Tisztelt Közgyűlés!

 

Magyarország éghajlatvédelmi törekvéseit és kötelezettségeit a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvénnyel a legmagasabb jogszabályi szinten szabályozza, amely összhangban van a Magyar Országgyűlés 23/2018. (X. 31.) határozatával elfogadott és a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával.

 

Az Országgyűlés a környezeti örökségünk védelme, a magyar emberek és nemzedékek együttes erőfeszítései eredményének megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása érdekében a 2020. évi XLIV. törvény 3.§-ban részletesen és tételesen kifejti a törvényalkotó azon szándékát, mely szerint

 

(1) Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.

(2) Magyarország 2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.

(3) Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt ér el a 2030. évig.

(4) Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.

 

A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá a következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényelnek. A Magyarország Kormánya által törvényi szintre emelt kötelezettség teljesítésében az önkormányzatok szerepe és jelentősége megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen.

 

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül az Innovációs és Technológiai Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatósága

által 2018. február 9-én kiadott felhívás alapján ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROSÖNKORMÁNYZATA,mint Kedvezményezett 2018. április 27-én támogatási kérelmet nyújtott be. A Támogató az„Érd MJV klímavédelmi stratégiájának kidolgozása ésszemléletformáló program sorozatok megvalósítása” című KEHOP-1.2.1-18-2018-00016azonosítószámú támogatási kérelmet elbírálta és támogatásra alkalmasnak minősítette.Az elfogadásra javasolt dokumentum ezen pályázati kiírásban foglalt módszertan szerint tartalmazza az Érd Megyei Jogú Város klímaváltozás szempontjából releváns természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági problémaköreinek rövid leírását. A helyzetleírások szabályát követve az elérhető legfrissebb statisztikai adatokra (KSH STADAT, illetve önkormányzati adatszolgáltatás) épül, valamint a város korábbi stratégiai programdokumentumai alapján készült. A módszertannak megfelelően bekérésre kerültek azok az adatok, amelyek mentén kialakítható volt Érd üvegházgáz (ÜHG) leltára és kijelölhetők voltak azok a szektorok és szférák, amelyekbe történő beavatkozással a leghatékonyabb ÜHG kibocsátás csökkentés (mitigáció) érhető el a következő években.

 

A stratégia első változata – a módszertan ajánlásainak megfelelően – is már társadalmi közreműködéssel készült, hiszen a „Települési Alkalmazkodási Barométer” (TAB) elnevezésű kérdőív-csomagot a város több tucat prominense (döntéshozók, szakemberek) kitöltötte. Ezen stratégia 2021. szeptember hónaptól elérhető városunk hivatalos honlapján, valamennyi önkormányzati képviselőnek és bizottságnak kiküldésre került, valamint egy lakossági és civil társadalmasítási kampány keretében a helyi média hívta fel a figyelmet a dokumentummal kapcsolatos vélemények beküldésére.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§. (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi.  A beérkezett vélemények az előterjesztés mellékletét képezik.

Jelendokumentum valamennyi fenti véleményezőtől beérkezett releváns javaslatot és véleményt egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza.

 

Érd Megyei Jogú Város Klímastratégiája egy közép, illetve hosszú távú tervezési dokumentum.A részletes klímastratégiai intézkedések 2030-ig szóló távlatot ölelnek fel, illetve tágabban 2050-ig szólnak.A célkitűzések és intézkedések teljesítettségének fokát ugyanakkor a program-, illetve projektciklus menedzsment elvei alapján ennél gyakrabban kell felülvizsgálni. Az önkormányzati ciklusok időtávlatát, valamint az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók ajánlásait is figyelembe véve éves ellenőrzési periódus javasolt.

 

A stratégia céljait, illetve intézkedéseinek a megvalósítását egy monitoring folyamat is kíséri, amelyben konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időben korlátozott indikátorok kerültek meghatározásra.

 

Mivel a város lakóinak az életminősége, biztonsága, a jövő generációinak a védelme mindannyiunk közös érdeke és a jövő kulcsfontosságú területe, ezért a jövőben a város gazdasági programjának megalkotása, valamint az éves költségvetések kidolgozása során is messzemenően figyelembe kell venni a klímavédelem szempontjait.

 

Érd jövőben átdolgozandó, illetve újonnan kialakítandó valamennyi stratégiai tervdokumentumába - de különösen a Településfejlesztési Koncepcióba, a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiába (FVS), az Integrált Terület- és Településfejlesztési Stratégiába (ITS), a Szabályozási Tervbe,a SMART City Koncepcióba és a Környezetvédelmi Programba – mélyen be kell építeni jelen klímastratégia elemeit, és a tervezési szakaszokba is be kell vonni a terület illetékes munkatársait.

 

A stratégiában szereplő alábbi főbb intézkedések meghatározása részben a település korábbi programdokumentumai (ITS, Környezetvédelmi Program, Batthyány Program 2020), részben a Települési Alkalmazkodási Barométer kérdőívre adott válaszok, részben pedig a Pest Megyei Klímastratégia útmutatásai alapján történt.

 

A város adottságainak megfelelő, különösen specifikus intézkedések a következők:

  • atávhőrendszer fejlesztése,
  • ÜHG elnyelő zöldfelületek növelése a településen,
  • Fenntartható Energia-és Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása Érd MJV-ban,
  • a közösségi közlekedés optimalizálása,
  • kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása,
  • az alternatív hajtásmódok terjesztése a közlekedésben,
  • a lakossági hulladék újrahasznosítási arányának növelése,
  • az üveghulladék gyűjtésének és újrahasznosításának a komplexebb kialakítása,
  • légszennyezettségi és zajvédelmi mérőállomások telepítése a városban,
  • komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása,
  • a biztonságos ivóvízellátás biztosítása,
  • a klímaváltozáshoz alkalmazkodó mező-és erdőgazdaság kialakítása,
  • a kerékpárhasználat népszerűsítése a lakosság körében.

 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen dokumentum nem csak terveket ír le, hanem az abban javasolt konkrét klímastratégiai intézkedések megvalósítása a dokumentum elfogadásával jelentős kötelezettségeket is ró az Önkormányzatra, hiszen a stratégiában megfogalmazott cselekvési területek ütemezett végrehajtásával lehet csak teljesíteni az Európai Unió, valamint  Magyarország Kormánya által is kötelezettségként vállalt klímavédelmi célokat.

 

A stratégia a 2022-es évre konkrétan a következő klímavédelmi intézkedések megtételét javasolja annak érdekében, hogy tarthatók legyenek a 2030-as és 2050-es ÜHG csökkentési célok. A 2021-től induló klímastratégiai intézkedések finanszírozási forrását a TOP PLUSZ 2021-2027 fejlesztési időszakra tervezett Éves Fejlesztési Keretének úgynevezett „biztonsági háló” forráskerete jelenti, amelyet a hazai költségvetés biztosít. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról a Kormány 1780/2021. (XI. 2.) számú határozata rendelkezik, amely a 1652/2021. (IX. 21.) számú kormányhatározat módosításáról szól. Érd támogatási keretét a TOP_Plusz-1.3.1-21 felhívás, Pest megyeterületspecifikus melléklete tartalmazza.

 

Az említett TOP PLUSZ 2021-2027 pályázat benyújtására vonatkozó előterjesztés a pályázati kiírásra vonatkozóan ismertté váló információk birtokában a közgyűlés soron következő (2021. decemberi vagy 2022. januári) ülésére készül.

 

A klímavédelmi stratégiával kapcsolatosan végrehajtandó feladatok tekintetében az alábbi költségekkel kalkulálhatunk:

 

  • Az önkormányzati intézmények épületenergetikai felújítása, megújuló energiás berendezések telepítése
    • Finanszírozási igény: 100-300 millió Ft/intézmény
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 2. prioritás (ERFA), Fenntartható energiahatékonyság

 

  • Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó lakossági projektek támogatása
    • Finanszírozási igény: 10–15 millió forint
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 2. prioritás (ERFA), Fenntartható energiahatékonyság
  • Az érdi gazdasági szervezetek klímavédelmi projektjeinek támogatása
    • Finanszírozás:10-15 millió forint
    • Önerő forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • Önkormányzati intézményi energiahatékonysági verseny
    • Finanszírozás: 1,5 millió forint (képzés, mérőberendezések, eszközök, jutalom)
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • ÜHG elnyelő zöldfelületek növelése a településen
    • Finanszírozás: projektelem-függően specifikálandó
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések

 

  • SECAP kidolgozása
    • Finanszírozás: 8–10 millió forint
    • Források: TOP Plusz-1.3-1-21 Fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása

 

  • Hőségriadó intézkedési terv készítése és társadalmasítása
    • Elkészítés:belső erőforrás
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • Települési zöldfelületek és ökológiai hálózatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése
    • Finanszírozás: 4–5 millió forint
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések

 

  • Veszélyeztetett épületek felmérése és műszaki megoldások javaslata
    • Finanszírozás: 5 millió forint
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 2. prioritás (ERFA), Fenntartható energiahatékonyság
  • Vállalati társadalmi felelősségvállalás erősítése
    • Elkészítés:belső erőforrás
  • Szemléletformáló programok az önkormányzati intézmények dolgozói számára
    • Finanszírozás: 1,5 millió forint/év
    • Forrás:pályázat, önkormányzati forrás
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • Érdi Zöld Pont létrehozása
    • Finanszírozás: 25 millió Ft/év
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • Lakossági mitigációs és adaptációs kampányok
    • Finanszírozás:1000 forint/fő elérésenként
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • Nevelési-oktatási intézmények részvétele a klímavédelmi szemléletformálásban
    • Finanszírozás: 1000 Ft/fő elérésenként
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések

 

  • Civil szervezetek bevonása – közösségépítés
    • Finanszírozás: 1 millió/év
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések
  • A kerékpár használat népszerűsítése a lakosság körében
    • Finanszírozás: 1000 forint/fő az elérések fajlagos költsége S
    • Forrás: TOP_Plusz-1.3.1-21 Top plusz 3. prioritás (ESZA+), Fenntartható humán fejlesztések

Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy tárgyalja meg az előterjesztést és fogadja el Érd Megyei Jogú Város Klímavédelmi Stratégiáját!

 

 

Érd, 2021. november 19.

 

 

 

Tetlák Örs

alpolgármester

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése Érd Megyei Jogú Város Klímavédelmi Stratégiáját a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

 

Határidő:         a stratégia felülvizsgálatára –  évente

Felelős:            dr. Csőzik László polgármester

 

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.