Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításával egyetért, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Társulási Megállapodás aláírására.

Határidő: továbbítás a Magyar Államkincstár részére - 15 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András

jegyző polgármester

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

(MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

PREAMBULUM

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95. §-ában foglaltak szerint alulírott önkormányzatok, mint társult települési önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyó határozatai szerint önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, arányos teherviselés mellett jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre a közös érdekek felismerésén alapuló, Érd és térsége szennyvízelvezetési- és szennyvíztisztítási, vízelvezetési, útépítési és útfelújítási feladatainak hatékonyabb és célszerűbb megoldását, a közszolgáltatás színvonalának javítását szolgáló fejlesztések megvalósítása, mint közös cél érdekében, valamint, együttműködésük intézményesítése és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

2030 Érd, Alsó u. 1.

képviseli: T. Mészáros András polgármester

Diósd Város Önkormányzata

2049 Diósd, Szt. István tér 1.

képviseli: Bogó László polgármester

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

2461 Tárnok, Dózsa Gy. út. 150.

képviseli: Szolnoki Gábor polgármester

önkormányzatok, mint alapító tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok, egyenként Tag) önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, a társult települések egyes közszolgáltatási feladatainak közös ellátása érdekében többek között a felszíni vízelvezetés, mint kapcsolódó beruházás mellérendelésével az alábbiak szerint:

Tagok rögzítik, hogy jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) b) pontjában, valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott a társuló önkormányzatok elsősorban a szennyvízágazati fejlesztéseinek hatékonyabb és célszerűbb megoldása, és az Európai Unió Strukturális Alapjai Környezet és Energia Operatív Program támogatásának (továbbiakban: KEOP támogatás) projekt céljára történő elnyerése, illetve felhasználása érdekében hozzák létre. Tagok a KEOP támogatással kívánják a meglévő szennyvízelvezetési- és tisztítási rendszerüket fejleszteni, bővíteni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani.

A Társulás létrehozatalának elsődleges célja a közös projekt keretébe tartozó fejlesztések megvalósítása. A Társulás, a projekt végrehajtása során - a társult önkormányzatok, mint a KEOP projekt közös kedvezményezettjeinek megbízásából -, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el.

Ennek érdekében ezen társulási megállapodás megkötésénél Tagok, elsősorban az Európai Unió szervei által elfogadott vonatkozó közösségi jogszabályokat, a KEOP projekt megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a pályázati felhívást és útmutatót, továbbá, Mötv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: Ávr.) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv.tv.) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv.) és az ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályok, illetve a Polgári törvénykönyv (Ptk). rendelkezéseit veszik figyelembe.

A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE

I.1. A társulás neve: Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: társulás)

I.2. A Társulás neve 2018. január 1-től kezdődően: Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás

A Társulás rövid neve: Érd és Térsége Közmű Társulás

I.3. A Társulás idegen (angol) nyelvű elnevezése: Association of Municipalities of the Érd Agglomeration for Pupblic Utiltiy Development and Investment.

I.4. A Társulás székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1.

I.5. A Társulás postacíme: 2030 Érd, Mária u. 1

I.6. A Társulás működési területe: a Tagok (a társult önkormányzatok) közigazgatási területe

I.7. A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve és székhelye:

- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó utca 1.)

képviseli: T. Mészáros András polgármester

lakosságszáma megalakuláskor: 64830 fő

- Diósd Város Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.)

képviseli: Bogó László polgármester

lakosságszáma megalakuláskor: 9255 fő

- Tárnok Nagyközség Önkormányzata (2461 Tárnok, Dózsa Gy. u. 150.)

képviseli: Szolnoki Gábor polgármester

lakosságszáma megalakuláskor: 9279 fő

I.8. A Társulás hivatalos dokumentumai és szerződései: A vonatkozó előírások teljesítése mellett a Társulás hivatalos levelezése során a Társulás nevét és székhelyét, illetve a Társulás által kötött szerződések esetében a Társulás adószámát és törzskönyvi nyilvántartási számát is minden esetben fel kell tüntetni.

A TÁRSULÁS IDŐBELI HATÁLYA

II.1. A Társulás 2008. február 18-tól a 2021. december 31-ig jön létre.

III. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA

III.1. Az Mötv. 87. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik.

A Társulási Tanács munkaszervezeti feladataival, (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése), valamint a bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.

III.2. A Társulás a KEOP projekt megvalósítása során ellátja a projektgazdai, és annak fenntartási feladatait. A Társulás a tagok által meghatározott projektek vonatkozásában ellát többek között projektgazdai, és projektmenedzsmenti feladatokat.

III.3. Társult önkormányzati Tagok megbízásából a Társulás Elnöke - az alapítók képviseletében - intézkedik a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vételkezdeményezése iránt.

A TÁRSULÁS CÉLJA, FELADATAI

IV.1. A Társulást alapító önkormányzatok települései közös vízgyűjtőt képeznek, amelynek befogadója a Duna folyam, és amely vízgyűjtő terület egésze igényelte a csatornázás fejlesztését.

IV.2. Tagok egyetértenek abban, hogy Érd, Diósd és Tárnok csatornahálózatain keresztül elvezetett szennyvizek fogadása és tisztítása céljából az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep bővítése, fejlesztése a legcélszerűbb.

IV.3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) b) pontjában, valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladataik hatékonyabb, célszerű ellátása érdekében a Társulást alapító Tagok szándékában áll a szennyvízelvezető rendszer fejlesztése Érd és térsége területén.

Tagok kiemelten a települések szennyvíz-csatornahálózatának fejlesztése, az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep bővítése, fejlesztése a talajvíz és a Duna folyam vízminőségének védelme érdekében kívánják a szennyvíz csatornázási projektet megvalósítani, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani.

IV.4. A Társulás keretében megvalósítandó szennyvíz csatornázási projekt műszaki tartalma szerint a következő projektelemekből áll:

- a meglévő érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep bővítése, fejlesztése;

- helyi szennyvíz-hálózatok fejlesztése Érden, Diósdon és Tárnokon a szükséges átemelőkkel.

IV.5. Tagok már több éve együttműködnek a települések fenti fejlesztési feladatainak megoldásában.

Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják a Tagok megvalósítani, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt mind a Társulás, mind a térségben élő lakosság számára. Jelen megállapodás ezen együttműködési szándékuk megerősítésére szolgál.

IV.6. A szennyvíz csatornázási projekt megvalósításához a Tagok nem rendelkeznek elegendő saját forrással, ezért a szennyvízágazati fejlesztések megvalósítása csak nemzeti, illetve uniós támogatás igénybe vételével lehetséges. A projekt európai uniós támogatásra jogosult, mert olyan egymással összefüggő beruházás-igényes környezetvédelmi infrastrukturális projektelemekből áll, amelyek lehetővé teszik az érintett Érd és térsége térség számára az Európai Unió által felállított környezetvédelmi pályázati követelményeknek való megfelelést. Tagok előtt ismert, hogy az Európai Bizottság társfinanszírozás keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unió tagországait, így Magyarországot is, illetve azok olyan beruházási projektjeit, melyek nélkülözhetetlenek az uniós normák végrehajtásához.

Tagok saját forrásaik kiegészítése, környezetvédelmi fejlesztéseik finanszírozása céljából igénybe kívánják venni az Európai Unió Kohéziós Alapjának pénzügyi eszközeit és a KEOP támogatási rendszerében ahhoz kapcsolódó központi költségvetési támogatást.

IV.7. A hatályos előírások szerint, ha a KEOP 1.2.0. támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására a Ttv. 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás kötheti meg a KA támogatásra vonatkozó támogatási szerződést.

Tagok a KEOP 1.2.0. pályázathoz szükséges saját forrás egy részének kiváltása érdekében – amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelnek – EU Önerő Alap támogatásra igényt kívánnak benyújtani az illetékes minisztériumhoz.

IV.8. Tagok kijelentik, hogy a 2007-2013-as programozási időszakban a KA támogatással megvalósuló, jövedelemtermelőnek minősülő vízgazdálkodási (szennyvízkezelés és csatornázás; ivóvízminőség-javítás) fejlesztések kedvezményezettjei (helyi önkormányzatok és társulásaik) által biztosítandó saját forrás finanszírozási feltételei pénzügyi és elszámolási kérdéseinek elemzése alapján rögzítik jelen megállapodásban a Tagok közötti elszámolásokat és kötelezettségeket. A jelen megállapodás előkészítése során Tagok figyelemmel voltak az új CBA útmutatónak a Strukturális Alapok 2007-2013. éves időszakra vonatkozó Európai Uniós szabályrendszerére, valamint az EU Bizottság által kidolgozott új költség-haszon elemzések elveire.

IV.9. A Tagok megállapítják, hogy a KEOP támogatás igénybevételét érintő, változó jogszabályi kötelezéseknek való megfelelés érdekében, jelen megállapodásban rögzítetten, önkormányzati társulás keretében kívánják mind a projektet megvalósítani, mind az annak fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátni.

10. A társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és látják el az elsősorban a településeken tervezett csapadékvíz-elvezetés és tározók építésével kapcsolatos, az érintett önkormányzat megbízása alapján végzett közút-fejlesztési és építési feladatok során a mérnöki létesítmények megvalósításával, mélyépítési, vízrendezési, vízelvezetési, útépítési, tájépítési beruházások lebonyolításával kapcsolatos lebonyolítói feladatokat.

V. ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI

V.1. Ezen megállapodás megkötésénél a Tagok az esetleges vonatkozó pályázati, illetőleg támogatói előírások mellett, a hazai irányadó jogszabályokat, különösen az Mötv. és az Áht. rendelkezéseit veszik figyelembe.

V.2. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, az uniós elvek és jogszabályok alkalmazása mellett egy teljes körű, új típusú lakossági tájékoztatási rendszer kiépítése és alkalmazása szükséges. Ezen tájékoztatási rendszer szervezeti keretén belül megkülönböztetjük a településekhez tartozó önkormányzati feladatot képező lakossági tájékoztatást – részletesen a megállapodás XVI. fejezetében –, illetve az adott településhez, térséghez kötődő lakossági civil szervezetek közvetlen bekapcsolását a tájékoztatásba. Az együttműködés céljai között a rendszer kialakítása során alapvető kötelezettség a lakosság bevonása a teljes pályázati, beruházási és működtetési folyamatba

V.3. Tagok megállapodnak abban, hogy a megállapodásban előirányzott (rögzített) célok elérése érdekében, önkormányzati felelősségvállalással Társulás útján többek között pályázatok(at) nyújtanak be a KEOP 1.2.0 program keretében és a Társulás útján (által) ellátandó közfeladatok megvalósításához igénybe vehető támogatásra.

Tagok tudomásul veszik, hogy az európai uniós szabályozás, illetve az adott projekthez kapcsolódó támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. Tagok kifejezetten felhatalmazzák a Társulást, hogy nevükben a támogatási szerződést megkösse. Tagok tudomásul veszik a KEOP 1.2.0. pályázati kiírás, valamint az állami támogatáshoz fűződő speciális szabályokat.

V.4. A tagok kifejezetten kijelentik, hogy a vállalt saját pénzügyi kötelezettségük teljesítése az esedékesség időpontjában alapvető kötelezettségük.

A megállapodást aláíró Tagok kijelentik, hogy együttes pályázatuk sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó, és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne.

Így különösen nem szeghetik meg az Európai Unió és a Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó hazai előírásokat, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésben foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik.

Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal (pl.: helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.), továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó (pl.: üzemeltetési) szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is.

V.5. A Tagok a Társulásműködése időtartama alatt, az alábbi feladatok teljesítését vállalják:

A Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása, és a Tagi saját forrás biztosítása érdekében hozzák létre a Társulást. Működésük időtartama alatt, annak keretében a közösen létrehozott, illetve a KEOP támogatási rendszerben közreműködő szervezetek útján az alábbi feladatok teljesítését vállalják:

A tagok együttműködési kötelezettségei:

Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönösen együttműködnek egymással, az általuk létrehozott Társulással illetve annak III.2. pontban írt szervezetével.

Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezelik;

Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő joghatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket;

Előre átgondoltan felmérik az egyes tagi önkormányzatok szerepét, a tagdíjak és finanszírozások rájuk eső mértékét a megállapodásban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket, és elfogadják a jelen megállapodásban a KEOP 1.2.0 támogatási pályázatában, az EU Önerő Alap pályázatában, illetve a KEOP előírásokban foglalt rendelkezéseket;

Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projektek végrehajtása során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint járnak el, így különösen figyelembe veszik a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény, a hatósági árszabályozás előírásait;

Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projektek terv szerinti időszakos üzemeltetésére vagy annak biztosítására.

Szervezeti, gazdasági, jogi területen:

A rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen az Európai Unió KEOP 1.2.0. támogatási programjában való részvétel;
Tagok kötelezettséget vállalnak az önrész, a járulékos költségek és a Társulás működési költségeinek biztosítására; valamint a KEOP kiírás szerint el nem számolható de szükséges költségek biztosítására.
Együttműködés a projekt kidolgoztatása terén;
A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása;
A KEOP 1.2.0. támogatás megszerzése feltételeinek biztosítása;
Közbeszerzési eljárások kiírása, és az eljárás lefolytatatásában közreműködés, a megkötött szerződések ellenőrzése;
Szolgalmi jogok megszerzése, biztosítása;
Minőségbiztosítási követelmények érvényre juttatása;
Költségfelosztás elfogadása a települések között;
Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése, elfogadása;
Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása;
Civil szervezetek bevonása;
Tervezési és építési feladatokhoz kapcsolódó engedélyek megszerzésében való közreműködés;
A projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható a KEOP támogatásból);
Szakértői munka koordinálása;
Monitoring tevékenységben a projekt megvalósítása folyamán.

A rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen az Európai Unió KEOP illetve más, aktuális támogatási programjában való részvétel;

Tagok kötelezettséget vállalnak az önrész, a járulékos költségek és a Társulás működési költségeinek biztosítására, a jelen megállapodásban foglaltak, valamint az évente elfogadott Társulási Költségvetésben meghatározottak szerint;

Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társulás által megvalósítható projektjeik vonatkozásában a Társulás közreműködését veszik igénybe az alábbi területeken:

A projektek kidolgoztatása terén:

- A megvalósíthatóság és működtetés szervezeti, jogi- gazdasági feltételrendszerének kidolgozása;

- Közbeszerzési eljárások kiírása, és az eljárás lefolytatásában közreműködés, a megkötött szerződések ellenőrzése;

- Költségfelosztás elfogadása a települések között;

- Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése, elfogadása;

- Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása;

- Civil szervezetek átruházott hatáskört nem érintő tevékenységi körben történő bevonása;

- Tervezési és építési feladatokhoz kapcsolódó engedélyek megszerzésében való közreműködés;

- Szakértői munka koordinálása;

- Monitoring tevékenység a projektek megvalósítása folyamán.

Műszaki területen:

Szennyvízelvezető létesítmények létesítése és a meglévő szennyvíztisztító telep bővítése, fejlesztése a IV. fejezetben foglaltak szerint;
Építési terület átadása
A Tag önkormányzatok hivatalai együttműködnek, mint eljáró hatóság(ok)
Együttműködés a kivitelező(k)kel;
Közreműködés a projekt megvalósítás organizációjában (forgalomtechnika és egyéb feladatok lebonyolításában való közreműködés)
Műszaki megvalósítás során a nyilvánosság mint alapelv érvényesülésének nyomon követése;
Műszaki átadások-átvételek felügyelete, megvalósulási dokumentáció átvétele;
A projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel;
A projekt megvalósulása után a projekt keretében kialakított rendszer tulajdonjogi átvétele.

- Az projektek megvalósítása során a beruházás-lebonyolítói feladatok ellátása, ennek kapcsán együttműködés a kivitelező(k)kel;

- A projektek műszaki megvalósítás során a nyilvánosság, mint alapelv érvényesülésének nyomon követése; felügyelete, együttműködés az illetékes műszaki és jogi hatóságokkal.

- Műszaki átadások-átvételek felügyelete, megvalósulási dokumentáció átvétele;

- A projektekkel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel.

A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE

VI.1. A Társulás tagjai a Társulásra ruházzák át – önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – az alábbi feladat- és hatásköröket:

- A Társulás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés b), pontjában meghatározott, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással, kapcsolatos, és egyéb önkormányzati vízgazdálkodási és vízelvezetési feladatokat, mint közfeladatokat, a megállapodásban és az alapító okiratban meghatározott működési (szolgáltatási) területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. A feladatellátás érinti a KEOP projekt keretében megvalósuló és a Tagok közös tulajdonába kerülő víziközművek működtetésére irányuló szerződések megkötését, módosítását, kiegészítését, valamint a projekt fenntartásával kapcsolatos feladatokat, amelynek során a Társulás a tagi tulajdonközösség képviselőjeként jár el. A feladatellátás érinti továbbá a Modern Városok, valamint az egyes Megyei Jogú Városok Fejlesztése program keretében elvégzendő feladatokat is, melyekben a Társulás, vagy mint beruházást lebonyolító, vagy közvetlenül Érd Megyei Jogú város helyett, mint közreműködő jár el a projekt megvalósításában.

- Egyéb műszaki, kutatás-fejlesztési projekt megvalósítása, melynek megvalósításáról a Társulási Tanács határozatot hozott.

VI.2. A Társulás fő tevékenysége:

VII. A TÁRSULÁS SZERVEZETE

VII.1. Tagok jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszer elfogadásában állapodnak meg:

A Társulás döntéshozó és irányító szerve: Társulási Tanács

A társulás alapító szerve: A Társult Önkormányzatok képviselő testületei

A törvényességi felügyelet szerve: A Társulás székhelye szerint illetékes Kormányhivatal
A Társulás képviselője: Társulási Tanács Elnöke
e) A Társulás munkaszervezeti feladatainak ellátása:

A Társulási Tanács saját szervezeti működésével kapcsolatos munkaszervezeti feladatainak ellátását (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése), valamint a bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el.

VII.2. A TÁRSULÁSI TANÁCS

VII.2.1. A társulási tanács jogállása: A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács.

VII.2.2. A Társulási Tanács tagjai: A három önkormányzat:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Diósd Város Önkormányzata

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

VII.2.2.1. A Társulási Tanácsban a Tagokat a polgármesterek képviselik.

VII.2.2.2. A Társulási Tanács Tagja akadályoztatása esetén eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással helyettes képviselő útján is gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazást legkésőbb a Társulási Tanács ülésének megkezdéséig köteles a meghatalmazott a Társulási Tanács elnökének átadni.

VII.2.2.3. Amennyiben a polgármester személyében változás következik be, úgy e változásról a Tag a Társulási Tanács elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni. Az új polgármester polgármesterré történt megválasztásával a Társulási Tanács Tagjává válik. A polgármester személyében bekövetkező változás a Társulási Megállapodás módosítását nem igényli.

VII.2.3.A szavazati jog mértéke:

A Társulásban a tagok szavazati jogának mértéke a Társulás alapításához és a továbbiakban fizetendő tagdíj mértékéhez, ami az előrelátható feladatokhoz is igazodik, nevezetesen:

Érd Megyei Jogú Város: 50 %

Diósd Város: 25 %

Tárnok Nagyközség: 25 %

Szavazati-arány egyenlőség esetén a Társulás elnöke dönt.

VII.2.4.A Társulási Tanács hatásköre:

A Társulási Tanács gyakorolja a jelen megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott feladat-és hatásköröket.

A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik :

a.) a Társulás éves költségvetésének, éves munkatervének, valamint éves beszámolójának (mérlegének) elfogadása;

b.) a Társulás közbeszerzési szabályzatának elfogadása, amelyhez a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek (közgyűlésének) jóváhagyása szükséges;

c.) a Társulási Tanács elnökének, alelnökének megválasztása, esetleges díjazásuk megállapítása, visszahívásuk;

d.) a Társuláson belül eseti vagy állandó szerv létrehozása, a vezetője megválasztása, működési rendjének meghatározása;

e) hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása;
f) gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, valamint gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről szóló döntés;
g) azokról a kérdésekről való döntés, amelyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, illetve alapító okirat gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal;

h.) működési hozzájárulás (tagdíj) és a Tagokat terhelő egyéb pénzügyi kötelezettség megállapítása, a Tagokat a Társulással szemben terhelő fizetési kötelezettség mértékének és arányának meghatározása;

i.) a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével;

j.) jelen társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükségeltetik;

k.) a tag kizárása és a Társulás megszűnésének elhatározása, amely a valamennyi Tag képviselő-testületek minősített többségű határozata esetén lép hatályba,

l.) a megállapodásban megfogalmazott célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása;

m.) a projekt megállapodás szerinti megvalósulásának, időbeli előrehaladásának elemzése és értékelése;

n.) a Tagok közötti esetleges vitás kérdések megtárgyalása, állásfoglalás kompromisszum érdekében, illetve a végrehajtás során felmerülő egyéb problémák körében;

VII.2.5. Tagok egyetértenek abban, hogy a Társulási Tanács hatáskörébe tartozó ügyek kizárólag a közös pénzügyi kötelezettségvállalással függenek össze (előkészítési szakasz), illetve a közös használatú és finanszírozású létesítményekre vonatkoznak (megvalósítási szakasz) a KEOP 1.2.0. pályázattal érintett tárgykörben.

VII.2.5.1. Előkészítési szakaszban a Társulási Tanács elé beterjesztendő alapvető kérdések:

- KEOP támogatási kérelem,

- támogatási szerződés,

- közös használatú létesítmények tervei,

- ténylegesen felmerülő előkészítési költségek,

- előkészítési időszak szolgáltatási típusú szerződései.

VII.2.5.2. Megvalósítási szakban beterjesztendő alapvető kérdések:

- kivitelezési szerződések közbeszerzési dokumentációja és szerződéses feltételei,

- műszaki ellenőr/mérnök közbeszerzési dokumentációja és szerződéses feltételei,

- végrehajtó, bonyolító, adminisztratív szervezet közbeszerzési dokumentációja és szerződéses feltételei,

- az érdi szennyvíztisztító telep üzemeltetési feltételrendszerének kialakítása és a szennyvízátadási szerződések.

VII.2.6. A Társulási Tanács rendszeres ülésein figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását, valamint megvitatja azon egyéb dokumentumokat, amelyeket az Elnök és a projekt menedzsment alapvetőnek és közös érdekkörbe tartozónak minősít.

A Társulási Tanács Tagjai az általuk képviselt Képviselő-testületeknek kötelesek évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is beszámolni a Társulásban végzett tevékenységükről.

VII.2.7. A Társulási Tanács megalakulása:

VII.2.7.1. A Társulási Tanács a Társulási megállapodás aláírásakor tartja meg alakuló ülését.

VII.2.7.2. A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

VII.2.8.A Társulási Tanács üléseinek rendje:

VII.2.8.1. A Társulási Tanács évente legalább kétszer ülésezik, a Társulás költségvetésének és beszámolójának elfogadásakor, valamint a mérleg elfogadásakor és a tárgyév lezárásakor. Az évi első ülés megtartására a tárgyév április 30. napjáig, a második ülés megtartására a tárgyév december 20-ig kell sort keríteni. Egyebekben Társulási Tanács üléseit szükség szerint tartja.

VII.2.8.2. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni, ha a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével a Társulási Tanács elnökénél indítványozza, illetve ha törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva azt a Társulás székhelye szerint illetékes Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

VII.2.8.3. A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze írásban. A Társulási Tanács elnökének akadályoztatása esetén az alelnök, annak akadályoztatása esetén az ülést bármely tag összehívhatja.

VII.2.8.4. Az ülés összehívására vonatkozó meghívót legalább az ülés kitűzött időpontja előtt 5 munkanappal kell megküldeni a tagoknak. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét, és mellékelni kell – amennyiben vannak - a napirendi pontokhoz kapcsolódó előkészítő anyagokat, írásbeli előterjesztéseket. Az ülést a Társulás székhelyére kell összehívni.

VII.2.8.5. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van.

Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy újabb ülést kell összehívni változatlan napirendi pontokkal, az eredeti időpontot követő 8 napon belüli időpontra.

A Társulási Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

Tanács ülésére szükség szerint meg lehet hívni a projekttel foglalkozó kormányzati szervek projekt felelőseit.

VII.2.8.6. Határozathozatal: A napirenden szereplő határozati javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent Tagokra is kötelező érvényűek.

Napirenden kívüli kérdésben határozat csak akkor hozható, ha az ülésen valamennyi tag képviselője jelen van, és az adott kérdésben a határozathozatalhoz valamennyi képviselő hozzájárul.

Az ülést a Tárulási Tanács Elnöke, annak akadályoztatása esetén az Alelnök vezeti.

VII.2.8.7. Dokumentálás: A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazások számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre Mötv. 52. §-a szerinti, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a Társulási Tanács által a jegyzőkönyv hitelesítésére az ülésen megválasztott képviselő írja alá.

A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi tagnak és a Társulás székhelye szerint illetékes Kormányhivatal vezetőjének. A Társulási Tanács üléseinek határozatairól folyamatos számozással ellátott nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartásba bármely Tag betekinthet, arról másolatot igényelhet.

VII.3. A TÁRSULÁSI TANÁCS ELNÖKE – ALELNÖKE

VII.3.1. A Társulást a Társulási Tanács Elnöke képviseli. Képviseleti és aláírási joga az irányító szerv hatáskörébe tartozó ügyekben önálló.

VII.3.1.1. Az Elnök a Társulási Tanács döntése alapján díjazásban részesíthető.

VII.3.1.2. A Társulási Tanács Elnökét és Alelnökét a Társulási Tanács tagjai sorából választja meg.

Az Alelnök megbízatására az Elnökre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

VII.3.2 Az Elnök feladatkörébe tartozik a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtása. Az Elnök a tevékenységéről a Társulási Tanács ülésének számol be.

VII.3.3. Az Elnök a Társulás ügyeinek vitele keretében:

intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a Társulás törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásának nyilvántartásba vétele iránt, az alapító okirat módosítását követő 15 napon belül,
összehívja és vezeti a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét,
a Társulás mérlegét a Tagok számára hozzáférhetővé teszi,
évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról,
ellátja mindazon feladatokat, melyet jelen megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előír,
a Társulási Tanács döntése alapján pályázatokat nyújt be
a támogatási szerződéseket a Társulás nevében aláírja;
bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet;
átveszi a tagsági kérelmeket, és azokat az ülés elé terjeszti,
gyakorolja a Társulási Tanács hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat.

VII.3.4. A Társulás Alelnöke az Elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti.

Az Elnök tartós akadályoztatása esetén az Alelnök jár el az Elnök jogkörében.

VII.3.5. Az Elnök döntéseiről, intézkedéseiről a következő ülésen köteles beszámolni.

VII.3.6. Az Elnök tisztsége megszűnik:

a.) a határozott idő leteltével

b.) az Elnök lemondásával,

c.) az Elnök halálával,

d.) az Elnök polgármesteri minőségének megszűnésével,

e.) az Elnököt biztosító Tag tagsági viszonyának megszűnésével,

f.) visszahívással.

Az Elnök a tisztségéről bármikor legalább egy hónapos lemondási idővel lemondhat. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az alelnöki megbízatás nem szűnik meg.

VII.3.7. Az elnöki tisztség lemondáson kívüli bármely okból történő megszűnése az Alelnök köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából.

Az alelnöki tisztség bármely okból történő megszűnése esetén az Elnök köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Alelnök megválasztásának céljából.

Az Elnököt a Társulási Tanács ülése bármikor jogosult visszahívni.

VIII. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE, ÉS ELLENŐRZÉSE

VIII.1. A Társulás felett a Társulás székhelye szerint illetékes Kormányhivatal vezetője törvényességi felügyeleti jogot gyakorol.

VIII.2. A Társulás tagjai a Társulási megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a Társulás működését.

VIII.2.1. A polgármester évente legalább egyszer a képviselő-testületének beszámol a Társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

VIII.2.2. A Társulás működésének ellenőrzésére - a fentieken túl - bármely Tag bármikor, önállóan jogosult.

Az ellenőrzésre vonatkozó igényt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban a Tag köteles a Társulás Elnökénél írásban jelezni, meghatározva az ellenőrzés körét, és az ellenőrzés lefolytatásához igényelt dokumentumokat.

A Társulás Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az ellenőrzést végző Tag az általa igényelt bármely, a Társulás gazdálkodására és működésére vonatkozó iratba betekinthessen, azt megvizsgálhassa.

A Tag a vizsgálat lefolytatásához saját szakapparátusát igénybe veheti vagy ilyen célból szakértőt kérhet fel.

A Tag a vizsgálata eredményéről a Társulási Tanácsnak jogosult beszámolni, és jogosult kérni az ellenőrzés tapasztalatai szerint a Társulási Tanács döntését.

VIII.3. A Társulás külső pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el. A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a KEOP 1.2.0. támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit szintén ellenőrizni jogosultak.

A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a KEOP közreműködő szervezet, a KEOP irányító hatóság, a KEHI, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket.

A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni, együttműködni a bármely támogatásból megvalósított projekt támogatói rendszerében meghatározott szervezetek ellenőrzését, felügyeletét.

VIII.4. A Társulás belső pénzügyi ellenőrzését a szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer működtetésével, és a belső ellenőrzés működtetésével kell ellátni.

Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az Áht. az Ávr. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013(I.11.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

A TÁRSULÁS KÉPVISELETE

IX.1. A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az Alelnök jogosult.

Eseti meghatalmazás az ügyleti meghatalmazás anyagi jogi feltételei szerint adható.

IX.2. A Társulást az Elnök önállóan képviseli.

A TÁRSULÁSBAN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLY ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI

X.1 A Társulás foglalkoztatottjaira a Munka Törvénykönyvében, illetőleg az adott, munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban előírtak az irányadóak.

A TÁRSULÁSI TAGSÁG

XI.1. A TÁRSULÁSI TAGSÁG KELETKEZÉSE

XI.1.1. A önkormányzatok tagsági viszonya a társulási megállapodás aláírásával keletkezik.

XI.1.2. A Társuláshoz bármely, a projektben érdekelt önkormányzat is csatlakozhat.

XI.1.2.1. A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozni kívánó önkormányzat

a.) elfogadja a Társulási megállapodást, és a társuló tagönkormányzatok között, a projektekre vonatkozó egyéb szerződés(ek) tartalmát, esetlegesen a Társulásban részvétele kapcsán támasztott egyéb követelményeket;

b.) elismerje magára nézve kötelezően a Társulási Tanácsnak a csatlakozásáig már meghozott határozatait;

c.) a társult önkormányzatok (a korábbi Tagok) képviselő-testületei minősített szavazattöbbséggel meghozott döntésével a csatlakozást elfogadják;

d.) eleget tegyen a vagyoni (pénzügyi) hozzájárulási kötelezettségének, illetve kötelezettséget vállaljon az önkormányzati önrésze és egyéb fizetési kötelezettségei teljesítésére, amelyek a pénzügyi megállapodásban rögzítettek.

XI.1.2.2. A csatlakozni kívánó tag a csatlakozási szándékát a Társulási Tanács Elnökének jelentheti be. A bejelentéshez csatolni kell az önkormányzat képviselő-testületének a társuláshoz való csatlakozásra és a Társulási megállapodás, a Tagok közötti egyéb szerződés(ek), valamint a Társulási Tanács már meghozott döntéseinek elismerésére, az előírt pénzügyi kötelezettségek vállalására vonatkozó döntését.

XI.1.2.3. A csatlakozást elfogadó vagy elutasító tagi döntéseket a Társulási Tanács Elnöke – az utolsó képviselő-testületi döntést követően közli a csatlakozni kívánóval.

XI.2. A TÁRSULÁS TAGJAINAK ÁLTALÁNOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

XI.2.1. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulási megállapodásban, a társuló tagönkormányzatok közötti, a társulásban projektre vonatkozó egyéb szerződés(ek)ben, illetve a Társulási Tanács határozataiban meghatározott kötelezettségeinek az azokban meghatározott határidőre, illetve a határozathozataltól számított 30 (harminc) napon belül felszólítás nélkül eleget tegyen, a megvalósítandó feladatok és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek teljesítése érdekében. A Tag által fizetendő tagdíj, valamint az átadandó pénzeszköz vonatkozásában a Társulás által 8 napos fizetési határidővel megküldött felhívás eredménytelen elteltét követően a Társulás jogosult felszólítani a Tagot az azonnali fizetésre. Amennyiben a fizetési felszólítás eredménytelen, további 5 (öt) munkanap eltelte után a Társulás jogosult a Tag elszámolási számlájára (számláira) inkasszót benyújtani.

XI.2.2 A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulás munkáját segítse, és a Társulás céljának eléréséhez a tőle elvárható támogatást nyújtsa.

A Társulás Tagjának kötelessége, hogy megadja azokat az információkat, és a Társulás rendelkezésére bocsássa azokat a dokumentumokat, amelyek a Társulás céljának eléréséhez, a Társulás működéséhez szükségesek.

Ha a Társulási Tanács döntéséhez a társult Tagok képviselő-testületeinek a határozata szükséges, akkor a döntéshez szükséges előterjesztést valamennyi tag köteles saját képviselő–testületének soron következő ülésére előterjeszteni, és a döntésről a Társulási Tanács Elnökét értesíteni.

A Társulás Tagjának jogában áll a Társulási Tanácsban – képviselője útján – szavazati joggal részt venni.

A Társulás Tagjának jogában áll a Társulás által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.

A társulás tagjának jogában áll a társulás működését a jelen megállapodásban részletezettek szerint ellenőrizni.

XI.2.3. A KEOP 1.2.0.pályázathoz saját forrás összetétele, biztosításának módja és várható pályázati ütemezése, a Társulás által a KEOP 1.2.0 kódszámú pályázati kiíráshoz kapcsolódó saját forrás igény adatairól a Tagok tudomással bírnak és az adatok ismeretében vállaltak annak teljesítésére kötelezettséget.

A pályázati dokumentáció egyik lényeges elemét az a projekt adatlap képezi, amely bemutatja a pályázat és a pályázó adatait, ismerteti a projekt megvalósítás elemeit, elvárt eredményeit, tevékenységeit, forrásait, költségeit. Ehhez kapcsolódóan lényeges elem a projekt finanszírozhatósága, a megfelelő banki ajánlat kiválasztása.

A projekt tervezett forrásösszetételét jelen Társulási Megállapodás 3. számú melléklete tartalmazza, amely az aktuális költségelvárások szerint változhat.

XI.2.4. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 342/2008. (XI.25.) határozata valamint Tárnok Nagyközség Önkormányzata a 270/2008.(XI.27.) határozata szerint a két tagönkormányzat a Társulás által a saját forrás igény biztosítására az MFB „Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program” igénybe vehető kamattámogatott kötvénykibocsátást választja.

Diósd Község Önkormányzata a 296/2008.(XI.24.) határozata szerint a sajátrész finanszírozását a K&H Bank által nyújtott Víziközmű Társulati hitelen, valamint a Diósd Község által a K&H Banktól felvett hitelen keresztül biztosítja az általános saját bevételének terhére.

XI.2.5. A társult tag önkormányzatok a fent vállalt kötelezettségeik teljesítéséért a Társulás működésének időtartamára vissza nem vonható helytállási kötelezettséget vállalnak.

XI.2.6. A társulás és tagjai között létrejövő megbízási szerződésben rögzíteni kell az adott projekt megvalósításához benyújtandó pályázathoz szükséges saját forrás összetételét, biztosításának módját és várható ütemezését

XI.3. A TÁRSULÁSI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

XI.3.1. A társulási tagság megszűnik:

a.) a Tag kiválásával,

b.) kizárással,

c.) a Társulás megszűnésével.

XI.3.1.1. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy elfogadják a kiválással és kizárással kapcsolatos felelősségi szabályokat.

XI.3.1.2. A Tag az adott naptári év utolsó napjával - december 31-i hatállyal - válhat ki. A kiválásról szóló minősített többséggel meghozott döntést a Tag képviselő-testülete legalább hat hónappal korábban köteles meghozni, és a Társulási Tanács elnökével és a Társulás tagjaival közölni.

XI.3.1.3. Tekintettel arra, hogy a Társulás jelen megállapodásban is meghatározott és körülírt cél megvalósítására jött létre, Tagok vállalják, hogy a törvényben biztosított kiválási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP 1.2.0. támogatás közreműködő szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Tagok vállalják, hogy - a pályázat benyújtását követően – jogszabályi rendelkezést kivéve – a társulásból való kiválásukat nem kezdeményezik.

XI.3.1.4. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő önrész és egyéb pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog.

XI.3.1.5. A Kivált Tag köteles a kiválásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget a Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a kiválással összefüggő kárra és hátrányos jogkövetkezményekre vonatkoztatják, amelyet a további Tagok elszenvedni kénytelenek.

XI.3.1.6. Kivált Tag tudomásul veszi, hogy a már befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza. A Társulás tagját a Társulási Tanács minősített többségű döntésével a Társulásból a naptári év utolsó napjával kizárhatja, ha a Tag a megállapodásban meghatározott valamely fizetési kötelezettségét megszegi, illetve annak határidőre nem tesz eleget, és azt ismételt felhívás ellenére sem pótolja.

A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia.

A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi kiválás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb fizetési kötelezettsége alól.

XII. TILTÓ RENDELKEZÉSEK A TÁRSULÁS TAGJAIRA VONATKOZÓAN A PROJEKT ILLETVE PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSÁNAK IDEJÉRE

XII.1. a) A Társulás tagja nem léphet ki,

b) A Társulás tagját nem lehet kizárni mindaddig, amíg a tag települését érintő projekt megvalósítása le nem zárul.

XIII. A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA, A PROJEKT FINANSZÍROZÁSA, A TÁRSULÁS BEVÉTELEI

XIII.1. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK KÖLTSÉGEI, A TÁRSULÁS BEVÉTELEI

XIII.1.1. A Társulás vagyona/bevétele elsősorban a tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll. A Társulás induló vagyonnal nem rendelkezik.

A társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, figyelemmel az Mötv. 110. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.

XIII.1.2. A Társulás vagyoni eszközeit növeli a saját esetleges egyéb bevétele (ha van), a Társulás által elnyert egyéb támogatás, adományok, stb. és a Társulásnak tett felajánlások.

XIII.1.3. A Társulás működése során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg, a Társulás megszűnésekor a Társulás saját vagyona elszámolásra és szétosztásra kerül a Tagok között megfelelő arányban.

XIII.1.4. A Társulás bevételei elsősorban a Tagok által a működési költségekre átadott vagyoni eszközök (tagdíj), valamint a működési költségekre fordítható támogatások, felajánlások és a Társulás egyéb saját bevételei.

XIII.1.5. A tagdíj: a Társulási tagság tagdíj fizetéséhez kötött. A tagdíj a Társulás működési költségeinek fedezetét biztosítja. A Tagok által fizetendő tagdíj az alábbi tételekből áll össze:

A megvalósított KEOP projekt fenntartásához és monitoringozásához kapcsolódó feladatok fedezete:

A megvalósított KEOP projekt fenntartásához és monitoringozásához szükséges költségekhez való tagdíjhozzájárulás az eredeti KEOP Szennyvíztisztító bővítésének arányában meghatározott és az alábbiak szerint alakul:

Érd: 78,02%

Diósd: 10,70%

Tárnok: 11,28%

A megvalósított KEOP projekt fenntartásához és monitingozásához szükséges költségeket a mindenkori, elfogadott éves költségvetés rögzíti.

A folyamatban lévő feladatok fedezete:

Az Éves Költségvetésben elfogadott működési költségek körében meg kell határozni a KEOP projekten kívüli feladatok működési költségkeretét. Ezen keretet az egyes tagönkormányzatok abban az arányban finanszírozzák, amilyen arányban a Társulás erőforrásait az adott évben igénybe veszik beruházási projektjeik megvalósításához, fenntartásához vagy bármely egyéb a Társulási Megállapodás által lehetővé tett feladat elvégzése kapcsán. Ezen finanszírozási arányt minden költségvetési év vonatkozásában az előző év december 15-ig kell meghatározni.

Vermikomposztáló-telep üzemeltetési költségeinek fedezete:

A vermikomposztáló-telep közvetlen és közvetett költségeihez való tagdíjhozzájárulás az eredeti KEOP Szennyvíztisztító bővítésének arányában meghatározott és az alábbiak szerint alakul:

Érd: 78,02%

Diósd: 10,70%

Tárnok: 11,28%

A vermikomposztáló-telep éves üzemeltetési költségét a mindenkori, elfogadott éves költségvetés rögzíti.

XIII.1.6. A Társulás működési költségeit az előző év végén biztosító tagdíj tárgyévben esedékes összegét minden költségvetési évben, a költségvetési évet megelőző december hónap 15. napjáig a Társulási Tanács állapítja meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják. A tagdíj befizetésének teljesítése költségvetési évenként két egyenlő részletben történik:

az első részletet a költségvetési év február 28. napjáig,
a második részletet a költségvetési év július 15. napjáig

kötelesek a Tagok a Társulás számlájára utalni. A felhasználás elszámolása költségvetési évenként, a tárgyévet követő március 31-ig történik.

XIII.1.7. A Társulás alapításával kapcsolatos költségek a Társulás költségei között számolandóak el.

XIII.1.8. A Tagok e megállapodásban vállalt vagyoni hozzájárulásukat első ízben akként bocsátják a Társulás rendelkezésére, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a tárgyévi hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják.

XIII.1.9. A Társulási Tanács jogosult a Tagok számára további befizetési kötelezettséget meghatározni, és megjelölni az egyes Tagok hozzájárulásának mértékét.

XIII.2. A PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSA:

XIII.2.1. Az egyes tagokat érintő projektek megvalósításának fedezetét az egyes létesítmények leendő tulajdonosa által a teljesítendő saját finanszírozás és az adott esetben elnyert pályázati támogatás együttesen biztosítja.

XIII.2.2. A projektfinanszírozással összefüggő bevételek:

a Tagok által a beruházás önrészének finanszírozására átadott pénzügyi eszközök,
a beruházásra elnyert pályázati támogatás
a projekt által termelt bevételek
egyéb bevételek.

XIII.2.3. Az egyes projektek önrészének finanszírozására átadott pénzügyi eszközök egyes tagokat terhelő mértékét és annak befizetési ütemezését a projektek kidolgozására és megvalósítására vonatkozó szerződésekben kell rögzíteni. A társulás saját projektjeinek fedezetét az esedékesség évének elején a Társulási Tanács határozza meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják.

XIII.2.4. A beruházásban résztvevő víziközmű-társulat a Tag önkormányzatokkal megkötött pénzeszköz átadási és átvételi szerződés alapján, a Tag önkormányzatok útján nyújtja az anyagi hozzájárulást a Társulás bevételeihez.

XIII.2.5. A Tagok megállapodnak abban, hogy a KEOP keretében az egyes, - közös beruházásban megvalósult - létesítményekben való érdekeltségek aránya a tagok megállapodása alapján a 2011-es lakosszám alapján került meghatározásra, és a beruházási költségeket ebben az arányban osztják meg. Ettől eltérően a hálózat építés és ehhez tartozó átemelő telepek költségeit az egyes települések közigazgatási határán belüli területre eső csatornahosszak alapján osztják.

Eltérő megállapodás hiányában a KEOP projekthez kapcsolódó Társulási kiadásaihoz való hozzájárulás a tagokat a beruházási hányadok arányában terheli.

Eltérő megállapodás hiányában a további projektekben a Társulás kiadásaihoz való hozzájárulás a tagokat a megbízásuk alapján bonyolított projektek nettó beruházási költségeinek arányában terheli.

XIII.2.6. Ha a Társulás gazdálkodása forráshiányos, úgy a Társulási Tanács határozata alapján köteles minden Tag – a XIII.2.5. szerinti beruházási költségek arányában - a forráshiány finanszírozásához szükséges hozzájárulást az Elnök felhívására a Társulás számlájára, a felhívásban megjelölt határidőben befizetni.

XIII.2.7. A Társulási beruházás következtében létrejövő létesítmények megvalósításához szükséges saját finanszírozást az adott létesítmény leendő tulajdonosaként megjelölt Tag biztosítja.

XIII.2.8. A Tag saját finanszírozás (a továbbiakban: saját finanszírozás) részei a következők:

a) saját forrás (azaz a beruházási költségek támogatásból nem fedezett hányada), valamint
b) a járulékos költségek.

XIII.2.9. A szállítói számlák esedékességekor a támogatási szerződésben foglaltak, illetve a vonatkozó jogszabályi előírások szerint a PME utalja át a projekt lebonyolítási számlára a szállítói számlára eső sajáterő-hányadot, amelynek társönkormányzatoktól beutalt részének megfelelő időben a Társulás elkülönített célszámláján kell rendelkezésre állnia.

XIII.2.10. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rájuk eső és az adott évben esedékes sajáterő-hányadnak és a járulékos költségeknek megfelelő összeget az adott évi költségvetésükbe beállítják, az arra vonatkozó pénzügyi fedezetet biztosítják, illetve számlavezető bankjuktól a fizetés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot kérnek.

A saját finanszírozás elemeit a Tagok a Társulási Tanács Elnökének felhívása alapján, a szükséges ütemezésben teljesítik.

XIII.2.11. Tagok vállalják, hogy projektenként a Társulással az átadott pénzeszközök átadás-átvételére vonatkozó megállapodást megkötik, illetve kijelentik, hogy ilyen megállapodás hiánya vagy késedelmes megkötése esetére is a pénzügyi kötelezettségvállalások velük szemben a jogszabályi előírásokban foglaltak szerint érvényesen kikényszeríthetőek.

XIII.2.12. A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy az Mötv. 93. § 9. pontja szerint járnak el.

XIII.2.13. Tagok tudomásul veszik, hogy jelen Megállapodás aláírásával visszavonhatatlanul hozzájárulnak ahhoz, hogy pénzügyi kötelezettségeik biztosítására biztosítékok nyújtását kérheti tőlük a Tanács.

XIII.2.14. A teljes beruházási költség KEOP támogatásra jogosult részén felül jelentkezik a projekt járulékos költsége, amely magában foglalja a támogatás elnyerését megelőzően végzett előkészítő munkák (tanulmányok, pályázati dokumentációk, tervek) költségeit (amennyiben azt a projekt előkészítésre kötött támogatási szerződés nem finanszírozza). Az ezen időpontot megelőzően kifizetett ráfordítások nem jogosultak a KEOP támogatásra. A Tanács által jóváhagyott és ténylegesen felmerülő előkészítési költségeket és felmerülő és szükséges – a Tanács által jóváhagyott továbbiakban felmerülő, de támogatásban nem részesíthető költségeket a Tagok beruházási ráfordításaik arányában (érdekeltségi arányuk szerint) viselik.

XIII.2.15. A járulékos költségek finanszírozását a Tagok biztosítják. Adott projektelemekhez egyértelműen hozzárendelhető előkészítési költségeket közvetlenül a költségviselőnek fizeti meg az érintett önkormányzat. A járulékos költségek további részét a résztvevő önkormányzatok a rájuk eső beruházási ráfordítás arányában részben a tényleges kifizetéshez igazodóan, részben a Társulás fennállásának, és a Társulási beruházás folyamatának teljes ideje alatt, a beruházási ráfordítás felmerülésének idejétől függetlenül folyamatosan (pénzátadás formájában) megtérítik.

XIII.3.A PROJEKTEK EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ LÉTESÍTMÉNYEK TULAJDONJOGA ÉS ÜZEMELTETÉSE

XIII.3.1. Tagok megállapodása értelmében a helyi csatornahálózatok és a helyi érdekű gyűjtővezetékek az adott települési önkormányzat tulajdonába kerülnek.

XIII.3.2. Az iszaptelep (érdi 0110/103, 0111/5, 0111/6 hrsz.) területének tulajdonjoga Érd Megyei Jogú Város tulajdonában van.

Tagok az eredeti tulajdonjogok és az önerő biztosítás körülményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően a tulajdoni arányok a következők lesznek a teljes létesítményen:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata: 100,00 %

Tagok rögzítik, hogy a KEOP projekt eredményeként létrejött iszaptelep próbaüzemének befejeztével a Társulás „Zöldhatár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” néven gazdasági társaságot hozott létre az iszaptelep üzemeltetésére. Az erre a célra létrehozott gazdasági társaság a Társulás megszűnését követően Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 100,00 %-os tulajdonába kerül.

XIII.3.3. Az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep a program megkezdése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és Diósd Község Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában volt 84/100 és 16/100 tulajdoni arányban. Azonban felek azt is rögzítik, hogy Tárnok Nagyközség Önkormányzata is hozzájárult az építés költségeihez.
Tagok a szennyvíztisztító építésének előzményeire tekintettel úgy döntenek, hogy a beruházás átadását követően az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep (érdi 26249 hrsz.) tulajdoni arányai a következők lesznek a teljes létesítményen:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata: 78,02 %
Diósd Város Önkormányzata: 10,70 %
Tárnok Nagyközség Önkormányzata: 11,28 %

A Tagok megállapodnak, hogy ezen tulajdonosi arányokat földhivatali bejegyzésre alkalmas külön dokumentumban rögzítik.

XIII.3.4. Az alapvezeték és hozzátartozó átemelő műtárgyak tulajdonosai az egyes települések közigazgatási határain belül az illetékes Önkormányzatok. Ennek megfelelően a csatorna-hálózat és az átemelők tulajdonjoga a tervezett hálózat beruházási költségei arányában oszlik meg az Önkormányzatok között, végelszámolásnál pedig a tényleges bekerülési értéken történő aktiválás szerint.

XIII.3.5. A csatorna hálózathoz közvetlenül köthető költségek (hálózati, műszaki, ellenőrzési, hálózati tender tervezés, stb.) megosztása az előzetesen tervezett beruházási költség szerint a hálózatokra számolt arányoknak megfelelően történik. A végelszámoláshoz a felek az aktivált hálózati értéket veszik figyelembe.

XIII.3.6. A hálózathoz nem köthető általános költségek, illetve a szennyvíztisztító építéséhez köthető költségek megosztásának aránya megegyezik az új szennyvíztisztító telepre alkalmazott megosztási arányokkal.(A XIII.3.3. pont szerint).

XIII.3.7. A tartalék keret és inflációs tartalék megosztása előzetesen a hálózati, beruházási költséggel súlyozott hálózatra alkalmazott megosztási arány és a szennyvíztisztító beruházási költséggel súlyozott tisztító telepre alkalmazott megosztási százalék összegéből adódik.

XIII.3.8.Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy Tagi jogaikat akként gyakorolják, hogy a Társulás ezen vagyonelemeket a nevezett Tagoknak köteles aktiválásukat követően átadni. A vagyonelemek kiadásánál a vonatkozó jogszabályokban és szakmai állásfoglalásokban foglalt előírásokat teljesíteni kell.

XIII.3.9. A Társulás, mint kedvezményezett – a KEOP-1.2.0 pályázati konstrukció pályázati útmutatójának C.11. pontjában foglaltaknak megfelelően – a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállásáig, azaz 5 évig csak az Irányító Hatóság Vezetőjének előzetes engedélyével, a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegenítheti el, kizárólag indokolt esetben olyan célból és tartalommal, mely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg.

XIII.3.10. A csatorna-hálózat üzemeltetőjét a hálózat elemeként tekintett átemelő telepekkel együtt és az érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep üzemeltetőjét a települési önkormányzatok választották ki, a hatályos vízgazdálkodási és KEOP előírások alapján, figyelembe véve a jelenleg is érvényben lévő Üzemeltetővel és tulajdonosaival- az üzemeltetéssel kapcsolatosan – megkötött szerződéseket.

XIII.3.11. A Tagok vállalják, hogy a teljes és valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat, szerződéseket és az arra vonatkozó szükséges nyilatkozatokat a KEOP közreműködő szervezet részére megküldik, illetve azokat a Társulás rendelkezésére bocsátják, egyben tudomásul veszik a KEOP közreműködő szervezet igényét, hogy az üzemeltetési koncepciót jóvá kívánja hagyni.

XIII.3.12. A megvalósítandó létesítmények környezeti hatásainak csökkentése érdekében az érdekelt önkormányzatok és a majdani üzemeltetők kötelesek lesznek ésszerűen együttműködni a környezet terhelésének csökkentése érdekében.

XIII.3.13. Tagok a további projektek vonatkozásában külön megállapodásban rögzítik a létrejövő létesítmények tulajdonjogára és üzemeltetésére vonatkozó feltételeket.

XIV. A TÁRSULÁS CÉLJÁT KÉPEZŐ PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS BIZTOSÍTÉKOK

XIV.1. Tagok egyenként jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rájuk eső és az adott évben esedékes sajáterő-hányadnak és az arányos járulékos költségeknek megfelelő összeget (azaz a saját finanszírozás éves részét) az adott évi költségvetésükbe beállítják, az arra vonatkozó pénzügyi forrást meghatározzák, valamint számlavezető bankjuktól a fizetés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot szereznek be. Tudomásul veszik, hogy amennyiben az Elnök fizetési felkérését késedelmesen teljesítik, a Társulási Tanács a Társulási Tanács Tagi mellékkötelezettségre (biztosítékra) vonatkozó döntésétől függetlenül jogosult a hátralévő saját finanszírozás fizetési részleteinek teljesítésére, azt teljes egészében biztosító bankgaranciát kérni. Fizetési késedelem esetén a Tag a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét (amely azonban nem lehet kevesebb, mint a törvényes késedelmi kamat) köteles késedelmi kamatként megfizetni a Társulásnak.

XIV.2. A megvalósítás során az egyes projektelemeknél jelentkező késedelmekkel, támogatási szerződéstől történő eltérésekkel (az ellenőrzések során feltárt hibákkal) és a támogatási szerződésben vállalt (ellenőrzéstűrési, stb.) kötelezettség megszegésével okozott kárért a kárt okozó Tag a felelős.

XIV.3. Az érintett Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kapacitás megtervezésénél náluk figyelembe vett kapacitások lekötését biztosítják azáltal, hogy az illetőségük alá eső hálózaton összegyűjtött szennyvíz elvezetésére és tisztítására a megfelelő létesítményeket veszik igénybe, és gondoskodnak arról, hogy a beruházás keretében kiépült hálózatokon megvalósuljon a legalább 95%-os rákötési arány. A minimális rákötési arányt a bővített, fejlesztett érdi regionális jellegű szennyvíztisztító telep tekintetében a telep üzembe helyezését követő 3 éven belül az egyes települések viszonylatában el kell érni. Tagok vállalják hogy amennyiben nem biztosítják a vállalt rákötési arányt, akkor finanszírozzák az érdi szennyvíztisztító telep állandó költségeinek az eredetileg igényelt és lekötött arányoknak megfelelő hányadát.

XIV.4. Tagok a támogatási összeg jogszabályon, illetve támogatási szerződésen alapuló visszakövetelése esetén a KEOP közreműködő szervezete felé fennálló tartozásokért együttesen és korlátlanul kötelesek helytállni a részükre biztosított támogatási összegek mértékéig.

XIV.5. A Tagok kijelentik, hogy a KEOP 1.2.0. pályázatban vállaltakat, illetve a támogatási szerződésben és mellékleteiben foglaltakat a Társulás útján magukra nézve kötelezőnek fogják tekinteni. Elfogadják, hogy a támogatást nyújtó szervezettel szemben, a Társulás által megkötött támogatási szerződés alapján az azokban lefektetett szempontoknak megfelelően lesznek felelősek.

A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE

A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba. A Társulást a Tagok a projektek megvalósítására hozzák létre.

XV.1. A Társulás megszűnik:

ha a társulás tagjai az Mötv. 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák;
ha a Tagok száma egy Tagra csökken,
a bíróság jogerős döntése alapján
a törvény erejénél fogva;
ha a törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult;

XV.2. A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel. A Tag önkormányzatoknak a projekt üzemeltetéséhez kapcsolódó és jelen szerződésben vállalt kötelezettségei a Társulás megszűnésével is jogérvényesek.

XV.3. A jogszabályi kötelezettség folytán történő módosítás esetét kivéve a Raiffeisen Bank Zrt-vel megkötött keretmegállapodás aláírásakor hatályos Társulási Megállapodást, a Társulási Tanács a Bank előzetes írásos engedélye nélkül, nem módosítja. A Társulás megszüntetése kizárólag a Bank előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVI.1. Jelen megállapodás hatályba lépéséhez és annak módosításához a Társult Tag-önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

XVI.2. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulási Tanácsban az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 30 napon belül meg kell jelölniük az új tagi képviselőket.

XVI.3. Érvénytelen rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg érvényessé váljon és a szerződés céljának és az aláíró Tagok akaratának megfeleljen. Ha valamely szerződési kikötés érvénytelen, úgy az a megállapodás egészének érvényességét nem érinti, kivéve, ha a Felek a jelen megállapodást az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg.

XVI.4. A Tagok közöttük a jelen Megállapodás értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban felmerült esetleges vitájukat, illetve jogvitáikat megkísérlik békés úton rendezni.

XVI.5. A jelen megállapodás a tárgyát képező ügyletre vonatkozólag a Tagok közötti teljes megállapodást tartalmazza. A jelen megállapodás módosítása vagy feltételeinek kiterjesztése csak írásban és a szerződő Felek által szabályszerűen aláírt formában érvényes.

XVI.6. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet, és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet, az Európai Uniós támogatásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

XVI.7 Aláíró Tagok kijelentik, hogy hatáskörrel rendelkező képviselő-testületeik a jelen megállapodást megfelelően előzetesen (minősített többségű határozattal) jóváhagyták, és az a jelen megállapodás aláírását követően a Tagokra nézve érvényes és kötelező.

Kelt: Érd, 2019. év ………………... hó…….nap

T. Mészáros András

Elnök

T. Mészáros András polgármester Bogó László polgármester

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Diósd Város Önkormányzata

Szolnoki Gábor polgármester

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

ZÁRADÉK:

Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodás 2019. szeptember 1. napján lép hatályba.

A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei, illetve a Társulási Tanács jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást az alábbi határozataikkal fogadták el:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata …/2019. (___) határozat

Diósd Város Önkormányzata …/2019. (___) határozat

Tárnok Nagyközség Önkormányzata …/2019. (___) határozat