rajta van például egy csekk, hanem szállíttassuk el, ne várjunk vele hónapokat. Kolléganő elmondása szerint van olyan ügyünk, ami 4 éve zajlik, szerencsére, ilyen már kevés van.

Dr. Csőzik László polgármester: Semmi akadályát nem látom, érdemes tisztázni, hogy mi a Kormányhivatal álláspontja, elfogadja-e az általunk beszerzett bizonyítékokat, tehát bizonyító erejűnek tartja-e? Nagyokat léptünk előre, most zajlik a Vadlúd utcában az óriási szeméthegy felszámolása és volt a Vincellér utcában is egy hasonló nagy akció.

Dr. Feik Csaba jegyző: A rendeletalkotási kötelezettség ismert, abból fakad, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról már nem az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, hanem ezt az állam végzi, viszont a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó rendeletalkotási kötelezettségen belül mégiscsak kapott rendeletalkotási feladatot az önkormányzat, nevezetesen azt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az elhagyott hulladékkal kapcsolatosan. Tehát az önkormányzatnak gondoskodnia kell megelőzés, illetve megakadályozás útján arról, hogy az elhagyott hulladék minél kevesebb legyen a településen. Megakadályozni nagyon nehéz, tudjuk, hogy egyre inkább elszaporodik az elhagyott hulladéknak a lerakása mindenhol. Éppen azért a jogalkotó egyértelművé tette, hogy ezt szabályozni szükséges, ezért van előttünk. Amiért nem épül be a köztisztasági rendeletbe, elhangzott a bizottsági ülésen, hogy külön rendeletet kell alkotni, ezt külön le is egyeztettem a dr. Danka Ferenc főosztályvezető úrral, a Törvényességi Főosztály vezetőjével. Maga a szabályozás azt teszi lehetővé, hogy intézkedést kezdeményezzünk, hiszen a hatáskör nem nálunk van, hanem a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál, tehát a hatáskört ők fogják gyakorolni. Amiért mégis feladat van ezzel kapcsolatban, minket terhel a szemét, nem annyira a hatóságot, aki távol van ugyan, de mégis ő jogosult és köteles eljárni. Nekünk meg kell akadályozni különböző eszközökkel, legyen az térfigyelőkamera, a közterület-felügyelet, rendőrség, saját magunk, tehát igyekezni kell azt megakadályozni, hogy ez az elhagyott hulladék minél kevesebb legyen. Ha ez mégsem történik meg és elhagyott hulladék kerül az utcákra, akkor ezt jeleznünk kell a hatóságnak, hiszen a hatóság jogosult majd azt az államigazgatási hatósági eljárást elindítani, ami többnyire, ahogy képviselő úr említette, nem vezet eredményre, mert nagyon nehéz a tettenérést bizonyítani. Ha az elkövető megvan, akkor természetesen a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezni fogja arra, hogy ezt a hulladékot elszállítsa, de mivel kevésbé jellemző, hogy ez bekövetkezik, ezért a törvény úgy módosult, hogy amennyiben nem sikerül sem az elkövetőt, sem az ingatlantulajdonost arra kötelezni, vagy ha kötelezi is a hatóság, de nem tesz annak eleget, akkor az önkormányzatnak kell arról gondoskodni, hogy az illegális hulladék eltakarításra kerüljön. Itt jön képbe a két említett intézményünk, illetve cégünk, akinek a közreműködésével kell erről majd gondoskodnunk. Tény, hogy mindehhez pénz kell, tehát akár a végén kell majd eltakarítanunk ezt a szemetet, akár pedig annak érdekében, hogy ne tegye oda más a szemetét, hiszen ahova letettek egy kupacot, elég gyakori, hogy oda mások is egyre inkább leteszik, tehát ennek érdekében is minél előbb gondoskodnunk kell arról, hogy eltakarítsuk onnan a szemetet. Tehát igazából nincs hatáskörünk, feladatunk azonban többnyire van vagy azért, mert meg akarjuk előzni a további lerakást, vagy pedig azért, mert a végén csak mi leszünk azok, akiknek ezt a szemetet el kell takarítani. Az alapelv a jogszabályban az, hogy minden hatóság- vagy érintett szerv köteles megtenni ezt az intézkedést, aminek az elmaradása elháríthatatlan kárral járna, talán nem fizikai, de környezetvédelmi-, esztétikai szempontból és annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy más is odategye, nyilván érdekünk, hogy minél előbb az a hulladék el legyen onnan takarítva. Persze ezt valóban úgy érdemes megtenni, ha a bizonyítékokat saját magunk közvetítjük a hatóság számára, hogy aztán ezt elfogadja-e vagy sem, ez egy másik kérdés, érdemes egyeztetni a hatóságokkal annak érdekében, hogy milyen bizonyítékokat fogadnak el. Olyan bizonyítékokra gondolok, amit nem ő tapasztal közvetlenül, hanem közvetetten rajtunk keresztül. Érdemes egy egyeztető megbeszélést tartani az érintett szervekkel, tehát a hulladékgazdálkodási hatósággal, rendőrséggel, Városgazdával, az ÉTH-val, akár a katasztrófavédelmi szerv bevonásával, ami közelebb visz a megoldáshoz. Ennek van egy büntetőjogi alakzata is, hiszen aki engedély nélkül hulladékot helyez el akár közterületen, akár máshol, az bűncselekményt követ el, a megfelelő feltételek mellett persze. Tehát én azt mondom, hogy érdemes megelőzni, hogy minél több szemét kerüljön az utcákra, tehát el kellene takarítanunk már az elején, de még egyszer mondom ehhez is, valamint ahhoz is, hogy a végén eltakarítsuk, pénzre van szükség, nem is kevésre.

Dr. Csőzik László polgármester: Az legyen világos, hogy két eset van. Az egyik eset, amikor magánterületen, magántulajdonban lévő telken halmozódik fel nagy mennyiségű szemét, ez az, amiről én az előbb beszéltem a Vadlúd és a Saszlai utca a Vincellérben.

Simó Károly képviselő: Azért is kérdeztem meg, mert valóban az van, hogy általánosan tapasztalt tény, hogy ha egyszer valaki letesz szemetet, az a kupac elkezd növekedni, tehát egyetértek jegyző úrral abban, hogy minél előbb el kell takarítani. Azt hittem, hogy ez sokkal egyszerűbb, ugyanis minden évben megszavazunk komoly összegeket az illegálisan lerakott hulladék eltakarításra, például a Környezetvédelmi Alap évek óta erre a célra van fordítva. Persze, le kell folytatni a hatósági eljárásokat, de ne várjuk meg, hogy a hatósági eljárás lefolyjon. Lényeg, hogy ne legyen az utcán a szemét, mert akkor elkezd gyarapodni. Van-e arra lehetőség, hogy így legyen megszervezve a folyamat, hogy ha be van jelentve egy illegális hulladékhalom azt elviszik, majd a hatóság végzi a dolgát utána?

Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem is ez lenne a normális menet. Csak jelezném, hogy eddig is így mentek a dolgok, azt szeretném, ha ezt követően is így folynának, egy kicsit olyan ez, mint egy baleseti helyszínelés, tehát észlelik, hogy kinn van az illegális szemétkupac, kimennek, kamerával vagy fényképezőgéppel rögzítik és nem hagyjuk 3 hónapig éktelenkedni a szemetet addig, amíg a Kormányhivatalnak a megfelelő ügyosztálya lép, legalábbis nagyon remélem, hogy így van, jegyző úr. Tulajdonképpen most bejött egy olyan keretszabályozás, ami az eddig történteket legitimálja, tehát hasonlóképpen jártunk el. A Környezetvédelmi Alap terhére finanszírozza ezeket a város, általában maga a Városgazda intézményünk gondoskodik az elszállításról. Mindegyik képviselőtől sorozatosan jönnek a bejelentések, eddig is ezt csináltuk, csak most az a különbség, hogy jött rá egy rendeletalkotási kényszer.

Tetlák Örs alpolgármester: Szerintem abban mindenki egyetért, ugyanaz mindenkinek a törekvése, hogy az illegális hulladék tűnjön el a közterületekről, meg egyébként a magáningatlanokról is. Van egy probléma, amiről viszonylag kevesebb szó esett, és rendkívül fontos, hogy kinek van erre forrása. Azzal, hogy a hatáskör elkerült, pénzt nem kaptunk, de volt olyan év, amikor 50 millió forintot költöttünk egyébként az illegális hulladék elleni küzdelemre, de a helyzet attól még nem oldódott meg. Tehát az a szomorú helyzet áll fenn, hogy amíg egyébként ebbe az ágazatba nem tolnak bele kormányszinten nagyságrenddel több pénzt, és adott esetben nem segítik a hatásköröknek a rendezésével a hatékony fellépést az illegális hulladék ellen, addig sajnos ez szélmalomharc marad. Ezzel a rendeletalkotással meg fogunk felelni a törvényi előírásoknak, rendben lesz papíron, hogy mi mit szeretnénk tenni a városban, de nem fog eltűnni az illegális hulladék. Nálam nagyobb lobbierővel rendelkeztek azokba az irányokba, ahol ezt egyébként rendezni illene, jelen pillanatban rosszak a hatáskörök és nincs mögötte elegendő forrás. A hulladékszállítással kapcsolatos változások miatt egyre több visszajelzés van, hogy megint elkezdtek megjelenni az át nem vett hulladékokból kifolyólag, mert valahova egyébként lerakják és ugyanazok, tehát megint a bontott alkatrészektől kezdve a jól ismert hulladékfajták jelentek meg, nincs hova leadni. Sok minden összefügg, de sajnos a leginkább eszköztelenek megint pont a települések.

Dr. Csőzik László polgármester: Eddig is így volt, észleltük, eljártunk, eltakarítottuk amit lehetett, ha volt bizonyíték, feljelentettük. A különbség azon kívül, hogy kötelező megalkotnunk ezt a rendeletet, hogy most ki van mondva kötelező jelleggel, hogy mindenképpen gondoskodnunk kell az elszállításról, csakhogy ezt eddig is megtettük.

Dr. Feik Csaba jegyző: Valóban a végén általában nekünk kellett elszállítani, viszont már benne van a törvényben, hogyha nem önkormányzati területen van az adott hulladék, hanem magánterületen és a kötelezett nem tesz eleget, vagy pedig nincs meg a kötelezett, nem bizonyítható, hogy ki tette oda azt a hulladékot, akkor a végén az önkormányzatot fogja kötelezni a hulladékgazdálkodási hatóság, hogy a hulladékot elszállítsa. Azt kell egyértelműsítenünk egy egyeztetés során, hogy annak érdekében, hogy ez a hulladék minél előbb eltakarításra kerüljön, a hulladékgazdálkodási hatóság elfogadja-e az általunk feltárt bizonyítékot. Tehát, amikor megtaláljuk a hulladékot, akkor megvizsgáljuk, és adott esetben bizonyításra alkalmas eszközöket találnunk abban a hulladékban, azokat rögzítjük és utána szállítjuk el a hulladékot, akkor azt a hatóság, mint közvetett bizonyítékot elfogadja-e vagy pedig azt mondja, hogy ő csak arra a bizonyítékra tud hagyatkozni, amit közvetlenül észlel.

Dr. Csőzik László polgármester: Tehát, ha beazonosítható a tettes és kötelezhető, akkor ő az elsődleges címzett, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor az önkormányzat, mint végső fél a kötelezett.

Simó Károly képviselő: Akkor vegyük végig konkrétan. a Felső és Katalin utca sarkán lévő villanyoszlop tövében van egy zsák, benne építési hulladékkal, nincs benne semmilyen számla. Kimegy bárki, teljes egyértelműen látszik, hogy a vége az lesz, mint ahogy jegyző úr is elmondta, hogyha lefolyik egy hatósági eljárás, és nem tudjuk ki tette oda a szemetet, az önkormányzat szállítsa el. Tehát teljesen értelmetlen bármilyen hatósági eljárást ez esetben lefolytatni, mert nem tudjuk, hogy ki tette oda. Ez esetben az lenne a helyes eljárás, hogyha észleljük a szemetet, elszállítjuk, mert a vége úgyis az lesz. Eddig ez nem így volt, hiába mondta polgármester úr. Többször bejelentettem és hetekig az volt, hogy írtunk a környezetvédelmi hatóságnak, és míg vártuk, hogy kiderüljön, hogy ők az illetékesek, a szemét ottmaradt. A legfontosabb mégiscsak az, hogy a közterületen rend és tisztaság legyen. Tetlák Örs alpolgármester úr már kezdte behozni a másra mutogatást, de ezt most mellőzzük, van itt egy feladatunk, amit itt helyben meg kell oldani, szerintem szervezéssel megoldható. Látható, hogy a vége úgyis az, hogy az önkormányzatnak kell elvinni a szemetet, akkor vigye el hamarabb, mert akkor kevesebb feladat lesz, kevesebben teszi ki mellé.

Dr. Bács István képviselő: Tegnap kaptuk meg a rendeletet és írásban kellett volna benyújtani hozzá módosító javaslatot. Az (1) és (3) bekezdéssel egyetértek. A (2) bekezdést javaslom kiegészíteni úgy, hogy „a jegyző a közterületen elhagyott hulladék vonatkozásában, - amennyiben a hulladék eredetére vonatkozó bizonyíték áll rendelkezésre - eljárást kezdeményez az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságnál,” majd „megteszi a szükséges intézkedéseket az elszállításra, ártalmatlanításra”. Ezt javaslom és akkor meg van oldva, hogy ne tartson 4 évig, mert ebbe benne van, hogyha tudjuk, hogy kié a hulladék, akkor hatóság, ha nem tudjuk - az esetek 98%-ában nem tudjuk - úgyis mi szállítjuk el.

Dr. Csőzik László polgármester: De akkor nem tud teljesülni az, hogy első körben mégiscsak a tettest kötelezzük erre.

Dr. Bácsi István képviselő: A bizottság és szerintem a hivatal kollégái is egyetértenek ezzel. Tehát az utolsó mondat második részét, a második bekezdés után is foglaljuk bele, hogy „megteszi a szükséges intézkedéseket”. Tehát a jegyző kezdeményezi az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságnál, ez után pedig gondoskodik annak az elszállíttatásáról.

Dr. Csőzik László polgármester: Ebben benne van az is, hogy gondoskodik róla, hogy az elkövetővel elszállíttatja.

Dr. Feik Csaba jegyző: Nincs hatáskörünk arra, hogy kötelezzük vagy felhívjuk az elkövető figyelmét, hogy szállítsa el a szemetet, ha viszont közterületen eljárást kezdeményezünk az illetékes hatóságnál és rögtön utána gondoskodunk az elszállításáról, akkor kockáztatjuk azt, hogy az elkövető ellen eljárást indíthasson a hatóság. Ezért utaltam arra, hogy valószínűleg a hatóság partner lesz ebben a bizonyítási eljárásban, de erről mindenképpen szükséges lenne egyeztetni velük, hogy elfogadják-e az általunk csatolt bizonyítékot. Abban az esetben nincs probléma ilyen szempontból, ha nincs bizonyíték az elhagyott hulladékban, mert ami közterületen van, azt nekünk kell elszállítani, tehát felesleges a hatóságnál eljárást kezdeményezni. Egyetértek képviselő úr javaslatával, de előtte lefolytatnám ezt az egyeztetést.

Dr. Csőzik László polgármester: Ha nagyobb fajsúlyú dologról lenne szó, akkor azt mondanám, tárgyaljuk októberben, de ez esetben úgy gondolom, mindannyian ugyanazt akarjuk, hogy legyen rend a városban és lehetőleg az elkövető terhére essen az elszállíttatás. Értve, hogy mit szeretne képviselő úr, a hivatal átnézi a javaslatát, amennyiben szükséges, visszatérünk októberben vagy novemberben a rendelet módosítására. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszem szavazásra a rendeletalkotási javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletmódosítási javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A jegyző lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból kezdeményezi Érd Megyei Jogú Város közterületein az elhagyott hulladékok felszámolását.

(2) A jegyző a közterületen elhagyott hulladék vonatkozásában – amennyiben a hulladék eredetére vonatkozóan bizonyíték áll rendelkezésére – eljárást kezdeményez az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságnál.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék eredetére vonatkozó bizonyíték nem áll rendelkezésre, a jegyző megteszi a szükséges intézkedéseket a hulladék közterületekről történő elszállítása és ártalmatlanítása érdekében, melynek kiadási előirányzatát az Önkormányzat a költségvetésében tervezi.

Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 17 tagja 17 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

27/2023. (IX.29.) önkormányzati rendelete

a közterületen elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések köréről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A jegyző lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból kezdeményezi Érd Megyei Jogú Város közterületein az elhagyott hulladékok felszámolását.

Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

A rendeletalkotási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika	Igen
Antunovits Antal	Igen
Dr. Asztalos Éva	Távol
Dr. Bács István	Igen
Balla Imre	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Gál Alex	Igen
Gregus László	Igen
Lengyel Péter	Igen
Simó Károly	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Igen
Tetlák Örs	Igen
T. Mészáros András	Igen