Tisztelt Közgyűlés!

 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdésének k) pontja szerint a települési képviselő a törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

 

A fenti rendelkezés végrehajtása érdekében az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet 46. § (2) bekezdése előírja, hogy a képviselői munkáról szóló tájékoztatót a képviselőnek írásban be kell nyújtani a Közgyűlésnek.

 

A 2014. évi helyi önkormányzati választásokon listás – 20-30-as – képviselőként közgyűlési tevékenységemet továbbra is összehangolom Egyesületünk külső bizottsági tagjaival, Csengeri Attilával és Martin Norberttel.

 

A Közgyűlés ülésein a 2017. évben is igyekeztem valamennyi jelentős témában megnyilvánulni, rendszeresen felszólaltam a legfontosabb napirendi pontok tárgyalásánál, kivettem a részem a politikai vitákban is.

 

Az Egyebek napirendi pont keretében ugyancsak folyamatosan éltem a kérdezés lehetőségével, és döntően az engem meg-, illetve felkereső polgárok problémafelvetéseit, kérdéseit tolmácsoltam a városvezetés felé.

 

Ez év utolsó – a jelen beszámoló keltét követő – közgyűlésére a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása tárgyában előterjesztést készítettem, melyben a napirendi előtti felszólalások lehetőségének visszahozatala mellett több, az önkormányzati testület munkáját demokratikusabbá tevő, illetőleg az ellenzék jogosítványait bővítő javaslattal éltem.

 

Listás képviselőként ez évben is folyamatosan fogadtam a panaszukkal hozzám forduló polgárokat a legkülönfélébb, de jellemzően a közvetlen lakóhelyüket érintő lokális, illetve egyedi témákban (útburkolat minősége, járda hiánya, közpark létesítése stb.), melyekben megoldást kerestek, vagy „csak” tájékoztatást igényeltek.

 

Jelölő szervezetemmel, a 20-30 Egyesülettel 2017-ben is megrendeztük hagyományőrző családi és jótékonysági programjainkat, melyek évről-évre sok látogatót vonzanak, és szervesen beépültek a városi rendezvények közé.

 

Részt vettem a progresszív civil erőket tömörítő Érdi Közéleti Kerekasztal megalakításában, mely fórumot – hasonlóan a 2006-ban igen fontos szerepet betöltő Érdi Kerekasztalhoz (ÉKA) – a helyi közélet gyökeres át- és megreformálása lehetséges letéteményesének tartok, annak munkájában igyekszem aktívan részt venni.

 

Idén nyáron szót emeltem az Elvira-majorban található – egyszersmind Érd város nemzetközi hírű büszkeségét is jelentő – csonthéjasgyümölcs-génbank megóvása érdekében. Látogatást tettem a Kutatóállomáson, tárgyaltam vezetőivel, illetőleg egyik fogalmazója volt annak a kiáltványnak, illetve petíciónak, melyet számos közéleti személyiség és ismert civil aktivista írt alá, kiállván a hazai fajtanemesítés bázisául is szolgáló cseresznye, meggy, kajszibarack stb. génállomány megőrzése mellett. Ebben felhívtuk a kormányt és az érdi önkormányzatot, tegyék lehetővé, hogy az Elvira-majorbéli kutatóállomás és gyümölcsfatelep a jövőben is háborítatlanul folytathassa tevékenységét.

 

Itt őrzik ugyanis a csonthéjas gyümölcsök legnagyobb élő, pótolhatatlan európai génbanki gyűjteményét, melynek megóvása összeurópai érdek, és ahol a növényi genetikai anyagokat magas technikai színvonalon, a nemzetközi szakmai előírásoknak megfelelően kell fenntartani és nyilvántartani. A jövő nemzedékek szószólója is felhívta rá a figyelmet, hogy a nemesítő ültetvények és a gyümölcs-génbank elköltöztetése, a fák tömeges átültetése elkerülhetetlen károsodásokhoz vezetne; az állományt az Elvira-majorban kell megőrizni, a génbank zavartalan működését biztosítani kell. Legalább ennyire fontos az is, hogy a génbanki tevékenységet ne zavarja semmilyen környezetszennyező tevékenység, és hogy a kutatóállomás közvetlen szomszédságába ne települjön ipar, az ültetvényeket megfelelő nagyságú védőzóna, sokszínű növényzet vegye körbe.

 

Jóval később derült csak ki, hogy a „vészharangok kongatása” nem vaklárma volt: a novemberi közgyűlésen jelentették be, hogy az SK Innovation elnevezésű autóakkumulátor-gyártó cég szeretett volna itt gyárat létrehozni. Az, hogy erre végül nem került sor, formálisan a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ érdi kutatóállomásának fenntartója, a földművelésügyi tárca fellépésének, ha úgy tetszik, szakpolitikai vétójának volt köszönhető a kormányon belül. Hogy e fellépést mennyiben motiválhatta-e az Elvira-majorért kiálló és a városvezetés által ezért kárhoztatott civilek fellépése, egyelőre nem ismert.

 

Annak ellenére, hogy évtizedek óta számos alkalommal szót emeltem a helyi gazdaságfejlesztés fontossága mellett, mégis úgy érzem, a Major s benne a génbank megóvása fontosabb érdek és nagyobb érték, mint a felszámolása esetén odaköltöző üzemmel járó esetleges gazdasági előnyök lettek volna.

 

Érd, 2017. december 15.

 

 

Dr. Csőzik László