A munka törvénykönyve 2019. január 1. napján hatályba lépő egyes rendelkezései által biztosított intézkedések alkalmazásának mellőzésére

Tisztelt Közgyűlés!

A munka törvénykönyve 2012-es hatálybalépésével a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá váltak a munkavállalók, háttérbe szorultak korábbi jogaik, csökkent érdekérvényesítő képességük, a sztrájk szervezésének ellehetetlenítésével kivették a munkavállalók és szakszervezetek kezéből leghatékonyabb fegyverüket.

Egy, a mostanihoz nagyon hasonló munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot már egyszer az előző parlamenti ciklusban, 2017-ben, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke T/15035. számon az Országgyűlés elé terjesztett. Az akkori törvényjavaslatot a nagy társadalmi felzúdulásnak köszönhetően végül a Fidesz levette napirendről és nem tárgyalta. Az akkori fideszes képviselők ígéretet tettek arra, hogy ilyen vagy hasonló szégyenteljes törvényjavaslat többé nem kerül a Parlament elé.

Már akkor is több szakszervezet tiltakozott a munka törvénykönyvének módosítása ellen, így a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ), Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).

A munka törvénykönyve 2017. évi módosítása már akkor is csak a nagy munkáltatók érdekeit szolgálta volna, a munkavállalókét nem.

Az Országgyűlés a 2018. évi őszi ülésszakának végén Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők – sajtóhírek szerint a kormány utasítására – újabb kísérletet tettek egy, a munkavállalókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó munkatörvénykönyv-módosításra, melyet a közvélemény csak „rabszolgatörvénynek” nevezett el. A Parlament elé terjesztett törvényjavaslatot – mely dolgozók százezreit érinti hátrányosan – a Ház 2018. december 12. napján vitatott körülmények között megszavazta, majd a köztársasági elnök aláírását követően – 2018. évi CXVI. törvényként – kihirdette.

A 2018. évi CXVI. törvény értelmében:

• a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelték az egy évben elrendelhető túlóra mértékét;
• a jelenlegi 1 évről 3 évre növekedett a munkaidőkeret maximális időtartama;
• 12 hónap átlagában heti 48 órára emelhető a rendes munkaidő maximális mértéke.

Mindezekből az következik, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetik a jövőben túlmunkára.

A munkaidőkeret három évre való emelése pedig azzal jár majd, hogy a munkáltatóknak ennyi idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a dolgozókkal a túlórákat, illetőleg az egyenlőtlen munkaidő beosztásból eredő többlet munkaidőt elszámolják, illetve azokért cserébe szabadnapokat biztosítsanak.

A törvényjavaslat ellen hevesen tiltakoznak most is pl. a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), és több más szakszervezet is.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3) bekezdése értelmében az egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.

Tekintettel arra, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokban önkormányzatunk az egyedüli tag, lehetősége van arra, hogy a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartásával utasítsa e társaságok vezetőit, hogy ne éljenek a munka törvénykönyve 2019. január 1. napjától hatályba lépő módosításaiban foglaltakkal: se a 250 óra (kollektív szerződés esetén 300 óra) rendkívüli munkaidőn felül elrendelhető túlmunkával, se a 3 éves munkaidőkeret alkalmazásával.

A fentieknek megfelelően javasoljuk, hogy a Közgyűlés utasítsa Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságainak vezető tisztségviselőit, hogy 250 óra (kollektív szerződés esetén 300 óra) rendkívüli munkaidőn felül ne kössenek túlmunka elrendelésére irányuló megállapodást. Kérjük a tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására.

Határozati javaslat

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a „Javaslat a munka törvénykönyve 2019. január 1. napján hatályba lépő egyes rendelkezései által biztosított intézkedések alkalmazásának mellőzésére” tárgyú előterjesztést, és a következő határozatot hozza:

A Közgyűlés mint a tulajdonosi jogok egyedüli gyakorlója – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3) bekezdése alapján – utasítja Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során a naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidőt ne lépjék túl, „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne alkalmazzanak.

A Közgyűlés ezen túlmenően felkéri az önkormányzat nem kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, továbbá az önkormányzati intézményekben (különös tekintettel az Érdi Közterület-fenntartó Intézményre) és a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók vonatkozásában – a munkáltatói jogokat gyakorló polgármesteren keresztül – az intézményvezetőket és a jegyzőt a fentiek szerinti eljárásra.

A Közgyűlés ugyancsak felkér minden érdi székhelyű gazdasági társaságot, hogy hasonlóképp tekintsen el az említett munkajogszabályok alkalmazásától.

Érd, 2019. január 25.