JEGYZŐKÖNYV
Készült: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága 2024. november 25-én 09:00 órakor, a Polgárok Háza 117-es tárgyalójában tartott nyilvános üléséről
A megválasztott 15 bizottsági tagból 15 fő van jelen: Csépán István elnök, Sándor Zoltán, Szabó-Nagy László, Csengeri Attila, Gyekiczki Márton, Lovász Attila, Simó Károly, Való Viktor, Bilik Jánosné, Csornai Károly, Kocsner János, Kopcsek Krisztián, Muhi Anikó, Pilisy Sándor és Szklenár Tibor
A Polgármesteri Hivatal részéről:
dr. Csupor Endre aljegyző
Dr. Fiam Ildikó Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Osztályvezető
Varga Melinda Főépítész
Meghívottak:
Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke
A jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
NAPIREND ELŐTT:
Csépán István elnök: Köszönti a bizottság tagjait, a meghívottakat és megnyitja a bizottság ülését. Megállapítja, hogy a bizottság megválasztott 15 tagjából 15 tag van jelen, így a bizottság határozatképes. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csornai Károly bizottsági tagot kéri fel.
Csornai Károly bizottsági tag a felkérést elfogadja
NAPIRENDI JAVASLAT
- Az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetése
- Együttműködési megállapodás megkötése a SASBUSINESS Kft-vel
- Javaslat játszótér létrehozására a Csalogány utcában
- Egyebek
Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi napirendet:
„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2024. november 25-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
NAPIREND:
- Az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetése
- Együttműködési megállapodás megkötése a SASBUSINESS Kft-vel
- Javaslat játszótér létrehozására a Csalogány utcában
- Egyebek
Határidő: azonnal
Felelős: Csépán István elnök”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 15 jelenlévő tagja 15 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbiak napirendet fogadta el:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága
3/2024. (XI. 25.) határozata
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának
2024. november 25-ei nyilvános ülésének napirendjéről
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a 2024. november 25-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:
NAPIREND:
- Az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetése
- Együttműködési megállapodás megkötése a SASBUSINESS Kft-vel
- Javaslat játszótér létrehozására a Csalogány utcában
- Egyebek
Határidő: azonnal
Felelős: Csépán István elnök
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a napirendről az alábbiak szerint szavazott:
|
Név |
Szavazat |
|
Csépán István |
Igen |
|
Sándor Zoltán |
Igen |
|
Szabó-Nagy László |
Igen |
|
Csengeri Attila |
Igen |
|
Gyekiczki Márton |
Igen |
|
Lovász Attila |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Való Viktor |
Igen |
|
Bilik Jánosné |
Igen |
|
Csornai Károly |
Igen |
|
Kocsner János |
Igen |
|
Kopcsák Krisztián |
Igen |
|
Muhi Anikó |
Igen |
|
Pilisy Sándor |
Igen |
|
Szklenár Tibor |
Igen |
- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetése
Varga Melinda Főépítész: Tulajdonképpen nem visszavonnák ezt a szerződést, hanem a szerződést megszüntetnék, mert okafogyottá vált. 2010-ben köttetett meg a szerződés több magánszemély tulajdonossal, viszont mire a szerződés megköttetett, addigra a beruházó elkezdte a célfeladat engedélyeztetését, amelyre már nem kapott építési engedélyt, ugyanis pont abban az időben lépett hatályba a plázastop törvény.
Csépán István elnök: Ott egy kereskedelmi egység épült volna, de a plázastop miatt nem tudott megvalósulni, illetve nem is kaptak erre engedélyt. Ebben az esetben ez nem történt meg és ezért akkor ez okafogyottá vált.
Simó Károly bizottsági tag: Szerinte ez egy egészen elképesztő előterjesztés, fogalma nincs, hogy kinek jutott eszébe, hogy előterjesszék. Vért izzadtak, hogy a tulajdonosokkal ezt a szerződést 2010-ben megkössék. A településrendezési szerződésben nagyon komoly kötelezettségvállalásai vannak a tulajdonosoknak. Ezek egy része már meg is valósult, például leadták a területet, megvalósult a szennyvízátemelő. A tulajdonosok vállalták azt, hogy a csatlakozáshoz egyrészt magát a belső utat, másrészt magához a körforgalomhoz való csatlakozáshoz is átadják a területet. Harmadrészt pedig a Szajkó utcát azt ki kell váltani, úgy borzalmas, ahogy van az az utca. Amikor Pánty József úrral tárgyalt arról, hogy az az állami beruházási program, amiből végül is valamennyi megvalósult, az három dologról szólt a déli részen egyrészt a Vadlúd utcai csomópont, másrészt a Fehérvári út – Zámori út, a kettő közötti rész és benne volt az is, hogy kimenni egészen a 7-es útig is, megcsinálni ezt a körforgalmat, az új csatlakozást. Ha valaki arra megy, ott brutális a csatlakozás, rengeteg baleset van, azt onnan a Szajkó utca, 7-es út csomópontból el kell vinni 200 méterrel odébb. Itt ki van alakítva, le van, le van tárgyalva, megvan a megállapodás. Eddig nem valósult meg a TESCO, de ez nem azt jelenti, hogy önként és dalolva fel kellene mondani ezt. Olvasta a tulajdonosok kérelmét. Az egész úgy indult, hogy valaki kitalálta, hogy szüntessük meg ezt az egészet az új településfejlesztési tervben. Erre észbe kaptak a tulajdonosok, hogy akkor ők ebből most szépen kilépnének. A jelenlegi szerződés rájuk nézve tartalmaz több kötelezettséget. Nem érti, hogy miért akarják őket ebből kiengedni. A következő 20-30 évre lemondanánk arról, hogy azt az útvonalat, ami most még nincs, de most még meg lehetne csinálni, de hogyha ezt most így visszavonjuk, és azt mondjuk, hogy az egész kész, nincs többet, akkor utána, ha még egyszer valaki nekiállna, akkor megint legalább 10-15 év, amíg eljut addig a pontig, hogy ezt a csatlakozást meg lehet csinálni. Valaki mondja meg, hogy ez miért jó a városnak.
Csépán István elnök: Avval nem tudnak mit kezdeni, hogy a kormányzati felettes hatóság valamiért az a plázastopot beépítette, mint szűrőt. Evvel nem tudunk segíteni nekik, hogy a TESCO megépítésével ezek a területeknek a tulajdonosai nem jártak volna rosszul. Úgy látja, most sem jártak rosszul, hiszen a nullás helyrajzi számokból egész helyrajzi számot generáltak, belterületbe vonták az ő területeiket is. Az, hogy ők hogyan állnak ehhez, ebbe most ne menjenek bele. Érti, amit Simó Károly mond, hogy ezt akkor is valamilyen formában össze kellene kötni a Fehérvári út és a Zámori úti sarkot a 7-es út felé kijárati résszel a Kárász autó és a Sas utca közötti ÉTH közötti sávon. Evvel semmi baja nincs, avval van a baj, hogy ami le van írva, az már nem fedi a valóságot. Mert ezek az emberek ezt az életben nem fogják tudni értékesíteni se a TESCÓ-nak, se másnak. Az elmúlt 11 évben egy kapavágás nem történt. Annyi történt, hogy a város ezeknek az ingatlanoknak a nullás helyrajzi számát belterületbe vonta, de ezen kívül semmi nem történt. Miért nem történt akkor abba az irányba lépés. A plázastop az alfája és omegája az egésznek.
Simó Károly bizottsági tag: Miért mondanának le arról, ami szerzett joga a városnak, az önkormányzatnak, a közösségnek. Semmilyen kényszer nincs arra. Szerződéssel nem kényszeríthetné ki a szerződő fél azt, hogy erről most lemondjanak. Ez a következő 10 évben is ellene és majd lehet egy olyan alkalom, amikor megjelenik egy olyan beruházó, aki képes arra, hogy a megfelelő engedélyeket megszerezze és igazából akkor a közösségnek az az igénye, hogy ez az út létrejöjjön, ez meg tud valósulni.
Csépán István elnök: Az egyénnek a szempontjából, ha nekem van egy nullás helyrajzi szám helyett egy egész helyrajzi számos területem, akkor te engem miért kötsz meg több évre, ameddig nem lesz vége a plázastopnak azért, hogy ne tudjam a saját ingatlanomat értékesíteni. Evvel a településrendezési szerződés megvoltával, ezek az emberek nem tudják eladni ezeket az ingatlanaikat. Lett egy olyan belterületi helyrajziszámos ingatlanuk, amit otthon nézegethetnek a meleg kályha mellett. Ebbe mi a jó? Ha ők pertársaságot alakítanak és fellépnek a városunkkal szemben per tárgyát képezve, akkor ennek az ódiumát ki fogja kifizetni.
Simó Károly bizottsági tag: Erről akkor beszéljenek, ha ez megtörténik.
Varga Melinda Főépítész: A településtervben nem hagyják annyiban ezt a csomópontot, nem itt lesz csomópont, hanem tervbe van véve egy másik csomópont építése a Szajkó utcánál. Tulajdonképpen hogyha egyik fél sem felelős a szerződés meghiúsulásáért, akkor effektíve a szerződés egyébként is okafogyottá válik.
dr. Csupor Endre aljegyző: Jogi szempontból a településrendezési szerződés az építési törvény értelmében valamilyen projekt létrehozására irányul és a gyakorlatilag a beruházó, aki ugye a Tesco volt, kilépett ebből a szerződésből. Azt gondolja, hogy ilyen formában ez a szerződés okafogyottá vált.
Tekintettel arra, hogy a beruházó, mint a motorja az egész településfejlesztési szerződésnek, már nem, nincs beruházói pozícióban, hiszen nem fog megvalósulni a projekt. Azt kell eldönteni, hogy igazából már a városnak se áll érdekében mert nem itt akarják a csomópontot megvalósítani. Át se tudnak térni egy másik szerződéses formára, máshol akarják ezt a közlekedési helyzetet megoldani.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Ebben a formában ő se tudná ezt a szerződésfelbontást támogatni, hiszen ha most ez belterület lett, innentől kezdve ők bárkinek eladhatják, tulajdonképpen akár egy lakóparkot is tudnak oda építeni.
Varga Melinda Főépítész: Nem, GKSZ-es a terület besorolása. Nem került az összes ingatlan belterületbe, csak egy része, nem épülhet oda a lakópark. Eddig is ez volt, és ezután is ez maradt,
Szklenár Tibor bizottsági tag: Egyben jobban lehetne értékesíteni ilyen téren. Jobban tudnának egy befektetőt keresni a nagy négyzetméterre. Ha most ezt széttagolják, akkor befektetői szempontból sokkal rosszabbul járnak.
Simó Károly bizottsági tag: Elhangzott, hogy a TESCO nem akarja megvalósítani. Ezt honnan tudják? A dokumentumok sorrendjéből az derül ki, hogy a város ezt a kört már nagyon sokszor az elmúlt 20 évben megfutotta a Magyar Közút és az önkormányzat, hogy a Szajkó utcai csomóponton csatlakoznak a 7-es úthoz. Nekik ez nem célszerű, mert akkor a kamionforgalom továbbra is lakóházak körüli megye, nehezebben is megvalósítható. az volt a sorrend, hogy azt mondta az önkormányzat, hogy ide akarom, visszalépett, majd jöttek a tulajdonosok. Honnan tudják, hogy a TESCO nem akarja ezt megvalósítani.
Mi van, hogyha a jövő hónapban a TESCO azt mondja, hogy megvalósítja. A tulajdonosokkal köti a szerződést. Jelen pillanatban az önkormányzat van jobb helyzetben. A tulajdonosoknak érti a problémáit, meg is érti őket. Ez az ő problémája, nekik pedig az önkormányzat érdekeit kell, hogy képviseljék ebben a szerződésben. Az pedig az, hogy az az út, az tudjon megvalósulni, mentesítve a környék lakóit a rájuk zúduló forgalomtól.
Csornai Károly bizottsági tag: Mekkora területet jelent és mekkora terület lett belterületbe vonva?
Simó Károly bizottsági tag: Az egész telep kb. 14 ha, ebből 4 ha magántulajdonban van.
Csépán István elnök: Az anomáliát onnan kell nézni, hogy nem háromoldalú szerződés köttetett, hanem az önkormányzat településrendelési szerződést kötött a tulajdonosokkal, a tulajdonosok meg valamilyen formában életre hívták ezt a TESCO-féle közös történetet. Ebből a TESCO kiszállt, de az önkormányzatnak a TESCO-val nincs direkt szerződése. Ráhatása az önkormányzatnak arra, hogy jöjjön a TESCO és építsen oda egy TESCO-t, erre nincs, hiszen ők sem tartották ahhoz, amit a papírra leírtak egymás között. Akkor most ezt az önkormányzat, hogy presszionálja rá a TESCO-ra? Sehogy.
Simó Károly bizottsági tag: Igaz. Volt egy megállapodásuk. Kártalanítást kérni azért, mert az ő köztük lévő megállapodás nem jött létre, oldják meg egymás között, az az ő problémájuk. Az önkormányzat vállalta a településszerkezeti terv felülvizsgálatát, amit meg is tett. Azt vállalta, hogy amennyiben a tulajdonos ingyenesen átadja, akkor azokat tulajdonba veszi és a művelés alóli kivonást megteszi, amennyiben a tulajdonos kéri, nyilván ha ez bármikor kéri, akkor ez meg fog történni. A véderő kialakítás van még benne. Tehát ebben a szerződésben az önkormányzat, amit vállalt, azt teljesítette, vagy bármikor, hogyha jönnek a tulajdonosok, vagy kérik, akkor ez teljesíthető. Kártalanítást, vagy kártérítést, ezek a tulajdonosi irányból nem tudnak indítani, mert az önkormányzat a saját részéről ezt a szerződést teljesítette. Érti, hogy a tulajdonosknak nagyon jó lenne ebből kimenni, mert akkor újratárgyalva, esetleg valamikor később, akkor újból kérhetnek az önkormányzattól dolgokat. Csak azt nem érti, hogy ez miért jó az önkormányzatnak.
Csépán István elnök: Abból a szempontból tudnak kártalanítási igénnyel fellépni, hogy kötik az ebet a karóhoz ezzel a szerződéssel kapcsolatban és ők meg a saját tulajdonosi jogaikat nem tudják érvényesíteni. A jog ismer azért ilyen fogalmat.
Való Viktor bizottsági tag: A szerződés ebből a szempontból kötött szerződés. Az önkormányzat által vállalt minden kötelezettségnek egészen biztosan vannak költségei például annak, hogy átnevezte ezt a területet belterületté. Az értéknövekmény különbözetét valamilyen módon ezeket fel tudnák a tulajdonosoknak számolni.
Csépán István elnök: De melyik érték növekményt számolod fel? A 2011-est, amikor a négyzetméterár szántóföldnél kb. 300 forint volt, vagy a 2024-est és mondjuk 1.300 forint. Nem mindegy, hogy miről beszélünk 4 hektáros területnél. Ezt pontosan nem tudod megmondani.
Való Viktor bizottsági tag: Semmit nem tudsz pontosan megmondani. A világ folyamatosan változik. Ha most akarják felbontani a szerződést, úgyhogy a mostani értékállapotok alapján kellene ezt az értéknövekményt felszámolni.
Csépán István elnök: Az összes településellenőrzési szerződés keretrendszer úgy van megalkotva, hogy aki bejön kéréssel, annak segítenek, de akkor a költséget ő viseli.
Simó Károly bizottsági tag: Azért idézne a szerződésből, mert itt viszont tényleg fennáll a kártérítési igény, mert egyrészt átadták ingyenesen az átemelőnek a területet, kb. 350 négyzetmétert, tehát ők már többet teljesítettek ebből a kérdésből. A tulajdonosok azt vállalták, hogy a saját költségükön megterveztetik és építtetik ezt a körforgalmi csomópontot. Erről lemondani? Le van írva, hogy kötelessége ennek a tulajdonosnak és valamikor, amikor ezt tudják hasznosítani ezt a területet. A város kaphatna körforgalmat, kaphatna egy összekötő utat, és most azt mondják, hogy engedjék kilépni őket a szerződésből úgy, hogy semmit nem fizetnek, az szerinte nem jó.
Csépán István elnök: Miért jó az, hogyha egy olyan területet konzerválnak hosszú-hosszú évekre, hogy nem történt ott egy kapavágás sem. Miért jó ez városi szempontból? Ezt nem érti. Akkor látna valamit, hogyha látná, hogy elindult valami munkafolyamat, látná azt, hogy igen ott valami elkezd épülni, de ott nem lát kb. 13 éve semmit. A nagy magyar ugart, a szántóföldet látja, azon kívül semmit, meg azt hogy néha áll rajta a víz, azt is látja. Meg azt, hogy van benne egy kút, ami ki van szabályozva, amit szeretnének hasznosítani. A Szajkó utca elején van egy kiszabályozott közkút. Ez a közkút, ha minden igaz, életre lesz hívva, mert lesz rá forrás. Ha most ezt újraindítják, akkor az megint átrajzolja azt a térképet, mert ott védőtávolságok kellenek. Ez egy kicsit olyan minden mindennel összefüggő történet.
Simó Károly bizottsági tag: Szerinte azért jó, mert az, hogy most plázastop van és egy beruházó nem vitte végig, az nem azt jelenti, hogy más sem fogja. Egyébként azon a környéken óriási igény van a kereskedelmi létesítményre, az igény továbbra is fennáll. Azt gondolja, hogy semmi olyan kényszerítő körülmény nem történt, semmi azon túl, hogy valaki kitalálta, hogy szüntessék meg azt a szabályozást, helyezzék át azt a csomópontot, azon túl semmi olyan körülmény nem történt ott, ami arra kényszerítené a várost, hogy ezt a szerződést felmondja. Ahogy elvolt eddig, jól elvan ezután is. Ott van, ki van alakítva szépen le van írva.
Való Viktor bizottsági tag: Tetszik neki, hogy város szemmel nézi ezt az ügyet. Ugyanakkor azzal is egyetért, hogy ez nem az a gazdasági övezet, ez az Érd térsége, Magyarország ahol sorban állnak a gigaberuházók. Megérti, hogy támogatni kéne, amennyire lehet csak a vállalkozásokat. Viszont itt történt egy területi átértékesítés és ezzel megnövekedett jó jelentősen a telkeknek az értéke. Hogyha már odaadjuk nekik, akkor ezt a megnövekedett értéket szedjük be, ekkora területnél ez nagyon sok pénz. A városnak alig van pénze és akkor nagyvonalaskodik. Csak ezt a hozzáállás részét nem érti.
Csépán István elnök: Ha vásárolsz egy ingatlant ma és eladod 5 év múlva és a növekmény az nálad datálódik, akkor kérhetek tőled pénzt ezért, mert te jobban jártál? Ők kifizették azt, amivel ez meg tudott valósulni, tehát hozzájárultak.
Való Viktor bizottsági tag: Csak azért vonta belterületbe a város, merthogy oda épül egy ekkora projekt. Ha az a projekt nem épül be, akkor viszont nevezzük vissza. Viszont ha az a projekt nem épül meg, a terület pedig belterületben marad és engedik nekik, az nincs rendben. Nem is érti, hogy itt hol van a logikai buktató.
Csépán István elnök: A logikai buktató két dologban van. Abban, hogy itt az égegyadta világon nem történt 13 évig semmi és amit Főépítész asszony elmondott, hogy más súlypontja lesz a Szajkó utcai feljáratnak. Nem az a nyomvonal lesz, amit tizen évvel ezelőtt megálmodott az előző városvezetés. Ennyi az egész.
Való Viktor bizottsági tag: Akkor vonjuk vissza külterületbe.
Varga Melinda Főépítész: Adtak be egy település tervre egy véleményt, amiben azt írja, hogy mutatkozik érdeklődés a területre és ők is erről kaptak hírt. A tulajdonosok ezért akarják megszüntetni ezt a szerződést, mert már mutatkozik érdeklődés. Nem akkora beruházás, mint a TESCO, hanem másfajta. Nem az egész területre, kisebb beruházás lenne. A visszasorolás az nem megoldás.
Csépán István elnök: Nem a teljes területről van szó, hanem a terület egy részéről van szó. Visszasorolás nem lehet.
Bilik Jánosné bizottsági tag: Bejött a plázastop, miniszter engedéllyel lehet csak építkezni. Kérdezi, hogy miért nem segítette hozzá a város, hogy ezt az engedélyt megkapja, holott ott nagyon nagy igény van arra, hogy legyen kereskedelmi egység. Az a vezetés, aki ilyen szempontból jobb pozícióban volt a kormányzattal, az miért nem segítette hozzá, hogy ezt az engedélyt.
Kocsner János bizottsági tag: Az útépítéshez nagyon sokáig tartotta az önkormányzat szabadon a telket. Ez az a terület, ahol most az Érdi Városgazda van, akiket csak azért engedtek oda - meg lehet nézni majd a szerződésben, mert fel kellett számolni a belső telkeit. Ideiglenes használatra kapta meg. Az útnak a folytatását és ezzel a terekkel meg lehet csinálni, majd keresnek egy másik telekt.
Szabó-Nagy László bizottsági tag: Szintén azt kérdezné, hogy az előző városvezetés miért nem segített annak idején. Ez a dolog, hogy más magántulajdonú, ez hogy jön a kutyának a gondolkodásához. Egy átminősített telek, aminek van egy értékváltozása magántulajdonban, akkor téged érdekel, hogy másnak a magántulajdona hogyan változik.
Való Viktor bizottsági tag: Szerződéses kötelezettsége van, amiben ő előnyt szerzett az én lépésemre, akkor igen.
Szabó-Nagy László bizottsági tag: De nem valósult meg a szerződésben foglalt érdek múlás történt.
Való Viktor bizottsági tag: Az ő előnyszerzése megvalósult.
Szabó-Nagy László bizottsági tag: Hány év telt el?
Simó Károly bizottsági tag: Érti, hogy nagyon könnyű mindig az előző városvezetésre mutogatni. A válasza az, hogy a városvezetés akkor tud segíteni, hogyha be van nyújtva. Azt, hogy a TESCO miért nem nyújtotta be, nem tudja. Ha benyújtotta volna, akkor biztos, hogy végigvitte volna. Lényegtelen ez a jövőre nézve. Nyilvánvalóan az értéknövekedés nem következett volna be, hogyha az önkormányzat nem teljesíti az ő szerződéses kötelezettségeit. A szerződésben azt vállalta, hogy átminősíti, ez megtörtént. A szerződésben vállalt kötelezettségteljesítés megtörtént, meghozta a döntést, átminősítette, a tulajdonosnak értéknövekedése lett, többet ér a telke. Elhangzott, hogy nem az van, hogy akkor most ott továbbra is üresen állni, hanem azért akarnak ebből kislisszolni, hogy ne kelljen megépíteni a körforgalmat, ne kelljen eladni az utat, egyébként meg van beruházójuk. Ezek után tényleg nem érti, hogyha egyrészt van egy értéknövekedése neki, az önkormányzat a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, amit vállalt, ők nem teljesítették, amit vállaltak, miért engedik el azt, amit ők ezután sem teljesítik. Most a jövőről beszélnek. Most itt dönteni kell arról, hogy lemondanak-e arról a jogról, ami jár az önkormányzatnak. Úgy látom, hogy azok vannak többen, akik azt mondják, hogy mondjanak le nyugodtan, majd ráfogjuk az előző városvezetésre, a kormányzatra, mindenkire és ezen túlmentünk, csak ez nem a város, nem az önkormányzat érdeke.
Lovász Attila bizottsági tag: A plázastopra hivatkozva a TESCO-nál üzleti modellt váltottak és egy expanziós modellnek nevezik, elkezdték az üzlet belső területeit értékesíteni.
Bilik Jánosné bizottsági tag: Persze, hogy mindig vissza van utalva az elmúlt 13 évre – ha egyszer ez, akkor történt. Amit akkor kellett volna csinálni, akkor most miért a mostani városvezetésnek hozzák fel.
Csengeri Attila bizottsági tag: Az önkormányzat teljesített bizonyos dolgokat. Kérdezi, hogy a tulajdonosok felé a csomópont kiépítése az határidőhöz volt-e kötve, vagy pedig beruházáshoz?
Csépán István elnök: Beruházáshoz.
Csengeri Attila bizottsági tag: Ez fontos tényező.
Simó Károly bizottsági tag: A tulajdonosok azt vállalták, hogy amennyiben az a tervezet – ami nincsen nevesítve, hogyha odaépít valamit, akkor addig az időpontig amíg az engedélyt kaphat, megvalósítja ezt a csomópontot.
Való Viktor bizottsági tag: Javasolja, hogy vizsgálják meg előtte, hogy mit veszít értékben a város.
Csépán István elnök: Felteszi szavazásra Való Viktor bizottsági tag módosító javaslatát.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 15 jelenlévő tagja 3 igen szavazattal, 12 nem szavazattal és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága
4/2024. (XI. 25.) határozata
módosító javaslat elutasításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága nem fogadta el Való Viktor bizottsági tag az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetésére vonatkozó módosító javaslatát.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága a határozati javaslatról az alábbiak szerint szavazott:
|
Név |
Szavazat |
|
Csépán István |
Nem |
|
Sándor Zoltán |
Nem |
|
Szabó-Nagy László |
Nem |
|
Csengeri Attila |
Nem |
|
Gyekiczki Márton |
Nem |
|
Lovász Attila |
Nem |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Való Viktor |
Igen |
|
Bilik Jánosné |
Nem |
|
Csornai Károly |
Nem |
|
Kocsner János |
Nem |
|
Kopcsák Krisztián |
Nem |
|
Muhi Anikó |
Nem |
|
Pilisy Sándor |
Nem |
|
Szklenár Tibor |
Igen |
Csépán István elnök: Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:
„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd, Sas utca – Szajkó utca és a 7. számú főút által bezárt területre – Szent Ilona telep – vonatkozó 2010. július 26. napján megkötött településrendezési szerződést megszünteti. Az érintett külterületi ingatlanok helyrajzi szám szerint: 0191/76; 0191/78; 0191/79; 0191/80; 0191/81; 0191/82; 0191/53; 0191/54; 0191/56; 0191/57; 0191/101, belterületi ingatlanok helyrajzi szám szerint: 26304/2; 26305/3; 26305/4; 26305/5; 26306; 26307; 26308/1; 26308/2.
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szerződés-megszüntető okirat aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr. Csőzik László polgármester”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 15 jelenlévő tagja 10 igen szavazattal, 3 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett az alábbi állásfoglalást hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága
2/2024. (XI. 25.) állásfoglalása
az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetéséről
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az Érd Sas utca – Szajkó utca és a 7. sz. főút által bezárt területre – Szent Ilona telep - vonatkozó településrendezési szerződés megszüntetéséről szóló határozati javalatot.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:
|
Név |
Szavazat |
|
Csépán István |
Igen |
|
Sándor Zoltán |
Igen |
|
Szabó-Nagy László |
Igen |
|
Csengeri Attila |
Igen |
|
Gyekiczki Márton |
Igen |
|
Lovász Attila |
Igen |
|
Simó Károly |
Nem |
|
Való Viktor |
Nem |
|
Bilik Jánosné |
Igen |
|
Csornai Károly |
Tartózkodik |
|
Kocsner János |
Tartózkodik |
|
Kopcsák Krisztián |
Igen |
|
Muhi Anikó |
Igen |
|
Pilisy Sándor |
Igen |
|
Szklenár Tibor |
Nem |
- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a SASBUSINESS Kft-vel
Simó Károly bizottsági tag: Polgármester úr bejelentette, hogy 2 milliárd forint kellene az 5 kút üzembe helyezésére, de az előterjesztésben 1 milliárd Ft szerepel. 2005-ben dr. Döcsakovszky Béla polgármester aláírásával született egy megállapodás, amiben azt vállalta a SASBUSINESS Kft., hogy fizet az önkormányzatnak 200 millió forintot. Még egyszer mondom, 2005-ben - ha jól számolom 20 évvel ezelőtt volt, hogy lett a 2005-ös 200 millió forintból 2024-re 100 millió forint? Hol a különbség? Tudja-e valaki, vagy bárki vizsgálta-e hogy a szennyvíztisztítóból kijövő cső, ami a tisztított vizet hozza ki, ami körülbelül 1,6 milliárd forintos beruházással 10 évvel ezelőtt valósult meg, az ezen a területen megy át és hogy igazából annak a kiváltását vajon ebből a 100 millió forintból, amit most készül fizetni a SASBUSINESS Kft., ezt meg lehet-e oldani? Szerinte nem. Ha ez 10 évvel ezelőtt került kb. 1,6 milliárd Ft-ba, akkor szerinte ezen is el kellene gondolkozni. Tudja-e valaki a választ arra, hogy miért jó az az érdieknek, hogy a Duna alatt Csepelről veszik a vizet és kiszolgáltatjuk még jobban magukat a Fővárosi Vízműveknek. Miért költenek erre a vízügyi alapból, ahelyett, hogy az érdi csöveket újítanák fel? Miért költenek arra, hogy még jobban hozzákössék a Fővárosi Vízművekhez? Kiszámolta-e valaki, hogyha a saját kútból termelnénk meg azt a vizet, felújítanák, akkor lehet, hogy pénzügyileg jobban járnának, minthogy továbbra is a Fővárosi Vízművektől veszik a vizet. Korábban volt egy rendezetlen tulajdonjogi helyzet, volt egy bábhatározat, egy vagyon bizottsági határozat, amihez 1994-től 2017-ig senki nem nyúlt hozzá, végre elérték és megállapodtak a többi tulajdonosi önkormányzattal, akik ebben még tulajdonosok voltak és Érd megkapta ezt a területet és igazából akkor Kocsner Jánosnak nagyon heves véleménye volt arról, hogy azok a kutak mennyire fontosak. Kíváncsi vagyok, hogy a véleménye változott-e vagy marad továbbra is?
Kocsner János bizottsági tag: A kutak története: le lettek fúrva a kutak sorban, el is indult a tisztítása is, hatalmas beruházásokkal építettek tornyokat és vastalanító berendezéseket. Aztán kiderült, hogy az egész nem ér semmit. Ekkor lett az, hogy akkor megállapodtunk az akkori kormánnyal, hogy Csepelről kapják a vizet. Próbálták összekötni Ercsi felé is, de az nem sikerült, mert az akkori éppen aktuális polgármester összeveszett Százhalombatta polgármesterével és nem tudott átjönni a területükön a víz. Így lett aztán, hogy Nagy Margit kitalálta, hogy csináljanak a szigeten egy csákos kutat, mert ez megoldja ezt a problémát, de ugyanebbe ütköztek, nem lehetett a vizet kitisztítani. Mára már szét is lopták az egészet, úgyhogy maradtak ezek a kutak, amik nem működnek.
Csépán István elnök: Olyan határértéktöbbletek voltak ezekben a kutakban, ami elsősorban magas magántartalmú, tehát egészségre ártalmas vízkivételezést okoznak. A kutak teljes rekonstrukciójára vonatkozna az 1,6 milliárd forint. A vezetékes víz, amit Csepelről kap a város, azt 70 százalékra redukálni kellett a cső átmérőjén átjövő nyomást, mert a Duna alatti csőhálózat sem az igazi. Azért emlékezzünk vissza, hogy mi történt tavaly karácsonykor a Homokbánya úti résznél. Az kiváltás tárgyát képezte a 600-as azbeszt csőcsere, valójában célszerűbb a város másik területén is, itt jött be a Sas városi ominózus terület, amiről az előbb próbáltam beszélni, a Szajkó utca végénél, ahol rendelkezésre áll olyan víz és van egy kutatás az ÉTV részéről, megkutattak egy másik helyet, szintén a sasvári részen, amely két kút 1.300 köbmétert tudna benyomni a hálózati rendszerbe, amivel segítené a teljes városnak a biztonságos vízellátását. Talán annyi kis szerencsék van, hogy a fővárossal ellentétben itt nem 35-40 százaléknyi víz folyik el a rendszeren keresztül, hanem kb. 20 százalék. Azt javasolta, hogy ezeket a kutakat vegyék ki, és valamilyen formában tömedékeljék el és szüntessék meg azokat a pótkutakat, mert ezek üzemen kívüli pótkutak valójában, de nem használták már az idők végezete óta. És egy másik irányba nyissanak, a Sasváros részébe, ahol biztonságosabb a vízkiviteli rész, bár egy nagyon kicsit lejjebb kell azért fúrni, viszont a rétegrendből adódóan tökéletes vízminőség van.
Azért azt tudni kell, hogy ami átérkezik a Csepel-szigeten keresztül olyan minimális eltérések vannak az egészséges vízhez képest. Viszont van annyi szerencse, hogy itt meg pont kontrás a saját vízbázis, ami azt jelenti, hogyha a csőhálózatba beengedik a minimális határértéken túllépett vizet ide, amibe meg kevesebb van, ez a kettő ki tudja egyenlíteni egymást és amikor elér a végfelhasználóhoz, ez abszolút semmilyen egészségügyi problémát nem vet fel senkinél és teljesen jól, üzemszerűen működik maga a rendszer. Vannak olyan környező települések, ahol maga a víztisztítás az ÉTV számításai szerint éves forgalmának a 25 százalékát még pluszba ki kell fizetni azért, hogy megtisztítsák a vizet. Itt ez hál istennek nincs ilyen, mert az A és a B víz keverékével megfelelő vizet tudnak prezentálni. Itt egy teljesen új társaság szeretné ezt a beruházást előkészíteni, és akkor utána egy nagy beruházó fog nyilván erre megérkezni. Azt már tudja, hogy ez kiemelt állami beruházás. Annak nem látja értelmét, hogy nézegetik az 5 darab használaton kívüli kutat, és akkor majd lesz valami. Viszont esetleg evvel meggátolunk egy olyan társaságnak az idejövetelét, aki végül is valamilyen formában reményeik szerint iparűzési adót fog generálni a városnak. És ha már az előbb azt mondtad, hogy városi szemmel gondolkozzunk, engem meg ez motivál Viktor, hogy akkor a városunk valamilyen formában menjen előre és akkor haladjon az élet.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Kérdezi, hogy ha most ezt az 5 kutat bezárják, akkor a maradék 6 kút az üzemel-e.
Csépán István elnök: Ezek most üzemelnek és még jön hozzá két darab kút. Összesen 11 kút van. Az öt kút kiváltásával és másik két helyen lévő újraindításával és egy új fúrással az öt kútnak a vízkivételét az a két kút tudja prezentálni, erre mérések vannak az Étv-nél.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Intermodális szempontból azt tudjuk, hogy ide egy logisztikai parkot szeretnének építeni.
Csépán István elnök: Igen, de lesz ipari része is.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Ott azt a területet biztos, hogy fel fogják tölteni valamilyen földdel, mert hiszen lejjebb van, biztos, hogy emelni fogják. Milyen földdel fogják feltölteni? Itt a vízbáziskészletet még jobban terhelhetik.
Simó Károly bizottsági tag távozik a bizottság üléséről
Szklenár Tibor bizottsági tag: A másik, hogy mivel, hogy közel van a Duna hozzá, nem tudom, hogy vasutat terveznek-e oda mellé, különben nem sok értelme van. A területen még bekötőút sincs oda, csak más területeken keresztül.
Csépán István elnök: Két irányból lesz megközelítve maga ez a terület. Az egyik az az ág, ami ha átmész Ófaluba a hídon ott van szembe egy bejárat, ami most le van zárva hermetikusan egy fizikai gáttal, ott tudsz el közlekedni majd ebbe az irányba. A másik pedig a Harbor Park végénél van a tisztítónak egy zöld része, ahol a növényeken keresztül fogják meg a tisztítandó vizet és úgy engedik a Duna irányába, azzal szembe lesz egy lejárati rész. Azt már el is kezdték kiszabályozni és feltöltögetni, hogy ott le lehessen hajtani. Nyilván vasút nem fog odajönni, mert az hatalmas költséggel járna. Bár arról is eleinte volt szó, de az viszont kettévágná a kerékpárutat, úgyhogy emiatt nem lesz.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Akkor ilyen téren nem nagyon érti, hogy miért menne oda egy Logisztikai központ, hiszen Ercsi felé, vagy Százhalombatta felé van egy vasúti terület is, hogy arra, azon a területen lenne a logisztikai központ.
Csépán István elnök: Az, amiről beszél Szklenár Tibor bizottsági tag, az a következő, a kettes projekt lesz. Az is lesz, Európa egyik legnagyobb logisztikai óriásra fog oda jönni a 6-os út és a vasút közé. Ők meg kimondottan ragaszkodtak ahhoz, hogy nekik meg vasúti közlekedés kell. 2026-27-ben jönni fog majd egy olyan jogszabály, ami a kamionközlekedésben megszünteti az állj félre két órára, mindenki kamuzik, átírják a menetleveleket, hanem leparkol, leszedi róla a szerkezet, felrakják vagonra, elviszik másik helyre, másik helyről meg ide érkezőt felrakják itt, és utána azzal megy utána tovább, nyilván abba az irányba, ami éppen neki ki lesz majd jelölve. Ez lesz a jövő, és ez talán annyiból jobb, hogy a kötöttpályás közlekedésen egészségesen fognak szállítani és nem lesz kamionerdő, sem az M1-en, sem az M7-en.
Szklenár Tibor bizottsági tag: Miért akarnak egy logisztikai központot tenni? A Duna közelsége miatt a kutak is nagyobb fertőzésnek lesznek kitéve. Kevesli a 100 millió forintot, amit két külön számlára tesznek.
Csépán István elnök: A Harbor Park mintájára lesz megcsinálva, a Duna mellé szervezték. Két dolog, amiről beszélnek. Egy előkészítő cég, ez ennyit fizet, de van egy végfelhasználó, annak is hozzá kell járulnia majd. A 100 millió forintból a két előkészített kutat, ami az ötöt kiváltja, annak a vízkivételét meg tudják oldani. Az egyik a vízjogi alap, a másik pedig a városfejlesztési alap. Azért, mert a városfejlesztési alapba lehet beletenni olyat, hogy egy 0-tól napjainkig megfúrt kutat csináljanak, egy frisset, és a vízjogi alapba meg egy olyat, amin a meglévőt tudja felújítani. Ezért kellett megbontani az összeget,
Csengeri Attila bizottsági tag: Nem érdi terület a csomóponti kialakítás, de mégis milyen hatással lehetnek erre a cégre. Évtizedek óta ott felmerül az EuroVelonak a folytatása, a XXII. kerülettel ez nem megoldott. Ebben az esetben, hogyan lehet erre a cégre hatni, hogyan lehet olyan döntést hozni, hogy a XXII. kerülettel közösen ebből a cégből ezt még ki lehessen sajtolni. Nyilván nem mindegy, hogy mondjuk milyen forgalmat fog generálni ott a 6-os út mentén, ebbe a csomópontba, ebbe az új kialakításba, hogy ott mondjuk csak autós közlekedés lesz, vagy pedig akár kerékpárral a környező részekről. Nyilván a munkavállalók is akár örömmel tudnak majd odaközlekedni akkor, hogyha biztonsággal tudják ezt megtenni. Ennek a nemzetközi útvonalnak a biztosítását evvel meg lehetne oldani. Nyilván ez most pillanatnyilag a 6-os út mellett a 6-os út és a Duna közti szakaszra volt kijelölve, ami évtizedek óta probléma és a napokban se került ez előtérbe. Talán ez a beruházás ez segítené azt, hogy egy más nyomvonalon kialakulhasson az, hogy a két település összekötésre kerüljön, így ezáltal mondjuk Európa térképére is egyáltalán fel tudnának kerülni. Ez a városnak viszont semmi pénzébe nem kerülne, csak előny.
Csépán István elnök: A XXII. kerületi Önkormányzatnál a polgármester úr és csapata valamiért meghekkelte az EuroVelo 6-os nyomvonal továbbvitelét. Kb. 800 méteres szakaszról van szó. Az egyik társaság azt szeretné, hogy a Duna vonala mellett menjen és úgy jöjjön be Érdre. A másik társaság meg azt mondja, hogy vigyék be a kastély belső oldalára, belül kerékpározzanak az emberek, ne pedig a Duna vonalában. Ezen ment az anomália, és nem tudtak megállapodni. Az összes többi EuroVelo 6 nyomvonal az ki van jelölve. Az érdi Földhivatal a Battai úton például Százhalombatta irányába az összes kisajátítást, kvázi átvezetéseket elkezdte, kötelezte a tulajdonosokat arra, hogy bármit csinálhat ott, de ennyit le kell adni a telkéből út céljára. Ezek az átvezetések haladnak. A Közgyűlésen is felhozhatnák ezt a témát.
Csengeri Attila bizottsági tag: Láthatták most a LIDL beruházás kapcsán is, hogy nem ártott volna előtte egy olyan egyeztetés, ami valóban mondjuk kerékpáros szempontból előre vezetett volna. Azt szeretné kérni, hogy bármilyen ilyenfajta beruházásnál ezt alapból vizsgálják meg, hogy az alternatív közlekedési mód az előtérbe tudjon kerülni, ne minden esetben fel kelljen hívni a figyelmet, hanem ez alapként épüljön be bármilyen fajta ilyen közlekedési csomópont, vagy beruházás kapcsán, hogy a kerékpáros megközelíthetősége az meglegyen ezeknek a helyeknek.
Csépán István elnök: Simó Károly bizottsági tag dr. Aradszki András országgyűlési képviselő úrra hivatkozott, hogy az ő felvértezett tételének volt köszönhető, hogy zöld utat kapott az érdligeti LIDL. Akkor megkérdezné, hogy a parkvárosi miért nem, mert az meg utálat tárgya lett. Az érdligetit háromszor tárgyalták, egyszer tárgyalták elsőfokon Békéscsabán, utána valamiért átkerült ez Debrecenbe első fokra, nagy kínkeservesen valahogy megkapta az engedélyt, aztán utána mégis valaki megtámadta ezt és így lett Debrecenbe másodfok. És most várják nagy tisztelettel a debrecenieknek azt a hozzájárulását, ami azt eredményezi, hogy az amúgy virtuálisan is látható LIDL, ami elkészült Érden és szeretné a nép birtokba venni, most a használatbavételi engedéllyel próbálják a 73. napot is kivárni, hogy hogyan nem lehetne még megadni. Azt gondolja, hogy december elejére vagy így, vagy úgy mindenféle anomáliát ki fognak meríteni, tehát meg kell, hogy adják az engedélyt, de valamiért ez valakinek nagyon fáj. Ennyit arról, hogy mit segített országgyűlési képviselő úr és ez nyolc évbe telt, és ezalatt az idő alatt végig ő volt az országgyűlési képviselő már 8 éve is.
Kocsner János bizottsági tag: Nagyon sajnálja, hogy ilyen pénzhiányos helyzetbe van a város, mert ő nem engedne oda semmit. Érd az egyetlen város az országban, aki a Duna partját nem használja, lásd Százhalombattát, végig a Duna-part mentén házak, nyaralók vannak, Érden pedig raktár lesz.
Csépán István elnök: Egyetlenegy apró bökkenő van, hogy először akkor a Pilisi Parkerdő Gazdaságot kellene megvásárolni, hogy a város a tulajdonosa legyen. A teljes érdi Duna-part 51 méter, a többi nem a város tulajdona. Ez a baj. Az 1940-es években a Dunán érdi strand volt, de az érdiek ezt nem is tudják, hogy ott egy strand volt, egy kövekkel elzárt rész. Ráadásul meg volt úgy csinálva, hogy az átbukó víz folyamatosan frissen tartotta a „kádban” lévő vizet. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:
„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli – 1. számú mellékletben felsorolt 5 (azaz öt) használaton kívül álló kutat (ÜK-1, ÜK-2, ÉK-3, ÜK-4, TK-5) szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően megszünteti, illetve a megszűnő kutak nyomán a vízbázis védőterületét megváltoztatja.
- Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal megállapodást köt a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (1054 Budapest, Szabadság tér 7.; adószáma: 10826070-2-41) az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli − vízkivételi művek megszüntetésével, illetve az érintett vízbázis védőterületének megváltoztatásával összefüggő feladatok elvégzése tárgyában.
- A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
Felelős: dr. Csőzik László polgármester
Határidő: a megállapodás megkötésére15 nap”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 14 jelenlévő tagja 12 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett az alábbi állásfoglalást hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága
3/2024. (XI. 25.) állásfoglalása
együttműködési megállapodás megkötéséről a SASBUSINESS Kft-vel
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az együttműködési megállapodás megkötését a SASBUSINESS Kft-vel szóló határozati javalatot.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:
|
Név |
Szavazat |
|
Csépán István |
Igen |
|
Sándor Zoltán |
Igen |
|
Szabó-Nagy László |
Igen |
|
Csengeri Attila |
Igen |
|
Gyekiczki Márton |
Igen |
|
Lovász Attila |
Igen |
|
Simó Károly |
Távol |
|
Való Viktor |
Igen |
|
Bilik Jánosné |
Igen |
|
Csornai Károly |
Igen |
|
Kocsner János |
Tartózkodik |
|
Kopcsák Krisztián |
Igen |
|
Muhi Anikó |
Igen |
|
Pilisy Sándor |
Igen |
|
Szklenár Tibor |
Tartózkodik |
- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Javaslat játszótér létrehozására a Csalogány utcában
Csépán István elnök: Egyetlenegy apró bökkenő van, hogy egyrészt nem ingyenesen szeretné a MÁV Zrt. ezt odaadni, illetve a város nem dúskál anyagi javakba. Egy sima, mezei játszótérépítés is kb. 10-15 millió forint, hiszen minden egyes játékot ÉMI vizsgálati engedéllyel kell ellátni. Javasolja, hogy most ezt ne fogadják el, és a következő évi költségvetést látják és esetleg bejön a TOP program, ami egy forráslehetőséget biztosít pont az ilyenek megvalósítására, akkor beszélni fog az előterjesztővel Simó Károly képviselő úrral, hogy újra terjessze elő. Az ötlet az jó, a Csalogány utcába tényleg kellene valamit kezdeni, ezt is megérti. Azt gondolja, hogy nemcsak ez az egy játszótér kellene, hanem 4-5.
Csengeri Attila bizottsági tag: Játszótér építése sok helyen hiány a városban, de a játszótérről tudni kell azt, hogy ezt hány éves korig használhatják a gyerekek. A fölötte lévő korosztálynak viszont abszolút szinte semmi nem létesült a városban, érdemes lenne újragondolni, azt, hogy milyen típusú játszóterekben gondolkoznak milyen területeken. Ez is egy ilyen megújulást tudjon kapni az elkövetkezendő évekbe, ugyanis ez láthatóan probléma, hogy pillanatnyilag az a korosztály, aki a legérintettebb abban, hogy az önálló életüket próbálják meg megtalálni, nincsenek olyan közösségi terek, ahol ezt közösen bizonyos parkokban, bizonyos sport levezetésével ki tudnák élni bizonyos különböző megélt történetet. Látni kell, hogy ez probléma. Egy egyszerű példa, nincs egy köztéri pingpongasztal, ahol együtt tudnak lenni és ami nem 12 évesnek való, hanem inkább a fölötte lévő korosztálynak.
Csépán István elnök: Biztos, hogy tervezi a város olyan attraktivitásnak az életre hívását a papi földeken, ami olyan irányba viszi el a dolgot, mint például gokartpálya, gördeszkás pálya stb.
Muhi Anikó bizottsági tag: Azt is meg lehetne oldani adott esetbe, hogy úgy kialakítani, mint például ami a Cseresznye utcai játszótérnél van, hogy ott nemcsak maga a játszótér van, hanem van focipálya, kosárpálya, parkosított tér és akár futópályát is lehetne csinálni. Így lényegesen nagyobb réteget be lehet vonni így a szabadidős tevékenységbe.
Csépán István elnök: Javasolja a határozati javaslatot kiegészíteni 3. ponttal. Ingyenes bérbeadás, megjelölni a terület nagyságát, illetve a Közgyűlés a 2025. évi költségvetés tervezése során vizsgálja meg a városban 4-5 játszótér, illetve közösségi tér kialakításának lehetőségét a korcsoport különbségek figyelembevételével. Felteszi szavazásra az alábbi határozati javaslatot:
- A Közgyűlés úgy dönt, hogy az érdi a 18473/12 hrsz-ú ingatlanon játszóteret kíván létesíteni, amennyiben az állami tulajdonossal ingyenes bérleti szerződést tud kötni az ingatlanra vonatkozóan.
- A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a MÁV Zrt-vel folytassa le a tárgyalásokat a Nvtv. 11. § (13) bekezdése szerinti térítésmentes bérleti konstrukció kialakításáról, a szükséges telekméret megjelölésével.
- A Közgyűlés a 2025. évi költségvetés tervezése során vizsgálja meg a városban 4-5 játszótér, illetve közösségi tér kialakításának lehetőségét a korcsoport különbségek figyelembevételével.
Határidő: 1. pont tekintetében: azonnal
- pont tekintetében: a 2025.03.30
felelős: dr. Csőzik László polgármester„
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottságának 14 jelenlévő tagja 14 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi állásfoglalást hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága
4/2024. (XI. 25.) állásfoglalása
játszótér létrehozásáról a Csalogány utcában
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek a játszótér létrehozása a Csalogány utcában szóló határozati javalatot az alábbi módosítással:
- A Közgyűlés úgy dönt, hogy az érdi a 18473/12 hrsz-ú ingatlanon játszóteret kíván létesíteni, amennyiben az állami tulajdonossal ingyenes bérleti szerződést tud kötni az ingatlanra vonatkozóan.
- A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a MÁV Zrt-vel folytassa le a tárgyalásokat a Nvtv. 11. § (13) bekezdése szerinti térítésmentes bérleti konstrukció kialakításáról, a szükséges telekméret megjelölésével.
- A Közgyűlés a 2025. évi költségvetés tervezése során vizsgálja meg a városban 4-5 játszótér, illetve közösségi tér kialakításának lehetőségét a korcsoport különbségek figyelembevételével.
Határidő: 1. pont tekintetében: azonnal
- pont tekintetében: a 2025.03.30
felelős: dr. Csőzik László polgármester„
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottsága az állásfoglalásról az alábbiak szerint szavazott:
|
Név |
Szavazat |
|
Csépán István |
Igen |
|
Sándor Zoltán |
Igen |
|
Szabó-Nagy László |
Igen |
|
Csengeri Attila |
Igen |
|
Gyekiczki Márton |
Igen |
|
Lovász Attila |
Igen |
|
Simó Károly |
Távol |
|
Való Viktor |
Igen |
|
Bilik Jánosné |
Igen |
|
Csornai Károly |
Igen |
|
Kocsner János |
Igen |
|
Kopcsák Krisztián |
Igen |
|
Muhi Anikó |
Igen |
|
Pilisy Sándor |
Igen |
|
Szklenár Tibor |
Igen |
- NAPIRENDI PONT
Tárgy: Egyebek
Szklenár Tibor bizottsági tag: Pénteken leesett a hó és egyetlenegy hókotrót se talált a főúton. Mi ennek az oka? Érdeklődik, hogy milyen stratégia van erre, ez egyáltalán hogy működik. Kiálltak-e az autók, mikor álltak ki? Ha csak a legfőbb utakat tolták volna le, akkor az max. 3 óra alatt készen lett volna.
Csépán István elnök: Javasolja, hogy hívják meg a következő bizottsági ülésre az Érdi Városgazda műszaki vezetőjét. Van a városnak egy téli üzemeltetési terve. Tekintettel arra, hogy az országos közúthálózat része a Törökbálinti út, ezáltal a Törökbálinti utat nem az Érdi Városgazda kezeli, hanem a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Ezért állt elő az az anomália, hogy a teljes Törökbálinti út járhatatlan volt, mert a hókotró állt a Bem téren, nem tudott elmenni, a másik oldalon álltak a második körforgalomnál nem tudott eljönni, közben a forgalom meg ment a jégbordás úton, mert az előző társaságból a hókotrós társaság úgy döntött, hogy 5 centivel feljebb emeli a lapátot és ezáltal tolta maga előtt a havat – ezzel semmi baj nincs, de hideg volt, jégbordák alakultak ki és mindenki szánkózott. Ez az egy úthálózat sajnos ez ilyen. A műszaki vezetőtől meg lehet kérdezni, hogy szoktak-e egymással kommunikálni, vagy egyáltalán ki van ez zárva.
Szklenár Tibor bizottsági tag: A Törökbálinti úton az iskola előtt a korlát dolga. Felháborító, hogy közel fél éve egy korlátot nem tudnak megjavítani. A garanciális járdát megcsinálták, a korlát még sincs megcsinálva. Lehet mutogatni egymásra, de ha egy gyerek ott leesik, akkor keresztre fogják feszíteni a várost.
Csépán István elnök: Igaza van. Több szereplős a dolog. Ott van az Érdi Rendőrkapitányság, aki valamilyen apropóból az elkövető kilétét nehezen adta meg. Menet közben kiderült, hogy kötelező biztosítással nem rendelkezik. Utána az önkormányzat megkereste a beruházót, a Swietelsky-t, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem lehet a testhez hozzányúlni, hiszen ők építették, mert akkor a jótállás megszűnik. Annyit tudtak előkészíteni, hogy ne legyen késedelem, hogy előkészítették a korlátokat megpróbálják megfinanszírozni, és a biztosítóval egyeztetve valamilyen formában utólagosan rendezni ezt egymás között. Úgy nagyon nehéz intézni, hogy az állami bürokrácia úgy van felépítve, hogy ha akarsz valamit csinálni, akkor az fél év – egy év. Nem érti, de szerinte a városvezetés se érti. Ennek legkésőbb december közepére-végére meg kell oldódnia. Hiába akarnák megfinanszírozni az államháztartási törvény miatt egy önkormányzat másképpen működik, mint egy magánember, mert ez lomha és nehézkes. Továbbá ott van az Állami Számvevőszék, aki kimondottan ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen költést górcső alatt megvizsgálja, ha és amennyiben nem a folyamatábra szerint csinálják ezt meg, akkor abban a pillanatban valamilyen szankcióval sújt, ezek legtöbbször pénzbeli bírságok.
Csengeri Attila bizottsági tag: Tájékoztatást és támogatást kérne a TESCO körforgalommal kapcsolatosan. Az átépítésének a gondolata már elég régóta felmerült, hibásan lett megépítve annak idején és úgy lett átvéve, ahogy nem szabadott volna. Az átközlekedése gyalogos szempontból nem megoldott. Van egy bizonyos rész, ahol lehet, de körbe nem lehet menni.
Csépán István elnök: Javasolja, hogy a következő bizottsági ülésre hívják meg Horváth Andrea Városfejlesztési és Beruházási Főosztályvezetőt, hogy nézzék meg és vizsgálják meg, hogy milyen lehetőség van abba az irányába, hogy a TESCO ellenoldali részén lakók hogyan tudnak gyalogosan beközlekedni a TESCO irányába biztonságosan.
Szabó-Nagy László bizottsági tag: Fenyves-Parkvárosban ugyanilyen problémák vannak, alapvetően az élet védelme, a gyerekek érdekében.
Való Viktor bizottsági tag: A múltkori bizottsági ülésén kérte a város különböző stratégiáit, amiket nem kapott meg.
Csépán István elnök: Harmat Ákos alpolgármester úr megígérte, de sajnos a mai bizottsági ülésen való részvételét le kellett mondania, pedig ismertetni szerette volna, de összeszedik a stratégiákat és elküldik e-mail-en a bizottsági tagok részére.
Kocsner János bizottsági tag: A TESCO körforgalommal kapcsolatban elmondja, hogy az egyeztetések során, az akkori tulajdonosok nem járultak hozzá, csak a járdához szükséges felület kisajátításához ragaszkodtak.
Csépán István elnök: A kisajátítási eljárásból beállított összeg az töredéke volt annak, mint amit az ottani tulajdonosok szerettek volna kapni. Akkor is meg kell oldani.
Való Viktor bizottsági tag: Szeretné, ha a folyamatban lévő pályázatokról kaphatnának minden hónapban a bizottsági ülések előtt egy tájékoztatót.
Csépán István elnök: A folyamatban lévő pályázatokat a Pályázati Osztály foglalkozik, meg lehet keresni őket. Ha olyan pályázat van, ami a bizottság elé kell, hogy kerüljön, az úgyis elé fog kerülni.
Somkutiné Bitskey Katalin, az ÉrdKöVE Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület elnöke: A Múzeumkerttel kapcsolatban a nyertes pályázatról szeretnének tudni valamit.
Csépán István elnök: Ez egy Lévával – Érd testvérvárosával közös projekt volt, amit a város megnyert. Ez kimondottan zöldfelület-fejlesztés, egy interaktív park kiépítésre vonatkozik. Hasonló van Lévában is, és akkor jött az ötlet, hogy ha ne rakjuk sehova máshova, hanem akkor legyen a Múzeumkert megújítva. Megköszöni a részvételt, amennyiben nincs több kérdés, hozzászólás a bizottság nyilvános ülését bezárja.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Fenntarthatósági Bizottság nyilvános ülése 10 óra 45 perckor befejeződött.
k. m. f.
|
Csépán István elnök |
Csornai Károly bizottsági tag |