Tisztelt Közgyűlés!
A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel az Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2017. decemberi ülésén a 310/2017. (XII.21.) számú határozatával elfogadta a város új arculatformáló dokumentumát a Településképi Arculati Kézikönyvet (továbbiakban: Kézikönyv), mely már az önkormányzat honlapján is elérhető, erősítve azt a célt, hogy a jövőben a településképet pozitívan alakító építési tevékenységek történjenek. Már akkor rögzítettük, hogy a kézikönyv alapozza meg az új településképi rendeletet (továbbiakban: Rendelet), melynek megalkotása a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: törvény) szerint szintén kötelező feladata az önkormányzatoknak. Csakúgy, mint a Kézikönyv, a Rendelet is a törvény és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szabályai és tartalmi előírásai alapján készült.
A Rendelet egy összetett jogszabály, mely a településkép kedvező alakítása érdekében a következő tartalmi elemeket tartalmazza:
- helyi örökség területi és egyedi védelme, ezzel kapcsolatban az önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
- az egyes karakteres területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények meghatározása,
- reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények,
- új településkép érvényesítési eszközként a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció eseteinek meghatározása, és az eljárás szabályai,
- a településképi véleményezési és bejelentési eljárások eseteinek meghatározása és az eljárások szabályai,
- új településkép érvényesítési eszközként a településképi kötelezési eljárás esetköreinek meghatározása és a településkép-védelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
Felhívom a Tisztelt Közgyűlés figyelmét arra, hogy a Rendelet megalkotásával és elfogadásával új eszközként élhet az önkormányzat a kötelező településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lehetőségével az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó családi házas építkezések Rendeletben meghatározott eseteiben. A településképi követelmények teljesülése érdekében a jövőben a polgármester településképi kötelezési eljárást is folytathat, és szükség esetén a településkép-védelmi bírság kiszabásával is élhet.
A kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével a Rendelet tervezetét a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (II.27.) számú önkormányzati rendelet szerint lakossági véleményezésre bocsátottuk 2017. december 22. és 2018. január 16. között, ennek keretében 2018. január 8-án lakossági fórumot is tartottunk, melyre a Tisztelt Képviselők is meghívást kaptak. A lakossági véleményezéssel párhuzamosan a Rendelettervezetet államigazgatási véleményezésre is elküldtük a kijelölt Állami Főépítésznek, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, Miniszterelnökség örökségvédelemmel foglalkozó államtitkárságának és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalának. A Rendelet tervezetéhez érkezett államigazgatási és lakossági véleményeket a csatolt „Vélemények-válaszok” című összefoglaló szerint vettük figyelembe, és ez alapján korrigáltuk az elfogadásra előterjesztett településképi rendeletet. A kormányrendelet 43/A.§ (8) bekezdés szerint az előterjesztéshez csatoljuk a beérkezett lakossági, és államigazgatási véleményeket.
A Közgyűlés előző ülésén már tájékoztattuk a Tisztelt Képviselőket arról, hogy a Rendelet készítésével összefüggésben - a jövőben együtt alkalmazandó két rendelet összhangjának megteremtése érdekében - szükséges módosítani a Helyi Építési Szabályzatot (a továbbiakban: HÉSZ) is. A 2017. decemberben partnerségi egyeztetésre bocsátott HÉSZ-t módosító rendelettervezetet a Közgyűlés is megismerte és első lépésként a 311/2017 (XII.21.) számú határozatával a HÉSZ-t módosító rendelettervezet partnerségi véleményezésének lezárásáról is döntött. A HÉSZ rendelettervezetet ezt követően elküldtük az Állami Főépítésznek a záró szakmai vélemény megkérése céljából. Az Állami Főépítész véleményét az előterjesztéshez csatolt vélemények-válaszok dokumentum szerint vettük figyelembe, és e szerint véglegesítettük a HÉSZ-t módosító rendelet tervezetét.
Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a Rendelet 48.§-a rendelkezik arról, hogy a Rendelet és a HÉSZ-t módosító rendelet elfogadásával párhuzamosan néhány helyi rendelet hatályát veszti, ugyanis azok szabályai egyéb előírásokkal kiegészülve tulajdonképpen beépülnek az új településképi rendeletbe. A hatályon kívül helyezésre kerülő rendeletek:
- a településképet meghatározó reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről szóló 29/2017. (X.31.) önkormányzati rendelet,
- a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III.27.) önkormányzati rendelet,
- Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet.
A már elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv, az elkészült új településképi rendelet és az ezzel összefüggésben módosított HÉSZ együttes alkalmazása hivatott szolgálni a jövőben a kormányzati szándékként megfogalmazott „korszerű építésügy, minőségi építészet” ügyét, mely reményeink szerint hatékonyan hozzájárul majd Érd Megyei Jogú Város települési arculatának kedvező alakításához.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.
A Jat.18.§ (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.
Az előterjesztés, és a csatolt dokumentumok áttanulmányozása után kérem a Tisztelt Közgyűlést Érd város új településképi rendeletének és a 9/2016. (III.31.) számú HÉSZ módosító rendeltének elfogadására!
Érd, 2018. február 9.
|
|
T. Mészáros András |
TERVEZET!
|
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
|
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
|
|
__/2018. (__.__.) |
|
önkormányzati rendelete |
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól
Mellékletek
Függelékek
TERVEZET!
|
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
|
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
|
|
__/2018. (__.__.) |
|
önkormányzati rendelete |
az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (II.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:
1. § Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 3. § (3) bekezdése a következő 24-28. pontokkal egészül ki:
„24. helyi egyedi védelem alatt álló építmény,
25. helyi értékvédelemi terület határa,
26. helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa,
27. helyi jelentőségű védett természeti emlék (kaptárkő),
28. helyi védett fa.”
2. § A Rendelet 4. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester jelen rendeletben meghatározott esetekben és módon a helyi védett területeken és helyi egyedi védett építmények területén kívül a 2. mellékletben rögzített utak mentén, valamint az 5. számú mellékletben lehatárolt városközponti és parkvárosi alközponti területeken elhelyezkedő ingatlanokra a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében.”
3. § A Rendelet 4. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előírt kötelezettséget a hatósági döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. Az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.”
4. § A Rendelet 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az SZT-n feltüntetett helyi védett területen lakóterületen telekhatár korrekció csak ott lehetséges, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15%-át érinti.”
5. § A Rendelet 10. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha az építési övezetekben meghatározott beépítési mód nem felel meg a meglévő állapotnak, akkor a meglévő, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült beépítés megtartható, átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, homlokzata megváltoztatható; azonban beépítettséget növelő bővítése - a 10.§ (4) bekezdés a) pontjában jelölt utak mentén egyszer, legfeljebb űm2 mértékben, egyéb területeken mérethatár nélkül -, valamint új épület elhelyezése csak az előírt beépítési módnak megfelelően történhet.”
6. § A Rendelet 10. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén előkertben gépkocsi beállót nem, csak az épületkörüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni. Amennyiben a lakásokhoz tartozó gépkocsi beálló a domborzati adottság (a lejtés>15%) miatt nem kerülhet az épület mellé vagy mögé, a burkolt beállót előkertben is ki lehet alakítani, de fedett gépkocsitároló előkertben ez esetben sem alakítható ki..”
7. § A Rendelet 10. § a következő (20) és (21) bekezdésekkel egészül ki:
„(20) A közterületek kialakítása során az egyenlő hozzáférés megteremtésével kapcsolatos elvárások a burkolatok, felületek és biztonsági berendezések a településképi követelményekkel összhangban valósítandók meg.
(21) Az új épületek megvalósításakor az akadálymentesítés és az egyenlő hozzáférés megteremtését a projekttel arányos mértékben biztosítani kell.”
8. § A Rendelet 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell a helyi településképi rendelet 10. melléklete szerinti honos fafajok telepítésére, és a honos erdőállományok kialakítására.”
9. § A Rendelet 29. § (8) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az építési övezetekben állattartó épületek létesíthetők, melyek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 10 %-a lehet.”
10. § A Rendelet 30. § (7) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az építési övezetben állattartó épületek létesíthetők, melyek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 25 %-a lehet.”
11. § A Rendelet 32. § (7) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Vt-t övezet területén kizárólag hitéleti rendeltetés, ahhoz kapcsolódó építmények és park helyezhető el. Az építési övezeten belül több épület is elhelyezhető."
12. § A Rendelet 44. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pincékben lakó rendeltetés nem alakítható ki.”
13. § A Rendelet 49. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Fundoklia-völgy Z-0 jelű övezet területén a természetes és természetközeli élőhelyeket (gyeptársulásokat) meg kell őrizni.”
14. § A Rendelet 49. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Z-vk jelű övezet (városközponti fásított sétány, köztér) előírásai:]
„a) Az övezet telkén a pihenést szolgáló berendezések-építmények (pad, pergola, szökőkút, szobor, térplasztika, kerékpártároló, stb.) helyezhetők el.”
15. § A Rendelet 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vt-2, Vt-4, Vt-5 és Vi-1 építési övezet területén a tömbön átmenő gyalogos átjárás biztosítása érdekében a gyalogos sétány vagy magánút kialakítását a terület - az önkormányzat és a tulajdonos közötti szerződés alapján - közforgalom céljára történő megnyitásával lehet biztosítani. Településrendezési szerződés megkötése esetén a magánút/sétány biztosítására alapított telki szolgalom bejegyzése ellenében az adott telek +0,2 m2/m2 szintterületi mutató növekményre jogosult.”
16. § A Rendelet 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alsó és Felső utca menti ingatlanok esetében, ahol a szabályozási terv építési vonalat nem rögzít, ott a közterületi telekhatárt kell új épület esetén építési vonalnak tekinteni. Ahol a szabályozási terv rögzíti, ott az új épület határfalát az építési vonalnak megfelelően kell elhelyezni, figyelembe véve a 10. § (7)-(9) bekezdéseit.”
17. § Hatályát veszti a Rendelet
1. 1. § (3) bekezdés c) és f) pontja
2. 1. § (4) bekezdés b), g) és i) pontja
3. 2. § 3. és 22. pontja
4. 3. § (1) bekezdésének 21-25 pontja
5. 4. § (4) bekezdés d) pontja
6. 4. alcíme
7. 9. § (3) bekezdése
8. 10. § (9) bekezdés a) pontja, valamint a 10. § (18) bekezdése
9. 12. § (1), valamint (4)- (8) bekezdése
10. 13. § (5)-(7), valamint (9)-(13) bekezdése
11. 14. §-ából „a városképbe illően” szövegrész
12. 12. alcíme
13. 16. § (1)-(2), valamint (4) bekezdése
14. 19. § (3) bekezdésében az „a településképi megjelenésre” szövegrész
15. 20. alcíme
16. 27. § (8) bekezdése
17. 29. § (10) bekezdése
18. 30. § (9) bekezdése
19. 31. § (10) bekezdése
20. 32. § (6) bekezdése
21. 33. § (9) bekezdésből a „(jól komponáltan)” szövegrész
22. 34. § (18) bekezdése
23. 35. § (10) bekezdése
24. 36. § (13) bekezdése
25. 41. § (6) bekezdésében a „az építmények városképi illeszkedését és” szövegrész.
26. 44. § (3) bekezdése
27. 48. § (7) bekezdése
28. 49. § (10) bekezdés d) pontja
29. 51. § (6) bekezdése
30. 53. § (4) bekezdés e) pontjában a „40-45o hajlásszögű, nyeregtetős” szövegrész
31. 53. § (4) bekezdés h) pontja
32. 54. § (11) és (12) bekezdése
33. 59. § (3) bekezdése
34. 59. § (7), valamint (11)-(13) bekezdése.
18. § A Rendelet 1. mellékletének részét képező jelmagyarázat helyébe jelen rendelet 1. mellékletében foglalt jelmagyarázat lép.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
|
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet |
T. Mészáros András |
|
jegyző |
polgármester |
|
Bizottsági véleményezés | ||
|
Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság |
2018.02.13. |
6 igen szavazattal elfogadásra javasolja.
|