Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármestere a Közgyűlés hatáskörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § (1) Az adó évi mértéke:]
„a) Bel- és külterületen:
aa) a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény után 440 forint / négyzetméter;
ab) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény után 1000 forint / négyzetméter;”
2. § A rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §(1) A 2020. adóév elszámolásától kezdődően mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól az a Htv. 37. § (1) bekezdése szerinti iparűzési tevékenységet végző vállalkozó, akinek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,4 millió forintot.”
3. § Hatályát veszti a rendelet:
a) 1. § b) pontja,
b) 2. § (1) g) és h) pontja;
c) 14. § b) pontja;
d) 15/B. § 5. pontja.
4. § (1) A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2020. (VI. 22.) önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2022. január 1. napján lép hatályba.
(2) A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2020. (VI. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a 2023. január 1. napján lép hatályba.
5. § Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba
|
Dr. Csőzik László polgármester |
Dr. Konkoly Zita jegyző |
INDOKOLÁS
a helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendeletünk módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (Jat.) 18. §-ára figyelemmel – részletesen – az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
I. Az építményadó tekintetében a jelenlegi szabályozásunk szerint a lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő adó mértéke bel- és külterületen egységesen 440 forint négyzetméterenként.
Az adóbevétel-elvonások (gépjárműadó, reklámadó) és a tervezetthez képest jelentősen visszaeső iparűzésiadó-bevételek kapcsán áttekintettük a helyi adóztatási szabályokat, amelynek során megállapítottuk, hogy városunkban az elmúlt években megnövekedett azon lakás céljára szolgáló építmények száma, amelyek nem magánszemélyek, hanem különböző vállalkozások tulajdonában vannak, és bérbeadás útján kerülnek hasznosításra. Mivel álláspontom szerint e személyi kör adóztatási szempontból nincs összehasonlítható helyzetben a magánszemélyekkel, esetükben külön, differenciált adómérték bevezetését javaslom, amelyet a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmények után 1.000 forint/négyzetméter összegben állapítanánk meg. A vállalkozások adóterhei ezen adómértékemeléssel sem növekednének jelentősen, mivel egy bérbe adott lakás éves adótétele nem éri el az egyhavi bérleti díj 50%-át.
A körültekintő jogszabályalkotás érdekében a jelen előterjesztés I–III. pontjában foglalt módosító javaslatokról kikértük az Érd és Környéke Ipartestület véleményét, amelynek elnöksége egyetértett az előterjesztés céljával és irányával. Konstruktív javaslataikat megköszönve jegyzem meg, hogy az építményadó vonatkozásában tett arra irányuló felvetésük, hogy a több lakást tulajdonló és kiadó magánszemélyek esetében is legyen ugyanígy magasabb az adómérték, azért nem lehet támogatni, mert a lakások bérbeadására vonatkozó adatokat képtelenség beszereznie a helyi adóhatóságnak, ezek nem állnak rendelkezésre, továbbá a létesített lakóhelyek eleve adókedvezményre jogosítanak fel (10% per fő, maximum 50%).
Gyakorlati szemléltetésképp, az emelés egy átlagos, 60 négyzetméter alapterületű cégtulajdonban álló lakás esetében havi 2.800 forint adótehernövekedést jelent majd.
II. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/C. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletünk a helyi iparűzési adó tekintetében mindeddig teljes adókedvezményt biztosított azon vállalkozásoknak, amelyek vállalkozás szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
Ez a mentesség nemcsak a kisvállalkozásokat segíti, hanem azokat a tételes KATA adóalanyiságot választó vállalkozásokat is, amelyeknek a valós éves árbevétele akár a 12 millió forintot is elérheti. E vállalkozások – a többi vállalkozással összevetve – már a KATA adóalanyiság választásával jelentős adókedvezményhez jutnak, ezért számukra indokolatlannak tartom a helyi iparűzési adó tekintetében további kedvezmény biztosítását. Ennek megfelelően javaslom a mentességi összeghatár 2,4 millió forintban történő meghatározását.
Megjegyzendő, hogy a kormányzati intézkedések alapján várható, hogy a KATA tételes adózást választó – de ténylegesen munkaviszonyban foglalkoztatott – vállalkozóknak csökkenni fog a száma, mivel a 2021. januártól bevezetni tervezett központi szabályozás a burkolt munkaviszonyok fenntartásának megakadályozását célozza.
Az Ipartestület biztosítani kérte a 30 napos határidőt a bejelentkezésnél. A KATA eljárás esetében a Htv. eleve 45 napban biztosít határidőt a bejelentkezésre, így az iparosok ezen kérése, felvetése már teljesült, adott volt.
Általánosságban elmondható, hogy a helyi adó jogcímén befizetett összeg valamennyi vállalkozásnak csökkenti a társasági adó alapját, azaz költségként elszámolható.
III. A Közgyűlés a 2020. június 22-i ülésén jelentős adócsökkentésről, adókönnyítésről döntött, amelynek bevezetését az iparűzési adóra vonatkozó általános adómérték kivételével 2021. január 1. napjában állapította meg. Amint azt a rendelet elfogadáskor is jeleztem, az adócsökkentésre vonatkozó szabályok elfogadását követően annak hatását folyamatosan elemezni fogjuk, és amennyiben az adópolitikai szándék nem ér célt, a szabályozás korrekciója nem zárható ki.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a beruházási kedv élénkítését célzó hatás elmarad a remélttől (a NIPÜF sajnos lassan már 3 éve nem tud szerződést kötni a 7-es út melletti területére vonatkozóan semmilyen beruházóval), viszont az elfogadott adócsökkentés – amennyiben hatályba lép – több mint 50 millió forintos bevételkiesést fog eredményezni a költségvetésünkben, ami viszont a jelen gazdasági helyzetben már nem engedhető meg. Erre tekintettel javasolom a bevezetés hatályba lépését egy évvel későbbre, 2022. január 1. napjára módosítani.
IV. A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 2020. július 15. napjától – az adórendszer egyszerűsítése érdekében –kiemelte a Htv.-ből a reklámhordozók helyi építményadó-kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.
2020. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a 2021. évi adótörvény-változásokat, melyek egyik eleme, hogy 2021. január 1. napjától – az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele érdekében – a 30 napon túli építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó szabályokat megszünteti.
A magasabb jogszabállyal történő összhang biztosítása érdekében a rendeletben a reklámhordozóra, valamint az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre utaló szövegrészeket törölni szükséges, mivel az önkormányzatok csak a törvényben rögzített adótárgyak tekintetében állapíthatnak meg helyi adókat.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.
A rendeletmódosítás az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.
Jelen előterjesztői indokolás a Jat. 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételének megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) számú IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján közzétételre kerül.
Érd, 2020. november 26.
|
|
Dr. Csőzik László polgármester |