Tisztelt Közgyűlés!

 

A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) számú önkormányzati rendelet felülvizsgálatának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

 

Magyarország Kormánya és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1504/2015. (VII. 23.) számú kormányhatározat 2. pontja értelmében

 

„Érd megyei jogú város gazdaságfejlesztési céljainak támogatása keretében

 

a) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert és a földművelésügyi minisztert, hogy tegyenek javaslatot a Kormány részére Érd megyei jogú városban

aa) új ipari gazdasági övezet, valamint

ab) kisvállalkozásokat támogató „vállalkozói falu”

 

kialakítását szolgáló intézkedésekre és ezen fejlesztési tervek megvalósításának támogatására.”

 

A fenti kormányhatározat végrehajtása során célszerűnek mutatkozik a helyi adórendeletünk módosítása a város ipartelepítési törekvéseinek támogatása és dinamizálása érdekében, figyelemmel arra, hogy mindeddig nem vezettek eredményre a hasonló jellegű próbálkozások. Ez alapján szükségesnek ítélem a kiemelt, kifejezetten nagy volumenű befektetések adókedvezményekkel való ösztönzését, amely más városokban már jelentős eredményeket produkált.

 

AHtv. 39/C. §-ának (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével az adó alapját vagy az adó összegét csökkenthesse a beruházás üzembe helyezésének adóévében.

 

Az adóelőny arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyeznek üzembe (a beruházás révén létrejövő tárgyi eszköz az adott székhely, telephely szerinti településen végzett vállalkozási tevékenységet szolgálja, ezért ott keletkeztet adóalapot), másfelől a csökkentés a településre kimutatott (megosztott) adóalapra vagy a településre megállapított adóra vonatkozik.

 

A rendeletalkotási jogkör kiterjed arra is, hogy a kedvezménnyel ne csak az adóévben, hanem azt követő adóévekben is lehessen élni, abban az esetben, ha a beruházási érték nagyobb lenne, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg (a további évek kedvezménye természetesen csak arra a beruházási értékre vonatkozik, amellyel a vállalkozó korábban még nem csökkentette adóalapját vagy adójának összegét). Az önkormányzat a rendeletalkotás során – bevételi érdekeire tekintettel – korlátozhatja az adóelőny terjedelmét.

 

A helyi adótörvény felhatalmazása alapján az iparűzési adó tekintetében a rendelet alábbi módosítását javaslom:

 

  • Adókedvezményt vehet igénybe az a vállalkozás, amely (1) az Önkormányzat illetékességi területén a számvitelről szóló törvény rendelkezése szerinti számított legalább500 millió forint aktivált értékű beruházást létesít, melyet első alkalommal a vállalkozás vesz használatba, és (2) a beruházás eredményeként 3 éven belül legalább 150 fő számára teremt új munkahelyet.

 

  • A helyi iparűzési adóból számított adókedvezmény mértéke az adóévben aktivált fenti beruházás értékének 50%-a, de adóévenként legfeljebb a fizetendő adó 20%-a.

 

  • A helyi iparűzési adóból számított fenti adókedvezményt a beruházás aktiválása évében kell érvényesíteni, vagy legalább az elszámolást meg kell kezdeni. Amennyiben a vállalkozás az adókedvezményt az adóévben nem tudja igénybe venni, jogosult azt az egymást követő tíz  adóévben elszámolni.

 

Ezenfelül a gazdaságélénkítő beruházások megvalósulása érdekében az építmény és telekadó tekintetében a rendelet további módosítására is javaslatot teszek:

 

Az építményadó tekintetében:

 

A nem magánszemély tulajdonában álló, legalább 10 ezer  négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó, gazdasági célra szolgáló épület, épületrész esetén, a  jogerős  használatbavételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 5 adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.

 

A telekadó tekintetében:

 

Az adó évi mértéke a nem magánszemély tulajdonában álló, legalább 5 hektárt meghaladó alapterületű, kivett beruházási célterület esetén, mely az ingatlan-nyilvántartásban is ekként került feltüntetésre, a tulajdonjog bejegyzését követő évtől kezdőden 5 adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.

 

A nem magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő épülettel, épületrésszel beépített telek esetében az adó évi mértéke 0 forint/négyzetméter.

 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.

 

 

Érd, 2020. június 19.

 

 

 

Dr. Csőzik László

polgármester
 

TERVEZET!

 

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK

 

…/2020. (VI. 22)

önkormányzati rendelete

 

 

a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

 

[Az adó évi mértéke:]

 

”i) A nem magánszemély tulajdonában álló, legalább 10 ezer  négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó, gazdasági célra szolgáló épület, épületrész esetén, a  jogerős  használatbavételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően öt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.”

 

2. § A rendelet 8. §-a következő (3) és (4)  bekezdéssel egészül ki:

 

„(3) Az adó évi mértéke a nem magánszemély tulajdonában álló, legalább öt hektárt meghaladó alapterületű, kivettberuházási célterület esetén, mely az ingatlan-nyilvántartásban is ekként került feltüntetésre, a tulajdonjog bejegyzését követő évtől kezdődenöt adóéven keresztül 0 forint/négyzetméter.

 

(4) A nem magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő épülettel, épületrésszel beépített telek esetében az adó évi mértéke 0 forint/négyzetméter.”

 

3. § A rendelet 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„a) Az állandó jellegű iparűzési tevékenyég esetén az adó mértéke 1,8%.”

 

4. § A rendelet a következő 16. alcímmel egészül ki:

 

„16. Adókedvezmény

 

15/A. § (1) Adókedvezményt vehet igénybe az a vállalkozás, amely az önkormányzat illetékességi területén a számvitelről szóló törvény rendelkezése szerinti számított legalább 500millióforint aktivált értékű beruházást létesít, melyet első alkalommal a vállalkozás vesz használatba ésa beruházás eredményeként 3 éven belül legalább 150 fő számára teremt új munkahelyet.

 

(2) A helyi iparűzési adóból számított adókedvezmény mértéke az adóévben aktivált (1) bekezdés szerinti beruházás értékének 50%-a, de adóévenként legfeljebb a fizetendő adó 20 %-a.”

 

„(3) A helyi iparűzési adóból számított (2) bekezdés szerinti adókedvezményt a beruházás aktiválása évében kell érvényesíteni, vagy legalább az elszámolást meg kell kezdeni. Amennyiben a vállalkozás az adókedvezményt az adóévben nem tudja igénybe venni, jogosult azt az egymást követő tíz  adóévben elszámolni.”

 

5. § (1) Ez a rendeleta (2) bekezdésben foglalt kivétellel2021. január 1. napján lép hatályba.

 

(2) A 3. § 2023. január 1. napjánlép hatályba.

 

 

 

 

 

Dr. Csőzik László

polgármester

Dr. Konkoly Zita

jegyző