Érd településrendezési eszközeinek több részterületre vonatkozó HÉSZ módosításának elfogadása

Tisztelt Közgyűlés!

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 18. §-ára figyelemmel az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) számú önkormányzati rendelet (HÉSZ) módosításának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3/2020. (I. 30.) számú határozatával döntött a településrendezési eszközök részleges módosításának kezdeményezéséről a közelmúltban jelentkezett önkormányzati és egyéb fejlesztési szándékok, valamint a rendelet alkalmazása során felmerült korrekciók szükségessége miatt.

A részleges módosítás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet ún. teljes eljárás rendje és tartalmi követelményei szerint történt. A módosítási eljárás része a jogszabályokban előírt államigazgatási és partnerségi véleményezési eljárás végrehajtása is.

A tartalmi követelmények tekintetében a hatályos településrendezési eszközökhöz elkészített, 121/2014. (V. 22.) számú határozattal elfogadott megalapozó vizsgálat a TSZT és HÉSZ részleges módosításához felhasználható, azt elegendő szükség szerint aktualizálni.

A TSZT és HÉSZ részleges módosítása során vizsgálni kellett az egyes hatályos területi terveket, ezek sorában a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 92. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) számú kormányrendelet szerint környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességét.

Jelen módosítási javaslat tartalmi elemei a következők:

A Vízöntő utca és Júlia utca közti terület mezőgazdasági övezetből (Má-1) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetbe (Gksz-1) sorolása:

A módosítás kidolgozásáról a tulajdonos által készíttetett telepítési tanulmányterv alapján a Közgyűlés 184/2019. (IX. 26.) határozatával döntött. A módosítás a tulajdonos szándékának megfelelően a szomszédos terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület övezet státuszát venné át annak érdekében, hogy ott ipari csarnokot helyezzen el. Az övezeti átsorolás kötelező fásítással megvalósítható izolációt is tartalmaz és csak gyengébb minőségű termőföldet érint.

A Vincellér utca 68/A. 11012 helyrajzi számú telkén a „megtartandó faállomány” jelzett területének felülvizsgálata: a részletes favédelmi terv (Grünwerk Tájépítész Műhely, 2018) kimutatta, hogy az értékes faállomány nem a szabályozási terven jelzett zónában van. A módosítás az értékes faállomány jelzésének (és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeknek) a valósághoz való igazítását jelenti.

Az Ercsi úti sportpálya mentén a belterületi határ valósághoz igazítása a szabályozási terven: a korábbi 0100 helyrajzi számú ingatlan belterületbe vonása és szomszédos telekkel való összevonása után 26310 helyrajzi számon belterületi státuszt kapott, a módosítás e megtörtént belterületbe vonást vezeti át a szabályozási tervlapon.

A Janka utca mentén (23232/4 helyrajzi szám) az útkorrekció miatt szükséges szabályozási vonal helyzetének megváltoztatása a temető mentén:

A 23220 helyrajzi számú telken sírok találhatók, ezért a szükséges útkorrekciót a Gizella utca és a Janka utca érintett szakaszán, a 23196 helyrajzi számú telek terhére, észak felé kell – a legszükségesebb méretre korlátozva – bővíteni.

Az Etelka utca, Éva utca, Kornélia utca és az Erzsébet utca által határolt tömb belső, hosszanti feltárására irányuló út jelölésének törlése a szabályozásból:

Az érintett tulajdonosok nem kívánják telkeiket megosztani, belső feltárással újabb építési telkeket kialakítani, ezért kérik az irányadó szabályozási vonal törlését a szabályozási tervről.

A Teréz és Erzsébet utca sarkán úszótelken elhelyezkedő szennyvízátemelő közlekedési terület övezetbe és övezethez csatolása, ezzel közterületbe sorolása, területének pontosítása, a csatornavezetés szolgalmi jogának ábrázolása, építési helyből kötelező zöldterület jelölésével való kivonása a szabályozási lapon.

A 26246/7 helyrajzi számú, kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági építési övezetbe tartozó telek 26249/2 és 26246/8 helyrajzi számú utak találkozása menti sarkában közlekedési terület (közterület) kiszabályozása szennyvízátemelő elhelyezésére.

A Csúcs utca 40. (3902/2 helyrajzi szám) alatti ingatlanhoz szabályos közterületi kapcsolatos út kiszabályozása önkormányzati telekből:

A hegyesszögű háromszög alakú telek hegyénél csak mintegy 1,5 méter széles homlokvonallal rendelkezik, mely kapcsolat nem biztosít szabályos közterületi kapcsolatot. E probléma megoldására telektömb szomszédos, önkormányzati telken keresztül feltáró út kijelölésére kerül sor.

A Gyöngyvirág utca 54. (10996/1 helyrajzi szám) számú telekről a beépítés megvalósulása miatt okafogyottá vált kötelező építési vonal törlése (Az építésügyi szabályozás szempontjából irreleváns.)

A Tárcsázó utca mentén a szabályozási terven jelzett útszélesítések elkészülte miatt okafogyottá vált szabályozási vonalak törlése a szabályozási tervlapról:

Az útszélesítés megvalósulásának szakaszain a kötelező szabályozási vonal törlése a szabályozási lapról. A közlekedési terület övezet jelölése felkerül a szabályozási lapra, továbbá a 24232/1 helyrajzi számú telekre felkerül a szabályozási vonal korrekciója, lemetsző helyett ívelő kijelölése.

A Képviselő utca, Technikus utca, Intéző utca és Tollnok utca által határolt telektömb övezeti rendszerének módosítása a kialakult helyzettel összhangban:

A 24796 helyrajzi számú telekből leválasztott 24796/1 helyrajzi számú telken víznyomás fokozó közműépítmény épült, ezért ezen ingatlan településközpont vegyes övezetből (Vt-1/l) különleges közműterület övezetbe (Kk); a 24796/2 helyrajzi számú telek azon része pedig, melyen játszótér épült, településközpont vegyes övezetből (Vt-1/l) zöldterület övezetbe (Z-0) kerül átsorolásba, a kialakult használat szerint.

Az Éva utca és Erzsébet utca között átmenő telkek egyikét átmetsző övezethatár áthelyezése a 22407/2 és 22407/1 helyrajzi számú telket elválasztó birtokhatárra:

Az övezeti határnak a településrendezés szabályai szerint birtokhatárra kell kerülnie (mi több, azzal együtt mozog) annak érdekében, hogy egy helyrajzi szám alatti földrészletre egyféle építésügyi rendelkezés vonatkozzon. A korrekció alapján a 22407/1 helyrajzi szám alatti telek egyértelműen kertvárosias lakóterület (Lke-2), a 22407/2 helyrajzi szám szerinti földrészlet egyértelműen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz-2) övezetbe tartozik.

A Kócsag utca – Szalonka utca – Haris utca – Fecske utca által körbezárt kertvárosias lakóterület (Lke-2) besorolású telkek által körülvett 17394 helyrajzi számú földrészlet, zöldterület övezet besorolású (Z-0). Az övezeti rendszert a valós használathoz kell igazítani:

A telektömb egyik telkének előterében egy szennyvízátemelő építmény épült, e mögött, egy státusza szerint hétvégi házban életvitelszerűen laknak. A tényleges használatnak az az övezeti besorolás felel meg, mely a közmű műtárgyat magába foglaló telekrészt közlekedési területként (közterületként), a maradék telket a környezettel és a használattal egyező kertvárosias lakóterületként (Lke-2) jelöli.

A tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a Tolmács utca mentén két helyen kerül sor az építésügyi szabályok módosítására:

a 18753 helyrajzi számú ingatlan parkolási igényeinek a biztosítására a csatlakozó, 18754/2 helyrajzi számú, településközpont vegyes övezetbe sorolt ingatlanból egy 15 méter x 46 méteres szakaszon közlekedési terület és (részben) Lke-2 övezetbe sorolt telekkiegészítés kerül kiszabályozásra;

a 098/20 helyrajzi számú, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolt, de jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt álló területen kiszabályozott, kötelező feltáró út kikerül a szabályozásból, helyette be nem építhető, 10,0 méteres sáv és mellette beültetési kötelezettség kerül kijelölésre az út távlati biztosítása érdekében.

A Tárnoki út közigazgatási határ menti, beépítetlen, erdős, természetközeli állapotban lévő területén (0202 helyrajzi szám) a Modern Városok Program projektjeként támogatott záportározó építésére alkalmas zöldterület (Z-0) kijelölése a jelenlegi, településközpont vegyes övezet (Vt-6) helyett.

Módosítások a Papi földek környezetében:

kötelező, 16 méter széles út nyitása a Néra utcai telektömb közepén;
a Néra utcai, megosztott telektömb északi felén kertvárosias lakóterület (Lke-2) építési övezet átsorolása egy újonnan bevezetett, kisvárosias lakóterület építési övezetbe (Kl-2), a Láp utca folytatása helyett egy, a tömböt hosszában átmetsző, két oldalról utcával körülvett teleksort eredményező útkijelölés;
a Néra utcai megosztott telektömb területén a kertvárosias lakóterület övezet településközpont vegyesre változik (Vt-3/int). Az „int” kód a névben arra vonatkozik, hogy a terület intézmények (óvoda, bölcsőde) elhelyezésére szolgál;
a tóhoz bevezető utak kiszabályozása;
kiszabályozott „fásított köztér” 35 méterrel való északra csúsztatása. A közpark üzemszerű használatához szükséges építmények – bizonyos méretbeli megkötések mellett – elhelyezhetők;
a 24612 helyrajzi számú földrészlet zöldterületből (Z-0) településközpont vegyes (Vt-3/int) övezetbe kerül átsorolásra;
a Z-1a zöldterületi övezetben létesíthető épületek köre bővül: többféle sportot kiszolgáló épített és mobil épülettel (tenisz, squash, asztalitenisz, tollaslabda, stb.) melyek 6,5 méter homlokzatmagassággal is kialakíthatók lesznek.

Az Aszú utca 10/B (10735/1 helyrajzi szám) alatti ingatlan jelenlegi, kertvárosias lakóterületi (Lke-9) övezeti besorolásának módosítása településközpont vegyes övezetre (Vt-2/int).

A volt téglagyár területén mobil csónakház elhelyezését legalizáló szabályozás a Közgyűlés 185/2019. (IX. 26.) határozata alapján.

Településközpont vegyes övezetekben a leburkolt felületek korlátozása élhető zöldterületek kialakítása érdekében:

Új előírások:

a településközpont vegyes övezetekben – a városközpont és az intézmények kivételével – a szükséges parkolószám 50 %-át épületben, vagy terepszint alatt kell biztosítani;
a gépkocsitároló nem önálló rendeltetési egység;
akkor kétszintű a növénytelepítés, ha 150 négyzetméterenként egy nagylombú fa van elültetve és a burkolatlan felületre gyep, vagy növénytakaró van telepítve. A kötelező zöldterületi hányad legalább 50 %-át egybefüggően kell kialakítani;
településközpont vegyes övezetekben az előírt zöldterületi hányad minden 100 négyzetméterére egy nagy lombkoronájú fa ültetése kötelező.

A szabályozás kisléptékű korrekciói:

a szabályozásban többféle övezethez tartozó telkeken az övezeti határtól független telekalakítást tesz lehetővé;
25 méteres sávban a jelzett övezeti határtól függetlenül, szabadon lehet telket alakítani, az egyes övezetekhez tartozó területrészen pedig az adott területrész beépítési paramétereivel kell kalkulálni;
csatornázatlan kertvárosias lakóterületen 1000 négyzetméter teleknagyság felett is csak egy lakásegységet enged építeni;
a főépület tömegével egybeépített tároló helyiség alapterületét 5 négyzetméter erejéig engedi beleszámítani a lakás alapterületébe;
meglévő épület bővítése vagy fennmaradása esetén az előkert méretét a meglévő épület utcai homlokzatának mélységében állapítja meg;
az építési hely közterület felőli oldalának kötelező építési vonallá nyilvánítására, az utcavonalra nem merőleges oldalhatárok esetén pontosított szabályt ad: ott elegendő az építési hely határát nem a főépület utcai homlokzatának minimum 40 %-ával, hanem egyetlen ponton érinteni;
oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron álló épület kötelező, illetve minimális mértékét úgy pontosítja, hogy 18 méteres telekszélesség alatt az 1,0 méter, 18 méteres telekszélesség felett minimum 1,0 m, meglévő épület esetén pedig az a kialakult homlokzat meghosszabbításaként értelmezendő;
oldalhatáros beépítési mód esetén a beépítés oldalának megválasztásánál a szomszédoknál kialakult helyzetet rendeli figyelembe venni, amennyiben pedig az nem egyértelmű, akkor a klimatikus viszonyokat rendel mérlegelni;
minden lakóterületi építési övezetben tiltja a tetőterek többszintes beépítését;
falusias és kertvárosias lakóterület esetében a háziipari, kézműves tevékenység megengedett. Ezt a szabályt pontosítja: „csak a lakó rendeltetésű épületben, vagy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett melléképületben”;
kertvárosias lakóterület övezetben a csatornázatlanság esetére most bevezetett lakásszám-korlátozást átvezeti egy másik, releváns előírás szövegébe is;
településközpont vegyes övezetekben a lakásszám kalkulációjánál a kerekítés szabályai helyet a „lefelé kerekítés szabályát” írja elő;
a lakóterületi övezetekben kötelezően előírt tárolót és gépjármű-tárolót kiveszi az önálló rendeltetési egységek közül, nem számítja a rendeltetési egységek közé;
a 029/1 helyrajzi számú földrészleten – a víziközmű üzemeltetőjének az engedélye mellett – megengedi emlékmű elhelyezését;
a 24375 helyrajzi számú, Z-0 jelű zöldterületi övezethez tartozó földrészleten megengedi „buszmegálló, buszforduló parkoló, parkfenntartó illemhely épület és szabadtéri színpad” elhelyezését;
a 15 % mértékig beépíthető telkeken, a legkisebb, kialakítható telek nagyságánál kisebb meglévő telkek esetében eltekint a gépkocsitárolónak a főépületben való elhelyezésének követelményétől;
a terepviszonyok miatt az előkertben megengedett gépkocsi elhelyezés. Ilyen esetben „A burkolt beálló szerkezetivel körülhatárolt tere tárolóként használható”;
a telken belüli tereprendezés szabályát kiegészíti: „A szomszédos telekhatártól számított 1,0 méteres sáv nem leburkolható és legfeljebb 1,0 méteres szintkülönbséget köthet össze, földrézsűvel.”;
a mobil berendezések helyhez kötött alkalmazása tilalmához kivételként beemeli a Széles utcai piac területén konténer elhelyezését;
a szolgáltató funkciójú épületeket megengedő utcák jegyzékét kiegészíti a Szegfű utcával;
a 3184/2 ingatlannak településközpont vegyes övezetből különleges burkolt köztér övezetbe sorolása
a 7322, 7351 és 7323 helyrajzi számú telkek Vt-t övezetből Vt-8 övezetbe sorolása, annak érdekében, hogy a hitélet funkción túli célú felhasználás lehetősége megnyíljon;
a Zámori út – Fehérvári út körforgalmú csomópontjának hely biztosítása a 17946/2 ingatlan kiszabályozásával.

A Közgyűlés a 40/2021. (II. 26.) számú határozatával döntött a véleményezési szakasz lezárásáról.A Közgyűlés a beérkezett véleményeket megismerte és döntött a beérkezett vélemények elfogadásáról.

A véleményezési szakasz lezárását követően a HÉSZ tervezet megküldésre került az állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal részére.

Az állami főépítész az előterjesztéshez csatolt záró szakmai véleményét 2021. július 1-én megadta, véleményében az alábbi lényeges észrevételeket tette:

felhívta a figyelmet a módosítás-tervezetbe a véleményezés után bekerült elemek törlésére;
kifogásolta az OTÉK-ban már meghatározott „szálláshely, szálláshely-szolgáltatás” fogalom-meghatározásának bevezetését a helyi rendeletbe;
átgondolásra javasolta a „kézműipari rendeltetés” fogalmának alkalmazását az építésügyi szabályozásban;
felhívta a figyelmet a településkép védelmére vonatkozó előírások helyi építési szabályzatban való alkalmazása jogszerűtlenségére;
sérelmezte bizonyos rendelkezéseknek az OTÉK 7. § (2) bekezdésébe ütközését:
különbségtétel meglévő és új épületek beépítési lehetőségei között, azonos építési övezeten belül,
egy építési övezetek egyes telkei egyes területein belül eltérő beépítési módok előírása,
azonos övezethez tartozó földrészletek területi egységektől függő, eltérő beépítési paraméterek előírása (például szint alatti építési lehetőségek tekintetében), felhívva a figyelmet, hogy az egyes településrészek nem szabályozási egységek;
észrevételezte, hogy oldalhatáron álló beépítési mód mellett az oldalhatártól távolságtartás előírás szabadonálló beépítési módot jelent. Ez legfeljebb kötelező építési vonal formájában jelenhetne meg, mely településkép-védelmi előírás;
felhívta a figyelmet, hogy a helyi építési szabályzat csak az OTÉK 111.§ (1) bekezdés alapján I. és II. fejezete előírásánál határozhat meg szigorúbb határértékeket, ez a lehetőség nem terjed ki az OTÉK IV. fejezetére;
általánosságban megjegyezte, hogy a hatályos HÉSZ formai és tartalmi hibát is tartalmaz, melyek a jogalkalmazás zavarához vezethetnek.

Állami főépítész úr észrevételeit elfogadtuk és a kifogásolt rendelkezéseket töröltük a módosító rendelet előterjesztett tervezetéből, azzal hogy a „kézműipari rendeltetés” fogalommal érintett szakasz egyéb okból történő pontosítását indokoltnak tartjuk. A „kézműipari rendeltetés” kifejezés eddig is szerepelt a rendeletben, ezért a kért jogszabályhelyen történő kivezetés felborítaná a rendelet belső koherenciáját. Az új HÉSZ előkészítése során természetesen kiemelt figyelemmel leszünk az OTÉK és a helyi rendelet értelmező rendelkezéseinek összhangjára.

A rendelet-módosítás közgyűlési jóváhagyása esetén a 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet 43. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a településrendezési eszköz legkorábban az elfogadást követő 30. napon léphet hatályba. A rendelet elfogadásával és hatályba lépésével módosul a HÉSZ és SZT tervmellékletének tervezéssel érintett része.

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

Jelen előterjesztői indokolás a Jat. 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételének megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) számú IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján közzétételre kerül.

Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy tárgyalja meg az előterjesztést és fogadja el a HÉSZ módosítására irányuló rendelet-tervezetet és döntsön a Településszerkezeti Terv módosításáról!

Érd, 2021. szeptember 24.

Dr. Csőzik László

polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III. 24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:

1. melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1–1.9)

2. melléklet: Településszerkezeti Terv módosítás leírása.

2. A Településszerkezeti Terv módosítása a közlését követő 15. napon lép hatályba.

Határidő: a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges

TERVEZET

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE

…/2021. (IX. 30.) számú önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló

9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Pest Megyei Főépítész, Budapest Főváros, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyelet Főosztály, Nemzeti Földügyi Központ, Fejér Megye Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) számú önkormányzati rendeletének SZT-1 jelű Szabályozási terv megnevezésű 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

2. § A Rendelet 8. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az azonos lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egységbe, de különböző építési övezetbe tartozó telkek esetén az övezethatártól eltérően is lehet telket alakítani, legfeljebb 25 m nagyságú területsávban, az övezetben előírt legkisebb telekméretek és általános szabályok alapján.

(10) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetősége és a legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó.”

3. § A Rendelet 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés szerinti tereprendezés esetén a szomszéd telekhatártól számított 1 m területsávot nem lehet leburkolni. E területsáv és az építési hely között maximum 1 m szintkülönbséggel, kizárólag földrézsű kialakításával lehet terepalakítást végezni.”

4. § (1) A Rendelet 10. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Azoknál a telkeknél, ahol az oldalsó telekhatár utcai telekhatárral bezárt szöge a 90 foktól eltér, az új főépületet a szomszédos beépítéshez, előkerthez, oldalkerthez való igazodást figyelembe véve el lehet helyezni úgy is, hogy a (6) bekezdésben szereplő építési vonalat az épület legalább egy pontban érintse.”

(2) A Rendelet 10. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert a kialakult állapothoz illeszkedően, vagy a klimatikus szempontból kedvező tájolás szerint legyen kialakítva. Azokban a tömbökben, ahol az oldalkert és a kialakult beépítés változó kialakítású, ott is az ÉNy-i, ÉK-i oldalhatáros tájolási szempontok legyenek elsődlegesek, figyelembe véve a (10) bekezdés rendelkezéseit.”

(3) A Rendelet 10. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén előkertben gépkocsi beállót nem, csak az épület körüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni. Amennyiben a lakásokhoz tartozó gépkocsi beálló a domborzati adottság (a lejtés>15%) vagy meglévő értékes növényzet miatt nem kerülhet az épület mellé vagy mögé, a burkolt beállót előkertben is ki lehet alakítani. Az előkerti burkolt beállónak a lejtő felől építményszerkezettel körülhatárolt tere tárolóként használható.”

(4) A Rendelet 10. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A fő rendeltetési egységet tartalmazó főépületben kötelezően kialakítandó tároló és gépjármű tároló mellékrendeltetésnek tekintendő, ezért azokat nem kell beszámítani az övezetben megengedett rendeltetési egységek számába.”

5. § A Rendelet 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A településközpont területek övezeteiben (Vt) az ingatlanokon létesülő rendeltetési egységekhez szükséges parkolók 50%-át épületben vagy terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani.”

6. § A Rendelet 12. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A város területén a magastetők csak egy szintben építhetők be.”

7. § A Rendelet 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Kertvárosias lakóterület övezeteiben, meglévő közcsatorna hálózati csatlakozással nem rendelkező telkeken legfeljebb egy lakó rendeltetési egység helyezhető el.”

8. § (1) A Rendelet 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK						AZ ÉPÜLETEK
Övezeti jele	beépítés módja	legkisebb kialakítható területe (m²)	legnagyobb beépítettsége (%)	legkisebb zöldfelületi aránya (%)	legnagyobb szintterületi mutató	legnagyobb homlokzatmagasság átlaga (m)
Lk-1	SZ	500	50	30	0,8	6,5
Lk-1/g	SZ	1000	60	20	0,4	4,0
Lk-2	SZ	1000	40	35	1,2	7,5

(2) A Rendelet 28. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(9) Az Lk-1 építési övezetben épületenként, az Lk-2 övezetben telkenként legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység létesíthető.”

9. § (1) A Rendelet 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kertvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető

(2) A Rendelet 29. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 négyzetméternél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető, figyelembe véve a 21. § (3a) bekezdését. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 négyzetméter alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 négyzetméternél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. A két lakó rendeltetési egység egy épületben alakítható ki kivéve, ha az érintett ingatlanon főépületenként 300m² hasznos alapterületnél nagyobb épületek valósulnak meg. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.”

(3) A Rendelet 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A (15) bekezdést azokban a maximum 15%-ban beépíthető övezetekben nem kell alkalmazni, ahol a meglévő teleknagyság nem éri el az övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet.”

10. § A Rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A falusias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül, vagy a földhivatali alaptérképen szereplő melléképületben kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.”

11. § (1) A Rendelet 31. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településközpont területen építhető lakó, illetve egyéb rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából a lefelé kerekítés szabályai szerint számolt érték. A lakó illetve egyéb rendeltetési egység számának kiszámításnál nem vehető figyelembe a 2. § 16. pontban a terepszint alatti gépkocsi elhelyezés esetén meghatározott szintterület növekmény.”

(2) A Rendelet 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Településközpont vegyes övezetekben az oktatási, nevelési, hitéleti, szociális és egészségügyi rendeltetésű épületek, valamint a 3000 négyzetmétert meghaladó bruttó szintterületű, fő rendeltetésében kereskedelmi épületek a szabályozási tervben jelölt építési vonal hiányában az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők, a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint is.”

(3) A Rendelet 31. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A településközpont vegyes építési övezeteiben a telekre előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-ére legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa ültetendő, figyelembe véve a 13. § (1) bekezdést.”

12. § A Rendelet 37.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az üdülőházas üdülőterületen épített vagy mobil csónakház, csónaktároló is kialakítható.”

13. § (1) A Rendelet 49. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) A Hamzsabég tér Z-0h jelű zöldterületén a (2) bekezdésben felsoroltak mellett elhelyezhető még buszmegálló, buszforduló, parkoló, parkfenntartó és illemhely épület, továbbá szabadtéri színpad is.

(2b) A Z-0a övezet területén csak vízgazdálkodással összefüggő építmények (árvízvédelmi-gát, szikkasztó-tér), valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési létesítmények és sétautak helyezhetők el.”

(2) A Rendelet 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén, a (2) bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1a övezet területén elhelyezhető továbbá többfunkciós víztározó, épített vagy mobil sport-rendeltetésű épület, rendezvényterem, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 m magas kilátó is.”

(3) A Rendelet 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 7,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki. A Z-1a övezetben szálláshely, sport rendeltetésű épület és rendezvényterem esetében 6,5 m homlokzatmagasság is kialakítható.”

14. § A Rendelet 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vízművek övezetében (V-v) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények és köztárgyak létesíthetők. A V-vm jelű övezetben a víziközműszolgáltató egyetértésével, a vízbázis-védelmi szabályok figyelembevételével emlékmű építmény elhelyezhető.”

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Konkoly Zita

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

Kapcsolódó anyagok