Tisztelt Közgyűlés!
I. A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 18. §-ára figyelemmel, az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő egészségügyi intézményében dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól 24/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet újraalkotásának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
Az Országgyűlés 2020. október 6-ai ülésnapján fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt (továbbiakban: Eszjtv.). Az új szabályozás az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki.
Az Eszjtv. és az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020.(XI.28.) Korm.rendelet alapján a hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók jogviszonya 2021. március 1-jén alakult át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az átalakulást követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre, valamint a munkáltatóra a fenti jogszabályokon túl az Eszjtv. végrehajtásáról rendelkező 528/2020. (XI. 28.) számú kormányrendeletet (Eszjtv. vhr.), az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételére részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 15) számú kormányrendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény bizonyos rendelkezéseit, valamint egyéb ágazati jogszabályokat kell alkalmazni.
A jogszabályok alapján az egészségügyi szolgáltatónál csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet (humánerőforrás-gazdálkodás, irattárazás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, pénzügy-számvitel) végezni. Ez nem zárja ki a közreműködő, valamint az önkéntes segítő egészségügyi szolgáltató általi igénybevételének lehetőségét.
Az említett jogszabályokban került meghatározásra az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetménye, juttatásai és az egyéb támogatások rendszere, illetve a vezetőkre és a magasabb vezetőre vonatkozó rendelkezések. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a munkájáért az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben meghatározott illetményre jogosult, melynek megállapítása eltérő az egyes foglalkoztatotti csoportok esetén:
1. Az Eszjtv. 8.§ (3) bekezdése alapján az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, továbbá egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye el kell, hogy érje az 1. mellékletben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatához meghatározott összeget, és jelenleg nem haladhatja meg annak százhúsz százalékát.
2. Az egészségügyi szakdolgozó az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott – illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.
3. Az egészségügyben dolgozó személyek illetményét – a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum figyelembevételével – a felek szabad megállapodása határozza meg a Munka Törvénykönyvének a munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.
(Egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy).
Az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal és az Országos Kórházi Főigazgatóság létrejöttével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 4.§-ával 2021. március 1-jétől. hatályon kívül helyezésre került a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet, mely korábban a helyi szabályozás alapjául szolgált. Tekintettel a foglalkoztatási forma törvény által előírt megváltozására, szükséges az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény dolgozói részére biztosított juttatások helyi szabályozását a magasabb szintű jogszabályokkal összhangba hozni, ezért rendeletünk újraalkotása indokolt.
Az Eszjtv. vhr. 24.§ (3) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg. Az Eszjtv.vhr. 5. §-a szerint:
,,5.§ (1) Magasabb vezetői megbízásnak minősül
a) az intézményvezetésre adott megbízás, a klinikai központ vezetésére adott megbízás,
b) az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás,
c) a gazdasági igazgatói megbízás,
d) az intézményvezető általános vagy szakmai helyettesítését magában foglaló vezetői megbízás, ha a munkakörnek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában történő létrehozását az országos kórház-főigazgató előzetesen jóváhagyta.
(2) Vezetőnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és annak helyettese, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője és annak helyettese.”
A hatályos rendelet szerint a vezetői pótlék mértéke a mindenkori közalkalmazotti pótlékalaphoz viszonyítva került megállapításra, magasabb vezetők esetében ennek 500%, vezetők esetében 250%-ában. A jogviszony átalakulását megelőzően ennek összege 100 ezer, illetve 50 ezer forint volt. Az új szabályozás megalkotásakor javaslom a vezetői juttatásokat ezzel megegyező összegben megállapítani. A felhatalmazás az Eszjtv. 8.§ (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek vezetői juttatásának meghatározására vonatkozik, ugyanis az egészségügyi szakdolgozók vezetői juttatásának mértékét magasabb szintű jogszabály szabályozza [kormányrendelet 2/D. § (4) bekezdés], az egészségügyben dolgozók vezetői juttatását pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója a szabad bérmegállapodás keretében határozza meg.
A kormányrendelet 2/D §-a szerint az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozót a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben pótlék illeti meg, melynek minimális mértékét rögzíti a jogszabály. A pótlék számításának alapja bruttó húszezer forint. Ez a személyi kör közalkalmazottként korábban is ugyanilyen összegű illetménypótlékban részesült az asszisztensi pótlék kivételével, mely a pótlékalap 36%-ánál magasabb, 50%-os mértékben került megállapításra a helyi rendeletben, ezért javasolt a pótlékok mértékének változatlanul hagyása az új rendeletben is.
Az Eszjtv. vhr. 26.§ (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató fenntartójának, illetve tulajdonosának hatáskörébe tartozik az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével az Eszjtv. 8.§ (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeknek az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményen felül járó díjak feltételeinek és mértékének meghatározása, így különösen kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, valamint kirendelés esetén.
Az országos kórház-főigazgató megállapítja az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szakdolgozók esetében az illetményen felül járó helyettesítési díj feltételeit és mértékét. Más szolgáltatók esetében az illetmény 50%-áig terjedő mértékben javasolja ezt megállapítani.
A Dr. Romics László Egészségügyi Intézményben a helyettesítési díjat az Országos Kórházi Főigazgatóság vonatkozó utasításának figyelembevételével, a helyettesítés 1. napjától, a helyettesített személy illetményének maximum 50%-áig terjedő mértékben javaslom megállapítani azzal, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a helyettesítő személy munkaköri kötelezettsége, valamint ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. Ezen rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni abban az esetben, ha helyettesítésre 30 napot meghaladó időtartamban kerül sor. A helyettesítési díj rendeleti szabályozására vonatkozó felhatalmazás az Eszjtv. 8.§ (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre, továbbá az egészségügyi szakdolgozókra terjed ki.
A jogszabályban felsorolt további illetményen felül járó díjak az intézmény szempontjából nem relevánsak, ezért azok nem kerülnek a rendeletben megállapításra.
Az Eszjtv. vhr. 27. § (1) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók, mely feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Az egészségügyi intézmény közalkalmazottait a hatályos rendelet alapján béren kívüli juttatás illette meg a NEAK finanszírozás és az intézmény saját bevételének keretei között, figyelemmel a mindenkori költségvetési törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseire, továbbá munkaruha juttatásban részesülhettek a NEAK finanszírozás keretei között. Ezeket a juttatásokat az intézmény költségvetése és a NEAK finanszírozás függvényében javaslom biztosítani, amennyiben a finanszírozás keretei erre lehetőséget adnak.
Az intézményvezető jogviszonya 2021. március 1-jén határozott idejű egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. AzEszjtv. 8.§ (3) bekezdése szerint: ,,Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye el kell, hogy érje az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési fokozathoz az 1. mellékletben meghatározott összeg százhúsz százalékát.” Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye az Eszjtv. 8.§ (3) bekezdése alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó illetményben és 100 ezer forint összegű vezetői juttatásban került megállapításra, mely az intézmény 2021. évi költségvetésébe beépítésre és ezzel elfogadásra került a város költségvetésének elfogadásával egyidejűleg.
A rendelet-tervezet elfogadásával az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő egészségügyi intézményében dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól 24/2008. (V. 30.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be. A rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.
Jelen előterjesztői indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.)számú IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján közzétételre kerül.
II. A fent részletezett jogviszonyváltás miatt az intézmény alapító okiratának módosítása is szükséges a költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje és a költségvetési szerv alkalmazásában álló személyek jogviszonya tekintetében.
Érd, 2021. június 21.
|
|
Dr. Csőzik László polgármester |
TERVEZET
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése
…/2021. (___) önkormányzati rendelete
az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő egészségügyi intézménnyel egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek juttatásainak szabályairól
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Rendelet hatálya az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézménnyel egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre terjed ki.
(2) A Rendelet hatálya a részmunkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre is kiterjed, azzal a kikötéssel, hogy a jogosultságok munkaidő-arányosan illetik meg őket.
2. § Az önkormányzati fenntartású önálló gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője csak e rendeletben foglaltak szerint, a NEAK finanszírozás által biztosított források terhére jogosult vezetői intézkedésben az intézmény alkalmazottai felé pénzügyi kötelezettséget vállalni. Az Önkormányzat a NEAK finanszírozáson felül költségvetési támogatást az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódójuttatásokhoz nem biztosít.
3. § Az intézményvezetőt, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló magasabb vezetőt egyszázezer forint, a vezetőt ötvenezer forint összegű vezetői juttatás illeti meg.
4. §Az egészségügyi szakdolgozók esetén a fenntartó az egészségügyi szakdolgozói pótlékalap 50%-át biztosítja valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó részére asszisztensi pótlékként.
5. § (1)Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeket, valamint az egészségügyi szakdolgozókat illetményükön felül a végzett munkával arányos helyettesítési díj illeti meg, amennyiben a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellátnak, és ezáltal jelentős többletmunkát végeznek. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója a helyettesített személy illetményének legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben jogosult megállapítani.
(2) Nem jár az (1) bekezdés szerinti helyettesítési díj, ha a helyettesítés a helyettesítő személy munkaköri kötelezettsége, vagy a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a helyettesítésre 30 napot meghaladó időtartamban kerül sor.
6. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt béren kívüli juttatás illeti meg, figyelemmel a mindenkori költségvetési törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseire.
(2) A juttatás részletes szabályait az intézmény vonatkozó szabályzata tartalmazza.
7. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazottnak munkaruhát adhat.
(2) A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordási időt, valamint a juttatás egyéb feltételeit a munkáltató szabályzata állapítja meg.
(3) A munkaruha juttatást olyan összegben kell meghatározni, amelyre az NEAK finanszírozás keretei és az intézmény költségvetése lehetőséget ad.
8. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működő egészségügyi intézményében dolgozó közalkalmazottak juttatásainak szabályairól 24/2008. (V. 30.) számú önkormányzati rendelet.
|
Dr. Konkoly Zita jegyző |
Dr. Csőzik László polgármester |
HATÁROZATI JAVASLAT
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 3/2021. (I. 28.)számú határozattal elfogadott alapító okiratát a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától az 1. számú melléklet szerint módosítja, és elfogadja a 2. számú mellékletben szereplő egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot.
Határidő: döntés továbbítására – a 368/2011. (XII. 31.) számú kormányrendelet szerint
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
Szavazás módja: nyílt szavazás, minősített többség szükséges.