Tisztelt Közgyűlés!

A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom: 

1. 2019. január 1-jén hatályba lép a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, mely szabályozza a közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a hatóság által kiszabható hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának rendjét. Az új szabályozás szerint az önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság alsó határa 10.000 forint (adók módjára behajtható legkisebb összeg), felső határa természetes személyek esetén 50.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 forint, de nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede. A rendelet 3.§ (4) bekezdése szerint jelenleg minden esetben ötvenezer forintig terjedő  helyszíni bírság szabható ki, ezért szükséges 2019. január 1-jei hatálybalépéssel a helyi és a törvényi szabályozás összhangját megteremteni, és a rendeletbe beemelni a bírság 10.000 forintos minimumösszegét, és a helyszíni bírság korlátjára történő jogszabályi utalást. 

2. A rendeletben az egyes magatartások megszegéséhez fűzött közigazgatási bírság mértéke a rendelet megalkotása óta nem változott. Jelen előterjesztéssel arra teszek javaslatot, hogy a rendeletben szereplő közösségi együttélés szabályait megszegő valamennyi magatartás esetén 2019. január 1. napjától már egységesen a jogszabályban meghatározott felső bírságmértéket - természetes személyek esetén 200.000 forint, jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 forint - határozzuk meg. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben ekkora bírság kiszabására kerül sor, hanem azt, hogy ezen összeghatárig a hatóság az elkövetés körülményeire figyelemmel mérlegelhet a bírság összegének meghatározásakor. 

3. A közigazgatási szabályszegések jogkövetkezményeként kiszabható közigazgatási bírságra, illetve helyszíni bírságra vonatkozó rendelkezések  jelenleg a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmenti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvényben találhatóak. E törvény azonban nem rendelkezik a bírságok befizetési határidejéről.

Tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/B. §-a lehetőséget ad arra, hogy önkormányzati rendelet az önkormányzati hatósági ügy intézésére további szabályokat állapítson meg,  az egységes jogalkalmazás érdekében javaslom a közigazgatási, illetve helyszíni bírság megfizetésének határidejét egységesen 30 napban megállapítani. [Rendelet 3. § (6) bekezdés]

4. A rendelet hatályos szabályai alapján az ingatlanok előtti közterületek tisztántartásával kapcsolatos magatartási szabályok megszegésének jogkövetkezményeként a közterület-felügyelők helyszíni bírság kiszabási jogköre csupán az ingatlanok előtti járdaszakasz hó – és síkosságmentesítésére vonatkozó kötelezettség be nem tartásának esetére korlátozódik. Minden egyéb esetben (pl. ingatlan előtti zöldsáv kaszálásának, árkok, átereszek tisztításának, járda, út fölé eső ágak nyesésének elmulasztása) közigazgatási eljárás lefolytatása szükséges, ami ellentétes az előírt magatartás mielőbbi kikényszerítésére, és az eljárás gyors lezárására irányuló jogalkotói céllal. Ezért amennyiben az ügyfél a szabályszegés tényét elismeri, és a szabályszegés egyéb körülményei azt indokolják, indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy e szabályszegések már a helyszínen szankcionálhatók legyenek. Ezért célszerű az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII. 01.) önkormányzati rendelet 27.§ (1) a), c) és d) pontjában foglaltakat is a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíteni és  a közterület-felügyelők helyszíni bírságolási jogkörét ezekkel a tényállásokkal kiegészíteni. Ugyanezen indokok miatt javaslom a helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelésének szakmai szabályairól szóló 39/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezésének (helyi közút nem közlekedési célú igénybe vétele közútkezelői engedély nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltőrően) megszegését is a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíteni és  a közterület-felügyelők helyszíni bírságolási jogkörét ezekkel az esetekkel, valamint a közút rendelet 7.§ (3) bekezésével (közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek felbontást megelőző állapot szerinti helyreállítása) is kiegészíteni. [Rendelet  4.§ (3) és (6) bekezdése, 6.§ (1) és (3) bekezdése] 

5. A rendelet közösségi együttélés egyéb szabályaiba ütköző egyéb cselekményeket tárgyaló alcíme azt a magatartást szankcionálja, amikor az ingatlannal rendelkezni jogosult személy életvitelszerű lakhatásra nem alkalmas ingatlanban biztosít lakhatási lehetőséget más természetes személy számára. Ez a magatartás azonban nem közterületen valósul meg, így szankcionálásukra a közterület-felügyelőknek a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 3. §-a értelmében nincs hatáskörük, ezért javasolom a rendelet 16/A § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését.  Ugyanezen indokból szükséges a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, valamint az avar és kerti hulladék égetésre vonatkozó magatartási szabályok megszegőivel szembeni helyszíni bírságolás esetköreit leszűkíteni a közterületen megvalósuló magatartásokra. [Rendelet 5. § (3) bekezdés és 4.§ (6) bekezdés] 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be. 

A Jat.18.§ (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen! 

Érd, 2018. június 22 .

 

T. Mészáros András

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

 

__/2018. (__.__.)

önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet módosításáról 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el: 

1. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI. 7.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) a következő 2/A. §-sal egészül ki: 

,,2/A.§ E rendeletben a jogi személyekre megállapított szankciókat a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre is alkalmazni kell.”  

2. § A rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(4) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság szabható ki. A kiszabható helyszíni bírság alsó határa 10.000 forint, felső határa természetes személyek esetén 50.000 forint, jogi személyek esetén 500.000 forint, de nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede.” 

3. § A rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: 

„(6) A közigazgatási, illetve helyszíni bírság megfizetésének határideje az arról szóló döntés közlésétől számított harminc nap.” 

4. § A rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

,,(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, és természetes személy esetén 50.000,- Ft-ig, jogi személy esetén 300.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a köztisztasági rendelet 27. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegi.” 

5. § A rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(6)  A köztisztasági rendelet 27. § (1) bekezdésének, a 29. § (1) bekezdésének, vagy a 34. §-ának közterületen történő megszegése esetén helyszíni bírság kiszabásának van helye.” 

6. § A rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(3) Az (1) – (2) bekezdésekben meghatározott magatartások esetén, amennyiben azok közterületen történnek, helyszíni bírság kiszabásának van helye.” 

7. § A rendelet 6. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 

„6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, és természetes személy esetén 150.000,- Ft-ig, jogi személy esetén 300.000.- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelésének szakmai szabályairól szóló 39/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: közút rendelet) 7. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat megszegi.” 

8. § A rendelet 6. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lép: 

„(3) A közút rendelet 7. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 15. §-ában foglaltak megsértése esetén helyszíni bírság kiszabásának van helye.” 

9. § (1) A rendelet

1. 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5.§ (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében és 14. §-ában az „ű.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „200.000,-Ft-ig” szöveg,

2. 4. § (4) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 10., 11., 12., 15. és 16. §-ában a „100.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „200.000,-Ft-ig” szöveg,

3. 6. § (1) bekezdésében  a „150.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „200.000,-Ft-ig” szöveg,

4. 4.§ (1) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében  a „100.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „2.000.000,-Ft-ig” szöveg,

5.  14. §-ában  a „200.000,-Ft-ig” szövegrész helyébe a „2.000.000,-Ft-ig” szöveg,

6. 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 15. és 16.§-ában a „300.000,-Ft-ig” szövegrész helyébe a „2.000.000,-Ft-ig” szöveg,

7. 6. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 10., 11. és 12. §-ában az „ű0.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „2.000.000,-Ft-ig” szöveg,

8. 4.§ (2) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 8 .§ (4) bekezdésében az „1.000.000,- Ft-ig” szövegrész helyébe a „2.000.000,-Ft-ig” szöveg lép. 

10. §  (1) Ez a rendelet a (2) bekezésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 

(2) Az 2. § és a 9. § 2019. január 1. napján lép hatályba. 

11. §  Hatályát veszti a rendelet 16/A. § (3) bekezdése.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

 polgármester