21. NAPIREND - Környezetvédelmi alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotása

21. NAPIRENDI PONT

Tárgy: Környezetvédelmi alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotása

Előadó:         Tetlák Örs települési képviselő

Tetlák Örs képviselő: Azért terjesztettem be a rendelet újraalkotására vonatkozó javaslatomat, mert a korábbi rendeletünk szóhasználatában is idejétmúlt kifejezéseket használ. Ami viszont ennél fontosabb, hogy a környezetvédelmi célokra fordítható források felhasználása számos esetben ütköztek akadályba, nem volt rá lehetőség, hogy a környezetvédelmi alapból környezetvédelmi tevékenységre használják fel a forrásokat. Az új rendelet új szövegével és célrendszerével ezeket a problémákat kezelné. Nyilvánvalóan önmagában nem oldja meg, hogy a környezetvédelmi alapba milyen összegű befizetések történnek, vagy milyen nagyságrendű pénzösszeg lesz felhasználható, viszont a célokra megoldást kínál. Még egy fontos különbség lenne, a tavalyi környezetvédelmi alap felhasználása kizárólag arról szólt, hogy elszállítsuk az illegálisan lerakott hulladékot. Nyilván erre a továbbiakban is szükség lenne és erőforrásokat kell biztosítani, de ezenkívül hangsúlyosabban kellene, hogy megjelenjen például az ilyen jellegű hulladék újratermelődésének megakadályozása, illetve számos más olyan környezetvédelmi cél van, melyeket ez a rendelet most már nevesítene.

Dr. Csőzik László polgármester: Mindenki legyen tisztában azzal, hogy a legtöbb pénz a környezetvédelmi alapból az illegálisan lerakott hulladékhalmok elszállítására, felszámolására ment el. Ez vélhetően nem fog változni a jövőben, tehát ez indukálja, kényszeríti ki ezt a költést, melyre jó eszköz volt ez az alap. Az ezzel kapcsolatos tételek befolyása egy másik ágazati jogszabály szerint nem feltétlenül ezt a célt kell, hogy szolgálja, hanem a földalatti vízkészletek megóvását, talajvizet tehát körültekintéssel kell eljárni. Képviselő úr törekvéseivel maximálisan egyetértek, viszont szeretném, azt tartanám jó megoldásnak, ha a hivatal készítené el ezt a rendeletet, a képviselő úr az anyaga alapján is, és úgy kerülne a Közgyűlés elé ez a javaslat.

Harmat Ákos alpolgármester: Véleményem szerint a rendelet újraalkotását megelőzően rendes szakmai vitára van szükség, ezt már többször jeleztem képviselő úr felé, hogy nagyon hasznosnak tartanám, ha ezekben a fontos kérdésekben, a bizottsági munkában Ön is részt venne. Furcsállom, hogy valakinek fontos egy előterjesztés azonban nem jön el a bizottsági ülésekre, nem védi szakmailag a saját álláspontját. Talán ennek is köszönhető, hogy sem a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság, sem a Pénzügyi Bizottság nem támogatta ezt a javaslatot. Ilyenkor persze mindig felvetődik, hogy ezeken a bizottsági üléseken nincsen szakmai munka. De úgy gondolom, hogy ez a bizottság tagjaira nézve eléggé sértő, ugyanis pont a Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságnak a meghívottja az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület, aki Érden a legkomolyabb környezetvédő szervezet. Nagyon sok területen együtt dolgozik az önkormányzattal, Való Viktor képviselő úr is ennek a bizottságnak a tagja. A későbbi kérdések során látjuk, hogy komoly jártassága van fenntarthatósági kérdésekben. Kérném képviselő urat, hogyha tényleg fontosak ezek az előterjesztések, akkor legyen szíves részt venni az egyeztetésben, amelynek egyik része az, hogy bizottsági ülésen megvédi, indokolja álláspontját, valamint fontos lenne az is, amit a polgármester úr mondott, hogy a hivatalban egyeztessünk erről a rendeletről. Javaslom, hogy ezt az előterjesztést most ne fogadjuk el. Az egyik az, hogy maga a rendelet jelenleg a Kormányhivatal előtt van és bízunk benne, hogy napokon belül megérkezik a visszajelzés, melyet hasznos lenne megvárni, és utána döntsünk ebben a kérdésben. Hangsúlyozom, hogy nem a tartalmával vitatkozok, hanem a benyújtás módjával. A másik, ami miatt én azt mondom, hogy ezt az előterjesztést most ne fogadjuk el, az, hogy a jelenlegi szabályozás megfelel azoknak a céloknak, amelyeket el akarunk érni, abban igaza van, hogy vannak olyan elemek, amelyeket lehet pontosítani, de nem érzem, hogy ezt ennyire szükséges átalakítani. A harmadik és szerintem a legfontosabb kérdés az, hogy a benyújtott rendelet, jelentősen korlátozza a fenntarthatóságra fordítható összegek elkölthetőségét. Véleményem szerint, fordított hatást érünk el, tehát nem támogatjuk a fenntarthatósági kérdéseket, hanem pont szűkítjük azokat a lehetőségeket, amelyeket az önkormányzat birtokol.

Tetlák Örs képviselő: Ez a hivatallal egyeztetett és a hivatal munkatársaival közösen kidolgozott rendelet egyébként, aminek benyújtására októberben kísérletet tettem volna. Annak örülök, hogy alpolgármester úr megismerkedett az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesülettel. Biztos vagyok benne, hogy az ÉrdKöVE képviselője minden hasonló kezdeményezést támogatni fog. Megerősíteném, hogy a korábbi években a környezetvédelmi alap felhasználása kizárólag illegális hulladék elszállításáról szólt, semmiféle egyéb célnak nem felelt meg. Nem tudom hány olyan év volt, amikor egyébként a már emlegetett célrendszert újragondoltuk, a bizottság többször tett javaslatot egyébként nagyjából hasonló szövegezéssel és hasonló tartalommal, mint amit a mostani javaslat is tartalmaz, ami aztán sosem valósult meg. Úgy gondolom, hogy ebben rendet kell tenni, azon pedig, hogy melyik ülésen vagyok ott, vagy melyiken nem, lépjen túl a Szövetség Érdért frakció. Többször elmondtam, hogy ha azon múlik a város működése, hogy én melyik pillanatban hol tartózkodom, az elég nagy baj. Ez a rendeletszöveg alpolgármester úr állításával ellentétben éppen, hogy kinyitná a források felhasználásának a lehetőségét.

Simó Károly képviselő: Az elmúlt ciklusban én is jártam így, hogy egy szerintem mindannyiunk által jónak gondolt javaslatot terjesztettem be, és mindenféle magyarázatok voltak, hogy ez miért nem elfogadható, pedig elég lett volna azt mondani, hogy azért, mert nem a többséghez tartozó képviselő terjesztette be. Egyetértek Tetlák Örs javaslatának irányaival. Kiemelném a javaslatból azt, hogy pályázati lehetőséget nyitna arra, hogy nemcsak a Közgyűlés, a képviselők, a bizottságok, hanem szinte bárki tehetne javaslatot arra, hogy ezt a környezetvédelmi alapot mire fordítsuk. Megütötte a fülemet, hogy a kormányhivatal előtt van a rendelet. Mikor kerül a képviselők elé, ha már ilyen fontos kérdésben véleményezés folyik, jó lenne, ha a képviselők is megismerhetnék a rendelettervezetet. A Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságban folyt beszélgetésre reagálva, ott is elmondtam, hogy nagy félreértés van az értelmezésekben, a forrás jelen pillanatban szinte kizárólag az érdi környezetvédelmi alap bevétele, mely a talajterjes díjakból folyik be, de nem zárja ki, hogy máshonnan is befolyjon. A jogszabályba nemcsak a talaj védelméről, illetve a vizek védelméről van szó, hanem minden környezetkárosítás felszámolására lehet fordítani. A felhasználási oldalon sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a környezetvédelmi alap bevételeit minden olyan, a város érdekében az önkormányzat, a helyi közösség által fontosnak tartott célokra fordítsák. Az, hogy a többség bármilyen oknál fogva el fogja ezt utasítani, sajnálatos. Kérném jegyző urat, hogy juttassa el hozzánk azt a tervezetet, ami a kormányhivatalnál van, beszéljünk róla, és legyen olyan rendelet, ami előrevisz, és a helyi közösség érdekeit szolgálja.

Dr. Csőzik László polgármester: Ez valóban el lett küldve a Kormányhivatalnak véleményezésére, azonban még nem érkezett vissza a vélemény. Kardinális kérdés a környezetterhelési díjról szóló törvénynek való megfelelés, amit többféleképpen lehet értelmezni. A szigorú értelmezés azt jelenti, hogy a talajterhelési díjat kizárólag a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelmére lehet-e felhasználni, vagy úgy kell értelmezni, hogy felhasználhatja az önkormányzat, magam a második értelmezés felé hajlok.

Tetlák Örs képviselő: A környezetvédelmi alap bevételei nem kizárólag a környezetterhelési díjak lehetnek, akár a települési szerződésekbe ki lehet kötni az ide való befizetést, de egyébként majd fogunk beszélni a Lime-ról, ahol szintén lenne lehetőség, hogy a környezetvédelmi alapba jelentős összeg érkezzen. Az, hogy milyen bevételekkel rendelkezik a környezetvédelmi alap nyilván egy városvezetői koncepciónak a része kell, hogy legyen, még inkább az, hogy az alapba beérkező összegeket miként használja fel a város. Úgy gondolom, hogy az szükséges, de nem jó irány, ha a környezetvédelmi alap összes bevételét kizárólag az illegális hulladék elszállítására fordítják, hiszen egyetlen vadkamera sem került kihelyezésre, vagy egy árok sem került kiására, tehát semmiféle megelőző tevékenység nem történt az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében. Az új rendelettel lehetőséget biztosítanánk erre mind bevételi, mind kiadási oldalon, tehát egy új szemlélet lehetne a környezetvédelmi alap felhasználást és működést tekintően. Technikai észrevételként megjegyzem, hogy először decemberben küldtem el a tervezetet, akkor az volt a kérés, hogy januárra hozzam vissza, megküldtem polgármester úr és jegyző úr számára is, hogy amennyiben módosítások vagy javaslatok vannak, akkor nyilván az indokoltság tekintetében nyitott vagyok rá, azonban semmilyen megkeresés nem érkezett.

Dr. Csőzik László polgármester: Nagyon csekély anyagi lehetőség van arra, hogy ezt a környezetvédelmi alapot saját forrásból feltöltsük, tehát mégis a környezetterhelési díj jelenti ennek a gerincét, ahogy az elmúlt években is. Természetesen igénybevételi járulékokról is szól a törvény, van arra lehetősége a közgyűlésnek, hogy feltöltse az alapot, például mondhatjuk azt, hogy amennyi befolyik környezetterhelési díjból, a másik felét mellé tesszük, de erre idén biztos nem leszünk képesek. Az egy jó felvetés, hogy amit a Lime befizet, zöld célokra fordítsuk, és betehetjük a környezetvédelmi alapba, abból lehet akár fásítási programokat is finanszírozni. Ezt meg lehet beszélni, főleg a költségvetés tárgyalásánál. Javaslom, hogy ezt február hónapban tárgyaljuk, amikor visszaérkezik a kormányhivatal álláspontja.

Lengyel Péter képviselő: Tehát várunk egy megerősítést, ami mindenképp türelemre int, másrészt pedig egyetértek abban, hogy jöjjön vissza az a vélemény, ami alapján meg tudunk alkotni egy jó rendeletet.

Való Viktor képviselő: Bizottsági ülésen jegyzőkönyvben elhangzott a város delegáltjától, hogy törvényi lehetőségünk nincs erre, én csak ezért szavaztam ez ellen az előterjesztés ellen. Kérem, hogy a hivatal részéről témához értő személyeket küldjenek a bizottsági ülésre, akik legalább kompetensek az ügybe, mert jegyzőkönyvbe benne van, hogy ezt az alapot konkrétan mire használhatjuk fel és semmi másra nem.

Dr. Csőzik László polgármester: A környezetvédelmi alap szabályairól a 1995. évi LIII. törvény rendelkezik, mely alapján lehet másra is fordítani, a környezetterhelési díjról pedig másik törvény rendelkezik, mely tisztázza a talajterhelési díjra vonatkozó részt. Továbbra is javaslom, hogy várjuk meg a Kormányhivatal visszajelzését, jó irányba indult el a tárgyalás, az lenne a kompromisszumkész döntés, ha ezt a következő hónapban tudnánk tárgyalni, képviselő urat erre szeretném ösztönözni.

Simó Károly képviselő: A 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B. § (3) bekezdésben tartalmazza, hogy környezetterhelési díjat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. Ennek a célnak való felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. Úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi alap céljait ki kell terjeszteni arra, amiről a környezetvédelmi alapról szóló törvény is szól. Továbbra is úgy gondolom, hogy ez egy jó előterjesztés, és megerősítem, hogy ez politikai szándék kérdése, ha fontos a környezetvédelem és nemcsak szavakban, akkor igenis pénzt kell mellé tenni.

Dr. Csőzik László polgármester: El kell indulnom a Magyar Önkormányzati Szövetség tisztújító közgyűlésére, és átadnom az ülésvezetést Szűcs Gábornak, de előtte rendezzük az előterjesztés sorsát. Én annak a pártján vagyok, hogy ez most kerüljön le a napirendről és februárban hozzuk vissza, mert akkor már itt lesz a kormányhivatal álláspontja. Mivel Tetlák Örs képviselő úr nem fogadta el a választ, felteszem szavazásra a környezetvédelmi alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotására vonatkozó javaslatot.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 17 tagja 5 igen szavazattal, 11 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 

24/2025. (I. 30.) határozata 

a környezetvédelmi alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotására vonatkozó javaslat elutasításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a környezetvédelmi alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotására vonatkozó javaslatot nem fogadta el.

Határidő:          azonnal

Felelős:            dr. Csőzik László polgármester

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Dr. Csőzik László polgármester távozott, a Közgyűlés létszáma 16 főre módosult, Szűcs Gábor alpolgármester átvette az ülés vezetését.