A bizonyítás elősegítése, valamint az eredményes igényérvényesítés érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 35. §-a alapján a bejelentést – amely történhet elektronikusan, postai úton vagy személyesen – haladéktalanul meg kell tenni. A bejelentés nyilvántartásba vétele nem jelenti a kárigény jogosságának (jogalapjának) az elismerését.

Amennyiben a károsult a bejelentéssel indokolatlanul késlekedik, úgy az az igény elutasítását is eredményezheti.

A bejelentésnek – a jogalap elbírálásához – az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. kárbejelentő lap (letöltés) pontosan és olvashatóan kitöltve,

2. a helyszín és a sérült jármű beazonosításához szükséges dokumentumok, így különösen rendőrségi helyszíni jegyzőkönyv, tanúk nyilatkozatai, fotók,

3. gépjármű forgalmi engedélyének másolata,

4. arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a károsodással kapcsolatosan javítási vagy egyéb kártérítés kifizetésre sor került-e, és ha igen, akkor milyen összegben.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a bizonyítási teher a kárigénylőt terheli, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a káresemény ott és úgy következett be, valamint olyan összegű kár érte, ahogy ő azt bejelenti!

Kárigényt a jármű tulajdonosa, vagy az általa meghatalmazott személy érvényesíthet.

A bejelentést követően a közútkezelő munkatársai a káreseményt nyilvántartásba veszik, a csatolt mellékleteket áttekintik, és amennyiben szükséges, a bejelentőt hiánypótlásra hívják fel.

Amennyiben a károsult a hiánypótlásnak nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, úgy a káresemény kivizsgálására és a kárigény elbírálására a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor.

A káresemény nyilvántartásba vételét követően a közútkezelő intézkedik a káresemény helyszíni kivizsgálásáról, valamint a szerződött biztosítója útján a kárszakértői szemle megrendeléséről.

Amennyiben a kárszemle elvégzése a károsult érdekkörébe tartozó okból meghiúsul, vagy a kár bizonyítása nem lehetséges úgy az a kárigény elutasítását eredményezi!

Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a bejelentett kárigény a csatornázási munkálatokkal összefüggésben keletkezett, úgy a kivitelezővel való kapcsolatfelvétel érdekében a közút kezelője – az önkormányzati csatornatársulás ügyfélszolgálatának megkeresésével - intézkedik.

A jogalap tekintetében kizárólag a közútkezelő jogosult nyilatkozni, ezért a kárigény elbírálásáról a közút kezelője minden esetben írásban tájékoztatja a károsultat. Elismerés esetén a kártérítés kifizetéséről – adott esetben a biztosító útján - a közútkezelő intézkedik.

A kárigény elutasítása esetén a károsult a kártérítési felelősség tisztázása, kártérítés fizetési kötelezettség megállapítása iránt fizetési meghagyásos vagy peres eljárást kezdeményezhet.

A kárigény elbírálása során jelentőséggel bír:

-         Úthibára, építési munkákra, egyéb közútkezelői tevékenységből fakadó veszélyhelyzetre figyelmeztető „Egyenetlen úttest” tábla volt-e kihelyezve, másrészt

-         az út és látási viszonyoknak megfelelő haladás szabályai (Kkt. 6. § (1) bek.) betartásra kerültek-e

A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok betartása körében külön is felhívjuk a figyelmet az alábbiakra:

- a kihelyezett KRESZ-táblák útmutatásainak betartása kötelező (KRESZ 3. § b) pont)

- a gépkocsivezető úgy köteles a járművét vezetni, hogy sem személyi, sem anyagi károsodás ne következhessen be (KRESZ 3. § c) pont)

- a gépkocsivezető a megengedett sebességhatáron belül úgy köteles a jármű sebességét megválasztani, hogy a belátható útszakaszon esetlegesen felbukkanó olyan akadály előtt, amelyre számíthat, meg tudjon állni. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha az út hibájára tábla nem figyelmeztet!