Tisztelt Közgyűlés!
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 30/2022. (X. 28.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Tkp.) 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bárki (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) írásban kezdeményezheti a polgármesternél”.
A Krause Kft. azzal a kéréssel fordult Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatához, annak polgármesteréhez, hogy szüntesse meg az Érd, Tolmács utca 7. szám alatti telephelyén álló, használaton kívüli, leromlott állapotban lévő és fejlesztési, technológia-megújító terveit akadályozó, ugyanakkor ipartörténeti emléket jelentő víztorony (hrsz 24799/4) építményének helyi, egyedi védettségét.
A Tkp. (3. melléklet) alapján az említett víztorony helyi egyedi védelem alatt áll.
A Tkp. 4. § (8) bekezdése szerint „Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:
(…)
- b) a védett egyedi értéknek a védelem alapját képező értékét – az azt megállapító szakvélemény szerint – helyreállíthatatlanul elveszítette;
(…)”
A tulajdonos az építmény építéstörténetét is feltáró értékvédelmi szakvéleményt készíttetett a szóban forgó építményről, mely szakvéleménynek része az építmény pontos felmérése, állapotának rögzítése és fotódokumentációja is. A szakvélemény javaslatot is tartalmaz a víztorony emlékének megőrzésére. A benyújtott értékvédelmi szakvélemény kimondja:
"Az érdi Tolmács utca 5-7. számú telek műemléki és régészeti védettséggel nem
rendelkezik, de mint a település sajátos ipartörténeti emléke a telken álló víztorony helyi
védettséget nyert 2016-ban. Az ipari terület most tervezett fejlesztése a telek meglévő
funkcióinak bővítésével számol, a helyi védett épület jellegének védelme, a telek belsejében
szabadon álló torony fenntartása, ezzel a helyi védettségének megőrzése ezért nem
lehetséges. Az építmény ugyan a környék közelmúltjának jellegzetes eleme, építészeti és
ipartörténeti szempontból azonban szerény példája a 20. század közepi építészeti termésnek.
Néhány jellegzetes motívuma igyekszik felidézni a modernista építészet korszakban bevett
jegyeit, de mára műszakilag és fizikailag is elavult. Fenntartása nem csak a tervezett fejlesztést
lehetetlenítené el, de az építés korában alkalmazott anyagok rossz minősége miatt sem
feltétlenül lehetséges. Meggyőződésünk, hogy e dokumentáció vizsgálata és a vele egyidőben készült
építészeti felmérés képes megőrizni a torony emlékét, és emiatt a hozzá kapcsolódó, szintén
használaton kívül álló létesítményekkel együtt a bontása nem okoz pótolhatatlan vesztségeket,
különösen, mert a terület fejlesztése a környék munkahelyteremtő potenciálját is tudja növelni. Az építmény nem rendelkezik műemléki értékkel, a korszakának jellegzetesen megformált,
de nem különösebben kiemelkedő emléke.”
Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az ilyen jellegű építmények esetében szokásos hasznosítási mód, az építmény fennmaradását biztosító működőképes funkció, vagyis a torony turisztikai, kilátópontként való hasznosítása a város adott pontján, egy működő ipari bázis közepén, közeli látványelemek, az iparteleptől független üzemeltető hiányában, használhatatlan műszaki állapotban életszerűen sajnos nem lehetséges.
Röviden ezek az összefüggések, melyeket mérlegelni szükséges a szabályozás módosítására tett kezdeményezés támogathatósága ügyében.
A helyi védelem megszüntetéséhez a Tkp. módosítása szükséges. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm.rendelet a településképi rendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik:
- § (1) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet
- a) készítése és módosítása adatszolgáltatáson alapul,
- b) véleményezése helyi partnerségi egyeztetés keretében is történik, ha az önkormányzat partnerségi rendeletében ezt előírja,
- c) adatszolgáltatás figyelembevételével elkészült tervezetét egyeztetni kell olyan módon, hogy a településtervnél véleményezési és záró szakasz, a kézikönyv és a településképi rendeletnél csak véleményezési szakasz kerül lefolytatásra, és
- d) elfogadása az egyeztetést követően történik, önkormányzati határozat vagy rendelet formájában.
(2) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítését és módosítását az önkormányzat képviselő-testületének
- a) a készítés vagy módosítás tényét,
- b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén az Étv.-ben foglalt követelményeknek való megfelelést,
- c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és
- d) a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés elfogadását
együttesen tartalmazó döntése alapozza meg.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és – egyetértése esetén – döntsön a Tkp. módosításának megindításáról!
Az előterjesztés sürgősségét az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendeletének 28.§ (2) bekezdése alapján a tulajdonosi fejlesztés-beruházás mielőbbi megkezdése indokolja.
Érd, 2023. február 20.
|
|
Szűcs Gábor alpolgármester |
HATÁROZATI JAVASLAT
- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm.rendelet 59.§ (2) bekezdés a) pontja alapján - elhatározza az Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 30/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet alábbi módosítását:
- Érd, Tolmács utca 7. szám alatti (hrsz 24799/4) víztorony helyi védettségének megszüntetése.
- A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a rendelet-tervezet fentieknek megfelelő elkészítéséről és a véleményezési eljárás kezdeményezéséről.
Határidő: módosítási eljárás megindítására – 30 nap
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.