Tisztelt Közgyűlés!

 

A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel az Érd Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek - Településszerkezeti Terv (TSZT) és Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ és Szabályozási Terv (SZT) melléklete) módosításának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

 

A hatályos településrendezési eszközök 73/2018. (III.27.) határozaton alapuló, részterületeket érintő módosítási folyamata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 36.§-a szerinti teljes eljárásban történik.

Az előzetes tájékoztatási és véleményezési szakaszokat követően a beérkezett véleményeket és az azokra készített szakmai válaszokat ismertettük a Közgyűlés 2019. január 31-ei ülésén, a Közgyűlés 4/2019. (I.31.) határozatával döntött a településrendezési eszközök módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról.

A véleményezési szakasz lezárását követően a Kormányrendelet 40.§ (1) bekezdés szerint a településrendezési eszközök tervezetét megküldtük az Állami Főépítésznek záró szakmai véleménykérés céljából. Az Állami Főépítész záró szakmai véleménye a településrendezési eszközök módosításának elfogadásához elengedhetetlenül szükséges.

Az előterjesztéshez csatolt elfogadásra kerülő munkarészek alapján a módosítási szándékok a városban három helyen eredményeznek településszerkezeti – TSZT – változtatást, és tíz kisebb részterületen módosul a Szabályozási Terv. A jelentősebb területi változások:

  • Önkormányzati intézmények, ingatlanok fejlesztését segítő beavatkozás történik a Bajcsy-Zsilinszky út menti „régi” közösségi ház, és a határos ingatlanok területén közösségi funkció – pl. templom, és a határos tér, parkoló funkciók létrehozását segítő szabályozással. A Magyar Földrajzi Múzeum melletti önkormányzati ingatlanról a szabályozási vonal törlésre kerül, a Tárnoki úti óvoda melletti ingatlan övezeti változtatásával az óvodakert bővíthetővé válik. A piac területén az autópálya menti, jelenleg is faállománnyal fedett területen a biológiai aktivitás érték szinten tartása érdekében véderdő sáv kerül kijelölésre.

 

  • két városközponti tömbben (Alsó-Felső u. között a szakrendelőig, és a Hivatalnok u. egy szakaszán) a jelenlegi szabadonálló beépítés zártsorúra módosítása történik az ingatlanok kedvezőbb, városiasabb beépíthetősége érdekében.
  • A magántulajdonban lévő ingatlanokat érintően a Liliom u. menti (volt disco) ingatlanán található gesztenyefasor zöldterületi besorolású övezetből az építési telek részét képező, a növényállomány megmaradását garantáló „megtartandó zöldfelület és faállomány, telepítendő, kiegészítendő fásítás” jelölést kap, ugyanitt a Liliom u. szűk szakaszainak szélesítése érdekében szabályozási vonal korrekciója is történik. A Bethlen Gábor utcában, és a Kerülő utca déli végén a jelenlegi területhasználathoz igazodó szabályozási vonal korrekciót tartalmaz a tervezet.

A Helyi Építési Szabályzat rendelet több módosítása is a településközpont vegyes (Vt) övezeteket érinti. A tervezet szerinti jelentős változás, hogy a városközponti, alközponti területeken kívüli Vt-s övezeteket érintő lakásszám korlátozást nem kell majd figyelembe venni abban az esetben, amennyiben 300m2 hasznos alapterületnél nagyobb (építési engedély köteles) főépület valósul meg. Az országos építési jogszabályok megváltozása miatt az utóbbi időben az egyszerű bejelentéssel, vagy engedély nélkül végezhető építkezések nyomán számos, a későbbi tulajdonosokat gyakorlatilag megkárosító, lakásszám kialakítással kapcsolatos visszaélés tapasztalható a szabályszegő építtetők részéről – tudomásunk szerint nem csak városunkban, hanem agglomeráció szerte. Az előírás célja, hogy a városképben is markánsan megjelenő, több rendeltetési egységet tartalmazó épületek megvalósításának minél nagyobb hányada az önkormányzat építéshatósági kontrollja alatt, az összes HÉSZ előírás betartásával, és számonkérhetőségével valósuljon meg. A HÉSZ tervezet a fentieken kívül pontosítja a zártsorú beépítés előírását a telkek utcától távolabb eső része beépíthetőségének meghatározásával, pontosabban definiálja a kertvárosi lakó és falusias övezetekben a kétlakásos lakóépületek összeépítésének módját, a kertvárosi lakóterületekben elhelyezhető állattartó épületekkel kapcsolatos szabályokat is megfogalmaz, valamint egyéb, a HÉSZ alkalmazása során felmerült szükséges korrekciókat is tartalmaz.

Az előterjesztéshez csatolt településrendezési eszközök elfogadása a következőképpen történik:

A Településszerkezeti Terv módosítását az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadásával fogadja el a Közgyűlés. A határozattal a mellékletként csatolt TSZT leírása és a TSZT terv kerül elfogadásra.

A Helyi Építési Szabályzat módosítása a csatolt HÉSZ rendelet-tervezet elfogadásával történik. A rendelet-tervezet elfogadása a HÉSZ térképmellékleteinek – 1-10.- elfogadását is jelenti.

A Kormányrendelet 43.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a településrendezési eszköz legkorábban az elfogadást követő 30. napon léphet hatályba. A határozat és rendelet elfogadásával és hatályba lépésével módosulnak az 53/2016. (III.24.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2016. (III.31.) rendelet és tervmellékleteinek tervezéssel érintett részei.

 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

 

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa a határozati javaslat elfogadásával elsőként a Településszerkezeti Terv módosítását, majd a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet módosítását!

 

Érd, 2019. február 22.

 

 

 T. Mészáros András

 

 

 

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 

  1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva módosítja az 53/2016. (III.24.) határozattal megállapított Településszerkezeti Tervet, ennek során a határozat mellékleteként az alábbi dokumentumokat fogadja el:
  • melléklet: Településszerkezeti Terv (módosítással érintett területek térképszelvényei 1.1-1.2-1.3)
  • melléklet: Településszerkezeti Terv leírása.
  1. A Településszerkezeti Terv módosítása 2019. április 1-jén lép hatályba.

 

Határidő: a döntés közzétételére, továbbítására – 15 nap

 

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

 

 

 

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges

 

 

tervezet

 

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE

 

__/2019. (__.__.)

önkormányzati rendelete

 

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról

szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízott, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala és Légügyi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes Államtitkár, a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pest Megye Főépítésze, Budapest Főváros Önkormányzata, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Diósd Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tököl Város Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata, Biatorbágy Város Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

  1. § Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) SZT-1 jelű szabályozási terve jelen rendelet 1-10. melléklete szerint módosul.

 

  1. § A Rendelet 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

„24. Eredeti terepszint: a telek természetes terepszintje a tereprendezés előtt.”

 

 

 

  1. § A Rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(4) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani. A terepalakítás során az építési helyen kívül az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m-t lehet eltérni, kivételt képez ez alól az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő miatti terepalakítás.”

 

  1. § (1) A Rendelet 10. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előkert mérete:]

„e) illeszkedő, de minimum 3 méter előkertet kell tartani azoknál a 20 m-nél keskenyebb saroktelkeknél, ahol a telek hosszanti oldala a kedvezőtlenebb égtájú – pl. északi, keleti - tájolású és a beépítési mód oldalhatáron álló;”

(2) A Rendelet 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(11) A hátsókert minimális mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges homlokzatmagasság, de minimum 6 méter.”

(3) A Rendelet 10. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(14) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, átmenő telek esetében pedig a másik előkert vonaláig. Amennyiben új út szabályozása nyomán jön létre átmenő telek, az építési hely mélysége a kialakított úttól számított előkert vonaláig tart (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 6,0 m előkert figyelembevételével).”

(4) A Rendelet 10. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(14a) Zártsorú beépítési mód esetén a zártsorú építési hely mélysége az építési hely határától számított 20 m. Ha valamelyik szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor a meglévő épület takarására alakítható ki nagyobb épületmélység, kizárólag azon a telekhatáron, ahol a szomszédos zártsorú épület áll. A másik, szemben lévő telekhatár felé a szabadonálló beépítésnek megfelelő méretű oldalkertet kell kialakítani. Az ingatlan fennmaradó területén 7,5 m átlagos homlokzatmagasság értékig a szomszédos beépítéshez igazodva oldalhatárosan vagy szabadonállóan, efölötti homlokzatmagasság esetén csak szabadonállóan lehet épületet, épületrészt elhelyezni. Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete az övezetben megengedhető legnagyobb homlokzatmagasság átlagának a fele.”

(5) A Rendelet 10. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(15) Ha az építési övezetekben meghatározott beépítési mód nem felel meg a meglévő állapotnak, akkor a meglévő, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült beépítés megtartható, átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, homlokzata megváltoztatható. A meglévő földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült épület beépítettséget növelő bővítése, valamint új épület elhelyezése csak az előírt beépítési módnak megfelelően történhet. A bővítés a 10. § (4) bekezdés a) pontjában jelölt utak mentén egyszer, legfeljebb 50m2 mértékben, egyéb területeken mérethatár nélkül lehetséges.”

 

 

 

  1. § (1) A Rendelet 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 m2–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m2 telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m2 alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m2-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m2 telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m2 közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.”

 

(2) A Rendelet 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(8) A kertvárosias lakóterületen az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. A szomszédos ingatlanok felé az állattartó épület takarására, annak vonalában 2,0 m magas, tömör kerítést kell létesíteni, vagy a kerítéstől számított 2m-es sávban lombos növényzet (cserje, fa) ültetendő.”

 

  1. § A Rendelet 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) Falusias lakóterületen 1000 m2–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m2 telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m2 alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m2-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m2 telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m2 közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.”

 

  1. § (1) A Rendelet 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) A (4) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az 5. mellékletben lehatárolt, alább felsorolt területek, valamint a d) pont szerinti ingatlanok, melyek esetében csak a (3) bekezdés szerinti számítás alkalmazandó:

 

  1. Parkvárosi alközpont: M7-es – Simító utca – Törökbálinti út – Sóskúti út – Gépész utca – M7-es autópálya;
  2. „Pára” területe: Somogyvári utca – Bajcsy-Zsilinszky út – hrsz 6564 DK-i határa – hrsz 6564 és 6562/2 DNY-i határa – hrsz 6562/1 DK-i határa, Salgói utca – hrsz 6585 DK-i határa – Selmeci utca – Somogyvári utca;

 

 

 

  1. Városközpont: Velencei út – Elöljáró utca – Hivatalnok utca – Esküdt utca – (Főnök utca) – Elnök utca – Érd-Felső vasútvonal – Tompa Mihály utca – Erkel Ferenc utca – Sándor utca – Zoltán utca – 13635 hrsz. Ny-i telekhatár – 13636 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár– Diósdi út – Aba utca – Marcella utca – Érd-Alsó vasútvonal – Angyalka utca – Ágota utca – 22257 hrsz. K-i telekhatár – Budai út – Emőke utca – Emma utca – Edit utca – Alsó utca – Karolina utca – Felső utca – Katalin utca – Ilona utca – Ercsi út – 18870 hrsz. D-i telekhatár – 18869 hrsz. D-i telekhatár – Intéző utca – Mérnök utca – 18754 hrsz. ÉK-i és DK-i telekhatár – Érd-Felső vasútvonal – Velencei út által határolt területek.
  2. a város teljes területén, amennyiben az érintett ingatlanon 300m2 hasznos alapterületnél nagyobb főépület valósul meg.”

(2) A Rendelet 31. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

 

„(12) Az előírt legkisebb beépítettségi százaléktól abban az esetben lehet eltérni, ha a kialakult telek adottságai — szabálytalan (például háromszög) alakú a telek — és az övezetből fakadó elő-, oldal- és hátsókert méretek ezt indokolják, és nem lehet a minimális beépítést kialakítani.”

 

  1. § (1) A Rendelet 32. § (4) bekezdésében foglalt táblázat Vt-4 övezeti jelű 15. sora helyébe a következő sor lép:

 

[Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:]

„

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

övezeti

jele

beépítési módja

legkisebb

kialakítható területe

(m2)

legkisebb-legnagyobb

beépítettsége
(%)

legkisebb

zöldfelületi

aránya
(%)

legnagyobb

szintterületi

mutató
(m2/m2)

legkisebb – legnagyobb

homlokzatmagasság átlaga (m)

Vt-4

Z

1000

40-80

10

3,5

7,5-18

„

(2) A Rendelet 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(11) A Vt-2/z jelű építési övezetben:

  1. a Magyar Földrajzi Múzeum műemlék-együttes tömbjétől délre lévő tömbben a sétány, valamint az Alsó és Felső utcák mentén álló épületek sétányra néző homlokzatmagassága legfeljebb 10,5m lehet.
  2. a 12m homlokzatmagasságot meghaladó épület esetén, a legfelső építményszintet – a zártsorú csatlakozás kivételével – az épület homlokzati síkjai mögött minimum 3 m-rel lehet kialakítani.”

 

(3)A Rendelet 32. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán az új beépítések és átalakítások során csak a védett épületegyüttes funkciójához igazodó rendeltetések helyezhetők el lakó és szállás rendeltetés kivételével.”

  1. 9. (1) A Rendelet 34. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Délibáb utca - Tolmács utca - 6. és 7. számú elkerülő út között fekvő Gksz-1k gazdasági övezet területén önálló raktározási rendeltetés (pl. konténer lerakat, falerakat) nem valósítható meg.”

 

(2) A Rendelet 34. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A 30 méter telekmélységet meghaladó építési telkek előkertjének minimális mélysége 10 méter.”

 

  1. § A Rendelet 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (V-t) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai és kerékpárút alakíthatók ki. ”

  1. § Ez a rendelet 2019. április 1. napján lép hatályba.

 

 

 

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet                                         T. Mészáros András

                 jegyző                                                                         polgármester