3. NAPIRENDI PONT - Javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III. 10.) önkormányzati rendelet módosítására

 

Dr. Csőzik László polgármester: A napirendi ponthoz tartozik egy módosító javaslat, amely a cafetériát érinti. Ezt mint előterjesztő, befogadom az egyszerűség kedvéért, hogy erről ne kelljen külön szavaznunk. Külön kell viszont szavazni a tagdíj összegéről, melyet a társulásnak kell átutalni. Ilyenkor a maradványösszeg sorsáról való rendelkezés az egyik legfontosabb téma. Már az eredeti költségvetésben is volt maradványösszeg amiatt, hogy legyen fedezet az MVP kifizetésekre. A korábbi években is így történt és az eredeti költségvetésben, ha emlékeztek rá még a december 31-ei számlaegyenleget terveztük be, mint maradványösszeget, ezt a 26 milliárdot korrigáltuk most, mert nem volt ismert a pontos összege és akkor szoktuk pontosítani, amikor bemegy. Két dolog van itt, az egyik az éves költségvetési beszámoló, ami megy a MÁK felé, a másik pedig az a zárszámadás, tehát az az alapján készült zárszámadási rendelet. Tehát ami ezekben megjelenik maradványösszeg, arra kellett kiegészíteni azt, ami az eredeti költségvetésben szerepel. Ez 26,6 milliárd Ft-ról fölment 30,1 milliárd Ft-ra. Ez az egyik legfontosabb benne. Azt is tudni érdemes, hogy az eredeti költségvetésben az önkormányzat maradványa szerepel kizárólag, tehát a Polgármesteri Hivatalé és az intézményeké nem. Most kerítünk arra sort, hogy meg kellett jeleníteni a zárszámadáshoz kapcsolt határozatot, meg az ÉKFI-től való elvonás kérdésében is dönteni kellett és végül úgy döntöttünk, hogy nem vonjuk el az ÉKFI-től, mert szükség van útkarbantartásra, útépítésre, csak azt vonjuk el, amit az Áht. kötelezően előírt, ez pedig a társasági adókulcsnak megfelelő 9 %-os hányad, ez egészen pontosan 10,7  millió forint, tehát a többi ott marad az intézménynél. Az intézményi maradványokról mindig a fenntartó rendelkezik, tehát mi döntjük el, hogy elvonjuk, vagy otthagyjuk felhasználás céljából. Ez akkor ténylegesen ott marad ez a 120 millió forint, nem bántjuk és ez nem virtuális pénz, ez a vállalkozási tevékenységének egyébként a maradványa, de azt is tudni kell, hogy még az alaptevékenységéből is megmaradt az ÉKFI-nek 33 millió Ft-ja, de senki ne gondolja azt, hogy dúskálnak a pénzeszközökben. A Dr. Romics László Egészségügyi Intézménytől nem szoktunk elvonni, mert teljes egészében NEAK finanszírozásra épül, csak minimális mellette az önkormányzati pénz. Az önkormányzatnak szabad maradványa most nincs, csak az intézményektől elvont kerül át az általános tartalékba, ez is része a rendeletnek. A korábbi időszakokban amikor még nem volt ilyen deficites a költségvetés, akkor a régi képviselők erre gyúrtak, hogy majd akkor a maradványösszeg különböző jobbnál jobb, populistábbnál populistább célokra felhasználható. Ami maradványunk van egyébként, az mind olyan számlaegyenleg, ami felhasználási kötelezettséggel terhelt, tehát konkrét megjelölt célhoz kapcsolódik, pántlikázott. Van vízügyi alapunk, van csatorna alapunk, van környezetvédelmi alapunk és van egy bérlakás elkülönített számla, amiket csak az adott célra lehet felhasználni. A 2010-es években minden áldott évben kapott a város plusz bónusz működési támogatást a Kormánytól, a Pénzügyminisztériumon keresztül. Volt, amikor 1 milliárd Ft-on felüli volt az összeg, döntően 1 milliárd Ft alatti. Az utolsó 4 évben, minden áldott évben 700 milliót kaptunk. 2019. volt az utolsó olyan költségvetési év, amikor ez érkezett. 2020-ban már nem jött, hiába kértük, sokat leveleztünk, telefonáltunk, aztán idén egyeztettünk és nem kaptunk, tehát nem jött plusz bónusz működési támogatás idén sem jött, szerintem már nem is fog jönni. A 777 millió Ft, az nem az. Úgy kell nézni, hogy a békeidőkhöz képest - most a  covid előtti időket mondom - lett volna 700 millió Ft 2020-ban és lett volna 700 millió Ft, mondjuk 2021-ben, tehát majdnem másfél milliárddal kevesebb csak azért, mert ez a korábbi szóbeli megállapodás tárgyát képező összeg  - egyébként jóval kevesebb, mint amit a felek gondolnak a szóbeli megállapodásról, mert a birtokunkban van a korábbi polgármester, T. Mészáros András képviselő úr által írt levél, ahol ő arra hivatkozik, hogy félévente ígért a kormány 700 millió forintot nem évente, tehát ebben a felek a kormány meg az önkormányzat eltérő összegszerű álláspontot képviseltek és ebben mi húztuk a rövidebbet mert kevesebbet kaptunk, de mindegy is, tehát hiányzik 1,4 milliárd Ft. A következő a gépjármű adó ami teljes egészében elvonásra került, tehát ez 2020-ban olyan 236 millió Ft lett volna a helyben maradó része a 40 %, idén a pénzügyesek közel 300 millió Ft-tal kalkuláltak volna, tehát itt a két költségvetési év együttes összege 550 millió Ft körül alakult volna, és akkor jön a helyi iparűzési adóbevételünk megfelezése lényegében, hiszen Érden az adóalanyok azok úgy néznek ki, hogy 98,4 % kis és közepes vállalkozó, tehát minket sújt ez az intézkedés is olyan értelemben hogy bár a vállalkozóknak jó az önkormányzatnak nem jó ez az intézkedés. 1,25 milliárd forint esik ki idén a kasszából, és hát sajnos a most elfogadott költségvetési törvény- és adótörvények miatt úgy néz ki, hogy ez jövőre is kiesik a kasszából, ami azért súlyos; és ehhez képest kaptunk 777 millió forint kompenzációt. Ne kérdezzétek meg, hogy az hogy jött ki, mert semmilyen modellben nem kihozható ez az összeg, tehát érzek benne egy kis önkényességet, de mindegy. Egyik szemem sír, a másik nevet, mert mégiscsak kapott valamit a város, de ez az általam felsorolt összegeknek, melynek az összmértéke olyan 3,1 milliárd Ft a másfél évre mondjuk ahhoz képest a negyede, tehát ezt éreznetek kell, tudnotok kell, hogy ennyi kiesés mellett ez a 800 millió forint az arra elég, hogy az orrunkat ki tudjuk emelni a vízből és ne legyen teljesen fizetésképtelen az önkormányzat. Olvastam a sajtóhíreket, látom, hogy a másik oldal arra hivatkozik, hogy viszont normatíva ágon mennyivel nőttek a bevételek. Való igaz, hogy a normatíva több, körülbelül négyszázvalahány millió forinttal, de van egy olyan tétel, ami azt rögtön megfelezi, ez pedig a szolidaritási hozzájárulás előírása, tehát idéntől Érd is fizet úgymond sarcot, mintha gazdag város lenne, mert körülbelül 34 ezerről levitték 22 ezerre az 1 főre jutó adóerő képességet tehát beleestünk ebbe a kategóriába. 231 millió Ft-ot kell ebből a szűkös iparűzési adóbevételből befizetnünk állam bácsi részére és ezenkívül meg a normatívákat azért mindig úgy kell nézni, hogy van infláció, a dologi kiadások is nőnek, van minimálbér-emelés, tehát azért ennek a hatása nem számottevő, de legyünk megengedőek mondjuk azt, hogy ez olyan 150-200 millió forintos plusz volt, de ez is még nagyon messze van attól, ami amire azt mondhatnám, hogy mondjuk az egyharmadát kaptuk meg a kieső bevételnek. Tehát ez a nagy helyzet, ezzel kell szembenézni, ez a költségvetés még mindig úgy néz ki, mint ahogy a tavalyival elindultunk, hogy 4 milliárdot tettünk be azon az ágon, hogy működési támogatás, és abból még egy krajcár nem folyt be. Tehát ezért ezt így kell nézni. Most volt tárgyalás Gulyás Gergely miniszter úrral és volt tárgyalás Balla György képviselő úrral, akit a kormány jelölt ki, hogy tárgyaljon az önkormányzatokkal, meg persze a Megyei Jogú Városok Szövetsége Közgyűlése is több fordulóban szintén próbálta az érdekeket összehangolni. Jócskán kint lennénk a vízből, ha nem úgy történt volna, hogy Ádám-Éva napjának reggelén arra kell ébredni, hogy jön egy e-mail 5:25-kor, amiben megérkezik a Kormánynak az akkor elfogadott határozata, hogy önkormányzatok részére támogatást nyújt. Na mondom, hátha mi is kaptunk, hátha most jön meg a 700 millió Ft, kaptunk ugyan, de működési támogatást nem. Ellenben a 23 megyei jogú város közül talán 11 kormánypárti vezetésű 1,38 milliárd Ft-ot tehát közel 1,4 milliárd forintot kapott ilyen flat rendszerszerűen, tehát mindenki ugyanazt. Egy ellenzéki város nem kapott ilyen pénzt, ezt utána joggal sérelmeztük, tehát a MJVSZ-nek a kisebbségi frakciója, de értelmes magyarázatot nem hallottunk egyetlen hivatalos fórumon sem arról, hogy erre miért kerül sor. Ezt a kérését egyébként a 10-11 érintett ellenzéki vezetésű önkormányzat fönntartja a mai napig, hogy utólag pótlólag biztosítsa a kormány. Ennek magam is igen nagy szószólója voltam azokon az egyeztetéseken, amelyeket a tavasz folyamán tartottak a részünkre tehát ezt is látni kell, hogy sokkal könnyebb a dolga azoknak, akik ezt megkapták és szabad felhasználásként, kötöttségek nélkül kapták jóformán meg. Nekünk a 777 millió Ft is kötelező feladatok ellátására van, tehát aztán ezt a célt jelöltük meg, hiszen a városnak a bevételei még az alapvető feladatok kielégítő ellátására sem elegendőnek. Nagyon szeretném, hogyha ez a helyzet változna. Az én politikai krédóm mindig is az volt, hogy a kormányzatot partnernek tekintem abban, hogy Érd számára forrásokat biztosítson, mert 75.000 lakosunk van. 75.000 a lakosságszám pillanatnyilag Érden a 70.000 állandó mellett van 5.000 tartózkodási hellyel rendelkező és ebben nincs beleszámolva az a réteg, az a szerintem ugyancsak többezres réteg, aki érdi állandó, de más városban bejegyzett tartózkodási hellyel rendelkező polgár. 75.000 emberről kell gondoskodnunk, tehát nem mindegy, hogy ehhez mennyi forrást kapunk és pillanatnyilag ma egy vesszőfutási korszakot élünk át. Az év első 4 hónapja lényegében azzal telt tehát lebutítva, hogy lélegzetvisszafojtva néztük, hogy a fizetéseket ki tudjuk-e utalni, vagy el tudjuk-e utalni a hónap elején. Sajnos ez a helyzet kedves képviselőtársaim, mindig optimista voltam, most is azt gondolom, hogy még mindig van esély arra, hogy elérjünk egy 2. etapot, hogy legyen újra működési támogatásunk és, hogy legyen külön fejlesztési forrásunk is. Nemrég a kormány határozatot hozott arról, hogy a fideszes vezetésű fővárosi kerületi önkormányzatokat útépítési támogatásokban részesíti. Én egy ugyanilyen kérelmet fogok a héten benyújtani Érd számára, hogy egy értékelhető, elérhető forrásmennyiséget kapjunk a belterületi úthálózat fejlesztésére. Realista vagyok, tehát az összeget illetően is úgy gondolom, hogy ez nekik jár, de ha a XVI-XVII. kerület megkapta, amelyik jóval előrébb jár, mint mi, akkor ez nekünk is dukál, vagy akár Veszprém városa egyszer csak ugyanígy késő tavasszal dedikáltan hirtelen 1 milliárd forintos belső úthálózat fejlesztési támogatást kapott. Az tehát az elképzelés, hogy azt elhozzuk elérjük Érd számára, és ebben a tervben ugyancsak számítok a közgyűlési ellenzék támogatására és lobbi-erejére, ha úgy tetszik meg az országgyűlési képviselőjére. Ezeket a célokat jó lenne elérni, annál is inkább, mert különben a költségvetésnek az ambiciózus kiadási előirányzatai sajnos nem fognak teljesülni már azért gondoskodtunk még több mindenről. Ennyit szerettem volna elmondani a költségvetéshez nem kérek elnézést hogy hosszabb voltam, mert a téma nagyon fontos és ezt egyáltalán nem baj, ha esetleg a tévénézők is így hallják, meg ti is tisztában vagyok vele. Úgy gondolja, hogy ez tárgyilagos tájékoztatás volt a  részéről, tehát a tényeket mondta el. Jöjjenek először a bizottsági állásfoglalások ezzel kapcsolatban.

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság 1 tartózkodással és 1 nem szavazattal elfogadta a költségvetési előterjesztést.

Dr. Asztalos Éva, a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság is elfogadta.

 

Lengyel Péter képviselő: Egy információ kimaradt, amiről polgármester úr egy fél mondatot említett, hogy még visszatér rá, a december 24-ei döntéssel kapott kétszáz néhány millió forintra, hogy ez pontosan miért és hogyan történt, mert ugye az nem ugyan azzal a céllal történt, mint az egyéb kormánypárti vezetésű városoknál.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Valóban 211 millió Ft-ot kapott a város a viziközmű szolgáltató társaság ázsiós tőkeemelésére. Az nem derült ki a határozatból, hanem egy utólag megküldött e-mailből, úgyhogy lázasan teltek a két ünnep közötti napok, amikor ki kellett derítenünk, hogy mi a jóisten történt. A Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Étv. senki nem tudta föltárni az okát, de még azt se tudta megmondani, mire jött a támogatás. Aztán végül kiderült, hogy az ITM tett egy javaslatot, hogy 20 önkormányzat részére, ahol ő szerinte a víziközmű-szolgáltatást végző cég tőkehiányos, szórjon ki az állam EU-s támogatásból x összeget. Érd 211 millió Ft-ot kapott dedikáltan tehát arra, hogy az ÉTV tőkeemelését ebből megoldjuk. Fölhívtam Lanku Ildikót, hogy ezt ők kérték-e, de nem is tudott róla. Ezt a pénzt, amit nem lehet másra költeni, egyelőre nem utaltuk át az ÉTV-nek, itt parkol elkülönítetten egy bankszámlán. Az a haditerv, hogy ezt más célra, tehát önkormányzati működési támogatásra kérjük fölhasználni, tehát hogy engedélyezzék azt, hogy az fölhasználhassuk más célra. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések még hátra vannak,  ha nem sikerül, akkor semmi gond, akkor átutaljuk a víziközmű-társaság javára vagy számlájára és akkor az ott landol. Fura ez a helyzet tudjátok, mert ezt a pénzt a város költségvetése, mint a sivatag a vizet úgy nyerte volna el, és akkor ehhez képest itt bámuljuk a számlán. Az ÉTV – nem azt mondom, hogy nincs rászorulva és nincs tőke problémája, mert hogyne lenne, hiszen veszteséget termel –, de ennyire gyorsan beavatkozni nem kell. Sokkal inkább megérdemelte volna a szemétszállító cég az ÉTH. ezt a pénzösszeget, tehát ennyit mindenképpen szerettem volna hozzáfűzni.

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Az előbb hallhattuk és hallgathattuk dr. Csőzik László polgármester elkeserítő nyilatkozatát a költségvetés helyzetéről. Tényleg azt gondolom, hogy ez a 210 millió forint nagyon jó példa arra, hogy annyi pénze van a városnak, hogy azt se tudja, hogy mit csináljon vele ebben a pillanatban. Mindenfajta számítás szerint, ha csak a pénzmaradványra gondolunk, ahol ugye a 26-27 milliárd Ft fejlesztési, beruházási pénzmaradvány van jelenleg és durván 3 milliárd Ft olyan üzemelési pénzmaradvány, aminek az elvonásáról vagy dönt a Közgyűlés, vagy pedig otthagyja de mindenesetre ez azt jelenti, hogy a tavalyi esztendőben durván valamilyen oknál fogva 30 milliárd forintot nem tudott tervszerűen elkölteni a város vezetése. Az ún. működési támogatásoknak a sorsáról is merőben más a véleményem, mint a jelenlegi vezetésnek, amelyre azért jellemző, hogy hirtelen abban a pillanatban, ahogy baloldali vezetés lesz egy-egy városban rögtön elfogy a pénz. Ugye Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony mondta, hogy a baloldalnak az a jellemzője, hogy rögtön kifogy más pénzéből, hát így járt dr. Csőzik László által vezetett önkormányzat is. Emlékeztetném a Közgyűlést, hogy 2019. október 14-én jött meg 700 millió forint támogatás, működési támogatás mondhatnánk mindenfajta pántlika nélkül ennek a felhasználására csak 2020-ba került sor, de természetesen egyéb baloldal vezette önkormányzat újabb 700 millió forintokat várna a működési támogatására. A tavalyi esztendőben megjött ez már említett 770 millió, ami szintén a működési támogatásra fordítandó- fordítható illetve megjött ez a 210 millió Ft is, amiről ahogy kiderült azt se tudják, hogy mire van. Azt hiszi, hogy ez az egész akció, ez az egész költségvetési szituáció, amit ugye dr. Csőzik László és csapata kiállít itt ebben a pillanatban és létrehoz a városban, az semmi másról nem szól, minthogy a kedves feleségének a választási kampányát próbálja politikai és egyéb ügyekkel alátámasztani. Azt hiszem, hogy ez nagyon felelőtlen és irtózatosan gondatlan gazdálkodás, amit most dr. Csőzik László, illetve a csapata folytat, és ezt meg kellene akadályozni valamilyen szinten. Sorolhatnám azokat a beruházásokat, amik valamilyen oknál fogva elmaradtak. Megvoltak a célokmányok, megvoltak a kiírt közbeszerzések. Volt olyan beruházás is volt, 30-400 millió forint értékben, amire már a szerződés is megvolt a kivitelezési szerződés, de 2019 végén mindezeket lesöpörték az asztalról és a Modern Városok Programjáról nem azért beszél sokat a polgármester úr, mert sokat tett, hanem azért beszél sokat, hogy elterelje a figyelmet arról, amit nem tett meg. Szerinte folytatni kéne a Modern Városok Programját. Egyébként az összes városfejlesztési ügyet programot a Batthyány programon keresztül és a többi részletében már megfogalmazott szándékon keresztül vinni kéne tovább. Most kezdték el építeni a Pincesoron az ún. présházat, ennek a présháznak 2019. november elején járt le a közbeszerzési kiírása és volt rá ajánlat, de természetesen megsemmisítette a most vezető önkormányzat. A Molnár utcának a célokmánya 2019. hatodik hónap 27-én készült el a beruházási célokmány, most a mai napon újból a beruházási célokmány tárgyalják a Molnár utcával kapcsolatosan. Azon túl, hogy pereket veszít a jelenlegi önkormányzat azt kell mondjam, semmi mást aktívan nem csinál. Nem fogadják el ezt a költségvetést, ez a költségvetés megalapozatlan, soha ennyi pénz, akár működési, akár beruházási összegre gondolunk ebben a városban még nem volt, mint 2020-ban és 2021-ben. A 2019-es költségvetés működési üzemeltetési részéhez képest durván 25 %-kal van több. Ha és amennyiben megnézzük a táblázatokat úgy maga az adócsökkenés, ami a pandémia, illetve járványhelyzet okán nagy valószínűséggel bizonyos mértékben bekövetkezett, még ez az adócsökkentés is jóval kisebb mértékű, mint ahogy itt az előbb a polgármester úr előadta nekünk a szegény kisgyermek panaszait.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem az eleje az egy tövire vágott liberális krédó volt, ami végül is nem baj, hiszen egy dolog összeköt minket képviselő úr, mind a ketten voltunk tagjai liberális pártnak. Mondjuk valamelyik változott, valamelyik nem. A másik, hogy nem tudom, hogy ez a baloldal kifejezés az honnan jön tehát itt egy összellenzéki koalíció van, aminek van egyébként jobboldali tagja, van zöld tagja, kétségtelenül van baloldali tagja és van egy csomó civil tagja. Én magamat, nem vagyok már párttag nagyon régóta, nem is tudom hogy merném e bármilyen oldalinak definiálni, mert annyira meghaladottnak érzem ezeket a kategóriákat a 21. század első harmadára, de legyen így. Nos hát ez egy elképesztő politikai szólam volt és nem szakpolitikai jellegű hozzászólás, tehát ebbe a tartományba sorolom, de néhány dologra hadd reflektáljak. A Modern Városok Program menedzselése – mint olyan – egy hihetetlen nagy kihívás. Mi ezt komolyan vettük, de azt láttuk, hogy az örökség, amit kaptunk az kifejezetten rossz volt, tehát rosszul menedzselt projekteket vett át az új városvezetés, aminek eklatáns példája volt néhány hivatkozott, csak rosszul hivatkozott konkrét eset. Itt van például a Gellért utcai kereszteződés, vagy az Alsóerdősor utcai kereszteződés. Megnyeri a vállalkozó, a Puhi Tárnok 2019-ben a közbeszerzést, megkötjük vele, vagy megkötitek vele a vállalkozási szerződést, megnyitja az építési naplót és semmit sem csinál és ránk köszönt a teljesítési határidő vége 2019. december 31-e, ahol szembe kell nézni azzal, hogy hát elhasalt a történet, azaz két komoly beruházás esetében is a nyertes vállalkozó nem tudta teljesíteni azt, ami benne volt a szerződésben. Egyébként gondolkodtunk azon, hogy járjunk el, de mivel fontos helyi cégről van szó, nem akartunk elmenni abba az irányba, hogy egy olyan fordulatot vegyen az ügy, hogy ki kelljen zárni őket aztán az összes közbeszerzésből, tehát közös megállapodással úgymond balhémentesen rendeztük ennek a két projektnek a sorsát. De nagyon hamar kiderült, hogy azért véres a torka a legtöbb MVP programnak, mert engedélyes tervek álltak csak rendelkezésre, konkrét kiviteli tervek, részletes kiviteli tervek elkészítéséről egyáltalán nem gondoskodott a város és ezek tekintetében a kapacitáshiánnyal rendelkező vagy más oknál fogva sem felkészült kivitelező cégek nincsenek abban az állapotban, hogy ezt meg tudják oldani. Ez volt egyébként az említett két kereszteződésnek a tragédiája. Elhatároztuk, hogy az összesre elkészíttetjük rendesen a kiviteli terveket, két okból: Az egyik, hogy ezzel le lehet húzni, csökkenteni lehet az árakat, mert jobban kalkulálható a dolog és pontosan be tudja árazni egyébként az ajánlattevő azt, hogy mire ad ajánlatot. Kettő, én úgy gondolom, hogy ez a kivitelezés szempontjából a hatékonyabb és célravezetőbb megoldás, mert nem ütközünk olyan hibákban mint a közműegyeztetéseknél, hogy nem tudjuk például azt, hogy a Lőcsei út – Tárnoki úti kereszteződésnél pontosan hogy mennek a közművek, hogy kell közmű felügyeletet kérni, egyáltalán hány cső van alatta, mert hogyha ezek a megnyert kivitelezés során bukkannak fel, akkor oda lesz a projekt, megbicsaklik a kivitelezés és visszafizetési kötelezettség is keletkezhet belőle. Minden projektnél határidő módosítást kértünk lényegében valamennyinél vagy megkaptuk már írásban vagy ez néhány hétre vagy hónapra van, de szóban valamennyi projekt esetében ezt biztosították számunkra. Tehát a hét csomópont esetében most kiviteli tervek beszerzése van napirenden, itt folyik a közbeszerzési eljárás, ezek ugye jövőre lesznek kész, amelyeknél volt ilyen, azoknak a kivitelezése meg idén megvalósul. Ilyenek például a NIF-es nagyprojektek, például a Törökbálinti út. Ezekkel szerintem nincs gond. Én úgy tartottam több aggály miatt helyesnek, hogy a pince közbeszerzést eredménytelennek nyilvánítsuk. Szerintem jó döntés volt, én úgy gondolom, hogy spóroltunk is vele. A pince vonatkozásában a negyedik közbeszerzési kísérlet meghiúsult, a nyertes ajánlattevő visszavonta, elállt a kivitelezéstől, ezért ki kellett írni talán ötödjére is. Most van egy kivitelezőnk, aki elkezdte a munkát. Csak kérdezem tisztelettel: biztos, hogy ez volt a legfontosabb beruházás Ófaluban? Nem lehetett volna például arra fókuszálni, hogy mondjuk a műemléki jellegű, szerintem óváros kincsének is tekinthető Gazdatiszti házat mentsük meg? Vagy mondjuk a Molnár utca rekonstrukciójára? A Molnár utca most is egy aszfaltos jó út. Jó megcsináljuk, ott van a pénz rá, nem adjuk vissza, de nem az lett volna a helyesebb inkább megtalálni a befektetőt oda a Duna partra, amelyikkel utána megépíttetjük az ő költségére ezt az utat, s helyette ezt áttesszük mondjuk a Minaret térnek a felújítására, a Meccset utca rekonstrukciójára, ad absurdum a Felső utca teljes rekonstrukciójára? Szerintem ezek tartalmilag is elhibázott döntések, de gyorsan hozzáteszem örülök neki, fontosak, megcsináljuk. Én biztos vagyok benne, hogy mi másképp döntöttünk volna, mert nem gondolom, hogy ennek az önkormányzati rendezvényháznak a megépítése lenne a legjelentősebb cél Ófalu szempontjából. A Molnár utca esetében pedig egyszerűen az történt, hogy 11-en adtak be ajánlatot a közbeszerzésre. Aki az elején állt, – ugye ez egy nyílt eljárás volt – a hiánypótlásra nem válaszolt a többiek pedig azt gondolták, hogy az első helyezett fogja úgyis elvinni a pálmát, tehát nem adtak be ők se a hiánypótlásra választ, így valahol a 9. helyen lehetett volna győztest hirdetnünk 385 millió Ft-tal 231 millió Ft helyett. Szerintem ember nincs, aki nem ezt a döntést hozta volna meg, amit mi hoztunk meg, hogy akkor ezt eredménytelennek nyilvánítjuk és elindítjuk újra a közbeszerzést. Ezzel együtt a Molnár utca el tud készülni időben, nem lesz vele szerintem gond.

Tetlák Örs alpolgármester: Azért szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy az előzőekben a Pénzügyi Bizottság elnökét hallottuk rendkívül szakmai érvek sorozatát hangoztatni és csak a próbálom a klasszikust szó szerint idézni, hogy a szegény kisgyermek panaszai. Elhozta ezt a levelet, amit polgármester úr már említett, és akkor ebből néhány sort felolvasnék, hogy a szegény kisgyermek mivel fordult Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz 2016-ban. A Modern Városok Programmal kapcsolatban egy programpontot említ, amivel érdemi előrelépés a mai napig nem történt A Modern Városok Program érdi tárgyalása alkalmával megállapodtunk, – mármint T. Mészáros András expolgármester úr és Orbán Viktor –, hogy Érd a Megyei Jogú Városok Program keretében megvalósuló ipari park kezdetéig félévente 700 millió forint működési támogatásban részesül. Ennek egyik oka az, hogy az egyébként sikeresen lezajlott adósságkonszolidáció hatása, melynek eredményeként városunk költségvetése évente 1,4 milliárd forintos deficittel kénytelen gazdálkodni. Talán nem pont ezek hangzottak el itt az előző felszólalásban ugye. Van egy ilyen kitétel ugyanebben a levélben, hogy a megelőlegezett Modern Városok Program forrásait is nehéz kigazdálkodni. Erről se nagyon esett szó, és akkor még egy érdekesség, hozzávetőleg egy éve kilincselünk az illetékes minisztériumoknál – mondja ezt a szegény kisgyermek – ezúton kérem Tisztelt Miniszterelnök úr tanácsát iránymutatását, hogy milyen lépéseket tegyünk azért, hogy a megállapodás szerinti félévente 700 millió forintot Érd Megyei Jogú Város működési támogatásként megkaphassa. Tehát az előző felszólalást ezeknek a fényében kérném tisztelettel újraértelmezni, és akkor talán folytassuk innen. Még egy fél gondolat a Modern Városok Programmal kapcsolatban. Egyszer már felolvastam a 2016-os határidőket, amiket megállapítottak saját maguk számára. Az előbb említett csomópontok az például 2018-ban el kellett volna, hogy készüljön. Mi akadálya lehetett annak, hogy elkészüljenek ezek a csomópontok, teljes kormányzati hátszéllel ugye szakértőbbnél szakértőbb önkormányzati vezetőkkel? De Óvárossal kapcsolatba 2018 első félévi volt az eredeti határidő. Nem nagyon látjuk, hogy 2019 végére sem, hogy történt volna valami. A Topoly utca 2018 második negyedév. Erről nagyon szívesen beszélek majd részleteiben, mert egy kicsit jobban ismerem ezt a projektet, milyen fantasztikus előkészítéssel és milyen fantasztikus állapotban vettük ezt át 2019-ben, de tulajdonképpen kivétel nélkül sorolhatnám az egyébként folyó és futó további projekt elemeket, amik minden ellenkező híreszteléssel ellentétben el fognak készülni, be fognak fejeződni és a korábbiaknál sokkal gondosabb gazdálkodás és odafigyelés mellett fognak megvalósulni.

Lengyel Péter képviselő: Nem beszéltünk össze, vagy maximum a jegyzeteimet puskázta,  mert én is azzal kezdtem volna az imént a Pénzügyi Bizottság elnökét hallottuk, némiképp szakmaiatlan hozzászólásával. Dr. Aradszki András országgyűlési képviselőnk legalább a 777 millió forintos kormányzati támogatást megelőző napon elismerte, hogy ő nem pénzügyi szakember, de véleménye szerint mintegy 100 millió Ft-ra lehet szüksége a városnak. Ezt cáfolandó ennek közel a nyolcszorosát kapta a város az előbb felsorolt céllal, illetve formában. Tehát látszik, hogy némiképp hiány van némiképp hiányosak a pénzügyi ismeretek. Úgyhogy én ezt szeretném mindenképpen javasolni a Pénzügyi Bizottság elnökének – betudom esetleg a meleg időnek – hogy némiképp tájékozatlanul és felkészületlenül szólalt fel az imént, hiszen azt sem sikerült megérteni, most már hosszú évek, illetve hónapok után sem, hogy mi az elkülönített forrás, amit például a Modern Városok Program célra lehet felhasználni, és mi a város működésére, illetve szabadon felhasználható tételekre felhasználható összeg. És még egy dolog éppen önmagát cáfolja T. Mészáros András úr, amikor azt mondja, hogy soha nem állt rendelkezésre ekkora összeg, mint ami 2020 és 2021-ben, miközben 2019. november – polgármester úr talán pontosan tudja, hogy hányadikán – nagy büszkén kiírt vagy 40 milliárd forinttal adta át a kasszát, tehát némiképpen önellentmondást érzek ebben a dologban. Természetesen az összeg azért csökkent a Modern Városok Programjára fordítandó célösszegek, mert hát azóta folyamatosan mennek a beruházások és szakaszosan, ütemezetten történnek a kifizetések.

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Azért van 26 milliárd Ft beruházási összeg maradvány ebben a pillanatban, mert a 40,5 milliárd Ft-ból a tizenvalahány milliárdot elköltötte a város, de mind a 26 milliárd Ft-ot el kellett volna költeni kedves képviselőtársam. Lehet engem szakmaiatlansággal, meg egyebekkel vádolni, nincs is vele semmi bajom, nagyon büszkén fölvállalom, hogy 13 évig nem voltunk, legalábbis szóban nem voltunk ilyen rossz helyzetbe, mint ahogy most meghallgatjuk a Pénzügyi Bizottság alelnökét, vagy alpolgármester urat vagy ne adj isten a polgármester urat, és akkor mindenünnen dől a baj, és nem lehet semmi mást csinálni, csak szenvedni és panaszkodni. Egy önkormányzatnak azért az volna a dolga, hogy oldja meg a feladatokat. Ennek ellenére kb. 2017-ben vagy 2018-ban vásárolta meg a 40 hektárt a NIPÜF és ennek ellenére még annak a 40 hektárnak a kiegészítéséért nem tettek semmit, hogy tudjon terjedni tovább az Ipari Park. Az Ipari Park gazdaságfejlesztési övezet nélkül folyamatosan a kormányzati támogatásra, mondhatnám a állam kegyérre bízva. Egy 70 ezres önkormányzat nem fog tudni működni semmire nem vivő költségvetési-tervezetekkel, amiket itt most benyújtottak az előbb. Lehet azt feltételezni, hogy rossz cél a Molnár utca felújítása, illetve újjáépítése, de azért azt ne felejtsük el, hogy a Molnár utca végén még a Duna előtt egy kicsivel ott van 12,5 hektár, ami az önkormányzat tulajdonába van, az ún. téglagyári terület, amelyre konkrét tervek vannak ebben a pillanatban; a szálloda elhelyezésére a Duna-parton koncepció elkészült. Ott van a fiókba, elő kéne talán venni. A másik szálloda elhelyezésére ugye az Érd Aréna mögötti területet szintén ott van a koncepció, azt is elméletileg elő lehetne venni, és sorolhatnám, hogy azok a mulasztások, amiket az elmúlt másfél esztendőben elkövetett a jelenlegi városvezetés, azok mindig napról napra fognak visszaütni. Napról-napra fog az kiderülni, hogy jézusmária, megint a Kormányhoz kell fordulni 10-20-30-100 millió forintért. Már megint azt kell mondani, hogy 75.000 ember él itt, miközben kb. 85.000 ember tartózkodik Érden, ebből 70.000 állandó lakos, a többi pedig vagy itt él, és be van jelentve Budapesten, vagy bárhol más helyen, mert a budapesti tartózkodási, illetve budapesti állandó lakhely parkolási és egyéb lakásbérlet és egyéb könnyítéseket tud. A budapesti lakásbérlet meg főbérlet az lényegében tulajdonjoggal fölér, tehát itt emiatt vannak ezek a diszkrepanciák, az éppen aktuális, az állandó lakos, és az egyébként a szolgáltatásokat igénybe venni akaró emberek között, de úgy tűnik, hogy ma 2021. június 29-én nem történik semmi más, mint ami történt 2019. október 14-én. Folyik a szöveg és ennek a szövegnek csak a kárát látja az érdi lakos mindegy, hogy bejelentett mindegy, hogy csak itt tartózkodik, vagy mindegy, hogy tartózkodási hellyel rendelkezik. Az iskolákkal, az egyházzal való tárgyalások megakadtak; legalábbis ismereteim szerint. Sem a katolikus egyházzal nem tárgyal már a város vezetése, sem a Református Egyházzal nem tárgyal már a város vezetése. Úgy tudom, hogy az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskolától további pénzügyi átcsoportosítások indultak el ott föl kéne tölteni körülbelül 6-7 milliárd Ft-ra a Modern Városok Program kereteket. Ebben egyetlen lépést sem történt az én ismereteim szerint. Azzal próbál meg a polgármester úr zsarolni, hogy mi a lobbi erejüket dr. Aradszki Andrásnál a jóisten tudja, a pénzügyminisztériumnál másutt vessük be annak érdekében, hogy minél több pénzt kapjon Érd, de minden fillér ami idejön, pocsékba megy. Nem lelkiismeretes dolog jelen pillanatban a dr.  Csőzik László vezette önkormányzat gazdasági biztonságát valamilyen módon lobbival megtámogatni, mert minden pénzt elpocsékolnak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elsőre javaslom, hogy fizessétek be a 425 millió Ft-ot hátha könnyebb lesz a költségvetésnek. A NIPÜF park 2017. decemberében hoztuk itt a döntést, amiben kijelöltük ezt a gazdasági övezetet arra, hogy a NIPÜF itt ipari parkot csináljon. Most nem a besorolásról beszélek, hanem arról a döntésről hogy ez az MVP program keretében ipari park lesz. Ha jól számolom az 3,5 év. Nekünk ahhoz a parkhoz semmi közünk, csak haszonélvezői leszünk, ha oda bárki beteszi a lábát. Kiss László vezérigazgató úrral szinte a polgármesteri választásokat követően azonnal találkoztam, leültünk, tisztáztuk az Elvira Major problematikáját és tisztáztuk azt, hogy milyen jellegű cégeket látna szívesen a város. Gyárkéményeket, galvánüzemet nem, környezetbarát technológiát igen. Elindult az együttműködés, de 3,5 éve egyetlenegy beruházót nem sikerült oda találni és ez nem a mi feladatunk, bele se látunk. A NIPÜF gondoskodik arról, hogy ez a park megteljen. Mi segítettük a NIPÜF-öt abban is, hogy a körforgalom megépítéséhez szükséges jogi eljárások elinduljanak, rendben lemenjenek. Ezzel kapcsolatban lesz ma is napirendi pont, tehát tényleg nem lehet azt mondani, hogy a város nem segít, noha egyébként már bőven a választások után jött felszínre az a probléma, hogy duplán  szerencsétlen volt a területkijelölés, mert egy dologgal nem számolt, nem kalkulált senki, hogy a 7-es útnak a másik oldalán él vagy 100-150 tárnoki család. Akik aztán okkal-joggal sérelmezik azt, hogy az út másik oldalára ami hiába egy egyszámjegyű országos főút, de mégiscsak egy ipari park, vagy egy logisztikai csarnoksor épül fel. Ezzel nekünk kellett megküzdenünk egyébként, noha a világon semmi közük nem volt ehhez a döntéshez. Élek a gyanúperrel, hogy annak a 40 hektárnak a kiválasztása nem volt jó döntés. Bizony arrébb kellett volna menni, közelebb az M6-oshoz, megjelölni olyan területeket megvásároltatni az állammal a NIPÜF-fel, ahova könnyebben megy a beruházó. Nem tudom a Duna közelsége miatt nem tudom, hogy az M6-os miatt talán az Elvira majornak a pufferzónájában sem kellett volna belemászni és pláne nem kellett volna bőszíteni a tárnoki lakosságot. Lehet kérem szépen, hogy ez a terület kijelölési döntés a ludas abban, hogy oda abba a 40 hektárban nem akar jönni beruházó. Jelzem egyébként, hogy aki akart volna, annak nagyobb terület kellett volna és nem tudnak mit kezdeni ezzel a viszonylag kis parkkal. Ugye 200 hektárra vonatkozott a kormányfői ígéret azzal, hogy először népesítsétek be a 40 hektárt és akkor utána beszélgethetünk a 160 hektárról. Már most ott kellett választások időszak alatt ott kellett volna tartani, hogy akkor nézzük meg, hogy az epresben, vagy abban a vitorlavászon alakú területben, ami az M6-os mellett helyezkedik el abban a 120 hektárban legyen-e a következő fázis. Ez szerintem elmaradt és ez szerintem egy nagyon-nagyon komoly hiba volt, úgy gondolom. Miközben Szigetszentmiklós a negyedik ipari parkját, gazdasági övezetét építi ki Halásztelek mellett, tehát egyszerűen érthetetlen, az az aszimmetria, aminek Érd a kárvallottja. Ez persze kapcsolódik az 1990-es évek kihasználatlan lehetőségeihez is, hogy ide sokkal nehezebb beruházót szerezni. A NIPÜF-nek segítünk és tényleg nagyon jó a kooperáció, de azért az eredményesség tekintetében ezt a kritikát muszáj volt megfogalmaznom, mert nem én vagyok azzal fölkenve. hogy azt a parkot benépesítsem, hanem ők tárgyalnak vele. Irányítottam oda olyan beruházó jelölteket akik minket kerestek meg az önkormányzathoz és az önkormányzat által nekik felajánlott területek valamiért nem tetszettek, azok meg igen. De ki tudja milyen oknál fogva lehet, hogy az árképzéssel van a baj, oda még konkrét beruházó nem tette be a lábát. Reméljük, hogy a körforgalom építés megteszi a hatását, de erre is azt tudom mondani, mint a pincére meg a Molnár utcára, hogy jó, hogy megvalósul, de bizony ha most jönne szembe, akkor nem odatennénk ezt a 40 hektárt. A 700 millió Ft-ot, amire hivatkozott képviselő úr, az egy címkézett támogatás, ami a 2019-es önkormányzati választások utáni napon érkezett meg. 2019. október 14-én mínusz 614 millió forint volt a folyószámla egyenleg. Ezt én akkor még nem tudtam, az átadás-átvételkor sem tudtam, ez később derült ki és erre jött a 700 millió Ft, mintegy megváltás, és noha elkülönítetten kell kezelni az összeget, de hát lényegében a város ebből a 700 millió Ft-ból élt, a 2019-es évben is és a 2020-as év elején, hogy 2019-ben be volt tervezve a költségvetésbe. Tehát a 2019-es gazdasági évben emlékeztek a vitára 1,9 milliárd forint működési támogatás ebből érkezett meg ősszel a 700 millió Ft. Körülbelül hat cél volt megfogalmazva, erre külön szerződést kötöttünk a Pénzügyminisztériummal a korábbi években is, a sportcélú létesítmények fenntartása, az orvosi ügyelet talán, az állatmenhely finanszírozása tehát ilyen kötelező feladatoknak a segítése volt napirenden. Tehát ez pántlikázva érkezett és könyörgöm ne mossuk össze az MVP-s fejlesztési forrásokat a város alapműködésével. A város kb. 12 – 13 milliárd Ft-ból működik. Ez tényleg egy ilyen jó takaréklángon való működés, nincsenek benne a saját forrású fejlesztések és a jelenlegi bevételeink ez sem fedezik. Az MVP az kifejezetten azokra a célokra, programok költhető el csak, amelyek szerepelnek a kormányhatározatokban, a kormány-előterjesztésekben. Ezeket folyamatosan költjük, igyekszünk ezeket a lehető legköltséghatékonyabban megvalósítani. Mint mondtam a kiviteli tervek berendelése ezt a célt szolgálta. Van néhány olyan projekt, ami rendkívül nyakatekert és kacifántos, ahol egyszerűen át kellett nézni strukturálisan is, hogy mit tudunk vele kezdeni. Ilyen volt például a Sulák program, ahol bejött az ÁFA teher és agyonvágta az egész projektet, ez még a Ti időtökben volt. Gyakorlatilag ellehetetlenültek az eredeti indikátorok, teljesen újra kellett szinte gondolni a történetet, de ezeket csináljuk, visszük és eszünk ágában sincs akár 1 Ft-ot visszaadni az államnak. Az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola 7 milliárd Ft-jára, ti jártatok rá, mikor mi jöttünk 1,8 milliárd forint maradt belőle. Uram bocsá, abból lett most befejezve a pótmunka halmaza a BUBI-nál, illetve a Batthyányi iskolánál és a Kós Károly Szakképzési Iskolánál is. Az állam, a kormány biztos vagyok benne, hogy föl fogja tölteni ezt a keretet. Nincs szó arról, hogy ezt elutasították volna, de azt mondták, hogy először ezeket a beruházásokat be kell fejezni. Azt kell majd eldöntenünk, dehát lényegében eldőlni látszik, hogy az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskolában nagy valószínűség szerint mégsem gimnázium, de nem is egy Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, hanem egyszerűen egy általános iskola lesz megépítve, illetve a jelenlegi tudásunk alapján ebbe az irányba haladunk, és ha elkészülnek a jelenlegi magasépítési beruházások akkor tér vissza a kormány arra, hogy föltölti ezt a keretet. Majd meglátjuk, hogy hány milliárdra, a terveken nyilvánvalóan csiszolni kell.

Egyház: Az első utam talán pont a püspök úrhoz vezetett Székesfehérvárra, nemrégiben pedig a katolikus után a református zsinat elnökével Balogh úrral is volt alkalmam eszmét cserélni. Szerintem ragyogó az együttműködés mind a két egyházzal. A nyár folyamán pont azért lesz rendkívüli ülés, mert az egyik szociális ellátó tagintézményünket nagy valószínűség szerint át fogják tudni venni működtetni. Ugye elkezdődött az óvodaépítés a Diósdi úton, van szó református bölcsőde kialakításáról hasonló pályázati keretből és a katolikus iskola vonatkozásában pedig mi aztán tényleg a magunk részéről támogatásunkról biztosítottuk az egyházmegyét, hogy a Batthyánynak a fenntartását átvegye, de az ehhez kapcsolódó processzek nem a mi hatáskörünkben tartoznak, hanem a tankerület, illetve maga az intézmény folytatja le azokat, tehát ezeket a vádakat visszautasítom. Teljes nyitottsággal vagyunk a az egyházak iránt és nem csak azért, mert a társadalom szövetének fontos részei, hanem azért mert az önkormányzati feladatok ellátásában lehetséges partnereink, illetve most is tényleges partnereink.

Tetlák Örs alpolgármester: Két dologról szerettem volna hosszabban beszélni, a nagyját már elmondta polgármester úr helyettem. Az Ipari Parkról, meg az egyházakkal való együttműködésről szeretnék egy-egy mondatot mondanék. Azt azért szeretném megerősíteni, hogy ha ez az ipari park ez egy annyira fantasztikus beruházás lenne, egy annyira jól eltalált helyen, akkor azon a utóbbi négy évben már azért többé-kevésbé elkezdett volna betelepülni. Mi a magunk részéről tényleg igyekszünk mindent segítséget vagy a ránk vonatkozó támogatást megadni a beruházónak, – ami nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez egy állami cég állami beruházásról egy állami területen –, azért azt jó, hogyha nem felejtjük el, hogy egyébként viszont minden befektető olyan területet keres, ahol a legnyugodtabban és a legszélesebb társadalmi támogatottsággal tud minél gyorsabban profitot termelni. Na most azért ha jól körbe néznek, akkor ugye korábban szóba került az, hogy miért nem jön valaki Érdre, és miért megy Üllőre. Például azért, mert Érden még mindig a szántóföld várja, Üllőn meg a kész csarnokok, ez az egyik része. A másik része, hogy ahol van egy éles lakossági tiltakozás a helykijelölés miatt – és a 7-es út mentén élő tárnokiak tiltakozásáról azért már bízom benne, hogy mindenki hallott ebben a teremben, – az nem biztos, hogy egy különösen jó megágyazása annak, hogy befektetőt találjunk bármilyen területre. Ezért mondjuk azt nagyon-nagyon hosszú idő óta, hogy ez nem feltétlenül a legszerencsésebb helyszínkijelölés volt. Ezt sajnos az élet igazolja is. Egyébként én is bízom benne, hogy lesz valamilyen féle előrelépés és az a körforgalom lendíteni fog a jelenlegi helyzeten. A másik az egyházakról, nagyon röviden: Épp tegnap volt a legutóbbi olyan egyeztetés, amin – ahogy azt a polgármester úr is említette – a szociális ellátórendszer, illetve köznevelési intézmények további bővítése és a lehetőségek tárházának közös kihasználásáról beszélgettünk az Érdligeti gyülekezetet képviselő tiszteletes úrral. Ezért kategorikusan szeretném vissza utasítani ezt a mellébeszélést, hogy mi bármiféle gátjai lennénk az együttműködésnek az egyházakkal.

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Azért általában a munkának, nemcsak az intenzitása, hanem az eredménye is fontos. Na most úgy tűnik, hogy ez a másfél év ez úgy telt el, hogy lehet hogy dolgoztatok, bár én nem láttam azt, hogy dolgoztatok volna. Lehet, hogy dolgoztatok is és irtózatos erőfeszítéseket tettek azért, hogy a tárnokiak tiltakozzanak a ipari park ellen, irtózatos erőfeszítéseket tettetek, hogy egyáltalán az Elvira major előtti területre, – hisz itt verték szét 2018. márciusában a Közgyűlést, ne nézz így rám Balla Imre, mint aki olyat mond, ami nem igaz–. Te személy szerint nem, de az a csapat amelyikbe most ülsz, itt tüntettek dr. Csőzik László vezényletével, aki meg körülbelül ezen a részen ült a testületbe. Abba is kellett hagyni a testületi ülést. Tehát van egy nagyon destruktív, és a baloldalon, jobboldalon, illetve pártokról lehet vitatkozni, de egybe azért nem lehet vitatkozni, hogy dr. Csőzik László az SZDSZ-től egészen eljutott a Jobbikig, hiszen jobbikos kollégái is vannak, a Jobbikkal együtt szavaz és így tovább. Lehet hogy ezt nem baloldalnak kell akkor nevezni, hanem nem tudom, hogy minek lehet. Mindenesetre szokták volt szivárvány koalíciónak, mások, akik csúnyábban beszélek moslék-koalíciónak és így tovább. Én a szivárvány szoktam mondani, hiszen Bősz Anett fogalmazta meg ezt a szivárvány szót legelőször. Gondoltam ez egy nagyon szép szó, nagyon jellemző szó rátok. Visszatérve azért költségvetés problémáira: Tehát az a 700 millió Ft, ami október 14-én érkezett az a 770 millió Ft, ami kb. egy hónapja érkezett, az a 200 millió Ft, amiről azóta se tudjátok, hogy mire való, és sorolhatnám ezeket a pénzeket ezek valóban azért vannak, hogy a város kötelező feladatait – tehát félreértés ne essen, nem az önként vállalt feladatait–, hanem a kötelező feladatainak a működési üzemelési megoldásait segítsék. Úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban fölösleges, hangsúlyozom még egyszer úgy tűnik, hogy olyan a jelenlegi városvezetés, hogy fölösleges ezeket a pénzeket idehozni. Én tudom, hogy azzal dr. Aradszki András nem ért egyet, hogy én ezt elmondjam és dr. Aradszki András úr mindenféle pénzeket hozna ide legszívesebben, de megmondom őszintén, hogy soha semmilyen hasznát nem láttuk még annak egyetlenegy fillérnek se, amit baloldali önkormányzatra pocsékolt volna a Magyar Állam, és ezt itt Érden kifejezetten és hangsúlyozottan lehet megállapítani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A nívótlan részére én nem akarok reagálni, mert a fele az annyira röhejes volt tényleg, hogy nem érdemli meg. Viszont azt lássuk már tisztán, hogy a fő problémánk az az, hogy a 75 ezres, folyton növekvő populációkhoz képest a helyi gazdaságunk egy helyben totyorog, ami egy strukturális probléma és én nem akarok tényleg nyavalyogni, mert utálom. Vannak olyan politikai szereplők még az én értékrendemhez közel álló oldalon is, akik előszeretettel szoktak sajnálkozni, meg sajnáltatni magukat, de én nem tartozom ezek közé félreértés ne essék; én a megoldásokat szoktam keresni, a partnerség jegyében működöm, eredménycentrikus vagyok, de annak nem vagyok barátja, hogy elhallgassuk azokat a körülményeket, amelyek irtózatosan nehezek és nem azt mondom, hogy ezek a körülmények jó, hogy így vannak és a jóisten se fogja már ezeket megváltoztatni, csak szembe kell nézni azzal, hogy ezek determináltak eddig minket és roppant nehéz kiszakadni ebből. Mire gondolok értelmesebben: Például átmegyek Vecsésre, Szlahó Csaba fideszes polgármesterrel, akivel  egyeztettünk több kérdésben. Kérdezem, hogy náluk hogy alakul ez a lakosságszám kontra helyi iparűzési adó. A válasz: kb. 20.000-en vannak, és az iparűzési adóbevétel 3,1 milliárd Ft. Kérem szépen: Érden 75.000-en vagyunk és békeidőben 2,5 milliárd Ft volt ugyanez az adóbevétel, szóval nagyon durva különbségek vannak, ami annyit jelent, mint hogyha mondjuk Érdnek nem 2,5 milliárd Ft, hanem 10 milliárd Ft lenne az iparűzési adóbevétele. Ebből vígan meglennénk. Szerinte hiányzik olyan bő 500 millió – 1 milliárd Ft a tisztességes város működtetéshez. Nem véletlenül adtak korábban nektek is T. Mészáros András képviselőtársam 700 millió Ft-ot. Ez az ami, mindig hiányzik a költségvetésből, és szerintem egy ekkora méretű városnak ilyen infrastrukturális elmaradás mellett 1–1,5 milliárd Ft-ot minimum évente fejlesztésekre kell költenie. Mit kínlódtunk azért, hogy a tavalyi évben 23 mellékutcát le tudjunk aszfaltozni, ami körülbelül 250 millió forintba került. Ti szét támadtátok ugye a minőséget, gyakran a félkész utcát lefényképezve és összehasonlítva a korábbi forrás fejlesztésekkel. Kérem szépen 250 millió Ft kevesebb, mint az egy szem Molnár utcának az ára. A Molnár utca egy tervezett utca egy aszfaltos utcától újra aszfaltozzák 300 valahány millió forintért. Nekünk az jutott gyakorlatilag, hogy ezekben az ínséges időkben nagy nehezen tudtunk mozgósítani 250 millió Ft-ot, hogy ezeket a porzó utcákat megszüntessük. Idén most negyvenhárom utca gyűlt össze, amelyet rendezni kell, meg lehet is. Ezeknek a felmérése zajlik. Megpróbálnunk minden szabadon felhasználható forrást – ugye ez csak vizuálisan van – arra összpontosítani, hogy előrelépés történjen, és hogyha ez meg tud valósulni azért már áttörést érünk el Érd legnagyobb rákfenéje ebben a porzó burkolatlan mellékutcák felszámolásában, de valójában nem ezt kéne, hanem évi bő 1,5 milliárd forintból tervezetten tervezett utakkal, járdákkal folyamatosan ütemterv szerint csinálni az úthálózatunkat de ettől még eszméletlen messze vagyunk és sajnos én tartok tőle, hogy ebben a legnagyobb ludas az 1990-es évek az elhibázott befektetői politikája. Akkor amikor dömping volt itt a város környékén, hiszen Budaörs, Törökbálint stb. akkor lett gazdag, akkor alapozta meg a jövőjét, akkor Érd valamiért nem kért ezekből a befektetőkből lett légyen az multi, vagy egyszerűen csak külföldi, nem volt fontos a Coca-Cola így került Dunaharasztiba és még sorolhatnám. Most ennek isszuk a levét és lehet mondani, hogy akkor a helyben maradó SZJA, tehát a személyi jövedelemadó számított és ez egy nagy summa volt, de 1994-től kezdődően már lehetett tudni, hogy itt új szelek fújnak és a városok jövője az a helyi gazdaság kezében van és egész egyszerűen nálunk ez mindennek a rákfenéje. De ezt pontosan jól tudod, ez látszik a levelezésekből amikor te voltál a polgármester akkor is ez volt a gond, hogy ezen őrült nehéz ma már változtatni. De lehet, én ebben biztos vagyok és elképesztően sok beruházó jelölttel a találkozom minden áldott héten. Lényegében válogatás nélkül mindenkit fogadok, akiről kicsit is el lehet hinni azt, hogy itt be akar fektetni mérhető összeget. Keressük azokat a területeket, amelyeket ki lehet ajánlani, akár a magántulajdonosoktól, akár a meglévő ipari park-kezdemény ebből akár új önkormányzati telekcsoportokból vagy mondjuk vásárolni olyanokat, hiszen vallom ez a jövője Érdnek, ebben kellene egyébként együttműködnünk, mert ezt tudja ennek a városnak a szekerét kirántani abból a kátyúból, hogy ne legyen ez az állandó nyomorult kitettség, hogy kormány segíts, állam bácsi segíts, mert egyedül nem tudjuk eltartani magunkat legalábbis amíg ilyen az országos önkormányzati finanszírozás. Ami arra épül, hogy helyi iparűzési adó-centrikus és ezért nem örülök annak, hogy a 2022-es esztendőbe is ugyanez a játék fog menni, hacsak nem lesz kormányváltás. 1 %-os kulccsal dolgozó hipa, ami nagyon jól vállalkozóinknak, de az önkormányzatot lényegében egy ilyen vegetációs szintre veti vissza, amelyen vagy segít a kormány, vagy nem segít. Ha kormánypárti, akkor segít, ha ellenzéki hát eddig nem nagyon mutatta meg az együttműködő arcát. Köszönjük szépen a 777 millió Ft-ot, (egyébként a 211 millió Ft-ot a kormány nem tudta megmondani, nem mi). Most kiderült, hogy ázsiós tőkeemelés, tehát tegyük már rendbe, mert itt nagyon könnyelműen bánsz ezekkel a megállapításokkal. Mi ezt nagyon rendben ott tartjuk a számlánkon és azon dolgozunk, hogy ne kelljen átadni az ÉTV Kft-nek biztos, hogy inkább szívesebben költjük el érdi célokra.

 
Tetlák Örs alpolgármester: Az önkormányzatok finanszírozásáról ma itt a közgyűlési keretek között is értekeztünk hosszasan. Szerintem aki akarta, ezt megértette, de úgy tűnik, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke nem tartozik ezek közé. Tehát ha nem változik meg az önkormányzatok finanszírozásának a modellje Magyarországon, akkor Érd sajnos egy tartósan alulfinanszírozott település marad. Erről ennyit. Két dolgot szeretnék még röviden megemlíteni. Az egyik az, hogy az ilyen mindenféle koalíció minősítgetésekkel kapcsolatban azért felhívnám T. Mészáros András képviselő társunk figyelmét, hogy erről a szivárványozásról néhány hónappal ezelőtt ilyen tragikomikus körülmények között kellett leereszkednie ugye a ma még kormányalkotó meg többségi koalíciónak, úgyhogy ezzel óvatosan. A másik meg, hogy a moslék meg egyéb történetek tehát Önöknek is van egy fantasztikus koalíciója ez a Fidesz-KDNP-nek nevezett, nem minősítem amitől mi tartózkodunk Önök viszont minden egyes alkalmatlan megragadnak hogy szivárványozzanak, moslékozzanak és egyéb tartalmasabbnál tartalmasabb közbevetésekkel fogalmazzanak meg. Az utolsó pedig, hogy a tárnoki tiltakozók nevében szeretném visszautasítani, bár abszolút nem igénylik az én segítségemet ebben a tekintetben, hogy őket valamiféle kesztyűbáboknak állítsa itt be T. Mészáros András, ők a saját lakókörnyezetük, a saját otthonaik védelme érdekében igyekeznek fellépni, amiben mi igyekszünk partnerek lenni a lehetőségeinkhez képest. Az, hogy őket mi hergelnénk vagy bármilyen formában nem tudom én utasítanánk, azt megint csak a leghatározottabban szeretném visszautasítani, ez egy blődség.

Lengyel Péter képviselő: T. Mészáros András visszakérte, majd visszaadta a szót, majd újra kérte, hogy a végén szólalhasson fel ennek a körnek a végén. Remekül próbálja eljátszani a jó rendőr-rossz rendőr szerepet, de ez nem mindig sikerül, és mivel  folyamatosan keveredik önellentmondásba, éppen azért szeretném értelmezni egy sorát, amikor ugye azt mondta, hogy nem érdemes Érdre forrásokat hozni. Tehát jól értem-e, hogy felelős Érd Megyei Jogú Városi képviselőként az ellen dolgozik, hogy a város forrásokhoz jusson? Hogy ezt ki, hogy értékeli azt döntse el majd a választó. Ha már itt a szivárványozás szóba kerül, akkor szeretnék szolidarizálni mindennel és mindenkivel, Gregus Úrral is. Ezt, azaz az egyenlőséget mindenki megérdemli (zakót leveszi, alatta szivárványos póló).

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Ehhez nincs mit hozzáfűzni, amit a Tetlák Örs alpolgármester úr és Lengyel Péter képviselőtársam csinál. Visszatérve a városfejlesztésére, illetve a város helyzetének a taglalására. Istenigazából 1985-ben született egy olyan tanácsi határozat, amely az ún. üdülőövezeteket, mint kevésbé beépíthető területeket megszüntette az egész városban, tehát ez volt az egyik olyan legrosszabb döntés, amikor már minden telekre lehetett építeni, ahova a villanyvezeték elment. Ettől kezdve a lakóházak építése nagyon fölgyorsult, hiszen Budapestről, máshonnan vidékről és így tovább, akik fölköltöztek a városkörnyékére, – mert Budapestre még akkor szintén nem lehetett beköltözni öt éves munkaviszony kellett egyáltalán ahhoz, hogy Budapestre beköltözhessék valaki, – az mind itt az agglomerációba Gyömrőtől kezdve, Gyálon át Érden telepedett le. Ennek volt egy olyan puffasztó hatása a népességre tekintettel, amit nem tud követni azóta sem az útépítés a különböző közműfejlesztések és így tovább, és így tovább. Ezek nem tudják ezt követni. A lehetőség mégiscsak az a kitörésre, hogyha olyan területet keresünk, ahol legalább 15-20.000 munkahely keletkezik, ahol a városi emberek dolgozni tudnak, nem kell nekik elköltözni, és körülbelül a 250 hektár ha megnézi most az ipari parkok gazdaságfejlesztési övezeteknek a jövedelemtermelő képességét valaki, akkor kb. 250 hektár az, ami durván 15 milliárd Ft jövedelmet tud termelni az adott településnek, az adott városnak. Ez egy átlag, tehát lehet ennél jobb, lehet ennél rosszabb és ez éves 15 milliárd Ft bevétel ez szükségeltetik ahhoz, hogy egyébként az ún. kötelező feladathoz járó normatívák 75-80 százalékos arányát, illetve a városunknak elhatározott önként vállalt feladatait, valamint a fejlesztési, beruházási és fenntartási feladatait, – mert hogyha megépítesz valamit, akkor az nem olcsóbb lesz, hanem többe fog kerülni –, tehát a fenntartási feladatait is el tudjuk látni. Tehát nincs más út, meg kell keresni azt a területet. Na most majdnem két éve mondjátok azt, hogy rossz hely az Elvira major melletti terület. Egyébként ott van egybe, az Elviránál van egybe 250 hektár, tehát nem véletlen, hogy arra gondolunk, hogy azt kellene megoldani. De lehet más területet is találni… De másfél éve két éve nem találtatok más területet. Mi ennek az oka, mert az egyértelmű, hogy maga a gazdaságfejlesztő övezet szükséges. Lehet vecsési példát mondani, de miért nem százhalombattai példát hoztál fel polgármester úr. Vecsésen ott a repülőtér, Százhalombattán ott a MOL, abból tehát világos, hogy nekik ilyenfajta gondjaik, hogy iparűzési adó, meg fogy vagy nem fogy, nemigen van jelentősége. Akár 20 ezren élnek ott, akár 30 ezren. Nincs jelentősége ebben a szituációban, hogy az iparűzési adó 1 %-kal csökken a számukra adott esetben. Nem hiszem, hogy ezek a dolgok ilyen tekintetben összehasonlítottak. Egy biztos, el kell döntenünk, és ezt tényleg el kellene döntenünk már, hogy kell-e a 250 hektár gazdaságfejlesztési övezet. Ezek után, ha ezt el tudja dönteni a Közgyűlés, – az előző Közgyűlésben ezt mi már eldöntöttük –, ha el tudja dönteni ez a Közgyűlés is, hogy kell ez a terület, akkor meg kell mindent tenni és nem azt mondani, hogy a NIPÜF dolga, hanem azt mondani, hogy igen, minden érdinek a dolga, köztük adott esetben a megválasztott polgármester dolga is, hogy ezt a 200-250 hektárt akkor betelepítse. Igénybe véve a NIPÜF-öt, igénybe véve és akkor föl lehet sorolni egy ki mindenkit lehet még ebben a tekintetben igénybe venni. Nem. Én azt mondom, hogy minden pénz ide kell hozni Lengyel Péter, amit lehet. De a tapasztalat az, hogy semmire nem mentek vele. Feleségem nagyapja mondta volt anno domini, hogy gyerekek tőlem elvettek mindent a kommunisták, de mire mentek vele. Így vagytok ti most evvel a történettel. Ott volt a 40 milliárd Ft, ott volt a működési költség, ott volt ez, ott volt az és mire mentetek vele? Panaszkodásra mentettek vele meg sírásra-rívásra fogcsikorgatásra. Nem ez a dolga az önkormányzatnak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Persze ez akkor lenne igaz, hogy ha akár csak egy projekt is meghiúsult volna, de erről szó sincs. Valamennyi projektet gondozzuk, a hátrahagyott örökségen pedig javítottunk annak érdekében, hogy a városnak jó legyen, és ezek a beruházások rendben le tudjanak bonyolódni nem úgy, ahogy az általatok elindított két kereszteződés. Példának okáért ott van a te patch, ami eszembe jut és ajánlgatjuk, ott van az AVL körüli két terület, ott van azt gondolom az epres, ott van a vitorlavászon alakú nagy terület, ami önmagában 120 hektár, ott van a DM mögött körülbelül 25 hektár, ami szintén felajánlható ilyen célra, tehát megvannak ezek a területek. A döntő része magánkézben van és természetesen az elmúlt másfél évben jó pár esetben volt szó arról, hogy ide komoly beruházó érkezik, és nem akarok most lelőni poénokat, de úgy tűnik, hogy van egy nagyon komoly érdeklődőnk Indiából, amelyik fertőtlenítő berendezéseket szeretne gyártani és van egy olyan most megfejlesztett terület, ami erre alkalmas és ez a Gulyás tanya melletti öt hektár, tehát azért vannak konkrétumok. Meg fogjuk csinálni az inkubátorházat, az AVL még két ütemet megépít és segít az Inkubátorházba start up vállalkozásokat is hozni. Tehát küszöbön áll egy csomó dolog, de azért azt lássuk be, hogy a NIPÜF területre senkibe nem tette a lábát közel négy év alatt, az azért egy kicsit kínos. Nem is tudom az okát, de mondjuk szálazzuk szét: Állítólag itt volt a JYSK-nek nem az volt a baja, hogy mit balhéztunk, meg hogy Elvira Major, hanem hogy egész egyszerűen kevés volt a terület. Ugye a JYSK végül Ecseren kötött ki, ahol 60 hektárra volt szüksége, azt ott megkapta. Itt volt a Lenovo. Mondhattok akármit a fakenews meg szenny oldalaitokon a NIPÜF-el a HIPÁ-val és az ITM-mel kiváló együttműködésben lobbiztunk azért, hogy a Lenovo idejöjjön a NIPÜF ipari parkba. A Lenovo azért nem Érdet választotta és Üllőt, mert ott készen állt egy csarnok és a Lenovo nem egy valódi gyárat akart létrehozni, hanem volt egy ad hoc nagy megrendelése 4-5 év alatt, tehát neki a gyártósor kellett, ezért aztán az a megoldás született vagy az a döntés született, hogy a befektető a kormány és az önkormányzat együttes ajánlását elutasítva nem Érdre jött, hanem Üllőre ment és ott megvett egy magánterületet,  (egyébként egy bedőlt vállalkozás banki területét vette meg, ahol gyakorlatilag be lehetett menni rögtön a leburkolt üzemcsarnokba). Tehát ilyen esetek is vannak, amelyekről én úgy gondolom, igazán nem tehetünk. Tudjátok jól, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy Érdet válassza a Lenovo, rendkívüli Közgyűlés volt országgyűlési képviselővel megspékelve, adókulcs- csökkentés kifejezetten azért, hogy a beruházónak kedve szottyanjon ezt a települést választania. De egyszerűen ilyen a kapitalizmus, ez döntött sajnos. Reméljük, hogy az élet majd kárpótol érte, de egyébként meg úgy gondolom, hogy Érd reményteljes, tehát figyelünk például a mostani EU-s ciklusnak a gazdaságfejlesztési pályázataira, mert egy csomó olyan lesz lehívható már idén ősszel, ami ipari terület előkészítéséről szól és a város jól teszi ezeket egytől-egyig kiaknázza és a felkészülést már most megkezdődött, hogy ezekre a pályázatokra érvényesen jól tudjunk indulni, például folytatni tudjuk az AVL körüli fejlesztéseket. Nem folytatom tovább... Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

 

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Társulás részére 2021. évre fizetendő tagdíj összegét 30.000.000 forint összegben biztosítja, amelynek fedezete a város 2021. évi költségvetés céltartalék során rendelkezésre áll.

Határidő:        azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

 

118/2021. (VI. 29.)

h a t á r o z a t a

 

az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Társulás 2021. évi tagdíjának biztosításáról

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Társulás részére 2021. évre fizetendő tagdíj összegét 30.000.000 forint összegben biztosítja, amelynek fedezete a város 2021. évi költségvetés céltartalék során rendelkezésre áll.

 

 

Határidő:        azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Befogadta a módosító javaslatot, ami a cafetériára vonatkozik, a bruttó 315.000 forintos cafeteria juttatásra, tehát akkor az része az alap javaslatnak. Felteszi szavazásra a rendelet-módosítást.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„Érd Megyei Jogú Város 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III. 10.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési bevételét 15 289 618 826 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a működési célú hitelfelvételét 2 790 679 269 forintban, a 2020. évi maradvány igénybevételét 30 139 286 674 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 287 081 forintban, a bevételi főösszegét 48 719 871 850 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési kiadásait 45 749 907 782 forintban, a működési célú hitel visszafizetését 2 790 679 269 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 179 284 799 forintban, a kiadási főösszegét 48 719 871 850 forintban állapítja meg.”

2. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata

1 026 239 535 forint, ebből”

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. §-ban foglalt táblázat „általános tartalék” sor és „céltartalék” sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„

általános tartalék	88 839 877 forint
céltartalék	937 399 658 forint

”

3. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 29/2021. (II. 04.) határozata alapján bruttó 315.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.”

4. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(6) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(7) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 7. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(9) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(10) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 10. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(11) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(12) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 12. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(13) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 13. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(14) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(15) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 15. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(16) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 16. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

(17) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 17. melléklete helyébe a 17. melléklet lép.

(18) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 18. melléklete helyébe a 18. melléklet lép.

(19) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 19. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.

(20) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 20. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.

(21) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 21. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

A rendelet-tervezet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

19/2021. (VI. 29.)

önkormányzati rendelete

 

 

Érd Megyei Jogú Város 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III. 10.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési bevételét 15 289 618 826 forintban, a felhalmozási célú hitelfelvételét 500 000 000 forintban, belföldi értékpapírok bevételeit 0 forintban, a működési célú hitelfelvételét 2 790 679 269 forintban, a 2020. évi maradvány igénybevételét 30 139 286 674 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét 287 081 forintban, a bevételi főösszegét 48 719 871 850 forintban állapítja meg. A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetési kiadásait 45 749 907 782 forintban, a működési célú hitel visszafizetését 2 790 679 269 forintban, az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetési kötelezettségét 179 284 799 forintban, a kiadási főösszegét 48 719 871 850 forintban állapítja meg.”

2. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) A 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból az Önkormányzat tartalék előirányzata

1 026 239 535 forint, ebből”

 

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. §-ban foglalt táblázat „általános tartalék” sor és „céltartalék” sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„

általános tartalék	88 839 877 forint
céltartalék	937 399 658 forint

”

3. §

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat munkavállalói a Közgyűlés 29/2021. (II. 04.) határozata alapján bruttó 315.000 forint cafeteria juttatásban részesülnek.”

4. §

(1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(6) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(7) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 7. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(9) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(10) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 10. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(11) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 11. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(12) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 12. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(13) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 13. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(14) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(15) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 15. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(16) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 16. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

(17) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 17. melléklete helyébe a 17. melléklet lép.

(18) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 18. melléklete helyébe a 18. melléklet lép.

(19) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 19. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.

(20) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 20. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.

(21) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 8/2021. (III.10.) önkormányzati rendelet 21. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

A rendelet mellékletei – azok formátuma miatt (.xls) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

 

 

A rendelet módosításról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ehhez az előterjesztéshez tett módosító javaslat további része, hogy egy új határozati javaslattal egészüljön ki előterjesztés, mely szerint a közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök, valamint a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők és munkaviszonyban álló munkavállalók béren kívüli juttatásainak keretösszegét a közgyűlés bruttó 315.000 Ft összegben állapítja meg. A módosító javaslat első részét a rendelet tekintetében be tudta fogadni, de mivel ez már egy új határozati javaslatként kapcsolódik az előterjesztéshez, erről külön kell szavazni. Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2021. (II. 04.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök, valamint a polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, munkaviszonyban álló munkavállalók béren kívüli juttatásainak keretösszegét 2021. évre a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 61. § (4) bekezdése alapján bruttó 315.000.- forint/fő összegben állapítja meg.

A döntés végrehajtásához szükséges forrás az önkormányzat 2021. évi költségvetésében rendelkezésre áll.

Határidő:        2021. július 31.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

 

119/2021. (VI. 29.)

h a t á r o z a t a

 

a közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök, valamint a polgármesteri hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, munkaviszonyban álló munkavállalók béren kívüli juttatásai 2021. évi keretösszegének megállapításáról szóló 29/2021. (II. 04.) határozat módosításáról

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2021. (II. 04.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök, valamint a polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, munkaviszonyban álló munkavállalók béren kívüli juttatásainak keretösszegét 2021. évre a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 61. § (4) bekezdése alapján bruttó 315.000.- forint/fő összegben állapítja meg.

 

A döntés végrehajtásához szükséges forrás az önkormányzat 2021. évi költségvetésében rendelkezésre áll.

 

 

Határidő:        2021. július 31.

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Folytatjuk ülésünket és rögtön javaslatot teszek a napirend megváltoztatására annyiban, hogy hozzuk előre a 37-es napirendi pontot és utána rögvest tárgyaljuk a koncessziós szerződéssel kapcsolatos 13-as napirendi pontot, tehát minden, ami távhő akkor tudjuk le most egyben és utána folytassuk. Az erre vonatkozó szavazást meg kell ejtenünk mielőtt tovább haladnunk. Kérem a szavazást.

 

 

A napirend módosításáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: