6. NAPIRENDI PONT

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy a helyi önkormányzati választásokon győztes koalíció egyik legfontosabb ígérete teljesülhet a rendeletmódosítással. A 65 év felettiek esetében irányozzák elő az építményadó mentességet, akik átlagos, illetve az alatti nyugdíjban részesülnek. Szerinte ez jelentős könnyítés és jogos várakozást elégítenek ki vele.

 

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Lényegében 70 évről 65 éves korra viszi le a kedvezményezettek körét a módosítás. A helyi önkormányzati választásokon győztes koalíció választási ígérete az volt, hogy eltörlik a 65 év felettieknek az építményadót. Ez nem történik meg, csak bizonyos feltételek mellett egyeseknek, a többieknek meghagyják. Az eljárás se arról szól, hogy eltörlik, hanem hogy kérelemre válhat kedvezményezetté. A Fidesz-KDNP-Összefogás frakció módosító javaslata valóban eltörölné a 65 év felettiek építményadóját, nem pedig a „Nesze semmi, fogd meg jól!”-lal próbálja a választási ígéreteit megvalósítani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elmondja, hogy a 65 éven felüliek esetében mindazok, akik az öregségi nyugdíj átlagos értékét kapják, ebben részesülnek. Az adórendelet egész jogszabályi környezete olyan, hogy így lehet megoldani. Azt nem lehet, hogy eltörlik az adót. Hatásában igen, de a rendelet keretein belül ezt így lehet rendezni. Figyelembe kell venni egyrészt a város teherbíró képességét – nem tudják pontosan megmondani, hogy ez mekkora bevételkiesést fog eredményezni. A választási ígéretek a választási ciklus egészére vonatkoznak, most egy óriási lépést tennének előre, hiszen a leginkább rászorultaknak tennék ezt az engedményt, mert az előző városvezetés 2011-ben vezette be ezt a magas szintű építményadót. Nagyon örülne, ha a helyi iparűzési adó bevételek markáns megnövekedése által – nem az adókulcs emelésével, hanem az adóalanyok számának növekedésével - azzal párhuzamosan tudnák az építményadót is a többiek esetében is csökkenteni. Azt tudni kell, hogy a nagy városok közül Érd Megyei Jogú Város az egyetlen, amelyik ilyen brutális mértékben adóztat. Kényszerült rá, hogy a saját bevételei közül kiválassza ezt az adófajtát és keményen adóztasson. Ne menjenek bele, hogy ezt mi szülte, de tegyék nyilvánvalóvá, hogy nem a mostani többség vezette be és örül annak, hogyha kritikát, főleg építő jellegű kritikát kapnak a másik oldalról, de nekik eszükbe se jutott csökkenteni az adókat.

 

Simó Károly képviselő: Kérdezi, hogy polgármester úr két állítása közül melyiket gondolja komolyan. Az első, hogy a választási ígéretük teljesül, a másik pedig, hogy nagy lépés történik efelé. A kettő valahogy nincs összhangban. Ahhoz, hogy teljesüljön a választási ígéret, ahhoz nyújtott be módosító indítványt a Fidesz-KDNP-Összefogás frakció. Hogy hogyan tudna ez teljesülni? Nem kérelemre történő adóelengedést javasol, hanem a 9. § (3) bekezdésében: ,,Mentes az adó alól a 65. életévét betöltött magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló ingatlan.” A konkrét pénzügyi hatásra kétféle változat is készült, az egyik szerint 40-50 millió Ft, a másik szerint 200 millió Ft. Ha ez az irány van és nyilván megalapozottan ígérte meg a választási kampányban a polgármester úr és a mögötte álló többség, hogy ez meg fog történni, akkor nyilván tisztában voltak azzal, hogy az elmúlt években komoly gazdaságfejlesztési tevékenység folyt és ennek köszönhetően növekedtek az iparűzési adó bevételek, tehát ezt már meg lehet lépni. Ezt a gondolatmenetet folytatva azt javasolják, hogy egészítsék ki az adócsökkentési javaslatot. Álláspontjuk szerint indokolt azon fiatal családosok támogatása is, akik nem kevés áldozatot hozva a városban családot alapítanak, házat építenek, vagy vásárolnak. Javasoljuk, hogy számukra is biztosítsa a helyi közösség az adómentességet, csatlakozva a magyar kormány erőfeszítéseihez. Az eredeti rendeletmódosítást is támogatni fogják. Szerinte jó cél a fiatal családok támogatása, de tudomásul veszik, ha a többség ezt elutasítja, mert számukra nem fontos.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Muzsika az ember füleinek. Kár, hogy az elmúlt 8 évben számtalan lehetőség lett volna arra, hogy a kormányzó többség ilyen javaslattal éljen, de egyszer sem tette meg. Ha a költségvetés jó most, akkor az a költségvetés jó volt nyáron és év elején is, mégse olvasott egyetlen olyan előterjesztést se az akkori kormányzó többség részéről, ami az adócsökkentést irányozta elő és a választási kampányukban se hangzott el ilyen. Ehhez képest lássák be, hogy máshogy kell ezt értékelni. A módosító indítványt végigbeszélte a hivatal vezetőivel – szakszerűtlen ilyen formában. Érti, hogy a hatás az lenne, hogy adják meg mindenkinek. Azt nem érti, hogy a költségvetés állapotára miért nincs az ellenzék figyelemmel. Természetesen ő is mondja, hogy adják meg mindenkinek, ha lehetséges, de figyelemmel kell lenni mindig arra, hogy mit biztosítanak számukra a költségvetési keretek. A 200 millió Ft, amikor a közmeghallgatáson azt mondja a Fidesz-KDNP-Összefogás frakcióvezetője, hogy a város mindenkori bevételei a kiadások fedezésére se elegendőek, hanem 500 millió Ft a mínusz, akkor úgy gondolja, hogy ez egy irracionális dolog. Ezt rajtuk számon kérni, amikor azonnal bátorkodnak teljesíteni a választóiknak azon része felé az ígéretüket, akiknek a leginkább segítene a helyzetén, akkor úgy gondolja, hogy ez nem túl méltányos. Az ASP rendszer azt tudja kezelni, hogy kié az ingatlan, hogy hányan vannak bejelentve az ingatlanba. Azt, hogy ezek az emberek milyen jogcímen tartózkodnak ott, eltartottak, albérletben vannak ott, kinek milyen a szociális helyzete, azt nem tudja a rendszer kezelni. Kéri jegyző asszonyt, hogy egészítse ki, hogy a módosító javaslatnak milyen végrehajtási, technikai, jogtechnikai problémái vannak.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: A rendeletmódosítási javaslathoz is lenne hozzáfűzni valóm. A módosító indítvány 2. §-ában foglalt, a rendelet 9. § (3) bekezdésének módosításanem túl jól megragadott szövegszerű javaslat, hiszen a ,,Mentes az adó alól a 65. életévét betöltött magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló ingatlan” szövegrész nem olyan, ami az adózás szempontjából valóban alkalmazható volna. Ennek a helyes megfogalmazása: a magánszemély adózó tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épület, épületrész lenne mentes. Így lett volna helyes. Minden önkormányzat köteles volt csatlakozni az ASP rendszerhez, ami egy távoli alkalmazás, szolgáltatás rendszer, tehát a helyi adók vonatkozásában a központi ASP-hez csatlakoznak. Ez egy olyan központi szoftver, aminek alkalmazása bizonyos kötöttségek és korlátok között alkalmazható. Így tehát a módosító indítványban szereplő adómentességre nem nagyon tudnak szűrni. Amit a programból szűrni lehet, az például a 4 fő fölötti állandó lakosként az ingatlanba bejelentkezettek száma, amennyiben kérik az adómentességet. A helyi adó rendeletben 10 % adókedvezményt lehet kérni, ha valaki bejelentkezik a lakóingatlanba. Ezt tudják szűrni, ez az első szempont. Ez összesen 7.343 fő és kb. 2 millió Ft adókiesést jelent. Arra nem tudnak szűrni, hogy ki rokkant, ki az, aki támogatásban részesül, tehát körülbelül se lehet megmondani, hogy ez mekkora adókiesést fog jelenteni. Az eltartottak esetében szintén ugyanez a probléma, őket se tudják leszűrni, csak azt tudják megnézni, hogy az adott ingatlanba hány állandó lakos van bejelentve. Az adókedvezmény maximum 50 %-ig vehető igénybe.

 

Lengyel Péter képviselő: Titkon remélte, hogy az előterjesztő – Simó Károly képviselőtársa a módosító indítványt a Pénzügyi Bizottság ülését követően vissza fogja vonni. Az előterjesztés a kampányígéretük beteljesülése, hiszen az adójogszabályokban szereplő szociális érveket és indokokat is teljesíti. A Szövetség Érdért frakció támogatja a rendeletmódosítást. Ha majd úgy alakulnak a számok a ciklus során, akkor esetleg még hozzá lehet nyúlni a rendelethez.

 

T. Mészáros András, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A 2010-2011-es évben nem adóemelés volt, hanem az adó megállapítás módja változott. Addig értékalapú volt, 2011-től pedig négyzetméter alapú lett. Ennek oka az volt, hogy az elszámolás egyértelművé váljon és úgy alakították ki a 440,- Ft/m² adót, hogy lényegében lefedte a 2001-ben létrehozott értékalapú adó akkori éppen aktuális értékét. Az benne volt az adórendeletük módosításában, hogy az infláció hatását vizsgálják, és ha olyan hatású, akkor követni fogják az adó mértékét. Amióta olyan feladatok és olyan igények vannak egy-egy település életében, amit a közösségnek célszerűbb megvalósítani, mint egyenként mindenkinek, azóta a közösség ilyenfajta igényeit közpénzből valósítják meg. A közpénzt pedig adó útján szerzik meg a közösség képviselői és döntenek az igények bizonyos fajta kielégítéséről, illetve az adó elköltéséről. Érdnél mindig probléma volt, hogy az, hogy az adó nem iparűzési adó és helyi adó jelleggel alakult ki, hanem főleg és súlyosan a helyi adó jelenik meg, az iparűzési adó csekély. A brutálisnak titulált adómérték átlagosan kb. 100 forint naponta egy ingatlan esetében. Ennyi az, amivel az itt élő emberek az ingatlanjuk, telkük után hozzájárulnak a város közösségi kötelezettségeinek a kiállításához. Sok mindennek lehet ezt nevezni, csak brutálisan magasnak nem. Ha az érték alapú adót – ami ellen nagyon sokan még tűntettek is, köztük az akkori Magyar Szocialista Párt képviselői is - azt úgy hagyják, ahogy 2001-ben kialakult, akkor az ingatlanok mostani értéknövekedésénél láthatnák, hogy hova vezetett volna. Sokkal egyszerűbb így az elszámolás, a számonkérhetőség és az adófizetés módja is. A másik, amire érdemes utalni, az nagycsaládosokkal kapcsolatos elutasító magatartás, amit most tapasztalnak a Szövetség Érdért frakciótól és a polgármester úrtól. Úgy gondolják, hogy a nagycsaládosok ilyen fajta támogatása legalább annyira érdemes, mint az idősebb embereknek ez a részben való megoldása. Ha pedig valóban az a probléma, hogy nem tudják megfogalmazni, hogy a 65 év felettiek minél nagyobb részben érvényesíthessék ezeket az adókedvezményeket, akkor egyszerűen a százalékokat drasztikusan fel kell emelni és akkor egyre több 65. évét betöltött fér bele a rendelkezésbe.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: T. Mészáros András képviselőtársa szerinte rosszul emlékszik a múltra. A 2010-2011-ben megtörtént adóemelés az igenis horrorisztikus és brutális volt. Az addigi adószintet majd 300 %-kal emelték meg. Lehet azt mondani, hogy átálltak értékalapról  négyzetméter alapra, csak a hirtelen, egyik napról a másikra való átállás, az ilyen mértékű adóemelés sokkszerű történet volt a város életében és erre azóta is emlékeznek az érdiek. Ezt jól bizonyította, hogy Érd történetének eddigi legnagyobb tüntetése volt, majdnem 2000 ember jelent meg a Polgármesteri Hivatal előtt és tüntetett a városvezetés ellen, T. Mészáros András akkori polgármester ellen. Azért a múltat ne tagadják meg, ez így volt. Nagyon jól hangzik az a mondás, hogyha nem állnak át a négyzetméter alapú elszámolásra, akkor most hogyan állnának. Vizsgáltassák ki, hogy hol tartanának, szerinte nem érné el még mindig azt a sokkszerű, horrorisztikus emelést értékalapon - főleg ha rendes értékalapú rendeletmódosítás lett volna akkor - mint ahol most tart az építményadó. Szomorúnak tartja, hogy FIDESZ-es képviselőtársai saját kormányuk, az Orbán-kormány által bevezetett mind adminisztratív rendelkezésekkel, mind pedig a törvényekkel nincsenek tisztában, hogy ez a formája tud lenni egy ilyen előterjesztésnek. Külön megköszöni polgármester úrnak és a Szövetség Érdért frakciónak, hogy az első döntéseik között mérsékelni szeretnék az adót és az ígéreteiket megtartani kívánják. Inkább támogatni kellene ezt. Egyetlenegy kérdés van, akarnak adócsökkentést, vagy sem?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Simó Károly és T. Mészáros András képviselők kértek még felszólalási lehetőséget, parancsoljanak.

 

Simó Károly képviselő: Ismételten kérdezi, hogy jó lenne eldönteni, hogy akkor ez már a választási ígéret teljesítése, vagy egy lépés, mert időnként ingadoznak. A Fidesz-KDNP-Összefogás frakció támogatja az irányt. Konstruktív ellenzékként javítani szeretnék, hogy valóban tényleg megvalósuljon az ígéret és akkor mindenki megnyugodhat. 2010-ben értékalapú ingatlanadó volt a városban, de fura jelenség volt tapasztalható és fura meggondolásból úgy tűnt, hogy Érden az ingatlanok 30-40 %-a nem éri el a 15 millió Ft értéket. Így tényleg volt olyan, akinek 300 %-kal növekedett az adója, mert kétféle megközelítés létezik. Ez az egyik, hogy adóemelés történt. A másik megközelítés szerint pedig korábban 1/3-át fizette annak, amit kellett volna. Többen is elfelejtették bevallani, hogy nőtt az ingatlanuk értéke, illetve bővült az ingatlan nagysága és így többet is ér. Ez nehezen nevezhető adóemelésnek, mert korábban nem fizettek annyit, amennyit fizetniük kellett volna. Ha a mostani értéket néznék és a 2011-es értékhez arányítanák, akkor megállná a helyét az, hogy ha az ingatlan értéke növekszik, akkor nyilvánvalóan az adó is növekedne.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Akárhogyan is csűrhetik, előtte keveset kellett fizetni, utána meg sokat. Ettől még akár igaz is lehet, amit mond, különben nem álltak volna ki több ezren tüntetni a Városháza elé. Ebbe a sztoriba szerinte nem érdemes belemenni, mert pro és kontra vannak legitim érvek, amik alátámasztják az egyes állításokat. Jelentős fenntartások mellett, de megszavazta akkor a rendeletmódosítást, mert úgy ítélte meg az akkori helyzetet, hogy az a lépés, az átállás szükséges volt. Azt nem értette azonban, hogy utána miért nem enyhítettek rajta. Ők most elindulnak.

 

T. Mészáros András képviselő: Az adósságkonszolidáció Érd esetében nem működési és üzemelési költségek konszolidációja volt, hanem a beruházási és felhalmozási bevételeknek, illetve azoknak a hitelfeltételeinek a konszolidálása volt, tehát ez nagy különbség. Nagyon fontos volt az adótömeg értékvesztésében, hogy 2001-2002-ben történtek meg az első bevallások tömegesen, 2001-től 2010-ig erőteljes infláció volt, ellenben az éves követése az érték inflálódásának nem történt meg az adórendszerben. A brutális emelkedés, a jelzős szerkezet bizonyos tekintetben túlzás. Biztos volt, aki nem úgy vallotta be, de ismer olyat is, akinek nem emelkedett az adómértéke.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Lehet, hogy volt ilyen, a többség elszenvedte a módosítást. Ezt a korrekciót akár el is tudja fogadni, mert ezeket a költségvetéseket – főleg a korábbi években meg is szavazta. Tudták jól, hogy el fogják adósítani a várost, de nem tudtak mást tenni, egész egyszerűen a rendszer is azt üzente, hogy vagy haladnak előre az adósságképzésben és az lesz a fejlesztések ára, de vissza lehet keresni az akkori hozzászólásait, minden egyes költségvetésnél elmondta, hogy ennek a vége nem lehet más, csak az adósságkonszolidáció és ez meg is történt. Az állam átvállalta az önkormányzatok összes adósságát 2013-ban, nem tudott mást tenni, különben fejre álltak volna a magyar városok, települések.

 

Simó Károly képviselő: Reméli, hogy tisztázták a múltat, most beszéljenek a mostani javaslatokról. A technikai jellegű problémákkal kapcsolatban szeretne kérdezni. Ha Egerben a hasonló összetételű Közgyűlésnek sikerült megoldania, hogy a nagycsaládosok is kapjanak ilyen kedvezményt, akkor nem tudja, hogy Érden miért nagy probléma ez. A mostani hatályos szövegben, az eredeti javaslatban is az ASP rendszer olyan módon kezeli a kérelemre történő adómérséklést, hogy be kell nyújtani egy kérelmet és mellé az igazolást. Ugyanazokat az igazolásokat ugyanabban a rendszerben be lehet nyújtani, azt, hogy hány eltartott, kedvezményezett van. Nyilván ez egy nyilatkozat, ez ugyanúgy működik a személyi jövedelemadónál is Nyilván nem könnyű ezeket a technikai kérdéseket megoldani, de vannak erre megoldások, a kérdés az, hogy szándék van-e rá. Kifogásokat nyilván hallhatnak, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, de úgy gondolja, hogy ha van egy szándék és vannak arra példák Magyarországon, hogy ugyanazt az ASP rendszert használva sikerült technikailag megoldani, akkor szerinte Érden is lehetne. Továbbra is azt gondolja, hogy a módosító javaslatuk polgármester úr állításával szemben a 9-es ponttal kezelhető. Az, hogy ingatlan, vagy építmény ezen lehet polemizálni. A kérdés az, hogy az építmény ingatlan-e, vagy nem, szerinte ezen túl lehetne lépni, ha volna rá valóban szándék. Továbbra is úgy gondolja, hogy a módosító indítványa jó. A cél az, hogy az idősek megkapják azt az adóelengedést, adóeltörlést, amiről szó volt akár a választási ígéretekben, akár az előterjesztésben, ezt pedig szerinte egészítsék ki, hogy ne csak bizonyos nyugdíjasok kapják ezt meg, hanem ezen túl a nagycsaládosok is.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szándék az lenne, de kéri, hogy legyenek tekintettel a jövő évi költségvetés helyzetére, az önként vállalt feladatok nagysága, a kiadási oldal eléggé furán nézne ki, ha most nekiállnak a bevételi oldalon további lyukakat létrehozni. Természetesen senki nem állítja, hogy ha a nagycsaládosok részére kedvezményeket akarnak adni, az ördögtől való lenne. Örül annak, hogy az ellenzék most eszmélt, nézzék a jó oldalát, hogy úgymond jó útra tértek, de erre ezen az ülésen nem lát lehetőséget. A mostani ülésen ezt próbálják megugrani, a többségi koalíció választási ígéretének teljesítését.

 

Ujhelyi Gyula, a Pénzügyi Bizottság nem képviselő tagja: A Pénzügyi Bizottság ülésén is felmerült, hogy vajon szabad-e szociálpolitikai szempontokat behozni a helyi adómentesség kérdésébe. Ez egy lényeges kérdés. Van, aki úgy gondolja, hogy nem szabad, mások szerint lehet. Ebben segítségükre lehet a helyi adózásról szóló törvény, amely kifejezetten kimondja a mentesség adása kapcsán, felsorol konkrét eseteket, hogy milyen esetekben lehet mentességet adni és ezek tipikusan szociálpolitikai mérlegelést jelentenek. Például az eltartottak száma vehető figyelembe, illetve az egy főre eső jövedelem. Ezt a törvény nevesíti. Még tovább pontosítja a törvényalkotók szándékát egy elvi bírósági határozat, az építményadó alóli mentesülés elsődlegesen a lakásingatlant érintheti és a mentesülés lehetősége elsődlegesen szociálpolitikai megfontolásokon kell, hogy nyugodjon (KGD 2017/141-es elvi határozat). Nem az az álláspont a nyertes, aki azt mondja, hogy nincs helye szociálpolitikai szempontnak a helyi adómentesség ügyében, hanem éppen az ellenkezője. Amennyiben ezt figyelembe veszik, akkor jobban tudják értékelni a módosító indítványt, illetve az eredeti javaslatot. A módosító indítvány azt mondja ki, hogy minden érdi lakóingatlant, ahol 65 évnél idősebb a tulajdonos, azt mentesíteni kell az adózás alól, és ebből következik, hogy függetlenül attól, hogy a tulajdonos az ingatlanban lakik-e, vagy milyen a vagyoni helyzete, hogy nem tart igényt a mentességre, mert az anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy megfizesse az adót. A nem Érden élő ingatlantulajdonosokra is vonatkozna, a több ingatlannal rendelkezőkre is, akik vagyonosok. Szerinte nem ez a jó irány. Az eredeti előterjesztés két irányba hozna változást, egyrészt feljebb viszi azt a határt, ami alatt mentességre jogosultak az idős, helyben lakók, akik életvitelszerűen abban az ingatlanban laknak és nincsen nekik más lakó ingatlanjuk Érden. Ezek fontos megszorítások. Eddig a 65 év feletti egyedül élő 85,5 ezer forint alatt volt jogosult a mentességre, a módosítást követően pedig 142,5 ezer forint alatt mentesülne. Úgy gondolja, hogy ez a javaslat tökéletesen egybevág a vonatkozó törvény szellemével.

 

T. Mészáros András képviselő: A FIDESZ-KDNP-Összefogás frakció támogatja az előterjesztést. Ismerteti a szórólapon szereplő többségi koalíció ígéretét: ,,Mi eltöröljük a 65 év felettiek építményadóját!” Nem ez történik, hanem egyes 65 év felettieknek eltörlik, másoknak pedig megtartják.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: A damaszkuszi út még hosszú lesz a fideszes képviselőtársainak. Úgy látja, hogy T. Mészáros András képviselőtársa nagyon téved, hiszen ez pont az ígéreteik betartása. Sokszor elmondhatják mantraként, hogy mennyire próbál a FIDESZ frakció segíteni a városvezetésnek, hogy az általuk elgondoltak szerint hajtsa végre az ígéretüket. Úgy gondolja, hogy ez pont az a rendelkezés, amivel végrehajtják az ígéretüket. Később persze ezt lehet a nagycsaládosok felé bővíteni, ha például Egerrel megfelelő lenne az iparűzési adó bevételük (kb. 1 milliárd Ft az eltérés). Nem látja akadályát ebben az esetben, hogy a jövőben a nagycsaládosok felé is nyissanak, ami szerinte prioritása a jelenlegi városvezetésnek is. Senki nem zárkózott le, visszautasítja ezt a vádat, sőt az új városvezetés még intenzívebben támogatja a nagycsaládosokat, mint ahogyan a régi városvezetés tette.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a módosító indítványt.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett módosító indítvány:

”1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

• 65 éven felüli adózó, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át;
• az adózóval közös háztartásban legalább három – általa eltartott – kedvezményezett eltartott él 65 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 65 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át;
• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át;

2. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 9. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel:

„9. § (3) Mentes az adó alól a 65. életévét betöltött magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló ingatlan.”

 3. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 5 igen szavazattal, 11 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt.

 

 

A módosító indítványról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet-tervezetet.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

 „Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

”5. § Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik, és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

• 65 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át;
• 65 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 65 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át;
• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át.”

2. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.”

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

25/2019. (XII. 20.)

önkormányzati rendelete

 

a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

                                                     

                      

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

”5. § Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik, és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

 

• 65 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át;
• 65 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 65 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át;
• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át.”
• § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

 

 

A rendelet tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: